MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6458.
számú
törvényjavaslat
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. László Csaba
pénzügyminiszter
Budapest, 2003. november
2003. évi .... törvény
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról
1. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.
(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Központi Bank kivételével az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől."
2. §
(1) Az MNB tv. 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.
(2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze."
(2) Az MNB tv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az MNB támogatja az értékpapír-elszámolási rendszerek biztonságos és hatékony működését, a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét."
3. §
Az MNB tv. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az árfolyampolitikát a Kormány és az MNB az Európai Unió tagállamai közös érdekű ügyeként kezeli."
4. §
Az MNB tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § (1) Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek, az Európai Közösség intézményeinek és szerveinek, a tagállamok központi kormányzatainak, a tagállami regionális, helyi vagy más közigazgatási szerveknek, egyéb közjogi testületeknek, vagy a felsoroltak befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére hitelt nem nyújthat, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából egy gazdálkodó szervezetet akkor kell az állam befolyásoló irányítása alatt működőnek tekinteni, ha az állam, helyi önkormányzat vagy az államháztartás körébe tartozó más intézmény, az Európai Közösség intézménye és szerve, a tagállamok központi kormányzata, a tagállam regionális, helyi vagy más közigazgatási szerve, közvetve vagy közvetlenül:
a) a jegyzett tőkében többségi részesedéssel rendelkezik,
b) ellenőrzi a részesedéshez fűződő szavazati jogok többségét, vagy
c) kinevezheti a gazdálkodó szervezet vezető testülete és felügyelő bizottsága tagjainak több, mint felét.
(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az állam, helyi önkormányzat vagy az államháztartás körébe tartozó más intézmény, az Európai Közösség intézménye és szerve, a tagállamok központi kormányzata, a tagállam regionális, helyi vagy más közigazgatási szerve közvetlen vagy közvetett tulajdonában levő hitelintézet esetében.
(4) E § alkalmazásában a közvetett tulajdon tekintetében a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú mellékletének 12. pontja az irányadó."
5. §
Az MNB tv. 18. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A pénzbevonási nyereséget - a kibocsátott és a bevonás határnapjától számított, a 31. § (3) bekezdés szerinti időtartam alatt forgalomban lévőre átváltott pénz összegének különbségét - az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani."
6. §
Az MNB tv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában."
7. §
Az MNB tv. 31. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"31. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB a Magyar Közlönyben hirdetménnyel teszi közzé. A hirdetményben megjelölt határnappal a bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket.
(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni.
(3) Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre átváltja.
(4) Az MNB által kibocsátott pénzérmékből a készpénzfizetési forgalomban -címletenként - legfeljebb ötven darabot kell elfogadni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a hitelintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztáraira, amelyek a pénzérméket korlátlan mennyiségben kötelesek fizetésül elfogadni.
(5) A hamis, meghamisított, megcsonkított (átlyukasztott) pénzérméket nem szabad, a súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket nem kell fizetésül elfogadni. A rendeltetésszerű használat következtében súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket a hitelintézetek vagy adóhivatalok és a posta pénztárai fizetésül vagy átváltásra elfogadják és azokat az MNB-nél beváltják.
(6) A hamis vagy meghamisított bankjegyeket nem szabad, a hiányos (csonka) bankjegyeket nem kell fizetésül elfogadni. A hiányos (csonka) bankjegyért az MNB ellenértéket akkor térít, ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják. A hitelintézetek és a posta pénztárai a hiányos (csonka) bankjegyet az MNB-nél történő becserélésre átveszik. A sérült bankjegyek becserélését az MNB költségmentesen végzi. A csonka vagy sérült érmékért az MNB ellenértéket nem térít, kivéve ha azoknak nemesfém tartalma van.
(7) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható."
8. §
Az MNB tv. a 31. §-t követően a következő 31/A. §-sal egészül ki:
"31/A. § (1) Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos feladatokat.
(2) A feltehetően hamis vagy meghamisított magyar és külföldi fizetőeszközöket szakértői vizsgálat céljából az MNB részére meg kell küldeni.
