A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6563.
számú
törvényjavaslat
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról
Előadó: Dr. Németh Imre
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2003. november
2003. évi .... törvény
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról
Az Országgyűlés a szőlőtermesztésnek és a borgazdálkodásnak az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya
1. §
Ez a törvény szabályozza a szőlő telepítését, művelését, kivágását, a borászati termékek előállítását, forgalombahozatalát, nyilvántartásuk rendszerét, továbbá a szőlőtermesztéssel és bortermeléssel kapcsolatos szakigazgatási feladatokat és hatásköröket.
Fogalom-meghatározások
2. §
1. Házikerti szőlő: az a szőlőterület, amely az 500 négyzetmétert nem haladja meg.
2. Árutermő szőlő: az 500 négyzetméternél nagyobb területű szőlőültetvény.
3. Termőhely: az ország ökológiai szempontból szőlőtermesztésre alkalmas összes olyan területe, amelyet a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartanak. A termőhelyeken belül borvidéki régiók, borvidékek, borvidéki körzetek és borvidéki települések határolhatók le. A borvidékek, borvidéki körzetek megnevezését, tagolódását és településeit e törvény melléklete tartalmazza.
4. Meghatározott termőhely: az a borvidéki régió, borvidék, borvidéki körzet, borvidéki település és védett termőhely, amelyen termelt szőlőből minőségi, illetve különleges minőségű bor készíthető.
5. Védett termőhely: az a borvidéken belül lehatárolt kisebb területi egység, amely a védett eredetű bor készítésére vonatkozó szabályzatban szerepel.
6. Borvidéki régió: a hasonló természeti adottságokkal és hagyományokkal rendelkező, vagy egymással földrajzilag egységet képező illetve szomszédos borvidékek önkéntes társulása, amelynek területéről - a borvidéki régió szabályzatáról szóló rendelet alapján - meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, valamint tájbor hozható forgalomba. A borvidéki régió szabályzatát az érdekelt borvidékek együttes kezdeményezésére a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelettel adja ki.
7. Borvidék: olyan termőhely, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajta-összetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borok származnak. Borvidékbe olyan település sorolható, amelynek a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területe a település összes mezőgazdaságilag hasznosított területének 7 %-át eléri.
8. Borvidéki körzet: a borvidéken belül a termőhelyi sajátosságok azonossága alapján nyilvántartási céllal kialakított terület.
9. Borvidéki település: adott borvidék területén lévő település közigazgatási határán belüli, termőhelybe sorolt területek.
10. Borszőlő-fajta: olyan szőlőfajta, amelynek termését rendszerint borkészítésre használják és valamely közigazgatási egységben borkészítés céljára osztályba sorolták.
11. Csemegeszőlő-fajta: olyan szőlőfajta, amelynek termését rendszerint étkezésre használják, borkészítésre nem használható föl.
12. Alanyszőlő-fajta: olyan szőlőfajta, amelyet vegetatív szaporítóanyag előállítás, illetve oltványkészítés céljából termesztenek.
13. Szőlőfajták osztályba sorolása: a borkészítésre alkalmas szőlőfajták termesztési alkalmasságuk szerint ajánlott, engedélyezett vagy ideiglenesen engedélyezett szőlőfajták lehetnek. Osztályba sorolni csak a Vitis vinifera fajhoz tartozó, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó fajok keresztezéséből származó fajtát lehet. Borszőlőként nem sorolhatóak osztályba a direkttermő fajták (Noah, Othello, Isabella, Jacquez, Clinton, Herbemont, Delaware, Elvira, Zamfira).
14. Ajánlott fajta: borszőlő esetében az adott termőhely szőlőtermelésének hasznosítási irányát meghatározó, különösen borainak sajátos jellegét megalapozó, minőségi bor készítésére alkalmas, államilag elismert, vagy az EU bármely tagállamában regisztrált, az adott közigazgatási területen osztályba sorolt fajta.
15. Engedélyezett fajta: borszőlő esetében az adott termőhely ökológiai adottságait jól hasznosító, de a termőhely borainak sajátos jellegét nem meghatározó, az évjáratok többségében minőségi bor készítésére alkalmas, államilag elismert vagy az EU bármely tagállamában regisztrált, az adott közigazgatási területen osztályba sorolt fajta. Továbbá olyan állami elismerésre bejelentett és kipróbálásra ajánlott borkészítésre alkalmas szőlőfajták, melyeknek termesztési értékei még nem kellően ismertek.
16. Ideiglenesen engedélyezett fajta: olyan borkészítésre alkalmas szőlőfajta, amely az adott közigazgatási egységben már nem telepíthető, de meglévő ültetvényben még termeszthető.
17. Törzsszőlő: a szaporítóanyag-termelés céljából létesített, termőre fordulás után az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) által külön jogszabály szerint meghatározott kategóriában elfogadott prebázis állomány, központi és üzemi törzsültetvény.
18. Kísérleti szőlő: kutató-, oktató intézményekben, illetve az OMMI és a Szőlőfajta Használati Bizottság (a továbbiakban: SZHB) hozzájárulásával telepített és vizsgálatba vont szőlő.
19. Telepítés: a földterület beültetése szőlővel, ideértve a terület előkészítését, az ültetvény ápolását a termőre fordulás, valamint a támrendszer létesítését is. A termőre fordulás ideje a negyedik, ha a termőre fordulást rendkívüli időjárás késlelteti, az ötödik vegetációs időszak vége.
20. Pótlás: az ültetvény hiányzó tőkéi helyének beültetése, ideértve a döntést és a bujtást is. A telepítéskori szőlőtőkeszám 25%-ot meghaladó hiányának pótlása, vagy az ültetvény más fajtára történő átoltása esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
21. Kivágás: az ültetvény felszámolása, amelynek során a tőkéket és a támrendszert a földterületről eltávolítják, és így a terület szőlőtelepítésre vagy más célra történő hasznosítása lehetővé válik.
22. Bor: alkoholos erjesztés útján, e törvényben és végrehajtási rendeletében szabályozott módon, adott településen osztályba sorolt szőlőfajta felhasználásával, friss szőlőből készült ital.
23. Asztali bor: osztályba sorolt és megyei fajtalistában szereplő borszőlőfajtákból származó, legalább 13 tömegszázalék (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó (átszámítva 7,67 térfogatszázalék legkisebb természetes alkoholtartalmú) mustból készült bor, amelynek tényleges alkoholtartalma nem kisebb 9 térfogatszázaléknál (% vol), és összes alkoholtartalma nem több mint 15 térfogatszázalék, összes savtartalma, (borkősavban kifejezve) nem kisebb mint 3,50 gramm/liter, azaz 46,6 milliekvivalens/liter.
24. Tájbor: olyan, e törvény végrehajtási rendeletében szabályozott földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor, amely az adott földrajzi egység terméséből származik, és teljes egészében a meghatározott tájbor készítésére alkalmas szőlőfajták mustjából készül. E szőlőfajták felsorolását a törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
25. Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor (a továbbiakban: m.t. minőségi bor): a szőlőtermés legalább 15 tömegszázalék (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó (átszámítva legalább 9 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú), a termőhelyen minőségi bor készítésére alkalmas fajtaként osztályba sorolt, a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajta termésének mustjából készült bor, amely a termőhelyre és a fajtára, esetleg a készítésmódra vagy az évjáratra jellemző, határozottan felismerhető illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz. Az m.t. minőségi bor származásában és minőségében 100%-ban, fajta és évjárat vonatkozásában 85%-ban meg kell feleljen az elnevezésének és a jelölésének.
26. Meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű bor: olyan m.t. minőségi bor, amely a termőhelyen minőségi bor készítésére alkalmas fajtaként osztályba sorolt, a Vitis vinifera fajhoz tartozó meghatározott szőlőfajta érett vagy tőkén túlérett, esetleg töppedt vagy aszúsodott termésének legalább 19,0 tömegszázaléknyi (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó (átszámítva legalább 12 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú) mustjából készült bor, amely termőhelyre, fajtára, illetőleg meghatározott készítésmódra jellemző illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz, származási helye és évjárata miatt különleges megkülönböztetésre érdemes. Az m.t. különleges minőségű bornak származás, minőség, fajta és évjárat vonatkozásában 100%-ban meg kell felelnie az elnevezésének és a jelölésének. Az m.t. különleges minőségű borok típusának minőségi kategóriái a következők: kései szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor, töppedt szőlőből készült bor, jégbor, aszúbor, főbor, muzeális bor. A kategóriák részletes leírását e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
27. Védett eredetű bor: védett termőhelyen termett szőlőből készített m.t. minőségi bor, amelyet a bor készítésére vonatkozó szabályzatban leírt szőlőtermesztési és borászati eljárások alkalmazásával termelnek. A szabályzatot a miniszter rendeletben adja ki.
28. Tokaji borkülönlegességek: a tokaji borvidéken készített különleges minőségű borok, amelyek készítésmódjuk miatt önálló névhasználatra jogosultak: tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji főbor, tokaji szamorodni, tokaji aszú, tokaji aszúeszencia, tokaji eszencia.
29. Főbor: túlérett tőkén töppedt, illetőleg aszúsodott termésének legalább 23 tömegszázalékos természetes eredetű cukortartalmú (átszámítva legalább 15 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú) mustjából készült, a termőhelyre jellemző sajátosságú, legalább 11,5 térfogatszázalékos, tényleges alkoholtartalmú bor, amelyet forgalomba hozatal előtt legalább 2 évig érleltek.
30. Aszúbor: az a különleges minőségű bor, amelyet a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott, töppedt, szüretkor külön szedett szőlőbogyóknak feldolgozott anyagára öntött, meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű bor előállítására alkalmas musttal, borral áztatnak, alkoholos erjedés útján nyernek, amely legalább 60 g/l természetes cukrot és 25 g/l cukormentes extraktot tartalmaz és amelyet forgalomba hozatal előtt legalább három évig, ebből legalább két évig fahordóban érleltek.
31. VINGIS: a szőlőültetvény kataszter térinformatikai háttere, amely a kivágási-, telepítési-, szerkezetátalakítási támogatások és az ültetvény alapú támogatások kifizetésének térképi ellenőrzési alapja.
II. Fejezet
A szőlőtermesztés
Termőhelyi kataszter
3. §
(1) A szőlő termőhelyi katasztere a termőhelyek egységes nyilvántartási rendszere, amely bor- és étkezési szőlő termesztésére való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt határrészek nyilvántartása külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon. A térképeken a környezeti tényezők alapján értékelt területeket (ökotópok) behatárolják, és azonosító kódszámmal, valamint osztályjelöléssel látják el.
(2) A szőlő termőhelyi kataszterét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) vezeti. Kiegészítő vagy módosító termőhely-vizsgálatokat a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettől (a továbbiakban: SZBKI) kell kérni. A termőhelyi kataszterbe sorolást az illetékes hegyközség kezdeményezi a minisztériumnál. A termőföldnek a szőlő termőhelyi kataszterébe való felvételéről, a kataszter módosításáról a minisztérium az SZBKI vizsgálati eredménye alapján határoz. A határozatot meg kell küldeni a települési önkormányzat jegyzőjének is, aki azt hirdetményként közzéteszi.
(3) A települési önkormányzat köteles bejelenteni a minisztériumnak, ha a településrendezési terve a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területet beépítésre szánt területként határozza meg. A hegyközség kezdeményezésére a minisztérium a területet törli a kataszteri nyilvántartásból és ezt közli a települési önkormányzat jegyzőjével is a változás közzététele céljából.
