K/7378/1.

Kozma Péter úr

országgyűlési képviselő

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Képviselőcsoportja

B u d a p e s t

Tisztelt Képviselő Úr!

Az Ön által "Mit tesz a kormány és személy szerint Ön a foglalkoztatás növelése érdekében?" címmel, K/7378. számon benyújtott írásbeli kérdésére a következő választ adom.

A KSH munkaerő-felmérésének 2003. évi számadatai azt jelzik, hogy a megyében a foglalkoztatottak száma az év I, II, III. negyedéveiben 4,5 - 17,4 ezer fővel volt magasabb, mint a tavalyi év azonos negyedéveiben. Ez év II-III. negyedéveiben 8-10 %-kal növekedett a foglalkoztatottak száma, elérte a közel 190.000 főt. A munkaerő-felmérés szerint a munkanélküliek száma eközben az I. negyedévi 20.300 főről a III. negyedévre 14.200 főre csökkent, amely 20 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A gazdaságilag aktívak száma 6 %-kal, 204.000-re növekedett. A munkanélküliségi ráta 2,3 %-kal, 7 %-ra csökkent.

A pályakezdők munkanélküliek létszám-növekedési hátterében több ok jelentkezett, de ezek közül egyik sem függ össze közvetlenül a munkaerő-piaci folyamatokkal. Hangsúlyozni kell, hogy ez év szeptember hónapban a megyében elsőként sikerült 500 millió forintos ráfordítással 100 fős diplomás pályakezdő részére munkaerő-piaci programot indítani. Mindez a munkaügyi központ, a Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testület összehangolt munkájának köszönhető. A fiatalok elvándorlásának megelőzését, az Uniós források vállalkozási és non-profit szférába való lehívását ilyen és ehhez hasonló programokkal igyekszik a megye megoldani. Ez a program több mint 600 fiatal érdeklődését keltette fel. A programban való részvételhez a fiataloknak regisztráltatniuk kellett magukat a kirendeltségeken.

A megyében - az országos elvárásoknak megfelelően - a foglalkoztatáspolitika fő törekvése a foglalkoztatottság, a gazdaságilag aktívak számának növelése, az inaktívak számának csökkentése volt. A már korábban említett pályakezdő diplomás program mellett beindultak a civil ügyintézői, a roma közösségfejlesztő asszisztens munkaerő-piaci programok, továbbá a már eddig is komoly eredményeket felmutató mentor program. Ezek a programok több ezer - korábban inaktív - embert szólítottak meg, akiknek a programban való részvétel lehetősége miatt szintén regisztráltatniuk kellett magukat a kirendeltségeken.

A megyében a munkaerő-piaci mutatóknál meghatározó jelentősége van a munkanélküliség nagyságának és arányának. A munkaügyi szervezet a hangsúlyt a hátrányos helyzetű rétegek problémáinak kezelésére helyezi. Ez a tartós munkanélküliség csökkentését, kialakulásának megelőzését, a pályakezdők munkához jutásának elősegítését, a megváltozott munkaképességűek, romák foglalkoztatási arányának növelését jelenti.

Az elmúlt két évben a megye vállalkozói a központi munkahelyteremtő pályázatainkon sikeresen vettek részt. 2002-ben 17 pályázó 201 millió Ft összegű támogatásban részesült, amelynek eredményeként a beruházás befejezését követően 351 új munkahelyet hoztak létre. Ebben az évben a megyei vállalkozások különösen sikeresen pályáztak. A 66 nyertes pályázó összesen 946 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. Ennek eredményeként 902 új munkahely megvalósítása várható, amely munkahelyeken a támogatott cégek 581 munkanélküli foglalkoztatását vállalják. A kisvárdai kistérségből 7 pályázó a 91 új munkahely létesítésére 111 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kapott. Ezen túl növekedett a rehabilitációs támogatások összege, ami 2003. évben 204 millió forintot tett ki, s ezzel a két év alatt megváltozott munkaképességűeknek létrehozott munkahelyek száma közel 400-zal bővült.

Az új munkahelyek létrehozása mellett a munkanélküliség megelőzése is hangsúlyozott szerepet kapott a megyei aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök között. Az év során 580 fő munkahelyének megőrzését támogatta a Munkaügyi Központ, melyre 100 millió forintot fordított.

A megyei munkanélküliség kezelésében a munkahelyteremtés tőkejuttatásos támogatási formája mellett jelentős szerepet játszik a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási alaprészéből decentralizált, a Megyei Munkaügyi Központ által kezelt 2003. évi, mintegy 4,2 milliárd forintos pénzügyi keret. Ennek jelentős részét - a korábbi évekhez hasonlóan - a Munkaügyi Központ foglalkoztatáspolitikai koncepciójának és a Megyei Munkaügyi Tanács támogatási prioritásának megfelelően, a munkanélküliek számára munkalehetőséget biztosító, illetve a munkahelyek megőrzését szolgáló támogatások nyújtására fordítja. Ezzel mintegy 30 ezer fő munkaerő-piaci esélyét sikerült növelni.

