ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán Úr
az Országgyülés Elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök úr!
A hegyközségi szervezetekrõl szóló T/200. számú törvényjavaslathoz az alábbi
módosító javaslatokat teszem:
1. A törvényjavaslat 4 § a./ pontja az alábbiak szerint egészül ki:
"a./ termelõ: aki árutermelõ szõlõt müvel, vagy évi tizenöt hektolitert
meghaladó mértékben borászati tevékenységet végez;"
Indoklás
Ahogy nem indokolt bizonyos méret alatt a nem árútermelõ szõlõ müvelõjének
(házikertiszõlõ-birtokos) és a felvásárlónak bizonyos tevékenységi méret alatt
hegyközségi taggá válnia, ugyan úgy érdemes hasonló esetben ez alól a
borászati tevékenységet folytatót mentesíteni. Tizenöt hektoliter bor
megközelítõleg 1500 mø szõlõ termésébõl állítható elõ.
2. A törvényjavaslat 4. § b./ pontja az alábbiak szerint módosul:
"b.) felvásárló: aki feldolgozás céljára szõlõt, mustot, vagy
[továbbfeldolgozás] borászati feldolgozás céljára nem palackozott bort
vásárol;"
Indoklás
A felsorolást szükséges a musttal kiegészíteni, annak ellenére, hogy a
mustként való felvásárlás mértéke csökken. Csupán a borászati célra
felvásárlót szükséges a hegyközség tagjai sorába sorolni. A nem borászati
célra hasznosított bor ugyanis kikerül a termékpályának arról a szakaszáról
amit a törvény szabályozni kíván.
3. A törvényjavaslat 5.§ (1) az alábbiak szerint egészül ki:
"E törvény rendelkezései szerint hegyközséget kell alakítani a törvény
hatálya alá tartozó településen, ha annak határában legalább ötven hektár
árutermõ szõlõültetvény van és ezek az ingatlanok legkevesebb tíz a
hegyközség tagjaként számbavehetõ személy használatában vannak."
Indoklás
Az eredeti törvényjavaslat arra irányul, hogy az önálló hegyközség
alakításához minimálisan szükséges szõlõterületet és összhangban az egyesületi
törvénnyel a leendõ tagok létszámát minimálisan 10 fõben meghatározza. A
módosítás ez utóbbi feltételt pontosítja, mivel a tagság alóli mentesülés
esetei miatt (házikertiszõlõ birtokos) elképzelhetõ, hogy 10 személynél
kevesebb tagja lenne az eredeti javaslat alapján a hegyközségnek.
4. A törvényjavaslat 6. §-a új (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az alakuló közgyülés megtartásához, elõkészítéséhez szükséges
helységeket és más eszközöket a települési önkormányzat a hegyközség
rendelkezésére bocsátja. A hegyközség megalakításával kapcsolatban
indokoltan felmerülõ költségeket az állami költségvetés az alakuló ülés
után az önkormányzat erre vonatkozó igénybejelentését követõ harminc
napon belül az önkormányzat számára megtéríti.
Indoklás
Törvényszerkesztési szempontból a hegyközség megalakításához szükséges
feltételek biztosításának módját közvetlenül megalakítás szabályainak
meghatározását követõen megállapítani. A javaslat biztosítani igyekszik a
tárgyi eszközök használhatóságát, meghatározza a költségvetési források
igénybevételének módját, és eltekint azok visszafizetésének kötelezettségétõl.
5. A törvény javaslat 6. § (6) bekezdésére változik annak 56. § (3)
bekezdése.
Indoklás
A 4. pontban leírt módosító javaslat feleslegessé teszi az 56. § (1) - (2)-t,
amelyeket a megfelelõ helyen elhagyni javasolok. Az 56. § (3) bekezdése
azonban 4. pontban írtak alapján új 6. § (6) bekezdésként kerül
meghatározásra.
6. A törvényjavaslat 8. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) Az alakuló közgyülés határozatképes, ha azon az összes érdekelt
közül a termelõk [kétharmada] fele megjelent."
