ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat
Dr.Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés Elnöke
B u d a p e s t
Tisztelt Elnök Úr!
A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény módosításáról T/32..
számon benyújtott törvényjavaslathoz
módosító indítványt
terjesztek elõ.
1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. módosítását célzó T/32..
számú törvényjavaslat 37.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
Az Ötv. VI. fejezete helyébe a következõ fejezet lép:
"VI. fejezet
A megyei város és nagyváros
61.§. (1) Megyei város a megyeszékhely rangban levõ város, valamint az
Országgyûlés által a képviselõ-testület kérelmére - megyei várossá
nyilvánított ötvenezernél nagyobb lakosságszámú város.
(2) A megyei város települési önkormányzat, amely területén - törvényben
foglalt eltérésekkel - ellátja a megyei önkormányzat kötelezõ feladat - és
hatásköreit is.
(3) A megyei város képviselõ-testülete a közgyûlés. Egyebekben a megyei város
önkrmányzatának szervezetére és mûködésére nézve a települési önkormányzatokra
megállapított szabályok megfelelõen irányadók.
61/a.§. (1) Az Országgyûlés - a képviselõ-testület kérelmére - a regionális
szerepkört betöltõ és százezernél nagyobb lakosságszámú várost nagyvárossá
nyilváníthatja.
(2) A nagyváros települési önkormányzat, amely területén - törvényben foglalt
eltérésekkel - ellátja a megyei önkormányzat kötelezõ feladat - és hatásköreit
is.
(3) A nagyváros képviselõ-testülete a közgyûlés. A nagyvárosi közgyûlés
tisztségviselõi: a nagyvárosi fõpolgármester és a fõpolgármester-
helyettes(ek). A közgyûlés a fõpolgármesteri hivatal élére fõjegyzõt nevez ki.
Egyebekben a nagyváros önkormányzatának szervezetére és mûködésére nézve a
települési önkormányzatokra megállapított szabályok megfelelõen irányadók.
(4) A közgyûlés a nagyváros területén kerületeket alakíthat ki, a kerület
területén megválasztott települési képviselõkbõl kerületi képviselõ-testületet
és kerületi hivatalokat hozhat létre. Kerületi hivatal önállóan is
létrehozható.
(5) A nagyvárosi kerületi képviselõ-testület és kerületi hivatal vezetõje az
elöljáró, akit - megbizatásának idõtartamára - a közgyûlés a kerület területén
megválasztott települési képviselõk közül választ meg.
(6) A nagyvárosi kerületi képviselõ-testület és kerületi hivatal szervezeti
felépítését, mûködési módját, valamint feladat - és hatásköreit s az ezek
ellátásához szükséges anyagi eszközök juttatásának módját a közgyûlés a
szervezeti és mûködési szabályzatban határozza meg.
61./B.§. (1) A nagyvárosi és a megyei közgyûlés megyei egyeztetõ bizottságot
hoz létre a közös feladatokban való együttmûködés elõlõkészítésére és
összehasonlítására. A bizottság tíz tagú, a tagokat fele-fele arányban a
nagyvárosi , illetõleg a megyei közgyûlés választja. A bizottság szervezetének
és mûködésének részletes szabályait maga állapitja meg. A bizottság elnöki
tisztségét - megállapodás szerint - felváltva a nagyváros fõpolgármestere,
illetve a megyei közgyûlés elnöke látja el.
(2) A nagyvárosi közgyûlés és a nagyváros regionális szerepkörében érintett
megyék közgyûlései megyeközi egyeztetõ bizottságot hoznak létre a regionális
feladatokban való együttmûködés elõkészítésére és összehangolására. A
bizottsági tagokat - megállapodásuknak megfelelõen - az érintett közgyûlések
egyenlõ arányban választják. Egyebekben a bizottság szervezetére és mûködésére
az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók."
Indoklás:
Az Ötv. külön fejezetet szánt az ún. megyei jogú városoknak. Ez a jelenleg 20
várost magába tömörítõ csoport azonban koránt sem tekinthetõ egységesnek.
Vannak ugyanis közöttünk "csupán" megyei szerepkörû, illetõleg megyei és
regionális szerepkört egyaránt betöltõ városok. A két alcsoport közötti
választóvonal hozzávetõlegesen százezres népességszám környékén vonható meg. A
mai önkormányzati struktúra ezt a tagadhatalan különbséget nem akceptálja.
Ezért indokolt a joggi norma szintjén is megfogalmazni a középvárosok és a
valódi nagyvárosok közötti lényegi eltérést.
A Tj. támogatandó eleme az egyeztetõ bizottságok felállításának
indítványozása. A problémát az okozza, hogy az egyeztetõ bizottságokra
vonatkozó szabályozás két szereplõre profilirozott, márpedig a felállás több
megyénkben is több szereplõs. (pl. Gyõr-Sopron megye, Gyõr, Sopron, Fejér
megye, Székesfehérvár, Dunaújváros). E tény indokolttá teszi a tervezett
egyeztetõ bizottsági struktúra és mûködés árnyaltabb szabályozását. E jelen
módosító indítvány a vázolt koordinációs stb. problémákat és hiányosságokat
megszüntetné, ugyanis a kétfajta városi kategória közül csak a nagyvárosok
jogállása válna el teljesen az adott megyétõl, ezzel szemben a megyei városok
az adott megye szerves - bár megkülönböztetett - részét képeznék.
A jelenlegi megyei jogú városok körének megyei városokká, illetve
nagyvárosokká történõ szétválasztása nyilvánvalóan kihalgatással kell legyen
az önkormányzati választójogi törvényre is. A gondolatmenetnek megfelelõen
ugyanis a megye testébe applikált megyei városok választópolgárai az adott
megye közgyûlési tagjaira is szavaznának, míg a megye testébõl kiszakított
nagyvárosok választópolgárai a megyei közgyûlési választásban nem vennének
részt.
Budapest,1994. szeptember 20.
Dr. Tóth Tihamér
MDF