T/32. mód.jav. Demeter Ervin
Dr. Gál Zoltán
a Magyar Országgyûlés Elnöke
részére
Tárgy: módosító javaslatok
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
A helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény módosítására
elõterjesztett T/32.. számú törvényjavaslathoz az alábbi módosító indítványokat
teszem:
I. M ó d o s í t ó j av a s l a t
A törvényjavaslat 1.§-ának (amely az Ötv. 2. § (2) bekezdését kívánja
módosítani) második mondata maradjon el.
[Törvény a polgármesternek, fõpolgármesternek, megyei közgyûlés elnökének
kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.]
I n d o k o l á s
Miután a polgármester feladat- és hatásköreinek terjedelme jogállására,
mûködésére, munkája eredményességére és így külsõ megítélésére is meghatározó
jelentõséggel bír, ezért indokolt volna, hogy ne általában törvények, hanem
maga az önkormányzati törvény határozza meg a polgármester önkormányzati
hatásköreit. Mindez persze nem jelentheti azt, hogy különbözõ igazgatási
típusú határköröket más törvények nem adhatnának a polgármesternek.
II. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 2. §-ában az Ötv. 7. § (1) bekezdésének javasolt szöveg elsõ
mondatából a "kivételesen" kifejezés maradjon el.
"7. § (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet
[kivételesen] a polgármestert, a fõpolgármestert, a megyei közgyûlés elnökét
államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel"...
I n d o k o l á s
Modern, polgári közigazgatási rendszerünk, az önkormányzati, valamint a
hatásköri törvény szabályainak behatóbb tanulmányozása arra vezet, hogy
megállapítsuk: választott önkormányzati vezetõk ilyen típusú hatáskörökkel
való törvényi felhatalmazása egyáltalán nem "kivételes".
III. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 6. §-ában az Ötv. új 12. § (4) bekezdés b/ pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(4) a Képviselõ-testület:
.
.
b./ zárt ülést rendelhet el [a jelenlévõ képviselõk kétharmadának igen
szavazatával] a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat
tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene."
I n d o k o l á s
2
A javaslat más részeiben kísérletet tesz a minõsített többség kategóriájának
egyszerûsítésére. Ezt törné át az itt elhagyni javasolt szabály, véleményem
szerint teljesen indokolatlanul.
IV. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 7. §-ában az Ötv. 14. §-a helyébe javasolt új rendelkezés
(2) bekezdésébõl "a döntéshez minõsített többség szükséges" szövegrész
maradjon el:
"(2) ...A kizárásról az érintett települési képviselõ kezdeményezésére vagy
bármely települési képviselõ javaslatára a képviselõ-testület dönt. [A
döntéshez minõsített többség szükséges.] A kizárt települési képviselõt a
határozatképesség szempontjából jelenlévõnek kell tekinteni."
I n d o k o l á s
Célszerû, ha a törvény egy helyen sorolja fel a minõsített többségû döntést
igénylõ témákat. Az erre vonatkozó javaslatot lásd az alábbi pontban.
V. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 8. §-a a következõképpen módosul:
"Az Ötv. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"15. § (1) Minõsített többség szükséges a 10.§ a/, b/, e/, f/, g/ pontokban
foglalt ügyek, továbbá a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott
ügyek eldöntéséhez, a képviselõ kizárásához (14.§ (2) bek.), valamint a 12. §
(4) b/ pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
(2) A minõsített többséghez a megválasztott települési képviselõk több mint
felének a szavazata szükséges."
I n d o k o l á s
Lásd az elõzõ pontnál írtak.
3
VI. M ó d o s í t ó j a v a s la t
A törvényjavaslat 9. §-ában az Ötv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe javasolt
rendelkezés maradjon el.
I n d o k o l á s
Az Ötv. szoros határideje (8 nap) az esetleges törvénysértés gyors észlelését
és a gyors beavatkozás lehetõségét szolgálta. Ha ezt lazítjuk, az eddigieknél
nagyobb részben elõfordulhat, hogy a törvényességi ellenõrzésért felelõs
személy már csak akkor tud fellépni, amikor a határozat végrehajtását
megkezdték, esetleg visszafordíthatatlan folyamatok mentek végbe. A módosítás
másik indoka a BM Közigazgatási Hivatalának végigvezetése a törvényszövegén.