Indoklás
A módosításként javasolt változat egyszerübbé teszi a megalakítást. A
kétharmados érvényességi szabály feleslegesen szigorú.
7. A törvényjavaslat 8.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(3) Ha az alakuló közgyülés nem határozatképes, nyolc nap elteltével, de
legkésõbb az eredménytelen közgyülést követõ tizenöt napon belül új
alakuló közgyülést kell összehívni, amely [határozatképes, ha azon a
termelõk fele megjelent] legalább 10 tagként számbavehetõ személy
jelenléte esetén határozatképes. Ha a megismételt közgyülés is
határozatképtelen, akkor az adott településen az 5. § (3) bekezdése
szerint közös hegyközséget kell alakítani."
Indoklás
A módosító javaslat hasonlóan a 6.-ban írtakkal az alakuló ülés túlságosan
szigorú feltételeit kívánja oldani. Minimális feltételként összhangban az
egyesületi törvénnyel 10 alapító tag létét határozza meg. a módosító javaslat
leírja e minimális feltétel teljesülésének hiányában követendõ eljárást is:
közös hegyközséget kell alakítani. Természetesen ha az önálló hegyközség
alakításának feltételei adottak, kezdeményezhetõ a szétválás.
8. A törvényjavaslat 14. § új (2) bekezdéssel egészül ki, miközben a 14. §
14.§ (1)-re módosul:
"(2) A nem tag házikertiszõlõ-birtokos és termelõ tanácskozási joggal
részt vehet a közgyülésen."
Indoklás
A nem tag házikerti szõlõ-birtokos és termelõ jogait érinti a hegyközség
müködése. Ezért tanácskozási jogát szükséges a törvény által biztosítni.
9. A törvényjavaslat 17. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) Hegybíróvá csak [olyan] büntetlen elõéletü, magyar állampolgárságú
személy választható [aki a szõlészet és a borászat területén kellõ
szakmai felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkezik]."
Indoklás
A javaslatban elhagyni szándékozott rendelkezés értelmezése a jogalkalmazás
területén nehezen elképzelhetõ. A javaslat elõterjesztõje - helyesen -
óvakodott a fentieknek megfelelõ kritériumok egzakt megfogalmazásától azaz
attól, hogy a szõlészet és borászat területén megszerzett felsõfokú
végzettséghez kösse e funkció betölthetõségét, ugyanis ez a feltétel
gyakorlatilag megvalósíthatatlan lenne. Jobb megoldás nem lévén, nem a
végrehajthatatlan és számonkérhetetlen jogszabályi rendelkezések, hanem az
érdekeltek józan belátásától függ, hogy vajon kellõen rátermett személyt
választanak e hegybíróvá.
10. A törvényjavaslat 21. § új (4) bekezdése lesz a törvényjavaslat 29. §-nak
(3) bekezdésébõl.
Indoklás
Jogszabályszerkesztési szempontból elõnyös, ha a jogszabály alcímében jelölt
szabályok az alcímen belül kerülnek megállapításra.
11. A törvényjavaslat 23. § (1) bekezdése új d) ponttal egészül ki:
"d) azt két vagy több azonos borvidéki, illetve azonos szõlõtermõ tájba
tartozó bortermõhelyi településen müködõ hegyközség elhatározza."
Indoklás
A hegyközségek egyesülésének szabályait az eredeti javaslat 23. §-a oly módon
kívánja megállapítani, hogy az kizárja, hogy olyan természetes termõhelyi
egységek egy hegyközségbe tartozzanak, amelyeket a közigazgatási határok
mesterségesen osztottak meg (pl. Badacsony, Szent-György hegy).
12. A törvényjavasat 23. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A hegyközségek egyesülésérõl az egyesülõ hegyközségek közgyülései
külön-külön, a jelen levõ tagok egyszerü többségével határoznak."
Indoklás
A kiegészítés az egyesülés feltételét határozza meg.