4. §
(1) A szőlő termőhelyi kataszterébe tartozó terület a kataszteri osztályozás szerint
|
a) I. osztályú, |
szőlőtermesztésre kiváló adottságú; |
|
b) II. osztályú, |
1. szőlőtermesztésre kedvező adottságú, |
|
|
2. szőlőtermesztésre alkalmas |
terület lehet.
(2) Az osztályba sorolt területeken erdő és gyümölcsös csak az illetékes hegyközség előzetes hozzájárulásával telepíthető.
Telepíthető fajták
5. §
(1) Borkészítés céljára szolgáló árutermő szőlőültetvény létesítésére és pótlására a külön jogszabályban meghatározott, az adott területen ajánlott - és engedélyezettként osztályba sorolt - szőlőfajták használhatók fel.
(2) Az egyes megyék, termőhelyek fajtahasználatát az SZHB határozza meg, amely külön jogszabály alapján a borkészítésre alkalmas fajtákat osztályba sorolja. A bizottság tagjait a miniszter nevezi ki, és a tagok kétharmadát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jelöli. A megyénként osztályba sorolt szőlőfajtákat a miniszter rendeletben határozza meg.
(3) A rendelet szerint megyénként osztályba sorolt szőlőfajtákból - az illetékes hegyközségek javaslata alapján - a hegyközségi tanácsok rendtartásban határozzák meg a borvidéki régiós, borvidéki, borvidéki körzeti, illetve védett termőhelyi fajtalistákat.
(4) Kísérleti és törzsszőlő létesítésére bármely, a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő vagy az EU bármely tagállamában regisztrált, illetőleg állami elismerésre az OMMI által nyilvántartásba vett fajta szaporítóanyaga felhasználható. A kísérletet az SZHB-nak be kell jelenteni.
(5) Házikerti szőlő telepítésére bármelyik ajánlott, engedélyezett, vagy ideiglenesen engedélyezett fajta szaporítóanyaga felhasználható.
(6) A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő alany- és csemegeszőlőfajta bármely termőhelyen telepíthető.
6. §
Direkttermő fajtákkal szőlőt telepíteni, illetve meglévő szőlőt pótolni, felújítani vagy újratelepíteni tilos. E fajták terméséből készült bor nem hozható forgalomba.
Telepítés, kivágás
7. §
(1) Árutermő-, törzs-, és kísérleti szőlőt telepíteni, illetve kivágni csak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi kirendeltsége (a továbbiakban: MVH-kirendeltség) engedélyével lehet. Törzsültetvény és kísérleti ültetvény az OMMI előzetes engedélyével telepíthető és vágható ki. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(2) Az engedély iránti kérelmet hegyközségi településen a hegybíróhoz, nem hegyközségi településen az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközségi település hegybírájához kell benyújtani, aki azt - javaslatával együtt nyolc napon belül - továbbítja az illetékes MVH-kirendeltséghez.
(3) Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt:
a) a növényegészségügyi és talajvédelmi hatóság,
b) belterületi, mezőgazdasági művelés alatt álló földrészletre történő telepítés esetén az építésügyi hatóság,
c) természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldre történő telepítés esetén a természetvédelmi hatóság,
d) törzsültetvény és kísérleti ültetvény esetén az OMMI.
(4) Az MVH-kirendeltség határozata ellen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal központi hivatalához (a továbbiakban: MVH központi hivatal) lehet fellebbezni.
(5) Az MVH-kirendeltség a határozatot megküldi az illetékes hegybírónak, a körzeti földhivatalnak, az MVH központi hivatalának, valamint az OMMI-nak is.
8. §
(1) A telepítés esetén az ültetés tényét, kivágás esetén pedig ennek megtörténtét az engedélyes 15 napon belül köteles az illetékes hegybírónak írásban bejelenteni. A telepítés, illetve a kivágás tényét a hegybíró a szőlőültetvény kataszterébe bejegyzi, s az abban szereplő adatokról - engedélyezési üggyel, valamint támogatással összefüggésben - minden év szeptember 30-ig
a) az illetékes hegyközségi tanácsnak,
b) az MVH-kirendeltségnek és a
c) Földmérési és Távérzékelési Intézetnek az országos térinformatikai nyilvántartás vezetése érdekében az ültetvények azonosító adatairól (település, helyrajzi szám, területnagyság), továbbá a 11. § (2) bekezdésében szereplő adatokról
az adott borpiaci évről adatot szolgáltat.
(2) A hegyközségi tanács a hegybírótól kapott adatokat minden év október 15-ig megküldi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának.
(3) Az MVH-kirendeltség a hegybírótól kapott adatokat 8 napon belül megküldi az MVH központi hivatalának.
9. §
Európai szőlőfajta saját gyökerű szaporítóanyagával való telepítés és pótlás kizárólag filoxérának ellenálló homoktalajra engedélyezhető. A talaj e tulajdonságát az illetékes növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás szakvéleményével kell igazolni.
10. §
(1) Magyarországon az 1996. május 1. óta eltelt időszak alatt engedéllyel végzett ültetvénykivágások alapján újratelepítési jog áll fenn. Az újratelepítési jogokat azt a borpiaci évet (augusztus 1-július 31.) követő nyolcadik borpiaci év vége előtt kell felhasználni, amelynek során a szőlőt kivágták. Az ezen időszak alatt fel nem használt újratelepítési jogok országos nyilvántartását (telepítési jogtartalék) az MVH központi hivatala vezeti. Az újratelepítési jogra, az új telepítési jogra, valamint a telepítési jogtartalékra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott újratelepítési jogok nyilvántartásából fajtakísérleti célra az SZHB engedélyével térítés nélkül újratelepítési jog adható.
A szőlő ültetvénykatasztere
11. §
(1) A szőlő ültetvénykatasztere valamennyi árutermő szőlő tekintetében tartalmazza az ültetvények azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság), az ültetvény használójának azonosító adatait (név, lakcím/ székhely, adószám/adóazonosító jel, hegyközségi kódszám), és az MVH-kirendeltség által adott regisztrációs számát, valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterületének nagyságát.
(2) Az ültetvénykataszter az árutermő szőlőre vonatkozóan tartalmazza az ültetvény alábbi jellemzőit:
1. jelleg,
2. telepítési jellemzők,
3. fekvés, kitettség,
4. térállás, sor- és tőtávolság,
5. öntöző berendezés használata,
6. művelésmód,
7. támaszrendszer,
8. telepítés ideje,
9. fajtahasználat,
10. alanyhasználat,
11. termőképesség.
(3) A (2) bekezdésben szereplő adatokat érintő változásokat a szőlőtermelő minden borpiaci év végéig köteles a hegybírónak bejelenteni.
(4) A kataszter névre szóló adattartalmát támogatás elbírálás céljából az elbírálásban illetékes hatóságnak kérésre át kell adni.
(5) A kataszter adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból adatok a KSH részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból átadhatók.
12. §
A szőlőültetvény kataszterét a hegybíró vezeti, amelynek országos térinformatikai nyilvántartását (VINGIS) a Földmérési és Távérzékelési Intézet biztosítja. Az adatközlés módját, a kataszter vezetésének szabályait, a telepítések nyilvántartásának rendszerét, valamint a telepítések, átoltások és kivágások ellenőrzésére vonatkozó előírásokat a miniszter rendeletben határozza meg.
A művelésre vonatkozó előírások
13. §
(1) A szőlő használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni.
(2) Az ültetvények nevelését, ápolását, a talajerő-gazdálkodást, a gyomirtást, a kártevők és kórokozók elleni védelmet környezet- és természetkímélő módon, a természet- és tájvédelemre vonatkozó szabályok előírásaira figyelemmel kell végezni.
(3) M.t. minőségi bor - ha a borvidéki rendtartás másként nem rendelkezik- legfeljebb l4t/ha szőlőtermésű, illetve 100hl/ha must hozamú ültetvényről származhat.
(4) M.t. különleges minőségű bor - ha a borvidéki rendtartás másként nem rendelkezik - legfeljebb l0t/ha szőlőtermésű, illetve 75hl/ha must hozamú ültetvényről származhat.
(5) Főbor a borvidék legfeljebb 7 tonna/hektár szőlő, illetve 50 hl/hektár must hozamú ültetvényéről származhat.
III. Fejezet
BORÁSZATI TERMÉKEK
14. §
(1) A törvény szabályozási körébe tartozó borászati termékek:
a) friss szőlő, töppedt szőlő, aszúsodott szőlő,
b) szőlőmust, szőlőcefre, részben erjedt szőlőmust (murci), alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőből nyert must, tartósított must, sűrített szőlőmust, töményített must, finomított szőlőmust sűrítmény, szőlőlé, sűrített szőlőlé, még erjedésben lévő újbor, bor, töményített bor,
c) alkoholmentesített bor, diabetikus bor,
d) gyöngyöző bor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor, habzóbor, pezsgő,
e) tokaji borkülönlegességek,
f) likőrborok,
g) ízesített bor, ízesített boralapú ital, ízesített boralapú koktél,
h) bor eredetű szeszipari termékek: borpárlat, brandy, törkölypárlat,
i) borászati melléktermékek: szőlőtörköly, borseprő, derítési alj, kékalj, seprőtészta,
j) aljbor, párlási célra szolgáló szeszezett bor, borecet gyártására szolgáló bor, borecet.
(2) Az egyes borászati termékek definícióját, a rájuk vonatkozó technológiai előírásokat, a termékek érzékszervi és analitikai jellemzőit, valamint az egyes alkoholtartalom meghatározásokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
15. §
(1) Azt a borászati terméket, amelyet nem e törvény, valamint végrehajtási rendelete rendelkezéseinek megfelelően állítottak elő vagy kezeltek, hamisítottnak kell tekinteni. Borászati termékbe engedélyezett anyagokon, illetve azok vivőanyagain kívül más anyag nem kerülhet.
(2) Az egyes borok minőségi kategóriáit e törvény határozza meg, valamint végrehajtási rendelete tartalmazza. Az m.t. minőségi és különleges minőségű bort - e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetek kivételével - csak meghatározott termőhelyen lehet előállítani.
(3) Borászati termékek előállítására és kezelésére e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kiegészítő, segéd- és adalékanyagok használhatók fel.
16. §
A szőlő- és a borkészítés melléktermékeinek kötelező hasznosításával kapcsolatos nemzeti szabályokat külön rendelet tartalmazza.
17. §
(1) Egri bikavér bor kizárólag az egri borvidékbe, szekszárdi bikavér bor pedig kizárólag a szekszárdi borvidékbe sorolt településeken, az ott termett szőlőből állítható elő.
(2) Tokaji borkülönlegességek kizárólag a Tokaji borvidékbe sorolt településeken, az ott termett szőlőből állíthatóak elő.
(3) Védett termőhelyről származó bort kizárólag a védett eredetű borok rendtartásában felsorolt településeken lehet előállítani.
(4) Az (1)-(3) bekezdések szerinti borokat az Országos Borminősítő Intézet (a továbbiakban: OBI) által kiadott forgalomba-hozatali engedély birtokában a fenti területeken kívül is lehet palackozni.
A must és bor cukortartalmának kialakítása
18. §
(1) A természetes alkoholtartalom növelése érdekében a must cukortartalmának átszámítását a várható alkoholtartalomra e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(2) A mustjavítás a minőségi kategória megváltozását nem eredményezheti.
