______________
I:\bizjelen\T251resz.DOC
Az Országgyûlés
Környezetvédelmi bizottságának Gazdasági bizottságának
Mezõgazdasági bizottságának Költségvetési és pénzügyi bizottságának
a j á n l á s a
az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény
egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítésérõl szóló T/251.. sz.
törvényjavaslat
r é s z l e t e s
vitájához
Tisztelt Országgyûlés!
Az Országgyûlés Környezetvédelmi bizottsága, Gazdasági bizottsága,
Mezõgazdasági bizottsága, valamint Költségvetési és pénzügyi bizottsága (a
továbbiakban: Költségvetési bizottság) megvitatta az egyes elkülönített állami
pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek
módosításáról és kiegészítésérõl szóló, T/251.. számon beterjesztett
törvényjavaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott T/251/6.,T/7..,T/8..,T/9..,T/10..,
/11.,T/12.., T/13..,T/14.., /15.,T/16..,T/17.., /18., /19.,T/20..,T/21..,T/22..,T/23..
számú módosító javaslatokat.
Dr. Baráth Etele T/251/7., Zwack Péter T/251/10., a Környezetvédelmi
bizottság T/251/11/1. számú módosító javaslatát VISSZAVONTA. Ezeket az ajánlás
nem tartalmazza.
A bizottságok a törvényjavaslat elfogadását támogatják, a módosító
javaslatokról pedig az ajánlás szerint foglaltak állást.
A Mezõgazdasági bizottság elõadója: Herbály Imre képviselõ
Megjegyzés: A törvényjavaslat szövegébõl elhagyni javasolt szöveget [ ]
zárójel közé téve, az új szövegrészeket pedig aláhúzással jelöljük. Ha a
módosító javaslatban ettõl eltérõ jelölési mód szerepel - az egységes
elbírálás megkönnyítése érdekében - az ajánlásban a javaslatot ehhez a
jelölési módhoz igazítottuk annak szó szerinti tartalmára figyelemmel.
Ahol az ajánlás a bizottságok állásfoglalásaként a "nem támogatja"
megjegyzést használja, ott a módosító javaslat a jelenlévõ képviselõk
egyharmadának támogatását megkapta.
Amennyiben a módosító javaslat a törvényjavaslat §-ainak, illetve a §-ok
bekezdéseinek számozására, vagy a pontok jelölésére is vonatkozik, a
javaslat elfogadása esetén ezek értelemszerûen megváltoznak a
törvényjavaslat minden érintett rendelkezésében, hivatkozásában, az erre
történõ külön utalás nélkül is.
A Házszabály 145. § (1) bekezdés b/ pontja szerinti, a módosító
javaslatokra vonatkozó észrevételeket az ajánlás érintett pontjaihoz fûzött
keretes megjegyzések tartalmazzák.
1. Gaál Gyula képviselõ a törvényjavaslat címének a következõ
kiegészítését javasolja:
"az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló
1992. évi LXXXIII. törvény és az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény egyes
rendelkezéseinek
módosításáról és kiegészítésérõl"
Indokolás: Lásd a T/251/6/1. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
2. Puch László képviselõ a törvényjavaslat címének a következõ
kiegészítését javasolja:
"az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló
1992. évi LXXXIII. törvény és a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993.
évi XX. törvény egyes rendelkezéseinek
módosításáról és kiegészítésérõl"
Indokolás: Lásd a T/251/20. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
3. A Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 2. §-ában az Alaptv.
31. §-ának a következõ módosítását javasolja:
"2. § Az Alaptv. 31. §-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"31. § (1) Az Alap bármely bevételi forrása felhasználható:
a) a környezet védelmét közvetlenül elõsegítõ beruházások, mûszaki
intézkedések, a környezetbarát termékek forgalomba hozatalával
kapcsolatos kereskedelmi megoldások, valamint a környezetvédelmi
szemlélet erõsítését szolgáló intézkedések, akciók (a továbbiakban együtt:
fejlesztések) megvalósításához pályázat útján
aa) vissza nem térítendõ támogatás
ab) kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendõ
támogatás,
ac) hitelgarancia
(továbbiakban együtt: támogatás)
nyújtására,
b) az azonnali beavatkozást igénylõ környezeti károkozás, illetve
veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek - ismert
károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - finanszírozására,
c) a környezetvédelmi szemlélet erõsítését szolgáló alap, közép- és
felsõfokú oktatási célra, valamint az Európai Unió normáihoz igazodó új
környezetkímélõ technológiák meghonosítását elõsegítõ és elterjesztõ, alap- és
alkalmazott kutatás finanszírozására, pályázat útján
d) a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásához való
hozzájárulásra.
(2) Az Alap bármely bevételének
a) legalább [75] 70 %-át az (1) bekezdés a) pontja szerinti
támogatásokra,
b) 5 %-át az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatokra
tartalékot képezve,
c) 10 %-át az (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatokra,
d) fennmaradó részét az (1) bekezdés [c)] d) pontja szerinti
feladatokra kell fordítani.""
Indokolás: Lásd a T/251/23. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal):
- a Gazdasági biz.
- a Mezõgazdasági biz.
- a Költségvetési biz.
- az Elõterjesztõ képviselõje
4. A Környezetvédelmi bizottság - kapcsolódva T/251/11/1. sz. módosító
javaslatához - a törvényjavaslat 3. §-ában az Alaptv. 32. § e) pontjának a
következõ kiegészítését javasolja:
/A környezet védelmét közvetlenül elõsegítõ fejlesztések közé/
"e) a vizek mennyiségi és minõségi védelmét ezen belül a 31. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti támogatás legalább 20 %-a a Balaton vízminõségi
védelmének támogatását,"
/szolgáló fejlesztéseken belül a tárgyévben azok tartoznak, amelyek a
Támogatási Irányelvekben (38.§) szereplõ kiemelten kezelt támogatási célok
megvalósítását szolgálják./
Indokolás: Lásd a T/251/15.. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal):
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz.
- a Költségvetési biz. nem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
5. A Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 8. §-ában az Alaptv.
38. § (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:
"(1) A 31. § (1) bekezdése a) pontja szerinti pályázatokra
vonatkozóan - az érintett tárcák, továbbá környezetvédelmi szervezetek
ajánlásainak ismeretében - Támogatási Irányelveket kell közzétenni a
tárgyévet megelõzõ év [december 31.] szeptember 30. napjáig a Minisztérium
hivatalos lapjában és legalább két országos napilapban."
Indokolás: Lásd a T/251/11/2. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
6. A Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 13. §-ában az Alaptv.
51. § (1) bekezdését új c) ponttal javasolja kiegészíteni:
"13. § Az Alaptv. 51. §-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül
ki és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
/Az Alapból támogatás a - külön jogszabályban meghatározott -
kedvezményezett területeknek (a továbbiakban: kedvezményezett terület)
nyújtható, melyek/
c) az új innovációs intézmények fejlesztéséhez kedvezõ szellemi,
intézményi és termelési háttérrel rendelkezõ térségi központok."
Indokolás: Lásd a T/251/11/3. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Gazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. egyharmada sem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.
7. A Költségvetési bizottság - kapcsolódva a Környezetvédelmi bizottság
T/251/11/3. sz. módosító javaslatához - a törvényjavaslat 13. §-ában az
Alaptv. 51. § (1) bekezdését új c) ponttal javasolja kiegészíteni:
"13. § Az Alaptv. 51. §-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül
ki és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
/Az Alapból támogatás a - külön jogszabályban meghatározott -
kedvezményezett területeknek (a továbbiakban: kedvezményezett terület)
nyújtható, melyek/
c) az a) és b) pontba tartozó területek térségét elõsegítõ új innovációs
intézmények fejlesztéséhez kedvezõ szellemi, intézményi és termelési háttérrel
rendelkezõ térségi központok."
Indokolás: Lásd a T/251/17. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz. támogatja.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
8. A Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 19. §-ában az Alaptv.
64. §-át új d) ponttal javasolja kiegészíteni (a javaslat elfogadása esetén a
pontok jelölése értelemszerûen változik):
/A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak
ellátására, ezen belül különösen a következõ célokra használható fel/
"d) a Balaton és vízgyûjtõ területe vízgazdálkodását, vízminõségének
javítását célzó mûszaki intézkedések, illetve beruházások támogatására,"
Indokolás: Lásd a T/251/11/4.. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. egyharmada sem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.
9. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 20. §-a helyébe a
következõ rendelkezések felvételét javasolja:
"20. § (1) Az Alaptv. 65. §-át követõen a következõ VIII. Fejezettel,
Gazdaságfejlesztési Alap címmel 66-78. §-okkal egészül ki:
"VIII. Fejezet
Gazdaságfejlesztési Alap
66. §
A Gazdaságfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami
pénzalap, amelynek célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû
gazdaság- és kereskedelempolitikai célok megvalósításának elõsegítése, a
gazdaság mûszaki-technológiai szinvonalának emelése, a mûszaki fejlesztés
elõsegítése, a befektetés-ösztönzés, a szerkezet-átalakítás és a
kereskedelemfejlesztés ösztönzése.
67. §
(1) Az Alap forrásai:
a) az állami költségvetésbõl nyújtott, az éves költségvetési törvényben
meghatározott összegû támogatás,
b) az Alap tárgyévet megelõzõ években képzett maradványa, ide értve az Alaptv-
ben meghatározott Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési Alapok 1994.
december 31-i pénzmaradványait, az ezen alapok korábbi tõkekihelyezéseibõl
származó tõkejövedelmeit és az állami részesedés elidegenítésébõl származó
összegeket, valamint az ezen alapok részére teljesítendõ visszafizetéseket is,
c) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai,
d) az Alap pénzeszközeibõl származó kamatai és egyéb tõkejövedelmei,
e) az Alapból támogatást igénylõ pályázó által fizetett eljárási díj,
f) az Alapból szerzett állami részesedés elidegenítésébõl származó összeg,
g) a privatizációból származó bevételekbõl a költségvetési törvényben
megállapított összeg,
h) a külföldi és belföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek
által, valamint külföldi kormánysegélyekbõl és segélyalapokból az Alap javára
teljesített önkéntes befizetések. Az önkéntes befizetések felhasználási célját
a felajánló meghatározhatja.
