1
ORSZÁGGYÛLÉS MEZÕGAZDASÁGI
BIZOTTSÁGA
Bizottsági módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán úr részére
az Országgyûlés elnökének
B u d a p e s t
Tisztelt Elnök Úr!
Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Alaptv.) egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítésérõl
szóló, T/251.. számon benyújtott törvényjavaslathoz - a Házszabály 94. § (1)
bekezdésében foglaltaknak megfelelõen - a Mezõgazdasági Bizottság
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjeszt elõ.
1. A törvényjavaslat 20. §-a helyett az alábbi rendelkezést javasolja:
20. § (1) Az Alaptv. 65. §-át követõen a következõ VIII. Fejezettel,
Gazdaságfejlesztési Alap címmel 66-78. §-okkal egészül ki:
"VIII. Fejezet
Gazdaságfejlesztési Alap
66. §
A Gazdaságfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami
pénzalap, amelynek célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû
gazdaság- és kereskedelempolitikai célok megvalósításának elõsegítése, a
gazdaság mûszaki-technológiai szinvonalának emelése, a mûszaki fejlesztés
elõsegítése, a befektetés-ösztönzés, a szerkezet-átalakítás és a
kereskedelemfejlesztés ösztönzése.
67. §
(1) Az Alap forrásai:
a) az állami költségvetésbõl nyújtott, az éves költségvetési törvényben
meghatározott összegû támogatás,
b) az Alap tárgyévet megelõzõ években képzett maradványa, ide értve az Alaptv-
ben meghatározott Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési Alapok 1994.
december 31-i pénzmaradványait, az ezen alapok korábbi tõkekihelyezéseibõl
származó tõkejövedelmeit és az állami részesedés elidegenítésébõl származó
összegeket, valamint az ezen alapok részére teljesítendõ visszafizetéseket is,
c) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai,
d) az Alap pénzeszközeibõl származó kamatai és egyéb tõkejövedelmei,
e) az Alapból támogatást igénylõ pályázó által fizetett eljárási díj,
f) az Alapból szerzett állami részesedés elidegenítésébõl származó összeg,
g) a privatizációból származó bevételekbõl a költségvetési törvényben
megállapított összeg,
h) a külföldi és belföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek
által, valamint külföldi kormánysegélyekbõl és segélyalapokból az Alap javára
teljesített önkéntes befizetések. Az önkéntes befizetések felhasználási célját
a felajánló meghatározhatja.
(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi pénzmaradványa nem vonható el.
68. §
(1) Az Alap felett az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban:
miniszter) rendelkezik, kezelõje az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium.
(2) Az Alap felhasználásával kapcsolatos döntési javaslatok elõkészítésére a
Belügy-, a Földmûvelésügyi-, az Ipari és Kereskedelmi-, a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési-, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi-, a Külügy-, a
Pénzügy-, a Munkaügyi-, a Népjóléti Minisztérium, valamint az Országos
Gazdasági Kamarák és az Országos Gazdasági Érdekképviseleti Szervek
képviselõibõl álló Tárcaközi Bizottságot kell létrehozni. A Tárcaközi
Bizottság elnöke a miniszter vagy az általa kijelölt vezetõ.
(3) Jelentõsebb területi célokat szolgáló támogatások esetén a Tárcaközi
Bizottság munkájába be kell vonni az érintett helyi önkormányzatokat és az
érintett területi kamarákat.
69. §
(1) Az Alapból támogatás a kezelõ által meghirdetett pályázatok, illetve -
kereskedelemfejlesztési támogatás esetén - egyéni kérelmek alapján is
nyújtható.
(2) Az Alapból támogatás a már befejezett tevékenységhez nem nyújtható.
(3) A pályázat benyújtásakor külön jogszabályban meghatározott mértékû
eljárási díjat kell fizetni.
(4) A támogatás felhasználásának feltételeirõl, teljesítésérõl és
ütemezésérõl, a támogatott által vállalt kötelezettségek nem teljesítése
esetén alkalmazható szankciókról a minisztérium, illetve az erre kijelölt
szervezet szerzõdésben állapodik meg a támogatásban részesülõvel.
(5) A támogatás rendeltetésszerû és szerzõdésnek megfelelõ felhasználásának
ellenõrzésérõl a szerzõdés megkötésére kijelölt szervezet gondoskodik.
(6) A támogatást, nem rendeltetésszerû felhasználása esetén, a jegybanki
alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamattal kell visszafizetni.
70. §
(1) Az Alapból belföldi székhelyû gazdálkodó szervezetek, más költségvetési
szervek, köztestületek (Ptk. 65. §), gazdasági érdekképviseleti szervek
részesülhetnek visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatásban.
(2) Az Alapból kell fedezni az Alap kezelésével kapcsolatos költségeket.
(3) Az Alap pénzeszközeinek az egyes támogatási célok közötti elosztását - a
68. § (2) bekezdésében írt Tárcaközi Bizottság javaslata alapján - a miniszter
határozza meg.
71. §
Az Alapból pénzeszközt a miniszter a Központi Mûszaki Fejlesztési Alap részére
átadhat.
72. §
Az Alapból az alábbi kereskedelemfejlesztési célokra adható támogatás:
a) az áru, szolgáltatás, szellemi termék külpiaci bevezetésének elõsegítésére,
b) a külkereskedelmi tevékenységhez fûzõdõ ismeretek és információk szervezett
formában történõ átadására,
c) külföldön létesítendõ magyar érdekeltségû vállalkozások alapításának
támogatására,
d) a külföldi és hazai nemzetközi kiállítások, vásárok és szakember-találkozók
megrendezési költségeire,
e) a bel- és külföldi üzletember-delegációk külgazdasági célból történõ
kiküldetésének és meghívásának költségeire,
f) kereskedelemfejlesztéssel, befektetés-ösztönzéssel, tanácsadással,
információ-szolgáltatással foglalkozó szervezetek mûködésére,
g) országpropagandára, annak kialakításához szükséges külföldi marketing, PR,
reklámtevékenység szervezésére, kivitelezésére,
h) az ipari parkok, innovációs centrumok megvalósíthatósági tanulmányainak
elõkészítésére.
73. §
Az Alapból a következõ befektetés-ösztönzési és szerkezet-átalakítási célokra
adható támogatás:
a) korszerû technika, technológia alkalmazását elõsegítõ termelési célú
beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre,
b) a korszerû technika, technológia alkalmazását elõsegítõ közmûfejlesztési
hozzájárulásra,
c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokban állami
tulajdoni részesedés megszerzésére,
d) a gazdálkodó szervezetek világpiaci és az európai egységes piac
követelményeinek megfelelõ termék- vagy technológia-fejlesztésére,
e) az ipari parkok, az innovációs centrumok elõkészítési munkáira és
megvalósítására,
f) termékek külpiaci bevezetéséhez szükséges minõségbiztosítás és tanusítási
rendszerek kiépítésére.
74. §
(1) A támogatás összege a termelõ beruházás és infrastruktúrális beruházás
együttes költségeinek 20 %-áig, de legfeljebb 100 millió forintig terjedhet.
(2) Az állami tulajdonrészt a megszerzéstõl számított 3 éven belül el kell
idegeníteni.
