Módosító javaslat!
1
Dr. GÁL ZOLTÁN Úrnak
A Magyar Országgyülés elnökének
Helyben
Igen tisztelt Elnök Úr !
A helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi
LXIV. törvény módosításáról szóló T/ 45. sz. alatt benyújtott törvényjavaslathoz
az alábbi
m ó d o s í t ó i n d í t v á n y o k a t
terjesztem elô:
1./ A törvényjavaslat 1. §. /1/ bekezdése az alábbiakkal egészül ki:
" /1/ Az Övjt. 2. §.- nak /1/ bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
" Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és
választható. A választójog megilleti a Magyarországra bevándorolt, nem magyar
nagykorú állampolgárt is ( a továbbiakban együtt: választópolgár)."
A választójog a bevándoroltak esetén is csak a nagykorú személyeket illetheti
meg, ugyanúgy, mint a magyar állampolgárok esetében.
2./ A törvényjavaslat 23. §. /1/ bekezdése az alábbiak szerint módosul:
" /1/ Választási kampányt (- a szavazást megelôzô 35. naptól -) bármely
választópolgár folytathat. "
Indokolás:
A választási kampány folytatása minden állampolgár szabad elhatározásától függ, s
e tekintetben a törvény nem korlátozhatja a kampány folytatását a választást
megelôzô 35 napra. A választást 35 nappal megelôzô kampány sem lehet jogellenes,
2
legfeljebb céltalan.
A választást megelôzô kampány határidôhöz kötése az egyéb olyan rendelkezések
esetében indokolt, mely határidôn belül a kampányt folytató állampolgárokat
különbözô kedvezmények / pl. fizetett hirdetés közlése, plakátkészítés stb. /
illetik meg.
3./ A törvényjavaslat 19. §.- a az alábbiak szerint módosul:
25.§. /2/ bekezdés
" /2/ A választópolgár (az ajánlóíven aláírásával két vagy több) egy jelöltet,
illetve listát (is) támogathat.(, egy ajánlóíven azonban - mely ugyanazon
jelöltre, illetve listára vonatkozik - csak egyszer írhat alá.) Ha a
választópolgár ugyanazon ajánlóívet többször is aláírta, az ajánlását csak
egyszer kell figyelembe venni. A jelöltajánlás ellenôrzése során a választópolgár
személyazonosságát, választójogát, lakóhelyét, valamint azt kell ellenôrizni,
hogy (egy) több listát vagy több jelöltet nem ajánlott- e (többször).
Indokolás:
Az állampolgároknak az ajánlás megtételekor megfontoltan kell eljárniuk. Az
országgyülési választások tapasztalatai szerint a választások elôtt mintegy két
hónappal már kialakul a választópolgár elhatározása, hogy kire fog szavazni.
A többes ajánlás bevezetése idegen a magyar hagyományoktól, komolytalanná teheti
a jelölt- illetve listaállítást, hisz egy u.n. körbeajánlásos rendszerrel akár
100 jelölt is állítható.
Másrészt elkerülhetô az állampolgárok zaklatása, ugyanis könnyen mondhatják az
egyes ajánlás esetén: én már ajánlottam; s ezzel elháríthatják az utóbb jövôk
kérését. Többes ajánlás esetén viszont elkerülhetetlen, hogy több ízben keressék
fel a jelöltek az állampolgárokat, így az egész kampány idôszaka alatt ki lesznek
téve az ajánlásgyüjtôk zaklatásának.
4./ A törvényjavaslat 24. §.- a az alábbiak szerint módosul:
" /1/ Az Övjt. 37. §.- nak /4/ bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
" /4/ Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság tagja átadja
a szavazónak a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében hivatalos
bélyegzôvel lát el. Szükség esetén megmagyarázza a szavazás módját; a magyarázat
során nem (tartalmazhat agitációt) érvelhet valamely jelölt, illetôleg lista
ellen, vagy mellett. Ha egy jelölt vagy lista (kiesik) választhatósága megszünik
a szavazólapok elkészítése után, e tényrôl a szavazatszámláló bizottság köteles a
szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség esetén szóban
tájékoztatni a választópolgárokat."
3
Indokolás:
A módosító javaslat nyelvhelyességi szempontok figyelembevételével készült. Az
agitáció szó, bár hosszú idôn keresztül bizonyos körökben kedvelt kifejezés volt,
mégsem vert gyökeret a köznyelvben, annak megfelelô helyettítése megoldható.
gyszintén idegen a magyar nyelvtôl " a jelölt vagy lista kiesése" szófordulat. A
javasolt választhatóság megszünése minden olyan jogi lehetôséget magában foglal,
mely elôfordulhat / pl. visszalépés, haláleset, cselekvôképesség elvesztése stb.
