ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló 1991. évi LXXVIII.
Tv. módosítását célzó - T/235..sz. alatt benyújtott - törvényjavaslat 1.§-hoz
az alábbi
módosító indítványt
terjesztjük elõ.
1.§
A FAT 1.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"1.§. (1) Fogyasztási adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni az 1. számú
mellékletben megnevezett termékeknek
a) az adó alanya (3.§.) által - az e törvény II. fejezetében
meghatározott feltételek szerinti - belföldön történõ értékesítése,
valamint
b) az importálása
után.
(2) Importálásnak
a) a termék külföldrõl belföldre, a belföldi forgalom számára való
vámkezeléssel vagy vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárással történõ
behozatala,
b.) a termék külföldrõl belföldre jogellenesen történõ bejuttatása,
valamint a vámáru jogellenes belföldi forgalomba hozatala,
c) a behozatali elõjegyzésben vámkezelt termék esetében az elszámolási
kötelezettség elmulasztása
d.) a termék mennyiségi egységére megállapított adótétel megfizetése
tekintetében a kiviteli elõjegyzésben vámkezelt és külföldre kivitt
termékbõl bérmunkában ott elõálított termék behozatala
minõsül.
(3) Nem minõsül importálásnak a kiviteli elõjegyzésben vámkezelt és
visszahozott termék, valamint az így vámkezelt és külföldre kivitt termékbõl
bérmunkában ott elõállított termék behozatala, kizárólag a százalékos adó
megfizetése tekintetében. [ illetve a végleges rendeltetéssel kiszállított, de
elõre nem látható okból visszaküldött terméknek a visszahozatala is.]
Indokolás
A kiviteli elõjegyzésben kivitt és abból bérfeldolgozással külföldön
elõállított termék után a törvényjavaslat szerint a fogyasztási adót az
értékesítéskor kell az adóalanynak megfizetni. Ez azt jelenti, hogy - szemben
a késztermékimporttal - a tételes adó alá esõ jövedéki termékek ilyen
importjánál az adó megfizetése átkerül a nehezebben ellenõrizhetõ önadózási
formába. A bérfeldolgozási konstrukciónál a külföldre fizetendõ összeg a
bérfeldolgozási díj - ezért a termék mennyiség meghatározása is bizonytalanná
válhat.
További probléma, hogy ez a szabályozás nem versenysemleges, mert - túl az
adóvisszaélés lehetõségén - finanszírozási szempontból versenyelõnyt biztosít
a külföldön történõ bérfeldolgoztatásnak.
A módosítási javaslat azt célozza, hogy a tételes adó alá esõ termékek
bérfeldolgoztatásból történõ importja az általános szabály alá kerüljön és így
az adókikerülés lehetõsége megszünjön. Ezáltal növelhetõ legyen a
fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevétel.
A törvényjavaslat 1. § (3) bekezdése biztosítja a százalékos mértékû kulcs alá
esõ termékek külföldön történõ bérfeldolgoztatása esetén elérhetõ "adónyerés"
kizárását. Az elhagyni javasolt szövegrész az adókikerülés esélyét csökkenti.
Budapest, 1994. november 30.
Kovács Tibor Miklós László
MSZP MSZP
A probléma megoldható, ha a Házszabály 102. § (1) bekezdése értelmében a
kijelõlt bizottság (Gazdasági) benyújtja a következõ módosító javaslatot:
A FAT 8.§. (2) bekezdése helyére a következõ rendelkezés lép:
"Termékimport esetén - a kiviteli elõjegyzésben vámkezelt és külföldre kivitt
termékbõl bérmunkáltatással ott elõállított százalékos adómérték alá esõ
termék behozatalát kivéve - az adófizetési kötelezettség a terméknek a
belföldi forgalom számára történõ vámkezelése alkalmával tartott elsõ
áruvizsgálat idõpontjában keletkezik."
A FAT 9.§. (1) bekezdésének a./ és e./ pontja helyére a következõ rendelkezés
lép:
a./ "a saját elõállítású és bérmunkában - belföldön vagy külföldön -
termeltetett termékeknél az értékesített termék fogyasztási adót,
általános forgalmi adót, kereskedelmi árrést nem tartalmazó ellenértéke,
e./ "importált termék esetében pedig a vámérték, kivéve a kiviteli
elõjegyzésben vámkezelt és külföldre kivitt termékbõl bérmunkáltatással
elõállított termék behozatalát"
Ugyanakkor a javaslat elfogadás esetén nem oldódik meg az a mai probléma, hogy
a törvény 9.§. (1) bekezdésének e./ pontja értelmében a százalékos mértékû
adókulcs alá esõ termékek importja esetén az adó alapja a vámérték, tehát a
bérfeldolgozási díj. Így adónyerés révén szintén a külföldi - tényleges vagy
látszat - bérfeldolgozás válik üzletileg elõnyössé.