ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/234/32..

dr. Gál Zoltán úrnak

az Országgyûlés Elnöke Módosító javaslat

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítására

T/234.. számon beterjesztett törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslatot

terjesztem elõ:

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról

szóló törvényjavaslat 11. §-a által az áfa tv. 38. §-ának (1) bekezdését

megállapító rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"38. §. (1) Az adóalany köteles a levonható és a le nem vonható elõzetesen

felszámított adó összegét nyilvántartásában egymástól elkülönítetten kimutatni

/tételes elkülönítés/, kivéve, ha a termékértékesítéshez és a szolgáltatás

nyújtáshoz kapcsolódó, elõzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem

különíthetõ el."

Indokolás

A törvény mai szövege feltételesen fogalmaz, amikor elõírja a levonásra

jogosító és nem jogosító tevékenységek tételes elkülönítését. Az elfogadásra

javasolt szöveg kategorikusan - nyilván a jövõben szankcióval sújtott -

kötelezettségként ír elõ olyan magatartást, amelyrõl a következõ bekezdésben

maga is elismeri, hogy erre esetleg nincs is mód maradéktalanul. Az (1)

bekezdés új megfogalmazása ugyanakkor értelmetlenné teszi a (2) bekezdésben

foglalt utalást: "...az (1) bekezdés szerinti szabály alkalmazásával a

termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó elõzetesen

felszámított adó maradéktalanul nem különíthetõ el..", ugyanis a javaslat

szerint az (1) bek. nem nyilvántartási módot szabályoz, hanem egy imperatív

szabályt tartalmaz, még akkor is, ha a jogszabály tervezetének megfogalmazója

pontosan tudja, hogy bizonyos esetben erre nincsen mód /pl. ugyanabban az

irodában, üzletben adóköteles és tárgyi adómentes termékértékesítést vagy

szolgáltatást is végeznek. Lehetetlenre a törvény sem kötelezhet.

Budapest, 1994. december 1.

Demeter Ervin

M D F

Eleje Honlap