/.
5./ A törvényjavaslat 40. §. /2/ bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"/2/ Az Övjt. - e törvény 37. §.- a szerinti - 50/C. §.- ának /2/ bekezdése
helyébe a következô rendelkezés lép:
" /2/ A kisebbségi önkormányzati választás egyfordulós. (A választás azon helyi
kisebbségi önkormányzat vonatkozásában érvényes, melyre a választói
nyilvántartásban szereplôk közül 25 választópolgár érvényesen szavazott.)
A javaslat az önkormányzati választások esetében eltörli az érvényességi
küszöböt. Diszkriminációt jelent a kisebbségekkel szemben, hogy a javaslat az ô
esetükben fenn kívánja tartani az érvényességi küszöböt, ezért annak elhagyása
indokolt.
5./ A törvényjavaslat 40. §. /5/ bekezdése az alábbiak szerint egészül ki:
"/5/ Az Övjt. - e törvény 37. §.- a szerinti - 50/C. §.- ának /7/ és /8/
bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép, és a §. kiegészül a következô /9/
bekezdéssel:
" /7/ Ha a kisebbségi önkormányzat nem jön létre, öt, magát azonos kisebbséghez
tartozónak valló és a településen állandó lakóhellyel vagy ennek hiányában
tartozkódási hellyel rendelkezô választópolgár kezdeményzésére a helyi kisebbségi
önkormányzat választására (csak a következô) minden év november havának harmadik
vasárnapján kerülhet sor. A választást kezdeményezni a szavazás napját megelôzô
60. napig lehet."
Indokolás:
A törvényjavaslat 1.§. /1/ bekezdése értelmében választójog illeti meg akinek
lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, és még, jelen
módosítás szempontjából érdektelen feltételeknek is megfelel.
A kisebbségi önkormányzatok megválasztása során indokolatlan és alkotmányosan
elfogadhatatlan diszkrimináció lenne, ha lakóhely hiányában a tartozkódási
hellyel rendelkezhetôk nem kezdeményezhetnék a helyi kisebbségi önkormányzat
megválasztását, hisz a szavazásban részt vehetnek.
4
Mivel egy törvény hosszabb idôszakra kívánja szabályozni a társadalmi
viszonyokat, ezért jogalkalmazói szempontból értelmezhetetlen, hogy a választásra
"csak a következô év november st. " kerülhet sor. Ugyanis ezzel ellentétes, hogy
a választást a szavazás napját megelôzô 60. napig lehet kezdeményezni. Ebbôl
következik, hogy ha júliusban kezdeményezik a szavazást, akkor ugyanazon év
novemberében a szavazást meg kell tartani, nem pedig a következô év novemberében
kell megejteni a szavazást.
A módosítást egyértelmüen megfogalmazza, hogy szavazásra minden év novemberében
kerülhet csak sor, természetesen a kezdeményezés 60 napos határideje, mint
korlátozó tényezô - megmarad.
6./ A javaslat 41. §.- a az alábbiak szerint egészül ki:
" 51. §. /1/ A választási törvény megsértése stb... Az illetékes választási
bizottság a benyújtott kifogásról a beérkezéstôl számított 3 napon belül dönt. A
választási szerv eljárására az 1957. évi IV. tv. rendelkezései az irányadóak,
amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik."
Indokolás:
A kifogás elbírálása során követendô eljárási szabályok pontos meghatározása
garanciális jellegü. Ezért a módosító javaslat törvénybe kívánja iktatni, hogy az
államigazgatási eljárásról szóló eljárási szabályokat kell a kifogás elbírálása
során az illetékes választási bizottságnak alkalmaznia, meghagyván a lehetôséget,
hogy a választási törvény ettôl eltérjen. / pl. elbírálási határidôk, bizonyítási
indítvány kötelezôvé tétele stb. /
6./ A javaslat 13. §.-a az alábbiak szerint módosul:
" /5/ Az Övjt. 19. §.- ának /2/ bekezdése a következô l/-(o) n/ ponttal egészül
ki:
(o/ az egy szavazókörrel rendelkezô településen ellátja a szavazatszámláló
bizottság feladatait)"
Indokolás:
A választás törvényessége felett a választási szervek ôrködnek. A garanciák
megteremtése során igen jelentôs, hogy a szavazatszámláló bizottságok és a helyi
választási bizottságok feladatai élesen elkülönülnek egymástól, a helyi
választási bizottság a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni
kifogást elbíráló szerv is.
Amennyiben a kétféle szerv helyett a választási bizottság egyben szavazatszámláló
bizottság is lenne, a törvényesség sérülne, a visszaélés lehetôsége teremtôdne
meg.
Budapest, 1994. szeptember 20.
5
Dr. Sepsey Tamás
MDF