75. §
Az Alap javára teljesített önkéntes befizetések - az adományozás körülményeire
tekintettel - közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsülnek (Ptk. 593-596. §).
76. §
Az Alap mûködtetése során a gazdasági verseny korlátozását tiltó jogszabályok
érvényesülését biztosítva és a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban kell
eljárni.
77. §
A Kereskedelemfejlesztési Alap és a Befektetés-ösztönzési Alap kezelõivel
kötött szerzõdések tekintetében a Gazdaságfejlesztési Alapot, illetve a
kezelésére e törvényben kijelölt Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot kell
jogutódnak tekinteni.
78. §
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben :
a) jelölje ki az Alap költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát lebonyolító
pénzintézetet,
b) állapítsa meg a 69. § (1) bekezdésében meghatározott pályázatok és egyéni
kérelmek benyújtásának feltételrendszerét, tartalmi és formai követelményeit,
az elbírálás szempontjait és az eljárás szabályait,
c) állapítsa meg a 69. § (3) bekezdésében meghatározott eljárási díj mértékét
és megfizetésének módját,
d) állapítsa meg a támogatásban részesülõvel történõ szerzõdéskötés részletes
szabályait és jelölje ki a szerzõdést megkötõ szervet."
(2) Az Alaptv. a következõ II. Résszel, ezen belül IX.-XV. Fejezettel 79-113.
§-okkal egészül ki; a jelenlegi II. Rész VIII. Fejezet vegyes és záró
rendelkezések cím megjelölése III. Rész XVI. Fejezet vegyes és záró
rendelkezések címre és a jelenlegi 66-69. §-ának számozása 114-117. §-okra,
69/A-69/B. §-ának számozása 118-119. §-okra, 70-73. §-ának számozása 120-123.
§-okra változik.
"II. Rész
IX. Fejezet
A földmûvelésügyi alapokra vonatkozó általános rendelkezések
79. §
(1) Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
54. §-a rendelkezésével összhangban elkülönített állami pénzalapként
mûködõ Mezõgazdasági és Erdészeti Alapot hoz létre.
(2) Az agrárágazat részére a külön jogszabályokban nyújtott támogatásokon
túl további támogatás nyújtható az elkülönített állami pénzalapként
mûködõ:
a) Állattenyésztési Alapból,
b) Földvédelmi Alapból,
c) Halgazdálkodási Alapból,
d) Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból, valamint a
e) Vadgazdálkodási Alapból
(az a)-e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: földmûvelésügyi
alapok).
(3) A Mezõgazdasági Fejlesztési Alapot, valamint az Országos Erdészeti
Alapot e törvény hatálybalépésekor terhelõ kötelezettségeket a
Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból kell teljesíteni.
(4) A Mezõgazdasági Fejlesztési Alapból, valamint az Országos Erdészeti
Alapból visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást - a támogatás
igénybevételérõl szóló megállapodásban foglaltakra is figyelemmel - a
Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba kell visszafizetni.
(5) Az 1992. évi LXXXVIII. törvénnyel létrehozott Állattenyésztési Alapot,
Földvédelmi Alapot, Halgazdálkodási Alapot, valamint Vadgazdálkodási
Alapot e törvény hatálybalépésekor terhelõ kötelezettségeket folyamatosnak
kell tekinteni.
(6) A 80-92. §-okban foglalt rendelkezéseket a földmûvelésügyi alapokból
nyújtott támogatások igénybevételére, elszámolására kell alkalmazni.
80. §
(1) A földmûvelésügyi alapokból
a) csõd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi
személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, továbbá
b) egyéni vállalkozók és más magánszemélyek
(az a)-b) pont alattiak a továbbiakban együtt: igénylõ) részesülhetnek
támogatásban.
(2) A földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) kivételesen,
egyedi elbírálás alapján - biztosíték, illetve további adatszolgáltatási
kötelezettség kikötésével - a csõdeljárás alatt álló igénylõnek is
engedélyezhet támogatást.
A földmûvelésügyi alapok bevételei és képzése
81. §
(1) A földmûvelésügyi alapok bevételei:
a) a földmûvelésügyi alapok céljai megvalósításához jogszabály alapján
történõ befizetés összege;
b) a központi költségvetésben a földmûvelésügyi alapok céljai
megvalósítására meghatározott költségvetési juttatás;
c) a központi költségvetésben a privatizációs bevételbõl a földmûvelésügyi
alapok céljai megvalósítására rendelt összeg;
d) az egyes földmûvelésügyi alapoknak nyújtott segély, adomány, illetõleg
külön törvény alapján juttatott pénzeszköz, valamint az azok javára
történõ egyéb befizetés;
e) a földmûvelésügyi alapok átmenetileg le nem kötött pénzeszközeinek
pénzintézetnél történõ elhelyezésébõl származó kamat és egyéb
tõkejövedelem.
(2) A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap induló pénzállománya:
a) a Mezõgazdasági Fejlesztési Alap,
b) az Országos Erdészeti Alap,
c) a mezõgazdasági nagyüzemek szakemberellátásának támogatásáról szóló
külön jogszabály alapján a Földmûvelésügyi Minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium) letéti számláján elkülönítetten kezelt pénzösszeg, valamint
d) a minisztériumnál alapszerûen kezelt kutatási-fejlesztési célokat
szolgáló pénzeszközök
e törvény hatálybalépését megelõzõ nap szerinti záróállománya.
(3) A földmûvelésügyi alapok javára teljesített önkéntes befizetés - az
adományozás körülményeire tekintettel - közérdekû kötele-
zettségvállalásnak minõsül.
82. §
A földmûvelésügyi alapok bevétele és év végi maradványa nem vonható el.
A földmûvelésügyi alapokból nyújtható támogatás formái, a támogatás
elszámolása
83. §
(1) A földmûvelésügyi alapokból az egyes célokhoz adható támogatások (a
továbbiakban együtt: támogatás) formái:
a) bevételt növelõ, illetve a termelési költségeket csökkentõ közvetlen
termelõi (mûködési) támogatás;
b) éven túli lejáratú forgóeszköz-hitel kamattámogatása;
c) fejlesztési célú juttatás;
d) éven túli lejáratú beruházási hitel kamattámogatása.
(2) A támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint megbízás alapján
vagy kérelemre, normatív módon vagy pályázat alapján, illetve elõre
meghatározott feltételek (események) bekövetkezése esetén
a) végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül, vagy
b) nem végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség mellett
nyújtható.
(3) Éven túli lejáratúnak minõsül az a hitel, melynek lejárata a
háromszázhatvanöt napot meghaladja.
84. §
(1) Ha az igénylõ jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, valamint a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény
hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó,
a) a 83. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjai szerint végleges juttatásként,
visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást egyéb bevételként
köteles elszámolni;
b) a 83. § (1) bekezdés c) pontja szerint végleges juttatásként,
visszafizetési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési célú támogatást
pedig tõketartalékba (tartalékba) köteles helyezni;
c) a 83. § (2) bekezdés b) pontja szerint visszafizetési kötelezettséggel
nyújtott támogatást a kötelezettségek között kell nyilvántartania, a
törlesztést pedig a kölcsöntörlesztésre vonatkozó szabályok szerint
számolhatja el;
d) a jogtalanul igénybevett támogatás egyéb bevételként elszámolt összegét
és a kamattámogatást az egyéb ráfordítások (költségek) terhére, a
tõketartalék (tartalék) javára elszámolt összegét a tõketartaléka
(tartaléka) terhére kell visszafizetnie.