(3) E törvény végrehajtási rendeletében meghatározott természetes alkoholtartalom kiegészítését az illetékes hegyközségnek írásban be kell jelenteni. A bejelentésre vonatkozó további előírásokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(4) Az m.t. különleges minőségű bor cukortartalmának kialakítására csak a borral azonos termőhelyről és szőlőfajtából származó, azonos minőségű must használható fel.
19. §
(1) Édesített bor esetén a bor összes alkoholtartalma legfeljebb 2,0 térfogatszázalékkal lehet magasabb, mint édesítés előtt.
(2) A bor cukortartalmának változtatását ennek megtörténte előtt az illetékes hegyközségnek írásban be kell jelenteni. A bejelentésre vonatkozó előírásokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. A bejelentés elmulasztása esetén a hegybíró a hiány pótlásáig a származási bizonyítvány kiadását megtagadja, valamint húszezertől százezer forintig terjedő pénzbírságot szab ki.
A savtartalom szabályozása
20. §
(1) A must és bor savtartalmának növelését rendkívüli időjárású években az illetékes hegyközségi tanács fajtára, illetve szükség esetén borvidéki körzetre vonatkozóan engedélyezheti.
(2) A savtartalom növelése és csökkentése e törvény végrehajtási rendeletében szabályozott módon lehetséges. A savtartalom növelése csak a szüret évének utolsó napjáig végezhető.
(3) A savtartalom növelését vagy csökkentését az illetékes hegyközségnek írásban be kell jelenteni. A bejelentésre vonatkozó előírásokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. A bejelentés elmulasztása esetén a hegybíró a hiány pótlásáig a származási bizonyítvány kiadását megtagadja, valamint húszezertől százezer forintig terjedő pénzbírságot szab ki.
(4) Olyan must vagy bor felhasználásával, amelynek savtartalmát csökkentették vagy növelték, különleges minőségű bor nem készíthető.
21. §
(1) A cukortartalom növelését és a savtartalom növelését vagy csökkentését a bor származási bizonyítványán fel kell tüntetni.
(2) A természetes alkoholtartalom, illetve cukortartalom növelésére, illetve a savtompításra és savnövelésre felhasznált anyagok beszerzéséről és felhasználásáról a termelőnek nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartást a hegybíró ellenőrizheti. A nyilvántartás részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
A házasítás
22. §
(1) A házasításra vonatkozó előírásokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(2) A házasítás tényét a pincekönyvbe úgy kell bejegyezni, hogy abból a házasítási arányok egyértelműen megállapíthatók legyenek. A pincekönyvre vonatkozó szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
(3) A házasított bor származási bizonyítványán a házasítás tényét és annak arányát fel kell tüntetni.
(4) Ismételt házasítás esetén (a kiegészítő anyagok felhasználását is figyelembe véve) sem léphető át a törvény, valamint végrehajtási rendelete szerinti termőhelyre, fajtára és évjáratra meghatározott arány.
A kékderítés
23. §
(1) Kékderítés csak laboratóriumi vizsgálattal végezhető. A vizsgálatot az OBI, továbbá szaktanácsadói tevékenységük keretében az SZBKI, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Élelmiszertudományi Kar Borászati Tanszéke, illetve szakintézmények, valamint az OBI által arra alkalmasnak nyilvánított laboratóriumokban kékderítési vizsgával rendelkező személyek végezhetik.
(2) A vizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.
(3) A kékderítést - elvégzése előtt legalább 3 munkanappal - az OBI-nak írásban be kell jelenteni; ennek elmulasztása esetén az OBI minőségvédelmi bírságot szab ki.
Tárolás, nyilvántartás
24. §
(1) Értékesítési vagy továbbfeldolgozási céllal tartott borászati terméket -a 14. § (1) bekezdés a) és h) pontjai szerinti szeszipari termékeket kivéve - a pincekönyvbe be kell jegyezni. Ez a rendelkezés a kiskereskedőkre nem vonatkozik. A pincekönyv vezetésének szabályait külön rendelet tartalmazza.
(2) A termelők, felvásárlók és nem palackozott bort forgalomba hozók az (1) bekezdésben meghatározott termékeikről külön rendeletben szabályozott módon kötelesek adatot szolgáltatni. Ez a rendelkezés vonatkozik arra a házikerti szőlőbirtokosra is, aki szőlőtermését vagy borát forgalomba hozza.
(3) Must, bor, borpárlat és borászati melléktermék tárolóedényén - palackozott italok esetében a tárolóhelyen - olyan jelölést kell alkalmazni, hogy a tárolt, e törvény szerinti megnevezésű termék a pincekönyv alapján egyértelműen azonosítható legyen. A tárolóedény jelölésére vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(4) A borászati termeléssel kapcsolatos bizonylatokon a jelöléseket olyan módon kell feltüntetni, hogy a készletek azonosíthatók legyenek.
25. §
(1) A 24. §-ban szereplő rendelkezések megsértése esetén az OBI minőségvédelmi bírságot szab ki, és megtiltja a borászati termék évjárat, fajta és termőhely megjelöléssel való forgalombahozatalát.
(2) A borászati termék előállításához vagy kezeléséhez meg nem engedett anyagokat ilyen célra forgalomba hozni vagy borászati termék előállítására, kezelésére, raktározására szolgáló helyiségben tartani tilos. E rendelkezés megsértése esetén az OBI megtiltja a meg nem engedett anyag ilyen célú forgalombahozatalát vagy kötelezi a helyiség használóját a szabályos tárolásra. Ezekben az esetekeben az OBI helyszíni bírságot is kiszabhat.
(3) Hamisított borászati terméket birtokban tartani és tárolni tilos.
A borpárlat előállítása és kezelése
26. §
(1) A borpárlat és boralkohol fogalmát, előállításuk, kezelésük, jelölésük és kiszerelésük szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(2) Borpárlatot csak az OBI által engedélyezett borászati termékből lehet előállítani, és csak OBI minősítés birtokában lehet forgalomba hozni.
IV. Fejezet
a borászati termékek forgalombahozatala
A szőlő és bor származási bizonyítványa
27. §
(1) Szőlőt - étkezési szőlő közfogyasztásra való forgalmazását kivéve - és egyéb borászati terméket forgalomba hozni, ide nem értve a kiskereskedelmi értékesítést, csak származási bizonyítvánnyal lehet.
(2) Borászati terméket csak származási bizonyítvánnyal rendelkező szőlőből, illetve borból lehet előállítani.
(3) Szőlőalapú üdítőitalokat csak származási bizonyítvánnyal igazolt szőlőmustból vagy szőlőmust-sűrítményből lehet előállítani.
28. §
(1) A szőlő és a bor származási bizonyítványa igazolja a termés mennyiségét, minőségét, valamint, hogy a termés az adott termőterületről származik.
(2) A szőlő, az asztali bor és az m.t. minőségi bor származási bizonyítványát a hegyközség, az m.t. különleges minőségű bor és a védett eredetű bor származási bizonyítványát pedig az illetékes hegyközségi tanács adja ki.
(3) A bor származási bizonyítványát csak az ültetvény fekvése szerint illetékes hegyközség hegybírája, illetve hegyközségi tanács titkára adhatja ki. Ezzel egyidejűleg a szőlő származási bizonyítványát be kell vonni. A bor tovább-feldolgozása esetén új származási bizonyítványt - az előző bevonásával egyidejűleg - a feldolgozás helye szerint illetékes hegybíró adja ki.
(4) A nem hegyközségi területekről származó szőlőre illetve borra vonatkozó származási bizonyítványokat a végrehajtási rendeletben felsorolt hegyközségek hegybírái adják ki.
(5) A származási bizonyítványok kiadásának további rendjét e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(6) Az OBI forgalomba hozatali engedély kérelemhez csatolni kell a származási bizonyítványt. Származási bizonyítvány hiányában vagy valótlan adatok feltüntetése esetén az OBI forgalomba hozatali engedélyt nem ad.
Az állami ellenőrzőjegy
29. §
Származási hely, fajta, évjárat vagy a készítés módja miatt megkülönböztetésre érdemes, palackozott, az m.t. minőségi borok, védett eredetű borok, muzeális borok, különleges minőségű borok, pezsgők és borpárlatok, a tokaji borkülönlegességek, az egri és szekszárdi bikavér borok csak állami ellenőrzőjeggyel hozhatók forgalomba. Az állami ellenőrzőjegy a palackon kötelezően elhelyezendő, e törvény végrehajtási rendelete szerinti jelzés.
30. §
(1) Az állami ellenőrzőjegy kiadásának engedélyezése előtt az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban: OBB) végzi el az italok érzékszervi bírálatát.
(2) Az OBB a minisztérium tanácsadó szerve. Az OBB működésével kapcsolatos szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.
(3) Az állami ellenőrzőjegy kiadását az OBB javaslata alapján az OBI engedélyezi.
(4) Az OBI által kiadott állami ellenőrzőjegyekről a felhasználó köteles nyilvántartást vezetni és a felhasználásról kiállított összesítő kimutatást minden év január 15-ig az OBI-nak megküldeni.
(5) Az OBI az állami ellenőrzőjegyek felhasználását, valamint - ellenőrző minták vételével - a bor azonosságát ellenőrzi.
(6) A (4)-(5) bekezdésekben foglaltak megsértése esetén az OBI az adott tételre vonatkozó forgalomba hozatali engedélyt, valamint az állami ellenőrzőjegyet visszavonja.
Forgalomba-hozatal
31. §
(1) Borászati terméket előállítani csak a hegyközség által nyilvántartásba vett és az OBI által engedélyezett pincészetben lehet (ideértve a nem palackozott borok kiszerelésének engedélyezését is). Az engedélyezés feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(2) Árutermelő borászati tevékenységet csak legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy vagy ilyen alkalmazottal rendelkező vállalkozás végezhet.
(3) A bor adóraktári vagy egyszerűsített adóraktári engedély visszavonásáról a vámhatóság 15 napon belül köteles az OBI-t értesíteni.
32. §
(1) Közfogyasztásra forgalomba hozott ital az, amelyet a szőlő- és bortermelő, illetve a kereskedő közvetlenül értékesít a fogyasztónak vagy kereskedelmi szervnek.
(2) A külföldről származó bor mennyiségére vonatkozó adatokat a vámhatóság megküldi az OBI-nak.
(3) Italmérésre, italárusításra, termelői borkimérésre, szeszes ital alkalmi értékesítésére való jogosultságot biztosító - külön jogszabály alapján kiadott - engedélyekről az engedélyező hatóság az OBI-t 15 napon belül értesíti. Az OBI az értesítés alapján a forgalomba hozott bor minőségét a törvény alapján rendszeresen ellenőrzi.
(4) Must, bor és egyéb borászati termék közfogyasztásra csak akkor hozható forgalomba, ha azt az OBI tételenként e törvény, valamint végrehajtási rendelete alapján kémiailag és érzékszervileg előzetesen megvizsgálta, minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette. Az OBI a minősítésről határozatot hoz. Az OBI a határozatot - meghozatalát követő harminc napon belül - a bor származási bizonyítványát kiadó hegyközségi tanácsnak tájékoztatás és ellenőrzés céljából megküldi.
(5) Közfogyasztásra tilos forgalomba hozni
a) olyan borászati terméket, amely e törvény és végrehajtási rendelete előírásainak nem felel meg;
b) hibás, romlott, beteg, hamisított vagy olyan borászati terméket, amelyet a megengedett anyagoknak meg nem engedett mértékű felhasználásával állítottak elő, illetőleg kezeltek;
c) kísérleti szőlőültetvényről származó, illetve a telepítés idején hatályos jogszabály szerint engedélyezhető szőlőfajta terméséből készült borászati termék kivételével a megyei fajtahasználati listában nem szereplő szőlőfajtából készült borászati terméket, továbbá
d) az 50 térfogat% feletti alkoholtartalmú borpárlatot.
