Magyar Országgyűlés
Emberi jogi, kisebbségi és
vallásügyi bizottsága

H/6628.

ÚJ VÁLTOZAT a H/6286. szám helyett!
Bizottsági önálló indítvány!

Az Országgyűlés
...../2003. ( ) OGY
határozata
A holocaust roma áldozatainak nemzetközi és hazai kárpótlását vizsgáló parlamenti vizsgáló bizottság felállításáról

I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése, valamint 36. §-ának (2) bekezdése alapján a holocaust roma áldozatainak kárpótlása kivizsgálására és nyomon követésére, a kárpótlási folyamatok pozitív irányú felgyorsítása, az eddigi visszásságok kivizsgálása és a korábbi visszaélések megakadályozása érdekében, a holocaust roma áldozatainak segítése céljából vizsgáló bizottságot (a továbbiakban: a Bizottság) hoz létre.

II. A Bizottság feladata az alábbi kérdések kivizsgálása és megválaszolása:

1. Milyen peren kívüli egyezség született a kárpótlást illetően, és kik képviselték a magyarországi romákat, ki(k)nek a felhatalmazása alapján?
2. A kárpótlás jellegét kik határozták meg (egyéni vagy kollektív), a szociális segélyprogram keretét, lebonyolítási módját miért kötik feltételekhez, valamint miért nevezik kárpótlásnak?
3. Magyarországról ez idáig hány fő nyújtotta be kárpótlási igényét és hány igénylő lett kielégítve?
4. Az International Organization for Migration (a továbbiakban: IOM) Budapesti irodája kiket bízott meg, és minek alapján a hazai kárpótlási adatgyűjtéshez, mekkora összeget fizetett részükre, valamint betartották-e az adatvédelmi szabályokat?
5. Az IOM Budapesti irodájának a hazai roma kárpótlást ismertető munkája teljes körű volt-e, erre mekkora és milyen pénzügyi alappal rendelkeztek?
6. Kikből állt a Roma Kárpótlási Szervezet, ki vagy kik bízták meg őket, milyen feladatokkal és mekkora összegért?
7. A hazai romák kárpótlását mely szervezetek végezték, kinek a megbízásából, mekkora összegért, milyen eredménnyel, és tevékenységüket ki ellenőrizte?
8. Bevonták-e a hazai roma szervezeteket a romák kárpótlásába, és ha nem, akkor ezért ki a felelős?
9. Milyen nyelven és hol jelent meg a szociális segélyprogram pályázati felhívása?
10. Miért nem alakult meg Magyarországon a roma kárpótlást intéző, lebonyolító közalapítvány és ki vagy kik ezért a felelősök?
11. Mely roma szervezeteket és intézményeket terheli a felelősség az átláthatatlan és kezelhetetlen magyarországi roma kárpótlásért?
12. Felelős pozícióban lévő roma vezetőket terhel-e felelősség egy ilyen súlyú ügy gondatlan kezeléséért?
13. A German Foundation Act hatályba lépéséhez - 2000. augusztus 12. - képest, mi az oka annak, hogy a világ összes országában létező esetleges igényjogosultra vonatkozóan, az igények előterjesztési idejét - nagyon röviden - 2001. december 31. napjában határozták meg?
14. Miért korlátozták általában véve is a kárpótlás határidejét, különös tekintettel arra, hogy eleve megkésett? Másrészt a kárpótlás határidejének nem az emberiség elleni bűntettek elévülésének határidejéhez kellene-e igazodni?
15. Mi az indoka annak, hogy az osztrák kárpótlás csak a kényszermunkával kapcsolatos cselekményekre vonatkozik?
16. A jogutódok, örökösök igényét miért zárja ki az osztrák kárpótlás abban az esetben, ha a kárpótlásra jogosult személy 2000. február 15. napja előtt meghalt?
17. A kárpótlás humanitárius pályázati rendszere a körülmények ismeretében alkalmas-e kárpótlás nyújtására?
18. Miért korlátozták a humanitárius kárpótlási rendszer személyi hatályát? Miért teszik lehetővé nem cigány szervezetek részére a cigányokra vonatkozó pénzalapok elosztásában való közreműködést?
19. A kárpótlási rendszer körülményeinek ismeretében igazságos-e a kárpótlási rendszer egésze, betöltheti-e az ismert körülmények mellett a rendeltetését? Alkalmas-e az emberiség elleni összes bűntettek jóvátételére, az erkölcsi elégtétel megadására?
20. Átalakítható-e a kárpótlási rendszer egésze, oly módon, amely kifejezi a magyarországi cigányság valóságos jóvátételre vonatkozó igényét a II világháborúban bűnös államokkal szemben, és megfelel a történelmi igazságnak, különös tekintettel a nemzetközi egyezményekre?
21. Átalakítható-e a szociális segélyprogram pénzbeli támogatássá?
22. Lehet-e kollektív kárpótlást eszközölni?
23. Van-e lehetőség a kárpótlási kérelmek benyújtási határidejének meghosszabbítására?
24. Van-e akadálya egy Magyarországi Roma Kárpótlási Közalapítvány létrehozásának?