Mi a köztársasági megbízotti intézmény területi korrekcióval (régió helyett
megyei szint) fenntartását a belügyi hivatallal szemben - alább részletesen
kifejtendõ okok miatt - szerencsésebbnek tartjuk.
VII. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 10. §-a, ami az Ötv. 18. § (1) bekezdését kivánja
módosítani, maradjon el!
I n d o k o l á s
1./ A szervezeti és mûködési szabályzat az önkormányzat minõsített többséggel
megalkotott alapstatutuma, de nem vonható a rendeletalkotás fogalomkörébe,
mert külsõ személyek jogállására, életviszonyaira stb. nincsen semmilyen
kihatása. Ez a hatályos Ötv. szabályaiban két helyen is kifejezésre jut. A 10.
§ szerint a képviselõ-testület hatáskörébõl nem ruházható át: a/
rendeletalkotás; b/ szervezetének kialakítása és mûködésének meghatározása. A
10. § tehát az SZMSZ-t, annak elfogadását határozottan elkülöníti a
rendeletalkotástól. De még tisztább lesz a kép, ha a 16. § (1) bekezdését
idézzük: "A képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi
társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján,
annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot." Ebben az összefüggésben
az SZMSZ a helyi képvielõ-testület, közgyûlés, bizottság, hivatal stb.
törvényes mûködésének nélkülözhetetlen kelléke és semmiképpen sem tekinthetõ
az Ötv. végrehajtása eszközének, az Ötv-t ugyanis, mint kerettörvényt, nem
lehet végrehajtani. Ennek az sem mond ellent, hogy a szabályai szerint kell
eljárni. Maradjunk tehát a határozati formánál.
2./ A képviselõtestület önfeloszlatása egyenlõ a helyi demokrácia
önfelszámolásával. Erre egyszerûen nem szabad jogi alapot termteni.
Kétségtelen, hogy az elmúlt négy évben volt néhány példa arra, hogy válságba
4
került az önkormányzati munka, ellehetetlenült a választott képviselõtestület
mûködése, amit, ott helyben nem, vagy csak hosszú idõ elteltével, sok
feszültség, indulat árán sikerült feloldani. Azonban ezeket a válságokat az
esetek túlnyomó többségében a testület és a polgármester szembenállása, a
polgármester kvázi elmozdíthatatlansága, jogi bebetonozottsága okozta. Miután
a javaslat megtalálta azt a jogi konstrukciót, amellyel a polgármester
elmozdíthatóvá vált, a testület önfeloszlatására vonatkozó kényszerbõl
kitalált szabály elveszítette jelentõsõgét.
VIII. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 13. §-ának (1) bekezdése, ami az Ötv. 22.§ (1) bekezdésének
második mondatát kívánja módosítani maradjon el.
I n d o k o l á s
A pénzügyi ellenõrzõ bizottság nevébõl az ellenõrzõ szó elhagyása
indokolatlan, mert a bizottság ellenõrzõ feladata meg kell hogy maradjon.
IX. M ó d o s í t ó j a v a s l at
A törvényjavaslat 21. §-a az alábbiak szerint módosul:
Az Ötv. 34. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"34.§ A képviselõ testület saját tagjai közül, megbízatásának idõtatamára - a
polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére - egy vagy több
alpolgármestert választhat. Az alpolgármester a polgármester irányításával
látja el a feladatait. Jogállására a polgármesterre vonatkozó szabályok az
irányadók."
I n d o k o l á s
Meglehetõsen antidemokratikus megoldás volna a testület kezének megkötése oly
módon, hogy csak azt választhassa meg alpolgármesternek, akit a polgármester
jelöl. Tudjuk, hogy fontos a mûködés, az olajozottság, ám a döntési szabadság,
a lehetõségek közül a legjobbnak a kiválasztása még ennél is fontosabb.
Az elsõ mondat szórendcseréi, stílusbeli finomításai a közérthetõséget és a
normaszöveg szabatosságát célozzák.
Fontos kiegészítõ szabály, hogy a törvény már itt rögzítse, hogy az
alpolgármester jogállása lényegileg a polgármesterével azonos.
5
X. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 22. §-a az alábbiak szerint módosul:
(1) Az Ötv. 35. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait és
hatásköreit a [képviselõ-testület hivatalának] községi (városi, kerületi)
hivatal közremûködésével látja el."