(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi pénzmaradványa nem vonható el.
68. §
(1) Az Alap felett az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban:
miniszter) rendelkezik, kezelõje az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium.
(2) Az Alap felhasználásával kapcsolatos döntési javaslatok elõkészítésére a
Belügy-, a Földmûvelésügyi-, az Ipari és Kereskedelmi-, a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési-, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi-, a Külügy-, a
Pénzügy-, a Munkaügyi-, a Népjóléti Minisztérium, valamint az Országos
Gazdasági Kamarák és az Országos Gazdasági Érdekképviseleti Szervek
képviselõibõl álló Tárcaközi Bizottságot kell létrehozni. A Tárcaközi
Bizottság elnöke a miniszter vagy az általa kijelölt vezetõ.
(3) Jelentõsebb területi célokat szolgáló támogatások esetén a Tárcaközi
Bizottság munkájába be kell vonni az érintett helyi önkormányzatokat és az
érintett területi kamarákat.
69. §
(1) Az Alapból támogatás a kezelõ által meghirdetett pályázatok, illetve -
kereskedelemfejlesztési támogatás esetén - egyéni kérelmek alapján is
nyújtható.
(2) Az Alapból támogatás a már befejezett tevékenységhez nem nyújtható.
(3) A pályázat benyújtásakor külön jogszabályban meghatározott mértékû
eljárási díjat kell fizetni.
(4) A támogatás felhasználásának feltételeirõl, teljesítésérõl és
ütemezésérõl, a támogatott által vállalt kötelezettségek nem teljesítése
esetén alkalmazható szankciókról a minisztérium, illetve az erre kijelölt
szervezet szerzõdésben állapodik meg a támogatásban részesülõvel.
(5) A támogatás rendeltetésszerû és szerzõdésnek megfelelõ felhasználásának
ellenõrzésérõl a szerzõdés megkötésére kijelölt szervezet gondoskodik.
(6) A támogatást, nem rendeltetésszerû felhasználása esetén, a jegybanki
alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamattal kell visszafizetni.
70. §
(1) Az Alapból belföldi székhelyû gazdálkodó szervezetek, más költségvetési
szervek, köztestületek (Ptk. 65. §), gazdasági érdekképviseleti szervek
részesülhetnek visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatásban.
(2) Az Alapból kell fedezni az Alap kezelésével kapcsolatos költségeket.
(3) Az Alap pénzeszközeinek az egyes támogatási célok közötti elosztását - a
68. § (2) bekezdésében írt Tárcaközi Bizottság javaslata alapján - a miniszter
határozza meg.
71. §
Az Alapból pénzeszközt a miniszter a Központi Mûszaki Fejlesztési Alap részére
átadhat.
72. §
Az Alapból az alábbi kereskedelemfejlesztési célokra adható támogatás:
a) az áru, szolgáltatás, szellemi termék külpiaci bevezetésének elõsegítésére,
b) a külkereskedelmi tevékenységhez fûzõdõ ismeretek és információk szervezett
formában történõ átadására,
c) külföldön létesítendõ magyar érdekeltségû vállalkozások alapításának
támogatására,
d) a külföldi és hazai nemzetközi kiállítások, vásárok és szakember-találkozók
megrendezési költségeire,
e) a bel- és külföldi üzletember-delegációk külgazdasági célból történõ
kiküldetésének és meghívásának költségeire,
f) kereskedelemfejlesztéssel, befektetés-ösztönzéssel, tanácsadással,
információ-szolgáltatással foglalkozó szervezetek mûködésére,
g) országpropagandára, annak kialakításához szükséges külföldi marketing, PR,
reklámtevékenység szervezésére, kivitelezésére,
h) az ipari parkok, innovációs centrumok megvalósíthatósági tanulmányainak
elõkészítésére.
73. §
Az Alapból a következõ befektetés-ösztönzési és szerkezet-átalakítási célokra
adható támogatás:
a) korszerû technika, technológia alkalmazását elõsegítõ termelési célú
beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre,
b) a korszerû technika, technológia alkalmazását elõsegítõ közmûfejlesztési
hozzájárulásra,
c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokban állami
tulajdoni részesedés megszerzésére,
d) a gazdálkodó szervezetek világpiaci és az európai egységes piac
követelményeinek megfelelõ termék- vagy technológia-fejlesztésére,
e) az ipari parkok, az innovációs centrumok elõkészítési munkáira és
megvalósítására,
f) termékek külpiaci bevezetéséhez szükséges minõségbiztosítás és tanusítási
rendszerek kiépítésére.
74. §
(1) A támogatás összege a termelõ beruházás és infrastruktúrális beruházás
együttes költségeinek 20 %-áig, de legfeljebb 100 millió forintig terjedhet.
(2) Az állami tulajdonrészt a megszerzéstõl számított 3 éven belül el kell
idegeníteni.
75. §
Az Alap javára teljesített önkéntes befizetések - az adományozás körülményeire
tekintettel - közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsülnek (Ptk. 593-596. §).
76. §
Az Alap mûködtetése során a gazdasági verseny korlátozását tiltó jogszabályok
érvényesülését biztosítva és a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban kell
eljárni.
77. §
A Kereskedelemfejlesztési Alap és a Befektetés-ösztönzési Alap kezelõivel
kötött szerzõdések tekintetében a Gazdaságfejlesztési Alapot, illetve a
kezelésére e törvényben kijelölt Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot kell
jogutódnak tekinteni.
78. §
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben :
a) jelölje ki az Alap költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát lebonyolító
pénzintézetet,
b) állapítsa meg a 69. § (1) bekezdésében meghatározott pályázatok és egyéni
kérelmek benyújtásának feltételrendszerét, tartalmi és formai követelményeit,
az elbírálás szempontjait és az eljárás szabályait,
c) állapítsa meg a 69. § (3) bekezdésében meghatározott eljárási díj mértékét
és megfizetésének módját,
d) állapítsa meg a támogatásban részesülõvel történõ szerzõdéskötés részletes
szabályait és jelölje ki a szerzõdést megkötõ szervet."
(2) Az Alaptv. a következõ II. Résszel, ezen belül IX.-XV. Fejezettel 79-113.
§-okkal egészül ki; a jelenlegi II. Rész VIII. Fejezet vegyes és záró
rendelkezések cím megjelölése III. Rész XVI. Fejezet vegyes és záró
rendelkezések címre és a jelenlegi 66-69. §-ának számozása 114-117. §-okra,
69/A-69/B. §-ának számozása 118-119. §-okra, 70-73. §-ának számozása 120-123.
§-okra változik.
"II. Rész
IX. Fejezet
A földmûvelésügyi alapokra vonatkozó általános rendelkezések
79. §
(1) Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
54. §-a rendelkezésével összhangban elkülönített állami pénzalapként
mûködõ Mezõgazdasági és Erdészeti Alapot hoz létre.
(2) Az agrárágazat részére a külön jogszabályokban nyújtott támogatásokon
túl további támogatás nyújtható az elkülönített állami pénzalapként
mûködõ:
a) Állattenyésztési Alapból,
b) Földvédelmi Alapból,
c) Halgazdálkodási Alapból,
d) Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból, valamint a
e) Vadgazdálkodási Alapból
(az a)-e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: földmûvelésügyi
alapok).
(3) A Mezõgazdasági Fejlesztési Alapot, valamint az Országos Erdészeti
Alapot e törvény hatálybalépésekor terhelõ kötelezettségeket a
Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból kell teljesíteni.
(4) A Mezõgazdasági Fejlesztési Alapból, valamint az Országos Erdészeti
Alapból visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást - a támogatás
igénybevételérõl szóló megállapodásban foglaltakra is figyelemmel - a
Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba kell visszafizetni.
(5) Az 1992. évi LXXXVIII. törvénnyel létrehozott Állattenyésztési Alapot,
Földvédelmi Alapot, Halgazdálkodási Alapot, valamint Vadgazdálkodási
Alapot e törvény hatálybalépésekor terhelõ kötelezettségeket folyamatosnak
kell tekinteni.
(6) A 80-92. §-okban foglalt rendelkezéseket a földmûvelésügyi alapokból
nyújtott támogatások igénybevételére, elszámolására kell alkalmazni.
80. §
(1) A földmûvelésügyi alapokból
a) csõd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi
személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, továbbá
b) egyéni vállalkozók és más magánszemélyek (az a)-b) pont alattiak a
továbbiakban együtt: igénylõ) részesülhetnek támogatásban.
(2) A földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) kivételesen,
egyedi elbírálás alapján - biztosíték, illetve további adatszolgáltatási
kötelezettség kikötésével - a csõdeljárás alatt álló igénylõnek is
engedélyezhet támogatást.
A földmûvelésügyi alapok bevételei és képzése
81. §
(1) A földmûvelésügyi alapok bevételei:
a) a földmûvelésügyi alapok céljai megvalósításához jogszabály alapján
történõ befizetés összege;
b) a központi költségvetésben a földmûvelésügyi alapok céljai
megvalósítására meghatározott költségvetési juttatás;
c) a központi költségvetésben a privatizációs bevételbõl a földmûvelésügyi
alapok céljai megvalósítására rendelt összeg;
d) az egyes földmûvelésügyi alapoknak nyújtott segély, adomány, illetõleg
külön törvény alapján juttatott pénzeszköz, valamint az azok javára
történõ egyéb befizetés;
e) a földmûvelésügyi alapok átmenetileg le nem kötött pénzeszközeinek
pénzintézetnél történõ elhelyezésébõl származó kamat és egyéb
tõkejövedelem.