(3) A hamis magyar és külföldi fizetőeszközöket ellenérték nélkül át kell adni az MNB-nek.
(4) A hitelintézetek, a pénzváltók és a pénzfeldolgozók kötelesek az általuk forgalmazott illetve feldolgozott magyar és külföldi fizetőeszközök valódiságát megvizsgálni és a fellelt feltehetően hamis vagy meghamisított fizetőeszközöket az MNB-nek haladéktalanul megküldeni, illetőleg átadni."
9. §
Az MNB tv. 41. §-a a következő (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:
"(3) Az MNB köteles az arany- és devizatartalékokról a pénzügyminisztert havonta tájékoztatni.
(4) A Kormány felkérése alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben reá háruló feladatokat, amennyiben erről törvény eltérően nem rendelkezik."
10. §
Az MNB tv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) azt ellenőrzi, hogy az MNB a törvényeknek, más jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak megfelelően működik-e. Az ÁSZ hatásköre kiterjed az MNB működésének és gazdálkodásának egészére, kivéve a 4. § (1)-(7) bekezdésében meghatározott feladatait és azok hatását az MNB eredményére."
11. §
Az MNB tv. 49. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A monetáris tanács tagjait a köztársasági elnök kizárólag abban az esetben mentheti fel,
a) ha a monetáris tanács tagja neki fel nem róható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek;
b) ha a monetáris tanács tagja neki felróható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el, így különösen, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl."
12. §
(1) Az MNB tv. 52/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az MNB belső ellenőrzési szervezete, a (3) bekezdésben foglalt korlátozással, a felügyelő bizottság irányítása alá tartozik."
(2) Az MNB tv. 52/A. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A felügyelő bizottság a Gt. 32. § (3) bekezdésében előírt jelentését ezen korlátozásoknak megfelelően készíti el."
13. §
Az MNB tv. 61. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az MNB jogosult az (1) bekezdés alá nem tartozó szervek és természetes személyek részére a következő, a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó műveleteket végezni:]
"a) jogszabály illetve nemzetközi szerződés alapján bankletét elfogadása (bankletéti ügylet);"
14. §
Az MNB tv. 62. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az Európai Unió másik tagállamának központi bankja, valamint az Európai Központi Bank javára, a központi banki feladataik ellátásával kapcsolatosan nyújtott biztosítékokra is.
(4) Az MNB a 7. §-ban meghatározott tevékenységéből eredő, a hitelintézetekkel szemben keletkezett követeléseit a hitelintézetek részére vezetett számlák terhére - a téves bejegyzés helyesbítését követő sorrendben - elégítheti ki."
15. §
Az MNB tv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"65. § (1) Az MNB a közgyűlés döntése alapján fizet a tárgyévi eredményéből vagy az eredménytartalékból osztalékot. Az osztalékfizetési kötelezettséget a tárgyévi beszámoló közgyűlési elfogadását követő 8 napon belül kell teljesíteni.
(2) Az MNB osztalékelőleget nem fizet.
(3) Amennyiben a tárgyévi veszteség összege az eredménytartalékot meghaladja, a különbözetet a központi költségvetés közvetlenül az eredménytartalék javára a tárgyévi beszámoló közgyűlési elfogadását követő 8 napon belül megtéríti."
16. §
Az MNB tv. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) E törvény hatálybalépését megelőzően az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek kamatozására a jegybanki alapkamat az irányadó."
Módosuló jogszabály
17. §
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 16. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegében szereplő "26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép" szövegrész helyébe a "26. § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki" szövegrész lép.
Átmeneti és záró rendelkezések
18. §
(1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az MNB tv. 23. § (2) bekezdése, 24. §-a, 25. §-a és a 23. §-t megelőző "Devizahatósági feladatok" alcím.
(2) E törvény 1-4. §-a, 6. §-a, 10. §-a, 11. §-a, 14. §-a, 17. §-a és 20. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(3) E törvény 16. §-a 2004. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az MNB tv. 68. §-a.
