ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi módosító javaslat
DR. GÁL ZOLTÁN ÚR
Országgyûlés Elnöke
r é s z é r e
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
módosítását célzó T/187.. számú törvényjavaslathoz a mellékelt módosító
indítványokat terjesztem be.
Az 1., 3. és 4. pontok indoka, hogy biztosítani szükséges annak a lehetõségét,
hogy a földjüket továbbra is részarány-tulajdonként hasznosító tulajdonosok
ügye is lezáródhasson.
E lehetõség eljárási, szervezeti és garanciális szabályait tartalmazzák az
említett pontok.
A 2. pont indokát az adja, hogy fölösleges rendelkezni olyan kérdésrõl, ami a
jogszabály végrehajtása esetén amúgy is bekövetkezik.
Budapest, 1994. december 16.
Tisztelettel:
Dr. Orosz Sándor
M S Z P
- 2 -
Módosító javaslat a földrendezõ- és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi
II. törvény módosítására benyújtott T/187.. számú törvényjavaslathoz
1. A Javaslat 8. §-a következõk szerint módosul:
8. §
Az Fkb. 9/A §-ának (3) bekezdése a következõ c.) ponttal egészül ki:
(3) A (2) bekezdés szerinti közgyûlés
"c.) megállapítja a földkiadó bizottság megszûnését és létrehozza a részarány-
földtulajdonosok földhasznosító közösségét."
2. A Javaslat 11. §-át el kell hagyni.
3. A Javaslat 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
12. §
Az Fkb. a 14.§-a után a következõ címmel és 15.-18. §-okkal egészül ki:
"A földhasznosító közösség
15.§ (1) A földhasznosító közösséget (a továbbiakban: közösség) a
földtulajdonosok a tulajdonukban levõ - részarány-tulajdonként, illetõleg
önálló földrészletként meghatározott - termõföld közös hasznosítására,
használatba-, haszonbérbe adására hozzák létre. A közösség nem jogi személy,
csak az e törvényben meghatározott körben gyakorolhat jogokat és vállalhat
kötelezettségeket.
(2) A közösség a törvényben meghatározott módon
a/ a részarány-földtulajdonosok közgyûlési határozatával;
b/ a földkiadó bizottság vagy az FM hivatal határozatával, illetõleg
c/ a közösség alakuló közgyûlésén elfogadott alapító határozattal jön
létre.
(3) A részarány-földtulajdonosok közgyûlése a jelenlévõk több, mint felének
igenlõ szavazatával határozhatja el a közösség létrehozását.
(4) A közösség a földkiadó bizottság, illetõleg az FM hivatal határozatával
jön létre a külön törvényben meghatározott határidõ elteltével azoknak a
részarány-tulajdonosoknak a részvételével, akik
a/ úgy nyilatkoznak, hogy földjüket a továbbiakban e formában kívánják
hasznosítani,
b/ határidõben nem nyilatkozkoztak és a törvény 5.§-a szerinti
kérelmükben a részarány-tulajdonuknak megfelelõ föld önálló ingatlanná
alakítását sem kérték.
(5) A közösség kizárólag erdõ- vagy legelõ hasznosítására is létrehozható.
(6) A (3)-(4) bekezdésekben meghatározott esetekben a részarány-
földtulajdonnak megfelelõ föld kiadása, illetõleg a részarány-földtulajdon
helyének meghatározása során még tulajdonba nem került, részarány-tulajdonként
nyilvántartott föld birtok-illetõségként meghatározva tartozik a közösség
érdekeltségébe.
16.§ A részarány-földtulajdonnak megfelelõ föld kiadása, illetõleg a
részarány-földtulajdon helyének meghatározása során tulajdonba került
földrészletek tulajdonosai együttesen, vagy külön-külön kezdeményezhetik a
közösség létrehozását. A kezdeményezõ tulajdonos(ok) hirdetmény útján teszi(k)
közzé a közösség alakuló közgyûlésének helyét és idõpontját. A közösség az
alakuló közgyûlésen elfogadott alapító határozattal jön létre, azoknak a
tulajdonosoknak a részvételével, akik belépési szándékukról írásban
nyilatkoznak E tulajdonosok földjei birtok-illetõségként kerülnek a közösség
érdekeltségébe.
17.§ (1) A birtok-illetõség a közösség érdekeltségébe került részarány
földtulajdon, illetõleg önálló földrészletek tulajdonosonként meghatározott
aranykorona (AK) értékének és a közösség megalakulásakor a közösség
érdekeltségébe tartozó valamennyi földrészlet összes AK értékéhez viszonyított
arányát fejezi ki. A közösséghez tartozó földrészleteket az ingatlan-
nyilvántartásban közösségenként egy tulajdoni törzslapon, a törzslapra felvett
földrészletek tulajdonosait pedig az õket megilletõ birtok-illetõséggel
tulajdoni külön-lapon kell nyilvántartani.
(2) A közösség létrehozásával egyidejûleg, a földtulajdonosok a közösség
ügyeinek intézésével közös képviselõt bíznak meg, vagy intézõ bizottságot (a
továbbiakban együtt: I.B.) választanak. Az I.B. határozatait szótöbbséggel
hozza. Az I.B.- a megválasztását követõen 60 napon belül -elkészíti a közösség
mûködési- és földkiadási szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat). A
szabályzatban többek között meg kell határozni:
a/ a közösség nevét, székhelyét (levelezési címét);
b/ a pénzkezelés szabályait
c/ a költségviselés és a jövedelemfelosztás szabályait
d/ a birtok-illetõségnek megfelelõ föld kiadásának eljárási rendjét.