13. A törvényjavaslat 24. §-a az alábbiak szerint módosul:
"24. § A hegyközség több hegyközségre szétválhat[ik], ha
a) müködési területén új községet alakítanak,
b) a korábbi községegyesítést megszüntetik, vagy
c) a települési önkormányzat által más település részére területrész
átadására kerül sor
és az új települések mindegyikén megvannak az önálló hegyközség
alakításának feltételei vagy - e feltételek hiányában - az új
települések, illetve az átadott területrész és az azt átvevõ település
hegyközségei egyesülnek.
Indoklás
A módosítás pontosító jellegü.
14. A törvényjavaslat 24. §-a 24. § (1) bekezdésre módosul és új (2)
bekezdéssel egészül ki:
"(2) A hegyközségek szétválásáról a létrejövõ új hegyközségek közgyülései
külön-külön, a jelenlevõ tagok egyszerü többségével határoznak."
Indoklás
A szétválás módját szükséges a törvényben meghatározni. Ennek hiányában a
szétválás intézménye valamely nemkívánt kisebbség kizárásának eszköze lehet.
15. A törvényjavaslat 26.§ (1) b) pontja az alábbiak szerint módosul:
"b) az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség müködési
területén [szüretelt és a legkisebb mértékü árutermelõ szõlõültetvénynek
a hegyközség elõzõ három évi termés átlagával számított termését
meghaladó mennyiségü szõlõt, vagy az ebbõl elõállítható mennyiségü]
legalább két tonna szõlõt illetve tizenõt hektoliter mustot vagy bort
várásol.
Indoklás
Az eredeti javaslat rendkívül bonyolult. Olyan mértékü adminisztrációra
készteti a terméktanácsot ami a kitüzött cél elérése érdekében felesleges.
Feltehetõleg egyébként a hatálybalépés évét megelõzõ három évre vontkozó
termelési adatok a legfõbb érintett községben egyszerüen nem állnak
rendelkezésre.
A módosítás által javasolt mennyiséek megközelíthetõleg megfelelnek az 1500
mø-en megtermelhetõ mennyiségeknek.
16. A törvényjavaslat 27. § (4) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki:
"(4) Az a házikertiszõlõ-birtokos, aki a hegyközségnek önként tagj,
bármikor írásban kérheti a névjegyzékbõl való törlését. A tagsági viszony
ennek kézhezvételének idõpontjától szünik meg."
Indoklás
A házikert szõlõ-birtokos esetében a tagsági viszony megszüntetésének írásbeli
bejelentési kötelezettségét a tagsági viszony megszünésének idõpontját
garanciális okból szükséges törvényben meghatározni.
17. A törvényjavaslat 29. § (2) az alábbiak szerint egészül ki:
"(2) A tagsági viszonyból eredõ jogok képviselõ útján is gyakorolhatók.
Természetes személy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogot csak
személyesen gyakorolhatja. Egy képviselõ csak egy tag megbízása alapján
járhat el."
Indoklás
A kiegészítés az "egyszemélyes" közgyülések lehetõségének kizárása érdekében
szükséges. A 13. § (4) puha korláttal biztosítja a nagylétszámú, kezelhetetlen
közgyülések elkerülhetõségét (részközgyülés).
Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény a terméktanácsok müködésénél kívánja
a többes képviselet lehetõségét. A hegyközségi törvény és az agrárpiaci
rendtartásról szóló törvény közötti ellentmondások elkerülését a hegyközségek
"országos szervezetének" terméktanácsként való elismerhetõsége iránti igény is
indokolja.
18. A törvényjavaslat 31. § f) pontja az alábbiak szerint egészül ki:
"f) a 42. § (2) bekezdése szerinti ár alatt történõ értékesítés esetén a
különbözetet a hegyközségnek az értékesítéstõl számított harminc napon
belül befizesse."