19. §
A 2003. évi jövedelemelszámolásra vonatkozóan az MNB tv. 2003. december 31-én hatályos 65. §-ának szabályait kell alkalmazni.
20. §
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 3. §-ának a " , valamint a bankjegy- és érmekibocsátásra vonatkozó adatait" szövegrésze, a 16. § (2) bekezdésének "és a Magyar Nemzeti Bank bankjegy- és éremkibocsátására" szövegrésze, valamint a 17. § (4) bekezdésének második mondata.
2003. évi .... törvény
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról
ÁLTALÁNOS INDOKLÁS
A Magyar Nemzeti Bankról szóló jelenleg hatályos törvényt 2001-ben fogadta el az Országgyűlés. Ez jelentős részben már eleget tett az EU jogharmonizációs követelményeknek. Az uniós jog bizonyos elemeinek az átvétele azonban egyértelműen a csatlakozás időpontjával egyidőben történhet. A javasolt módosítások jelentős része ebbe a csoportba tartozik.
A jogharmonizációs célú módosítások többek között tartalmazzák az MNB elsődleges céljának és alapvető feladatának összehangolását, a jegybank felvigyázási hatáskörének kiterjesztését - az EKB javaslatnak megfelelően - az értékpapír-elszámolási rendszerekre. Az eddig csak hazai intézményi körre meghatározott szabályokat alkalmazzák az EU érintett szervezeteire is és kiküszöbölik a jegybank ellenőrzésének kérdésében a hatályos törvény és az EU előírások között ma még fennálló eltéréseket.
Az MNB törvény jelen módosítása a jogharmonizáció teljesítésén kívül további három okból szükséges. Egyrészt az Alkotmánybíróság 2/2003. (II.7.) határozata, másrészt az ÁSZ - Magyar Nemzeti Bank 2002. évi működésének ellenőrzéséről készített - jelentésének megállapításai következtében, továbbá más időközben indokolttá vált változtatások és a törvény szerkezetének egyszerűsítése és ésszerűsítése miatt.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy alkotmányellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a jogalkotó az MNB tv.-ben nem szabályozta megfelelően a pénzbevonási eljárást, ennek megfelelően a jogi szabályozás hiányát mulasztásos alkotmánysértésnek minősítette, egyúttal felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2003. június 30. napjáig tegyen eleget.
Az Alkotmánybírósági határozatból fakadó követelmények teljesítése érdekében a törvényjavaslat - az MNB tv. vonatkozó rendelkezéseinek módosításával - a bankjegyek esetében 20 évben, az érmék esetében 5 évben javasolja meghatározni azt az időtartamot, amely alatt az MNB köteles a forgalomból bevont, törvényes fizetőeszköznek nem minősülő bankjegyeket és érméket törvényes fizetőeszközre névértéken átváltani.
Az ÁSZ-nak az MNB 2002. évi működéséről készített jelentése egyrészt a hatályos törvényben rejlő ellentmondás kiküszöbölését javasolja, másrészt a felügyelő bizottság hatáskörének és jelentésének összhangba hozatalára irányul.
A belső ellenőrzés feletti kizárólagos FB irányítási jogkör és az FB részleges ellenőrzési hatásköre azt az ellentmondást hordozza magában, hogy az MNB egyes tevékenységeinek ellenőrzése tekintetében egyetlen szervet sem jelöl ki a jogszabály a belső ellenőrzés irányítására. Ebből fakadóan az Igazgatóság hatáskörébe tartozó - a monetáris politikai döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok - ellenőrzésére jogszerűen senki nem adhat utasítást. Ezt az ellentmondást szünteti meg a törvényjavaslat.
Szükséges továbbá a Gt. 32. § (3) bekezdése, illetve az MNB törvény között jelentkező ellentmondás felszámolása. A Gt. 32. § (3) bekezdése, értelmében ugyanis a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. A felügyelő bizottság - az MNB alapfeladataival kapcsolatos korlátozott ellenőrzési joga miatt - a Gt. idézett paragrafusában említett jelentését csak ezzel a korlátozással tudja elkészíteni.