III. A Bizottság nyolc tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A Bizottságba három-három tagot az MSZP, illetve a FIDESZ, egy-egy tagot az SZDSZ, illetve az MDF képviselőcsoportja delegálhat.

IV. A Bizottság társelnökeinek és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A Bizottság két társelnöke közül az egyiket az ellenzéki, a másikat a kormánypárti képviselőcsoportok jelölik.

V. A Bizottság feladatának ellátásához szakértőt vehet igénybe, működésének költségeit az Országgyűlés költségvetéséből fedezi.

VI. A Bizottság a Házszabály vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg eljárásának rendjét és vizsgálati módszereit.

VII. A Bizottság tevékenységéről, a megállapításairól és a szükséges intézkedésekről feladatának elvégzését követően jelentést készít, melyet az Országgyűlés elé terjeszt.

VIII. A Bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

Indokolás:

A Roma Polgári Tömörülés megkeresése alapján az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága felvette Munkatervébe és a 2003. október 21-i ülésén napirendjére tűzte a holocaust roma áldozatainak kárpótlása ügyét.

A bizottság ez alkalommal meghallgatta a Roma Polgári Tömörülés elnökét, elnökségi tagját és jogászát, valamint egy összefoglaló videó filmet tekintett meg, amely 2003. augusztusában szerepelt a Televízióban.

A bizottság előzetesen számos háttéranyagot szerzett be a Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős politikai államtitkárságától, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól, az adatvédelmi biztostól, az érintett szaktárcáktól (Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium). A bizottság 2003. október 21-én meghallgatta az IOM budapesti képviselőjét, a MAZSÖK titkárát, a Roma Polgárjogi Alapítvány Roma Veritas program- igazgatóját, és az Igazságügyi Minisztérium Főcsoportfőnökét is.

A bizottság a beérkezett írásbeli dokumentumok és a bizottsági ülésen elhangzottak alapján azt állapította meg, hogy a roma kárpótlás kapcsán számos tisztázatlan kérdés áll fenn. Sajnálatos módon történtek bizonyos, főleg adatvédelmi, illetve a romákat hátrányosan érintő intézkedések, esetleges visszaélések is, illetve megállapítható, hogy a folyamatok meglehetősen lassúak.

A bizottság fontosnak tarja, hogy a hazai legnagyobb kisebbség, a romák kárpótlásával az Országgyűlés is foglalkozzék. Ezért a bizottság a holocaust roma áldozatainak segítése céljából a Házszabály 34.§-ának (1) bekezdése és 36. §-ának (2) bekezdése alapján a holocaust roma áldozatainak kárpótlása kivizsgálására és nyomon követésére vizsgáló bizottság felállítását javasolja. A bizottság meggyőződése, hogy-e vizsgáló bizottság felállítása hozzájárulhat a vitatott kérdések, az esetleges visszásságok és visszaélések tisztázásához, valamint a kárpótlási folyamatok felgyorsításához is vezethet. Erre elsősorban azért lenne szükség, mert időskorú áldozatokról van szó.

A bizottság a 2003. október 21-i ülésén egyhangúlag (21 i) úgy határozott, hogy támogatja a Roma Polgárjogi Tömörülés kérését és egyhangúlag javasolja parlamenti vizsgáló bizottság felállítását.

A vizsgáló bizottság létrehozását a bizottság - annak fontosságára és érzékeny voltára tekintettel - paritásos alapon, ellenzéki vezetéssel terjeszti elő.

Politikai és társadalmi érdek, hogy-e kérdések mielőbb tisztázódjanak.

Az új változat benyújtására az Országgyűlés Ügyrendi bizottságának 2003. november 17-i ülésén elhangzott szakmai és érdemi észrevételei alapján kerül sor. Az eredetileg H/6286. számon benyújtott önálló indítványt a bizottság a 2003. november 24-i ülésén újra tárgyalta, és úgy határozott, hogy ismételten benyújtja. (19i, 2t, 0n)

Budapest, 2003. november 24.

Szászfalvi László
a bizottság elnöke