az Országgyûlés
Mezõgazdasági Bizottsága
Módosító javaslat
DR. GÁL ZOLTÁN úrnak,
az Országgyûlés elnökének
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
A Mezõgazdasági Bizottság a hegyközségi szervezetekrõl szóló, T/200.. számon
beterjesztett törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
nyújtja be:
1. A törvényjavaslat címe az alábbiak szerint változik:
"a hegyközségekrõl"
Indokolás
A módosító javaslat kodifikációs jellegû. Más jogszabályokban sokkal
egyszerûbb a hivatkozás, ha a törvény címe rövid. A módosító javaslat szerinti
cím a tartalmat így is kifejezi, különös tekintettel arra, hogy a hegyközségi
szervezetek fogalmát, valamint a szabályozás körét az 1. § meghatározza.
2. A törvényjavaslat 4. §-ának a) pontja az alábbiak szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"a) termelõ: aki árutermõ szõlõ mûvel [vagy borászati tevékenységet
végez];"
Indokolás
Aki csak borászati tevékenységet végez, és nincs szõlõterülete, annak
szükségképpen szõlõt vagy bort kell felvásárolnia, így a felvásárló fogalmi
körébe tartozik. A módosító javaslat így egyszerûsíti a szöveget, a lényeg
változatlanul hagyásával.
3. A törvényjavaslat 4. §-ának b) pontja a következõk szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"b) felvásárló: aki borászati feldolgozás céljára szõlõt vagy [to-
vábbfeldolgozás céljára] nem palackozott bort vásárol;"
Indokolás
A módosító javaslat szerinti szöveg precízebb, mert a törvényjavaslat célja is
az, hogy csak borászati célú feldolgozásra kerülõ szõlõre vagy borra terjedjen
ki a szabályozás.
4. A törvényjavaslat 5. §-ának (1) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(1) E törvény rendelkezései szerint hegyközséget kell alakítani a
törvény hatálya alá tartozó településen, ha annak [határában] közigazgatási
területén legalább ötven hektár árutermõ szõlõültetvény van, és ezek az
ingatlanok legkevesebb tíz [személy] termelõ használatában vannak."
Indokolás
A módosító javaslat indokai megegyeznek a T/200/14.. és 18. szám alatti
módosító javaslatok indokaival. A kül- és belterület helyett azonban a
közigazgatási terület fogalmát indokolt használni, a tagként számbavehetõ
személyek helyett pedig a termelõ fogalmát, hogy ezzel a törvényjavaslat
terminológiájával az összhang meglegyen.
5. A törvényjavaslat 6. §-ának (3) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(3) A jegyzõ az (1) bekezdés szerinti határidõ lejáratát követõ tizenöt
napon belül összeállítja a bejelentkezettek nevét és lakcímét termelõk és
házikerti szõlõbirtokosok szerint csoportosítva tartalmazó jegyzéket s azt
harminc nap idõtartamra az önkormányzat hirdetõtábláján közzé teszi. A
hirdetményben tájékoztatni kell az érdekelteket az alakuló közgyûlést
elõkészítõ bizottság létrehozásának idõpontjáról és helyérõl."
Indokolás
A módosító javaslat indokai megegyeznek a T/200/14/4. számú módosító
javaslatéval. A Bizottság módosító javaslata nyelvtanilag pontosabb.
6. A törvényjavaslat 8. §-ának (2) és (3) bekezdése a következõk szerint
módosul:
"(2) Az alakuló közgyûlés határozatképes, ha azon [az összes érdekelt
közül a termelõk kétharmada] a névjegyzék-tervezetbe felvetteknek több mint a
fele megjelent.
(3) Ha az alakuló közgyûlés nem határozatképes, nyolc nap elteltével, de
legkésõbb az eredménytelen közgyûlést követõ tizenöt napon belül új alakuló
közgyûlést kell összehívni, amely határozatképes, ha azon a [termelõk]
névjegyzék-tervezetbe felvettek közül legkevesebb tíz fõ megjelent."
Indokolás
A módosító javaslat a megalakulást kívánja elõsegíteni több más képviselõi
módosító javaslathoz hasonlóan, a megismételt közgyûlésen azonban a minimális
részvételt - igazodva ahhoz, hogy a hegyközség alakításhoz legkevesebb tíz
személy szükségesT/5.. § (1) bekezdés/ - tíz fõben állapítja meg.
