ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyülés elnöke
Módosító javaslat
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló
T/134.. számú törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslatokat nyújtom be:
1./ A törvényjavaslat 1O. § (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
"Az ügyészi tanácsnak a szavazatok számának sorrendjében az lehet a tagja, aki
- a leadott érvényes szavazatok egynegyedét meghaladóan - a legtöbb érvényes
szavazatot kapta."
Indokolás
A törvényjavaslat szerint az ügyészi tanács tagjává választáshoz nincs szükség
érvényességi küszöbre, ehhez elégséges bármilyen kevés /másokénál csupán
eggyel több/ szavazat. Ugyanakkor azonban a 11. § (2) bekezdése értelmében az
ügyészi tanács tagjának felmentéséhez már a szavazatok több mint fele
szükséges. Ez utóbbi megoldás felel meg a demokratikus testületi müködésnek,
ezért is indokolt az érvényességi küszöb megállapítása.
2./ A törvényjavaslat 13. §-a elõtti cím helyébe az alábbi cím és a 13. §
helyébe pedig az alábbi rendelkezés lép:
"A kollégium
13. §
(1) A Legfõbb Ügyészségen és a fõügyészségen az azonos ügyszakban
foglalkoztatott ügyészek részvételével /szakmai/ kollégiumok müködnek. A
/szakmai/ kollégium az egységes ügyészi gyakorlat biztosítása érdekében
elméleti és jogalkalmazási kérdésekben véleményt nyilvánít és javaslatot tesz.
(2) A Legfõbb Ügyészségen müködõ /szakmai/ kollégiumokban a Katonai
Fõügyészség ügyészei is részt vesznek. A fõügyészségen müködõ /szakmai/
kollégiumoknak tagjai a helyi ügyészségeken szolgálatot teljesítõ ügyészek is.
(3) A /szakmai/ kollégiumok számát, részletes hatáskörét és a körükbe tartozó
szervezeti egységeket a Legfõbb Ügyészségen a legfõbb ügyész, a fõügyészségen
a fõügyész határozza meg.
(4) A /szakmai/ kollégiumot a legfõbb ügyész, illetõleg a fõügyész vagy az
általuk megbízott ügyész vezeti és hívja össze.
(5) A /szakmai/ kollégium határozatképességére, a határozathozatal módjára és
a véleménynyilvánítás (javaslattétel) határidejére a 9. § (4)-(6) bekezdésében
foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni."
Indokolás
A törvényjavaslatnak a "szakmai kollégiumok"-ra vonatkozó szabályozása már az
elnevezés tekintetében is vitatható. Minthogy más kollégiumok - például
etikai, politikai stb. - nem léteznek, nemcsak felesleges, hanem félrevezetõ
is ilyen állandó jelzõ használata. Természetesen az ügyészi kollégiumok
valóban szakmai testületek, de ezt nem az elnevezésük, hanem az összetételük
és a feladatkörük biztosítja.
3./ A törvényjavaslat 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A Magyar Köztársaság Ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény 23. §-a
helyébe a következõ rendelkezés lép:
23. § A legfõbb ügyésszel szemben az Országgyülés, a többi ügyésszel,
ügyészségi titkárral, fogalmazóval és nyomozóval szemben pedig a legfõbb
ügyész hozzájárulása nélkül nyomozási cselekményt (vagy rendõrhatósági
kényszerintézkedést) alkalmazni - csak a szabadságvesztéssel büntetendõ
cselekmény kapcsán a hatósági tettenérés esetét kivéve - nem lehet."
Indokolás
A törvényjavaslat új rendelkezést iktat be az ügyész mentelmi jogával
kapcsolatban az 1974. évi V. törvény 23. §-a helyébe, amely valóban sok
szempontból bírálható volt. Az új rendelkezés azonban szintén nem
maradéktalanul jó megoldást tartalmaz. A tettenérés viszonylag tágan
értelmezhetõ, továbbá az õrizetnek szabadságvesztéssel nem fenyegetett
büncselekmény alapos gyanúja esetén való alkalmazhatósága a mentelmi jogot
bizonytalanná teszi. Továbbá a nyomozás már a büncselekmény gyanúja miatt
elrendelhetõ és a Be. 137. § (1) bekezdés c/ pontja szerint a nyomozást fel
kell függeszteni... ha ügyész felelõsségre vonásához... szükséges döntést kell
beszerezni. E rendelkezések egybevetett értelmezése szerint az ügyész által
elkövetett büncselekmény alapos gyanúja miatt a nyomozást tettenérés nélkül is
el lehet és el kell rendelni, ugyanakkor azonban nem lehet az ügyészt sem
õrizetbe venni, se gyanúsítottként kihallgatni. Mindezt a hatályon kívül
helyezni javasolt szabály: az ügyésszel "szemben nyomozási cselekmények nem...
foganatosíthatók" jobban kifejezte. Reális tartalma az ügyészi mentelmi jognak
csak akkor lenne, ha a legfõbb ügyész hozzájárulása nélkül ügyésszel szemben
nyomozási cselekményt (vagy rendõrhatósági kényszerintézkedést)
- csak hatósági tettenérés esetén és
- szabadságvesztéssel büntetendõ cselekmény kapcsán lehetne foganatosítani.
Budapest, 1994. november 7.
Dr. Sepsey Tamás
(MDF)