(2) Az Ötv. 35. §-a (2) bekezdésére vonatkozó javaslat az alábbiak szerint
módosul:
"(2) a polgármester a képviselõ-testület döntései szerint és saját
önkormányzati jogkörében eljárva a jegyzõ útján irányítja a hivatalt.
A polgármester:
e./ munkáltatói jogokat gyakorol a közvetlenül alárendelt szervezeti egységek
dolgozói (titkárság, kabinetiroda alkalmazottai stb.) felett és gyakorolja az
egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyzõ és az önkormányzati
intézményvezetõk tekintetében."
(3) A polgármester, ha a képviselõ-testület.döntését az önkormányzat érdekeit
sértõnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal - önállóan vagy a jegyzõ
indítványára -.kezdeményezheti a döntés ...
(4) Az Ötv. 35. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A polgármester önkormányzati ügyekben:
a/ elõszerzõdést köthet;
b/ a képviselõ-testület által meghatározott keretek között rendelkezik a
költségvetési tartalékkal, a költségvetési elõirányzatok között
átcsoportosíthat;
c/ dönt az átmeneti segély folyósításáról, temetési segély nyújtásáról,
köztemetés elrendelésérõl;
d/ dönt az önkormányzati bölcsõdébe való felvételrõl;
e/ dönt a magánszemély által felajánlott ingatlan elfogadásáról, ha az nem
meghatározott szerv részére történt;
f/ kárbecslõ bizottságot hoz létre az elemi kár mértékének megállapítására;
6
g/ méltányosságból részben vagy egészben mellõzheti a szabálysértés miatt
kiszabott pénzbírság - ideértve az elzárásra átváltoztatott pénzbírságot is-,
valamint az elkobzás alá esõ dolog értékének megfelelõ összeg végrehajtását,
az elkobzott dolgot visszadhatja, ha a jegyzõ járt el elsõ fokon."
I n d o k o l á s
1. A hivatalt a polgármester irányítja, de a jegyzõ vezeti. Mûködtetéséért,
aktusaiért a szakmai és a törvényességi felelõsséget a jegyzõ viseli. Ezért
indokolt rögzíteni, mint ahogy azt az Ötv. hatályos szövege is tartalmazza,
hogy a polgármesteri irányítási jogosítványok a hivatal irányába a jegyzõ
útján érvényesülnek.
2. Indokolt megadni a teljes munkáltatói jogkört a polgármester számára a
közvetlenül alája rendelt szervezeti egységek (titkárság, kabinetiroda)
dolgozói tekintetében.
3. A módosító indítvány kísérletet tesz arra, hogy taxatíve felsorolja és az
Ötv-be teljeskörûen beépítse azokat az önkormányzati jellegû hatásköröket,
amelyekben a polgármester önállóan, testületi felhatalmazás nélkül dönt vagy
intézkedik. Úgy gondoljuk, az Ötv-ben egy ilyen szabály rögzítése a képviselõ-
testület és polgármester viszonyában mindkét fél számára garanciális
jelentõséggel bír.
XI. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 23. §-ának (1) bekezdése, ami az Ötv. 36.§ (1.) bekezdését
módosítja az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:
Az Ötv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezés lép (a (2) és
további bekezdések számozása megfelelõen megváltozik):
"(2) A jegyzõ (fõjegyzõ) kinevezéséhez, felmentéséhez, minõsítéséhez
elõzetesen ki kell kérni a köztársasági megbízott véleményét."
I n d o k o l á s
A jegyzõi tisztség kulcsfontosságú a helyi önkormányzat és közigazgatás
mûködtetése szempontjából. Az õ személyes munkavégzésétõl, annak minõségétõl
függ sok esetben a képviselõ-testület döntésének törvényessége, szakszerûsége
és így végrehajthatósága. A hatósági ügyekben kiadott határozatok tartalma
pedig az állampolgárok életviszonyaira közvetlenül kihat. Ugyanakkor az a
körülmény, hogy a jegyzõnek a törvényességet minden körülmények között
elsõdlegesen kell képviselnie - akár a képviselõ-testület többségi szándékával
7
szemben is -, az elmúlt négy évben számos településen súlyos konfliktusokat
okozott aminek következtében a jegyzõ sok esetben egzisztenciálisan
ellehetetlenült. Fontos ezért, hogy a munkaviszonyát érintõ legfontosabb
döntések meghozatalát megelõzõen a köztársasági megbízott kifejthesse ezekkel
kapcsolatban a jegyzõ mûködésérõl alkotott szakmai álláspontját, ami ugyan az
önkormányzatot nem köti, de a lényeges döntések mérlegelése során komoly
súllyal eshet latba, és az esetleges késõbbi munkajogi jogvitában is releváns
lehet.