(2) Ha az igénylõ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC.
törvény hatálya alá tartozó, támogatásra jogosult egyéni vállalkozónak
vagy mezõgazdasági kistermelõnek minõsülõ természetes személy,
a) a fejlesztési célra adott végleges támogatás nem minõsül bevételnek;
b) az egyéb célra adott végleges juttatást pedig a tevékenység bevételének
kell tekinteni.
(3) Ha az igénylõ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC.
törvény hatálya alá tartozó mezõgazdasági kistermelõnek minõsülõ
természetes személy, a végleges juttatásként kapott támogatást annak a
tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást
igénybe vette.
(4) A földmûvelésügyi alapokba történõ befizetéseket - kivéve az adományt,
az egyéb önkéntes befizetést - a befizetõ, ha a magánszemélyek
jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá tartozik, akkor
költségként, míg más esetben - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik -
egyéb ráfordításként számolhatja el. Az adomány és az egyéb önkéntes
befizetés a társasági-, valamint a magánszemélyek jövedelemadó fizetésére
vonatkozó általános szabályok szerint számolható el.
(5) A támogatás alapjának meghatározásánál - amennyiben jogszabály másként
nem rendelkezik - az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe venni.
Rendelkezés a földmûvelésügyi alapok felhasználásáról
85. §
(1) A földmûvelésügyi alapok felhasználásáról - a (2) bekezdésben
foglaltakra is figyelemmel - a miniszter jogosult rendelkezni. A
földmûvelésügyi alapok kezelõje a minisztérium.
(2) A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ erdõterületek utáni, a
Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba történõ befizetéseket és kiadásokat
elkülönítetten kell nyilvántartani és ennek felhasználásáról a miniszter a
honvédelmi miniszterrel együtt kiadott jogszabályban foglaltaknak
megfelelõen jogosult rendelkezni.
86. §
(1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a Mezõgazdasági és Erdészeti
Alap javára biztosított költségvetési forrás erejéig a 79. § (2) bekezdés
a)-c), valamint e) pontjai szerinti elkülönített állami pénzalapok javára
ideiglenesen vagy véglegesen pénzeszközöket átcsoportosítson.
(2) A földmûvelésügyi alapok forráshiánya esetén a miniszter a támogatás
iránti kérelem, illetõleg a pályázat befogadását, elbírálását, továbbá a
támogatás folyósítását felfüggesztheti, a már befogadott, de forrás
hiányában nem támogatható kérelmet, pályázatot az igénylõnek visszaküldi.
(3) A földmûvelésügyi alapok pénzeszközei a mûködtetéssel, a támogatások
folyósításának, felhasználásának szakmai, illetõleg pénzügyi
ellenõrzésével, szankcionálásával és azok végrehajtásával együttjáró
kiadásokra, valamint a földmûvelésügyi alapok rendeltetésének megfelelõ
további célokra is felhasználhatók.
(4) A földmûvelésügyi alapokból a X-XIV. fejezetben említett jogcímeken
túl támogatás nyújtható az azok rendeltetéséhez kapcsolódó, illetve azt
elõsegítõ
a) kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásokhoz;
b) agrártérség-fejlesztési program kidolgozására, végrehajtására;
c) kül- és belpiaci, valamint marketing tevékenység elõsegítésére,
d) az agrárágazatban dolgozók külföldi tapasztalatszerzésére,
e) falusi idegenforgalom fejlesztéséhez
is.
87. §
(1) A földmûvelésügyi alapok felhasználásával összefüggõ részletes
feltételek kialakításában - a külön törvényben foglaltakra is figyelemmel
- a Magyar Agrárkamara (a továbbiakban: kamara) az e törvényben, illetõleg
a miniszter által a földmûvelésügyi alapok egyes céljai megvalósításához
kapcsolódó részletes szabályokban meghatározottak szerint
a) közremûködhet a támogatás általános feltételeinek kialakításában,
b) adott feltételek esetén igazolhatja a támogatás igénybevételéhez
kapcsolódó egyes feltételek meglétét,
c) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV.
törvényben a mezõgazdaságot ért elemi károk elhárításának céljára a XVIII.
Pénzügyminisztérium fejezetben 18.2.1 kiemelt elõirányzat szám alatt
elkülönített pénzösszegnek a kamara által a külön törvény szerint történõ
kezelésére az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
88. §
(1) A miniszter - a 86. § (3) bekezdése szerinti kifizetések kivételével -
az adott idõszakban támogatásban részesíthetõk körét, a támogatás alapjául
szolgáló jogcímet, a támogatás formáját, mértékét jogszabályban,
igénybevételének eljárási rendjét, valamint egyéb részletes feltételeit
jogszabályban, illetõleg annak alapján kiadott pályázati felhívásban
állapítja meg.
(2) A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni:
a) a pályázati kérelem benyújtására jogosultak körét, a közvetlen
támogatási célokat, a pályázati felhívást, illetõleg az egyéb pályázati
feltételeket;
b) a pályázat elbírálását követõen évente egy alkalommal a támogatásban
részesült igénylõ nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét), valamint - a
közvetlen támogatási cél megjelölésével - a támogatás összegét is.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak a szakmai lapokban is közzétehetõk.
89. §
(1) E törvény, a támogatások részletes feltételeit meghatározó jogszabály
vagy a pályázati felhívás elõírhatja, hogy
a) a támogatást csak az igénylõk meghatározott köre veheti igénybe;
b) támogatás csak az adó-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulék-hátralék
és kamarai tagsági díj hátralék mentesség elõzetes igazolását, illetõleg
az igénylõnek az erre vonatkozó nyilatkozatát követõen vehetõ igénybe,
illetõleg folyósítható;
c) a támogatással beszerzett ingatlannak nem minõsülõ eszközre, illetõleg
annak a támogatással arányos részére - meghatározott idõre - a Magyar
Állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni, illetõleg
zálogjogot kell alapítani;
d) a támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott idõ elõtti
értékesítése esetén a támogatás arányos részét vissza kell fizetni;
e) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatás visszafizetésének
biztosítására a támogatással érintett ingatlanra a Magyar Állam javára
jelzálogjogot kell bejegyezni;
f) kamattámogatás csak pénzintézettõl, illetõleg hitelszövetkezettõl
felvett hitelek után vehetõ igénybe;
g) támogatás csak meghatározott mértékû saját forrás biztosítása esetén
vehetõ igénybe.
(2) Az (1) bekezdés c), illetõleg e) pontjai szerinti biztosítékokat a
támogatási szerzõdésben fel kell tüntetni, a támogatási szerzõdés
megkötésére feljogosított pedig jogosult a Magyar Állam nevében és javára
eljárni.
(3) A törvény alkalmazásában beruházásnak minõsül a számvitelrõl szóló
1991. évi XVIII. törvény szerinti beruházás.