33. §
Közfogyasztás céljából forgalomba hozott bort és borpárlatot egyszerűsített kísérőokmánnyal vagy borkísérő-okmánnyal, továbbá számlával kell ellátni. A kísérőokmányon - a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra kerülő, saját termelésű borok értékesítésének kivételével - fel kell tüntetni az "OBI" betűjelet és a forgalomba hozatalt engedélyező határozat számát. Ennek hiányában a bor további forgalmazását meg kell tiltani.
34. §
Tovább-feldolgozás céljából forgalomba hozott az a borászati termék, amelyet termelőtől borgazdasági tevékenység folytatására, illetőleg borpárlat előállítására jogosult szervezet feldolgozás, tárolás, érlelés, kezelés, palackozás céljából vásárol meg.
A külkereskedelmi forgalomba hozatal
(Az Európai Unió tagállamain kívüli szállítások)
35. §
(1) Külkereskedelmi forgalomba hozatal esetén e törvény hatálya alá tartozó terméket kiszállítani az OBI tételes minősítése alapján, kizárólag az OBI által kiadott szállítmányonkénti minőségi tanúsítvánnyal szabad. A minőségi tanúsítványt a vámhatóságnak át kell adni. Ez alól kivételt képez a tételenként legfeljebb 9 literes minta, ami kereskedelmi forgalomba nem kerül.
(2) Egri bikavér bort, szekszárdi bikavér bort, tokaji borkülönlegességet, muzeális bort, valamint védett eredetű bort kizárólag palackozva lehet külkereskedelmi forgalomba hozni.
Külföldről (az Európai Unió tagállamain kívülről) származó borászati termék kezelésére és forgalmazására vonatkozó rendelkezések
36. §
(1) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, borászati termékek - kivéve a szőlő és a borecet - behozatalához szükség van az OBI minősítésére. A minősítést a külkereskedelmet lebonyolítónak szállítmányonként kell kérnie, a minősítés bizonylatát pedig át kell adnia a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek.
(2) Nemzetközi szerződés alapján akkor mellőzhető az OBI minősítése, ha a bor származási helye szerinti minősítő szervek jegyzékét a szerződő felek egymásnak átadták, és kölcsönösen közzétették.
(3) Az import borok laboratóriumi vizsgálatát, minőségét tanúsító vizsgálati lap egy példányát a határ átlépését követően az OBI részére az importőrnek 8 napon belül meg kell küldenie. A borok származási dokumentumait az import mennyiségi és minőségi igazolások helyettesítik.
37. §
(1) Külföldi származású palackozott borászati terméket az eredeti kiszerelési állapotban kell forgalomba hozni.
(2) Licenc átadása esetén borászati termék forgalomba hozatalát megelőző vizsgálathoz a licencet átadó szervezet eredeti termékét és kiszerelt palackját is be kell küldeni.
Borászati termékek jelölése, kiszerelése
38. §
(1) A borászati termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozó előírásokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(2) Egri bikavér bort, szekszárdi bikavér bort, védett eredetű bort, muzeális bort, különleges minőségű bort és tokaji borkülönlegességet közfogyasztás céljára kizárólag palackozva szabad forgalomba hozni. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra kerülő, saját termelésű boraira.
(3) A palackozott borok kapszuláján, vagy dugóján minőség azonosítására szolgáló azonosító jelzés helyezhető el, amelynek részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
V. Fejezet
A ZÁRT TERÜLETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A zárt terület kijelölése
39. §
(1) Zárt területté olyan borvidéket, borvidéki körzetet, borvidéki települést lehet minősíteni, ahol kiemelkedő és az adott borvidékre jellemző minőségű bor termelhető. A zárt területté minősítésről az illetékes hegyközségi tanács javaslata alapján - a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa véleményének kikérését követően - a miniszter dönt. A miniszter döntését a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A tokaji borvidékre vonatkozó szabályokat - annak kiemelkedő jelentősége miatt - e törvény határozza meg.
(2) A zárt területté való nyilvánítás megszüntetésére vonatkozó eljárásra az (1) bekezdésben meghatározott eljárási rend irányadó.
Bor és egyes anyagok forgalmazása zárt területen
40. §
(1) Zárt területre 75 kilogrammot meghaladó borszőlőt, cefrét, valamint 50 litert meghaladó mustot és bort más termőhelyről bevinni csak az illetékes hegyközségi tanács előzetes engedélyével lehet. A hegyközségi tanács az engedély számát a származási bizonyítványra rájegyzi.
(2) Zárt területről szőlőt, mustot és bort kiszállítani csak az illetékes hegyközségi tanácshoz történő előzetes bejelentést követően lehet. A hegyközségi tanács a bejelentés tényét a származási bizonyítványra rájegyzi, amelyben a házasítás nélküli palackozásról, a termék visszaszállításáról, vagy a származási helyre utaló elnevezés megtiltásáról nyilatkozni kell.
(3) Az (1)-(2) bekezdések nem vonatkoznak a palackozott kiszerelésű borra.
(4) A kiszállítás bejelentését és beszállítás engedélyezését igazoló okmány egy példányát az OBI-nak 8 napon belül meg kell küldeni.
(5) Zárt területről való kiszállítás esetén a borvidékre, borvidéki körzetre, borvidéki településre és védett termőhelyre utaló elnevezést a tétel házasításával, illetve tovább-feldolgozásával készített termék esetében nem lehet.
(6) Zárt területről származó must feldolgozásából nyert sűrített must, töményített must, továbbá bor és seprő feldolgozásából nyert töményített bor és borpárlat visszaszállítását - elszámolási kötelezettség mellett - az alapanyag kiszállítását engedélyező hegyközségi tanácsnak be kell jelenteni.
(7) Az (1)-(2), valamint (5)-(6) bekezdésekben foglaltak megsértése esetén a hegybíró húszezer forinttól százezer forintig terjedő bírságot vet ki.
Bor tárolása zárt területen
41. §
A más terület terméséből származó mustot és bort a zárt területről származó musttól és bortól elkülönítve, külön helyiségben kell tartani, és tárolóedényét (hordóját) olyan megjelöléssel kell ellátni, amely a must, illetőleg a bor származását kétséget kizáró módon feltünteti. A kizárólag házi fogyasztás céljára bevitt idegen eredetű must és bor a zárt területről származó musttal és borral egy helyiségben is tartható, származását azonban a tárolóedényen (hordón) ilyen esetben is fel kell tüntetni.
A tokaji borvidék zárt területére vonatkozó különleges előírások
42. §
A tokaji borvidék zárt terület. A tokaji borvidék zárt területén a must és a bor készítése, kezelése és forgalomba hozatala tekintetében e törvénynek a zárt területre és a tokaji borvidékre vonatkozó szabályait együttesen kell alkalmazni.
43. §
(1) A tokaji borvidéken termelt, földrajzi eredetmegjelöléssel rendelkező borok a következők:
a) meghatározott termőhelyről származó minőségi borok a tokaji furmint, a tokaji hárslevelű, a tokaji sárgamuskotály, a tokaji zéta;
b) meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű borok a tokaji furmint, a tokaji hárslevelű, a tokaji sárgamuskotály, a tokaji zéta;
c) meghatározott termőhelyről származó tokaji borkülönlegességek a tokaji máslás, a tokaji fordítás, a tokaji szamorodni, a tokaji főbor a tokaji aszú puttonyszám megjelölésével, a tokaji aszúeszencia és a tokaji eszencia.
(2) A tokaji borokra az m.t. minőségi borokkal kapcsolatos előírásokat kell alkalmazni.
(3) A tokaji meghatározott termőhelyről származó különleges minőségi borokra és borkülönlegességekre e törvénynek az m.t. különleges minőségű borokra vonatkozó általános előírásait is alkalmazni kell.
44. §
(1) Meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű tokaji furmint, tokaji hárslevelű, tokaji sárgamuskotály, tokaji zéta: az adott fajtából, a borvidék legfeljebb 75 hl/ha termésű ültetvényeiből származó, érett vagy tőkén túlérett, esetleg töppedt, vagy aszúsodott termésének késői szüretelésű legalább 19,0 tömegszázaléknyi (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó mustjából készült bor, amely termőhelyre, fajtára, illetőleg meghatározott készítésmódra jellemző illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz, származási helye és évjárata miatt különleges megkülönböztetésre érdemes.
(2) Meghatározott termőhelyről származó tokaji borkülönlegesség: azok a tokaji borvidéken készített különleges minőségű borok, amelyek készítésmódjuk miatt önálló névhasználatra jogosultak: tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji szamorodni, tokaji főbor, tokaji aszú, tokaji aszúeszencia, tokaji eszencia.
(3) Tokaji máslás: a szamorodni vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik, és a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelték.
(4) Tokaji fordítás: a kipréselt aszútésztára felöntött meghatározott termőhelyről származó mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült, a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik.
(5) Tokaji szamorodni: a tokaji borvidék zárt területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen töppedt, tőkén aszúsodott szőlőbogyókat is tartalmazó, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával előállított, legalább 21,0 tömegszázaléknyi (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból szeszes erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, melyet a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelnek.
(6) Tokaji főbor: a tokaji borvidék legfeljebb 7 tonna/hektár szőlő, illetve 50 hl/hektár must hozamú ültetvényéről származó, túlérett tőkén töppedt, illetőleg aszúsodott termésének legalább 23 tömegszázalékos természetes eredetű cukortartalmú mustjából készült, a termőhelyre jellemző sajátosságú, legalább 11,5 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú bor, amelyet forgalomba hozatal előtt legalább 2 évig érleltek.
(7) Tokaji aszú: az a 3-6 puttonyos, a tokaji borvidék zárt területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott, töppedt, szüretkor külön szedett szőlőbogyók feldolgozott anyagára öntött meghatározott termőhelyről származó musttal vagy azonos évjáratú borral áztatott, szeszes erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, amely a külön jogszabályban meghatározott puttonyszámtól függő mennyiségű cukormentes extraktot, valamint cukrot tartalmaz, és amelyet a forgalomba hozatal előtt legalább három évig, ebből legalább két évig fahordóban érlelnek.
(8) Tokaji aszúeszencia: a tokaji borvidék zárt területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyóknak feldolgozott anyagára öntött meghatározott termőhelyről származó musttal vagy azonos évjáratú borral áztatott, szeszes erjedés útján készült, jellegzetes aszú- és érlelési illattal, valamint zamattal rendelkező aszúbor, amely literenként legalább 180 gramm természetes cukrot tartalmaz, és amelyet a forgalomba hozatal előtt legalább öt évig, ebből legalább három évig fahordóban érlelnek.
(9) Tokaji eszencia: a tokaji borvidék zárt területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül kiszivárgó, mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség, mely literenként legalább 450 gramm összes természetes cukrot és 50 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz, ezen kívül az aszúra jellemző különleges illattal és zamattal rendelkezik.
45. §
(1) A tokaji borvidék zárt területén termett szőlőből származó törkölyös mustra, borseprőre vagy törkölyre csak az e borvidéken termett szőlőből származó mustot vagy bort szabad önteni.
(2) A tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú, tokaji aszúeszencia és tokaji eszencia előállítója a felhasznált aszúsodott szőlőbogyó, a készített aszúbor, aszúeszencia és a nyert eszencia mennyiségét az illetékes hegyközségnek kategóriánként évente a borpiaci év végéig köteles bejelenteni.