XII. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A Törvényjavaslat 23.§-ának (2) bekezdése, ami az Ötv 36. § (2) bekezdésének
bevezetõ részét, a./ és b./ pontjait módosítja a következõ lép:
"(3) A jegyzõ vezeti a községi (városi, kerületi) hivatalt. A jegyzõ:
a/ gondoskodik az önkormányzat mûködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
b/ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal - a 35. § (2) bek. e/ pontja
szerint a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott szervezeti
egységek kivételével - köztisztviselõi tekintetében. A kinevezéshez,
felmentéshez, jutalmazáshoz - a szervezeti és mûködési szabályzatban
meghatározott körben - a polgármester véleményét ki kell kérni."
I n d o k o l á s
A módosítás a X. módosító javaslatban megfogalmazott szabály és a jegyzõi
munkáltatói jogok összhangját kívánja megteremteni.
Fontos, hogy a hivatal dolgozóival kapcsolatos legalapvetõbb jegyzõi
munkáltatói intézkedéseknél - ésszerûen meghatározott körben - a polgármester
véleményt nyilváníthasson, e tekintetben azonban az egyetértés gyakorlása a
hatáskör burkolt visszavételét jelentené.
XIII. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 23. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
(A további bekezdések sorszáma ennek megfelelõen változik.)
(3) Az Ötv. 36. §-ának megváltozott számozású (2) bekezdése új f/ ponttal
egészül ki, egyidejûleg az f/ pont g/-re változik:
8
"f./ elfogadását megelõzõen véleményezi az önkormányzati rendeletre, a
szervezeti és mûködési szabályzatra, valamint azok módosítására vonatkozó
javaslatokat;"
I n d o k o l á s
A gyakorlatban - normális ügymenetben - a javasolt szabály természetszerûleg
érvényesül, ez azonban korántsem szükségképpen van így. Elképzelhetõ, hogy
valamely bizottság a jegyzõ megkérdezése, tudomása nélkül terjeszt a testület
elé ilyen javaslatot. Hogy ez alapvetõ fontosságú ügyekben ne fordulhasson
elõ, azt szolgálja a javasolt szabály.
XIV. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 33. §-a, amely az Ötv. 53. §-át kívánja kiegészíteni,
maradjon el!
I n d o k o l á s
Célszerûtlen az Ötv-ben egy paragrafuson belül kétszer egymás után leírni
ugyanazt a mondatot.
XV. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 38. §-ában az Ötv. 62. § (1) bekezdésének bevezetõ része az
alábbiak szerint módosul:
"(1) Budapest Fõváros Önkormányzatára ......"
I n d o k o l á s
Magyarország fõvárosa Budapest, célszerû ha ezt az önkormányzati törvény is -
a jelenleg hatályos szabályokkal egybehangzóan - rögzíti.
XVI. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
9
A törvényjavaslat 38. §-ában az Ötv. 62. § (2) bekezdése az alábbiak szerint
módosul:
"(2) A fõváros kétszintû önkormányzata (a továbbiakban: a fõváros
önkormányzati rendszere) a [fõváros] fõvárosi és a [kerületei] kerületi
[önkormányzataiból] önkormányzatokból áll."
I n d o k o l á s
A törvény definiciója szerint a kerületek jogállásukat tekintve teljes jogú
önálló települési önkormányzatok, indokolatlan tehát az alárendeltséget
mintegy sugalló birtokviszonynak a normaszövegben való megjelenítése.
XVII. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvénnyjavaslat 38. §-ában az Ötv. 62. §. (6) bekezdéséül javasolt szabály
elsõ mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(6) A fõvárosi kerület hivatalát a jegyzõ, a fõvárosi hivatalt a fõjegyzõ
vezeti."
I n d o k o l á s
Az indítvány más, fentebb tett javaslatokkal van összefüggésben. Egyébként a
kormány elõterjesztésében nem teljesen világos, hogy ha az egész országban
átkereszteli a polgármesteri hivatalokat, akkor miért hagyja meg pont (csak és
kizárólag!) a fõvárosi hivatalt változatlan névvel?
XVIII. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 38. §-ában az Ötv. 62. § (8) bekezdéséül javasolt szabály
maradjon el!