(2) A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap induló pénzállománya:
a) a Mezõgazdasági Fejlesztési Alap,
b) az Országos Erdészeti Alap,
c) a mezõgazdasági nagyüzemek szakemberellátásának támogatásáról szóló
külön jogszabály alapján a Földmûvelésügyi Minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium) letéti számláján elkülönítetten kezelt pénzösszeg, valamint
d) a minisztériumnál alapszerûen kezelt kutatási-fejlesztési célokat
szolgáló pénzeszközök
e törvény hatálybalépését megelõzõ nap szerinti záróállománya.
(3) A földmûvelésügyi alapok javára teljesített önkéntes befizetés - az
adományozás körülményeire tekintettel - közérdekû kötele-
zettségvállalásnak minõsül.
82. §
A földmûvelésügyi alapok bevétele és év végi maradványa nem vonható el.
A földmûvelésügyi alapokból nyújtható támogatás formái, a támogatás
elszámolása
83. §
(1) A földmûvelésügyi alapokból az egyes célokhoz adható támogatások (a
továbbiakban együtt: támogatás) formái:
a) bevételt növelõ, illetve a termelési költségeket csökkentõ közvetlen
termelõi (mûködési) támogatás;
b) éven túli lejáratú forgóeszköz-hitel kamattámogatása;
c) fejlesztési célú juttatás;
d) éven túli lejáratú beruházási hitel kamattámogatása.
(2) A támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint megbízás alapján
vagy kérelemre, normatív módon vagy pályázat alapján, illetve elõre
meghatározott feltételek (események) bekövetkezése esetén
a) végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül, vagy
b) nem végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség mellett
nyújtható.
(3) Éven túli lejáratúnak minõsül az a hitel, melynek lejárata a
háromszázhatvanöt napot meghaladja.
84. §
(1) Ha az igénylõ jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, valamint a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény
hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó,
a) a 83. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjai szerint végleges juttatásként,
visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást egyéb bevételként
köteles elszámolni;
b) a 83. § (1) bekezdés c) pontja szerint végleges juttatásként,
visszafizetési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési célú támogatást
pedig tõketartalékba (tartalékba) köteles helyezni;
c) a 83. § (2) bekezdés b) pontja szerint visszafizetési kötelezettséggel
nyújtott támogatást a kötelezettségek között kell nyilvántartania, a
törlesztést pedig a kölcsöntörlesztésre vonatkozó szabályok szerint
számolhatja el;
d) a jogtalanul igénybevett támogatás egyéb bevételként elszámolt összegét
és a kamattámogatást az egyéb ráfordítások (költségek) terhére, a
tõketartalék (tartalék) javára elszámolt összegét a tõketartaléka
(tartaléka) terhére kell visszafizetnie.
(2) Ha az igénylõ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC.
törvény hatálya alá tartozó, támogatásra jogosult egyéni vállalkozónak
vagy mezõgazdasági kistermelõnek minõsülõ természetes személy,
a) a fejlesztési célra adott végleges támogatás nem minõsül bevételnek;
b) az egyéb célra adott végleges juttatást pedig a tevékenység bevételének
kell tekinteni.
(3) Ha az igénylõ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC.
törvény hatálya alá tartozó mezõgazdasági kistermelõnek minõsülõ
természetes személy, a végleges juttatásként kapott támogatást annak a
tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást
igénybe vette.
(4) A földmûvelésügyi alapokba történõ befizetéseket - kivéve az adományt,
az egyéb önkéntes befizetést - a befizetõ, ha a magánszemélyek
jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá tartozik, akkor
költségként, míg más esetben - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik -
egyéb ráfordításként számolhatja el. Az adomány és az egyéb önkéntes
befizetés a társasági-, valamint a magánszemélyek jövedelemadó fizetésére
vonatkozó általános szabályok szerint számolható el.
(5) A támogatás alapjának meghatározásánál - amennyiben jogszabály másként
nem rendelkezik - az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe venni.
Rendelkezés a földmûvelésügyi alapok felhasználásáról
85. §
(1) A földmûvelésügyi alapok felhasználásáról - a (2) bekezdésben
foglaltakra is figyelemmel - a miniszter jogosult rendelkezni. A
földmûvelésügyi alapok kezelõje a minisztérium.
(2) A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ erdõterületek utáni, a
Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba történõ befizetéseket és kiadásokat
elkülönítetten kell nyilvántartani és ennek felhasználásáról a miniszter a
honvédelmi miniszterrel együtt kiadott jogszabályban foglaltaknak
megfelelõen jogosult rendelkezni.
86. §
(1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a Mezõgazdasági és Erdészeti
Alap javára biztosított költségvetési forrás erejéig a 79. § (2) bekezdés
a)-c), valamint e) pontjai szerinti elkülönített állami pénzalapok javára
ideiglenesen vagy véglegesen pénzeszközöket átcsoportosítson.
(2) A földmûvelésügyi alapok forráshiánya esetén a miniszter a támogatás
iránti kérelem, illetõleg a pályázat befogadását, elbírálását, továbbá a
támogatás folyósítását felfüggesztheti, a már befogadott, de forrás
hiányában nem támogatható kérelmet, pályázatot az igénylõnek visszaküldi.
(3) A földmûvelésügyi alapok pénzeszközei a mûködtetéssel, a támogatások
folyósításának, felhasználásának szakmai, illetõleg pénzügyi
ellenõrzésével, szankcionálásával és azok végrehajtásával együttjáró
kiadásokra, valamint a földmûvelésügyi alapok rendeltetésének megfelelõ
további célokra is felhasználhatók.
(4) A földmûvelésügyi alapokból a X-XIV. fejezetben említett jogcímeken
túl támogatás nyújtható az azok rendeltetéséhez kapcsolódó, illetve azt
elõsegítõ
a) kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásokhoz;
b) agrártérség-fejlesztési program kidolgozására, végrehajtására;
c) kül- és belpiaci, valamint marketing tevékenység elõsegítésére,
d) az agrárágazatban dolgozók külföldi tapasztalatszerzésére,
e) falusi idegenforgalom fejlesztéséhez is.
87. §
(1) A földmûvelésügyi alapok felhasználásával összefüggõ részletes
feltételek kialakításában - a külön törvényben foglaltakra is figyelemmel
- a Magyar Agrárkamara (a továbbiakban: kamara) az e törvényben, illetõleg
a miniszter által a földmûvelésügyi alapok egyes céljai megvalósításához
kapcsolódó részletes szabályokban meghatározottak szerint
a) közremûködhet a támogatás általános feltételeinek kialakításában,
b) adott feltételek esetén igazolhatja a támogatás igénybevételéhez
kapcsolódó egyes feltételek meglétét,
c) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV.
törvényben a mezõgazdaságot ért elemi károk elhárításának céljára a XVIII.
Pénzügyminisztérium fejezetben 18.2.1 kiemelt elõirányzat szám alatt
elkülönített pénzösszegnek a kamara által a külön törvény szerint történõ
kezelésére az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
88. §
(1) A miniszter - a 86. § (3) bekezdése szerinti kifizetések kivételével -
az adott idõszakban támogatásban részesíthetõk körét, a támogatás alapjául
szolgáló jogcímet, a támogatás formáját, mértékét jogszabályban,
igénybevételének eljárási rendjét, valamint egyéb részletes feltételeit
jogszabályban, illetõleg annak alapján kiadott pályázati felhívásban
állapítja meg.
(2) A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni:
a) a pályázati kérelem benyújtására jogosultak körét, a közvetlen
támogatási célokat, a pályázati felhívást, illetõleg az egyéb pályázati
feltételeket;
b) a pályázat elbírálását követõen évente egy alkalommal a támogatásban
részesült igénylõ nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét), valamint - a
közvetlen támogatási cél megjelölésével - a támogatás összegét is.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak a szakmai lapokban is közzétehetõk.
89. §
(1) E törvény, a támogatások részletes feltételeit meghatározó jogszabály
vagy a pályázati felhívás elõírhatja, hogy
a) a támogatást csak az igénylõk meghatározott köre veheti igénybe;
b) támogatás csak az adó-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulék-hátralék
és kamarai tagsági díj hátralék mentesség elõzetes igazolását, illetõleg
az igénylõnek az erre vonatkozó nyilatkozatát követõen vehetõ igénybe,
illetõleg folyósítható;
c) a támogatással beszerzett ingatlannak nem minõsülõ eszközre, illetõleg
annak a támogatással arányos részére - meghatározott idõre - a Magyar
Állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni, illetõleg
zálogjogot kell alapítani;
d) a támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott idõ elõtti
értékesítése esetén a támogatás arányos részét vissza kell fizetni;
e) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatás visszafizetésének
biztosítására a támogatással érintett ingatlanra a Magyar Állam javára
jelzálogjogot kell bejegyezni;
f) kamattámogatás csak pénzintézettõl, illetõleg hitelszövetkezettõl
felvett hitelek után vehetõ igénybe;
g) támogatás csak meghatározott mértékû saját forrás biztosítása esetén
vehetõ igénybe.
(2) Az (1) bekezdés c), illetõleg e) pontjai szerinti biztosítékokat a
támogatási szerzõdésben fel kell tüntetni, a támogatási szerzõdés
megkötésére feljogosított pedig jogosult a Magyar Állam nevében és javára
eljárni.
(3) A törvény alkalmazásában beruházásnak minõsül a számvitelrõl szóló
1991. évi XVIII. törvény szerinti beruházás.
(4) Amennyiben e törvény tevékenység folytatásához nyújt támogatást, a
tevékenység tartalmának meghatározásánál - ha jogszabály eltérõen nem
rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal által alkalmazott, a
gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a
tevékenységek tartalmi meghatározása szerinti fogalmakat kell irányadónak
tekinteni.
A földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatás igénylése, folyósítása,
valamint felhasználásának ellenõrzése
90. §
(1) Ugyanazon cél megvalósítására - a (2) bekezdésben foglaltakra is
figyelemmel - csak egy, a II. Rész szerinti elkülönített állami
pénzalapból igényelhetõ támogatás.
(2) A földmûvelésügyi alapokból támogatásban részesített cél
megvalósításához - ha e törvény vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik -
az igénylõ más jogszabály alapján is vehet igénybe állami támogatást. Az
igénylõnek a kérelem benyújtásával egyidejüleg nyilatkoznia kell arról,
hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen összegû
állami támogatásban részesült, illetõleg állami támogatás más jogszabály
alapján történõ igénybevétele esetén - erre irányuló külön felhívás nélkül
- arról, hogy a földmûvelésügyi alapokból támogatásban részesült.
(3) Amennyiben az igénylõ a földmûvelésügyi alapokból támogatásban
részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz
igénybe állami támogatást és ennek következtében az állami támogatások
együttes értéke - figyelemmel az elõírt saját forrásra - meghaladná a cél
megvalósításához szükséges mértéket, köteles az így keletkezett többletet
- legfeljebb a földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatás mértékéig - a
földmûvelésügyi alapokba visszafizetni.
(4) Traktorok és mezõgazdasági gépek (Ipari Termékek Jegyzéke 39)
beszerzéséhez - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a földmûvelésügyi
alapokból támogatás nem igényelhetõ.
91. §
(1) A támogatás folyósításáról, felhasználásának, valamint a támogatásra
való jogosultságnak az ellenõrzésérõl, továbbá a jogtalanul igénybevett
támogatás visszafizetésével összefüggõ végrehajtásról a miniszter
gondoskodik.
(2) A miniszter jogszabályban, az ott meghatározott mértékig
felhatalmazhatja az erdõfelügyelõséget, valamint a megyei (fõvárosi)
földmûvelésügyi hivatalt a támogatási kérelemnek a miniszter nevében
történõ elbírálására, a támogatás összegének folyósítására, a támogatások
felhasználásának ellenõrzésére.
(3) A kamara a miniszter felkérésére közremûködik az (1) bekezdés szerinti
egyes feladatok ellátásában.
92. §
(1) A földmûvelésügyi alapokba kötelezõen elrendelt be- és visszafizetések
végrehajtására - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - az
államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.
(2) A földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatást rendeltetéstõl eltérõ
felhasználása esetén jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak kell
tekinteni, és azt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének
megfelelõ kamattal növelve kell visszafizetni. A támogatás rendeltetéstõl
eltérõ felhasználásának minõsül különösen, ha a jogosult a támogatás
igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási szerzõdésben
meghatározottaktól eltér.
X. Fejezet
Állattenyésztési Alap
93. §
Az Állattenyésztési Alap rendeltetése a gazdasági haszonállatok tenyész-
és haszonértékét növelõ genetikai fejlesztõ munka támogatása, valamint a
minõségi állati termék elõállítást szolgáló genetikai háttér fejlesztése.
94. §
(1) A mezõgazdasági termelõ (a továbbiakban: termelõ) az Állattenyésztési
Alapba az e fejezetben foglaltak részbeni megvalósításának elõsegítésére
tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.
(2) A tenyésztési hozzájárulást az 1. mellékletben meghatározott termékek,
valamint a lóverseny totalizatõr tevékenység után, az ott megjelölt
mértékben kell teljesíteni.
(3) A tenyésztési hozzájárulás alapja:
a) a termék értékesítésébõl származó - az általános forgalmi adót nem
tartalmazó - nettó árbevétel;
b) a lóverseny totalizatõr forgalma.
(4) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 12. §-
ának (5) bekezdése szerint adózó mezõgazdasági kistermelõ árbevételként a
tenyésztési hozzájárulással csökkentett bevételt veheti figyelembe.
(5) Aki a termék értékesítésérõl szóló számlát, egyszerûsített számlát,
számlát helyettesítõ okmányt, felvásárlást igazoló bizonylatot (a
továbbiakban: számla) kiállítja, köteles a tenyésztési hozzájárulás
összegét kiszámítani és az Állattenyésztési Alapba befizetni.
95. §
Az Állattenyésztési Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható
támogatás:
a) állatazonosítási-, állattenyésztési nyilvántartás és információs
rendszer fenntartásához, mûködtetéséhez, fejlesztéséhez való hozzájárulás;
b) a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat elvégzése, valamint a
tenyészérték megállapítása;
c) csúcsgenetikát képviselõ apaállat és szaporítóanyag beszerzése;
d) a nemzetközi és a hazai állattenyésztési kiállításokon való részvétel
és azok szervezése, szakmai kiadványok készítése;
e) a nemzetközi állattenyésztési szervezetekben, valamint rendezvényeken a
nemzeti képviselet költségeihez való hozzájárulás;
f) egyes, adott idõszakban felmerülõ tenyésztési és tenyésztés-szervezési
célok megvalósítása;
g) az elismert tenyésztõ szervezet - az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi
CXIV. törvény szerint alkalmazott - tenyésztésvezetõjének díjazásához való
hozzájárulás.
96. §
Az Állattenyésztési Alap bevételi forrásai:
a) a tenyésztési hozzájárulás összege,
b) a külön jogszabály szerint fizetendõ állattenyésztési bírság összege,
c) az Állattenyésztési Alapból e fejezetben foglaltak alapján nem végleges
juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett
támogatásnak a 92. § (2) bekezdése szerint visszafizetett összege;
d) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;
e) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.
XI. Fejezet
Földvédelmi Alap
97. §
A Földvédelmi Alap rendeltetése a termelésbõl kivont termõföld pótlása,
minõségének védelme, továbbá a mezõgazdaságilag mûvelhetõ termõterület
indokolatlan csökkenésének mérséklése, valamint a termõföld mûvelési ág
változással együttjáró hasznosítási formáinak elõsegítése.
98. §
(1) A Földvédelmi Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a termõföld rendeltetésszerû hasznosításra való alkalmassá tételével
összefüggõ feladatok végrehajtásához, így különösen:
aa) a gyepterületek mûvelési ág változást nem eredményezõ
hasznosításra való alkalmassá tételéhez,
ab) a borvidéken vagy a bortermõ helyen a szõlõ termõhelyi
kataszterben I. és II. osztályú, tíz százalékos lejtés feletti, illetve
százötven méter tengerszint magasság feletti területnek szõlõtelepítés
céljára történõ kialakításához (pl.: teraszírozás),
ac) a birtokösszevonás lebonyolításának elõsegítéséhez, valamint
ad) a mezõgazdasági hasznosításra alkalmassá tehetõ, mûvelés alól
kivett - természetvédelem alatt nem álló - terület, valamint a jó
termõképességû, de egyébként kihasználatlan gyep újrahasznosításához való
hozzájárulás;
b) a termõföld minõségének védelmével összefüggõ feladatok
végrehajtásához, így különösen:
ba) az erodált vagy erózióra hajlamos területen a víz- és szélerózió
elleni eljárások és létesítmények megvalósításához,
bb) a másodlagosan elvizenyõsödött területek vízháztartásának
szabályozásához,
bc) a savanyú-, a szikes-, illetve a homoktalajok javításához,
bd) a talajvédelemmel összefüggõ területrendezési munkákhoz, valamint
be) környezetkímélõ talajvédelmi technológia alkalmazásához;
c) az a), b) pontban foglaltak elõkészítéséhez szükséges tervek és
költségvetés beszerzéséhez.
(2) Az (1) bekezdés a), b) pontja szerinti támogatások abban az esetben
vehetõk igénybe, ha azok a külön jogszabályban foglaltak alapján
meliorációs támogatásban nem részesülnek.
99. §
A Földvédelmi Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ földvédelmi járulék, a földvédelmi
bírság, valamint a talajvédelmi bírság összege,
b) a Földvédelmi Alapból e fejezetben foglaltak alapján nem végleges
juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett
támogatásnak a 92.§ (2) bekezdése szerint visszafizetett összege;
c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;
d) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.
XII. Fejezet
Halgazdálkodási Alap
100. §
A Halgazdálkodási Alap rendeltetése a vizek halállományának védelme,
valamint megõrzésének elõsegítése, a halállomány értékeinek fejlesztése, a
halpusztulások megelõzése és az esetleges halpusztulások következményeinek
elhárítása, továbbá a halászati és horgászati vízhasznosítással összefüggõ
egyes feladatok ellátása.
101. §
A Halgazdálkodási Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a természetes vizek halállománya pótlásának költségeihez;
b) a halpusztulással összefüggõ kármegelõzés, kárelhárítás, és a
halállomány rehabilitációs költségeihez;
c) a természetes vizekkel összefüggõ halgazdálkodási tudományos
vizsgálatok költségeihez;
d) a természetes vizi élõhelyek környezeti állapotának védelméhez,
javításához;
e) a nemzetközi halászati szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásához;
f) az állami halászjegy, illetõleg az állami horgászjegy elõállítási és
forgalmazási költségeihez
való hozzájárulás.
102. §
A Halgazdálkodási Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ állami halászjegy és horgászjegy
díja, valamint a halászatfejlesztési hozzájárulás, továbbá a
halgazdálkodási bírság összege,
b) az Alapból e fejezet alapján nem végleges juttatásként adott
támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2)
bekezdése szerint visszafizetett összege;
c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;
d) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.
