MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6457.
számú
törvényjavaslat
az Európai Parlament tagjainak választásáról
Előadó: dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2003. november
2003. évi ... törvény
az Európai Parlament tagjainak választásáról
A Magyar Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság képviselői részére fenntartott parlamenti helyek betöltésének szabályait, amelyek biztosítják a választójogot az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai részére az Európai Parlament tagjainak választásán. Ezért az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Ezt a törvényt kell alkalmazni az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság részére fenntartott képviselői helyek betöltésére.
I. FEJEZET
VÁLASZTÁS
1. A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik.
2. A választáson a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot.
Választójog
3. A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
4. A választópolgár az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát.
A Magyar Köztársaságban az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja
Jelölés
5. Listát a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közös listát is állíthat. Ugyanaz a párt csak egy - önálló vagy közös - listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek.
6. A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
7. A választópolgár csak egy listát ajánlhat.
A választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként.
Szavazás
A választópolgár egy listára szavazhat.
A választás eredményének megállapítása
8. A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott képviselői helyek számával.
9. A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5 %-a.
10. A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden, a (2) bekezdés szerint mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma.
11. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátumot ki nem osztották.
12. Ha két vagy több lista számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az érintett listák száma, akkor a listák sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.
A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
A megüresedett mandátum betöltése
13. A mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.
14. Ha a listán nincs több jelölt, a mandátumot az a lista szerzi meg, amely a mandátumkiosztás során a 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti eljárás folytatásával a következő mandátumot megszerezte volna. A listáról az (1) bekezdés szerinti jelölt jut mandátumhoz.
II. FEJEZET
MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § E törvényt kell alkalmazni
1. A Ve. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét a névjegyzékből való törlés érdekében. A korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét arról, hogy a polgár
2. A Ve. 16. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt nem törli a külképviseleti névjegyzékből. Az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, és erről, valamint arról, hogy továbbra is a külképviseleti névjegyzéken szerepel, a választópolgárt értesíti."
3. A Ve. 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választójog fennállását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történő egyeztetés alapján állapítja meg."
A Ve. 17. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban megjelölt szervek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával, az alábbiak szerint:"
A Ve. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Bármely nagykorú polgár kérheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalától annak igazolását, hogy a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján vele szemben nem áll fenn a választójogból való kizáró ok."
4. A Ve. 34. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Országos Választási Bizottság]
"d) jóváhagyja az Európai Parlament tagjai választása és az országos népszavazás szavazólapjának adattartalmát,"
5. A Ve. 34. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Országos Választási Bizottság]
"h) megállapítja, hogy az országgyűlési képviselő-választásokon az országos listák, illetőleg az Európai Parlament tagjainak választásán a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,"
A Ve. 35. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A szavazatszámláló bizottságok kivételével minden választási bizottság mellett, továbbá a külképviseleteken választási iroda működik. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik.
(3) A helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az illetékes jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző. A külképviseleti választási iroda vezetőjét az Országos Választási Iroda vezetője az Európai Parlament tagjai választásának időtartamára bízza meg."
A Ve. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda vezetőjét és tagjait a belügyminiszter határozatlan időre bízza meg. A külképviseleti választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője az Európai Parlament tagjai választásának időtartamára bízza meg."
A Ve. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg. A külképviseleti választási iroda tagjává, illetőleg vezetőjévé a diplomáciai képviselet személyzetének magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni."
A Ve. 69. §-ának (1) bekezdésében a "2-9. számú" szövegrész helyébe a "2-10. számú" szövegrész lép.
A Ve. a következő XI/A. fejezettel (99/A-99/Q. §-sal) egészül ki:
"XI/A. FEJEZET
AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK VÁLASZTÁSA
99/A. § Az I-X. fejezet, valamint a 89. § rendelkezéseit az Európai Parlament tagjainak választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
A választás kitűzése
99/B. § A választást az Európai Közösség által meghatározott időtartamon belüli napra kell kitűzni.
A választási eljárás nyilvánossága
99/C. § (1) A választás eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó útján nyilvánosságra hozza. A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.
(2) Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi.
A választójogosultság nyilvántartása
A névjegyzék összeállításának különös szabályai
99/D. § (1) Az Országos Választási Iroda a választás évének március 1. napjáig levélben tájékoztatja az Európai Unió más tagállamainak magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárait választójoguk gyakorlásának feltételeiről és módjáról, egyúttal - a 99/E. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban szereplő polgárok kivételével - megküldi részükre a névjegyzékbe vételhez szükséges nyomtatványt.
(2) Az Európai Unió más tagállamának az az állampolgára, aki a 99/E. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban nem szerepel, a választás évének április 30. napjáig kérheti a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől a névjegyzékbe vételét. A kérelemnek tartalmaznia kell
(3) A helyi választási iroda vezetője - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérelem alapján - május 4-ig felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe, ha a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában nem szerepel.
(4) A helyi választási iroda vezetője a kérelmezőt a névjegyzékbe vételéről, illetőleg a névjegyzékbe vétel elutasításáról a határozat megküldésével haladéktalanul értesíti.
(5) A helyi választási iroda vezetője a választás évének május 10. napjáig továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala részére az Európai Unió más tagállamai (3) bekezdés szerint névjegyzékbe vett állampolgárainak következő adatait:
99/E. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala vezeti az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartását. A nyilvántartásba a 99/D. § szerint névjegyzékbe vett választópolgárokat kell felvenni.
(2) Az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartása a választópolgárok 99/D. § (5) bekezdése szerinti adatait tartalmazza.