7. A törvényjavaslat 9. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) Az alakuló közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell felvenni, amelyet a
közgyûlés által választott elnök és jegyzõkönyvvezetõ ír alá, s [a közgyûlés
által erre megválasztott] két tag hitelesít.
Indokolás
A módosító javaslat azt teszi egyértelmûbbé, hogy itt a közgyûlés elnökérõl és
a közgyûlés által választott jegyzõkönyvvezetõrõl, illetve hitelesítõkrõl van
szó.
8. A törvényjavaslat 12. §-ának (2) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(2) A névjegyzék[ben]et - a hegyközség megalakulását követõen - [a 6. §
(2) bekezdése szerinti adatokon túl fel kell tüntetni] ki kell egészíteni a
tag szõlejének fajtaösszetételére és korára, elõzõ évi termésére, illetve [az
általa] a tag által a hegyközség mûködési területérõl elõzõ évben felvásárolt
szõlõ és bor mennyiségére vonatkozó adatokkal."
Indokolás
A módosító javaslat a T/200/17. számú módosító javaslatból indul ki, de
szükségesnek tartja kiegészíteni a névjegyzéket az ültetvények korára
vonatkozó adatokkal is.
9. A törvényjavaslat 17. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) Hegybíróvá csak olyan büntetlen elõéletû, magyar állampolgárságú
személy választható, aki a szõlészet és borászat területén [kellõ] szakmai
felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkezik."
Indokolás
Az eredeti szövegben szereplõ "kellõ" szó értelmezési nehézségeket okozhat,
ezért felesleges.
10. A törvényjavaslat 18. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki:
"(1) A közgyûlés a tagok közül legalább három tagú ellenõrzõ bizottságot,
vagy ha a taglétszám a harminc fõt nem haladja meg, ilyen feladatkörrel
megbízott tisztségviselõt választ, akire az ellenõrzõ bizottságra vonatkozó
szabályokat kell megfelelõen alkalmazni."
Indokolás
Lásd a T/200/14/6.. számú módosító javaslatot, amelyhez képest nyelvhelyességi
szempontból van változás.
11. A törvényjavaslat 23. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejüleg a (2)
bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:
"(2) Az egyesülésrõl a hegyközségek közgyûlései külön-külön, a jelen lévõ
tagok több mint felének szavazatával határoznak."
Indokolás
Az indokok megegyeznek a T/200/18/12.. számú módosító javaslatban foglaltakkal,
ahhoz képest az eltérés csak szövegpontosítás.
12. A törvényjavaslat 26. § (1) bekezdésének b) pontja a következõk szerint
módosul:
/A hegyközség tagja - lakóhelyétõl (telephelyétõl), székhelyétõl függetlenül -
/
"b) az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség mûködési
területén [szüretelt és a legkisebb mértékû árutermõ szõlõültetvénynek a
hegyközség elõzõ három évi termésátlagával számított termését meghaladó
mennyiségû szõlõt, vagy az ebbõl elõállítható mennyiségû] legalább két tonna
szõlõt, illetve tizenöt hektoliter bort vásárol."
Indokolás
A módosító javaslat lényegét tekintve megegyezik a T/200/18/15. szám
alattival, abból azonban elhagyja a must felvásárlására utaló szövegrészt,
miután mustot a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem lehet forgalmazni.
13. A törvényjavaslat 26. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) A felvásárló minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek
területé[n]rõl olyan mennyiségben vásárol fel, hogy az együttesen [te-
vékenysége] eléri az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket."
Indokolás
A módosító javaslat a házikerti szõlõbirtokosra irányadó rendelkezésekkel
teremti meg az összhangot azzal, hogy a felvásárló esetében is össze kell
számítani a több, kisebb mennyiséget.
14. A törvényjavaslat 27. § (4) bekezdése kiegészül a következõ mondattal:
"(4) Az a házikertiszõlõ-birtokos, aki a hegyközségnek önként tagja,
bármikor kérheti írásban a névjegyzékbõl való törlését; a tagsági viszony ez
esetben a bejelentés napjával szûnik meg."
Indokolás
A módosító javaslat kiegészíti a tagsági viszony megszûnésére vonatkozó
szabályokat.
