Magyar Köztársaság Országgyűlése

a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény módosításáról

a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény módosításáról

(1) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény (a továbbiakban: Pbv.) 2. §-ának (1), (2) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében írt kárpótlási jegy, illetve a helyébe lépő keret, amelynek fedezeti értéke 200 millió forint, annak az állandó jelleggel (életvitelszerűen) Magyarországon élő, magyar állampolgárnak javára váltható át életjáradékra, aki a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikkének 2. pontja szerint támogatásban részesíthető.

(2) E törvény alapján életjáradékot az kaphat, aki 1997. január 1. napjával, illetve az ezt követő években a 60. életévét betöltötte, valamint az arra irányuló igényét legkésőbb 2006. május 9-ig a közalapítványnál előterjesztette. Az életjáradék összegét a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény melléklete alapján az igénybejelentéskor betöltött életkor figyelembevételével kell megállapítani."

"(5) Az életjáradék megállapítására az 1. § (2) bekezdésében meghatározott kárpótlási jegy összege terhére, továbbá az (1) bekezdésben e célra megállapított keret mértékéig a közalapítvány - erre feljogosított szerve útján - jogosult. A közalapítvány szabályzatában az életjáradékban részesítést meghatározott feltételekhez kötheti, továbbá a járadék igénylésének és juttatásának eljárási rendjét szabályozza."

"3. § (1) A közalapítvány az életjáradékot megállapító döntésében azonos elvek szerint rendelkezik az életjáradék induló összegéről és az annak megfelelően átváltott kárpótlási jegy címletértékéről, illetőleg a 2. § (1) bekezdésében írt keretből való felhasználás mértékéről."

A Párizsi Békeszerződésről (a továbbiakban: Békeszerződés) szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény preambuluma kimondja, hogy a Békeszerződés adott Cikkének végrehajtása a Kormány által az 1035/1997. (IV. 10.) Korm. határozattal létrehozott, Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (a továbbiakban: MAZSÖK) keretében történik.

A Békeszerződésben foglalt nemzetközi kötelezettség egyik lényeges eleme az állandó jelleggel (életvitelszerűen) Magyarországon élő, 1997. január 1. napjával, illetve az ezt követő években a 60. életévét betöltött magyar állampolgár túlélő, rászorult idős ember részére életjáradék juttatása.

Erre a célra a törvény 1.§ (1) bekezdése 4 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet rendelt, amelyet egy példányban kiállítva, zárt sorozatjellel ellátva az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, illetve annak jogutódja a Központi Kárrendezési Iroda (a továbbiakban: KKI) bocsátott ki és őriz.

A törvény előírja, hogy az egyedi életjáradék megállapítására - a kárpótlási jegy összege terhére és összességében annak mértékéig - a MAZSÖK jogosult, amely ennek alapján, az életjáradékot megállapító döntésében rendelkezik az induló összegről és az átváltott kárpótlási jegy címletértékéről.

1997. októberétől 2003. június végéig a MAZSÖK által kiadott határozatok alapján 19.876 személy részére indult meg a járadék folyósítása. A MAZSÖK képviselői több alkalommal is jelezték, hogy az életjáradék fedezetéül szolgáló 4 milliárd forint összegű kárpótlási jegy szinte teljes mértékben felhasználásra került. A megmaradó jegy mennyisége nem elegendő sem a már kiadott határozatok alapján később indítandó járadékfizetésekre, sem pedig a jövőben esetlegesen jelentkező jogosultak igényeinek finanszírozására.

A javaslat az életjáradék forrásául szolgáló kárpótlási jegy pakett átválthatósága mellett, megteremti a lehetőségét annak, hogy a költségvetésből az adott célra - a technikai-operatív eljárás megváltoztatása nélkül - biztosítható legyen a szükséges forrás, mégpedig azáltal, hogy az életjáradék megállapítására a kárpótlási jegy összegét meghaladó mértékben is lehetőség lesz.

A jövőben az életjáradék iránti igény további fedezete már nem kárpótlási jegy, hanem - az új normaszöveg szerint - a kárpótlási jegy helyébe lépő, illetve az azt kiegészítő keret lenne, melynek fedezeti értéke 200 millió forint. (Ez, figyelemmel arra, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint jogosultanként 200.000 forint címletértékű kárpótlási jegyet váltottak át életjáradékra, még további 1000 jogosult számára nyitja meg lehetőséget, hogy juttatásban részesüljenek.)

A javaslat jogvesztő határidő beépítésével biztosítja, hogy az életjáradék iránti igény benyújtása 2006. május 9-ét követően ne legyen érvényesíthető, biztosítva ezzel a kárpótlási folyamat prekluzív határidejét.

A törvényjavaslat költségvetési kihatása - évente mintegy 20-50 MFt - az 1947. évi Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás fedezetére szolgáló előirányzat (XXII. Pénzügyminisztérium, 24. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) keretein belül maradva biztosítható. (A 2003. évi előirányzat 2,9 milliárd forint, a 2004. évi javasolt előirányzat összege 2,7 milliárd forint.)

A magyar kormány mindazoknak a személyeknek, szervezeteknek vagy közösségeknek Magyarországon levő összes javait, jogait és érdekeit, akik, illetőleg amelyek egyénenként vagy mint összességek tagjai faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabály tárgyai voltak, amennyiben azokra nézve a jelen Szerződés életbelépésétől számított hat hónap alatt örökös nem jelentkezett vagy igénybejelentés nem érkezett, át fogja ruházni az ilyen személyeket, szervezeteket vagy közösségeket Magyarországon képviselő szervezetekre. Az átruházott javakat ezek a szervezetek az említett magyarországi összességek, szervezetek és közösségek életben maradt tagjainak támogatására és helyreállítására fogják fordítani. Ezeket az átruházásokat a jelen Szerződés életbelépése után 12 hónapon belül kell foganatosítani s azok magukban fogják foglalni a jelen Cikk 1. bekezdése értelmében visszaállítandó javakat, jogokat és érdekeket is.