(3) Az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartását a szavazás napján le kell zárni. A következő európai parlamenti választások évének februárjában a nyilvántartást a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából átvett adatokkal aktualizálni kell. Törölni kell a nyilvántartásból azt, akinek választójoga megszűnt, továbbá aki írásban kérte a nyilvántartásból való törlését.
(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartásából az európai parlamenti választások kitűzését követő 3 napon belül adatszolgáltatást teljesít a választópolgár lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetője részére, aki a nyilvántartásban szereplő választópolgárokat a névjegyzék összeállításakor felveszi a névjegyzékbe.
99/F. § Az Országos Választási Iroda a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalának adatszolgáltatása alapján május 20-ig értesíti az Európai Unió tagállamainak az európai parlamenti választás során ezen adatok fogadására illetékes központi szerveit azokról az állampolgáraikról, akik az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak a 99/E. § szerinti nyilvántartásában szerepelnek. Az értesítés az érintett következő adatait tartalmazza:
99/G. § (1) Az európai parlamenti választáson az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vett magyar állampolgárokról kapott értesítés alapján az érintett választópolgárokat a választójogukat külföldön gyakorló választópolgárok nyilvántartásába fel kell venni. Ezt a nyilvántartást a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának kezelésére megállapított rendelkezéseknek megfelelő módon, attól elkülönítetten, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala kezeli. A választójogukat külföldön gyakorló választópolgárok nyilvántartásában szereplő választópolgárokat a helyi választási iroda vezetője a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalától folyamatosan kapott adatszolgáltatás alapján
(2) A helyi választási iroda vezetője az Országos Választási Irodától kapott értesítés alapján az Európai Unió más tagállamának azon állampolgárát, aki az Európai Unió más tagállamában jelezte, hogy ott kíván szavazni, törli a névjegyzékből és erről magyarországi lakcímén haladéktalanul értesíti.
99/H. § A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az Európai Unió tagállamainak az európai parlamenti választás során az adatkezelésre jogosult, illetékes szervei kérésére haladéktalanul adatot szolgáltat a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából az európai parlamenti választáson az érintett tagállamban névjegyzékbe vételüket kérő magyar állampolgárok választójogáról.
A külképviseleti névjegyzék
99/I. § (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a lakóhelye szerinti névjegyzékben szereplő választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől a szavazást megelőző 30. napig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a szavazást megelőző 30. napig megérkezzen a helyi választási irodába.
(2) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemben a választópolgár köteles közölni:
99/J. § (1) A kérelem alapján a helyi választási iroda vezetője a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti névjegyzékből. A helyi választási iroda vezetője a kérelmezőt a külképviseleti névjegyzékbe vételéről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításáról haladéktalanul értesíti.
(2) A külképviseleti névjegyzék a választópolgárok 99/I. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatait, valamint a külképviselet megjelölését tartalmazza.
(3) A helyi választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzék adatait a szavazást megelőző 21. napig megküldi az Országos Választási Irodának, amely azokat összesíti.
(4) A helyi választási iroda vezetője a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok 99/K. § (8) bekezdése szerint pótlólag külképviseleti névjegyzékbe vett tagjairól és póttagjairól a szavazást megelőző 9. napig értesíti az Országos Választási Irodát, amely a külképviseleti névjegyzékek adatait azokkal kiegészíti.
(5) Az Országos Választási Iroda a külképviseleti névjegyzékeket külképviseletenkénti bontásban kinyomtatja, majd hitelesíti. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság és a külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket nem módosíthatja.
(6) A külképviseleti névjegyzéket, a szavazólapokat és az egyéb választási iratokat a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság elnöke személyesen juttatja el a külképviseletre.
Választási szervek
99/K. § (1) Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:
a) szavazatszámláló bizottság,
b) a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottság,
c) az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,
d) területi választási bizottság,
e) Országos Választási Bizottság.
(2) Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási irodák működnek:
a) helyi választási iroda,
b) külképviseleti választási iroda,
c) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
d) területi választási iroda,
e) Országos Választási Iroda.
(3) Az európai parlamenti képviselők választásán a külképviseleten szavazatszámláló bizottság és külképviseleti választási iroda működik. Nem működik szavazatszámláló bizottság azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékébe a 99/J. § (3) bekezdésében foglalt összesített külképviseleti névjegyzékek adatai szerint egyetlen választópolgárt sem vettek fel.
(4) Az Országos Választási Bizottság a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok tagjaira és póttagjaira a szavazást megelőző 45. napig tesz javaslatot az Országgyűlésnek. Az Országos Választási Bizottság a következők alapján alakítja ki javaslatát:
(5) A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok három tagját és a póttagokat az Országgyűlés a szavazást megelőző 20. napig választja meg. Az Országos Választási Bizottság javaslatához módosító javaslat nem nyújtható be, a javaslatról az Országgyűlés egy szavazással dönt.
(6) A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság megbízott tagjait az Országos Választási Bizottság elnökénél kell bejelenteni a szavazást megelőző 23. napig. A megbízott tagokról az Országos Választási Bizottság a szavazást megelőző 20. napon dönt.
(7) A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság tagjai az Országos Választási Bizottság elnöke előtt tesznek esküt.
(8) A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok tagjai és póttagjai a szavazást megelőző 15. napig pótlólag kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe a helyi választási iroda vezetőjétől.
(9) A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság választott tagjainak utazásáról és szállásáról az Országos Választási Iroda és a külképviselet gondoskodik.
(10) A 27. § (4) bekezdését a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságokra nem kell alkalmazni.
