Módosító javaslat
Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyûlés Házszabályáról szóló H/28.. számon benyújtott országgyûlési
javaslathoz
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztek elõ, az 51.§ vonatkozásában három változatban.
Elsõ változat:
51.§ (1) A napirenden nem szereplõ, országos jelentõségû, halaszthatatlan és
rendkívüli ügyben (a továbbiakban rendkívüli ügy) az ülésnap napirendi
pontjainak tárgyalása elõtt bármely képviselõ három percben felszólalásra
jogosult.
(2) kimarad
(3)Az (1) [(2)] bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel
céljából a kormány képviselõje, az állandó bizottság elnöke, valamint az, aki
személyében érintett, továbbá a képviselõcsoport vezetõje kétperces
hozzászólásra kérhet szót.
(4) Ha a [(2)] - (3) bekezdésben felsorolt esetekben az elnök nem adja meg a
szót, a képviselõ kérésére e tárgyban az Országgyûlés vita nélkül határoz.
(5) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak egyebekben helye
nincs.
Második változat:
51.§ (1) A napirenden nem szereplõ, országos jelentõségû, halaszthatatlan és
rendkívüli ügyben (a továbbiakban rendkívüli ügy) az ülésnap napirendi
pontjainak tárgyalása elõtt a képviselõcsoportonként egy képviselõ öt percben
jogosult felszólalásra jogosult.
(2) (3) (4) (5) bekezdés az elsõ változat szerint
Harmadik változat:
51.§ (1) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után
bármely képviselõ felszólalásra jelentkezhet.
(2) az (1) szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány
képviselõje, az állandó bizottság elnöke, valamint az, aki személyében
érintett, továbbá a képviselõcsoport vezetõje kétperces hozzászólásra kérhet
szót.
(3) Ha a (2)-ben felsorolt esetekben az elnök nem adja meg a szót, a képviselõ
kérésére az Országgyûlés vita nélkül határoz.
(4) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak egyebekben helye nincs
Indoklás:
A napirenden kívüli felszólalásokra vonatkozóan három alternativát terjesztek
elõ, öszhangban a Házszabály 13.§ (1)-vel és az országgyûlési képviselõk
választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 4.§ (4)-vel mely szerint az
országgyûlési képviselõk jogai és kötelezettségei azonosak.
Az elsõ alternatíva szavazását követõen az elutasítás esetén kérem csak
tárgyalni a második és harmadik alternatívát.
Az elsõ és második alternatíva elutasítása esetén kérem csak tárgyalni a
harmadik alternatívát.
Az elsõ változat szerint minden képviselõ jogosult felszólalni napirend elõtt.
Az idõ szabályozottságára tekintettel és a Parlament mûködésének biztosítására
tekintélyének helyreállitása céljából meghatározott idõkeret áll a képviselõ
rendelkezésére. Értelemszerûen szükségtelen így mindazon szabályozás, amely a
napirend utáni felszólalási jogra vonatkozna.
A második változat szerint a szabályozás már sokkal szigorúbb mert
képviselõcsoportonként egy fõnek ad megszólalási lehetõséget napirend elõtt.
Így a képviselõcsoport önállóan dönti el, hogy tagjai közül egy napon ki
legyen a felszólaló. Nincs különbségtétel képviselõ és képviselõ között, de
szabályozott a T. Ház rendje és a
felszólalások záros határidõn belül befejezõdnek.
A harmadik változat szerint napirend elõtt megszünne a felszólalások
lehetõsége. A napirendet követõen azonban minden képviselõnek egyenlõ joga a
felszólalás. Így a hivatkozott jogszabályok rendelkezéseibe nem ütközik a
Házszabály eme szabályozása.
Minden képviselõnek joga van a nyilvánosságra, az elõterjesztett Házszabály
51.§-ának rendelkezése szerint a napirend elõtt felszólaló kivételezettek,
akik pluszjogokkal rendelkeznek teljes nyilvánosságot kapnak. A napirend után
felszólalható többi 360 képviselõ a nyilvánosságból teljes mértékben kimarad
/lapzárta, TV-Hiradó miatt/
Budapest, 1994. szeptember 5.
G. Nagyné Dr. Maczó Ágnes
országgyûlési képviselõ