Módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán úr,
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló H/28.. számú
országgyûlési határozati javaslathoz az alábbi módosító javaslatokat
terjesztem elõ.
1. A határozati javaslat 119. § (4) bekezdésének az elhagyását javasolom:
[(4) A költségvetési törvényjavaslat költségvetési elõirányzatának
megváltoztatására irányuló módosító javaslatot a Házszabály 3. számú
melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.]
Indokolás
A határozati javaslat 97. § (3) bekezdése alapján az Országgyûlés elnöke a
hozzá benyújtandó iratokra nézve nyomtatvány alkalmazását rendelheti el.
E rendelkezést figyelembe véve, felesleges a határozati javaslat 119. § (4)
bekezdésében a költségvetési elõirányzatok módosítására vonatkozóan külön,
kiemelten formanyomtatvány elõírása. Egyébként is célszerûbb, ha a
formanyomtatvány alkalmazását az elnök rendeli el, mert jogszabályváltozás
esetén az, a Hsz. módosítása nélkül kiigazítható.
2. A határozati javaslat 119. §-át a következõ új (4) bekezdéssel javasolom
kiegészíteni, a bekezdések számozásának értelemszerû változtatásával:
"(4) A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti
összegére, fõösszegére, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet
mértékére, valamint a központi költségvetés általános tartalékának összegére
kizárólag a költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság nyújthat be módosító
(kapcsolódó módosító) javaslatot."
Indokolás
A képviselõk a bevételek és kiadások fejezetenkénti összegére, fõösszegére,
továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet mértékére vonatkozóan az egyes
kiadási altételek módosítására vonatkozó javaslataik hatásának átvezetése
érdekében nyújtanak be módosító javaslatokat. Ez az eljárás azonban
- 2 -
felesleges, mert a legritkább esetben fordul elõ, hogy éppen az adott
képviselõi javaslatban szereplõ egyetlen módosítást fogadja el az
Országgyûlés, és így éppen annak megfelelõen változik a fejezeti összeg, stb.
Az ilyen javaslatokról ezért az Országgyûlésnek általában nem lenne érdemes
szavazni. Sõt kétséges, hogy az Országgyûlés egyáltalán szavazhat- e ezekrõl a
javaslatokról, mert ha ezt teszi, az ütközik a határozati javaslat 120. § (2)
bekezdésével.
Továbbá a képviselõk gyakran nyújtanak be kiadásnövelõ módosító javaslatokat
azzal, hogy forrásként a költségvetés általános tartalékát jelölik meg. Az
Országgyûlés a legritkábban hagyja jóvá ezeket a javaslatokat úgy, hogy a
javasolt többletkiadásnak megfelelõ összeggel valóban az általános tartalékot
csökkenti. Sõt, az ilyen módosító javaslatoknak az általános tartalékot
csökkentõ részérõl rendszerint a bizottságok sem tárgyalnak, és a Parlament
sem szavaz. Ez a gyakorlat azonban (bizottsági tárgyalás és az országgyûlési
határozati javaslat mellõzése) tulajdonképpen sérti a Házszabályt. Ezt a
problémát kívánja megoldani a javaslat. Az elõírás érdemileg nem korlátozná a
képviselõk módosító javaslatok benyújtására vonatkozó jogát, hiszen a
képviselõi módosító javaslatok tulajdonképpeni szándéka mindig egy vagy több
konkrét kiadási vagy bevételi tétel megváltoztatása, továbbá a többletkiadások
fedezetének megjelölése csak általános tartalékon kívüli tétel lehetne.
3. A határozati javaslat 119. §-át a következõ új (5) bekezdéssel javasolom
kiegészíteni, a bekezdések számozásának értelemszerû változtatásával:
"(5) A 120. § (1) bekezdése szerinti határozathozatalt megelõzõ általános és
részletes vitában benyújtható módosító javaslatokra a 94. § (5) bekezdését
nem kell alkalmazni."
Indokolás
A határozati javaslat 94. § (5) bekezdésének rendelkezése nincs összhangban az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 52.
§ (1)-(3) bekezdésben foglaltakkal, valamint a határozati javaslat
költségvetési törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezésekkel. E
rendelkezések érvényesítése érdekében szükséges a fenti szabály Házszabályba
foglalása.