(4) Amennyiben e törvény tevékenység folytatásához nyújt támogatást, a
tevékenység tartalmának meghatározásánál - ha jogszabály eltérõen nem
rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal által alkalmazott, a
gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a
tevékenységek tartalmi meghatározása szerinti fogalmakat kell irányadónak
tekinteni.
A földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatás igénylése, folyósítása,
valamint felhasználásának ellenõrzése
90. §
(1) Ugyanazon cél megvalósítására - a (2) bekezdésben foglaltakra is
figyelemmel - csak egy, a II. Rész szerinti elkülönített állami
pénzalapból igényelhetõ támogatás.
(2) A földmûvelésügyi alapokból támogatásban részesített cél
megvalósításához - ha e törvény vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik -
az igénylõ más jogszabály alapján is vehet igénybe állami támogatást. Az
igénylõnek a kérelem benyújtásával egyidejüleg nyilatkoznia kell arról,
hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen összegû
állami támogatásban részesült, illetõleg állami támogatás más jogszabály
alapján történõ igénybevétele esetén - erre irányuló külön felhívás nélkül
- arról, hogy a földmûvelésügyi alapokból támogatásban részesült.
(3) Amennyiben az igénylõ a földmûvelésügyi alapokból támogatásban
részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz
igénybe állami támogatást és ennek következtében az állami támogatások
együttes értéke - figyelemmel az elõírt saját forrásra - meghaladná a cél
megvalósításához szükséges mértéket, köteles az így keletkezett többletet
- legfeljebb a földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatás mértékéig - a
földmûvelésügyi alapokba visszafizetni.
(4) Traktorok és mezõgazdasági gépek (Ipari Termékek Jegyzéke 39)
beszerzéséhez - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a földmûvelésügyi
alapokból támogatás nem igényelhetõ.
91. §
(1) A támogatás folyósításáról, felhasználásának, valamint a támogatásra
való jogosultságnak az ellenõrzésérõl, továbbá a jogtalanul igénybevett
támogatás visszafizetésével összefüggõ végrehajtásról a miniszter
gondoskodik.
(2) A miniszter jogszabályban, az ott meghatározott mértékig
felhatalmazhatja az erdõfelügyelõséget, valamint a megyei (fõvárosi)
földmûvelésügyi hivatalt a támogatási kérelemnek a miniszter nevében
történõ elbírálására, a támogatás összegének folyósítására, a támogatások
felhasználásának ellenõrzésére.
(3) A kamara a miniszter felkérésére közremûködik az (1) bekezdés szerinti
egyes feladatok ellátásában.
92. §
(1) A földmûvelésügyi alapokba kötelezõen elrendelt be- és visszafizetések
végrehajtására - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - az
államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.
(2) A földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatást rendeltetéstõl eltérõ
felhasználása esetén jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak kell
tekinteni, és azt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének
megfelelõ kamattal növelve kell visszafizetni. A támogatás rendeltetéstõl
eltérõ felhasználásának minõsül különösen, ha a jogosult a támogatás
igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási szerzõdésben
meghatározottaktól eltér.
X. Fejezet
Állattenyésztési Alap
93. §
Az Állattenyésztési Alap rendeltetése a gazdasági haszonállatok tenyész-
és haszonértékét növelõ genetikai fejlesztõ munka támogatása, valamint a
minõségi állati termék elõállítást szolgáló genetikai háttér fejlesztése.
94. §
(1) A mezõgazdasági termelõ (a továbbiakban: termelõ) az Állattenyésztési
Alapba az e fejezetben foglaltak részbeni megvalósításának elõsegítésére
tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.
(2) A tenyésztési hozzájárulást az 1. mellékletben meghatározott termékek,
valamint a lóverseny totalizatõr tevékenység után, az ott megjelölt
mértékben kell teljesíteni.
(3) A tenyésztési hozzájárulás alapja:
a) a termék értékesítésébõl származó - az általános forgalmi adót nem
tartalmazó - nettó árbevétel;
b) a lóverseny totalizatõr forgalma.
(4) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 12. §-
ának (5) bekezdése szerint adózó mezõgazdasági kistermelõ árbevételként a
tenyésztési hozzájárulással csökkentett bevételt veheti figyelembe.
(5) Aki a termék értékesítésérõl szóló számlát, egyszerûsített számlát,
számlát helyettesítõ okmányt, felvásárlást igazoló bizonylatot (a
továbbiakban: számla) kiállítja, köteles a tenyésztési hozzájárulás
összegét kiszámítani és az Állattenyésztési Alapba befizetni.
95. §
Az Állattenyésztési Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható
támogatás:
a) állatazonosítási-, állattenyésztési nyilvántartás és információs
rendszer fenntartásához, mûködtetéséhez, fejlesztéséhez való hozzájárulás;
b) a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat elvégzése, valamint a
tenyészérték megállapítása;
c) csúcsgenetikát képviselõ apaállat és szaporítóanyag beszerzése;
d) a nemzetközi és a hazai állattenyésztési kiállításokon való részvétel
és azok szervezése, szakmai kiadványok készítése;
e) a nemzetközi állattenyésztési szervezetekben, valamint rendezvényeken a
nemzeti képviselet költségeihez való hozzájárulás;
f) egyes, adott idõszakban felmerülõ tenyésztési és tenyésztés-szervezési
célok megvalósítása;
g) az elismert tenyésztõ szervezet - az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi
CXIV. törvény szerint alkalmazott - tenyésztésvezetõjének díjazásához való
hozzájárulás.
96. §
Az Állattenyésztési Alap bevételi forrásai:
a) a tenyésztési hozzájárulás összege,
b) a külön jogszabály szerint fizetendõ állattenyésztési bírság összege,
c) az Állattenyésztési Alapból e fejezetben foglaltak alapján nem végleges
juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett
támogatásnak a 92. § (2) bekezdése szerint visszafizetett összege;
d) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;
e) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.
XI. Fejezet
Földvédelmi Alap
97. §
A Földvédelmi Alap rendeltetése a termelésbõl kivont termõföld pótlása,
minõségének védelme, továbbá a mezõgazdaságilag mûvelhetõ termõterület
indokolatlan csökkenésének mérséklése, valamint a termõföld mûvelési ág
változással együttjáró hasznosítási formáinak elõsegítése.
98. §
(1) A Földvédelmi Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a termõföld rendeltetésszerû hasznosításra való alkalmassá tételével
összefüggõ feladatok végrehajtásához, így különösen:
aa) a gyepterületek mûvelési ág változást nem eredményezõ
hasznosításra való alkalmassá tételéhez,
ab) a borvidéken vagy a bortermõ helyen a szõlõ termõhelyi
kataszterben I. és II. osztályú, tíz százalékos lejtés feletti, illetve
százötven méter tengerszint magasság feletti területnek szõlõtelepítés
céljára történõ kialakításához (pl.: teraszírozás),
ac) a birtokösszevonás lebonyolításának elõsegítéséhez, valamint
ad) a mezõgazdasági hasznosításra alkalmassá tehetõ, mûvelés alól
kivett - természetvédelem alatt nem álló - terület, valamint a jó
termõképességû, de egyébként kihasználatlan gyep újrahasznosításához való
hozzájárulás;
b) a termõföld minõségének védelmével összefüggõ feladatok
végrehajtásához, így különösen:
ba) az erodált vagy erózióra hajlamos területen a víz- és szélerózió
elleni eljárások és létesítmények megvalósításához,
bb) a másodlagosan elvizenyõsödött területek vízháztartásának
szabályozásához,
bc) a savanyú-, a szikes-, illetve a homoktalajok javításához,
bd) a talajvédelemmel összefüggõ területrendezési munkákhoz, valamint
be) környezetkímélõ talajvédelmi technológia alkalmazásához;
c) az a), b) pontban foglaltak elõkészítéséhez szükséges tervek és
költségvetés beszerzéséhez.