RÉSZLETES INDOKLÁS
1. §
A változtatás rögzíti az MNB csatlakozás utáni státuszát a Központi Bankok Európai Rendszerében, és kiterjeszti a jegybanki függetlenséget érintő előírásokat a közösségi intézményekre is.
2. §
A jegybanktörvény az MNB elsődleges céljaként az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg, egyúttal e cél veszélyeztetése nélkül az MNB támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Az alapvető feladatok között azonban a törvény a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelmét jelöli meg a monetáris politikát illetően. Utóbbi megfogalmazás az Alkotmány vonatkozó szakaszával való összhang megteremtését szolgálta. A 2002. évi LXI. törvény módosította az Alkotmány 32/D. §-át. Ezzel a 3. és 4. §. (1) bekezdéseinek megfogalmazásában jelentkező ellentmondás kiküszöbölhetővé vált.
Az Európai Központi Bank által az Európai Bizottság részére készített, a magyarországi fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek működését elemző 2002. szeptember 18-ai jelentésében azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy a jegybank felvigyázási hatáskörét jogszabályi szinten is meg kell jeleníteni az értékpapír-elszámolási rendszerek vonatkozásában. Ezért a módosításban sor kerül a jegybanknak az értékpapír-elszámolási rendszerek feletti felvigyázói hatáskörének jogszabályi rögzítésére is. Az MNB a jegybanktörvényben előírt feladatai ellátása során - a belföldi fizetési és elszámolási rendszerek mellett - alapvetően érdekelt az értékpapír elszámoló rendszerek biztonságos és hatékony működésében. Ez elengedhetetlen a monetáris politikához kapcsolódó nyíltpiaci műveletek zökkenőmentes lebonyolításához, a belföldi és nemzetközi értékpapír-elszámolási tranzakciókból a jegybankra háruló esetleges kockázatok kiküszöböléséhez, a fizetési rendszerek zavartalan működéséhez, valamint a pénzügyi stabilitás biztosításához.
3. §
A változtatás az árfolyamrendszer kérdésében az EU tagsággal bekövetkező új helyzetet rögzíti. (EK-Szerződés124. cikk)
4. §
A javasolt módosítások célja a monetáris finanszírozás tilalmának kiterjesztése a közösségi és tagállami szervekre, intézményekre (EK-Szerződés 101. cikk, KBER Alapokmány 21.1 cikk).
5. §
A pénzbevonási nyereség elszámolására vonatkozó előírás módosítását a pénzbevonás 31. §-ban meghatározott szabályozásának változtatása teszi szükségessé.
6. §
A változtatás célja, hogy az eddig sem gyakorolt funkciók - az állam külföldi követeléseinek értékesítése, behajtása - elhagyásával a törvény pontosabban határozza meg az MNB klasszikus fiskális ügynöki tevékenységének lehetőségét.
7. §
A 7. § az MNB törvény 31. §-át változtatja meg.
Az (1) bekezdés kiegészül annak meghatározásával, hogy meddig minősül a bankjegy és érme törvényes fizetési eszköznek, és mikor veszti el ezt a szerepét. Ennek megfelelően, és a bekezdések közötti összhang megtartása érdekében, a (2) bekezdésben is pontosítani szükséges, hogy a bankjegyeket és érméket csak azok bevonásáig kell fizetésül elfogadni.
Az új (3) bekezdés beiktatását az Alkotmánybíróság 2/2003. (II.7.) AB határozatában foglaltak teljesítése teszi szükségessé. A forgalomból bevont bankjegyek 20 évig és az érmék 5 évig névértéken történő átváltásának törvényi deklarálása esetén teljesül az alkotmánybírósági előírás, mely szerint törvényben kell rögzíteni, hogy meddig köteles az MNB törvényes fizetőeszközre átcserélni a bevont bankjegyeket és érméket. Az új (3) bekezdéssel való kiegészítés miatt a (3)-(4) bekezdések számozása (4)-(5)-ra változik. A régi (5) bekezdés átkerül az új 31/A. §-ba.
