MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

IPARI és KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM

MINISZTER

I/238/1..

V á l a s z

dr. Szabó Iván (MDF) és Németh Zsolt (FIDESZ) országgyûlési képviselõk közös

interpellációjára

1. Milyen kapcsolat van a villany áremelés elhalasztása és az önkormányzati

választások idõzítése között;

Semmilyen.

A villamosenergia ipar árbevétele már évek õte nem fedezi a biztonságos,

folyamatos szolgáltatás fenntartásához szükséges társadalmilag elfogadott

költségeket. Az iparág a szolgáltatást csak a vagyon felélése, a

karbantartás legszükségesebb mértékûre kolrátozása árán tudta és tudja

biztosítani. Ez a tény és ennek veszélyei a szekemberek és a gazdaság

irányítói számára általánosan ismertek, az áremelét már régen meg kellett

volna lépni. Számunkra nem ismert, hogy az elmaradás milyen összeföggésben

volt az 1994. évi parlamenti választásokkal, de tény, hogy eddig nem történt

meg. Az õj kormány mûszaki, gazdasági, privatizációs okokból tovább nem

halasztható kényszerként örökölta az áremelét. A szeptember végére

elõkészített javaslat, nem a ténylegesen felmerülõ költségeken, csak azok

becsült értékén alapult, és a szükséges emelésnek csak egy részét

tartalmazta, ami e probléma továbbéléséhez vezetett volna. Megfelelõ

elõkészítése további gondos kimuntatást követlet. Emellett az áremelés a

társadalom számára csak megfelelõ kompenzációval együtt viselhetõ el, aminek

rendszerét alaposan, ellentmondásmentesen kell kidolgozni.

2. A jövõ év elejére beígért 70-90 %-os ármeleés htásait milyen kompenzációval

kívánja enyhíteni;

Az 1995. évi energiaár emeléshez kapcsolódó lakossági kompenzációra a

Népjóléti Minisztérium készített javaslatot. Ennek megfelelõen a kompenzáció

címzettjei a lakosság alacsony jövedelmû csoportjai: a kisnyugdíjasok, a

kisjövedelmû nagycsaládosok, ill. gyermeküket egyedül nevelõk és a

munkanélküliek. A javaslat 7-9 milliárd Ft szétosztása eseténa a fûtési

szezonban hat hónapban személyenként 500-1000 Ft/fõ kompenzációs juttatással

számol, a nagy szociális elosztási rendszerek felhasználásával:

Ami az MVM Rt-ben levezényelt vezetõváltást illeti:

1. Mi a vezetõváltás valóságos indoka? Mi a szakmai és mi a poligikai

szempontok szerepe a vezetõváltásban?

Az MVMT 1992 elején alakult részvénytársasággá a piacibb mûködés, az iparág

privatizációja érdekében. Az MVM Rt. gyakorlatilag állami tulajdonban van. A

privatizáció a nemzetgazdaság egyértelmû érdeke, s annak végrehatása

kormányzati feladat. A közel három év óta részvénytársasággaá alakult MVM

Rt-nél nem történtek meg az eredményes privatizációhoz szükséges lépések

(lásd az elmúlt évben az áramszolgáltató Rt-k eredménytelen, részleges

privatizációját), a korábbi vezetés által a deklarált szándék ehhez nem volt

elegendõ. Ezért a kormány kötelességének megfelelõen - tulajdonosi

szervezetén, az ÁV Rt-n keresztül - az MVM Rt. vezetõségének megújításáról

döntött.

A villamosenergia rendszer mûködtetésért elsõdlegesen felelõs testület

megújítása az iparág elõtt állõ és a nemzetgazdaság szintjén is kiemelkedõen

fontos feladatok sikeres végrehajtása érdekében történt. Az új vezetõség

valamennyi tagját szakmai hozzárértés és döntõ többségét a villamosiparban

megszerzett gyakorlat jellemzi. A megújítás azért is elkerülhetetlenné vált,

mert az iparág felsõszintû vezetésének kapcsolatai szinte minden, az

eredményes munkához szükséges területen megromlottak. A vezetés hozzú idõ

óta nem tudott együttmûködni a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel, az

iparág szakgárdájával és a tulajdonost megtestesítõ ÁV Rt-vel. A villamos

energia rnedszer mûszaki fejlesztése megtorpart, a berendezések

szintentartása a szükséges mérték alá csökkent és így a szolgáltatás

jövõbenibiztonságának feltételei sérültek. Késtek a jövõt megalapozó erõmûvi

és hálózati fejlesztések. A tulajdonos nem kapta meg az eredményes

privatizációhoz szükséges együttmûködési készséget, segítséget és jelentõsen

késik azon intézkedések, feladatok végrehajtása, amelyek az iparágat az

ország és a fogyasztók érdekében piacibb, hatékonyabb mûködésûvé kell, hogy

tegyék.

2. Jár-e vezetõváltás koncepcióváltással a villamosipar jövõjét illetõen?

Az Országgyûlés 1993. áprilisában fogadta el "A magyar energiapolitika" c.

kormánytájékoztatást, amely megadta a villamosenergia-ipar jövõjét is

körvonalazó koncepció kereteit. Az energiapolitikai célok és stratégiai

elvek ebben ma is rögzítettek, ilyen értelemben tehát nincs koncepcióváltás

a villamosenergia-iparban. Az energiapoligika megvalósításában azonban

szerepet kellett volna kapnia a privatizációnak, a piacibb mûködési modell

és szervezeti struktúra létrehozásának, az értékarányos árrendszer

kialakításának, valamint a mindehhez szükséges jogi és közgazdasági

szabályozás kimunkálásának. A privatizációs koncepciõ kialakítása

kormányzati felelõsség. A villamosenergia-ipar vezetésének kötelessége a

krmányzati döntések következetes, a nemzetgazdaság céljait szolgáló

végrehajthatósága feltételeinek megteremtése. Az MVM Rt. új vezetõségének ma

ez az elsõdleges feladata, mûködését ennek megfelelõen kezdte el. E munka

elsõ kézzel fogható jele, hogy az MVM Rt. új vezetésének jelentõs szerepe

van abban, hogy a szakmai körök és a munkavállalói érdekképviseletek

bevánásával körvonalazódik egy konszenzuson alapuló privatizációs javaslat.

Budapest, 1994. december 2.

Pál László

Eleje Honlap