Ajánlás
99/L. § (1) A lista ajánlására a VII. fejezet jelöltajánlásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 23. napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál.
(3) Az Európai Unió más tagállamának állampolgára jelöltként történő bejelentésének tartalmaznia kell:
a) a jelölt családi és utónevét,
b) a jelölt személyi azonosítóját,
c) a jelölt magyarországi lakóhelyét,
d) a jelölt állampolgárságát,
e) azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt,
f) a jelölt nyilatkozatát, hogy csak a Magyar Köztársaságban indul jelöltként,
a jelölt nyilatkozatát, hogy választójoga van, a jelölést elfogadja és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.
(4) Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított igazolást arról, hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható, illetőleg hogy ilyen kizáró okról az illetékes hatóságnak nincs tudomása.
(5) Az Országos Választási Iroda a (3) bekezdés a), d) és e) pontja szerinti adatok megküldésével tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak illetékes szerveit azokról az állampolgáraikról, akiket az Országos Választási Bizottság jelöltként nyilvántartásba vett.
(6) Az Országos Választási Bizottság elutasítja annak a jelöltnek a nyilvántartásba vételét, illetőleg törli a jelöltek közül azt, akit az Európai Unió más tagállamában jelöltként nyilvántartásba vettek.
Szavazás
99/M. § (1) A szavazólap az Országos Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölő szervezetek nevét.
(2) A szavazólapon a jelölő szervezet nevén kívül a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni nevének rövidítését, jelképének, illetőleg jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát.
(3) Közös lista állítása esetén valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon, és valamennyi jelölő szervezet kérheti neve rövidítésének, jelképe, illetőleg jelvénye fekete-fehér színű lenyomatának feltüntetését.
(4) A szavazólapon - a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül annyinak a nevét, amennyi a megválasztható képviselők száma.
99/N. § (1) A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam nem ellenzi. Nem kerül sor szavazásra azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékében egyetlen választópolgár sem szerepel.
(2) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben szavazhat. A 61. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni. Minden szavazóhelyiségben legalább egy szavazófülkét kell kialakítani és legalább egy urnát kell felállítani.
(3) A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 óra (greenwichi időzóna), a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.
(4) Szavazni személyesen lehet. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság - az útlevél vagy a személyazonosság megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell utasítani azt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzéken.
(5) Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a szavazatszámláló bizottság tagja is lehet.
(6) A szavazást akkor is le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát.
A szavazatok összesítése
99/O. § (1) A külképviseleti szavazás eredményéről készült jegyzőkönyvet a külképviseleti választási iroda vezetője - elektronikus úton - haladéktalanul továbbítja az Országos Választási Irodához.
(2) Az Országos Választási Iroda az (1) bekezdés szerinti adatokat úgy tárolja, hogy csak a szavazás magyarországi lezárását követően válhassanak hozzáférhetővé.
(3) A választás eredményét a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei, valamint a külképviseleti szavazás összesített eredményéről az (1) bekezdés szerint érkezett adatok alapján az Országos Választási Bizottság állapítja meg.
(4) A külképviseleti választás eredményéről nem kell adatlapot kiállítani.
(5) A külképviseleti szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példánya a külképviseleten - a szavazás magyarországi lezárását követően - három napig megtekinthető. Ezt követően a jegyzőkönyvet az Országos Választási Irodához kell továbbítani.
(6) A választási iratokat - az (5) bekezdésben foglalt jegyzőkönyv kivételével - a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság elnöke az Országos Választási Irodába szállítja, ahol azokat a 75. § (3) bekezdése szerint kell kezelni.
Jogorvoslat
99/P. § (1) A helyi választási iroda vezetőjének a 99/D. § (3) bekezdése, a 99/G. § (1) bekezdésének b) pontja, illetőleg (2) bekezdése és a 99/J. § (1) bekezdése szerinti döntése ellen a határozat kézhezvételét követő 3 napon belül lehet kifogást benyújtani.
(2) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések [30. § (2) bekezdés a) és b) pont] - beleértve a helyi választási bizottság a 31. § (2) bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is - ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fővárosi, megyei bíróság dönt.
(3) A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság tevékenysége elleni panaszról az Országos Választási Bizottság dönt. A panaszt a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A panasz közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható.
A megüresedett mandátum betöltése
99/Q. § Ha a megválasztott képviselő kiesik, helyére a párt a mandátum megüresedésétől számított 30 napon belül jelentheti be a mandátumot szerző jelöltet az Országos Választási Bizottságnál."
1. A Ve. 149. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
"f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; az Európai Parlament tagjainak választásán a listás jelölés; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a polgármester-/főpolgármester-, a kislistás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a megyei/fővárosi listás, a kisebbségi kislistás jelölés,"
2. A Ve. 149. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
"h) képviselő: az országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja,"
3. A Ve. 149. §-a a következő p)-r) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
"p) családi és utónév: a házassági név, a születési családi és utónév,
q) lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a választópolgár él, és amelyet külön törvény szerint lakóhelyként, ennek hiányában - a külföldön élő polgár kivételével - tartózkodási helyként bejelentett. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a választópolgár otthonául használ, továbbá - az Európai Unió tagállamai állampolgárainak kivételével - az a helyiség, ahol szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll,
r) külképviselet: a Magyar Köztársaság diplomáciai képviseletei (azonos településen működő több diplomáciai képviselet esetén az Országos Választási Bizottság által a külképviseleti szavazásra kijelölt képviselet), ide nem értve a nemzetközi szervezetek, illetőleg az Európai Unió mellett működő állandó képviseletet."