I n d o k ol á s
10
Az intézmények vezetõinek választását, kinevezését, megbízását, valamint az
önkormányzat álláspontjának megkeresésre történõ kinyilvánítását az Ötv. 10.§-
a valamennyi magyar önkormányzat tekintetében mint át nem ruházható képviselõ-
testületi hatáskört határozza meg. Nehéz megmagyarázni, hogy miért éppen a
fõváros esetében lehessen eltérni a törvénynek ettõl a határozott, elvi
jelentõségû szabályától.
XIX. M ó d o sí t ó j a v as l a t
A törvényjavaslat 38. §-ában az Ötv. 63. § (4) bekezdéséül javasolt szöveg
elsõ mondata elmarad, második mondata pedig az alábbiek szerint módosul:
"(4) [A közgyûlés saját feladat- és hatáskörében megállapodás alapján feladat-
és hatásköröket adhat át a kerületi önkormányzatnak.] A fõvárosi közgyûlés az
átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásokhoz szükséges anyagi
feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak
biztosítani."
I n d o ko l á s
Az elõzõ bekezdés szabályozza a kerületi (társulási) feladat- és
hatáskörátvállalás szabályait. Nincs törvényi kötelezõ erõ, a hatáskör
átvétele - átadása - attól függ, hogy az érintett önkormányzatok között
létrejön-e a törvényben elõírt megállapodás. A hatáskör átszállása, illetve a
megállapodás megkötése és tartalma szempontjából irreleváns, hogy ki a
kezdeményezõ a kerület-e vagy a fõvárosi önkormányzat. Ezért szükségtelen ezt
a kérdést két jogszabályhelyen külön-külön taglalni.
XX. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 38. §-ában az Ötv. 63. § (5) bekezdése alábbiak szerint
módosul:
"(5) A feladat átadás-átvétel feltételeit és kezdõ idõpontját a
megállapodásban kell rögzíteni, amely [a megállapodás] határozott idõtartamra
is [vonatkozhat] szólhat."
I n d o k o l á s
11
A módosító indítvány a javasolt szöveg érthetõbbé, szakszerûbbé tételére
irányul.
XXI. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 38. §-a az alábbi 63/B §-sal egészül ki:
(A javasolt eredeti jelzõszámok ennek megfelelõen változnak.)
A Fõvárosi Fejlesztési Bizottság
63/B § (1) A fõvárosi közgyûlés és a Kormány a fõvárosban a világörökség
részévé nyílvánított épületek, építmények és a területek fenntartása, védelme,
valamint a közúti hidak fenntartása, továbbá külön törvényben meghatározott
egyes feladatok ellátására Fõvárosi Fejlesztési Bizottságot hoz létre.
(2) A Fõvárosi Fejlesztési Bizottság húsz fõbõl áll, tagjainak felét a
belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, másik felét a fõvárosi
közgyûlés választja saját tagjai közül. A bizottság mûködésének részletes
szabályait maga állapítja meg.
I n d o k o l á s
A Fõvárosi Fejlesztési Bizottság létrehozása azt a célt szolgálja, hogy a
Fõváros területén lévõ, de annak feladatát országos jelnetõsége miatt
meghaladó kérdések megoldását a mindenkori Kormánnyal közösen egyenlõ arányban
létrehozott szervezet végezze.
XXII. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 38. §-ában az Ötv. 64. § (5) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A" változat:
"(5) A (4) bekezdésben felsorolt bevételeknek a fõvárosi önkormányzat és a
kerületi önkormányzatok közötti megosztását a fõvárosi közgyûlés rendeletében
a kerületi képviselõ-testületek [véleményének kikérésével] többségének
egyetértésével határozza meg. [A véleményadásra legalább tíz napot kell
biztosítani.]"
12
"B" változat:
(5) A (4) bekezdésben felsorolt bevételeknek a fõvárosi önkormányzat és a
kerületi önkormányzatok közötti megosztását törvény [a fõvárosi közgyûlés
rendeletében a területi-testületek véleményének kikérésével] határozza meg. [A
véleményadásra legalább tíz napot kell biztosítani.]