XIII. Fejezet
Mezõgazdasági és Erdészeti Alap
103. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap rendeltetése:
a) a növénytermesztés és kertészet, az állattenyésztés, az
erdõgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a halászat szakágazatokban a
történelmi hagyományú, valamint más okból magas értéket képviselõ és
meglévõ növényi és állati eredetû génvagyon megõrzése, a génvagyon
felhasználásával jobb minõségû, piacképes fajok és fajták tenyésztése,
elõállítása, beszerzése, valamint a fejlesztõ tevékenység eredményét mérõ
és visszajelzõ minõsítési rendszerek bevezetése, korszerûsítése;
b) az átlagosnál gyengébb minõségû, kedvezõtlen termõhelyi adottságú
termõföldek környezetkímélõ hasznosításának, valamint a mezõgazdasági
termelésbõl élõ lakosság helyben történõ foglalkoztatásának elõsegítése;
c) kiegészítõ fejlesztési források biztosítása a hazai és külpiaci
igényekhez alkalmazkodni tudó, a hatékony és a minõségi termelés
követelményeinek megfelelõ gazdálkodás anyagi-mûszaki hátterének
megteremtéséhez;
d) az erdõk felújítása, valamint az erdõsítések pótlása, a fiatal erdõ
nevelése, az erdõ területének (mennyiségének), természeti egyensúlyának és
egészségi állapotának (minõségének) megõrzése;
e) az agrárvállalkozók gazdaságszervezési, gazdálkodási tevékeny-ségének,
továbbá a mezõgazdasági, erdõgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati,
valamint élelmiszeripari szaktanácsadói rendszer mûködési feltételeinek
elõsegítése.
104. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból biológiai alapok megõrzése,
fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó minõsítési rendszerek
korszerûsítése érdekében az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a növénytermesztés és a kertészet, valamint az erdõgazdálkodás
szakágazatokban:
aa) a nemzeti génvagyon részét képezõ génrezervek, a növényi eredetû
génállományok nemzetközi együttmûködésben vállalt kötelezettségek szerint
történõ összegyûjtéséhez, a fajta és vonalgyûjtemények fenntartásához és
megõrzéséhez;
ab) a szaporítások kiinduló bázisát jelentõ törzsültetvények
létesítéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez;
ac) a tájadottságoknak, valamint a környezetvédelmi szempontoknak
megfelelõ faj- és fajtaszerkezet kialakításához, a növényfajták
fenntartásához, a továbbszaporításhoz szükséges alapanyagok
elõállításához, teszteléséhez, a saját nemesítésû növényfajták, hibridek
hazai és nemzetközi megismertetéshez, az eredmények bemutatásához,
valamint azok gyakorlati hasznosításához;
ad) a magas biológiai értéket képviselõ vetõmag-, illetõleg
szaporítóanyag elõállításához, a nemesítés technológiai feltételeinek
javításához;
ae) a vetõmagvak és a szaporítóanyagok minõségtanúsítási rendszerének
korszerûsítéséhez;
af) a szaporítási célú növényi alapanyagok vírusmentesítése, valamint
e mentességének fenntartásához;
ag) a nemzetközi szakmai szervezetekben a nemzeti képviselet
költségeihez való hozzájárulásához, valamint
ah) a minõsítési tevékenység feltételeinek biztosításához,
fejlesztéséhez való hozzájárulás;
b) az állattenyésztés szakágazatban:
ba) a nemzeti génvagyon részét képezõ, õshonosságuk miatt védett
állatfajták törzsállományainak, illetve a magas genetikai értéket
képviselõ, veszélyeztetett helyzetbe került fajták állományainak
fenntartásához, megõrzéséhez;
bb) a gazdasági jelentõséggel bíró, de jelenleg piaci értéket nem
képviselõ állat, vonal-, illetõleg fajtagyûjtemények fenntartásához,
megõrzéséhez;
bc) teljesítményvizsgálathoz és törzskönyvezéshez szükséges,
beruházásnak nem minõsülõ eszközök és berendezések beszerzéséhez;
bd) a ba)-bb) pontokhoz kapcsolódó tartás-, takarmányozás-, illetõleg
tenyésztéstechnológia fejlesztéséhez, valamint
be) a minõsítési tevékenység feltételeinek biztosításához,
fejlesztéséhez való hozzájárulás;
bf) a minõségi árualap elõállítását szolgáló tenyészállat és
szaporítóanyag beszerzéséhez, valamint a tenyészállat-állomány
növeléséhez;
c) a vadgazdálkodás szakágazatban a nemzeti génvagyon részét képezõ, a
vadászható állatfajok állományainak védelméhez, illetõleg fenntartásához
való hozzájárulás;
d) a halászat szakágazatban a különleges értéket képezõ, vagy
veszélyeztett halfajok állományának fenntartásához, valamint az ezzel
összefüggõ génbankok létesítéséhez, fenntartásához való hozzájárulás.
105. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a kedvezõtlen termõhelyi adottságú
termõföld hasznosításához az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a mezõgazdasági földhasznosítás elõsegítéséhez való hozzájárulás azokon
a gazdasági -társadalmi szempontból elmaradott, illetve munkanélküliséggel
jelentõsen sújtott településeken, ahol a településekhez tartozó szántó
mûvelési ágú termõföld átlagos aranykorona értéke nem haladja meg a
hektáronkénti tizenhét aranykorona értéket;
b) az a) pontban foglalt feltételeknek megfelelõ településeken a
földhasznosítási szerkezet átalakításának elõsegítéséhez.
106. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a mezõgazdasági, az erdõgazdálkodási,
a vadgazdálkodási, a halászati, valamint az egyes élelmiszer-feldolgozási
tevékenységek fejlesztéséhez, korszerûsí-téséhez az alábbi jogcímek
alapján nyújtható támogatás:
a) a mezõgazdasági-, erdészeti- és a halászati tevékenység folytatásához
szükséges egyes termelõberuházások megvalósításához;
b) az erdõgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges erdõfeltárási
létesítmények létesítéséhez;
c) a vadgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges egyes beruházások
megvalósításához;
d) az egyes élelmiszerfeldolgozási tevékenységek folytatásához szükséges
beruházások keretén belül:
da) a korszerû csomagolás, az energiatakarékos, valamint
környezetkímélõ élelmiszerfeldolgozási eljárások alkalmazásának
elõsegítéséhez,
db) a minõsítési-, a minõségtanúsítási rendszerek nemzetközi
normáknak megfelelõ kialakításához, valamint azok alkalmazásához szükséges
beruházások megvalósításának elõsegítéséhez;
e) az a) és c) pontokban meghatározott meglévõ, illetve létesülõ
beruházások rendeletetésszerû mûködését biztosító kiegészítõ jellegû
infrastruktúrális beruházások megvalósításához, beszerzéséhez;
f) a d) pontban részletezett pályázatok alapján támogatott beruházásokhoz
tartozó infrastruktúra létrehozásához;
g) a mezõgazdasági termelés szempontjából fontos összekötõ- és bekötõút
beruházásokhoz, feltéve, ha azok a külön törvény szerint létrehozott
Útalapból is támogatásban részesülnek.
107. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból az erdõ felújítása, nevelése,
mennyiségi, illetõleg minõségi védelmének elõsegítése céljából az alábbi
jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a törvény 2. mellékletében foglalt normatív mértékek szerint az erdõ
természetes, illetõleg mesterséges felújításához, valamint a fiatal erdõk
ápolásához és neveléséhez;
b) az erdõ idõleges igénybevétele, mûvelési ágának megváltoztatása és
termelésbõl való kivonása miatt szükségessé váló erdõfelújítást pótló
erdõtelepítés költségeihez;
c) az erdõfelügyelõség javaslata alapján a miniszter által elrendelt
közérdekû erdõvédelmi munkák költségeinek fedezetéhez való hozzájárulás,
feltéve, hogy a munkák elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása miatt vált
szükségessé;
d) a nemzetközi kötelezettségekbõl eredõ, erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõ
rendszer mûködtetéséhez;
e) az erdei természeti rendszerek, az erdõ természeti egyensúlyának és
egészségi állapotának megõrzéséhez;
f) szakirányú oktatáshoz, kutatáshoz;
g) a nemzetközi erdészeti szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásához;
h) az erdészeti kultúra elterjesztésének költségeihez
való hozzájárulás.
108. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a szaktanácsadási tevékenység
agrárágazatban történõ igénybevételének elõsegítéséhez, valamint annak
fejlesztéséhez az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a mezõgazdasági, az erdõgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a halászati,
az élelmiszer-feldolgozási tevékenységet végzõ egyéni vagy társas
vállalkozás által igénybe vett szaktanácsadás díjához;
b) a szaktanácsadó által szervezett iskolarendszeren kívüli képzés,
továbbképzés költségeihez;
c) a szaktanácsadással, a szakmai ismeretterjesztéssel, a továbbképzéssel
kapcsolatos, a gazdálkodást segítõ kiadványok költségeihez;
d) a szaktanácsadást szolgáló infrastuktúrális és informatikai
fejlesztésekhez;
e) a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett szaktanácsadók továbbképzésének
költségeihez;
f) az agrárgazdasággal összefüggõ szaktanácsadói tevékenység költségeihez;
g) a kutatási eredmények gyakorlati megismeréséhez, illetõleg az ezzel
összefüggõ ismeretanyag elsajátításához
való hozzájárulás.
109. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ erdõfenntartási járulék,
erdõvédelmi bírság, újraerdõsítési költség;
b) az e fejezet alapján nem végleges juttatásként adott támogatásnak,
valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2) bekezdése
szerint visszafizetett összege;
c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek.
XIV. Fejezet
Vadgazdálkodási Alap
110. §
A Vadgazdálkodási Alap az általános erdészeti és természetvédelmi célokkal
is összhangban levõ rendeltetése a vadon élõ, vadászható állatfajok és
természetes élõhelyük védelme, megõrzésének elõsegítése, valamint a
nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet feladatainak
ellátása.
