ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/149/6..

Dr. Gál Zoltán Úrnak

az Országgyülés Elnökének

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Úr!

A Kormány által T/149.. számon a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény

módosítása tárgyában benyújtott javaslathoz a következõ

módosító javaslatokat

terjesztjük elõl:

1./ Az Szvt. 21.§ (2) bekezdésének második mondatából "a tagok meghívásával

azonos módon" szövegrész elhagyását javasoljuk.

A (2) bekezdés a következõ új, negyedik mondattal egészül ki:

"Az alapszabály lehetõvé teheti azt is, hogy csak a kívülálló

üzletrésztulajdonosok közgyülési meghívása történjék hírdetmény útján."

I N D O K O L Á S

Számos, nagy létszámú, kívülálló üzletrésztulajdonossal rendelkezõ

szövetkezeteknél komoly költségkihatással jár a közgyülési meghívók postai

úton történõ továbbítása, a jelenlegi szabályozás pedig nem tesz lehetõséget

különbségtételre a meghívás módszerét illetõen. Amennyiben az alapszabály a

közgyülés hírdetményi úton történõ összehívása felõl rendelkezik, úgy e

rendelkezés egyaránt vonatkozik a tagokra és a kívülálló

üzletrésztulajdonosokra. A kívülálló üzletrésztulajdonosok aránya az ipari

szövetkezetek esetében 30% körül, a mezõgazdasági termelõszövetkezetek

esetében pedig 70% körül mozog. îrásbeli értesítés esetén további gondokat

okoz a kívülálló üzletrésztulajdonosokra vonatkozó nyilvántartás naprakész

vezetése részben a tulajdonosok lakcím változása bejelentésének elmaradása,

részben az öröklések folytán beálló változások nyomonkövethetetlensége miatt.

A javasolt megoldás a kívülálló üzletrésztulajdonosok közgyülési részvételi

jogát nem csorbítja, ugyanakkor jelentõs költségkíméléssel és a közgyülés

összehívásának egyszerüsítésével jár.

2./ Az Szvt. 22.§ (1) bekezdésére javasolt rendelkezésbõl a "- de nem

ugyanarra a napra, kivéve, ha az alapszabály ezt megengedi" szövegrész

elhagyását javasoljuk.

I N D O K O L Á S

A benyújtott törvényjavaslat megszövegezése feleslegesen bonyolult, mivel -

végsõ soron - lehetõvé teszi a megismételt közgyülés ugyanazon napon történõ

megtartását. Ezzel a törvény egyébként követi a gazdasági társaságok

tekintetében már bevált, költségkímélõ megoldást. Ugyanakkor a javaslat (1)

bek. b.) pontja módot ad arra, hogy a szövetkezet tagsága alapszabály-

módosítás útján maga zárja ki az azonos napra történõ összehívás lehetõségét.

3./ Az Szvt. 74.§ (1) bekezdésének elsõ mondata a következõk szerint

változik:

"(1) Két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyülésén

szövetkezetenként számítva a tagok több mint felének igenlõ szavazatával

elhatározhatja, hogy új szövetkezetté egyesül, vagy az egyik szövetkezet a

másikba beolvad."

I N D O K O L Á S

A demokrácia, így a szövetkezeti demokrácia elveivel sem egyeztethetõ össze,

hogy a szövetkezet sorsát meghatározó státuszváltozás kérdésében a tagok

kisebbsége hozzon érvényes, a tagság összességére kötelezõ érvényü döntést, s

ezzel a tulajdonviszonyokat alapvetõen megváltoztassa.

Ilyen esetben minimális követelménynek tekintendõ, hogy a döntés többségi

akaratot fejezzen ki, mely a jelenlegi szabályozás keretében nem valósul meg,

tekintettel arra, hogy a törvény a tagság 1/3-át jogosítja fel a sorsdöntõ

határozat meghozatalára.

A javasolt megoldás esetén a többségi akarat érvényesülése biztosított.

4./ Az Szvt. 77.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A közgyülés a szövetkezet tagjai több mint felének igenlõ szavazatával

elhatározhatja a szövetkezet szétválását két vagy több szövetkezetre.

A szétváláshoz két közgyülést kell tartani."

I N D O K O L Á S

Az indokolás megegyezik a 3./ pontban szereplõ javaslat indokolásával.

Budapest, 1994. október 25.

Dr. Sümeghy Csaba Tokár István

FIDESZ MSZP

Eleje Honlap