MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6459.
számú
törvényjavaslat
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
és a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény
módosításáról
Előadó: dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2003. november
2003. évi ......törvény
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és
a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény
módosításáról
1. §
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.)
46. § (1) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki, és az eredeti d)-e) pont jelölése e)-f) pontra változik:
(A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:)
"d) lakott területrész átadása, átvétele és cseréje,"
2. §
Az Ötv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"56. § (1) Az érintett, egy megyén belüli, egymással határos települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak területrész átadásáról, átvételéről és cseréjéről (a továbbiakban együtt: területrész átadás).
(2) Lakott területrész átadását népi kezdeményezéssel az ott lakó választópolgárok is kezdeményezhetik.
(3) Lakott területrész átadásának kezdeményezése esetén az érintett képviselő-testületek együttes ülésen legalább háromtagú, területrész átadását előkészítő bizottságot választanak települési képviselőkből, illetőleg más választópolgárokból. Az előkészítő bizottság tagjainak több mint felét a lakott területrészen lakó települési képviselők, vagy választópolgárok közül kell megválasztani. A bizottság elnökének és tagjainak megválasztásához a képviselő-testületi tagok több mint felének igen szavazata szükséges.
(4) Az érintett képviselő-testületek a területrész átadását előkészítő bizottság javaslata alapján előzetes megállapodást kötnek az átadandó területrész területéről és határáról, a vagyon megosztásáról.
(5) Lakott területrész átadása esetén az ott lakó választópolgárok - helyi népszavazással kinyilvánított - többségi támogatása szükséges a megállapodáshoz.
(6) A képviselő-testületek - az előzetes megállapodásnak megfelelően - a lakott területrész átadásáról, annak részletes feltételeiről a helyi népszavazást követően hat hónapon belül állapodnak meg. Megállapodás hiányában az érintett képviselő-testület keresete alapján a megyei bíróság - soron kívül - dönt. Döntése a megállapodást pótolja.
(7) Lakott területrész átadása nem tagadható meg, ha a képviselő-testületek előzetes megállapodást kötöttek és az átadással a területrész választópolgárainak többsége helyi népszavazás során egyetértett.
(8) A külterületi lakott területrész átadására a lakott területrészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(9) A települési képviselő-testület minősített többségű határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át. Más megyéhez csatlakozni kívánó település fogadásáról az érintett megye közgyűlése állást foglal."
3. §
Az Ötv. a következő, új 103/A. §-sal egészül ki:
"103/A. § (1) A területrész külterületét - eltérő megállapodás hiányában - figyelemmel az 56. § (4) bekezdésében megfogalmazott előzetes megállapodásra, a belterületi népességgel arányosan kell megállapítani.
(2) A lakott területrész vagyonát - eltérő megállapodás hiányában - figyelemmel az 56. § (4) bekezdésében megfogalmazott előzetes megállapodásra, feladat- és népességarányosan kell meghatározni."
4. §
A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Te. tv.) 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. § (1) Az Ötv. 56. §-a (3) bekezdése alapján létrehozott, területrész átadását előkészítő bizottság javaslatot készít az átadásra kerülő területrész területére, az új közigazgatási határvonalra, a vagyon megosztására, a költségek viselésére. A javaslat a területrész szempontjából bemutatja a lakott területrész átadásának részletes feltételeit, így különösen: a fogadó települési önkormányzat székhelyétől való kisebb távolságot, a lakosság számára előnyösebb megközelítést, a közigazgatási, az intézményi és egyéb lakossági szolgáltatások igénybevételének előnyeit; megvizsgálja és bemutatja, hogy az átadás jár-e hátrányokkal az átadó település önkormányzatára, lakosságára nézve.
(2) A javaslat elkészítéséhez - az előkészítő bizottság felkérésére - a közigazgatási hivatal vezetője szakmai segítséget ad, más szerv pedig szakmai segítséget adhat.