A Ve. a következő 171. §-sal egészül ki:
"171. § E törvény, az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvénnyel együtt a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
A Ve. az e törvény mellékletét képező 10. számú melléklettel egészül ki.
Egyéb törvények módosítása
1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A törvény hatálya alá tartoznak:
a) a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: letelepedett) és menekültként elismert személyek,
b) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárai, amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott EGT tartózkodási engedéllyel (a továbbiakban: EGT állampolgárok)."
2. Az Nytv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) E törvény hatálya kiterjed:
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, az adatkezelési és a lakcímbejelentési eljárásra, továbbá
b) a külföldön élő magyar állampolgárok és az EGT állampolgárok kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, valamint
c) a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra."
Az Nytv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazása során:]
"(2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár otthonául használ, továbbá - az EGT tagállamai állampolgárainak kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll."
Az Nytv. 7. §-ának (3) bekezdésében a "helyi nyilvántartásban" szövegrész helyébe a "helyi szinten kezelt nyilvántartásban" szövegrész lép.
Az Nytv. 11. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A nyilvántartás az EGT állampolgárnak az (1) bekezdés a)-j) pontjai szerinti adatait, EGT tartózkodási engedélye érvényességének idejét, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza."
Az Nytv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetőleg a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetőleg EGT tartózkodási engedélye érvényességének lejártától számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte."
Az Nytv. 14. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásokból gyűjtik:]
"d) a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv értesítése;"
Az Nytv. 25. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatok teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:]
"g) az idegenrendészeti szerveknek a bevándorlással, a letelepedéssel, illetőleg a tartózkodással kapcsolatos ügyintézés során."
Az Nytv. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A tartózkodási helyként nyilvántartott lakcímet - a 4. § (2) bekezdésében említett polgár kivételével - bejelentett lakóhely hiányában a polgár lakóhelyének kell tekinteni."
Az Nytv. a következő 48. §-sal egészül ki:
"48. § (1) A Hivatal a letelepedett polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek
a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatait,
b) magyarországi tartózkodási helyének címét,
c) tartózkodási jogosultságát igazoló okmány számát és érvényességi idejét.
(2) A Hivatal az EGT állampolgárok adatainak egyeztetése céljából az EGT állampolgár (1) bekezdés szerinti adatait, továbbá arcképmását és aláírása adatait is jogosult igényelni a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől.
(3) A Hivatal a bevándorolt polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek állampolgársági adatait."
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 56. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A katona - szolgálati jogállásától függően - a katonák jogállásáról szóló törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja az alábbi alapvető jogokat:]
"h) az országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokkal kapcsolatos választójogot;"
A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles, aki]
"k) akit országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma (megbízatása) fennállásáig;"
A Hvt. 112. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Félbe kell szakítani a sorkatonai szolgálatát annak a hadkötelesnek]
"e) akit országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati, polgármesteri, kisebbségi önkormányzati választáson képviselőjelöltként (polgármesterjelöltként) nyilvántartásba vettek, a választást, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma (megbízatása) megszűnésének időpontját követő 30 napig;"
A Hvt. 193. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentesek a szolgáltatások alól:]
"e) az országgyűlési és európai parlamenti képviselettel rendelkező pártok, a parlamenti képviseleti tevékenységhez szükséges mértékben;"
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A hivatásos állomány tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat."
A Hszt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. § A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását."
A Hszt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, helyi és kisebbségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson és népi kezdeményezésen a lakóhelyén szavazhasson."
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A hivatásos állomány tagja nem lehet tagja pártnak, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat."
A Hjt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § Az állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását."
A Hjt. 28. §- ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, a helyi és kisebbségi önkormányzati választáson, továbbá a népszavazáson a lakóhelyén szavazhasson."
A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati képviselői általános választások és az országos népszavazás napja kiképzési szünnap. Az országgyűlési, az európai parlamenti és a helyi önkormányzati képviselői választásokon a hadköteles katona a választójogával általában a lakóhelyén élhet. A szolgálat ellátását úgy kell megszervezni, hogy a hadköteles katona lehetőleg a lakóhelyén szavazhasson. A mozgásszabadságot korlátozó fenyítések végrehajtását úgy kell elrendelni, hogy az a választásokon való részvételt ne akadályozza. Ha ez nem lehetséges, a választás napjára a fenyítés végrehajtását félbe kell szakítani."
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
1. Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
2. E törvény 24. §-ának (1) bekezdésében az Nytv. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a 24. § (2) bekezdése, továbbá a 28-30. §, valamint a 32. §-ban az Nytv. 48. §-ának (1) bekezdése, és a 46. § a kihirdetést követő második hónap első napján lép hatályba.
3. E törvény 24. §-ának (1) bekezdésében az Nytv. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja, a 25. §, a 27. §, valamint a 32. §-ában az Nytv. 48. §-ának (2) bekezdése, továbbá a 37-43. § a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
4. Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti a Ve. 13. §-ának (1) bekezdésében az " , ennek hiányában tartózkodási helye" szövegrész és a Ve. 103. §-a.
5. A Ve. e törvény 20. §-ában megállapított 99/D. §-a (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán nem kell alkalmazni.
Átmeneti rendelkezések
Az európai parlamenti választások előkészítése során azon államoknak az állampolgárait, amelyek az Európai Uniónak még nem tagjai, de csatlakozásukra tekintettel már részt vehetnek az európai parlamenti választásokon, úgy kell tekinteni, mintha az Európai Unió tagállamainak állampolgárai lennének.
