DR. TORGYÁN JÓZSEF
országgyûlési képviselõ
1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19. ( 268-5000
------------------------------------------------------------------------
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés Elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyûlés új Házszabályáról szóló H/28.. jelzéssel ellátva kézbesített
határozati javaslattal kapcsolatban a Független Kisgazda-, Földmunkás és
Polgári Párt országgyûlési képviselõcsoportjának
módosító indítványait
az alábbiakban terjesztem be:
1) A Javaslat 36. § (5) bek. d) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:
[A vizsgáló bizottság tevékenységérõl jelentést készít, amelynek tartalmaznia
kell:]
"d) annak [indokolását] bemutatását, hogy megállapításait milyen
bizonyítékokra alapította;"
Indokolás
A javasolt szövegezési pontosítás felel meg a feltehetõ jogalkotói szándéknak.
2) A Javaslat 43. § (2) bekezdése 1. mondata az alábbiak szerint egészül ki:
"(2) Ha az Országgyûlés nem határozatképes, az elnök megkísérli annak
helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az elnök megállapítja a hiányzó
képviselõk névsorát, a napirendi pont tárgyalását elhalasztja, és a bejelentés
nélkül távol lévõk jegyzékét az Országgyûlés legközelebbi ülésén közzéteszi."
Indokolás
Elsõdleges érdek, hogy az Országgyûlés érdemi munkát végezzen formális
halasztgatások helyett.
2
3) A Javaslat 45. § (5) bek. szövege az alábbiak szerint változik:
A/ változat:
Az Országgyûlés [a képviselõk egyötödének írásban tett javaslatára] az (1)
bekezdésben felsorolt személyeket ...
Indokolás
A megszorító feltétel beiktatásával szükségtelenül korlátozná önmagát a
szuverén Országgyûlés, s ezzel esetleg arra kényszerülne, hogy ha pl. "csupán"
egy bizottság, vagy "csupán" egy ellenzéki frakció kezdeményezné az érintettek
jelenlétét, a jelenlévõ képviselõk négyötödös szavazásával tekintsen el a
Házszabály betartásától (23. § m/ pontja ill. 139. §), .
B/ Változat
Az Országgyûlés [a képviselõk egyötödének] legalább tizenöt képviselõ írásban
tett javaslatára ....
Indokolás
Általános elvi indokolás:
Az egypártrendszer¾ Országgyûlésben logikus lehet bármely országgyûlési döntés
kezdeményezését az összes (egypárti) képviselõ meghatározott százalékához
kötni. A demokratikus többpárti parlament az egymástól eltérõ politikát
képviselõ frakciók mûködésén alapul. A Javaslat szerinti egyötödnyi képviselõ
a 386 tagú Országgyûlésünk esetén legkevesebb 78 képviselõ azonos véleményét
tételezné fel. Ezt a feltételt csak a kormánypártok tudják teljesíteni. Az
ellenzéki frakciók egyikének a létszáma sem éri el ezt a számot, ezért a
Javaslat õket külön-külön elzárja egy ilyen jelleg¾ kezdeményezéstõl, de még
több frakció betegségmentes összefogása sem elegendõ.
Konkrét indokolás:
A frakciók legkisebb létszáma a Javaslat szerint 15 fõ, ezért - ha ilyen
megszorító feltétel egyáltalán szükséges lehet - a kérés támogatóinak
minimális létszámát a frakciók minimális létszámával kell összhangba hozni.
4) A Javaslat 46.§ (2) bekezdése l. mondata helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Az önálló indítványt és a sürgõsségi javaslatot az elõterjesztõ
legfeljebb [két] öt perc idõtartamban szóban is megindokolhatja."
Indokolás
A Javaslat egy átlagos ügyrendi indítvány elõterjesztõjének (52. §) is 5
perces idõkeretet biztosít a felszólalására. A legalább ilyen súlyú érdemi és
speciális ügyrendi határozathozatal elõtt ezért hasonló idõtartamot indokolt
biztosítani.
3
5) A Javaslat 51. § (1) bekezdésének 1. mondata helyébe az alábbi szöveg
lép:
"(1) A napirenden nem szereplõ, országos jelentõségû, halaszthatatlan és
rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülésnap napirendi
pontjainak tárgyalása elõtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a
képviselõcsoport nevében annak vezetõje, továbbá a képviselõcsoport
támogatásával a képviselõ legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult."
Indokolás
A képviselõi jogok elfogadhatatlan csorbítását jelentené, hogy egy érintett
képviselõ csak "ügyvédje" útján szólalhasson meg, míg ugyanakkor a (3)
bekezdés bármely más - a frakcióvezetõ felszólalásával érintett - képviselõnek
már 2 perces reagálási jogot biztosít.
Egy ilyen eljárás ráadásul magában hordja a kijátszás lehetõségét, s idõhúzási
trükkök sorozatát gerjesztheti: Ha napirend elõtt egy képviselõje
megszólalását kívánná elérni az MDF frakció, akkor ehhez elegendõ, ha Szabó
Iván frakcióvezetõkénti ötperces napirend elõttijében kétszer is kiejti a
képviselõje nevét, aki viszont ettõl máris "személyében érintett képviselõvé"
változott, s további 2 percben immár õ is szónokolhat.