(3) A tokaji borvidék zárt területén ízesített italokat készíteni tilos, készleten tartani csak palackozott formában lehet.
46. §
(1) Tokaji szamorodnit, tokaji máslást, tokaji fordítást, tokaji főbort, tokaji aszút, tokaji aszúeszenciát és tokaji eszenciát kizárólag palackozva és állami ellenőrzőjeggyel ellátva szabad fogyasztás céljára forgalomba hozni.
(2) A tokaji borkülönlegességek palackozásához csak e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott palackot lehet felhasználni. E rendelkezés alól a hegyközségi tanács egyetértésével a minisztérium felmentést adhat. Ilyen palackokba csak tokaji bort lehet tölteni.
(3) A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a tokaji borvidék zárt területén a termelők által saját pincéjükben forgalomba hozott, saját termésű, helyben fogyasztásra kerülő tokaji szamorodni, tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú, tokaji aszú-eszencia borokra és tokaji eszenciára.
47. §
(1) A tokaji borvidék, s ezen belül településre, dűlőre utaló vagy "Tokaji" elnevezéssel csak a tokaji borvidék jellemző borait lehet forgalomba hozni, ha e jellemző borok egyébként megfelelnek a vonatkozó szabályoknak, illetve e törvény előírásainak.
(2) A tokaji borvidékre utaló elnevezéssel tilos fogyasztói forgalomba hozni mustot, továbbá olyan bort, amelyet más termőhelyről származó musttal vagy borral házasítottak.
(3) A palackozási kötelezettség alá vont tokaji borokat poharanként csak palackból szabad kimérni.
VI. Fejezet
A SZŐLÉSZETI-BORÁSZATI SZAKIGAZGATÁS
A szakigazgatás szervei
48. §
(1) A szőlészeti-borászati igazgatással összefüggő szakmai irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatokat
a) a hegyközségi szervezetek,
b) az MVH központi hivatala és kirendeltségei
c) az OBI,
b) az OMMI,
látják el.
(2) A hegyközségi szervezet hatáskörében ellátja az ültetvény telepítésével, művelésével, kivágásával, az ültetvénykataszter vezetésével, a származási bizonyítványok kiadásával kapcsolatos feladatokat, valamint ezek vonatkozásában hatósági ellenőrzést végez.
(3) Az MVH központi hivatala
a) vezeti az újratelepítési jogokról a 10. §-ban meghatározott országos nyilvántartást,
b) elbírálja az MVH-kirendeltségnek telepítéssel összefüggő határozata ellen benyújtott fellebbezést.
(4) Az MVH-kirendeltség
a) engedélyezi az árutermő, törzs-, és kísérleti szőlő telepítését,
b) e törvény, valamint külön jogszabályok alapján hatósági ellenőrzést végez,
c) az újratelepítési jog megszerzését követő ötödik évtől vezeti az újratelepítési jogok megyei nyilvántartását,
d) elrendeli a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepített szőlő kivágását.
(5) Az OBI a törvény hatálya alá tartozó termékek - ide nem értve a friss szőlőt - előállítását, kiszerelését (ideértve a nem palackos kiszerelést is) és forgalomba hozását végző üzemek működésének engedélyezésével, továbbá a borászati termékek előállításával, kezelésével, minőségével és forgalomba hozatalával kapcsolatos hatósági feladatokat lát el.
(6) Az OMMI ellenőrzi az ültetvény-beruházásokat és ültetvény kivágásokat, valamint külön jogszabály alapján elvégzi a szaporítóanyagok előállításának, forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzését, minőségének vizsgálatát. A törzs-, és kísérleti szőlő telepítése és kivágása esetén az OMMI előzetes engedélyt ad.
Hatósági ellenőrzés
49. §
(1) Az ellenőrző hatóság képviselői külön engedély és előzetes bejelentés nélkül jogosultak az ültetvényekben, illetve minden olyan telephelyen, amely a must és a bor előállítására, elhelyezésére, kezelésére, átvételére és forgalomba hozatalára szolgál vagy arra alkalmas, hatósági ellenőrzést folytatni, mintát venni, a jogszabály által előírt nyilvántartásokat, jelentéseket, feljegyzéseket, a számadásokat és az egyéb iratokat megtekinteni, azokról másolatot igényelni vagy készíteni. Az OBI az illetékes társszervek közreműködésével a szállítást végző jármű rakományát is ellenőrizheti.
(2) A szőlő tulajdonosa, kezelője, használója és a bor előállítója, palackozója, tárolója, kezelője és forgalmazója köteles a hatósági ellenőrzést eltűrni és az eljáró hatóság számára az ellenőrzés feltételeit lehetővé tenni.
(3) Az ellenőrző hatóság megkeresése alapján a hatósági ellenőrzésben a vámhatóság, a rendőrség és a fogyasztóvédelmi hatóság a rájuk vonatkozó szabályok szerint járnak el.
Az ültetvények ellenőrzése
50. §
(1) A szőlőültetvények létesítésének, művelésének és kivágásának ellenőrzése során az ellenőrzést végző hatóság a helyszíni ellenőrzés eredményét a támogatással megvalósuló ültetvény beruházások esetében a telepítési naplóba köteles bejegyezni.
(2) Az ellenőrző hatóság eljárása során növény-, talaj- vagy egyéb mintát vehet részletes vizsgálat céljára.
51. §
(1) Ellenőrzése során az OMMI kezdeményezi az MVH-kirendeltségnél a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepített szőlő kivágását, ha
a) a telepítést a termőhelyre nem engedélyezett szőlőfajtával,
b) a termőhelyen fel nem használható szaporítóanyaggal, vagy
c) nem engedélyezett területen
végezték. A kivágást a telepítő saját maga végzi el, vagy ha ezt nem vállalja, akkor az MVH-kirendeltség az ültetvényt a telepítő költségére kivágattatja.
(2) Az (1) bekezdésben említett eseteken kívül, a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepített szőlő esetén az OMMI - a kivágás elrendelésének kezdeményezése helyett - megfelelő határidő kitűzésével felszólítja a telepítőt az ültetvény átalakítására. A határidő elmulasztásáról az OMMI értesíti az MVH-kirendeltséget, amely elrendeli a szőlő kivágását.
A borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzés
52. §
(1) Az OBI ellenőrzi:
a) a borászati termékek származását, eredetét, minőségét (összetételi és érzékszervi tulajdonságok, térfogat, csomagolás és jelölés), a telephely, pince, üzem, raktár működésének jogszerűségét, továbbá a jármű rakományát és a tárolás körülményeit,
b) a kiegészítő, segéd- és adalékanyagok minőségét,
c) a borászati termékek csomagolása során felhasznált csomagolóanyagok megfelelőségét,
d) a gyártástechnológia műszaki feltételeit,
e) a kereskedelmi forgalomba kerülő borászati termékek minőségét,
f) a pincekönyv szakmai tartalmát (az ellenőrzés eredményét a pincekönyvbe is be kell jegyezni),
g) az állami ellenőrzőjegy felhasználását,
h) a pincékben és a kereskedelemben - rendszeres mintavétellel - a borok minőségét,
i) az import borászati termékek minőségét.
(2) A borászati termékek ellenőrzését e törvényben, végrehajtási rendeletében, valamint a vonatkozó jogszabályokban előírt módszerek alkalmazásával kell végezni. Szükség esetén a területi felügyelő betekinthet a borászati termék előállításával összefüggő bármely iratanyagba is. Ha szabálytalanságot észlel vagy annak gyanúja merül fel, köteles jegyzőkönyvet felvenni, valamint abba az alkalmazott előzetes intézkedést bejegyezni. A jegyzőkönyvet az ellenőrzöttnek vagy képviselőjének alá kell írnia, valamint annak egy példányát az ellenőrzöttnek vagy képviselőjének át kell adni.
(3) Az OBI ellátja a magánraktározási, a lepárlási, a mustsűrítménnyel való mustjavítási, valamint a szőlőmustnak és szőlőmust sűrítménynek a szőlőlégyártáshoz való felhasználás-támogatási intézkedésekhez kapcsolódó szakmai ellenőrzési feladatokat.
53. §
A termékre vonatkozó minősítő vizsgálat, az engedélyezési eljárás és az ellenőrzés során a hatóságok tudomására jutott adatok üzemi titoknak minősülnek, megőrzésükről gondoskodni kell.
54. §
(1) Az ellenőrző hatóság területi felügyelői feladatuk teljesítése céljából a vizsgálathoz szükséges mértékben térítésmentes mintát vehetnek, és azt elszállíthatják. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A mintavétel szabályait e törvény végrehajtási rendelete állapítja meg.
(2) A mintavételhez szükséges italokat, palackokat és egyéb anyagokat a mintaadásra kötelezett díjtalanul köteles rendelkezésre bocsátani. Megfelelő palackok hiányában azok beszerzéséről a mintaadásra kötelezettnek kell gondoskodni.
55. §
(1) A hatósági minőség-ellenőrző tevékenység során kezdeményezett vizsgálatot - feltéve, hogy a termék a vizsgálat eredménye szerint megfelel e törvény és végrehajtási rendelete előírásainak - az ellenőrző szerv díjmentesen végzi el.
(2) Ha az ellenőrző szerv más hatóság megbízása alapján végzett ellenőrzés során laboratóriumi vizsgálatot végez, a költségeket az ellenőrzést elrendelő, megbízó hatóság megtéríti.
Jogkövetkezmények
56. §
(1) Ha a vizsgált termék a jogszabályokban meghatározott, illetőleg a jelölésében foglalt jellemzőket nem elégíti ki, és a jogszabálysértést az ellenőrző hatóság jogerősen megállapítja, az ital előállítóját, kereskedelmi ellenőrzés esetén az ellenőrzöttet, bizonyítottság esetén a hiba okozóját a hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi. A határozatban megállapított költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A 60 napon túli tartozásokról az OBI az adóhatóságot köteles értesíteni.
(2) Az OBI a helyszíni vagy laboratóriumi ellenőrzés eredményeként, a kötelezettségszegés súlyától függően
a) a termék előállítóját helyszíni bírsággal sújthatja;
b) az üzemet, pincészetet legfeljebb 30 napra ideiglenesen bezárhatja, gép, felszerelés, berendezés működését, csomagolóanyag felhasználását, tárolóhely vagy szállítóeszköz használatát megtilthatja, újbóli működését, használatbavételét, használatban tartását feltételhez kötheti;
c) alapanyagot, kiegészítő-anyagot, segédanyagot, adalékanyagot, készterméket közfogyasztásra alkalmatlannak, csökkent minőségűnek nyilváníthat, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, megtilthatja és ennek érvényesítése céljából zárolhatja;
d) elrendelheti a hamisított bor, valamint a közfogyasztásra, tovább-feldolgozásra alkalmatlan termék megsemmisítését vagy lepárlását;
e) minőségvédelmi bírságot szabhat ki;
f) szabálysértési eljárást, büntetőeljárást kezdeményezhet;
g) a hamisított termék zárlatát rendeli el és a mintavételi vizsgálat eredményéről hozott határozat egyidejű megküldésével értesíti az illetékes vámhatóságot;
h) elrendeli a borászati termék előállításához meg nem engedett anyag ilyen célra való forgalomba hozatalának megszüntetését.
(3) Amennyiben az OBI a kereskedelmi egység ellenőrzésekor hamisított bort talál, értesíti a vámhatóságot, valamint kezdeményezi az engedélyező hatóságnál a kereskedelmi egység legfeljebb 30 napig tartó bezárását.