Az a külföldi, aki e törvény hatálybalépését megelőzően kapott letelepedési engedélyt, e törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül köteles a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - adatait bejelenteni, és első lakcímbejelentési kötelezettségét teljesíteni a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.
A 2004. évi európai parlamenti választások előkészítése során úgy kell eljárni, mintha a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja lenne.
A 2004. évi európai parlamenti választások során az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak névjegyzékbe vételére és szavazására e törvény rendelkezéseit a 49-51. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
1. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választások előkészítése céljából elkülönítetten kezeli az Európai Unió tagállamai, valamint Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia jogszerűen Magyarországon tartózkodó, a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkező nagykorú, illetőleg 2004. június 13-ig a magyar jogszabályok szerint nagykorúvá váló állampolgárainak következő adatait:
a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatok,
b) magyarországi bejelentett lakóhely, tartózkodási hely, szálláshely, valamint
c) tartózkodási jogosultságot igazoló okmány száma és érvényességi ideje.
2. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az (1) bekezdésben megjelölt adatokat a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől az érvényes letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel, illetve tartózkodási vízummal rendelkezők nyilvántartásából a névjegyzékbe vételhez szükséges feltételek ellenőrzése céljából átveszi, és az átvett adatok nyilvántartását a továbbiakban a központi idegenrendészeti nyilvántartásból átvett adatokkal, továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt adatokkal egészíti ki.
3. Az Országos Választási Iroda 2004. március 1-ig levélben felkéri az átvett adatok nyilvántartásában szereplő polgárokat arra, hogy 2004. április 30-ig a helyi választási iroda vezetőjének nyilatkozzanak arról, hogy a 2004. évi európai parlamenti választások során kívánják-e választójogukat a Magyar Köztársaság területén gyakorolni. Tájékoztatja továbbá őket választójoguk gyakorlásának feltételeiről és módjáról, valamint arról, hogy amennyiben a megjelölt határidőig nem nyilatkoznak magyarországi szavazási szándékukról, akkor szavazati jogukat Magyarországon nem gyakorolhatják.
4. Annak a polgárnak, aki a (3) bekezdés alapján magyarországi szavazási szándékáról nyilatkozik és kéri a névjegyzékbe való felvételét, egyidejűleg be kell jelentenie az (1) bekezdés szerinti adatait, valamint azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt, és csatolnia kell nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak a Magyar Köztársaságban gyakorolja.
5. Az Országos Választási Iroda egyidejűleg hirdetmény útján is tájékoztatást nyújt a (3)-(4) bekezdésben foglaltakról.
6. A helyi választási iroda vezetője a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történt egyeztetés során ellenőrzi, hogy a névjegyzékbe vételét kérő, (1) bekezdés szerinti polgár rendelkezik-e bejelentett magyarországi lakóhellyel. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az átvett adatok nyilvántartását a szavazást követő napon megszünteti és az adatokat törli.
A 49. § szerinti polgár bejelentett és igazolt magyarországi lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét a választójog gyakorlása és a névjegyzék összeállítása szempontjából is lakóhelynek kell tekinteni. A kérelem és a névjegyzék, valamint a jelöltként történő bejelentés a kérelmező személyi azonosítóját, ennek hiányában a magyarországi tartózkodás jogszerűségét igazoló okmány számát tartalmazza.
Az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak a szavazatszámláló bizottság előtt a személyazonosságukat, bejelentett magyarországi lakóhelyüket, és tartózkodásuk jogszerűségét kell igazolniuk. A Ve. 99/N. § (4) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően vissza kell utasítani azt is, aki a bejelentett lakóhelyét nem igazolta.
Az Európai Közösségek jogára utaló rendelkezés
E törvény, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénnyel együtt, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 1993. december 6-i 93/109/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választások során történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
b) a Tanács 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozatához mellékelt, a Tanács 2002. június 25-i és szeptember 23-i 2002/772/EK, Euratom határozatával módosított, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány.
Melléklet a 2003. évi ....törvényhez
"10. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez
(Az európai parlamenti választás szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Az Európai Parlament tagjainak választása
............ (év) ........................... (hónap) ...... (nap)
Érvényesen szavazni csak 1 listára lehet!
|
1. (Pártjelvény helye) O (jelölő szervezet nevének rövidítése) (jelölő szervezet neve) |
2. (Pártjelvény helye) O (jelölő szervezet nevének rövidítése) (jelölő szervezet neve) |
X. (Pártjelvény helye) O (jelölő szervezet nevének rövidítése) (jelölő szervezet neve) |
|
(jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) |
(jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) |
(jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) |
A listára szavazni a lista neve felett lévő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal, lehet, például: Ä ;Ĺ
(A szavazólapon a jelölő szervezet neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát is. Közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.)"
I N D O K O L Á S
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Hazánk az Európai Unióhoz való csatlakozással nemcsak egyszerű résztvevője lesz az egyesülő Európának, hanem aktív szereplője, alakítója az Európai Unió döntési folyamatainak. E döntési folyamatokban való részvétel lehetőségét biztosítja, hogy Magyarország választópolgárai is választhatnak tagokat az Európai Parlamentbe.
Az előterjesztett törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban szabályozza az Európai Parlament tagjai megválasztásának anyagi jogi szabályait. Elrendeli a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.), valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) módosítását. A Javaslat tartalmazza továbbá a következő törvények minimálisan szükséges mértékű kiegészítését: az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészség adatkezeléséről szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.), a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (Hvt.), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.), a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) és a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLVI. törvény (Hkt.).