15. A törvényjavaslat 29. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki:
"(2) A tagsági viszonyból eredõ jogok képviselõ útján is gyakorolhatók, a
képviselõ azonban csak egy tag nevében járhat el. Természetes személy az (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott jogot csak személyesen gyakorolhatja."
Indokolás
Lásd a T/200/18/17. számú módosító javaslat indokolását, amihez képest a
változás kodifikációs jellegû.
16. A törvényjavaslat 30. §-a (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a §
jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik.
"(2) A hegyközség tagját elõvásárlási valamint elõhaszonbérleti jog
illeti meg a szomszédos, a szõlõ termõhelyi kataszterében nyilvántartott
földrészletre."
Indokolás
A tulajdoni és használati viszonyok koncentrációját hivatott elõsegíteni a
módosító javaslatban foglalt rendelkezés.
17. A törvényjavaslat 31. §-ának d) pontja az alábbiak szerint egészül ki:
/A tag kötelessége, hogy/
"d) szõlõterületérõl, a bor tárolására alkalmas eszközeirõl,
tárolóterérõl nyilvántartást, továbbá szüretelési, [és] feldolgozási,
értékesítési (felhasználási) és vásárlási naplót vezessen, s a hegyközségnek
adatot szolgáltasson;"
Indokolás
A minõség és a származás ellenõrzése szempontjából van jelentõsége az
adatszolgáltatási szabályok kiegészítésének.
18. A törvényjavaslat 34. §-a az alábbiak szerint egészül ki:
" 34. § A hegyközségi tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek: az
illetékes földmûvelésügyi hivatal és állami természetvédelmi hatóság, valamint
az Országos Borminõsítõ Intézet képviselõje, továbbá a tanács mûködése
területén lévõ szõlészeti, borászati és kertészeti szakoktatási és kutatási
intézmények, valamint szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselõi."
Indokolás
A módosító javaslat szövegpontosító jellegû, egyébkénti indokai megegyeznek a
T/200/15., 17-18. szám alatti módosító javaslatokban megfogalmazottakkal.
19. A törvényjavaslat 35. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) A hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a
továbbiakban: nemzeti tanács), amely a hegyközségi tanácsok elnökeibõl, és
egy-egy küldöttjükbõl áll, s a nemzeti tanács által választott fõtitkárral
egészül ki."
Indokolás
A módosító javaslat a nemzeti tanács fõtitkárának jogállását hivatott
egyértelmûen rendezni.
20. A törvényjavaslat 36. §-a a következõk szerint egészül ki:
"36. § A nemzeti tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek a
földmûvelésügyi miniszter, az Országos Borminõsítõ Intézet, az Országos
Borszakértõ Bizottság, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem képviselõje,
[valamint] továbbá az országos szõlészeti-borászati kutatási intézmények,
valamint szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselõi. A tanács ülésére meg
kell hívni a napirend szerint érdekelt minisztérium képviselõjét."
Indokolás
Lásd a 18. sorszám alatti indokolást.
21. A törvényjavaslat 40.§-ának (1) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(1) A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében
meghatározza a szõlõ [növényi és állati] biológiai kártevõi ellen való
egységes, hatékony védelem, a célszerû telepítés és mûvelés, a szüretelés, a
feldolgozás, valamint a bor helyes kezelése szabályait, továbbá más, a
minõségvédelem szempontjából fontosnak ítélt szakmai követelményeket. A
hegyszabályok meghatározása során figyelembe kell venni a természet- és
tájvédelemre vonatkozó jogszabály elõírásait is."
Indokolás
A módosító javaslat kiegészíti a T/200/16.. szám alattit, mivel a kártevõk
elleni védekezés hatékony módját kell a hegyközségnek meghatározni.
22. A törvényjavaslat 40. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A rendtartást a hegyközség valamennyi tagjának és a földmûvelésügyi
miniszternek is meg kell küldeni, azon kívül a települési önkormányzat
hirdetõtábláján valamint a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell
tenni."
Indokolás
A rendtartásban foglalt normák követése akkor várható el a tagtól, ha van
módja azokat megismerni. Ugyanígy tudomást kell, hogy szerezzen a
rendtartásról a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter is.
23. A törvényjavaslat 42. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) A hegyközség a tagjai részére megállapíthatja azt a minõség, fajta
és feldolgozottsági fok szerinti legalacsonyabb értékesítési árat, amelyet a
termõhely védelme szempontjából szükségesnek ítél ([referencia-ár] termõhelyi
védõár)."
