MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
IPARI és KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM
MINISZTER
V á l a s z
dr. Szabó Iván (MDF) és Németh Zsolt (FIDESZ) országgyûlési képviselõk közös
interpellációjára
1. Milyen kapcsolat van a villany áremelés elhalasztása és az önkormányzati
választások idõzítése között;
Semmilyen.
A villamosenergia ipar árbevétele már évek õte nem fedezi a biztonságos,
folyamatos szolgáltatás fenntartásához szükséges társadalmilag elfogadott
költségeket. Az iparág a szolgáltatást csak a vagyon felélése, a
karbantartás legszükségesebb mértékûre kolrátozása árán tudta és tudja
biztosítani. Ez a tény és ennek veszélyei a szekemberek és a gazdaság
irányítói számára általánosan ismertek, az áremelét már régen meg kellett
volna lépni. Számunkra nem ismert, hogy az elmaradás milyen összeföggésben
volt az 1994. évi parlamenti választásokkal, de tény, hogy eddig nem történt
meg. Az õj kormány mûszaki, gazdasági, privatizációs okokból tovább nem
halasztható kényszerként örökölta az áremelét. A szeptember végére
elõkészített javaslat, nem a ténylegesen felmerülõ költségeken, csak azok
becsült értékén alapult, és a szükséges emelésnek csak egy részét
tartalmazta, ami e probléma továbbéléséhez vezetett volna. Megfelelõ
elõkészítése további gondos kimuntatást követlet. Emellett az áremelés a
társadalom számára csak megfelelõ kompenzációval együtt viselhetõ el, aminek
rendszerét alaposan, ellentmondásmentesen kell kidolgozni.
2. A jövõ év elejére beígért 70-90 %-os ármeleés htásait milyen kompenzációval
kívánja enyhíteni;
Az 1995. évi energiaár emeléshez kapcsolódó lakossági kompenzációra a
Népjóléti Minisztérium készített javaslatot. Ennek megfelelõen a kompenzáció
címzettjei a lakosság alacsony jövedelmû csoportjai: a kisnyugdíjasok, a
kisjövedelmû nagycsaládosok, ill. gyermeküket egyedül nevelõk és a
munkanélküliek. A javaslat 7-9 milliárd Ft szétosztása eseténa a fûtési
szezonban hat hónapban személyenként 500-1000 Ft/fõ kompenzációs juttatással
számol, a nagy szociális elosztási rendszerek felhasználásával:
Ami az MVM Rt-ben levezényelt vezetõváltást illeti:
1. Mi a vezetõváltás valóságos indoka? Mi a szakmai és mi a poligikai
szempontok szerepe a vezetõváltásban?
Az MVMT 1992 elején alakult részvénytársasággá a piacibb mûködés, az iparág
privatizációja érdekében. Az MVM Rt. gyakorlatilag állami tulajdonban van. A
privatizáció a nemzetgazdaság egyértelmû érdeke, s annak végrehatása
kormányzati feladat. A közel három év óta részvénytársasággaá alakult MVM
Rt-nél nem történtek meg az eredményes privatizációhoz szükséges lépések
(lásd az elmúlt évben az áramszolgáltató Rt-k eredménytelen, részleges
privatizációját), a korábbi vezetés által a deklarált szándék ehhez nem volt
elegendõ. Ezért a kormány kötelességének megfelelõen - tulajdonosi
szervezetén, az ÁV Rt-n keresztül - az MVM Rt. vezetõségének megújításáról
döntött.
A villamosenergia rendszer mûködtetésért elsõdlegesen felelõs testület
megújítása az iparág elõtt állõ és a nemzetgazdaság szintjén is kiemelkedõen
fontos feladatok sikeres végrehajtása érdekében történt. Az új vezetõség
valamennyi tagját szakmai hozzárértés és döntõ többségét a villamosiparban
megszerzett gyakorlat jellemzi. A megújítás azért is elkerülhetetlenné vált,
mert az iparág felsõszintû vezetésének kapcsolatai szinte minden, az
eredményes munkához szükséges területen megromlottak. A vezetés hozzú idõ
óta nem tudott együttmûködni a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel, az
iparág szakgárdájával és a tulajdonost megtestesítõ ÁV Rt-vel. A villamos
energia rnedszer mûszaki fejlesztése megtorpart, a berendezések
szintentartása a szükséges mérték alá csökkent és így a szolgáltatás
jövõbenibiztonságának feltételei sérültek. Késtek a jövõt megalapozó erõmûvi
és hálózati fejlesztések. A tulajdonos nem kapta meg az eredményes
privatizációhoz szükséges együttmûködési készséget, segítséget és jelentõsen
késik azon intézkedések, feladatok végrehajtása, amelyek az iparágat az
ország és a fogyasztók érdekében piacibb, hatékonyabb mûködésûvé kell, hogy
tegyék.
2. Jár-e vezetõváltás koncepcióváltással a villamosipar jövõjét illetõen?
Az Országgyûlés 1993. áprilisában fogadta el "A magyar energiapolitika" c.
kormánytájékoztatást, amely megadta a villamosenergia-ipar jövõjét is
körvonalazó koncepció kereteit. Az energiapolitikai célok és stratégiai
elvek ebben ma is rögzítettek, ilyen értelemben tehát nincs koncepcióváltás
a villamosenergia-iparban. Az energiapoligika megvalósításában azonban
szerepet kellett volna kapnia a privatizációnak, a piacibb mûködési modell
és szervezeti struktúra létrehozásának, az értékarányos árrendszer
kialakításának, valamint a mindehhez szükséges jogi és közgazdasági
szabályozás kimunkálásának. A privatizációs koncepciõ kialakítása
kormányzati felelõsség. A villamosenergia-ipar vezetésének kötelessége a
krmányzati döntések következetes, a nemzetgazdaság céljait szolgáló
végrehajthatósága feltételeinek megteremtése. Az MVM Rt. új vezetõségének ma
ez az elsõdleges feladata, mûködését ennek megfelelõen kezdte el. E munka
elsõ kézzel fogható jele, hogy az MVM Rt. új vezetésének jelentõs szerepe
van abban, hogy a szakmai körök és a munkavállalói érdekképviseletek
bevánásával körvonalazódik egy konszenzuson alapuló privatizációs javaslat.
Budapest, 1994. december 2.
Pál László