(3) A szabályzat lehetõvé teheti, hogy a tagok - közgyûlés összehívása nélkül
- írásban szavazzanak, ha a döntés íly módon is meghozható. Ebben az esetben a
szabályzatban meg kell határozni az irásbeli szavazás eljárási szabályait,
valamint azt a módot, ahogyan a tagok a határozatról tájékoztatást kapnak.
(4) A tulajdonos a birtok-illetõségének megfelelõ föld kiadását minden esetben
a gazdasági év vége elõtt legkésõbb három hónappal kezdeményezheti az I.B-nál.
Az I.B. a kérelem alapján a földkiadási szabályzatban meghatározott módon
kijelöli azt a földrészletet, amelybõl a tulajdonos a birtok-illetõségének
megfelelõ AK értékû föld önálló földrészletté alakítását saját költségére
megrendelheti, és kérheti tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történõ
bejegyzését. A tulajdonos a föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos
költségeinek részbeni visszatérítését az 5/A §-ban meghatározott módon
igényelheti.
18.§ (1) Az I.B. jár el a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a
haszonbérbe-, és használatba adás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem
haladó kiadások kérdésében. Az I.B. hatáskörébe tartozik a birtok-illetõségnek
megfelelõ föld természetbeni elkülönítése és kiadása a szabályzat
rendelkezései szerint.
(2) Az I.B. hatáskörébe tartozik továbbá a közösség érdkeltségébe tartozó
föld hasznosításával összefüggõ bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos
számlaadási és elszámolási kötelezettségek teljesítése, a bevételeknek a
szabályzatban meghatározott módon történõ felosztása, és a tulajdonosokat
terhelõ pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatás.
(3) A közösség közgyûlését az I.B. - szükség szerint, de évente legalább egy
alkalommal - hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a közgyûlést, ha azt
a közösség érdekeltségébe tartozó földekbõl együttesen legalább tíz
százaléknyi birtok-illetõséggel rendelkezõ tulajdonosok csoportja
kezdeményezi. A közgyûlés akkor határozatképes, ha az azon megjelent
tulajdonosok a közösség érdekeltségébe tartozó földekbõl együttesen legalább
ötven százaléknyi birtok-illetõséggel rendelkeznek. A közgyûlésen minden
tulajdonos a birtok-illetõségéhez igazodó mértékû szavazattal rendelkezik. A
közgyûlési határozat érvényességéhez - ha a mûködési szabályzat másképp nem
rendelkezik - a szavazatok legalább kétharmadára szükség van.
(4) A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a közösség érdekeltségébe
tartozó teljes földterület használatba, haszonbérbe adása, a közösség
megszûnésének, illetõleg egy vagy több közösséggé alakulásának elhatározása.
(5) Az I.B. a közösségbõl folyó ügyek körében képviseli a tulajdonosokat a
hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben, és jogosult mindazon
jogügyleteket megkötni, és egyéb jogcselekményeket megtenni, amelyek a közös
ügyek intézésével rendszerint együtt járnak. Az I.B.-nek ezt a hatáskörét a
közösség tagjai nem korlátozhatják.
(6) Az I.B. mûködése során a közösség tagjainak vagy harmadik személyeknek
okozott károkért az I.B. tagjait a polgári jogi felelõsség általános szabályai
szerint egyetemleges felelõsség terheli."
4. A Javaslat a 13. §-a után a következõ 14-15. §-okkal egészül ki:
"14. §
(1) Az a tulajdonos,
a.) aki az Fkb. 5. §-ában meghatározott földkiadási kérelmében a kiadott
föld önálló ingatlanná alakítását nem igényelte, továbbá
b.) aki a föld kiadását határidõben nem kérte
az e törvény hatálybalépéstõl számított 30 napon belül nyilatkozhat a
földkiadó bizottságnál, illetõleg a megyei-, fõvárosi földmûvelésügyi
hivatalnál (FM hivatal), hogy a részarány-földtulajdonként meghatározott
földjét földhasznosító közösség (a továbbiakban: közösség) keretében kívánja
hasznosítani. A tulajdonos úgy is nyilatkozhat, hogy a Polgári Törvénykönyv
szerinti közös tulajdon létrehozását kívánja.
(2) Ha az (1) bekezdés a.) pontja szerinti tulajdonos határidõben nem
nyilatkozott, úgy kell tekinteni, mintha részarány-tulajdonként meghatározott
földjére a Polgári Törvénykönyv szerinti közös tulajdon létrehozását kérte
volna.
(3) Ha az (1) bekezdés b.) pontja szerinti tulajdonos határidõben nem
nyilatkozott, úgy kell tekinteni, mintha részarány-tulajdonként meghatározott
földjét közösség keretében kívánná hasznosítani.
15. §.
(1) A közösség, illetõleg a közös tulajdonosok földalapját a földkiadó
bizottság, illetõleg az FM hivatal - az érdekeltek megegyezésének megfelelõ
közös kérelem alapján, illetõleg ennek hiányában sorsolással -állapítja meg.
(2) A közös tulajdonosok földalapjába tartozó földek tulajdonosait a földkiadó
bizottság sorsolással állapítja meg.
(3) A földkiadási kérelmet be nem nyújtott földtulajdonosok részvételével
megalakuló közösség földalapját a (2) bekezdés szerinti sorsolás után
megmaradó földek alkotják."
Dr. Orosz István
MSZP