6) A Javaslat 53. § (1) bekezdése 2. mondata az alábbiak szerint változik:
"(1) Az Országgyûlés a Házbizottság javaslatára bármely napirendi pont
idõkeretben történõ tárgyalását határozhatja el. E tárgyban határozathozatal
elõtt bármely képviselõcsoport vezetõje [két]ötperces idõkeretben
hozzászólhat."
Indokolás
A Javaslat az ügyrendi indítvány elõterjesztõjének (52. §) általában 5 perces
idõkeretet biztosít. E speciális ügyrendi indítvány súlya az általánosnál
sokkal nagyobb, így az idõ lerövidítése elfogadhatatlan.
7) A Javaslat 53. § (4) bekezdésének felvezetõ szövege az alábbiak szerint
változik:
"(4) Az általános vita idõkeretét [a képviselõk egyötödének ] legalább tizenöt
képviselõ írásbeli kérelmére ..."
Indokolás
Általános elvi indokolás:
Csak egypártrendszerû Országgyûlésben logikus bármely országgyûlési döntés
kezdeményezését az összes (egypárti) képviselõ meghatározott százalékához
kötni. A demokratikus többpárti parlament az egymástól eltérõ politikát
képviselõ frakciók mûködésén alapul. A Javaslat szerinti egyötödnyi képviselõ
4
a 386 tagú Országgyûlésünk esetén legkevesebb 78 képviselõ azonos véleményét
tételezné fel. Ezt a feltételt csak a kormánypártok tudják teljesíteni. Az
ellenzéki frakciók egyikének a létszáma sem éri el ezt a számot, ezért õket
külön-külön elzárja a Javaslat egy ilyen jellegû kezdeményezéstõl, de még két
frakció betegmentes összefogása sem elegendõ.
Konkrét indokolás:
A frakciók legkisebb létszáma a Javaslat szerint 15 fõ, ezért - ha ilyen
megszorító feltétel egyáltalán szükséges lehet - a kérés támogatóinak
minimális létszámát a frakciók minimális létszámával kell összhangba hozni.
8) A Javaslat 53. §. (4) bekezdése a) pontja kiegészül a következõkkel:
[Az általános vita idõkeretét a képviselõk egyötödének írásbeli kérelmére]
a) minõsített többséget igénylõ döntési javaslat tárgyalása, a kormányprogram,
valamint a kormány beszámolójának megvitatása és a miniszterelnökkel szemben
benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén nem lehet tíz óránál, "
[kevesebben meghatározni.]
Indokolás
Az aláhúzással jelzett kiegészítésben szereplõ téma komolysága a kiegészítést
feltétlenül szükségessé teszi.
9) A Javaslat 61. § (1) bekezdésében "[A képviselõk egyötödének]" kifejezés
helyébe "Legalább tizenöt képviselõ" kifejezés kerüljön.
Indokolás
Általános elvi indokolás:
Csak egypártrendszerû Országgyûlésben logikus bármely országgyûlési döntés
kezdeményezését az összes (egypárti) képviselõ meghatározott százalékához
kötni. A demokratikus többpárti parlament az egymástól eltérõ politikát
képviselõ frakciók mûködésén alapul. A Javaslat szerinti egyötödnyi képviselõ
a 386 tagú Országgyûlésünk esetén legkevesebb 78 képviselõ azonos véleményét
tételezné fel. Ezt a feltételt csak a kormánypártok tudják teljesíteni. Az
ellenzéki frakciók egyikének a létszáma sem éri el ezt a számot, ezért õket
külön-külön elzárja a Javaslat egy ilyen jelleg¾ kezdeményezéstõl, de még két
frakció betegmentes összefogása sem elegendõ.
Konkrét indokolás:
A frakciók legkisebb létszáma a Javaslat szerint 15 fõ, ezért - ha ilyen
megszorító feltétel egyáltalán szükséges lehet - a kérés támogatóinak
minimális létszámát a frakciók minimális létszámával kell összhangba hozni.
5
10) A Javaslat 77. §. (4) bek. 2. mondata helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik,
hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elõ. Az ilyen kisebbségi véleményt az
Országgyûlés ülésén [,] a bizottság többségi véleményének ismertetése után a
kisebbségi álláspontot képviselõ bizottsági tagok által maguk közül a rotáció
elvén választott elõadó ismerteti."
Indokolás
El kell kerülni, hogy a Házszabály lehetõvé tegye frakciók összefogásával
bármely frakció sorozatos mellõzését.
11) A Javaslat 98. § (5) bekezdésének utolsó mondata maradjon el.
[Ilyen tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselõcsoport kizárólag
a rendes ülésszakon, és ülésszakonként legfeljebb öt alkalommal nyújthat be.]