111. §
A Vadgazdálkodási Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a vadászható állatfajok természetes állománya és azok élõhelye
védelméhez, megõrzéséhez;
b) az erdõtervekkel is összhangban levõ regionális vadgazdálkodási
tervezés költségeinek fedezetéhez;
c) a trófeabírálat költségeinek fedezetéhez;
d) a miniszter által a külön jogszabályban foglaltak szerint nemzeti
értékké nyilvánított trófea után a vadászatra jogosultak kártalanításához;
e) a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásához;
f) a vadászati kultúra elterjesztésének költségeihez;
g) a vadgazdálkodással és a vad védelmével összefüggõ tudományos
vizsgálatok költségeihez
való hozzájárulás.
112. §
A Vadgazdálkodási Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ vadászjegy, valamint vadászati
engedély díjának, trófeabírálat díjának, továbbá a vadvédelmi bírságnak az
összege,
b) a Vadgazdálkodási Alapból nem végleges juttatásként adott támogatásnak,
valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2) bekezdés
szerint visszafizetett összege;
c) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg;
d) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek.
XV. Fejezet
Felhatalmazások
113. §
(1) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a földmûvelésügyi
alapok felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a közlekedési,
hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben a 106. § f) pontja
szerinti beruházások támogatására - külön jogszabályban meghatározott
feltételek szerint - közös pályázatot hirdessen.
(3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy környezetvédelmi
és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg
a 105. § a) pontja szerinti mezõgazdasági földhasznosítás támogatása
céljából kijelölt települések jegyzékét.
(4) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a honvédelmi
miniszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg a Mezõgazdasági és Erdészeti
Alapból a 85. § (2) bekezdése szerint elkülönítetten kezelt rész
felhasználásának, valamint a felhasználás ellenõrzésének részletes szabályait,
továbbá hogy eltérjen a külön törvény szerint fizetendõ erdõfenntartási
járulék, valamint az e törvény 2. melléklete alapján nyújtható támogatási
mértékektõl.""
Megjegyzés: A törvényjavaslat szövegébõl elhagyni kívánt szöveg
megjelenítését (tekintettel annak terjedelmére) mellõztük.
Indokolás: Lásd a T/251/14/1. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz. támogatja.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Költségvetési biz. egyharmada sem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
10. A Környezetvédelmi bizottság az alábbi szövegezésû módosító
javaslatot nyújtotta be:
"65. § (1) és (3) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak
"65. § (1) A VA bevételeinek 50 %-át a 64. § b) és c) pontjaiban, míg 15
%-át a 64. § d) pontjában megjelölt célok megvalósításának támogatására kell
fordítani. A támogatás igénybevételére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi
Minisztérium - a Belügyminisztériummal, a Földmûvelésügyi Minisztériummal, az
Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben - hivatalos lapjában évente
pályázatot ír ki. A VA-t terhelõ hiteltörlesztési és kamatfizetési
kötelezettség a pályázati célra megállapított elõirányzatot csökkenti.
(3) A pályázatokat bizottság bírálja el. A 64.§ d) pontjában foglalt
esetben a pályázat elbírálásába a Balatoni Regionális Tanácsot és a Balatoni
Szövetséget be kell vonni.""
Megjegyzés: A Házszabály 94. § (3) bekezdése szerint: "... a módosító
javaslat nem terjedhet ki a jogszabály, illetõleg a határozat módosítással
nem érintett részeire,..."
Megjegyzés: A módosító javaslat egyébként jogszabály-szerkesztési
szempontból helyesen a következõ lenne: A Környezetvédelmi bizottság a
törvényjavaslatot új 20. §-sal javasolja kiegészíteni (a javaslat elfogadása
esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása értelemszerûen változik):
20. § (1) Az Alaptv. 65. § (1) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"65. § (1) A VA bevételeinek 50 %-át a 64. § b) és c) pontjaiban, míg 15
%-át a 64. § d) pontjában megjelölt célok megvalósításának támogatására kell
fordítani. A támogatás igénybevételére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi
Minisztérium - a Belügyminisztériummal, a Földmûvelésügyi Minisztériummal,
az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben - hivatalos lapjában évente
pályázatot ír ki. A VA-t terhelõ hiteltörlesztési és kamatfizetési
kötelezettség a pályázati célra megállapított elõirányzatot csökkenti."
(2) Az Alaptv. 65. § (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) A pályázatokat bizottság bírálja el. A 64.§ d) pontjában foglalt
esetben a pályázat elbírálásába a Balatoni Regionális Tanácsot és a Balatoni
Szövetséget be kell vonni.""
Indokolás: Lásd a T/251/11. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. nem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.
11. A Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 20. §-ában az Alaptv.
új 67. § (1) bekezdését k) ponttal javasolja kiegészíteni:
/Az Alapból az alábbi általános célok megvalósításához nyújtható
támogatás:/
"k) a falusi idegenforgalom fejlesztése."
Indokolás: Lásd a T/251/11/5. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Gazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. egyharmada sem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje a Mezõgazdasági bizottság
ülésén egyetért, a Költségvetési és a Gazdasági bizottság
ülésén nem ért egyet.
12. Gyimóthy Géza képviselõ - kapcsolódva a Mezõgazdasági bizottság
T/251/14.. sz. módosító javaslatához - a törvényjavaslat 20. §-ában az Alaptv.
új 94. § a) pontjának a következõ módosítását javasolja:
/Az Alapból ezen alcímben foglaltak alapján az alábbi közvetlen célok
megvalósításához nyújtható támogatás:/
"a) a mezõgazdasági- és a halászati tevékenység folytatásához szükséges
beruházások; [- a traktorok és a mezõgazdasági gépek /ITJ 39 fõcsoport/
kivételével;]"
Indokolás: Lásd a T/251/16. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. nem foglalt állást.
- a Mezõgazdasági biz.
- a Költségvetési biz. egyharmada sem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.
13. Puch László képviselõ a törvényjavaslat 20. §-ában az Alaptv. új 116.
§ (1) bekezdés e) pontjának a következõ módosítását javasolja:
/Az Alap forrásai:/
"e) az Alapból támogatást igénylõ [pályázó] kérelmezõ által fizetett
eljárási díj,"
Indokolás: Lásd a T/251/9/1. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. nem foglalt állást.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje a Mezõgazdasági bizottság
ülésén nem ért egyet, a Költségvetési bizottság ülésén
egyetért.
14. Puch László képviselõ a törvényjavaslat 20. §-ában az Alaptv. új 116.
§ (1) bekezdését i) ponttal javasolja kiegészíteni:
/Az Alap forrásai:/
"i) a Kisvállalkozói Garancia Alapból származó összeg."
Megjegyzés: Ez a módosító javaslat összefügg az ajánlás 34. pontjában
foglalt indítvánnyal.
Indokolás: Lásd a T/251/13. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. támogatja.
- a Költségvetési biz. egyharmada sem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje a Mezõgazdasági bizottság
ülésén egyetért, a Költségvetési és a Gazdasági bizottság
ülésén nem ért egyet.
15. Puch László képviselõ a törvényjavaslat 20. §-ában az Alaptv. új 117.
§ (2) bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:
"(2) Az Alap felhasználásával kapcsolatos döntési javaslatok
elõkészítésére a Belügy-, a Földmûvelõdésügyi-, az Ipari és Kereskedelmi-
, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési-, a Közlekedési- Hírközlési
és Vízügyi-, a Külügy-, a Pénzügy-, a Munkaügyi-, a Népjóléti
Minisztérium, valamint az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság, az
Országos Gazdasági Kamarák és az Országos Gazdasági Érdekképviseleti
Szervek képviselõibõl álló Tárcaközi Bizottságot kell létrehozni. A
Tárcaközi Bizottság elnöke a miniszter, vagy az általa kijelölt vezetõ."
Indokolás: Lásd a T/251/9/6. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
16. Puch László képviselõ a törvényjavaslat 20. §-ában az Alaptv. új 118.
§ (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:
"118. § (1) Az Alapból támogatás a kezelõ által meghirdetett pályázatok,
illetve [- kereskedelemfejlesztési támogatás esetén -] egyéni kérelmek alapján
is nyújtható."
Indokolás: Lásd a T/251/9/2. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
17. A Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 20. §-ában az Alaptv.
új 121. § felvezetõ szövegének a következõ kiegészítését javasolja:
"121. § Az Alapból az alábbi kereskedelemfejlesztési, idegenforgalmi
célokra adható támogatás:"
Indokolás: Lásd a T/251/11/7. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Gazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. egyharmada sem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.
18. Puch László képviselõ a törvényjavaslat 20. §-ában az Alaptv. új 121.
§ h) pontjának az elhagyását javasolja:
/Az Alapból az alábbi kereskedelemfejlesztési célokra adható támogatás:/
"[h) az ipari parkok, innovációs centrumok megvalósíthatósági
tanulmányainak elõkészítésére.]"
Indokolás: Lásd a T/251/9/3. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
19. Puch László képviselõ a törvényjavaslat 20. §-ában az Alaptv. új 122.
§ a) pontjának a következõ kiegészítését javasolja:
/Az Alapból a következõ befektetés-ösztönzési és szerkezet-átalakítási
célokra adható támogatás:/
"a) korszerû technika, technológia alkalmazását elõsegítõ, elsõsorban
termelési célú beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére,"
Megjegyzés: Ez a módosító javaslat összefügg az ajánlás 20. pontjában
foglalt indítvánnyal.
Indokolás: Lásd a T/251/9/4.. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
20. Puch László képviselõ a törvényjavaslat 20. §-ában az Alaptv. új 122.
§ b) pontjának a következõ módosítását javasolja:
/Az Alapból a következõ befektetés-ösztönzési és szerkezet-átalakítási
célokra adható támogatás:/
"b) a korszerû technika, technológia alkalmazását elõsegítõ, elsõsorban
termelõ beruházások közmûfejlesztési hozzájárulás[ra]ához,"
Indokolás: Lásd a T/251/9/4.. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje a Mezõgazdasági bizottság
ülésén nem ért egyet, a Költségvetési és a Gazdasági
bizottság ülésén egyetért.