(2) Az (1) bekezdés a), b) pontja szerinti támogatások abban az esetben
vehetõk igénybe, ha azok a külön jogszabályban foglaltak alapján
meliorációs támogatásban nem részesülnek.
99. §
A Földvédelmi Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ földvédelmi járulék, a földvédelmi
bírság, valamint a talajvédelmi bírság összege,
b) a Földvédelmi Alapból e fejezetben foglaltak alapján nem végleges
juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett
támogatásnak a 92.§ (2) bekezdése szerint visszafizetett összege;
c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;
d) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.
XII. Fejezet
Halgazdálkodási Alap
100. §
A Halgazdálkodási Alap rendeltetése a vizek halállományának védelme,
valamint megõrzésének elõsegítése, a halállomány értékeinek fejlesztése, a
halpusztulások megelõzése és az esetleges halpusztulások következményeinek
elhárítása, továbbá a halászati és horgászati vízhasznosítással összefüggõ
egyes feladatok ellátása.
101. §
A Halgazdálkodási Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a természetes vizek halállománya pótlásának költségeihez;
b) a halpusztulással összefüggõ kármegelõzés, kárelhárítás, és a
halállomány rehabilitációs költségeihez;
c) a természetes vizekkel összefüggõ halgazdálkodási tudományos
vizsgálatok költségeihez;
d) a természetes vizi élõhelyek környezeti állapotának védelméhez,
javításához;
e) a nemzetközi halászati szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásához;
f) az állami halászjegy, illetõleg az állami horgászjegy elõállítási és
forgalmazási költségeihez
való hozzájárulás
102. §
A Halgazdálkodási Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ állami halászjegy és horgászjegy
díja, valamint a halászatfejlesztési hozzájárulás, továbbá a
halgazdálkodási bírság összege,
b) az Alapból e fejezet alapján nem végleges juttatásként adott
támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2)
bekezdése szerint visszafizetett összege;
c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;
d) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.
XIII. Fejezet
Mezõgazdasági és Erdészeti Alap
103. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap rendeltetése:
a) a növénytermesztés és kertészet, az állattenyésztés, az
erdõgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a halászat szakágazatokban a
történelmi hagyományú, valamint más okból magas értéket képviselõ és
meglévõ növényi és állati eredetû génvagyon megõrzése, a génvagyon
felhasználásával jobb minõségû, piacképes fajok és fajták tenyésztése,
elõállítása, beszerzése, valamint a fejlesztõ tevékenység eredményét mérõ
és visszajelzõ minõsítési rendszerek bevezetése, korszerûsítése;
b) az átlagosnál gyengébb minõségû, kedvezõtlen termõhelyi adottságú
termõföldek környezetkímélõ hasznosításának, valamint a mezõgazdasági
termelésbõl élõ lakosság helyben történõ foglalkoztatásának elõsegítése;
c) kiegészítõ fejlesztési források biztosítása a hazai és külpiaci
igényekhez alkalmazkodni tudó, a hatékony és a minõségi termelés
követelményeinek megfelelõ gazdálkodás anyagi-mûszaki hátterének
megteremtéséhez;
d) az erdõk felújítása, valamint az erdõsítések pótlása, a fiatal erdõ
nevelése, az erdõ területének (mennyiségének), természeti egyensúlyának és
egészségi állapotának (minõségének) megõrzése;
e) az agrárvállalkozók gazdaságszervezési, gazdálkodási tevékeny-ségének,
továbbá a mezõgazdasági, erdõgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati,
valamint élelmiszeripari szaktanácsadói rendszer mûködési feltételeinek
elõsegítése.
104. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból biológiai alapok megõrzése,
fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó minõsítési rendszerek
korszerûsítése érdekében az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a növénytermesztés és a kertészet, valamint az erdõgazdálkodás
szakágazatokban:
aa) a nemzeti génvagyon részét képezõ génrezervek, a növényi eredetû
génállományok nemzetközi együttmûködésben vállalt kötelezettségek szerint
történõ összegyûjtéséhez, a fajta és vonalgyûjtemények fenntartásához és
megõrzéséhez;
ab) a szaporítások kiinduló bázisát jelentõ törzsültetvények
létesítéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez;
ac) a tájadottságoknak, valamint a környezetvédelmi szempontoknak
megfelelõ faj- és fajtaszerkezet kialakításához, a növényfajták
fenntartásához, a továbbszaporításhoz szükséges alapanyagok
elõállításához, teszteléséhez, a saját nemesítésû növényfajták, hibridek
hazai és nemzetközi megismertetéshez, az eredmények bemutatásához,
valamint azok gyakorlati hasznosításához;
ad) a magas biológiai értéket képviselõ vetõmag-, illetõleg
szaporítóanyag elõállításához, a nemesítés technológiai feltételeinek
javításához;
ae) a vetõmagvak és a szaporítóanyagok minõségtanúsítási rendszerének
korszerûsítéséhez;
af) a szaporítási célú növényi alapanyagok vírusmentesítése, valamint
e mentességének fenntartásához;
ag) a nemzetközi szakmai szervezetekben a nemzeti képviselet
költségeihez való hozzájárulásához, valamint
ah) a minõsítési tevékenység feltételeinek biztosításához,
fejlesztéséhez való hozzájárulás;
b) az állattenyésztés szakágazatban:
ba) a nemzeti génvagyon részét képezõ, õshonosságuk miatt védett
állatfajták törzsállományainak, illetve a magas genetikai értéket
képviselõ, veszélyeztetett helyzetbe került fajták állományainak
fenntartásához, megõrzéséhez;
bb) a gazdasági jelentõséggel bíró, de jelenleg piaci értéket nem
képviselõ állat, vonal-, illetõleg fajtagyûjtemények fenntartásához,
megõrzéséhez;
bc) teljesítményvizsgálathoz és törzskönyvezéshez szükséges,
beruházásnak nem minõsülõ eszközök és berendezések beszerzéséhez;
bd) a ba)-bb) pontokhoz kapcsolódó tartás-, takarmányozás-, illetõleg
tenyésztéstechnológia fejlesztéséhez, valamint
be) a minõsítési tevékenység feltételeinek biztosításához,
fejlesztéséhez való hozzájárulás;
bf) a minõségi árualap elõállítását szolgáló tenyészállat és
szaporítóanyag beszerzéséhez, valamint a tenyészállat-állomány
növeléséhez;
c) a vadgazdálkodás szakágazatban a nemzeti génvagyon részét képezõ, a
vadászható állatfajok állományainak védelméhez, illetõleg fenntartásához
való hozzájárulás;
d) a halászat szakágazatban a különleges értéket képezõ, vagy
veszélyeztett halfajok állományának fenntartásához, valamint az ezzel
összefüggõ génbankok létesítéséhez, fenntartásához való hozzájárulás.
105. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a kedvezõtlen termõhelyi adottságú
termõföld hasznosításához az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a mezõgazdasági földhasznosítás elõsegítéséhez való hozzájárulás azokon
a gazdasági -társadalmi szempontból elmaradott, illetve munkanélküliséggel
jelentõsen sújtott településeken, ahol a településekhez tartozó szántó
mûvelési ágú termõföld átlagos aranykorona értéke nem haladja meg a
hektáronkénti tizenhét aranykorona értéket;
b) az a) pontban foglalt feltételeknek megfelelõ településeken a
földhasznosítási szerkezet átalakításának elõsegítéséhez.
106. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a mezõgazdasági, az erdõgazdálkodási,
a vadgazdálkodási, a halászati, valamint az egyes élelmiszer-feldolgozási
tevékenységek fejlesztéséhez, korszerûsí-téséhez az alábbi jogcímek
alapján nyújtható támogatás:
a) a mezõgazdasági-, erdészeti- és a halászati tevékenység folytatásához
szükséges egyes termelõberuházások megvalósításához;
b) az erdõgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges erdõfeltárási
létesítmények létesítéséhez;
c) a vadgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges egyes beruházások
megvalósításához;
d) az egyes élelmiszerfeldolgozási tevékenységek folytatásához szükséges
beruházások keretén belül:
da) a korszerû csomagolás, az energiatakarékos, valamint
környezetkímélõ élelmiszerfeldolgozási eljárások alkalmazásának
elõsegítéséhez,
db) a minõsítési-, a minõségtanúsítási rendszerek nemzetközi
normáknak megfelelõ kialakításához, valamint azok alkalmazásához szükséges
beruházások megvalósításának elõsegítéséhez;
e) az a) és c) pontokban meghatározott meglévõ, illetve létesülõ
beruházások rendeletetésszerû mûködését biztosító kiegészítõ jellegû
infrastruktúrális beruházások megvalósításához, beszerzéséhez;
f) a d) pontban részletezett pályázatok alapján támogatott beruházásokhoz
tartozó infrastruktúra létrehozásához;
g) a mezõgazdasági termelés szempontjából fontos összekötõ- és bekötõút
beruházásokhoz, feltéve, ha azok a külön törvény szerint létrehozott
Útalapból is támogatásban részesülnek.
107. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból az erdõ felújítása, nevelése,
mennyiségi, illetõleg minõségi védelmének elõsegítése céljából az alábbi
jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a törvény 2. mellékletében foglalt normatív mértékek szerint az erdõ
természetes, illetõleg mesterséges felújításához, valamint a fiatal erdõk
ápolásához és neveléséhez;
b) az erdõ idõleges igénybevétele, mûvelési ágának megváltoztatása és
termelésbõl való kivonása miatt szükségessé váló erdõfelújítást pótló
erdõtelepítés költségeihez;
c) az erdõfelügyelõség javaslata alapján a miniszter által elrendelt
közérdekû erdõvédelmi munkák költségeinek fedezetéhez való hozzájárulás,
feltéve, hogy a munkák elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása miatt vált
szükségessé;
d) a nemzetközi kötelezettségekbõl eredõ, erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõ
rendszer mûködtetéséhez;
e) az erdei természeti rendszerek, az erdõ természeti egyensúlyának és
egészségi állapotának megõrzéséhez;
f) szakirányú oktatáshoz, kutatáshoz;
g) a nemzetközi erdészeti szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásához;
h) az erdészeti kultúra elterjesztésének költségeihez
való hozzájárulás.
108. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a szaktanácsadási tevékenység
agrárágazatban történõ igénybevételének elõsegítéséhez, valamint annak
fejlesztéséhez az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a mezõgazdasági, az erdõgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a halászati,
az élelmiszer-feldolgozási tevékenységet végzõ egyéni vagy társas
vállalkozás által igénybe vett szaktanácsadás díjához;
b) a szaktanácsadó által szervezett iskolarendszeren kívüli képzés,
továbbképzés költségeihez;
c) a szaktanácsadással, a szakmai ismeretterjesztéssel, a továbbképzéssel
kapcsolatos, a gazdálkodást segítõ kiadványok költségeihez;
d) a szaktanácsadást szolgáló infrastuktúrális és informatikai
fejlesztésekhez;
e) a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett szaktanácsadók továbbképzésének
költségeihez;
f) az agrárgazdasággal összefüggõ szaktanácsadói tevékenység költségeihez;
g) a kutatási eredmények gyakorlati megismeréséhez, illetõleg az ezzel
összefüggõ ismeretanyag elsajátításához
való hozzájárulás.
109. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ erdõfenntartási járulék,
erdõvédelmi bírság, újraerdõsítési költség;
b) az e fejezet alapján nem végleges juttatásként adott támogatásnak,
valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2) bekezdése
szerint visszafizetett összege;
c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek.
XIV. Fejezet
Vadgazdálkodási Alap
110. §
A Vadgazdálkodási Alap az általános erdészeti és természetvédelmi célokkal
is összhangban levõ rendeltetése a vadon élõ, vadászható állatfajok és
természetes élõhelyük védelme, megõrzésének elõsegítése, valamint a
nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet feladatainak
ellátása.
111. §
A Vadgazdálkodási Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a vadászható állatfajok természetes állománya és azok élõhelye
védelméhez, megõrzéséhez;
b) az erdõtervekkel is összhangban levõ regionális vadgazdálkodási
tervezés költségeinek fedezetéhez;
c) a trófeabírálat költségeinek fedezetéhez;
d) a miniszter által a külön jogszabályban foglaltak szerint nemzeti
értékké nyilvánított trófea után a vadászatra jogosultak kártalanításához;
e) a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásához;
f) a vadászati kultúra elterjesztésének költségeihez;
g) a vadgazdálkodással és a vad védelmével összefüggõ tudományos
vizsgálatok költségeihez
való hozzájárulás.
112. §
A Vadgazdálkodási Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ vadászjegy, valamint vadászati
engedély díjának, trófeabírálat díjának, továbbá a vadvédelmi bírságnak az
összege,
b) a Vadgazdálkodási Alapból nem végleges juttatásként adott támogatásnak,
valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2) bekezdés
szerint visszafizetett összege;
c) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg;
d) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek.
XV. Fejezet
Felhatalmazások
113. §
(1) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a földmûvelésügyi
alapok felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a közlekedési,
hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben a 106. § f) pontja
szerinti beruházások támogatására - külön jogszabályban meghatározott
feltételek szerint - közös pályázatot hirdessen.
(3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy környezetvédelmi
és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg
a 105. § a) pontja szerinti mezõgazdasági földhasznosítás támogatása
céljából kijelölt települések jegyzékét.
