AZ ORSZÁGGYŰLÉS MENTELMI,
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS MANDÁTUMVIZSGÁLÓ
BIZOTTSÁGA

H/6587.
Országgyűlési határozati javaslat

Az Országgyűlés
.../2003.( ) OGY
h a t á r o z a t i javaslata

Dr. Deutsch Tamás országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

A Magyar Köztársaság Országgyűlése Dr. Deutsch Tamás országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Pesti Központi Kerületi Bíróság 23.B.3612/2003/4. számú megkeresésével érintett ügyben nem függeszti fel.

INDOKOLÁS

A Mentelmi bizottság az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. § (5) bekezdése, valamint a Házszabály 130. § (5) bekezdés b. pontja és a 87. § (3) bekezdése alapján a fenti - indokolással ellátott - határozati javaslatot nyújtja be az Országgyűlésnek.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 23.B.3612/2003/4 számú megkeresésében indítványozta, hogy az Országgyűlés dr. Deutsch Tamás országgyűlési képviselő mentelmi jogát függessze fel, mivel ellene a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, mint pótmagánvádló vádindítványt nyújtott be az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság Vizsgálati Főosztálya előtt folyamatban volt bűnügyben. Pótmagánvádló vádindítványában dr. Deutsch Tamást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének elkövetésével vádolta.

A pótmagánvád jogintézménye a 2002. évi I. törvény alapján került be a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénybe, hatályos: 2003. július 1-től. E szerint a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha: az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette; az ügyész a vádemelést részben mellőzte; az ügyész a vádat elejtette.

A pótmagánvád elfogadása vagy elutasítása a bíróság hatáskörébe tartozik. Elutasítja: határidő-mulasztás esetén; ügyvédi képviselet hiányában; ha a vádindítványt nem az arra jogosult nyújtotta be; a vádindítvány ténybeli vagy jogi alapja nyilvánvalóan hiányzik.

Ebben az Országgyűlés elé került első pótmagánvádas mentelmi ügyben az eljáró bíró végzésében úgy határozott, hogy "a pótmagánvád elfogadásáról, vagy elutasításáról szóló döntés a mentelmi jog felfüggesztése után hozható csak meg."

Pótmagánvádló 7 oldalas vádindítványa a következőkben összegezhető: "Dr. Deutsch Tamás 1999. január 01. és 2002. május 27. között a Magyar Köztársaság Kormányának tagja, Ifjúsági és Sportminiszter volt.

E megbízatásából adódóan - többek között - az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII. törvény 97. §-ban foglaltak szerint felelősséggel tartozott a minisztérium gazdálkodásában a

szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, valamint a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért.

2000. július 21-én az Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban:ISM,), a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Hivatásos Labdarúgó Alszövetség között megállapodás jött létre egy, a Magyar Labdarúgás Orth György Reformprogramjának keretein belüli, 38 labdarúgó stadionra kiterjedő stadion rekonstrukciós programról. ...

A stadion rekonstrukciós program egyik legköltségigényesebb részét a stadionok biztonságát szolgáló egységes beléptető és informatikai rendszer képezte. E célra a kezdeti tárgyalások alapján 1,7 milliárd forintot kívántak a teljes költségvetésből biztosítani.

2001. március 27-én dr. Deutsch Tamás (anélkül, hogy az ISM és a labdarúgó szövetségek közötti megállapodás szerint ezt egyeztette volna az MLSZ és az MLL szakemberivel) ezt az összeget egy, a Sportfolió Kht. ügyvezetőjének írott levélben(!!!) a rekonstrukciós program teljes tartalékkeretének e célra történő felhasználásával közel a duplájára, 3,2 milliárd forintra emelte és utasította őt a lebonyolításhoz szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatására. ...

A nyertes pályázat alapján leszállított és kifizetett rendszer olyan jelentősen eltúlzott kapacitási és biztonsági kritériumoknak felel meg, melyet az elérni kívánt célok semmiképpen nem indokoltak. A pályázat második helyezettjének, a 2,98 milliárd forintos ajánlata a kiírásnak funkcionalitásában mindenben megfelel, összegszerűségében pedig 1,78 milliárd forinttal kevesebb...