(4) Amennyiben az OBI ellenőrzésekor ismételten e törvényben, valamint végrehajtási rendeletében meghatározottól eltérő borászati terméket talál, kezdeményezi a kereskedelmi egység működési engedélyének visszavonását.
(5) A (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt rendelkezések fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóak.
(6) A megsemmisítés módjáról külön jogszabály rendelkezik.
(7) Az OBI a súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében jogerős határozatának rendelkező részét az elkövető költségére nyilvánosságra hozza az érdeksérelmet elkövető telephelye szerinti megyei napilapban, legalább egy országos napilapban és a Magyar Közlönyben.
57. §
(1) Ha a kereskedelmi egység ellenőrzése során az ellenőrzést végző hatóság az e törvényben foglaltak megsértését észleli, vagy ha az ellenőrzés végrehajtásában akadályozzák, kezdeményezi a helyi önkormányzat jegyzőjénél az egység bezáratását.
(2) A jegyző a kereskedelmi egységet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 30 napra ideiglenesen bezáratja.
(3) Az ideiglenes bezárást elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(4) A jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha a hiányosságot nem szüntetik meg, illetve, ha a tiltott cselekményt ismételten elkövetik.
58. §
(1) Ha borászati terméket előállító egység ellenőrzése során az ellenőrzést végző hatóság az e törvényben foglaltak megsértését észleli, vagy ha az ellenőrzés végrehajtásában akadályozzák, kezdeményezi az OBI-nál annak bezáratását.
(2) Az OBI a borászati terméket előállító helyiséget az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 30 napra ideiglenesen bezáratja, és erről a határozat egyidejű megküldésével értesíti az illetékes vámhatóságot.
(3) Az ideiglenes bezárást elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(4) Ha az észlelt hiányosságot nem szüntetik meg, vagy ha a tiltott cselekményt ismételten elkövetik, az OBI a borászati terméket előállító helyiség engedélyét visszavonja és ezzel egyidejűleg értesíti az adóraktári engedély kibocsátó hatóságot.
A minőségvédelmi bírság
59. §
(1) Az OBI minőségvédelmi bírságot szab ki, ha a vizsgálat során megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott borászati termék nem felel meg az előírt, illetve megjelölt minőségi jellemzőknek, vagy az engedélyezett szintet meghaladó mértékben az egészségre káros anyagot tartalmaz, valamint akkor, ha a forgalomba hozás nem felel meg a 31-32. §-ban meghatározott szempontoknak.
(2) A minőségvédelmi bírság mértéke - a kifogásolt tétel mennyiségétől, minőségétől, a hiba jellegétől függően - legalább húszezer forint, legfeljebb a borászati termék literenként ezer forinttal számított összege erejéig terjedhet. A minőségvédelmi bírság az 56. § (2) bekezdésében, valamint az 57. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekkel együtt is kiszabható. A bírság megállapításának és kiszabásának részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.
(3) A minőségvédelmi bírság megfizetésére azt a termelőt, illetve forgalmazót kell kötelezni, aki a borászati terméknek az (1) bekezdésben foglaltak szerint kifogásolt minőségét előidézte, vagy - ha ez egyértelműen nem állapítható meg - azt, akinél a borászati terméket vizsgálat alá vonták.
(4) A minőségvédelmi bírságot az OBI számlájára kell befizetni. A befolyt összeget csak a vizsgálati módszerek korszerűsítésére, a hatósági ellenőrzést elősegítő intézkedésekre lehet felhasználni. A minőségvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
VII. Fejezet
ÉLELMEZÉS-EGÉSZSÉGÜGYI ELŐÍRÁSOK
60. §
Mustot és bort a pince- és borhigiéniai követelményeknek megfelelően kell előállítani, csomagolni, tárolni, szállítani és forgalomba hozni úgy, hogy az ital szennyeződésnek, fertőzésnek, romlásnak ne legyen kitéve.
61. §
(1) Szőlő feldolgozására, must és bor előállítására, átvételére, kezelésére, forgalomba hozatalára, csomagolására, tárolására szolgáló épületeket, helyiségeket, azok berendezéseit (gépeit), valamint az árusítóhelyeket az egészségügyi követelményeknek megfelelően szabad létesíteni, átalakítani vagy használatba venni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeknél használt eszközt, edényt és gépet csak olyan anyagból és úgy szabad előállítani, hogy az a vele érintkezésbe kerülő termékben egészségre káros elváltozást ne okozzon, ne tartalmazzon kioldható anyagot olyan mennyiségben, amely a vele érintkezésbe kerülő terméket az egészségre károssá teszi, illetőleg az ital minőségét, valamint tulajdonságait hátrányosan befolyásolja.
(3) Aki bort forgalomba hoz, annak gondoskodnia kell arról, hogy a külső behatás által higiéniailag ne károsodjon. Ha az OBI ellenőrzései során ismétlődően azt tapasztalja, hogy a termelő ennek az előírásnak nem felel meg, a borászati üzem működési engedélyét a feltételek teljesítéséig visszavonja.
62. §
A szőlészeti és borászati tevékenység higiéniai szabályait e törvény végrehajtási rendelete szabályozza.
63. §
Az italmérési, italárusítási és termelői borkimérési tevékenység gyakorlásának módját külön jogszabály tartalmazza.
VIII. Fejezet
ADATSZOLGÁLTATÁS
64. §
(1) Minden szőlő- és bortermelő - beleértve azt a házikerti szőlőbirtokost is, aki termékértékesítést végez -, valamint a felvásárló és a nem palackozott bort forgalomba hozó (együttesen: adatszolgáltató) köteles a szőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről nyilvántartást vezetni, továbbá szüretelési, feldolgozási, értékesítési (felhasználási) tevékenységéről adatot szolgáltatni a hegyközségnek. A nem hegyközségi települések esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközség részére és a hegyközségi tagok adatszolgáltatási rendjére vonatkozó külön rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.
(2) Aki az adatszolgáltatást nem, vagy felszólítás ellenére hiányosan teljesíti, a termékére származási bizonyítványt nem kaphat, termékét nem értékesítheti, és húszezertől százezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A hegybíró bírságot kiszabó határozata ellen a hegyközségi tanácshoz lehet fellebbezni. A bírság adók módjára végrehajtható tartozásnak minősül.
(3) A hegyközség az általa kezelt adatokat csak törvényben meghatározott cél érdekében továbbíthatja.
IX. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
65. §
(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa
a) a must és bor előállítására és kezelésére felhasználható kiegészítő és segédanyagokat, illetve eljárásokat,
b) a tartósított must, a sűrített must, a szeszezett must, a töményített must és bor, továbbá a párlási bor előállításának szabályait,
c) a borpárlat kezelésénél felhasználható anyagok és eljárások szabályait,
d) a mintavétel rendjét,
e) a származási igazolások rendjét,
f) a palackozás és a palackozáson kívüli egyéb kiszerelés feltételeit,
g) a borok eredetvédelmi szabályait, a védett eredetű borok készítésére vonatkozó szabályokat,
h) az SZHB összetételét, feladatkörét,
j) a nem hegyközségi települések esetén az e törvényben meghatározott közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározását,
k) a telepítés és kivágás engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjét,
l) a szőlő termőhelyi katasztere vezetésének szabályait,
m) az ültetvénykataszter és a telepítések nyilvántartásának rendjét,
n) a szőlészeti és borászati üzemek működésének engedélyezési rendjét és tevékenységének higiéniai szabályait,
o) a szőlőültetvények újratelepítési jogával, új telepítési jogával, valamint a telepítési jogtartalékkal kapcsolatos részletes szabályokat,.
p) szabályozza a borászati melléktermékek kötelező hasznosításának rendjét,
q) a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba-sorolásának rendjét,
r) borok vizsgálatának módszereit,
s) az adatszolgáltatás rendjét,
t) a VINGIS részletes tartalmát, valamint a szőlészeti-borászati szakigazgatás szerveinek a VINGIS adataihoz való hozzáférési jogosultságát,
u) a termeszthető szőlőfajták besorolását a Nemzeti Fajtajegyzékbe,
v) az OBB működését,
w) a borászati termék megsemmisítésének szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben a borászati termékek kötelező egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjét szabályozza.
66. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) A törvény 31. § (2) bekezdése 2007. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény, valamint a módosításáról szóló 1999. évi XLVII. törvény, a 2000. évi CXI. törvény, a 2000. évi CXLII. törvény, továbbá a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCIX. törvény 1-32. §-a és az egyes agrár tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi LXXVII. törvény 1-9. §-a hatályát veszti.
(4) E törvény a végrehajtására kiadott rendeletekkel együtt, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendeletével, valamint az Európai Közösségeknek a borászati termékek szállítását kísérő okmányok, valamint a szőlő- és borágazatban vezetendő nyilvántartás alkalmazásának részletes szabályairól szóló 884/2001/EK bizottsági rendeletével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Melléklet a 2003. évi ....... törvényhez
Borvidékek, borvidéki körzetek, borvidéki települések
1. Csongrádi borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
2. Hajós-Bajai borvidék
Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
3. Kunsági borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
4. Ászár-Neszmélyi borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
5. Badacsonyi borvidék
Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
6. Balatonfüred-Csopaki borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
7. Balatonfelvidéki borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
8. Etyek-Budai borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
9. Móri borvidék
Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
10. Pannonhalmi borvidék
Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
11. Somlói borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
12. Soproni borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
13. Balatonboglári borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
14. Pécsi borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
15. Szekszárdi borvidék
Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
16. Villányi borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
17. Bükkaljai borvidék
Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
18. Egri borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
19. Mátraaljai borvidék
Mátrai körzet: Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta,
Síkvidéki körzet: Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Szendehely, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
20. Tokaji borvidék
Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
21. Balatonmelléke borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
22. Tolnai borvidék
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Indokolás
a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával a szőlőtermelés és borgazdálkodás vonatkozásában - más területekhez hasonlóan kettős szabályozás fog érvényesülni. Az ágazatra vonatkozó joganyag egyik részét azok a normák jelentik, amelyeket az unió közvetlenül szabályoz, vagyis közösségi rendeletek tartalmazzák a tagállamokra kötelező előírásokat. A szőlő- borágazat tekintetében ezek a közösségi normák az EU bizottság hatályos rendeletei. A csatlakozás időpontjával ezek a jogszabályok közvetlenül a magyar jogrendszer részévé válnak. A joganyag másik részét azok a normák jelentik, amelyeket közösségi jogszabályok nem határoznak meg, illetve azok lehetőséget adnak meghatározott kérdések nemzeti hatáskörben történő szabályozására.
Magyarországnak a csatlakozás időpontjában olyan szabályrendszerrel kell rendelkeznie, amely már tekintettel van a szabályozás kettősségére, s a nemzeti szabályok már nem tartalmaznak olyan normákat, amelyeket közösségi jogszabályok határoznak meg. Az új bortörvény, valamint annak végrehajtási rendeletei megalkotására elsősorban erre való tekintettel van szükség. Ezeknek a jogszabályoknak a csatlakozásunkról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján kell hatályba lépniük, mivel ekkortól kell alkalmazni a közvetlen szabályozást jelentő közösségi rendeleteket is.