(4) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a honvédelmi
miniszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg a Mezõgazdasági és
Erdészeti Alapból a 85. § (2) bekezdése szerint elkülönítetten kezelt rész
felhasználásának, valamint a felhasználás ellenõrzésének részletes
szabályait, továbbá hogy eltérjen a külön törvény szerint fizetendõ
erdõfenntartási járulék, valamint az e törvény 2. melléklete alapján
nyújtható támogatási mértékektõl.
2. A törvényjavaslat 22. §-a helyett a következõ rendelkezést javasolja:
22. §
Az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. § (1) Az erdõ mûvelési ágának megváltoztatásához, természetben
való megosztásához, termelésbõl való kivonásához, valamint más célra
történõ idõleges igénybevételéhez az erdészeti hatóság engedélye
szükséges.
(2) Az erdõ mûvelési ágának megváltoztatása, az erdõ termelésbõl való
kivonása, valamint más célra történõ idõleges igénybevétele esetén az
erdõgazdálkodó köteles az igénybevett erdõnek megfelelõ értékû erdõt
létesíteni (csereerdõsítés) vagy köteles - az erdészeti hatóság határozata
alapján - a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba - a külön törvény szerint -
az erdõfelújítás és nevelés fafajtól függõ normatív támogatási mérték
kétszeresének megfelelõ összeget (újraerdõsítési költség) befizetni."
3. A törvényjavaslat 24. §-a helyett a következõ rendelkezést javasolja:
24. §
Az Evt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a szarvas, dám, vaddisznó,
muflon által a mezõgazdaságban és erdõgazdálkodásban, valamint a mezei
nyúl és õz által a szõlõben, gyümölcsösben, erdõsítésben, valamint a
csemetekertben okozott kárt (a továbbiakban: vadkár), továbbá bármely
hasznos vad és a vaddisznó által a mezõgazdaságon és az erdõgazdálkodáson
kívül okozott kárt."
4. A törvényjavaslat 25. §-a helyett a következõ rendelkezést javasolja:
25. §
Az Evt. XII. fejezetének címe, valamint az 1981. évi 31. törvényerejû
rendelet 3. §-a által módosított 42-43.§-ainak helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"Erdõfenntartási járulék, erdõvédelmi bírság
42. § Az erdõgazdálkodó az erdõfelügyelõség által kitermelésre
engedélyezett bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint
a növedékfokozó gyérítések esetében a törvény mellékletében foglalt
mértékek szerint erdõfenntartási járulékot köteles a Mezõgazdasági és
Erdészeti Alapba fizetni.
43. § (1) Az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján
erdõvédelmi bírságot köteles a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba fizetni,
ha
a) erdejében engedély nélküli fakitermelés történik,
b) az erdõállomány nevelése (tisztítás, törzskiválasztó gyérítés,
növedékfokozó gyérítés) és egészségügyi termelése során a fakitermelési
engedélyben meghatározott mértéket meghaladóan, illetõleg az állomány
szerkezetét károsan befolyásoló mértékben termel ki fát,
c) ha az állomány szerkezetét és egészségi állapotát károsan befolyásoló
módon és formában hajtja végre az állománynevelést (tisztítás, gyérítés),
illetve a beavatkozás elmulasztásával kárt okoz,
d) túllépi a kitermelt erdõ felújítására az erdészeti hatóság által elõírt
határidõt,
e) az erdõ mûvelési ágát engedély nélkül változtatja meg,
f) az erdõt engedély nélkül vonja ki a termelésbõl, illetõleg veszi
idõlegesen igénybe.
(2) Az erdõvédelmi bírság mértéke:
a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az élõfa engedély
nélküli, illetõleg az engedélyezett mértéket meghaladó kitermelése esetén
az erdõfenntartási járulék tízszerese, de legalább bruttó köbméterenként
ötezer forint, elhalt fa esetén pedig bruttó köbméterenként legalább
kettõezer forint;
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben évente és hektáronként a
célállomány típus szerinti erdõfelújítás normatív támogatása befejezett
értékének harminc százaléka,
c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben hektáronként az állomány
típus szerinti erdõfelújítás normatív támogatása befejezett értékének
harminc százaléka,
d) az (1) bekezdés e) és f) pontjai szerinti esetekben a külön törvényben
meghatározottak szerint az erdõfelújítás és az erdõnevelés fejlesztési
célú normatív támogatásánál figyelembe vett mérték hatszorosa."
5. A törvényjavaslat 27., 29., 31. és 33. §-a kimarad, a következõ
paragrafusok számozása ennek megfelelõen változik.
6. A törvényjavaslat 34. §-a helyett a következõ rendelkezést javasolja:
34. §
A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejû rendelet (a továbbiakban:
Tvr.) 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"8. § Az állam által átengedett halászati jogért a halászatra
jogosultnak halászatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, melynek alapja
a vízterület halászati értéke. A halászatfejlesztési hozzájárulás összegét
a földmûvelésügyi miniszter a halászati jog átengedésérõl szóló
határozatában állapítja meg, hektáronként és évenként száz és ezer forint
keretösszegen belül."
7. A törvényjavaslat 45. §-ának (1)-(2) bekezdése helyett a következõ
rendelkezést javasolja:
"45. § (1) E törvény 1995. március 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) az Alaptv. 32. §-ának (2) és (3) bekezdése, a 33. §-ának (2) bekezdése és
38. §-ának (3) bekezdése,
b) a földmûvelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény, valamint az
azt módosító 1993. évi CIV. törvény 1. §-a,
c) az Alaptv. 1-8. §-ai, 17-27. §-ai, 70. §-ának (1) és (3) bekezdése,
d) a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 84. §-a (2)
bekezdésének b), c) és f) pontjai,
e) az Alaptv. végrehajtásáról szóló 2/1993. (I.13.) NGKM rendelet."
8. A törvényjavaslat 1., 2., 3. számú melléklete a következõk szerint
változzon:
