ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
dr Gál Zoltán Úrnak
elnök
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
módosításáról rendelkezõ T/105.. sz. elõterjesztéshez az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
teszem:
1)
3.§ (2) bek. A gyermek külföldre történõ örökbefogadása - a rokonok, illetve a
szülõ házastársa által történõ örökbefogadás kivételével - csak akkor
engedélyezhetõ, ha a gyermek örökbefogadás(ára belföldön nem kerülhetett
sor.)a Magyarország területén sikertelennek bizonyult.
Indokolás:
Az eredetileg javasolt jogszöveg kétértelmûsége nem teszi nyilvánvalóvá a
törvényalkotói szándékot, mely a gyermek érdekét kívánja elõtérbe helyezni. A
belföldi örökbefogadás a gyámhatósági eljárás érvényben levõ szabályozása
alapján mindenképpen alaposabb eljárást és ellenõrizhetõbb elhelyezést jelent,
ezért egyértelmûen kívánatosabb.
2)
3.§ (3) bek. (A korlátozottan cselekvõképes nagykorú félnek az
örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatához törvényes képviselõjének
hozzájárulása szükséges.)
Indoklás:
A szöveg törlendõ, mivel a hatályos családjogi törvény egyéb rendelkezéseibe
ütközik. A módosítás alá vont törvény 47.§ (1) bekezdése szerint "örökbrfogadó
csak teljesen cselekvõképes nagykorú személy lehet". A 47.§ (3) bek. pedig úgy
rendelkezik, hogy "örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet". Ebbõl
következõleg korlátozottan cselekvõképes nagykorú személy sem örökbefogadó,
sem örökbefogadott nem lehet, ilyen tartalmú jognyilatkozatot sem tehet, még
akkor sem, ha más hozzájárulásával kívánja ezt tenni.
3)
5.§ A Csjt. 72.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"72. § (1) bek. A szülõi felügyeletet a szülõk együttesen gyakorolják, -
ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt(.) és
az együttesen végzett felügyelet a gyermek fejlõdését nem látszik
veszélyeztetni.
Indokolás:
Fontosnak látszik az új intézményt csak olyan esetben alkalmazni, amikor az
megitélhetõen nem veszélyezteti a gyermek testi-lelki fejlõdését.
4)
5.§ A Csjt 72.§ (3) bek. módosítása:
(3) A közös szülõi felügyeletet a bíróság bármelyik szülõ
kérelmére megszûnteti, ha a megszûntetés a gyermek fejlõdése szempontjából
(is) indokolt.
Indoklás:
A közös felügyelet más mérlegelendõ szempontját nem adja meg a szöveg. Ezért
és a törvényalkotó szándék tekintetbevételével az is szócskát elhagyni
javaslom.
5)
6. § (2) bek. A gyermek sorsát érintõ lényeges kérdés: a kiskorú gyermek
nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének
kijelölése, továbbá (iskolájának) képzési irányának , valamint életpályájának
megválasztása.
Indokolás:
Nem látom indokát az eredeti törvényszövegben levõ kifejezés
megváltoztatásának.
6)
8.§ (3) bek. A tizen(hatodik)nyolcadik életévét betöltött (- már nem
tanköteles -) gyermek a szülõ hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt
vagy szövetkezeti tagsági viszonyt.
Indokolás:
A nagyobb képzettség megszerzése az egész leendõ életpálya, a munkanélküliség
lehetõ elkerülése szempontjából elsõrendû fontosságú lehet. Az egyén számára
ennek van olyan súlya, mint a 18. életévhez kötött választójognak a társadalom
számára.
7)
10. § A Csjt. 92. §-ának (1) bekezdése a következõ elsõ mondattal egészül ki:
"A gyermeknek joga, hogy különélõ szülõjével , különélõ testvérével vagy
testvéreivel és különélõ nagyszüleivel kapcsolatot tartson.
Indokolás:
A család egységét erõsíti, ha a gyermek minden családtaggal jogosult
kapcsolatot tartani.
Székesfehérvár, 1995.március 27.
Dr.Kelemen András
MDF