Indokolás
A módosító javaslat egyrészt új, kifejezõbb fogalmat használ a referencia-ár
helyett, másrészt kifejezi azt, hogy ezt az árat termékek szerint
differenciáltan kell meghatározni.
24. A törvényjavaslat 44. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"44. § (1) A hegyközség a mûveletlenül hagyott ültetvény tulajdonosát
megfelelõ határidõ biztosításával felszólítja, hogy a szükséges talaj- és
növényvédelmi munkákat végezze el, illetve a szõlõt mûvelje meg.
(2) Ha a felszólítás eredménytelen [marad], a hegyközség - választása
szerint -
a) a tulajdonos költségére elvégezteti a többi ültetvény károsodástól
való megóvása érdekében szükséges munkálatokat, vagy
b) gondoskodik az ültetvény mûvelésérõl, a termés szüretelésérõl és
értékesítésérõl, s az abból befolyt összeget - a költségek levonását követõen
- a tulajdonosnak kifizeti, illetve ha a költségek a bevételt meghaladják, a
tulajdonost határozattal a különbözet megtérítésére kötelezheti.
(3) A hegyközség a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a mûveletlenül
hagyott ültetvény tulajdonosával szemben államigazgatási eljárást
kezdeményezhet, emellett a hegyközségi rendtartásban meghatározott mértékû
bírságot szabhat ki.
(4) Ha az ültetvény tulajdonosa nem lelhetõ fel, vagy a felszólítást
követõ [három] két éven keresztül nem gondoskodik a szõlõ mûvelésérõl a többi
ültetvény károsodásának, illetve a mûveltetésbõl eredõ, a tagokat terhelõ
további költségek felmerülésének megelõzése érdekében a hegyközség
elrendelheti az ültetvénynek a tulajdonos költségére történõ kivágását. [A
tulajdonos a kivágás miatt kártérítést nem követelhet.]"
(5) A hegyközség kivágathatja az olyan mûveletlenül hagyott ültetvényt,
amelynek termõképessége nem állítható helyre, és amelynek tulajdonosa
ismeretlen vagy nem érhetõ el.
Indokolás
A módosító javaslat a hegyközség lehetõségeit kívánja bõvíteni a mûveletlenül
hagyott ültetvényekkel kapcsolatban.
25. A törvényjavaslat 45. §-ának (1) bekezdése módosul, és a § új (2)
bekezdéssel egészül ki, az eredeti (2) bekezdés jelölésének egyidejû
változtatásával:
"(1) A borászati üzem létesítésének és mûködtetésének engedélyezése
ügyében eljáró hatóság köteles beszerezni az üzem helye szerint illetékes
hegyközség [hozzájárulása] véleményét.
(2) Szõlõ mûvelési ágban nyilvántartott termõföld esetében a mûvelési ág
megváltoztatásához a hegyközség engedélye szükséges. A mûvelési ág változására
egyebekben a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 42.§-ában foglaltakat
kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy a földhivatal a mûvelési ág
visszaállításáról a hegyközség megkeresése alapján határoz."
Indokolás
Egyrészt elégséges, ha a borászati üzem létesítésével és mûködtetésével
kapcsolatban csak véleményezési joga van a hegyközségnek. Másrészt indokolt
megadni ugyanazt a jogot borvidéken és bortermõhelyen a hegyközségnek, amit a
földtörvény biztosít a természetvédelmi hatóságnak a védelem alatt álló
területen. Ez a klasszifikált termõhelyek védelmét szolgálja.
26. A törvényjavaslat 47. §-a az alábbi új c) és d) pontokkal egészül ki, az
eredeti jelölés értelemszerû változtatásával:
"c) a termékek piacrajutását elõsegítõ szolgáltatásokat szervez;
d) képviselheti a hegyközséget a származás- és minõségvédelemmel
kapcsolatos ügyekben;"
Indokolás
Az indokok megegyeznek a T/200/11.. számú módosító javaslat indokaival, a
bizottsági javaslat ahhoz képest pontosítja a normaszöveget.