4. A határozati javaslat 120. § (2) bekezdésének a következõ kiegészítését
javasolom (a javaslat összefügg a 2. pontban foglalt javaslattal):
"(2) Az (1) bekezdés szerinti határozathozatal során - a módosító
javaslatokról való döntést követõen - a központi költségvetés bevételeinek és
kiadásainak fejezetenkénti összegére, a fõösszegére, továbbá a hiány, illetve
többlet mértékére, a hiány fedezésének módjára (a többlet rendeltetésére)
valamint a központi költségvetés általános tartalékának összegére a
Költségvetési bizottság módosító javaslatot készít, amelyrõl az Országgyûlés
haladéktalanul, vita nélkül határoz."
Indokolás
- 3 -
Az indokolás részben összefügg a 2. pontban foglalt javaslat indokolásával,
részben az Áht. 30. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelõ
pontosítást tartalmazza. Az Országgyûlésnek a költségvetés elfogadásával
egyidejûleg dönteni kell a hiány fedezésének módjáról, illetve a többlet
rendeltetésérõl. Ez a korábbi Házszabályból is kimaradt, indokoltnak tartom
azonban, hogy a Költségvetési bizottság e körbe tartozó jogosítványai - a
késõbbi viták megelõzése érdekében - egyértelmûen rögzítést nyerjenek.
5. A határozati javaslat 120. §-át a következõ új (3) bekezdéssel javasolom
kiegészíteni, a bekezdések számozásának értelemszerû változtatásával:
"(3) A (2) bekezdésben foglalt módosító javaslat az egyes költségvetési
elõirányzatokra elfogadott több módosító javaslat számszaki átvezetését is
tartalmazza, kivéve a helyi önkormányzatok részére juttatott normatív
támogatásokkal érintett elõirányzatokat, melyekre a 106. §-ban foglaltak az
irányadók."
Indokolás
A költségvetési törvényjavaslat egyes fejezeti elõirányzatait érintõ több
módosító javaslat (csökkentõ vagy növelõ tétel, vagy mindkettõ) elfogadása
esetén nem alakult ki egységes gyakorlat az elmúlt években, hogy az a
koherenciazavar tárgykörébe tartozik, vagy egyszerû számszaki számításokkal
átvezethetõk az elfogadott határozatoknak megfelelõen. Az elõbb említett
mindkét megoldással találkoztunk. Ezt a problémát kívánja a javaslat áthidalni
azzal, hogy - a normatív támogatások kivételével - az elfogadott
határozatoknak megfelelõen, a koherenciazavarra vonatkozó általános szabályok
alkalmazása nélkül az Országgyûlés a fõösszegek elfogadásával egyidejûleg az
egyes elõirányzatok számszaki átvezetését is tudomásul veszi.
Ezt a körülményt indokolja az is, hogy az Országgyûlés - a Költségvetési
bizottság módosító javaslata alapján a november 30-ai határozathozatallal
kialakítja a költségvetés fõszámait, melyek az egyes elfogadott elõirányzatok
összegébõl tevõdik össze, továbbá az újból megnyitott részletes vitában már
csak fejezeten belüli elõirányzat-átcsoportosításra van lehetõség.
6. A határozati javaslat 120. § (3) bekezdésének a következõ kiegészítését
javasolom:
"(3) A határozathozatalt követõ három napon belül a Költségvetési bizottság
tájékozatja az Országgyûlést a költségvetési törvényjavaslat azon részeirõl,
amelyekrõl az Országgyûlés határozott."
Indokolás
A határozati javaslat a hatályos házszabályi rendelkezéssel azonos módon
szabályozza a Költségvetési bizottság tájékoztatásadási kötelezettségét. A
rövid határidõ azonban magában hordja a hiba lehetõséget. Az elmúlt évek
tapasztalata azt bizonyítja, hogy a tájékoztatót mindkét évben ki kellett
- 4 -
egészíteni, illetve korrigálni, mert a határozathozatalt követõen nem volt idõ
a szavazásról készült jegyzõkönyv egyeztetésére. A tájékoztató a többórás
szavazáson történõ részvétel, és az ott jegyzetelt döntések alapján
készülhetett el, továbbá személyi és technikai feltételek hiányában a hozott
határozatok számszaki összefüggéseinek átvezetését a Költségvetési bizottság
nem tudja megoldani. Ezt a feladatot a Pénzügyminisztérium apparátusa végezte
el. A tájékoztató hibalehetõségeinek csökkentésére feltétlenül szükséges a
határozathozatal jegyzõkönyvének az ismerete, mely általában a szavazást
követõ napon készül el.
A módosító indítványban javasolt idõtartam nem zárja ki azonban azt, ha a
Parlament idõhiánnyal küzd, akkor a Költségvetési bizottság a
határozathozatalt követõ napon tájékoztassa az Országgyûlést az elfogadott
határozatokról.
Budapest, 1994. augusztus 30.
Dr. Kádár Béla
MDF