A Javaslat szerint a szavazás joga - amennyiben azt kéri -, valamint a jelöltként indulás joga megilleti azt a nagykorú, más európai uniós tagállam állampolgárát is, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik.
A Javaslat a Ve. módosításával az általános választási eljárási szabályokat rendeli alkalmazni az európai parlamenti választásokra, továbbá megállapítja annak speciális rendelkezéseit is.
Az Alkotmány 2002 decemberében történt módosításának megfelelően az európai parlamenti választás során a választópolgárok külföldön is leadhatják szavazatukat, amely a hagyományos módon, a külképviseleteken felállított szavazatszámláló bizottságok és külképviseleti választási irodák közreműködésével történik.
Magyarország alkotmányos berendezkedésének megfelelően és az Európai Unió Tanácsának 76/787/ ESZAK, EGK, Euratom határozathoz mellékelt, a Tanács 2002/772/EK, Euratom határozatával módosított, a Közgyűlés képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmánnyal (röviden: Okmány) összhangban a Javaslat olyan választási rendszert valósít meg, amely alkalmas arra, hogy a képviselőket átlátható és egyszerű választási szabályokkal, legitim módon válasszák meg.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat tárgyi hatálya az Európai Parlament magyar tagjainak megválasztására terjed ki.
A 2. §-hoz
Az Okmánynak megfelelően a választás listás - arányos választási rendszerben történik.
Az arányosság követelményének érvényesülése érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a választás szempontjából az egész ország egy választókerületet alkot.
A 3. és 4. §-hoz
A Javaslat elvi éllel deklarálja, hogy a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul, így lehetőséget teremt a választáshoz való jog feltétlen érvényesíthetőségére, de nem jelent jogi kötelezettséget a szavazásra.
A választójog egyenlőségének alkotmányos elvéből fakadóan a választópolgár csak egy uniós tagállamban élhet aktív, illetőleg passzív választójogával: ennek megfelelően, ha egy magyar választópolgár egy másik uniós tagállamban kérte, hogy ott szavazhasson, és kérelme alapján felvették a névjegyzékbe, Magyarországon nem szavazhat; ugyanakkor egy másik uniós tagállam Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgára kérheti, hogy magyarországi lakóhelyén szavazhasson, ebben az esetben az állampolgársága szerinti ország névjegyzékéből kell törölni. A rendelkezés nem zárja ki, hogy a választópolgár az egyik tagállamban gyakorolja az aktív, és egy másikban a passzív választójogát.
Az 5. és 6. §-hoz
A Javaslat szerint listát kizárólag pártok állíthatnak. A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a pártok közös listákat állítsanak.
A listaállításhoz 20 000 választópolgár támogatása szükséges. Ennek célja, hogy már a listaállítás során ki lehessen szűrni a talaj nélküli, súlytalan, kellő társadalmi támogatottsággal nem rendelkező jelölő szervezeteket.
Ugyanaz a jelölt egyidejűleg csak egy párt listáján szerepelhet.
A 7. §-hoz
A választójog egyenlőségéből következően minden választópolgárnak azonos számú szavazata van. Az Európai Parlament tagjai választásán a választópolgár egy szavazatot adhat le, egy listára.
A 8. és 9. §-hoz
Az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott helyek számát közösségi normák határozzák meg.
A Javaslat csak a megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok listáit kívánja mandátumhoz juttatni, ezért kizárja azokat a listákat a mandátumkiosztásból, melyek nem szerzik meg az összes érvényes szavazat több mint 5 %-át. A Javaslat küszöbhatárra vonatkozó előírása - az Európai Unió néhány tagállamának választási rendszeréhez hasonlóan - azt a célt is szolgálja, hogy az Európai Parlament pártviszonyai ne kezelhetetlenül sok törésvonal mentén alakuljanak.
A mandátumok kiosztása osztós módszerrel, a magyarországi országgyűlési választások országos listáján és a nemzetközi viszonylatban is gyakran alkalmazott d'Hondt formula segítségével történik.
A magyar választási rendszer hagyományainak megfelelően a Javaslat zárt lista állítását teszi lehetővé.
A 10. §-hoz
A képviselői megbízatás megszűnése esetén elsősorban a jelölő szervezet döntésének függvénye, hogy a mandátumot a listán eredetileg szereplő személyek közül ki töltse be. Ha ezzel a lehetőséggel a párt nem él, akkor az a jelölt szerez mandátumot, aki a listán soron következik. Ha az adott listán nincs több jelölt, akkor az a pártlista szerez mandátumot, amely a d'Hondt módszer szerint a következő mandátumot szerezte volna: így nem marad betöltetlenül a képviselői mandátum, és időközi választás megtartására sincs szükség.
A 11. §-hoz
A Javaslat a Ve. hatályát kiterjeszti az Európai Parlament tagjainak választására is.
A 12. §-hoz
A külképviseleti szavazás bevezetésével a névjegyzék módosításáról szóló rendelkezések kiegészítésre szorulnak.
A 13. §-hoz
Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében - az Alkotmány módosításának megfelelően - a választójog nem csak a magyar állampolgárokat illeti meg, így szükségessé válik pontosítani a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket.
A 14. §-hoz
Annak érdekében, hogy az Európai Unió más tagállamában szavazni vagy jelöltként indulni kívánó magyar állampolgár bizonyítani tudja, hogy Magyarországon nincs kizárva a választójogból, a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását vezető szervtől kérheti ennek igazolását.
A 15. §-hoz
A Javaslat az Országos Választási Bizottság hatáskörét kiterjeszti az európai parlamenti választásra.