A (6) bekezdés módosítása pontosítást tartalmaz annak érdekében, hogy kiküszöbölje a jogalkalmazás során felmerült problémákat atekintetben, hogy az MNB törvény mikor beszél kizárólag a magyar fizetőeszközről, és mikor kell a külföldit is odaérteni. Ezért minden olyan esetben, amikor csak a forintról van szó, azt a törvény külön nem jelöli. Ehelyett nevesíti azokat az eseteket, amikor nemcsak a forintot, hanem a külföldi fizetőeszközöket is érteni kell (pl. 31/A .§).
Emellett a javaslat törvénybe iktatná azt a gyakorlatot, hogy a sérült bankjegyeket a posta pénztárai átveszik becserélésre. Az érmék tekintetében ezt a törvény már jelenleg tartalmazza.
8. §
Az új paragrafus meghatározza az MNB-nek a pénzhamisítás elleni védelemmel kapcsolatos feladatait, beleértve azokba a hamis, illetve a feltehetően hamis vagy meghamisított külföldi fizetőeszközökkel kapcsolatos eljárást is.
9. §
Az MNB devizahatósági funkciója megszűnt, ezért a jegybanktörvény 23. § (2) és 25. §-ban foglaltak, mivel azok a devizahatósági feladatkörtől függetlenül is hatályban tartandók, változatlan tartalommal átkerülnek a 41. §-ba új (3) és (4) bekezdésként.
10. §
A módosítási javaslat az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogköre alól - hasonlóan az MNB törvény 4. § -ának (1) és (3)-(7) bekezdésében rögzített többi MNB alapvető feladathoz - kivonja a bankjegyek és érmék kibocsátását is. Ezt a jogharmonizációs feladatok teszik szükségessé. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződésben a jegybanki függetlenség követelménye megkívánja, hogy a jegybankok alapvető feladataikat külső szervek befolyásolásától függetlenül lássák el. A módosítási javaslatot az Európai Központi Bank 2002. évi Jogi Konvergencia Jelentése is tartalmazza. A bankjegy- és érmekibocsátás az MNB törvény 4. § (2) bekezdés szerint az MNB alapvető feladata, így nem indokolt annak számvevőszéki kontrollja. A fentiekre az EKB felhívta a figyelmet és szükségesnek tartja az ÁSZ törvény módosítását.
11.§
Az EU csatlakozás után a jegybanktörvénynek tükröznie kell az EU-ban érvényesülő szabályozást, így a felmentési szabályoknak is pontosan követniük kell az Európai Bankok Központi Rendszere (KBER) Alapokmány előírásait. Ezzel összhangban a köztársasági elnök a monetáris tanács tagjait akkor mentheti fel, ha nem felelnek meg a feladatuk ellátásához szükséges feltételeknek, illetve ha súlyos kötelezettségszegést követnek el.
A vagyonnyilatkozati szabályok megszegése jogi szempontból súlyos kötelezettségszegésnek minősül, így azok explicit megjelenítése a törvényben szükségtelen, hiszen a súlyos kötelezettségszegés már felmentési ok. A változtatás azt jelzi, hogy nem önálló felmentési okról van szó, hanem a súlyos kötelezettségszegés speciális esetéről.
12. §
A módosítás egyrészt a hatályos törvényben rejlő ellentmondás kiküszöbölését javasolja, másrészt a felügyelő bizottság hatáskörének és az éves üzleti jelentésről a közgyűlésre készítendő jelentésének összhangba hozatalára irányul. A változtatás szükségességét az ÁSZ-nak az MNB 2002. évi működéséről készített jelentése fogalmazza meg. A belső ellenőrzés feletti kizárólagos FB irányítási jogkör és az FB részleges ellenőrzési hatásköre azt az ellentmondást hordozza magában, hogy az MNB egyes tevékenységeinek ellenőrzése tekintetében egyetlen szervet sem jelöl ki a jogszabály a belső ellenőrzés irányítására. Ebből fakadóan az Igazgatóság hatáskörébe tartozó - a monetáris politikai döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok - ellenőrzésére jogszerűen senki nem adhat utasítást. Az (1) bekezdés ezt az ellentmondást szünteti meg a törvényben.