21. Puch László képviselõ a törvényjavaslat 20. §-ában az Alaptv. új 123.
§ (1) bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:
"123. § (1) A támogatás összege a termelõ beruházás és inferastrukturális
beruházás együttes költségeinek 20 %-áig, de legfeljebb 100 millió forintig
terjedhet. Ettõl eltérni nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû
beruházások megvalósítása esetében, kivételesen, egyedi kormánydöntés alapján
lehet."
Indokolás: Lásd a T/251/9/5. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje a Mezõgazdasági bizottság
ülésén nem ért egyet, a Költségvetési és a Gazdasági
bizottság ülésén egyetért.
22. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 22. §-ában az Evt. új 9.
§ (2) bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:
"(2) Az erdõ mûvelési ágának megváltoztatása, az erdõ termelésbõl való
kivonása, valamint más célra történõ idõleges igénybevétele esetén az
erdõgazdálkodó köteles az igénybevett erdõnek megfelelõ értékû erdõt
létesíteni (csereerdõsítés) vagy köteles - az erdészeti hatóság határozata
alapján - a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba - a külön törvény szerint - az
erdõfelújítás és nevelés fafajtól függõ normatív támogatási mérték
kétszeresének megfelelõ összeget (újraerdõsítési költség) befizetni."
Indokolás: Lásd a T/251/14/2. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. nem foglalt állást.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
23. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 24. §-ában az Evt. új 35.
§ (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:
"(1) A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a szarvas, dám,
vaddisznó, muflon által a mezõgazdaságban és erdõgazdálkodásban, valamint a
mezei nyúl és õz által a szõlõben, gyümölcsösben, erdõsítésben, valamint
a csemetekertben okozott kárt (a továbbiakban: vadkár), továbbá
bármely hasznos vad és a vaddisznó által a mezõgazdaságon és az
erdõgazd[aságon]álkodáson kívül okozott kárt."
Indokolás: Lásd a T/251/14/3. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. nem foglalt állást.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
24. Dr. Samu János képviselõ - kapcsolódva a Mezõgazdasági bizottság
T/251/14.. sz. módosító javaslatához - a törvényjavaslat 24. §-ának a következõ
módosítását javasolja:
"24. § Az Evt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép és az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki; egyidejûleg a (4) és (5) bekezdés
számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
"(1) A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a szarvas, dám,
vaddisznó, muflon által a mezõgazdaságban és erdõgazdálkodásban, valamint a
mezei nyúl és õz által a szõlõben, gyümölcsösben, erdõsítésben, valamint
a csemetekertben okozott kárt (a továbbiakban: vadkár)[, továbbá
bármely hasznos vad és a vaddisznó által a mezõgazdaságon és az
erdõgazdaságon kívül okozott kárt].
(4) A vad és gépjármû összeütközése esetén a vadászatra jogosult nem
tartozik felelõsséggel a gépjármûben keletkezett kárért. A gépjármû vezetõje
(üzembentartója) pedig nem tartozik felelõsséggel a vad és gépjármû
összeütközésébõl eredõ vadban keletkezett kárért.""
Indokolás: Lásd a T/251/22. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. nem foglalt állást.
- a Mezõgazdasági biz.
- a Költségvetési biz. egyharmada sem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.
25. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 25. §-ának a következõ
módosítását javasolja:
"25. § Az Evt. XII. fejezetének címe, valamint az 1981. évi 31.
törvényerejû rendelet 3. §-a által módosított 42-43. §-ainak helyébe a
következõ rendelkezések lépnek:
"Erdõfenntartási járulék, erdõvédelmi bírság
42. § Az erdõgazdálkodó az erdõfelügyelõség által kitermelésre
engedélyezett bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint
a növedékfokozó gyérítések esetében a törvény mellékletében foglalt
mértékek szerint erdõfenntartási járulékot köteles a Mezõgazdasági és
Erdészeti Alapba fizetni.
43. § (1) Az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján
erdõvédelmi bírságot köteles a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba fizetni,
ha
a) [fát engedély nélkül termel ki] erdejében engedély nélküli
fakitermelés történik,
b) az erdõállomány nevelése (tisztítás, törzskiválasztó gyérítés,
növedékfokozó gyérítés) és egészségügyi termelése során a fakitermelési
engedélyben meghatározott mértéket meghaladóan, illetõleg az állomány
szerkezetét károsan befolyásoló mértékben termel ki fát,
c) ha az állomány szerkezetét és egészségi állapotát károsan
befolyásoló módon és formában hajtja végre az állománynevelést (tisztítás,
gyérítés), illetve a beavatkozás elmulasztásával kárt okoz,
[c)] d) túllépi a kitermelt erdõ felújítására az erdészeti hatóság
által elõírt határidõt,
[d)] e) az erdõ mûvelési ágát engedély nélkül változtatja meg,
[e)] f) az erdõt engedély nélkül vonja ki a termelésbõl, illetõleg
veszi idõlegesen igénybe.
(2) Az erdõvédelmi bírság mértéke:
a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az élõfa engedély
nélküli, illetõleg az engedélyezett mértéket meghaladó[, illetve az erdõ
állomány szerkezetét károsan befolyásoló] kitermelése esetén az
erdõfenntartási járulék tízszerese, de legalább bruttó köbméterenként
ötezer forint, elhalt fa esetén pedig bruttó köbméterenként legalább
kettõezer forint;
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben évente és
hektáronként [harmincezer forint] a célállomány típus szerinti normatív
támogatása befejezett értékének harminc százaléka,
c) az (1) bekezdés d[-e]) pontja[i] szerinti eset[ek]ben [a külön
törvényben meghatározottak szerint az erdõfelújítás és az erdõnevelés
fejlesztési célú normatív támogatásánál figyelembe vett mérték hatszorosa]
hektáronként az állomány típus szerinti erdõfelújítás normatív támogatása
befejezett értékének harminc százaléka[.],
d) az (1) bekezdés e) és f) pontjai szerinti esetekben a külön törvényben
meghatározottak szerint az erdõfelújítás és az erdõnevelés fejlesztési célú
normatív támogatásánál figyelembe vett mérték hatszorosa.""
Indokolás: Lásd a T/251/14/4.. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. nem foglalt állást.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
26. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 27. §-ának az elhagyását
javasolja (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása
értelemszerûen változik):
"27. § [Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény (a
továbbiakban: Átv.). 13.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13. § (1) A mezõgazdasági termelõ - a külön jogszabályban
meghatározott termékek és tevékenység után, az ott meghatározott mértékben és
célra - a Mezõgazdasági Alapba tenyésztési hozzájárulást köteles
fizetni."]"
Indokolás: Lásd a T/251/14/5. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. nem foglalt állást.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
27. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 29. §-ának az elhagyását
javasolja (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása
értelemszerûen változik):
"29. § [Az Átv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) Az állattenyésztési bírságot a Mezõgazdasági Alapba kell
befizetni."]"
Indokolás: Lásd a T/251/14/5. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. nem foglalt állást.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
28. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 31. §-ának az elhagyását
javasolja (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása
értelemszerûen változik):
"31. § [Az Ftv. 53. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(5) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb
területen valósul meg, a járulék megfizetésének esedékessé válása
napjától számított öt éven belül a járulékkülönbözetet - kérelemre - a
Mezõgazdasági Alap terhére vissza kell fizetni."]"
Indokolás: Lásd a T/251/14/5. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. nem foglalt állást.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
29. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 33. §-ának az elhagyását
javasolja (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása
értelemszerûen változik):
"33. § [Az Ftv. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) A talajvédelmi bírságot a Mezõgazdasági Alapba kell
befizetni."]"
Indokolás: Lásd a T/251/14/5. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. nem foglalt állást.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
30. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 34. §-ának a következõ
módosítását javasolja:
"34. § A halászatról szóló 1977. évi [XXX.] 30. törvényerejû rendelet
(a továbbiakban: Tvr.). 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"8. § Az állam által átengedett halászati jogért a halászatra
jogosultnak halászatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, melynek alapja
a vízterület halászati értéke. A halászatfejlesztési hozzájárulás
összegét a földmûvelésügyi miniszter a halászati jog átengedésérõl szóló
határozatában állapítja meg, hektáronként és évenként száz és [három]ezer
forint keretösszegen belül.""
Indokolás: Lásd a T/251/14/6. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. nem foglalt állást.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
31. Gaál Gyula képviselõ a törvényjavaslat 38. §-ában az Útv. 3. §-ának a
következõ módosítását javasolja:
"Az Útv. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"3. §
(1) A 2. § a) pontja alapján a saját elõállítású üzemanyag esetén a
belföldi termelõ, a bérmunka keretében elõállított üzamanyag esetén a
belföldi termeltetõ az általa belföldön értékesített üzemanyag, valamint a
saját üzemanyag- felhasználása után, továbbá az importõr az általa
behozott üzemanyag után
a) motorbenzinek (KSH ITJ 55-13-1) esetében - az üzemanyag 15 Celsius
fokhoz tartozó térfogatát alapul véve -literenként 9,50 forintot;
b) gázolaj (KSH ITJ 55-15-1,2,9), könnyû fûtõolaj (KSH ITJ 55-16-2) és
egyéb ipari tüzelõolaj (KSH ITJ 55-16-9) esetében - az üzemanyag 15 Celsius
fokhoz tartozó térfogatát alapul véve - literenként 9,50 forintot:
c) üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz (KSH ITJ 55-11-4) esetében
kilogrammonként 12,50 forintot;
d) üzemanyag céljára szolgáló sûrített földgáz (KSH ITJ 11-3) esetében
normál köbméterenként 9,50 forintot
köteles az Útalap számára Útalap-hozzájárulás címén megfizetni.