Indoklás
Ha a befizetési kötelezettség teljsítésének határidejét nem határozza meg a
törvény, akkor gyakorlatilag ezzel kapcsolatban semmit sem határoz meg.
19. A törvényjavaslat 34. §-a az alábbiak szerint módosul:
"34. § A hegyközségi tanács ülésén tanácskozási joggal a hegyközségi
tanács alapszabályban meghatározottakon túl részt [vesznek] vehetnek: az
illetékes földmüvelésügyi hivatal és állami természetvédelmi hatóság,
valamint az Országos Borminõsítõ Intézet képviselõje, továbbá a tanács
müködési területén lévõ szõlészeti, borászti és kertészeti szakoktatási
és kutatási intézmények képviselõi.
Indoklás
Az eredeti megfogalmazás kizárja, hogy az alapszabály mások számára is
tanácskozási jogot biztosítson, viszont a felsoroltak számára kötelezõvé teszi
a részvételt.
20. A törvényjavaslt 35. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(3) A nemzeti tanács a tagjai sorából [elnökséget, ennek tagjai közül
elnököt (alelnökötket)] elnököt, négy alelnököt (együtt: elnökség) és
fõtitkárt választ.
Indoklá
Az eredeti javaslatból nem derül ki egyértelmüen az elõterjesztõ szándéka. Nem
világos, hogy vajon az elnökség nem elnök tagjai alelnökök-e stb.
A csupán 40 fõs nemzeti tanács fõlé felesleges egy nagylétszámú elnökség,
amelybõl még elnököt, alelnököket és fõtitkárt is válsztanak. A fõtitkár nem
tagja az elnökségnek.
21. A törvényjavaslat 36. § az alábbiak szerint módosul:
36. § A nemzeti tanács ülésén tanácskozási joggal a nemzeti tanács
alapszbályában meghatározottakon túl részt [vesznek] vehetnek: a
fölmüvelésügyi miniszter, az Országos Borminõsítési Intézet, az Országos
Borszakértõi Bizottság, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem
képviselõje, valamint [az] a szõlészet-borászat szakterületeken müködõ
országos kutatási intézmények képviselõi. A tanács ülésére meg kell hívni
a napirend szerint érdekelt minisztérium képviselõjét.
Indoklás
A javaslat részben megegyezik a 19. pontban foglalt módodító javaslattal.
Szükséges utalni arra, hogy nem valamennyi országos kutatási intézmény kap
tanácskozási jogot.
22. A törvényjavaslat 42. § (1) az alábbiak szerint egészül ki:
"(1) a hegyközség a jogszabályok keretein belül - jogosult müködési
területén a telepíthetõ fajtakörnek, valamint fajtánként az egységnyi
területen termelhetõ szõlõ (must) és bor mennyiségének meghatározására.
Indoklás
A módosító javaslat pontosítja az eredetit. Nyilvánvaló, hogy nem az abszolut
mennyiséget korlátozhatja a hegyközség (arra vonatkozóan a rendtartási törvény
szerint önkorlátozást vállalhat a termelõ), hanem a termésátlagokat. Ezt
viszont fajtánként kell megállapítani.
23. A törvényjavaslat 42. § (2) az alábbiak szerint módosul:
"(2) A hegyközség a tagjai részére megállapíthatja azt a minõség szerint
legalacsonyabb értékesítési árat, amelyet a termõhely védelmi
szempontjából szükségesnek ítél ([referencia-ár] minium-ár).
Indoklás
A minimum-árat is minõségenként kell meghatározni.
A referencia-ár megnevezés helyett szerencsésebb lenne a minimum-ár használata
(ezt a törvényjavaslat indoklása is magyarázatként említi). A referencia-ár,-
mennyiség stb. megnevezés általában mint valamely korábbi idõszak adataiból
képzett összeg ismeretes. Ilyen értelemben használja például a GATT Uruguay-i
Fordulója agrárkereskedelmi tárgyalásait lezáró Mezõgazdasági Egyezmény is. A
minimum-ár megnevezés jobban utal az általa kifejezni kívánt fogalomra, mint a
referencia-ár.