1. melléklet az 1995. évi ............. törvényhez
1. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi
LXXXIII. törvény X. Fejezetéhez
A TENYÉSZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS MÉRTÉKE
Állatfaj és a képzés alapja METJ szám A tenyésztési
hozzájárulás
a nettó árbevétel %-ában
1. Exportra vagy feldolgozók részére értékesített vágóállat és állati termék:
Szarvasmarha
Tej értékesítés 93-12-02 0,5
Vágómarha értékesítés 93-12-01 0,5
Sertés
Vágósertés 93-22-01 0,4
Juh
Gyapjú 93-32-02 0,6
Vágójuh 93-32-01 0,6
Juhtej 93-32-03 0,6
Vágónyúl 93-82-04 0,2
Ló
Export eladás 93-41-03 (04, 05, 06) 0,6
Belföldi eladás 93-41-03 (04, 05, 06) 0,6
2. Naposállat:
Naposcsibe 93-51-01 0,2
Naposliba 93-53-01 0,2
Naposkacsa 93-54-01 0,2
Napospulyka 93-55-01 0,2
3. Lóverseny totalizatõr forgalmának 0,6%-a.
2. melléklet az 1995. évi................törvényhez
2. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló LXXXIII. törvény
XIII. Fejezetéhez
AZ ERDÕFELÚJITÁS ÉS ERDÕNEVELÉS TÁMOGATÁSÁNAK MÉRTÉKE
I. Természetes mageredetû erdõfelújítás, a talajelõkészítéssel együtt:
Készültségi fok Célállomány típus, ezer Ft./hektár
Tölgy Bükk Egyéb fafaj
1. Befejezett felújítás 200 170 120
2. Végvágás utáni újulat 140 120 80
3. Állomány alatti újulat 70 60 40
II.Természetes sarj eredetû felújítások valamennyi engedélyezett fafajra:
1. Befejezett felújítás 40
2. Folyamatban lévõ felújítás 20
III. Mesterséges erdõfelújítások, talajelõkészítéssel együtt:
Készültségi fok Célállomány típus, ezer Ft./hektár
Tölgy és Bükk Akác Egyéb kem. Lágy Fenyõk
lomb lomb
a) 10 fokos és ez alatti lejtésû, géppel járható terepen:
1. Befejezett 160 80 120 100 100
2. Többéves 110 60 90 80 80
3. Egyéves felújítás 90 50 80 70 70
b) 10 fok feletti lejtésû és géppel nem járható terepen:
1. Befejezett 180 80 140 100 120
2. Többéves 130 70 120 80 100
3. Egyéves felújítás 100 60 100 70 90
IV. Befejezett erdõsítés ápolása a revízióig, valamennyi engedélyezett fafajra,
az erdõfelügyelõség által jóváhagyott esetekben
1. Természetes mag, mesterséges 10o felett 20
2. Természetes sarj 10
3. Mesterséges 10o alatt 10
V. Állománynevelési (tisztítás) támogatás:
1. Gyorsan növõ fajokból (lágy lomb, A,fenyõ) álló fiatalosokban 8
ezerFt./hektár
2. Lassan növõ fajokból (T-B, egyéb kemény) álló fiatalosokban 12
ezerFt./hektár
VI. Tuskózás támogatása, ha az erdõfelügyelõség által elfogadott felújítási
technológia indokolja
t a l a j
fafaj homok vályog agyag
akác 30 35 40
egyéb 25 30 35
VII. A célállomány típus 10-30 %-os, elszórtan jelenlévõ elegyfafajjal történt
megvalósulásakor az elegyesség értékelhetõ, az erdõfelújítási támogatás
befejezett erdõre vonatkozó összegének 10 %-ig.
3. melléklet az 1995. évi .................. törvényhez
Melléklet az 1961. évi VII. törvényhez
AZ ERDÕFENNTARTÁSI JÁRULÉK MÉRTÉKE
Tájegység Tölgy és Bükk Akác Többi Lágy Fenyõk
(erdõfelügyelõség: kem.lomb lomb
a továbbiakban:Ef.) fafajcsoport
Ft./bruttó m3
I.Északi- középhegység800 250 300 300 600
-Budapesti Ef.
-Egri Ef.
-Miskolci Ef.
II. Nagyalföld 500 300 300 400 300
-Budapesti Ef.
-Debreceni Ef.
-Kecskeméti Ef.
III. Dél-Dunántúl 900 300 400 400 600
-Kaposvári Ef.
-Pécsi Ef.
IV. Nyugat-Dunántúl 950 350 400 400 700
-Szombathelyi Ef.
-Zalaegerszegi Ef.
V. Kisalföld 700 300 300 400 500
-Szombathelyi Ef.
VI. Közép-Dunántúl 800 300 400 300 500
-Budapesti Ef.
-Veszprémi Ef."
INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló törvényjavaslattal
összefüggésben megállapodás jött létre az Érdekegyeztetõ Tanács ülésén a
földmûvelésügyi alapok, mint elkülönített pénzalapok jövõbeni mûködtetésére.
Az új koncepció szerint a földmûvelésügyi alapok közül a jelenleg is mûködõ
Mezõgazdasági Fejlesztési Alap és az Országos Erdészeti Alap kerüljön
összevonásra Mezõgazdasági és Erdészeti Alapként. Az 1995. évi költségvetésrõl
szóló 1994. évi CIV. törvény ennek megfelelõen határozta meg az 1995. évi
költségvetési támogatást.
A módosító javaslatban ezért átdolgozásra kerültek a földmûvelésügyi alapokra
vonatkozó rendelkezésekbõl mindazok amelyek az alapok összevonására
irányultak. A módosítás a Mezõgazdasági és Erdészeti Alap létrehozására tesz
javaslatot azzal, hogy az Állattenyésztési Alap, a Földvédelmi Alap, a
Halgazdálkodási Alap és a Vadgazdálkodási Alap 1995. évben továbbra is
folyamatosan mûködik, ezen alapokat terhelõ kötelezettségeket folyamatosnak
kell tekinteni.
Tekintettel arra, hogy a Gazdaságfejlesztési Alapra és a földmûvelésügyi
alapokra vonatkozó rendelkezéseket a törvényjavaslat 20. §-a tartalmazza,
szükségessé vált Gazdaságfejlesztési Alapra vonatkozó rendelkezéseket
változatlanul hagyásuk mellett a földmûvelésügyi alapok szabályai elé sorolni.
Ily módon önálló második rész tartalmazza a földmûvelésügyi alapokra vonatkozó
rendelkezéseket.
A módosító javaslat a koncepciónak megfelelõen meghatározza a Mezõgazdasági és
Erdészeti Alap induló pénzállományát, mely a korábbi Mezõgazdasági és
Fejlesztési Alap, az Országos Erdészeti Alap, illetve az egyéb, a
Földmûvelésügyi Minisztériumnál kezelt pénzeszközökbõl tevõdik össze. A
módosító javaslat - tekintettel arra, hogy valamennyi földmûvelésügyi alap nem
került összevonásra - elhagyta a törvényjavaslatban megfogalmazott általános
támogatási célok elõírását és alaponként határozza meg azokat.
A módosító javaslat a földmûvelésügyi miniszter alapokkal való rendelkezési
jogát nem érinti, az új alapként létrehozandó Mezõgazdasági és Erdészeti Alap
javára biztosított költségvetési források erejéig azonban pénzeszközöket
csoportosíthat át a többi földmûvelésügyi alap javára.
A módosító javaslat nem tartalmazza, a nem biztosítható természeti károk
gazdasági hatásának mérséklését elõsegítõ támogatásokat, mint önálló
támogatási címet, a költségvetési forrásra tekintettel, azonban a 87. § (2)
bekezdésében elõirányozza a mezõgazdaságot ért elemi károk elhárítását
szolgáló támogatást.
A támogatások jogcíme kiegészül a falusi idegenforgalom fejlesztésének
támogatásával. A javaslat új támogatási feltételként írja elõ azt, hogy az
alapokból támogatás csak a kamarai tagsági díj megfizetésének igazolását
követõen vehetõ igénybe.
A módosító javaslat nem tartalmazza a 27., 29., 31. és 33. §-okat, mivel az
Állattenyésztési és a Földvédelmi Alapokba történõ befizetések 1995. évben
továbbra is teljesíthetõk.
A hatálybalépés idõtartama 1995. január 1. helyett, 1995. március 1. napja.
A módosító javaslat indokoltnak tartja hatályban tartani a halászatról szóló
1977. évi 30. törvényerejû rendelet 11. §-ának (2) bekezdését.