T/105/23.. szám
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a házasságról, a családról és a gyámságról szóló
1952. évi IV. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat zárószavazásához
Ellenjegyezte:
Dr. Vastagh Pál
Budapest, 1995. április 20.
T/105.. számú törvényjavaslat
a házasságról, a családról és a gyámságról szóló
1952. évi IV. törvény módosításáról
1. §
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló,
többször módosított 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Csjt.) 1. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejû-
leg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
"(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú
gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni."
2. §
A Csjt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(3) A felek tartós jogviszonyát rendezõ egyezség meg-
változtatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven be-
lül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén
is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének
érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán
a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti."
3. §
(1) A Csjt. 49. §-a helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"49. § (1) Az örökbefogadást az elõzõ rendelkezésekben
megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha az a
kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként
sérti, illetve ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon
közremûködõ személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel
jár.
(2) A gyermek külföldre történõ örökbefogadása - a ro-
konok, illetve a szülõ házastársa által történõ örökbefogadás
kivételével - csak örökbefogadhatóvá nyilvánított intézeti ne-
velt, valamint állami nevelt gyermek esetében engedélyezhetõ,
feltéve, hogy a gyermek örökbefogadására belföldön nem került
sor, mivel azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érde-
kében tett intézkedések nem vezettek eredményre."
(2) A Csjt. 59. §-ának (1) bekezdése a következõ mon-
dattal egészül ki:
"Személyesen, törvényes képviselõje hozzájárulása nél-
kül teheti meg a jognyilatkozatát a korlátozottan cselekvõképes
kiskorú gyermek is."
(3) A Csjt. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe a követ-
kezõ rendelkezés lép:
"(3) A korlátozottan cselekvõképes nagykorú félnek az
örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatához törvényes kép-
viselõjének hozzájárulása szükséges."
4. §
A Csjt. 71. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal
egészül ki:
"A szülõknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélõképessé-
ge birtokában lévõ gyermekük az õt érintõ döntések elõkészítése
során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét - korára,
érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni."
5. §
A Csjt. 72. §-ának helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"72. § (1) A szülõi felügyeletet a szülõk együttesen
gyakorolják, - ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is,
ha már nem élnek együtt.
(2) Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezé-
se iránti perben a gyermeket a szülõk megegyezése vagy a bíró-
ság döntése alapján valamelyik szülõnél elhelyezték, a felügye-
letet ez a szülõ gyakorolja, kivéve, ha a szülõk kérelmére a
bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejûleg közös szülõi fel-
ügyeletet rendelt el, illetve a szülõknek a közös szülõi fel-
ügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.
(3) Ha a közös szülõi felügyelet gyakorlása során a
szülõk már nem tudnak együttmûködni, a közös szülõi felügyele-
tet a bíróság bármelyik szülõ kérelmére megszünteti, feltéve,
hogy a megszüntetés a gyermek fejlõdése szempontjából is indo-
kolt.
(4) A szülõi felügyeletet gyakorló szülõ, illetve a
gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyerme-
ket jogtalanul tartja magánál."
6. §
A Csjt. a következõ 72/A-72/B. §-sal egészül ki:
"72/A. § (1) A gyermek elhelyezésérõl a szülõk dön-
tenek. A szülõk megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket
annál a szülõnél helyezi el, akinél a kedvezõbb testi, értelmi
és erkölcsi fejlõdése biztosított. Ha a szülõnél történõ elhe-
lyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket
másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála tör-
ténõ elhelyezést maga is kéri.
(2) A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az
esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság
a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek
következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében
áll.
(3) A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés meg-
változtatása iránt a szülõ,a gyámhatóság és az ügyész indíthat
pert.
(4) Ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intéz-
kedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézke-
déssel határoz.
72/B. § (1) A különélõ szülõk a gyermek sorsát érintõ
lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követõen - közös
szülõi felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogai-
kat, kivéve, ha a különélõ szülõ felügyeleti jogát a bíróság
korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.
(2) A gyermek sorsát érintõ lényeges kérdés: a kiskorú
gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása,
tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint
életpályájának megválasztása.
(3) A gyermekétõl különélõ szülõt a bíróság feljogo-
síthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a tör-
vényes képviselet jogával is, illetve ha a gyermek érdekei meg-
kívánják, az õt egyébként megilletõ szülõi felügyeleti jogokat
- így a gyermek sorsát érintõ valamely lényeges kérdésben való
döntés jogát - korlátozhatja vagy megvonhatja, illetve egyes
jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el."
7. §
A Csjt. 74. §-ának helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"74. § A bíróságnak és a gyámhatóságnak a szülõi fel-
ügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével, valamint az el-
helyezés megváltoztatásával kapcsolatos eljárása során - elhá-
ríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülõt meg kell
hallgatnia. Indokolt esetben, így akkor is, ha azt a gyermek
maga kéri, közvetlenül vagy szakértõ utján meg kell hallgatni a
gyermeket is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte,
az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható,
kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlõdését veszé-
lyezteti. A bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos
álláspontjáról a szülõk erre vonatkozó egyezõ nyilatkozata út-
ján is tájékozódhat."
8. §
A Csjt. 78. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön,
a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az
egyéb körülmények figyelembevételével a szülõi felügyeletet
gyakorló szülõk és a gyermek közösen döntik el.
(2) A szülõ és a gyermek között az életpálya kijelölé-
sével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt."
9. §
A Csjt. 91. §-ának (3) bekezdése következõ mondattal
egészül ki:
"Nem szünetel a szülõi felügyelet, ha a szülõk vagy a
bíróság a közös szülõi felügyeletrõl döntött."
10. §
A Csjt. 92. §-ának (1) bekezdése a következõ elsõ mon-
dattal egészül ki:
"A gyermeknek joga, hogy különélõ szülõjével személyes
és közvetlen kapcsolatot tartson fenn."
11. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép
hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkal-
mazni kell.
(2) A Csjt. 37. §-ának (4) bekezdésében és a 39. §-á-
nak (2) bekezdésében a "tizenhatodik" szövegrész helyébe a
"tizennegyedik" szövegrész lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Csjt.
76. §-a a hatályát veszti.
12. §
A Polgári perrendtartásról szóló többször módosított
1952. évi III. törvény 279. §-a a következõ (4) bekezdéssel
egészül ki:
"(4) Ha a bíróság a perben a Családjogi törvény 74. §-
a alapján a házastársak kiskorú gyermekének, mint érdekeltnek a
meghallgatásáról döntött, indokolt esetben egyidejûleg a gyer-
mek részére ügygondnokot rendel. A bíróság úgy is határozhat,
hogy a gyermeket a házastársak távollétében hallgatja meg. E
szabályok vonatkoznak a gyermek elhelyezésével kapcsolatos pe-
rekre is."