27. A törvényjavaslat 49. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul és
a § új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A hegyközségi szervezetek közigazgatási ügyekben való eljárására az
államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény
(Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Alapszabályban, illetve szervezeti és mûködési szabályzatban kell
meghatározni a közigazgatási ügyben eljáró személy kizárás (Áe. 19. §) miatt
vagy bármely más okból való akadályoztatása esetére a feltételeknek megfelelõ
másik személy kijelölésére vonatkozó szabályokat."
Indokolás
A módosító javaslat hiányt pótol a közigazgatási ügyben eljáró személyek
akadályoztatása esetére irányadó szabályokkal.
28. A törvényjavaslat 50. §-a új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A hegyközségi, valamint a szõlõ- és borgazdálkodás területén
ellenõrzésre jogosult más szervezetek kötelesek együttmûködni, ellenõrzéseik
tapasztalatairól egymást kölcsönösen tájékoztatni."
Indokolás
A különbözõ, ellenõrzésre jogosult szervezetek számára indokolt elõírni az
együttmûködés kötelezettségét.
29. A törvényjavaslat 53. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(3) Az újonnan telepített szõlõterület után a telepítéstõl számított
[három] négy évig nem kell járulékot fizetni."
Indokolás
A módosító javaslat a járulékfizetést ahhoz az idõhöz igyekszik igazítani, ami
után a szõlõültetvénytõl haszon remélhetõ.
30. A törvényjavaslat 53. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Adományt, valamint más vagyoni elõnyt csak olyan személytõl lehet
elfogadni, aki a hegyközség tevékenységében érdektelen."
Indokolás
Közigazgatási ügyben eljáró szervezetrõl lévén szó, a közélet tisztasága
szempontjából lényeges ez a rendelkezés.
31. A törvényjavaslat 56. §-ának (3) bekezdése kiegészül az alábbiak szerint:
"(3) Az elõkészítõ bizottságok tagjai a támogatás felhasználása során az
ilyen ügyben általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni, a
felhasználással kapcsolatos kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a
polgári jogi felelõsség általános szabályai szerint felelnek. A támogatás
felhasználásáról az elõkészítõ bizottság elszámolást készít, amit az alakuló
közgyûlés hagy jóvá."
Indokolás
A támogatással való elszámolásra a törvényjavaslat nem tartalmazott
rendelkezést, ezért a módosító javaslat hiányt pótol.
32. A törvényjavaslat 60. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) E törvény hatálybalépését követõ [három] négy hónapon belül meg kell
alakítani településenként az elõkészítõ bizottságokat, és a hegyközségek
alakuló közgyûléseit 1995. [május 31] szeptember 30-ig meg kell tartani."
Indokolás
A várható hatálybalépéshez igazodó határidõt, illetve határnapot tartalmaz a
módosító javaslat.
33. A törvényjavaslat 62. §-a az alábbiak szerint módosul:
"62. § Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján
létrejött, "hegyközség" elnevezést viselõ társadalmi szervezet [ amely a 2.
§-ban meghatározott településen mûködik, köteles elõkészíteni] a jegyzõnél
tett bejelentéssel vállalhatja az e törvény rendelkezéseinek megfelelõ alakuló
közgyûlés elõkészítését. [A szervezet tagjára nem vonatkozik a 6. § (1)
bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség.] Ilyen esetben a jegyzõnek,
illetve az elõkészítõ bizottságnak e törvényben meghatározott jogait az
elõkészítést végzõ társadalmi szervezet gyakorolja."
Indokolás
Nem indokolt kötelezõvé tenni a hegyközségi egyesületek számára az
elõkészítést; választásuk alapján legyen erre lehetõségük.
34. A törvényjavaslat új alcímmel és új 64. §-sal egészül ki, egyidejüleg az
eredeti számozás ennek megfelelõen változik:
Átmeneti rendelkezések
64. §
(1) A 12. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettséget a megalakulás évében
december 31-ig kell teljesíteni.
(2) A 44. § (5) bekezdése a törvény hatálybalépésétõl számított két év
eltelte után alkalmazható."
Indokolás
Az (1) bekezdés az adatszolgáltatás rendjét kívánja összhangba hozni a
megalakulás szabályaival, a (2) bekezdés pedig türelmi idõt kíván biztosítani
az elhagyott, leromlott állapotú szõlõk tulajdonosai számára.