A bor közös piacszabályozása mindenekelőtt a következő területeken érvényesül közösségi normák által:
Az ágazat sajátosságaiból, valamint az uniós szabályok összetettségéből eredően a hazai ágazati szabályozás harmonizációja nem jelenti csupán az uniós joganyag átvételét. A harmonizáció - a szabályozás jellegére való tekintettel - azt jelenti, hogy az uniós követelményekre alapozva az ágazat stratégiai érdekeit, a hazai szőlőtermesztési és borkészítési sajátosságokat figyelembe véve olyan nemzeti szabályozást kell kialakítani, amely a közösségi jog által biztosított lehetőségeket kihasználja és kedvező feltételeket teremt az ágazat szereplői számára. Egyértelmű és világos szabályozással, az ellenőrzés hatékonyabbá tételével, a szükséges és elkerülhetetlen adminisztrációs kötelezettségek pontos meghatározásával kell kialakítani azt a jogszabályi környezetet, amelyek lehetővé teszik azoknak a gazdasági és versenyfeltételeknek a kialakulását, amelyben mindenki képessége és tudása szerint boldogulhat.
A jogszabályok harmonizációja során tehát szigorúan érvényesíteni kell minden olyan kötelezettséget, amelyet a közösségi jog ránk ró, és ki kell használni minden olyan lehetőséget, amelyet számunkra lehetővé tesz. Közösségi és tagállami érdekek egyaránt megjelennek az uniós joganyagban, ennek megfelelően a jogharmonizáció során egyszerre kell szem előtt tartanunk közösségi, és nemzeti érdekeket.
A csatlakozást követően továbbra is a nemzeti szabályozás körébe tartoznak azonban azok a normák, amelyekre közösségi jogszabály nem vonatkozik, így különösen a minőségi borok szabályozása, valamint a szakigazgatás intézményrendszerének szabályai.
A törvényjavaslat első fejezete fogalom-meghatározásokat tartalmaz, hivatkozva az EU vonatkozó rendelkezéseire. Csak azokat a borászattal kapcsolatos fogalmakat határozza meg a tervezet, amelyeket az EU joganyaga nem tartalmaz, vagy lehetőségünk van az Uniótól eltérő szabályozás kialakítására. Ilyen például az asztali bor, ahol hét évre felmentést kaptunk az uniós jogszabályok alkalmazása alól.
Az Európai Unióban kiemelt terület a termelési potenciál meghatározása, így 2010-ig megtiltották a szőlőterület bővítését jelentő telepítéseket. Szükségképpen a törvényjavaslat tervezete részletesen szabályozza az ültetvénykataszter vezetésének rendjét és a kataszter tartalmát, s így lehetővé válik az újratelepítési jogok nyilvántartása és központi kezelése. Ezen szabályozással biztosítható lesz az EU számára a termelési potenciál figyelemmel kísérése, az engedéllyel történő kivágások nyilvántartásával pedig lehetővé válik, hogy hazánk szőlőterületét megőrizve hozzájuthasson az EU által biztosított ültetvénykorszerűsítési támogatásokhoz. Természetesen e vonatkozásban is csak olyan szabályokat tartalmaz a tervezet, amelyeket közösségi jogszabály nem határoz meg, illetve nemzeti szabályozás körébe utal.
Annak érdekében, hogy a szervezetrendszer teljes mértékben lefedje az ágazatot, kiterjedjen valamennyi termelőre, felvásárlóra, kereskedőre, a törvény felhatalmazást ad arra vonatkozóan, hogy a jövőben a végrehajtási rendeletben meghatározott hegyközségek lássák el az adatszolgáltatásra, a származási bizonyítványok kiadására, telepítéssel és kivágással kapcsolatos előterjesztésekre vonatkozó feladatokat a borvidéken kívüli területeken is. E vonatkozásban az új törvény a hatályos szabályozás legutóbbi módosításával azonos rendelkezéseket tartalmaz.
Törvényben kell szabályozni a szőlészeti és borászati ellenőrzésben illetve szakigazgatásban résztvevő szervezeteket, intézményeket. Kiemelkedő szerepe lesz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak a szőlőültetvények telepítési és kivágási engedélyeinek kiadásánál, hiszen az újratelepítéseknél és esetleg a későbbiekben a kivágásoknál is uniós támogatások igénybevételére lesz lehetőség, ezért a központi nyilvántartások vezetésére is a legmegfelelőbb intézmény a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.
A törvényjavaslat keretjellegű szabályozást tartalmaz; a részletes szabályokat a törvény végrejhajtási rendeletei tartalmazzák.
A törvényjavaslat alapjául elsősorban az Európai Tanácsnak a közös borpiaci szervezetről szóló 1999. május 17-i, 1493/1999/EK számú rendelete, valamint az ennek végrehajtásáról szóló bizottsági rendeletek szolgáltak.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-okhoz:
A törvényjavaslat pontosan meghatározza a szabályozás tárgyát.
A fogalmak körében túlnyomórészt a jelenleg is hatályos bortörvénnyel azonos fogalmakat határoz meg a javaslat. Új kategória a borvidéki régió, mint a minőségi bortermelés egyik eredetvédelmi szintje. A borvidéki régió lehetőséget teremt arra, hogy több borvidéket összevonjanak és nagyobb területi egységen nagyobb mennyiségű és azonos minőségű bort lehessen előállítani és forgalmazni.
Az értelmező rendelkezések tartalmazzák a szőlőfajták csoportosításával kapcsolatos kategóriákat, amelyek szintén összefüggésben vannak a minőségi bortermeléssel. Az osztályba sorolást egyébként az uniós normák is előírják a nemzeti szabályozás számára. A telepítéssel kapcsolatos fogalmaknak az ültetvénykataszter vezetése szempontjából van mindenekelőtt jelentőssége.
A különböző borkategóriák meghatározása az eltérő minőségekre tekintettel szükséges.
A javaslat új fogalmat is bevezet: a VINGIS olyan térinformatikai rendszer, amelynek alapján a szőlőterület nyilvántartására és adatainak térképen való megjelenítésére lehetőség nyílik.
A 3-4. §-okhoz:
A szőlő termőhelyi kataszterére vonatokozóan a javaslat lényegében a hatályos bortörvénnyel azonos szabályokat tartalmaz. Kiegészülnek azonban a szabályok azzal, hogy a termőhelyi kataszterbe nemcsak bekerülhet egy terület, hanem szükség lehet a kataszterből való törlésre is, ha a területet a települési önkormányzat belterületbe vonja, s megszűnik annak mezőgazdasági hasznosítása. A kataszteri osztályokra vonatkozó szabályok is lényegében változatlanok a hatályos bortörvényhez képest, s alkalmasak arra, hogy az ország valamennyi borvidékén folytatott árutermelő tevékenység támogatásban részesíthető legyen.
Az 5-6. §-okhoz:
Szőlőt telepíteni csak a közösségi jogszabályok által meghatározott és a Szőlő Fajta Használati Bizottság által engedélyezett fajtákkal lehet, s bort is csak ezekből lehet előállítani. A bizottság határozza meg azt is, hogy mely fajták, mely megyékben alkalmasak minőségi bor előállítására. Ennek alapján miniszteri rendelet határozza meg a megyénként osztályba sorolt szőlőfajtákat. A megyei lista alapján a hegyközségek javaslata alapján a hegyközségi tanácsok a borvidékre, borvidéki körzetre, védett termőhelyre meghatározhatják a fajtalistát.
A hatályos magyar szabályozással, illetve az uniós normákkal egyezően a javaslat szerint tilos direkt termő fajták telepítése. A meglévő, ilyen fajtákkal telepített ültetvényről származó bor nem hozható forgalomba.
A 7-10. §-okhoz:
A javaslat a legutóbbi bortörvény módosítással egyező módon határozza meg a szőlőtelepítés és -kivágás szabályait, így az eljáró hatóságok, az eljárásban közreműködő szakhatóságok megnevezését, és eljárás legfontosabb kérdéseit. A telepítés és -kivágás nyilvántartása a termőhelyi potenciál szempontjából fontos. Ezalatt azt a területmennyiséget kell érteni, amellyel, mint szőlőültetvénnyel az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjában rendelkezünk. Ennek növelésére 2010-ig nem lesz lehetőségünk. A telepítésekről és a kivágásokról vezetett nyilvántartások képezik az alapját a területi adatokról az Európai Unió Bizottságához küldött jelentéseknek. Miként a telepítésekhez kapcsolódó támogatásokról, az ültetvények tényleges helyzetéről is átfogó képpel fog rendelkezni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.
Az újratelepítési jog visszamenőleges meghatározásával a javaslat arra teremt lehetőséget, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának felmérése szerint mintegy 15.000 ha, engedéllyel kivágott szőlőültetvény az Unióhoz való csatlakozásunkat követően is betelepíthető legyen.
A 11-12. §-okhoz:
A szőlőültetvények kataszterével kapcsolatos szabályokat a javaslat azzal egyezően szabályozza, ahogy létrehozta a bortörvény 2003. októberi módosítása. Várhatóan az új bortörvény hatálybalépésekor - az említett törvénymódosítás átmeneti rendelkezései révén - már kialakult adatbázis áll a helybírók rendelkezésére a kataszter vezetéséhez. A kataszterhez országos térinformatikai nyilvántartás (VINGIS) kapcsolódik, ami lehetővé teszi a hatékony ellenőrzést.
A 13. §-hoz:
A művelésre vonatkozó előírások körében, az általános növénytermesztési szempontú szabályok mellett a javaslat az ültetvény terhelésével kapcsolatos, lényegében hozamkorlátozó rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek viszont már elsősorban a bortermelés - ezen belül a minőségi bor előállítása - szempontjából jelentősek.
A 14-17. §-okhoz:
A javaslat felsorolja valamennyi a törvény szabályozási körébe tartozó borászati terméket, ezen kívül az előállításuk általános szabályait tartalmazza. A részletes, technológiai szabályokat a végrehajtási rendelet szabályozási körébe utalja. Az általános szabályok körében arról is rendelkezik a javaslat, hogy minden olyan terméket hamisítottnak kell tekinteni, amelyet nem a törvény (és végrehajtási rendelet) rendelkezéseinek megfelelően állítottak elő, s az ilyen termék nem hozható forgalomba.
A hungarikumként kezelt egri és szekszárdi bikavér, továbbá a tokaji borkülönlegességek tekintetében szigorú eredetvédelmi rendelkezéseket tartalmaz a javaslat, és engedélyhez köti az ilyen borok termőhelyen kívüli palackozását.
A 18-23. §-okhoz:
A javaslat mind a must és bor cukortartalmának alakítására vonatkozó, mind a savtartalom szabályozásával kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket tartalmazza. Mindkettőhöz bejelentési kötelezettség kapcsolódik, amelynek megszegése esetén a termék nem hozható forgalomban, mivel származási bizonyítványt nem lehet rá kiadni. A törvény itt is csak a leglényegesebb szabályok tartalmazza, akárcsak a házasítás, valamint a kékderítés szabályozásánál; a részletes rendelkezéseket a törvény végrehajtási rendelete fogja tartalmazni. Törvény szabályozási szintet lényegében csak az engedélyezéssel, bejelentéssel, továbbá a nyilvántartások vezetésével kapcsolatos rendelkezések igényelnek.
A 24-25. §-okhoz:
Az Európai Unió borral kapcsolatos joganyaga nemzeti hatáskörbe utalja a borok tárolásának és nyilvántartásának szabályzását. A javaslat a hatályos rendelkezésekkel lényegében egyezően fenntartja a pincekönyv-vezetés kötelezettségét, valamint meghatározza, hogy a termékeken milyen jelölést kötelesek a tárolás során alkalmazni, továbbá hogy milyen adatokat kötelesek a termelők szolgáltatni. A javaslat szankciókat is meghatároz a tárolással és nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések megsértése esetére.
