ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyülés Elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Kormány által T/149.. számon a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény
módosítása tárgyában benyújtott javaslathoz a következõ
módosító javaslatokat
terjesztjük elõl:
1./ Az Szvt. 21.§ (2) bekezdésének második mondatából "a tagok meghívásával
azonos módon" szövegrész elhagyását javasoljuk.
A (2) bekezdés a következõ új, negyedik mondattal egészül ki:
"Az alapszabály lehetõvé teheti azt is, hogy csak a kívülálló
üzletrésztulajdonosok közgyülési meghívása történjék hírdetmény útján."
I N D O K O L Á S
Számos, nagy létszámú, kívülálló üzletrésztulajdonossal rendelkezõ
szövetkezeteknél komoly költségkihatással jár a közgyülési meghívók postai
úton történõ továbbítása, a jelenlegi szabályozás pedig nem tesz lehetõséget
különbségtételre a meghívás módszerét illetõen. Amennyiben az alapszabály a
közgyülés hírdetményi úton történõ összehívása felõl rendelkezik, úgy e
rendelkezés egyaránt vonatkozik a tagokra és a kívülálló
üzletrésztulajdonosokra. A kívülálló üzletrésztulajdonosok aránya az ipari
szövetkezetek esetében 30% körül, a mezõgazdasági termelõszövetkezetek
esetében pedig 70% körül mozog. îrásbeli értesítés esetén további gondokat
okoz a kívülálló üzletrésztulajdonosokra vonatkozó nyilvántartás naprakész
vezetése részben a tulajdonosok lakcím változása bejelentésének elmaradása,
részben az öröklések folytán beálló változások nyomonkövethetetlensége miatt.
A javasolt megoldás a kívülálló üzletrésztulajdonosok közgyülési részvételi
jogát nem csorbítja, ugyanakkor jelentõs költségkíméléssel és a közgyülés
összehívásának egyszerüsítésével jár.
2./ Az Szvt. 22.§ (1) bekezdésére javasolt rendelkezésbõl a "- de nem
ugyanarra a napra, kivéve, ha az alapszabály ezt megengedi" szövegrész
elhagyását javasoljuk.
I N D O K O L Á S
A benyújtott törvényjavaslat megszövegezése feleslegesen bonyolult, mivel -
végsõ soron - lehetõvé teszi a megismételt közgyülés ugyanazon napon történõ
megtartását. Ezzel a törvény egyébként követi a gazdasági társaságok
tekintetében már bevált, költségkímélõ megoldást. Ugyanakkor a javaslat (1)
bek. b.) pontja módot ad arra, hogy a szövetkezet tagsága alapszabály-
módosítás útján maga zárja ki az azonos napra történõ összehívás lehetõségét.
3./ Az Szvt. 74.§ (1) bekezdésének elsõ mondata a következõk szerint
változik:
"(1) Két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyülésén
szövetkezetenként számítva a tagok több mint felének igenlõ szavazatával
elhatározhatja, hogy új szövetkezetté egyesül, vagy az egyik szövetkezet a
másikba beolvad."
I N D O K O L Á S
A demokrácia, így a szövetkezeti demokrácia elveivel sem egyeztethetõ össze,
hogy a szövetkezet sorsát meghatározó státuszváltozás kérdésében a tagok
kisebbsége hozzon érvényes, a tagság összességére kötelezõ érvényü döntést, s
ezzel a tulajdonviszonyokat alapvetõen megváltoztassa.
Ilyen esetben minimális követelménynek tekintendõ, hogy a döntés többségi
akaratot fejezzen ki, mely a jelenlegi szabályozás keretében nem valósul meg,
tekintettel arra, hogy a törvény a tagság 1/3-át jogosítja fel a sorsdöntõ
határozat meghozatalára.
A javasolt megoldás esetén a többségi akarat érvényesülése biztosított.
4./ Az Szvt. 77.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A közgyülés a szövetkezet tagjai több mint felének igenlõ szavazatával
elhatározhatja a szövetkezet szétválását két vagy több szövetkezetre.
A szétváláshoz két közgyülést kell tartani."
I N D O K O L Á S
Az indokolás megegyezik a 3./ pontban szereplõ javaslat indokolásával.
Budapest, 1994. október 25.
Dr. Sümeghy Csaba Tokár István
FIDESZ MSZP