A (2) bekezdés a Gt. 32. § (3) bekezdése, illetve az MNB törvény között jelentkező ellentmondás felszámolását célozza. A Gt. 32. § (3) bekezdése, értelmében ugyanis a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. A felügyelő bizottság az MNB alapfeladataival kapcsolatban korlátozott ellenőrzési joga miatt, a Gt. idézett paragrafusában említett jelentését csak ezzel a korlátozással tudja elkészíteni.
13. §
A változtatás az MNB hatósági letétkezelői szerepének megszűnéséhez igazítja a jogszabályt.
14. §
A módosítás kiterjeszti az MNB zálogjog érvényesítésével kapcsolatos jogosultságát, és az EKB és más tagállamok központi banki feladatainak teljesítése során keletkező követeléseinek biztosítékával kapcsolatban is alkalmazhatóvá teszi.
15. §
Az osztalékbefizetés esetén alkalmazott számítási mód lényege a költségvetési bevételek, ill. kiadások stabilizálása, a tervezés megkönnyítése volt. Ezt a funkcióját azonban a költségvetési statisztikában alkalmazandó EU előírások miatt nem tudja betölteni, illetve a jegybank valóságos helyzetével nem igazolható pénzügyi folyamatokat eredményez. A fentiekre tekintettel célszerű a tényleges folyamatoknak megfelelő, valamint az EU költségvetési statisztikával jobban összhangba hozható szabályt alkalmazni. Ezért javasoljuk az átlagolás megszüntetését és azt, hogy az MNB közgyűlése határozza meg a befizetendő osztalékot, az MNB tárgyévi eredményének ismeretében és a következő évek eredményére vonatkozó várakozások alapján.
16. §
A módosítás az állam jegybankkal szembeni tartozásai esetén fizetendő kamatként egységesen a jegybanki alapkamat alkalmazását javasolja.
17. §
A módosítás a fizetési- illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. tv. 16. §-a (1) bekezdés szövegének kodifikációs pontosítása.
18. §
A törvénymódosítás a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. A módosítás alapvető célja viszont a jogharmonizáció, ezért a szakaszok mintegy fele az EU csatlakozásunkkor fog hatályba lépni. Néhány további előírásra vonatkozó szakasz 2004 január 1-én hatályosul.
Az MNB devizahatósági szerepének megszűnése miatt hatályát veszti a 24. §, mivel nincs szükség a paragrafusban jelzett, belföldi intézmények külföldi pénznemben, illetve külföldiek forintban végzett tevékenységének a külön szabályozásra. A 23. § hatálytalanítását tartalmának a 41. §-ba való áthelyezése indokolja. Hasonlóképpen szűnik meg a 25. § hatálya is. A 68. § hatálytalanítására az államnak a jegybankkal szembeni adósságai után fizetett kamatok egységesítése miatt kerül sor
19. §
Az átmeneti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az MNB 2003. évi jövedelemelosztására vonatkozóan milyen szabályt kell alkalmazni.
20. §
A javasolt módosításokat a jogharmonizációs feladatok teszik szükségessé. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 3. §-a, 16. §-a (2) bekezdése, valamint 17. §-a (4) bekezdése a Magyar Nemzeti Bank bankjegy- és éremkibocsátásának Állami Számvevőszék általi ellenőrzésére vonatkozóan tartalmaz előírásokat. A bankjegyek és érmék kibocsátása az MNB alapvető feladata. A vonatkozó EU előírások szerint a jegybanki függetlenség követelménye szükségessé teszi, hogy a Jegybankok alapvető feladataikat külső szervek befolyásolásától függetlenül lássák el. A javasolt módosítások a bankjegyek és érmék kibocsátásának, mint MNB alapfeladatnak az ellenőrzését, az MNB törvény 4. §-a (1) és (3)-(7) bekezdésben meghatározott többi MNB alapfeladat ellenőrzésével megegyező módon, kivonják az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogköre alól.