35. A törvényjavaslat 64. §-a az alábbiak szerint egészül ki:
"Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy
a) a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a
hegyközségek megalakulásához nyújtott költségvetési támogatás igénybevétele
feltételei és elszámolása,
b) a hegyközségi tagok, a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok
adatszolgáltatása,
c) a származási bizonyítvány kiadása, valamint
d) a belügyminiszterrel együttes rendeletben a törvény által
meghatározott közigazgatási feladatoknak a hegyközségek részére történõ
átadása
rendjét szabályozza."
Indokolás
A felhatalmazás szabályait a hatálybalépést követõen szükségessé váló
kormányzati intézkedések miatt kell kiegészíteni.
36. A törvényjavaslat 65. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseinek
kivételével - az 1995. évi [január] március hó 1. napján lép hatályba."
Indokolás
Lásd a 32. sorszám alatti indokolást.
37. A törvényjavaslat 65. § (3) bekezdése módosul, jelölése a) pontra változik
és a bekezdés b) és c) pontokkal egészül ki:
"(3) A törvény hatálybalépésével egyidejüleg
a) az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 1. §-ának
(2) bekezdés a következõ c) ponttal egészül ki:
/A törvény hatálya nem terjed ki/
"c) A hegyközség által megállapított [referencia-árra] termõhelyi
védõárra."
b) a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 36. §-a (1) bekezdésének
elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejüleg a § (4)
bekezdéssel egészül ki:
"A használó - ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint -
köteles a termõföldet mûvelési ágának megfelelõ termeléssel hasznosítani, vagy
termelés folytatás nélkül a talajvédelmi elõírásokat betartani (hasznosítási
kötelezettség).
(4) Szõlõt és gyümölcsöst a mûvelési ágnak megfelelõ termeléssel kell
hasznosítani. "
Indokolás
Egyrészt a referencia-árra vonatkozó rendelkezést kell összhangba hozni az
azzal kapcsolatos módosító javaslattal, másrészt a földtörvény szabályait
szigorítja a módosító javaslat azzal, hogy szõlõ és gyümölcsös esetében a
mûvelési kötelezettséget visszaállítja. E mûvelési ágaknál ugyanis csak a
talajvédelmi elõírásoknak való megfelelés nem elégséges a szomszédos
ingatlanok tulajdonosai érdekeinek megvédésére. Ezen kívül a törvényjavaslat
44. §-ával is meg kell teremteni az összhangot.
38. A törvényjavaslat 1. számú mellékletének I/3.,4,12, és 20. pontjai az
alábbiak szerint módosulnak:
3. Kiskunsági borvidék
Akasztó, Ágasegyháza, Ballószög, Balotaszállás, Bácsalmás, Bácsszõlõs, Bócsa,
Borota, [Bugac,] Csengõd, Csikéria, Csólyospálos, Felsõlajos, Fülöpháza,
Fülöpjakab, Fülöpszállás, Harkakötöny, Harta, Helvécia, Hercegszántó,
Imrehegy, Izsák, Jakabszállás, Jánoshalma, Jászszentlászló, Kaskantyú, Kecel,
Kecskemét, Kerekegyháza, Kéleshalom, Kiskõrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas,
Kiskunmajsa, Kunbaja, Kunbaracs, Kunfehértó, [Kunszállás,] Kunszentmiklós,
Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Móricgát, Nyárlõrinc, Orgovány, Páhi,
Pirtó, Solt, Soltszentimre, Soldtvadkert, Szabadszállás, Szentkirály
(Lászlófalva), Tabdi, Tázlár, Tiszaalpár, Tiszakécske, Tompa, Városföld,
Zsana.
4. Ászár-Neszmélyi borvidék
a) Bársonyos-Császári körzet: Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki,
Kisbér, Vérteskethely;
...
12. Soproni borvidék
[Balf,] Fertõboz, Fertõendréd, Fertõrákos, Fertõszentmiklós, Fertõszéplak,
Harka, Hidegség, Kópháza, [Magyarfalva,] Sopron.
20. Tokajhegyaljai borvidék
Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi,
[Bodrogszegi,] Erdõbénye, Erdõhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye,
Makkoshotyka, Mád, Mezõzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány,
Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya,
Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu.
Indokolás
A mellékletben felsorolt települések státusváltozásai (vagy névváltozás) miatt
van szükség a módosító javaslatra.
Budapest, 1994. december 13.
Dr. Orosz Sándor
a Bizottság elnöke