• A közhasznú munkavégzés támogatása a megyében mintegy 12 ezer fő regisztrált munkanélküli számára biztosított munkalehetőséget. Ez a foglalkoztatás a törvényből adódóan ugyan átmeneti jellegű, sok esetben rövid időtartamú. Ez a támogatási forma kiemelt jelentőségű, mert sok esetben ez az egyetlen munkalehetőség a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű rétegek számára és a munkahely-hiányos kistelepüléseken. A megyében e támogatás révén a munkanélküli személyek foglalkoztatását - más megyétől eltérően - hosszabb időn át, átlagosan 5-6 hónap időtartamon keresztül biztosíthatják. Az érintett munkavállalók 10 %-a a foglalkoztatás mellett képzésben is részesül.
• A közmunka programok tekintetében a legsúlyosabb helyzetű térségekbe jutott a támogatások zöme, jól érvényesültek a pályázatkiírás elsőbbségi szempontjai. A megyében az országos programban 200 fő, a területfejlesztési tanáccsal közösen megvalósított programban 538 fő, a Vásárhelyi-tervhez kapcsolódóan 179 fő, az M3-M30 autópálya építésében 230 fő vett részt.

• Munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetben vannak a tartós munkanélküliek. Munkába helyezésüket segíti a foglalkoztatás bővítő bértámogatás, amelynek 2003. évi pénzügyi kerete a tartós munkanélküliek ismételt, hosszabb távú munkavállalásához járult hozzá.
• A Munkaügyi Központ kiemelt feladatának tekinti a pályakezdő munkanélküli fiatalok foglalkoztatásának elősegítését. A munkatapasztalat szerzés támogatása és a foglalkoztatási támogatás több száz pályakezdő elhelyezkedésének lehetőségét teremtette meg.
• A kistelepüléseken élők elhelyezkedését a vonzáskörzetek központi településeire való ingázás költségeinek átvállalása segítette.

Az említett támogatási formák, a munkába helyezés segítésével egyidejűleg, a munkaadók munkahelyteremtő képességét növelték, és hozzájárultak a foglalkoztatás biztonságának erősítéséhez.

A megyében ugrásszerűen megnőtt az Alkalmi Munkavállalói Könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatás. Eddig majdnem 8 ezer AM könyvet váltottak ki a munkaügyi kirendeltségeken, mely közel háromszorosa volt a tavalyinak. Ez az adat azt is jelzi, hogy a rugalmas, atipikus foglalkoztatási forma megyei elterjedése a korábbi szürke, fekete gazdaság kifehéredésének folyamatát segíti.

A Munkaügyi Központ a munkanélküliek vállalkozásának indítását ez évben is járadékszerű támogatással, illetve visszatérítendő tőkejuttatással segítette. Ezek a támogatási formák a munkanélküliség csökkentésével egyidejűleg a vállalkozások számának növelését, életképességük fokozását és hosszabb távon a további munkahelyteremtést is szolgálják.

A Megyei Munkaügyi Központ ez évben több munkaerő-piaci programot is indított. Ezek elsősorban a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére, a munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a területi különbségek csökkentésére irányulnak. Ezek közül kiemelendő a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács közreműködésével indított "Diplomás fiatalok elhelyezkedését segítő" program, a "Térségmenedzseri" program, "A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedését" segítő program, a "Küzdelem a munka világából való kirekesztődés ellen" című PHARE- program, amelyek a foglalkoztatás ill. a képzés területén valósultak, ill. valósulnak meg.

Összességében: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Munkaügyi Központ tevékenységéhez kapcsolódóan a 2003. évi megyei decentralizált pénzügyi keret és a központi támogatások együttesen több tízezer fő foglalkoztatásához járultak hozzá.

A jövőt illetően fontos hangsúlyozni, hogy a Kormány a gazdaságfejlesztési tervekkel szoros összefüggésben foglalkoztatási stratégiát dolgozott ki a stabil pénzügyi környezet kialakításától, a humán-erőforrásfejlesztésén, a társadalmi beilleszkedés elősegítésén keresztül a foglalkoztatás intézményrendszerének és jogi kereteinek megerősítéséig.

Fontos szempontnak tekintendő az is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az Európai Unióhoz való csatlakozást követően külső határszakaszt is képez a kibővült közösség térségében. Ez egyben azt is jelenti, hogy gyorsított ütemben infrastrukturális beruházásokra van szükség, amellyel együtt, illetve ennek hatására valószínűleg számos új munkahely is létrejön.

A fentieken túl szükséges hangsúlyozni, hogy a programok működtetése, a foglalkoztatást elősegítő aktív eszközök alkalmazása, a munkaügyi szervezet szolgáltatásainak nyújtása, illetve az uniós pályázati rendszerekben lévő lehetőségek minél nagyobb arányú kihasználása csak a térségi szereplőkkel együttműködésben, a többi intézkedéshez illesztve lehet igazán hatékony.

Budapest, 2003. december " "

Üdvözlettel:

Burány Sándor