A fenti kötelességszegésben megnyilvánuló cselekménnyel dr. Deutsch Tamás minimálisan a pályázatnyertes Kft.-nek kifizetett 4,4 milliárd forintnyi összeg és a pályázat második helyezettjének ajánlatában szereplő 2,98 milliárd forintnyi összeg közötti különbséggel egyenlő mértékű, tehát 1,42 milliárd forintnyi vagyoni hátrányt okozott."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2003. november 18-i ülésén tárgyalta.

Az ülésen megjelent Dr. Deutsch Tamás előadta, hogy álláspontja szerint nem egy jogi természetű eljárásról van szó, hanem kimondottan politikai természetű támadás az, ami az egész ügy mögött meghúzódik. Ennek kapcsán utalt arra, hogy a rendőrség hosszú, alapos, sok millió forint közpénzt felemésztő nyomozást folytatott és bűncselekmény hiányában megszüntette a büntetőeljárást. Az ügyészség a kérdéssel nem is foglalkozott. A minisztérium panasszal élt és csupán a panasz elbírálása kapcsán foglalkozott ezzel a kérdéssel az ügyészség.

Mentelmi jogával kapcsolatosan - bizottsági tag által - feltett kérdésre válaszolva előadta, hogy fenntartja, vállalja a sajtóban korábban tett, megjelent nyilatkozatait. (A kérdező arra utalt, hogy ezekben az hangzott el: képviselő úr kérni fogja mentelmi jogának felfüggesztését.) Válaszának második részében képviselő úr ezután kifejtette, hogy nem kérheti mentelmi jogának sem felfüggesztését, sem pedig fenntartását, mivel ez nem a képviselő joga, hanem a Parlament kollektív joga. Mindezekre tekintettel tiszteletben fogja tartani a bizottság, illetve a plenáris ülés döntését.

A Mentelmi bizottság ülésén a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában 5 igen és 5 nem szavazat miatt nem alakult ki a mentelmi jog felfüggesztését javasoló többségi álláspont.

A mentelmi jog felfüggesztésére igennel szavazók álláspontja szerint: ez az első, erre tekintettel különleges, de törvényes pótmagánvád miatt azért indokolt a mentelmi jog felfüggesztése, mivel köztörvényes ügyről van szó. A Mentelmi bizottság eddigi gyakorlata az volt, hogy köztörvényes ügyekben szinte kivétel nélkül mindig a mentelmi jog felfüggesztését javasolta, mivel a Parlament tekintélyének és az érintett képviselő, jelen esetben továbbá egy volt kormánytag emberi méltóságának megóvását az szolgálja, ha az ügyben a bíróság dönt. Az igennel szavazók megállapították továbbá, hogy képviselő úr mentelmi jogával kapcsolatosan tett korábbi nyilatkozatai (kérni fogja mentelmi jogának felfüggesztését) ellentétesek a bizottsági ülésen ezzel kapcsolatos kérdésre adott válasza második részében foglaltakkal.

Ugyanakkor a nemmel szavazók álláspontja szerint: ez nem közvádas ügy, ezért a Mentelmi bizottságnak az a gyakorlata, hogy közvádas ügyekben javasolja a mentelmi jog felfüggesztését, erre az ügyre nem vonatkozik.

Az adott ügyben a pótmagánvádat politikai célra kívánják felhasználni, és ezért a nemmel szavazók ennek nem kívánnak eszközévé válni.

Mindezek alapján a többségi döntés hiányában a Mentelmi bizottság az Országgyűlésnek

nem javasolja Dr. Deutsch Tamás országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

A mentelmi jog felfüggesztésére igennel szavazók álláspontjának előadója: dr. Csákabonyi Balázs.

A mentelmi jog felfüggesztésére nemmel szavazók álláspontjának előadója: dr. Isépy Tamás.

Budapest, 2003. november 21.

Dr. Géczi József Alajos
elnök