ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán Úrnak,
az Országgyûlés Elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr !
A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására benyújtott
T/233.. számú törvényjavaslathoz a következõ
módosító indítványokat
terjesztem elõ:
1. A törvényjavaslat 1. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(2) A Tv. 3. §-ának 29. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
" 29. A 7. § (1) bekezdésének 30. pontjában említett ösztöndíjon az oktatási
intézményekben folytatott tanulmányokra, külföldi tanulmányútra, illetve a
kutatásra folyósított összeget kell érteni. A 38. § (1) bekezdés
alkalmazásában ösztöndíjnak azt az összeget kell tekinteni amelyet [a]
közoktatási-, illetve felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányokra
folyósítanak az intézmény tanulója részére."
Indokolás
Az elmúlt években egyre több települési önkormányzat, vállalkozás ismerte
fel, hogy a tehetséges, de rossz anyagi körülmények között élõ diákokat -
annak érdekében, hogy tanulmányaikat az adott iskolatipusban befejezhessék -
támogatni kell. Ezek az ösztöndíjak pontosan annyi adókedvezményt érdemelnek
mint a költségvetési forrásból biztosított ösztöndíjak, hiszen céljaik teljes
mértékben megegyeznek a költségvetési intézmények által folyósított
ösztöndíjak céljaival.
2. A törvényjavaslat 3. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(5) A Tv. 7. § (1) bekezdése 30. pontjának b) és c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"30. b) minden alapítványból és közérdekû kötelezettségvállalásból a 3. § 24.
pontja szerint szociálisan rászoruló részére szociális célra, egészségügyi,
gyermek és ifjúsági, közoktatási, b¾nmegelõzési célra kifizetett összeg,
továbbá a diák- és szabadidõsport szervezõjének és résztvevõjének alkalmanként
legfeljebb az 500,- forintot meg nem haladóan kifizetett összeg."
Indokolás
Gyermek- és ifjúsági célokra, illetve a közoktatásra évtizedek óta nincs
elegendõ forrás az állami költségvetésben. A civil szektor saját forrásait
csak akkor mozgósítja e célokra, ha az nem az állami adóbevételeket növeli,
hanem a gyerekek és a fiatalok illetve az oktatás helyzetét javítja. A diák-
és szabadidõsport események szervezõi az eddigi szabályok szerint nem voltak
kedvezményezettek, ezért aztán nem is sokan szerveztek programokat. A
módosítás arra irányul, hogy a diák- és szabadidõsport programok szervezõi és
résztvevõi a mai körülmények között elfogadható mérték¾ adómentességet
élvezzenek.
3. A törvényjavaslat 17. §-ában a Tv. 38/A. § (1) bekezdés i) pontját
megállapító szöveg a következõk szerint módosul:
i) a belföldi székhelyû alapítvány (közalapítvány), továbbá a közérdekû
kötelezettségvállalás céljára (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár(ak)ba a nem tag magánszemély támogató pénzbeli adományát is) az
adóévben befizetett összeg - kivéve az egyéni vállalkozó által az 1. számú
melléklet alapján költségként elszámolt összeget - 30 százaléka, az alapítvány
(közalapítvány) illetve a közérdekû kötelezettségvállalást szervezõ, továbbá
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár igazolása alapján, amennyiben az
alapítvány, a közérdekû kötelezettségvállalás betegségmegelõzõ és gyógyító,
tudományos, kutatási, környezetvédelmi, mûemlékvédelmi, természetvédelmi,
kulturális, oktatási, sport, Ívallási célt, a munkanélküliség enyhítését, az
állampolgári jogok, a közrend, közbiztonság védelmét, a gyermekek, a fiatalok,
az öregek és a hatrányos helyzetûek, illetõleg a magyarországi nemzeti és
etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos
elõbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését, a [törvényhozói munka
elõsegítését] szolgálja és ha egyidejûleg az alapítvány mûködési szabályzata
valamint az alapítványi, illetõleg a közérdekû kötelezettség-vállalási
pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott
összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben
vagyoni elõny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják;
Indokolás
A gyermek- és ifjúsági célok kedvezményezését számos törvény is indokolja,
hiszen állami ellátási kötelezettségektõl mentesítik az alapítványok az
államháztartást. A munkanéküliség enyhítése és az állampolgári jogok védelme
állami feladat is. Ilyen céllal állami szervek az elmúlt években hoztak is
létre (köz)alapítványt. E célok kedvezményes támogatása az állami terheket
csökkentheti a jövõben.
Budapest, 1994. november 22.
Csizmár Gábor