(3) A képviselő-testületek előzetes megállapodásáról, az előkészítő bizottság javaslatáról és a lakott területrész átadásának részletes feltételeiről a lakosságot a helyi népszavazás előtt tájékoztatni kell.
(4) A népszavazást követő harminc napon belül a képviselő-testület határozatba foglalja a népszavazás eredményét.
(5) Lakott területrész átadása az önkormányzati általános választás napjával történhet. Az átadás részletes feltételeit tartalmazó megállapodást (bírói döntést) az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetést követően legkésőbb az önkormányzati általános választás évében január 31-éig kell megküldeni a belügyminiszterhez és a KSH-hoz.
A települési képviselő-testület a felterjesztéshez mellékeli a földhivatal által készített határvonal leírást és térképvázlatot."
5. §
A Te. tv. a 20. §-át követően a következő új alcímmel és új 20/A. §-sal egészül ki:
"Fogalom meghatározások
20/A. § E törvény alkalmazásában:
6. §
(1) Ez a törvény 2004. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló területszervezési kezdeményezések esetén kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (2) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.
I N D O K O L Á S
Általános indokolás
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt benyújtott indítványok alapján 66/2002. (XII. 17.) AB szám alatt határozatot hozott. A határozat megállapította, hogy alkotmányellenes helyzet keletkezett, mert a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, illetőleg a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény a területrész átadás-átvételének szabályozása során nem teremtette meg az Alkotmány 2. §
(1) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében, 42. §-ában, valamint 44/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezések érvényesüléséhez szükséges anyagi- és eljárási jogi garanciákat. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy az alkotmányellenes helyzet megszüntetése érdekében jogalkotási kötelezettségének 2003. december 31-ig tegyen eleget.
A törvényjavaslat az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően a területrész átadásra részletes anyagi- és eljárási jogi szabályokat tartalmaz.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 46. § (1) bekezdése felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni. A Javaslat 1. §-a kiegészül a területrész átadásának, átvételének és cseréjének szabályaival.
A 2. §-hoz
A községek, városok területének módosítása változatlanul önkormányzati döntés, az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodásának tárgya.
A Javaslat szerint a megállapodás megkötésére - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - egyik önkormányzat sem kötelezhető. A Javaslat szerint lakott területrész átadását bármelyik érintett önkormányzat, vagy a területrészen lakó választópolgárok kezdeményezhetik. A Javaslat jogalkalmazást elősegítő rendelkezést tartalmaz, amikor pontosítja, hogy az átadás egy megyén belüli, egymással határos önkormányzatok között lehetséges.
A megállapodás megkötésének első mozzanata egy előzetes megállapodás, melynek tartalmát kötelezően létrehozandó előkészítő bizottság dolgozná ki.
Az előkészítő bizottság feladata kettős. Egyrészt a területrész szempontjából megvizsgálja azokat a részletes szempontokat, amelyek a lakosság számára az átadást előnyössé tehetik. A lakott területrész átadása nem csak az elszakadni kívánó területrészen élő választópolgárokat érinti, hanem jelentősen befolyásolhatja a "megmaradó" település lakosságának jogait, jogos érdekeit is. Az AB határozat indokolása is rögzíti, hogy a területrész átadására vonatkozó - esetleg - nagy jelentőségű önkormányzati döntés meghozatala során lehetőséget kell biztosítani a "megmaradó" település választópolgárai közösségének is jogai és jogos érdekei érvényesítésére. Ezt a Javaslat úgy biztosítja, hogy nem teszi kötelezővé az átadást, hanem az, az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei közötti megállapodás tárgya. Másrészt előkészíti az előzetes megállapodást, amely tartalmazza a terület, az új közigazgatási határ, a vagyon és a költségek megosztását.
A területrészek átadására vonatkozó szabályozás - a Javaslat szerint - nem tesz különbséget kül- és belterület között, ezért a rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a területrész átadása külterületi lakott területrészt érint.