24. a törvényjavaslat 42. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki.
"(3) Nem lehet minimum-árat megállapítani arra a szõlõre és mustra
amelyet nem borkészítésre használnak fel, és a lepárlásra kerülõ borra."
Indoklás
A feldolgozás után nem borként forgalomba hozandó termékekre nem indokolt a
minimum-ár meghatározása, mivel azok elhagyják azt a termékpályát amelyet az
említett rendelkezések védeni kívánnak. Hazánkban jelentõs például a szõlõ és
must dobozos üditõital alapanyagként való hasznosítása. A lepárlásra kerülõ
termék minimum-árának meghatározása pedig az elõbbieken túl azzal a hátránnyal
járnak, hogy akadályozná a felesleges készleteknek a piacról való kivonását.
25. A törvényjavaslat 42. §-a új (4) bekezdéssel egészül ki. Az eredeti (3)
bekezdés a 23. és e pont alapján (5) bekezdésre módosul.
"(4) Nem lehet a legnagyobb felvásárló egyetértése nélkül minimum-árat
megállapítani olyan hegyközségben, ahol az elõzõ évben megtermelt szõlõ,
must és bor együttes mennyiségének több mint háromnegyedét egy
felvásárlónak értékesítették."
Indoklás
A fent leírt hegyközségekben a felvásárló szinte kizárólagosan végzi ezt a
tevékenységet. Ezekben a hegyközségekben a minimum-ár megállapítása gyakran
nem az eredeti célnak megfelelõen a termékek jó hírnevének megõrzése céljából,
hanem a felvásárló rovására a hegyközségi közgyülésben valószínüleg többségben
levõ termelõk egyoldalú érdekérvényesítése céljából történne. Feltételezhetõen
az egyoldalúan meghozott döntések a meghatározó felvásárló lezüllesztése miatt
a késõbbiekben súlyos károk forrása lenne. Ezért indokolt ezen felvásárló
számára tulajdonképpeni vétójogot biztosítani. Az eredeti célnak megfelelõ
döntések támogatása ugyanis a felvásárló érdekeit is szolgálja.
26. A törvényjavaslat 43. §-a az alábbiak szerint módosul:
"43. § A szõlõ [telepítésének és kivágásának engedélyezésével kapcsolatos
ügyekben elsõ fokon hegyközség jár el] telepítését és kivágását a
hegyközséggel véleményeztetni kell."
Indoklás
A tulajdonjog tulságosan nagymértékü korlátozását eredményezi az eredeti
javaslatban megfogalmazott szabály.
27. A törvényjavaslat 44. § (1) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki:
"(1) A hegyközség a müveletlenül hagyott ültetvény tulajdonosát
felszólítja, hogy a szükséges talaj- és növényvédelmi munkát végezze el,
illetve a szõlõt müvelje meg. Ha a felszólítás annak kézhezvételétõl
számított 10 napon belül eredménytelen marad, a hegyközség gondoskodik a
többi tulajdonos érdekeit védõ munkálatok elvégzésérõl vagy az ültetvény
müvelésérõl, a termés szüretelésérõl és értékesítésérõl, s az abból
befolyt összeget - a költségek levonását követõen - a tulajdonosnak
kifizeti."
Indoklás
A módosító javaslat garanciális okból meghatározza, hogy mikor tekintendõ
eredménytelennek a felszólítás. Ezen túl azt célozza, hogy a felszóélítás
eredménytelensége esetén a hegyközség ne legyen kénytelen az adott vegetációs
ciklusban valamennyi munkát saját maga elvégezni, hanem a tulajdonos
késedelmes jelentkezése esetén a hátralévõ esedékes munkálatokat a hegyközség
döntése szerint a tulajdonos is elvégezhesse. Az eredeti megfogalmazás ugyanis
a müvelés egész munkafolyamatának elvégzésére készteti a hegyközséget, míg a
módosítás csak az aktuális munkálatok elvégzését írja elõ. Ez esetben
értelemszerüen csak az elvégzett munkálatok kapcsán felmerült költségeket
köteles megtéríteni a tulajdonos.