Indokolás
A Javaslat megadja a frakciónak az elõterjesztés jogát. A korlátozó szabály -
az elõzetes tervezhetetlenség miatt - esetleg éppen a legfontosabb
elõterjesztést akadályozná meg, ezért annak elhagyása feltétlenül indokolt.
12) A 100 § (3) bekezdésének 2. mondata az alábbiakkal egészül ki:
"(3) A vitában elsõként a törvényjavaslat elõterjesztõje kap szót, ezután - ha
az elõterjesztõ nem a Kormány volt - a Kormány képviselõje. Ezt követõen a
kijelölt bizottság elõadója foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha
van kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbsége vagy kisebbségei ismerteti(k)
a vélemény[é]t. .... "
Indokolás
Nem csak egy kisebbségi vélemény lehet, s az eltérõ kisebbségi vélemények
egymással is ellentétesek lehetnek (pl. Az egyik a többségi javaslattól
többet, a másik annál kevesebbet lát indokoltnak). Ha a bizottsági ülésen
ezen eltérõ szempontok kellõ súllyal megjelentek, kérésre mindegyik
ismertetése indokolt a plenáris ülésen is.
13) A Javaslat 103. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Ha a törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig módosító javaslatot
nem terjesztettek elõ, az elnök figyelmezteti az Országgyûlést, hogy részletes
vitára nem kerül sor. Ha a figyelmeztetést követõen felszólalásra senki sem
jelentkezett, az általános vita lezárása után a törvényjavaslat elfogadásáról
kell dönteni."
Indokolás
6
Lehetõvé kell tenni azon álláspontok kifejtését is, amelyet - mások módosító
indítványára számítva - a részletes vitában vagy a záróvitában terveztek
ismertetni. Értelemszerû, hogy az elnöki felhívásra történõ jelentkezõtõl így
nem lehet az általános vitától, mint "tárgytól" eltérés címén megvonni a szót.
14) A Javaslat 115. § (2) bekezdése 2. mondata kiegészül az alábbi
szöveggel:
"(2) A képviselõ az interpellációt legkésõbb az interpelláció elhangzásáig
visszavonhatja. Ha a képviselõ az interpelláció elhangzásának napirend szerint
várható idõpontjában nincs jelen, s távolmaradását elõzetesen indokolva nem
mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén
az interpelláció elmondására az elnök új idõpontot tûz ki."
Indokolás
Elõfordulhat, hogy a képviselõ - pl. állampolgári kötelességének teljesítése,
vagy hivatalos országgyûlési megbízatása miatt - kénytelen egy-egy adott
idõpontban távol tartózkodni, ezért ezt az elnöknek bejelenti. Méltánytalan
hátrányt jelentene, ha így önhibáján kívül a mulasztás következményeit
alkalmazná vele szemben az Országgyûlés.
15) A Javaslat 115. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Az interpelláció - az írásban benyújtott szöveggel egyezõ tartalommal -
[két] négy perc idõtartam alatt terjeszthetõ elõ. A válaszra [három] hat perc,
a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre két perc áll
rendelkezésre. E határidõk túllépését követõen az elnök megvonhatja a szót."
Indokolás
A hatályos házszabály idõkorlátokat nem állapított meg. Az elõzõ Országgyûlés
Házbizottsága 1990. szeptember 20-i ajánlásában a képviselõnek és az
interpelláltnak egyaránt 5-5 percet javasolt úgy, hogy az interpelláció
elmondására 3 percet, a miniszteri válaszra 5 percet, a képviselõi
viszontválaszra 2 percet irányzott elõ. A 4 éves gyakorlat által igazoltan
szerint ez kevésnek bizonyult.
Az interpelláció képviselõi alkotmányos ellenõrzési eszköz, s elsõsorban az
ellenzéki képviselõknek biztosítot alkotmányos eszköz a végrehajtó hatalom
ellenõrzésére.
Átlagos beszédsebesség esetén 10 sornyi írógépelt szöveget lehet 1 perc alatt
érthetõen felolvasni. A felteendõ konkrét kérdésnek is helyet hagyva látható,
hogy a Javaslat szerint az interpellációban a tényeket és körülményeket
kötelezõ lenne 17 írógépelt sorba sûríteni, ami esetenként az érthetetlenséget
eredményezné. El kellene hagyni az "idõhúzó" megszólításokat, majd a mondatok
alanyát, a tárgyát stb, végül magát a konkrét kérdést is.
Ez rossz vicc. Az országgyûlési munka komolytalanságát eredményezné, ha
beszédsebességi versenyt rendeznénk minden héten.
7
A korábbi 3 perc sem volt tartható. Indokolt ezért a gyakorlat elemzése után
az interpelláció elmondására szolgáló idõkeretet legkevesebb 4 percben
maximálni, a miniszteri válaszra 6 percet, a viszontválaszra pedig 2 percet
hagyni. Jobb ez, mint a a késõbbi állandó viták.
Budapest, 1994. augusztus 15.
Dr. Torgyán József
FKGP