A 26. §-hoz:
A borpárlat előállításához és forgalomba hozatalához a javaslat az OBI engedélyét írja elő, az előállítás, kezelés, jelölés és a kiszerelés kérdéseit a végrehajtási rendelet szabályozási körébe utalja.
A 27-28. §-okhoz:
A javaslat lényegében a hatályos bortörvény rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a szőlő és a bor származási bizonyítványát, amely szabályrendszer - a végrehajtási rendeletben foglalt szabályokat is ideértve - évek óta többnyire hatásos eszköz a termékek eredetének igazolásához. A teljes körűséget, illetve a megbízhatóságot a termelők és forgalmazók teljes körű adatszolgáltatási kötelezettsége fogja garantálni. Az új törvény is csak a garanciális szempontból a legfontosabb szabályokat tartalmazza a származási bizonyítványra vonatkozóan, a részletszabályokat - mint eddig is - rendelet határozza meg.
A 29-30. §-okhoz:
A javaslat a jövőre nézve is fenntartja az állami ellenőrző jegy intézményét a származási hely, fajta, évjárat, készítési mód miatt megkülönböztetésre érdemes minőségi, különleges minőségű borok és borkülönlegességek (pezsgők, borpárlatok) jelölésére, az ehhez kapcsolódó, kialakult eljárási renddel együtt. Az Országos Borszakértő Bizottság érzékszervi bírálata és az OBI engedélye szükséges a továbbiakban is a termék állami ellenőrző jeggyel való forgalomba hozatalához.
A 31. §-hoz:
Az (1) bekezdés meghatározza, hogy a borászati termékek előállítása csak az illetékes hegyközség által nyilvántartott pincészetben lehet, amely az OBI erre vonatkozó engedélyével rendelkezik.
A minőségi és szakszerű borászati tevékenység biztosítékaként a 2007. augusztus 1-én hatályba lépő (2) bekezdésben a kifejezetten árutermelő borászati tevékenység folytatásához legalább középfokú szakirányú végzettséget ír elő a törvény. A rendelkezés hatálybalépéséig elegendő időt biztosít a jogszabály a megfelelő tananyag elsajátítására, az iskola elvégzésére.
A 32. §-hoz:
A borászati termékeket közfogyasztásra forgalomba hozni csak az OBI kémiai és érzékszervi minősítését követően lehet, ha az OBI a minőséget megfelelőnek tartotta, és határozatával engedélyezi a forgalombahozatalt. A szakasz felsorolja a közfogyasztás céljára forgalomba nem hozható borászati termékeket is, ezek:
- az olyan borászati termék, amely e törvény és végrehajtási rendelete előírásainak nem felel meg,
A 33. §-hoz:
Közfogyasztás céljából bort és borpárlatot forgalomba hozni csak egyszerűsített kísérőokmánnyal vagy borkísérő-okmánnyal, valamint számlával lehet. Ezek beszerzéséről és kiállításáról a forgalomba hozónak kell gondoskodnia.
A 34. §-hoz:
A tovább-feldolgozás fogalma eltér a közfogyasztásra való forgalomba-hozataltól, mivel ez további feldolgozás, tárolás, érlelés, kezelés, palackozás céljából valósul meg.
A 35. §-hoz:
Speciális forgalombahozatal az Európai Unió tagállamain kívülre történő szállítás. Ez esetben borászati termék forgalomba hozatala csak az OBI tételes minősítése alapján, valamint az általa kiadott szállítmányonkénti minőségi tanúsítvánnyal lehetséges.
Szigorúbb szabályok vonatkoznak az Egri bikavér borra, a Szekszárdi bikavér borra, a tokaji borkülönlegességre, a muzeális borra, valamint a védett eredetű borra, amelyet mind belföldön, mind külföldön kizárólag palackozva lehet forgalomba hozni.
A 36-37. §-okhoz:
Az import borok forgalmazás alatt itt is az Európai Unió belső piacán kívülről érkező borok magyarországi értékesítése értendő. Ebben az esetben is szükség van az OBI minősítésre, kivéve a szőlő és a borecet importját, illetve azokat az eseteket, amikor nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
A palackozott borászati termékek palackozása nem sérülhet, azokra egyéb behatást nem lehet tenni.
A 38. §-hoz:
A borászati termékek jelölését és kiszerelését részletesen az Európai Unió joganyaga tartalmazza. A szakasz ezért csak a nemzeti hatáskörbe utalt hungarikumok jelölésének speciális törvényi szabályozását tartalmazza.
A 39-41. §-okhoz:
Vannak Magyarországon olyan, a magyar borászat szempontjából kiemelt szőlőterületek, amelyek megkülönböztetésre érdemesek. Ha ezek eredetvédelmi szabályait a helyi termelők szigorúbban kívánják meghatározni, lehetőséget kapnak arra, hogy kezdeményezzék az illetékes hegyközség javaslata, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa véleményének kikérése alapján az adott terület zárttá nyilvánítását. Erről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter határozatban dönt, amit a minisztérium hivatalos lapjában közzétesznek.
A zárt borvidékre vonatkozó szigorú szabályok megfelelő garanciát biztosítanak az itt termelt borászati termékek minőségére, eredetvédelmére.
A 42-47. §-okhoz:
A tokaji borvidék a hazai bortermelés zászlóshajója. Az egész világon ismert név, ahol a termelési feltételek következetes betartását e törvény biztosítja. A Tokaji borvidékre vonatkozó rendelkezések részletesen meghatározzák a borvidéken termelhető szőlőfajtákat, az előállítható tokaji borkülönlegességek legfontosabb paramétereit, a forgalmazás és névhasználat szigorú feltételeit.
A 48-55. §-okhoz:
A szőlőtermesztési és borgazdálkodási ágazat szakigazgatási szervei a hegyközségek, az MVH központi hivatala és területi kirendeltségei, az OBI, és az OMMI.
A hegyközségek és az MVH hivatalok a nyilvántartások vezetésében és főleg a telepítési, kivágási engedélyezésben játszanak fontos szerepet. Az OMMI az ültetvények ellenőrzéséért, míg az OBI minden borászattal kapcsolatos ellenőrzésért, engedély kiadásért, valamint nyilvántartásért felelős.
A 49-50. §-okhoz:
A hatékony hatósági ellenőrzés feltétele az, hogy a hatóság képviselői külön engedély és előzetes bejelentés nélkül jogosultak legyenek az adott ültetvényen, telephelyen hatósági ellenőrzést folytatni, növény-, talaj- vagy egyéb mintát venni, a jogszabály által előírt nyilvántartásokat, jelentéseket, feljegyzéseket, a számadásokat és az egyéb iratokat megtekinteni, azokról másolatot igényelni vagy készíteni. Az OBI ezeken kívül - az illetékes társszervek közreműködésével - a szállítást végző jármű rakományát is ellenőrizheti.
Fontos, hogy a támogatások felhasználásának ellenőrzése érdekében a szőlőültetvények létesítésének, művelésének és kivágásának ellenőrzése során a helyszíni ellenőrzés eredményét a telepítési naplóba bejegyezzék.
Az 51. §-hoz:
Az ültetvényekkel kapcsolatos ellenőrzés során tapasztalt, engedélytől eltérő telepítésnek kétféle jogkövetkezménye lehet.
Ha a telepítést a termőhelyre nem engedélyezett szőlőfajtával, vagy a termőhelyen fel nem használható szaporítóanyaggal, illetve nem engedélyezett területen végezték, akkor az OMMI kezdeményezi az MVH-kirendeltségnél szőlő kivágását. A kivágást a telepítő saját maga végzi el, vagy ha ezt nem vállalja, akkor az MVH-kirendeltség az ültetvényt a telepítő költségére kivágattatja. Viszont ha a telepítési engedélyben foglaltaktól a fentieken kívül, máshogy térnek el a szőlő telepítésénél, az OMMI megfelelő határidő kitűzésével felszólítja a telepítőt az ültetvény átalakítására. A határidő elmulasztásáról az OMMI értesíti az MVH-kirendeltséget, amely elrendeli a szőlő kivágását.
Az 52-55. §-okhoz:
Az OBI végzi a borászati termékekkel kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeket. Ennek részletes szabályait tartalmazzák e szakaszok, amelyek biztosítják, hogy a borászati termékek előállítása és forgalomba hozatala az erre vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával történjék, valamint feleljenek meg a legmagasabb szakmai minőségi követelményeknek.
Az 56-59. §-okhoz:
Az OBI a borászati termékek minőségének ellenőrzésének eredményeképpen jogosult a megfelelő hatósági eljárást lefolytatni, illetve a törvényben meghatározott eljárás lefolytatását kezdeményezni, a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint bírságot kiszabni. Súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében az OBI a jogerős határozatának rendelkező részét az elkövető költségére nyilvánosságra hozza az érdeksérelmet elkövető telephelye szerinti megyei napilapban, legalább egy országos napilapban és a Magyar Közlönyben.
A 60-63. §-okhoz:
Az élelmiszer-egészségügyi feltételek megteremtése és betartása kiemelkedő jelentőségű, ezért szerepelnek a törvényben az alapvető rendelkezések. A részletes szabályozást a törvény végrehajtási rendelete határozza meg.
A 64. §-hoz:
Az adatszolgáltatás az Uniós csatlakozásunk szempontjából rendkívül fontos, mivel ez alapján tájékoztatjuk az EU-t a hazai szőlő-bortermelés helyzetéről, valamint alapját képezi az Uniós támogatásoknak.
A rendelkezés célja, hogy az ágazat intézményrendszere a szőlő- és bortermelés egészét lefedje, ne maradjon ellenőrizetlen terület, illetve termelő. Ezért minden szőlő- és bortermelő - beleértve azt a házikerti szőlőbirtokost is, aki termékértékesítést végez -, valamint a felvásárló és a nem palackozott bort forgalomba hozó (együttesen: adatszolgáltató) köteles a szőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről nyilvántartást vezetni, továbbá szüretelési, feldolgozási, értékesítési (felhasználási) tevékenységéről adatot szolgáltatni a hegyközségnek. A nem hegyközségi települések esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközség részére és a hegyközségi tagok adatszolgáltatási rendjére vonatkozó külön rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni. Ezáltal nemcsak a hegyközségi tagok, hanem minden árutermelő tevékenysége áttekinthető és ellenőrizhető lesz.
Az adatszolgáltatás nem, vagy felszólítás ellenére való hiányos teljesítése esetén a szankció az, hogy az érintett a termékére származási bizonyítványt nem kap, és ezen kívül bírsággal sújtható.
A személyes adatok védelmét szolgálja az a rendelkezés, hogy a hegyközség az általa kezelt adatokat csak törvényben meghatározott cél érdekében továbbíthatja.
A 65. §-hoz:
A záró rendelkezések között szerepelnek a miniszter részére adott felhatalmazások a törvényhez kapcsolódó rendeletek megalkotására. Így az ágazatra vonatkozó, nemzeti hatáskörbe utalt szabályozás miniszteri rendeleti úton történik.
A törvény - az árutermelő borászati tevékenység folytatásához előírt, legalább középfokú szakirányú végzettség kivételével - 2004. május 1-én, Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásának napján lép hatályba.
A törvény az Európai Közösségeknek a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendeletével, valamint az Európai Közösségeknek a borászati termékek szállítását kísérő okmányok, valamint a szőlő- és borágazatban vezetendő nyilvántartás alkalmazásának részletes szabályairól szóló 884/2001/EK bizottsági rendeletével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.