28. A törvényjavaslat 44.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki:
"(2) Ha a költségek a bevételt meghaladják a hegyközség a tulajdonost
határozattal a különbözetnek az arra vonatkozó felszólítás kézhezvételét
követõ harminc napon belüli megtérítésére kötelezi."
Indoklás
Megegyezik a 31 § f. pontjánál leírtakkal.
29. A törvényjavaslat 44.§ (3) az alábbiak szerint egészül ki:
"(3) Ha az ültetvény tulajdonosa nem lelhetõ fel, vagy a felszólítást
követõen három éven keresztül nem gondoskodik a szõlõ müvelésérõl, a
többi ültetvény károsodásának, illetve a müveltetésbõl eredõ, a tagokat
terhelõ további költségek felmerülésének megelõzése érdekében a
hegyközség elrendelheti az ültetvény kivágását. A tulajdonos a kivágás
miatt kártérítést nem követelhet. A tulajdonos a kivágás költségeit annak
megtörténte után az arra vonatkozó felszólítás kézhezvételét követõ
harminc napon belül a hegyközségnek megtéríti."
Indoklás
A javaslat a kivágás költségeit is a tulajdonosra kívánja terhelni.
30. A törvényjavaslat 44. § új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az (1) bekezdésben írt felszólítás eredménytelensége esetén a
hegyközség a földvédelmi járulék kiszabását indítványozza az illetékes
hatóságoknál."
Indoklás
A hegyközségnek e módosítás nélkül is joga van a földvédelmi járulék
kiszabását indítványozni. A szankció következetesebb és ezért hatásosabb
érvényesíthetõsége érdekében ezt azonban érdemes kötelezettségként is
megfogalmazni.
31. A törvényjavaslat 45. § (1) bekezdése elmarad.
Indoklás
Az (1) bekezdés indokolhatatlanul nagymértékben sérti a tulajdonhoz füzõdõ
jogokat. Ennél enyhébb, de kellõen hathatós korlátozást jelentene, ha például
a hegyközségnek e kérdésben véleményezési joga lenne. a javaslat szövege
egyébként pontatlan, mivel nem terjed ki a borászati üzem jelentõs
átalakítására illetve bõvítésére.
32. A törvényjavaslat 51. § (3) bekezedése az alábbiak szerint módosul:
"(3) A [minõségi bortermeléssel kapcsolatos] szõlõ-bor termékpályát
érintõ agrárpiaci beavatkozás elõtt ki kell kérni a nemzeti tanács
véleményét."
Indoklás
A módosítás nemcsak pontosabb, de összhangban áll az agrárpiaci rendtartásról
szóló törvénnyel is.
33. A törvényjavaslat 56. § (1) és (2) bekezdése, valamint az 56. § feletti
"A hegyközségi szervezetek megalakításával járó költségek" alcím elmarad.
Indoklás
A módosító javaslat a 4. és 5. pontban írt módosító javaslattal együtt a
megalakítás költségeinek állami átvállalására az 56. §-ban írtnál a hegyközség
számára kedvezõbb megoldást javasol. Az említett rendelkezések azonban
jogszabály szerkesztési szempontból a megalakítás szabályait követõen (6. §
(5) és (6)) lennének meghatározva.
34. A törvényjavaslat 57. § (1) bekezese az alábbiak szerint módosul:
"(1) A hegyközségi szervezetek müködése felett a [fölmüvelésügyi
miniszter] területileg illetékes megyei (fõvárosi) földmüvelésügyi
hivatal vezetõje törvényességi felügyeletet gyakorol.
Indoklás
A várhatóan rendkívül nagy számban létrejõvõ hegyközségek felett képteleln a
földmüvelésügyi minisztet hathatós törvényességi felügyeletet gyakorolni.