A 16-18. §-hoz
A külképviseleti szavazás bevezetésével a külképviseleten választási irodák kerülnek felállításra, amelyek egyben látják el azokat a funkciókat, amelyeket a választási bizottságok mellett működő választási irodák, valamint a szavazatszámláló bizottságok mellett működő jegyzőkönyvvezetők.
A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a külképviseleti választási iroda vezetőjét és a külképviseleti választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője bízza meg. A megbízás csak az Európai Parlament tagjai választásának időtartamára szól.
Egyes nagykövetségeken gondot jelenthet köztisztviselői vagy közalkalmazotti státusú személyek megbízása a külképviseleti választási iroda tagjává, így a Javaslat úgy rendelkezik, hogy taggá a diplomáciai képviselet személyzetének magyar állampolgár tagja is megbízható.
A 19. §-hoz
Az Európai Parlament tagjainak választására a Javaslat külön szavazólap-mintát határoz meg.
A 20. §-hoz
A Javaslat önálló fejezetbe foglalja az Európai Parlament tagjai megválasztásának az általánostól eltérő eljárási szabályait.
1. A választás kitűzése
Az Európai Parlament tagjait ötévente választják úgy, hogy az Unió valamennyi tagállamában a szavazás egy meghatározott négynapos időintervallumba esik; a köztársasági elnök ezen belüli napra tűzi ki a szavazást.
2. A választási eljárás nyilvánossága
A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatok, valamint a választási eredmény hivatalos közzétételével meg kell várni azt az időpontot, amikor a szavazás valamennyi tagállamban befejeződik.
3. A választójogosultság nyilvántartása
A magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárok kérelemre kerülnek be a névjegyzékbe, és mindaddig ott szerepelnek, amíg annak feltételei fennállnak, vagy törlésüket nem kérik. A névjegyzékbe vett uniós polgárokról nyilvántartás készül. A nyilvántartásban szereplő választópolgárokról - a többszöri szavazás megakadályozása érdekében - értesíteni kell az érintett uniós tagállam illetékes szervét. (99/F. §)
Azokat a választópolgárokat, akiket az Európai Unió más tagállamában felvettek a választói névjegyzékre, szintén külön nyilvántartásba kell venni, melyet folyamatosan vezetni kell. (99/G. §)
Külképviseleti névjegyzék (99/I. § és 99/J. §)
A külképviseleti névjegyzékbe a választópolgár a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjéhez intézett kérelemre kerülhet be - ez a kérelem személyesen, meghatalmazott útján, illetve ajánlott levélben is benyújtható. A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárt a helyi választási iroda vezetője törli a lakóhelye szerinti névjegyzékből. A külképviseleti névjegyzék adatait az Országos Választási Iroda összesíti, majd külképviseletenkénti bontásban elkészíti és kinyomtatja. A külképviseleti névjegyzéket az egyéb választási iratokkal együtt a külképviseleti szavazatszámláló bizottság elnöke juttatja el a külképviseletre, ahol az a továbbiakban már nem módosítható.
A külképviseleti névjegyzék vezetése garanciát jelent arra, hogy ugyanazon választópolgár csak egyszer adhassa le a szavazatát.
4. Választási szervek
A Javaslat az európai parlamenti választáson működő választási bizottságokat és választási irodákat sorolja fel. A területi választási bizottság csak mint jogorvoslati fórum jár el.
A Javaslat értelmében a külképviseleten szavazatszámláló bizottságok, és külképviseleti választási irodák kerülnek felállításra. Abban az esetben, ha valamely külképviselet névjegyzékébe egyetlen választópolgár sem kérte a felvételét, úgy ott nem kerül sor szavazatszámláló bizottság felállítására.
A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok tagjait az Országgyűlés a szavazást megelőző 20. napig választja meg. Személyüket az Országos Választási Bizottság sorsolással választja ki az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok és a több szavazókörrel rendelkező települések helyi választási bizottságai e feladatra jelentkező tagjai és póttagjai közül. Az Országos Választási Bizottság által az Országgyűlés elé terjesztett listáról az Országgyűlés egy szavazással, egyszerű többséggel dönt.
A külképviseleti szavazatszámláló bizottságokba a listát állító pártok is megbízhatnak tagokat, ennek minden költsége azonban a jelölő szervezetet terheli.
Annak érdekében, hogy a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok tagjai és póttagjai is élhessenek választójogukkal, a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy ők pótlólag kérhessék felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe.
5. Ajánlás
Az ajánlásra vonatkozó speciális rendelkezés, hogy az uniós állampolgár jelöltként történő bejelentéséhez a választójogát igazoló igazolást is kell csatolni.
6. Szavazás
A külképviselet területi elhelyezkedéséből adódóan a külképviseleti szavazás lebonyolítása során a nemzetközi jogi szabályok megtartására fokozottan ügyelni kell, ezért a Javaslat csak akkor engedi meg a külképviseleti szavazást, ha annak megtartását a fogadó állam nem ellenzi. Azokon a külképviseleteken azonban, ahol a külképviseleti névjegyzékbe egyetlen választópolgárt sem vettek fel, nem kerül sor külképviseleti szavazásra.
Előfordulhat, hogy a külképviselet épülete nem alkalmas arra, hogy a szavazás ott lebonyolításra kerüljön, ezért a Javaslat lehetővé teszi, hogy a szavazás a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben történjen.
A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, illetve az azt megelőző napon lehet szavazni, a külképviselet helye szerinti időzónához igazodva, amelyre a Javaslat részletes szabályozást tartalmaz. A szabályozás célja, hogy a szavazás a közép-európai idő szerint 19 óráig mindenhol lezáruljon, illetőleg helyi idő szerint napközben történjen.