I n d o ko l á s
"A" változat:
Fontos szabály, hogy a fõvárost és a kerületeket osztottan megilletõ
bevételeknek a fõvárosi önkormányzatok közötti felosztásáról az érintettek
többségének egyetértésével szülessen meg a közgyûlési döntés. Ezt a kerületi
önkormányzatok költségvetésének elkészítésére és véglegesítésére rendelkezésre
álló idõtartam is feltétlenül indokolja, valamint az a nagyon fontos
várospolitikai cél, hogy a források elosztásánál a fõváros a kerületek
többségének támogatását maga mögött tudhassa.
"B" változat:
A fõvárost és a kerületeteket osztottan megilletõ bevételek elosztása az
önkormányzatok egyenlõségét tekintve törvényi úton oldható meg.
XXIII. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 38. §-ában az Ötv. 64. § (6) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
A közgyûlés rendeletben fejlesztési célokat határozhat meg, amelyek
megvalósításához a kerületi önkormányzatok vagy a fõvárosi önkormányzati
társulások számára vissza nem térítendõ támogatást nyújthat. A támogatás
odaítélésének feltételeit a rendeletben rögzíteni kell.
I n d o k o l á s
Rendkívül szerencsétlen dolog volna, de legalábbis kivihetetlennek tartjuk, ha
a fõváros és a kerületek vonatkozásában kialakításra kerülne az Ötv-ben
szabályozottak szerint a címzett és céltámogatásoknak egy kicsinyített
rendszere. Félõ, hogy egy ilyen rendszer kialakítása esetén a kerületek a
központi fejlesztési források elosztásánál háttérbe szorulnának más
önkormányzatokkal szemben. Továbbá egyáltalán nem világos, hogy a fõvárosi
önkormányzat mibõl teremtene elõ egy ilyen támogatási rendszer fenntartásához
és mûködtetéséhez szükséges hatalmas pénzeket. Az Ötv. módosítási javaslatában
13
nem találtunk egyetlen olyan elemet sem, ami arra utalna, hogy a fõvárosnál az
elkövetkezõ években képzõdhetnének ilyen források. Emlékeztetni szeretnénk
arra, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a céltámogatás elnyerésére
a pályázati feltételeknek megfelelõ önkormányzatnak alanyi joga van.
XXIV. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
Az elõterjesztés 38. §-ában az Ötv. 65/A. § (3) bekezdése elmarad, a (4)
bekezdés számozása megváltozik és szövege az alábbiak szerint módosul:
"(3) A kerületi képviselõ-testület rendeletét - amennyiben azt nem az
önkormányzat hivatalos lapjában hírdették ki - a kihírdetés után [meg kell
küldeni] tájékoztatásul meg kell küldeni a fõpolgármesternek. [A megküldésrõl]
Errõl a polgármester gondoskodik."
I n d o k o l á s
Amennyiben a kerületi polgármesterek a fõvárosi közgyûlés tagjai a rendelet-
tervezeteket képviselõi jogon megkapják és a kerületi önkormányzat véleméynét
a rendelet alkotás során képviselni tudják.
A (3) bekezdésben meghatározott eljárás meglehetõsen nehézkessé, körülményessé
teheti a fõvárosban és a kerületekben folyó rendeletalkotási munkát, ezért
miután a paragrafus többi bekezdésében foglalt szabályok kielégítõek,
elhagyását javasoljuk.
A szövegkorrekciók a stílus javítását szolgálják.
XXV. M ó d o s j t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 38. §-ában az Ötv. 67. § (3) bekezdése elmarad:
I n d o k o l á s
Az Ötv. módosítási csomagja a fõvároson kívüli mintegy 3150 magyar
önkormányzat tekintetében nem ismeri a kényszertársulás fogalmát, még hatósági
14
igazgatási feladatok ellátásának érdekében sem alkalmazza azt. Nem érthetõ,
hogy miért pont a fõvárosban irányozza elõ a javaslat az igazgatási hatósági
kényszertársulást, ahol a kerületekben az egész országot ideértve a legnagyobb
létszámú, a legjobban szakosodott, a legtöbb speciális szakértelmet magában
foglaló, szervezeti rendszerében a legdifferenciáltabb közigazgatási apparátus
mûködik.