Ezért érdemes ezt a feladatot helyben tapasztaltabb, több információval
rendelkezõ földmüvelésügyi hivatalvezetõre bízni.
35. A törvényjavaslat 62. §-a az alábbiak szerint módosul:
"62 § Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött,
"hegyközség" elnevezést viselõ tárgyadalmi szervezet, amely a 2.§-ban
meghatározott településen müködik, [köteles elõkészíteni] elõkészítheti az e
törvény rendelkezéseinek megfelelõ alakuló közgyülést. Ha a szervezet vállalja
az alakuló közgyülés elõkészítését, akkor tagjára nem vonatkozik a 6. § (1)
bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség.
Indoklás
Rendkívül aggályos egy független társadami szervezetet esetleg jelentõs anyagi
áldozatvállalással járó feladat elvégzésére kényszeríteni. A hegyközségi
egyesületek magánszervezetként jöttek létre, többnyire saját tagjaik
befizetésébõl gazdálkodnak. Elegendõ számukra a jogot biztosítani, hogy
résztvehetnek a hegyközségi köztestület szervezésében. Valószínüleg örömmel
élnek majd a lehetõséggel. Erre kényszeríteni õket azonban már csak jogi
szempontból sem ildomos.
36. A törvényjavaslat új 65. §-sal egészül ki. A további szakaszok számozása
ennek megfelelõen módosul.
"65. § Az Országgyülés felkéri a Kormányt, hogy a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsának terméktanácsként történõ elismerését lehetõvé tevõ törvényre
1995 március 1-ig nyújtson be javaslatot az Országgyüléshez."
Indoklás
A törvényjavaslat 65. § (4) bekezdés a.) pontja ellentmondások sokaságát hozná
létre a hegyközségi és az agrárpiaci rendtartási törvény között. Valóban
hasznos lenne a nemzeti tanács terméktanácskénti elismerése pl. a magas
szervezettség, a kettõs tagdíj fizetés elkerülhetõsége stb. miatt. A
benyújtott javaslat azonban sajnos jelen formájában nem, csak átfogó
módosítások után tenné ezt lehetõvé. Az ezt célzó javaslat elõterjesztésével
e törvény elõterjesztõjét célszerü megbízni.
37. A törvényjavaslat 64. §-a az alábbiak szerint egészül ki:
"64. § Felhatalmazást kap a fõldmüvelésügyi miniszter, hogy rendeletében
a hegyközségi tagok, a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok
adatszolgáltatásának, valamint a származási bizonyitvány kiadásának
rendjét 1995 július 1-ig szabályozza."
Indoklás
A hegyközségek müködésének érdekében indokolt a rendelet mielõbbi megalkotása,
ennek határidejét állapítja meg a módosító javaslat.
38. A törvényjavaslat 65. § (3) bekezdés a) pontja az alábiak szerint
módósul:
"a) az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 1 §-ának
(2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
/A törvény hatálya nem terjed ki/
"c) A hegyközség által megállapított minimum-árra."
Indoklás
A módosítás összefügg a 23. pontban foglalt módosító javaslattal.
39. A törvényjavaslat 65 § (4) bekezdés a) pontja elmarad. Az a) pontot
követõ pontok értelemszerüem módosulnak.
Indoklás
A módosítás a 36. pontnál írtakból következik.
40. A törvényjavaslat 1. számú mellékletének I. része (Borvidéki
települések) 5. pontja az alábbiak szerint egészül ki:
"5. Badacsonyi borvidék
Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes,
Balatonszepeszd, Gyulakeszi, Hegymagas, Kátapaltóti, Kisapáti, Kövõgóörs,
Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca.
Indoklás
Balatonrendes az 1991-ben megtartott helyi népszavazásig Ábrahámhegy része
volt. Azóta önálló község.
Budapest, 1994. november 29.
Balsay István sk. Kósa Lajos sk. Sümeghy Csaba sk.
FIDESZ FIDESZ FIDESZ