Dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló országgyûlési
határozati javaslathoz az alábbi
MÓDOSÍTÓ JAVASLATOT
nyújtom be.
A 13. § helyébe a következõ rendelkezéseket javaslom:
(1) Az országgyûlési képviselõk az ország egészéért vállalt felelõsséggel
képviselik a választóik érdekeit. Tevékenységüket a köz érdekében végzik.
Képviselõi tevékenységükre nézve nem utasíthatók.
(2) A képviselõk jogai és kötelességei azonosak. Az Országgyûlés tisztségeire,
illetve bizottságaiba bármelyik képviselõ megválasztható.
(3) A képviselõ részt vehet az Országgyûlés döntéseinek elõkészítésében,
végrehajtásuk ellenõrzésében. Tanácskozási joggal vehet részt bármely
bizottság ülésén. Kötelessége részt venni az Országgyûlés ülésein, továbbá
annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.
A 37. § elhagyását javaslom.
A 105. § (1) bekezdésnek a következõ d. ponttal történõ kiegészítését
javaslom:
d./ amelyhez - az a./ pontban írt bizottsági támogatottság hiányában - annak
elõterjesztõje a részletes vitát lezáró ülésnapon az ülés berekesztéséig
megszerezte 20 képviselõ támogató aláírását.
A 105. § (2) bekezdésének elhagyását javaslom.
A 115. (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezést javaslom:
Az interpelláció - az irásban benyújtott szöveggel egyezõ tartalommal - három
perc idõtartam alatt terjeszthetõ elõ. A válaszra három perc, a válasz
elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre két perc áll rendelkezésre. E
határidõk túllépését követõen az elnök megvonja a szót.
Indokolás
13. §-hoz
A tervezet az Alkotmánnyal összhangban rögzíti a képviselõk jogait és
kötelességeit. Általános követelményként fogalmazza meg, hogy a képviselõk
képviselõi tevékenységük során nem utasíthatóak (szabad mandátum). Szintén
általános érvény¾ kötelezettsége a képviselõknek, hogy részt vegyenek az
Országgyûlés ülésein, továbbá a bizottsági tag képviselõk a bizottságuk
ülésén. Természetesen, ha a képviselõ egyidejûleg lenne kénytelen részt venni
az Országgyûlés ülésén és a bizottság ülésén, akkor lehetõsége van arra a
választásra, hogy a két ülés közül, melyiken vesz részt. A tervezet azonban
változatlanul kizárja, hogy bizottság ülést a plenáris ülésen történõ
szavazással egyidejûleg tartson.
A döntések elõkészítése és a végrehajtásuk ellenõrzése elsõdlegesen a
bizottságokban történik, ezért indokolt, hogy egy képviselõ tanácskozási
joggal vehessen részt bármely bizottság ülésén.
Indokoltnak tartjuk rögzíteni, hogy a képviselõk jogai azonosak. Hasonló
képpen a kötelességeik is. A képviselõi jogállásról szóló törvénnyel
összhangban a tervezet kimondja, hogy a képviselõ az Országgyûlés bármely
tisztségére, illetve bármely bizottságába megválasztható. Ez alól a képviselõi
jogállásról szóló törvény fogalmaz meg kivételeket, amikor kizárja, hogy
miniszter, vagy politikai államtitkár az Országgyûlés tisztségviselõje vagy
valamely bizottság tagja lehessen.
105. §-hoz
A részletes vita lezárását követõen csak azokról a módosító javaslatokról
(kapcsolódó módosító javaslatokról) kell szavazni, amely bármely bizottságban
legalább egyharmados támogatást kapott, vagy ennek hiányában a
képviselõcsoport vezetõje, vagy 20 képviselõ írásban kéri a szavazást,
illetõleg amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be.
Budapest, 1994. augusztus 29.
Demeter Ervin
képviselõ