ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnöke
Módosító javaslat
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására a T/233.. számon
beterjesztett törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslatokat terjesztem
elõ:
A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat 5. számú melléklete által a Tv.-t kiegészítõ 6. számú
melléklet 1.1, 2.2, 2.3, 2.4, 3. pontjának rendelkezése helyére a következõ
rendelkezések lépnek, egyidejûleg 6. pontja elhagyásra kerül:
"1.1 Az általányadózás évét megelõzõ évben az egyéni vállalkozói bevétele a
[3] 5 millió forintot, abban az esetben pedig, ha az egyéni vállalkozói
tevékenységét kizárólag az e melléklet 2.3 és 2.4 pontjában meghatározott
kiskereskedõként gyakorolja, a [15] 20 millió forintot nem haladta meg. A
tevékenységet az elõzõ évben évközben kezdõ egyéni vállalkozónál a mûködés egy
napjára jutó bevételt kell évesíteni és ennek alapján lehet megállapítani,
hogy az átalányadózás bevételhatárban meghatározott feltételei fennállnak-e. A
tevékenységét kezdõ egyéni vállalkozó is választhatja a tevékenységének
megkezdése évében az átalányadót, ha az e mellékletben foglalt feltételeknek
egyébként megfelel. Az átalányadó kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység
egészére választható.
[1.2 Nem választható az átalányadózás az olyan egyéni vállalkozói
tevékenységre, amelybõl származó jövedelem után - ha nem egyéni vállalkozói
igazolvány birtokában gyakorolná e tevékenységét a magánszemély - a szellemi
tevékenységbõl származó jövedelemre vonatkozó adókedvezményt lehetne igénybe
venni.]
2.2 Az átalányadót választó egyéni vállalkozó (kivéve az 2.3 és 2.4 pontban
megjelölt egyéni vállalkozót) átalányadó alapja az adóévben elért 2.1 pont
szerinti bevételének [20] 15 százaléka.
2.3 A kizárólag az üzletek mûködésérõl szóló jogszabály alapján a közvetlen
fogyasztók részére kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
átalányadó alapja az adóévben elért 2.1 pont szerinti bevételének [13] 10
százaléka. E melléklet alkalmazásában nem tartozik e körbe az említett
jogszabály szerinti vendéglátó-ipari, idegenforgalmi, szolgáltatói,
kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység, továbbá a pénznyerõ automata
üzemeltetése.
Amennyiben az egyéni vállalkozó az adott évi egyéni vállalkozói tevékenysége
során a kiskereskedelem körébe nem tartozó tevékenységet is folytat, csak a
2.2 pont szerinti [20] 15 százalékos átalányadó-alap alkalmazására jogosult
azzal, hogy az átalányadózásra jogosító bevételhatára ennek megfelelõen évi
[3] 5 millió forint.
2.4 A 2.3 pontban megjelölt egyéni vállalkozó átalányadó alapja az adóévben
elért 2.1 pont szerinti bevételének 7 százaléka, amennyiben kiskereskedelmi
tevékenysége (külön-külön vagy együttesen) az üzletek mûködésérõl szóló
jogszabályban foglaltak közül kizárólag a következõk mûködtetésére terjed ki:
üzletköri jelzõszám
- élelmiszer áruház I. 10.
- élelmiszer szaküzlet I. 11.
- élelmiszer jellegû vegyesüzlet I. 12.
- vegyi áruk üzlete I. 31.
- drogéria és gyógynövény szaküzlet I. 32.
- egyéb szakboltok (I.6.) közül a termény és takarmánybolt.
Amennyiben az egyéni vállalkozó, az adott évi egyéni vállalkozói tevékenysége
során az elõzõekben felsoroltakon túlmenõen más - de csak a 2.3 pont szerinti
- kiskereskedelmi tevékenységet is folytat, akkor a 2.3 pont szerinti [13] 10
százalékos átalányadó-alap alkalmazására jogosult.
3. Az átalányadó alapja után az adó mértéke [25] 18 százalék. Abban az
esetben, ha az egyéni vállalkozó átalányadó alapja az évi 200 ezer Ft-ot nem
haladja meg, az elõzõek szerinti kiszámított adónak csak az 50 százalékát kell
megfizetnie, ha az átalányadó alkalmazásának évében a 37. § (1) bekezdése
szerint adó fizetésére nem kötelezett."
Indokolás
Az átalányadóra kidolgozott javaslat mögöttes szándéka nyilvánvaló: a
vállalkozók az ellenõrzések hiánya miatt a mai önadózásos rendszerben még
ennyi adót sem fizetnek. A tévedés ott rejlik, hogy a választható átalányt
nyilván azok választják csak, akik ma ennél több adót fizetnek. Nincs akadálya
annak, hogy ugyanaz a vállalkozó párhuzamosan több vállalkozást mûködtessen,
az egyikre a költségeit telepítve, a másikra pedig az átalányt választják. A
javaslat nem adóátalány, mert az átalány alapelemre a sír-nevet alapon
mûködtetett pausálé. Ehelyett egy alacsony kulcsú bruttó forgalmi adóhoz, vagy
a helyi iparûzési adóhoz hasonló keveréket produkál, ami közgazdaságilag nem
illeszthetõ az adórendszerbe. Nemcsak arról van szó, hogy a változtatások
költségvetési és az adóterhelésre gyakorolt hatását nem mutatja be a javaslat,
hanem arról, hogy az átalányadózás miatt az abban résztvevõ több tízezer
vállalkozó a beszerzéseinél legkevésbé sem lesz érdekelt az ÁFA-s számlák
gyûjtögetésében, így tovább szélesedhet a fekete gazdaság, s az átalányadózás
az ÁFA bevételek elmaradásában mérhetõ majd jól.
Aggályos az 1.2 pont, mert a szellemi tevékenység eddigi kedvezményét
diszkriminatív módon egy lehetõségbõl való kizárásra használja. Különösen
furcsa ez akkor, mikor a szellemi tevékenység eddigi preferenciája a felére
csökken.
Módosító javaslatunk a felvetett problémáknak csak egy kis részére ad
megoldást, konkrétan az egyes jövedelem- és adóátalányok megállapításának
bõvítését azzal a céllal teszi, hogy széles körben lehessen élni az átalányadó
lehetõségével. Az ÁFA kapcsán felvetett problémákra vonatkozóan szükségesnek
tartjuk, hogy a javaslatot elõterjesztõ módosítsa eredeti javaslatát.
Budapest, 1994. november 21.
Barsiné Pataky Etelka
(MDF)