XXVI. M ó d o s í t ó j a v a s l a t
A törvényjavaslat 48. §-a helyébe ami az Ötv. 92. §-át kívánja módosítani a
következõ rendelkezés lép:
"92. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenörzését az Állami
Számvevõszék végzi. Az Állami Számvevszék a helyi önkormányzatoknal:
a./ negyedévenként átfogó gazdasági ellenõrzést végez, különös tekintettel a
normatív költségvetési támogatás, cél, címzett és egyéb, az államháztartás más
alrendszerétõl kapott támogatás ígénybevételére és elszámolására;
b./ ellenõrzi az államháztartásra vonatkozó jogszabályok megtartását, az
államháztartási pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerû
önkormányzati felhasználását;
c./ vizsgálatot folytathat a 92. § (7) bekezdésében, valamint a 98. § (2)
bekezdése e/ pontjában foglalt esetekben.
(2) Az Állami Számvevõszék - az (1) bekezdés a/-c/ pontjaiba foglalt -
ellenõrzéseit az Önkormányzati és Területi Igazgatósága útján látja el.
(3) A helyi önkormányzat önállóan vagy társulás útján köteles gondoskodni
gazdálkodásának belsõ pénzügyi ellenõrzésérõl.
(4) A helyi önkormányzat ellátja intézményeinek pénzügyi ellenõrzését.
(5) A helyi önkormányzatok belsõ ellenõrzésére és az önkormányzati intézmények
ellenõrzésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza
meg.
(6) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és
intézményeinél:
a./ véleményezi a[z éves] költségvetés[i javaslatot és a] végrehajtásáról
szóló féléves és éves beszámoló tervezeteit;
b./ figyelemmel kíséri és ellenõrzi a költségvetési bevételek és kiadások
alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, vagyonváltozás (vagyon
növekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt elõidézõ okokat;
c./ vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
ellenõrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a
bizonylati fegyelem érvényesítését.
15
(7) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság vizsgálati megállapításait a képviselõ
testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselõ testület a vizsgálati
megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzõkönyveket megküldi az
Állami Számvevõszéknek."
A törvényjavaslat 39. §-ában az Ötv. 69. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata az
alábbiak szerint módosul:
"(1) A megyei önkormányzat [területi önkormányzat,] köteles ellátni azokat a
törvényben elõírt feladatokat, amelyek megoldására a települési önkormányzat
nem kötelelezhetõ."
I n d o k o l á s
Az önkormányzatok gazdálkodását az elmúlt négy év folyamán az Állami
Számvevõszék ellenõrizte. A Számvevõszék területi szervei megfelelõ
kiépítettsége hiányában, illetõleg a központi szervezet korlátozott létszám-
ellátottsága következtében azonban csak az önkormányzatok viszonylag kis
hányadának átfogó gazdasági ellenõrzésére kerülhetett sor.
A javaslat az önkormányzatok gazdálkodásának ellenõrzését kivánja. Ennek
érdekében elõírja a helyi önkormányzatoknál a négyévenkénti átfogó ellenõrzés
lefolytatását, az államháztartásra vonatkozó jogszabályok megtartásának, az
államháztartási pénzeszközök gazdaságos felhasználásának ellenõrzését. A
jelzett ellenõrzést az Állami Számvevõszék az Önkormányzati és Területi
Igazgatósága útján látja el. A további részletszabályok az Állami
Számvevõszékrõl szóló törvény módosítása útján állapíthatók meg.
Jelentõs szerepet kap a helyi önkormányzatok gazdálkodásának belsõ
ellenõrzése. [Ezt] Errõl a [feladatot] feladatról [a polgármesteri hivatalnak
a jogszabályban meghatározott képesítésû belsõ ellenõrzése végzi.] az
önkormányzat köteles gondoskodni.
Az önkormányzatok hatékony belsõ ellenõrzésének és az intézmények ellenõrzése
érdekében indokolt a vonatkozó rendelkezések országosan egységes, a Kormány
rendeletében meghatározott szabályozása.
Az önkormányzatnál a javaslat szerint, konkrét feladatokat kap a képviselõ-
testület pénzügyi ellenõrzõ bizottsága. Egyebek mellett véleményezi az éves
költségvetési javaslatot, figyelemmel kiséri és ellenõrzi a költségvetési
bevételek alakulását, ellenõrizheti a bizonylati rend és bizonylati fegyelem
érvényesítését. A pénzügyi ellenõrzõ bizottság vizsgálati megállapításait a
képviselõ-testülettel közli. A képviselõ-testület és a bizottság vitája esetén
a képviselõ-testület a vizsgálat megállapításait az Állami Számvevõszékhez
küldi meg, amely vizsgálatot folytathat az ügyben.
16
Budapest, 1994. szeptember 20.
Demeter Ervin
képviselõ
17