Az előzetes megállapodásban foglaltakat a településrész választópolgáraival ismertetni kell. A képviselő-testületek átadás-átvételi szándékát településrészi népszavazás előzi meg, melyre ötszáz lakosnál kevesebb lakosú településrész esetében falugyűlésen is lehetőség van. A képviselő-testületek átadás-átvételi szándékát a lakosság többségi támogatása erősíti meg.
Amennyiben az előzetes megállapodástól eltérően valamelyik képviselő-testület nem köti meg a végleges megállapodást, a megyei bíróság - a Javaslatban megfogalmazott szempontok figyelembe vételével - dönt a határokról, a vagyonról, a költségek viseléséről. A végleges megállapodás meghiúsulása esetén a bíróság kötve van az előzetes megállapodásban foglaltakhoz, és ennek megfelelően hozhatja létre a végleges megállapodást.
Lakott területrész átadása nem tagadható meg, ha a képviselő-testületek előzetes megállapodást kötöttek és az átadást a területrészen lakó választópolgárok többsége falugyűlésen vagy helyi népszavazással megerősíti.
A 3. §-hoz
Az AB határozatnak megfelelően a Javaslat a jogalkalmazó képviselő-testületek és a bíróság számára is szempontokat ad a lakott területrész területének és vagyonának megosztására. E területeken is elsődleges a felek megállapodása, mely a Javaslatban foglalt szempontoktól eltérő megegyezést indokolhat.
A 4. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat a részletes szakmai szempontokat, amelyeket a lakott területrész átadását előkészítő bizottságnak vizsgálnia kell, illetve amelyekről a lakosságot és az érintett képviselő-testületeket kötelezően tájékoztatnia kell. A lakott területrész közigazgatási határáról, vagyonáról, a költségek viseléséről a képviselő-testületek az előzetes megállapodásban egyeznek meg. Az előzetes megállapodás biztosítja, hogy az átadás-átvételre csak akkor kerüljön sor, ha az mindkét önkormányzat számára előnyös, vagy legalábbis nem hátrányos. A Javaslat meghatározza a leglényegesebb kérdéseket, amelyeket az előzetes megállapodásnak kötelezően tartalmaznia kell.
Az előkészítő bizottság javaslatának kidolgozásához az érintett államigazgatási és egyéb szervek szakmai segítséget adhatnak. Felkérés esetén a megyei közigazgatási hivatal nem tagadhatja meg a segítségnyújtást.
Annak érdekében, hogy a lakott területrész lakossága kellően tájékoztatva legyen az átadás feltételeiről, előírja a Javaslat, hogy az előkészítő bizottság részletes javaslatát a kötelezően tartandó falugyűlés vagy népszavazás előtt a lakossággal közölni kell.
Ez elsősorban az előkészítő bizottság feladata.
A Javaslat eljárási szabályokat is tartalmaz, meghatározza, hogy a képviselő-testületnek mely időpontig kell meghoznia a népszavazás eredményét tartalmazó döntését, illetve hogy lakott területrész átadása esetén mely szerveket kell az átadásról értesíteni.
Az 5. §-hoz
A Javaslat meghatározza a lakott területrész, belterület, illetve külterület fogalmát a területszervezési eljárást érintően.
A 6. § -hoz
A Javaslat hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz. Kimondja, hogy a területszervezésre vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló kezdeményezések esetén kell alkalmazni. Korábbi a kezdeményezés, ha az e törvény hatálybalépésének időpontja előtt a területrész átadása érdekében már előkészítő tevékenységet kezdtek meg, különösen, ha az érintett képviselő-testületek kifejezték szándékukat a területrész átadásáról, illetve a választópolgárok a népszavazást kezdeményezték.
E §-ban történik rendelkezés a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés hatályon kívül helyezéséről, tekintettel arra, hogy nem célszerű a polgármesterre államigazgatási feladatot telepíteni.