A Javaslat garanciális szabályokat tartalmaz arra nézve, hogy a külképviseleteken a magyarországi szavazással megegyező módon, a titkosság követelményének teljes érvényesítésével adhassák le szavazatukat a választópolgárok.
Speciális rendelkezés, hogy amennyiben a szavazás lezárását megelőző óráig a külképviseleten még egyetlen választópolgár sem adta le a szavazatát, úgy a szavazatszámláló bizottság tagja is lehet az elsőként szavazó választópolgár.
A szavazást - a szavazás lezárásának hivatalos ideje előtt - abban az esetben is le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár leadta a szavazatát.
7. A szavazatok összesítése
A külképviseleti szavazás eredményéről készült jegyzőkönyvet elektronikus úton meg kell küldeni az Országos Választási Irodának a szavazás lezárását követően. Ezen adatok mindaddig nem hozhatók nyilvánosságra, amíg a szavazás Magyarországon le nem zárult.
A választás eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján.
A jegyzőkönyvet, illetve az egyéb szavazási iratokat a külképviseleti szavazatszámláló bizottság elnöke juttatja el az Országos Választási Irodába - a jegyzőkönyv egy példányának kivételével, amely a külképviseleten a szavazást követő három napon keresztül megtekinthető.
8. Jogorvoslat
Az Európai Parlament tagjainak választása során az Európai Unió más tagállamainak állampolgárai úgy kerülhetnek a választói névjegyzékbe, ha azt kérik, illetőleg kérésükre kerülhetnek ki onnan. Azokat a választópolgárokat, akik jelezték az Európai Unió más tagállamában, hogy ott kívánnak szavazni, a helyi választási iroda vezetője törli a névjegyzékből. A névjegyzékbe történő felvétel, illetőleg elutasítással szemben a jogorvoslat lehetőségét biztosítani kell.
A területi választási bizottságok az Európai Parlament tagjainak választása során csak jogorvoslati fórumként járnak el a szavazatszámláló és helyi választási bizottság tekintetében. A külképviseleti szavazatszámláló bizottságok tevékenységével kapcsolatos jogorvoslati kérelemről az Országos Választási Bizottság dönt.
A megüresedett mandátum betöltése
A jelölő szervezet számára 30 nap áll rendelkezésre, hogy a megüresedett képviselői helyre új személyt jelentsen be az eredetileg listáján szereplő jelöltek közül.
A 21-22. §-hoz
E §-ok értelmező és jogharmonizációs rendelkezéseket tartalmaznak.
A 23. §-hoz
A Javaslat melléklete meghatározza az Európai Parlament tagjai megválasztása során alkalmazandó szavazólap mintáját.
A 24. §-hoz
A Javaslat az Nytv. hatályát kiterjeszti a letelepedett külföldi állampolgárokra és - az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkhoz kihirdető törvény hatálybalépésekor - azokra az EGT állampolgárokra, akik az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedési engedély alapján élnek a Magyar Köztársaság területén. Az EGT állampolgárok személyazonosító igazolvánnyal való ellátására a javaslat nem kíván lehetőséget biztosítani, mivel az érintettek személyazonosságukat az állampolgárságuk szerinti uniós tagállam által kibocsátott okmánnyal, illetőleg az idegenrendészeti hatóság által kiadott engedéllyel igazolhatják.
A 25. §-hoz
Az Nytv. 5. §-ában meghatározott lakóhely-fogalom tartalma pontosításra került.
A 26-30. §-hoz
A jelenlegi szabályozást pontosító és a nyilvántartás adattartalmát az újólag hatálya alá kerülő külföldi állampolgárok tekintetében meghatározó rendelkezéseket tartalmaz.
A 31. §-hoz
A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő polgárok tekintetében biztosítja, hogy amennyiben a nyilvántartás tartózkodási helyként bejelentett lakcímüket tartalmazza, bejelentett lakóhely hiányában is gyakorolhassák állampolgári jogaikat.
A 32. §-hoz
A rendelkezés - a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény adatkezelésre irányadó rendelkezéseivel összhangban - a külföldi állampolgárok nyilvántartásba vételének elősegítése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala részére biztosít lehetőséget, hogy az érintettek személyes adatait a központi idegenrendészeti nyilvántartásból igényelje.
A 33-43. §-hoz
E §-ok - az Európai Parlament tagjainak választása miatt - a következő jogszabályok korrekcióját tartalmazzák: az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészség adatkezeléséről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLVI. törvény.
A 44-52. §-hoz
E §-ok hatályba léptető rendelkezéseket, jogharmonizációs záradékot, valamint átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak.
Az első, 2004. évi európai parlamenti választás előkészítése érdekében a Javaslat átmeneti szabályozást tartalmaz az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak névjegyzékbe vételére. Erre azért van szükség, mert az uniós csatlakozást megelőzően, a választási felkészülés és a névjegyzékkészítés időszakában még nem létezik az a jogállás, amelynek alapján az uniós polgárt a későbbi választásokon névjegyzékbe lehet majd venni. Ezért a Javaslat értelmében amennyiben a Magyarországon jelenleg vízummal vagy tartózkodási engedéllyel tartózkodó uniós, illetve leendő uniós állampolgár nyilatkozatot tesz arról, hogy a csatlakozást követően gyakorolni kívánja választójogát, akkor úgy kell tekinteni, mintha már a névjegyzékkészítés és a szavazás időpontjában is magyarországi lakóhellyel rendelkező, letelepedett uniós polgár lenne.