(2) Az e törvényben meghatározott mérték szerint számított és
megállapított Útalap-hozzájárulás összegét az (1) bekezdés alapján
befizetésre kötelezettek (a továbbiakban: adózók) közül
a) a belföldi termelõ és a belföldi termeltetõ a tárgyhavi értékesítés
árbevételébõl, valamint a saját felhasználás után az Adó-és
Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a
Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában közzétett, Útalap üzemanyag
befizetési és visszatérítési lebonyolítási számla javára köteles
megállapítani és megfizetni, a tárgyhónapot követõ hónap 15. napjáig,
b) az importõr az üzemanyag belföldi forgalom számára történõ
vámkezelése alkalmával, valamint minden olyan hatósági
intézkedésnél, amelynek eredményeként a vámárút a belföldi forgalom
számára vámkezeltnek kell tekinteni, a vámtartozással együtt, a vámhatóság
által megjelölt számla javára köteles megfizetni. Az Útalap-
hozzájárulás összegét a vámhatóság határozattal állapítja meg. A
vámhatóság az Útalap-hozzájárulás címén havonta beszedett összegeket egy
összegben, a követõ hónap 5. napjáig átutalja az Útalap kezelõje által a
tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla javára.
(3) Ha az elõzõ negyedév Útalap-befizetési kötelezettsége
meghaladta a 6 millió forintot, az adózónak havi elõleget kell fizetnie. Az
elõleg mértéke az elõzõ negyedév Útalap-befizetési kötelezettségének egyhatod
része, amelyet az adózó állapít meg és fizet meg a tárgyhó 28. napjáig.
(4) A 2. § b) [és] - h) pontjában meghatározott pénzösszegeket
közvetlenül az Útalap kezelõje által a tárca hivatalos lapjában közzétett
Útalap számla javára kell befizetni.
(5) A 2. § i) pontjában meghatározott együttes összeget a 3. § (2)
bekezdés a) pontjában megjelölt számlára kell megfizetni.
(6) A 3. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából belföldi
értékesítésnek minõsül az is, ha a terméket a termelõ vagy a termeltetõ
saját kiskereskedelmi hálózatába, üzlethelyiségébe szállítja ki.
(7) E törvény 2. §-ának b) pontja alapján
a) a belföldi gépjármûvek utáni [adóból 1994. évben - és az azt követõ
években - az] adó 50 %-a,
b) a külföldön nyilvántartott gépjármûvek utáni [adóból 1994. évben -
és az azt követõ években - az] adó 100 %-a az Útalap bevételét képezi.
(8) Az Útalap bevételei nem vonhatók el."
Indokolás: Lásd a T/251/6/2. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
32. Gaál Gyula képviselõ a törvényjavaslatot új 43. §-sal javasolja
kiegészíteni (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása
értelemszerûen változik):
"43. § Az Útv. 6. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg
a 6. §-9. §-ok számozása 7. §-10. §-okra módosul:
"6. § (1) A belföldi termelõ, a belföldi termeltetõ és az importõr a 3. §
(1) bekezdése alapján megállapított, általa fizetendõ Útalap hozzájárulás
összegébõl levonhatja vagy az állami adóhatóságtól visszaigényelheti az
üzemanyagot terhelõ, általa megfizetett Útalap hozzájárulást, ha az Útalap
hozzájárulással növelt áron értékesített, beszerzett üzemanyagot visszaveszi
vagy külföldre visszaszállítja (visszavásárlás, visszáru).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Útalap hozzájárulás levonhatóságának
(visszaigényelhetõségének) jogosultságát
a) a külföldre visszaszállított üzemanyag esetén az üzemanyagnak a
vámhatáron át beföldrõl külföldre történõ kiszállítását igazoló, a
vámhatóságtól kapott, a jogosult nevére szóló bizonylattal,
b) az üzemanyag belföldi termelõ, belföldi termeltetõ vagy importõr által
történõ visszavétele (visszáru) esetén a visszavételrõl kiállított
bizonylattal,
valamint az Útalap hozzájárulás megfizetésérõl kiállított bizonylattal kell
igazolni.
(3) Az Útalap hozzájárulás a vámhatósági igazolás kiállításának napját,
vagy a visszavételrõl szóló bizonylaton feltüntetett teljesítés idõpontját
követõen igényelhetõ vissza, illetve vonható le.""
Indokolás: Lásd a T/251//6/3. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
33. Juhász Pál képviselõ - kapcsolódva Gaál Gyula képviselõ T/251/6. sz.
módosító javaslatához - az alábbi módosító javaslatot tette:
"6. §
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Útalap hozzájárulás levonhatóságának
(visszaigényelhetõségének) jogosultságát
a) az importõr által [a] külföldre visszaszállított üzemanyag esetén az
üzemanyagnak a vámhatáron át belföldrõl külföldre történõ kiszállítását
igazoló, a vámhatóságtól kapott, a jogosult nevére szóló bizonylattal,
b) az üzemanyag belföldi termelõ vagy belföldi termeltetõ, [vagy
importõr] által történõ visszavétele (vásszáru) esetén a visszavételrõl
kiállított bizonylattal,
valamint az Útalap hozzájárulás megfizetésérõl kiállított bizonylattal kell
igazolni."
Megjegyzés: Képviselõ úr kapcsolódó módosító javaslatában feltehetõleg Gaál
Gyula képviselõ úr T/251/6/3. számú módosító javaslatát kívánja módosítani.
Gaál képviselõ úr a törvényjavaslatot új 43. §-sal kívánja kiegészíteni,
mely § az Útv. 6. §-ának helyébe új rendelkezés felvételérõl rendelkezik. E
rendelkezés (1)-(3) bekezdést tartalmaz. Juhász Pál képviselõ úr viszont
kapcsolódó módosító javaslatában nem tesz említést az (1) és a (3)
bekezdésrõl. Így módosító javaslatát szó szerint idéztük.
Indokolás: Lásd a T/251/21. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
34. Puch László képviselõ a törvényjavaslatot új 45. §-sal javasolja
kiegészíteni (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása
értelemszerûen változik):
"45. § A Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény 5.
§-a (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az Alap szabad pénzeszközeibõl a kis- és középvállalkozások
támogatása céljából átadhat a Gazdaságfejlesztési Alapnak.""
Megjegyzés: Képviselõ úr módosító javaslatát a T/251/19. számon 1995.
február 13-án benyújtott módosító javaslatában pontosította.
Indokolás: Lásd a T/251/13. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. támogatja.
- a Költségvetési biz. egyharmada sem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje a Mezõgazdasági bizottság
ülésén egyetért, a Költségvetési és a Gazdasági bizottság
ülésén nem ért egyet.
35. A Számvevõszéki bizottság a törvényjavaslatot új 45. §-sal javasolja
kiegészíteni (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása
értelemszerûen változik):
"45. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 57. §-a a
következõ új bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi szövege az (1) bekezdés
jelölést kapja:
"(2) Az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásáról az alappal
rendelkezõ (miniszter) éves költségvetési beszámolót és mérleget készít. A
beszámolót és a mérleget (elsõként 1994. évre vonatkozóan) könyvvizsgálóval
hitelesíttetni kell. A hitelesített beszámolót és mérleget meg kell küldeni az
Állami Számvevõszéknek.
a) A könyvvizsgálatok eredményérõl a Kormány a zárszámadás keretében
tájékoztatja az Országgyûlést.
b) A könyvvizsgálót - az Állami Számvevõszék elnökének javaslata
ismeretében - az alappal rendelkezõ (miniszter) bízza meg. A könyvvizsgálat
költségeit az alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell
elszámolni.""
Megjegyzés: A módosító javaslat jogszabály-szerkesztési szempontból az
alpontok vonatkozásában - mivel nem felsorolásról van szó - helytelen;
folyamatos szövegezést tartunk indokoltnak.
Indokolás: Lásd a T/251/12. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje a Mezõgazdasági és a
Költségvetési bizottság ülésén nem ért egyet, a Gazdasági
bizottság ülésén egyetért.
36. A Környezetvédelmi bizottság az alábbi szövegezésû módosító
javaslatot nyújtotta be:
"A fenti törvényjavaslat 45. §-ának módosítását javasoljuk az alábbiak
szerint:"
"45. §
[(1) E törvény 1995. január 1-jén, a 108-113.§-ainak
rendelkezései 1995. július 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) az Alaptv. 32.§-ának (2) és (3) bekezdése, a 33.§-ának (2)
bekezdése, és 38.§-ának (3) bekezdése,
b) a földmûvelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény,
valamint az azt módosító 1993. évi CVI. törvény 1.§-a és a 1994. évi XVI.
törvény 84.§-a (2) bekezdésének f) pontja,
c) a Tvr. 11.§-ának (2) bekezdése,
d) az Alaptv. 1-8.§-ai, 17-27.§-ai, 70.§-ának (1) és (3)
bekezdése,
e) a gazdasági kamarákról szóló 1994. XVI. törvény 84.§-ának (2) bekezdés
b) és c) pontjai,
f) az Alaptv. végrehajtásáról szóló 2/1993.(I.13.) NGKM
rendelet.
(3) 1994. január 1-jétõl az Alaptv. 11.§-ának (1) bekezdés f) pontja.]
Az Alaptv. 129. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
129. § A Az e törvényben szabályozott Alapok javára teljesített önkéntes
befizetések közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsülnek (Ptk. 593-596. §).
129. § B (1) A Kormány az Alapokból - az Alapot kezelõ miniszter
javaslatára - egyes régiókra, vagy megyékre decentralizált kereteket
határozhat meg a megyei területfejlesztési tanácsok által kidolgozott
programok finanszírozására.
46. §
(1) E törvény 1995. január 1-jén, a 108-113.§-ainak
rendelkezései 1995. július 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) az Alaptv. 32.§-ának (2) és (3) bekezdése, a 33.§-ának (2)
bekezdése, és 38.§-ának (3) bekezdése,
b) a földmûvelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény,
valamint az azt módosító 1993. évi CVI. törvény 1.§-a és a 1994. évi XVI.
törvény 84.§-a (2) bekezdésének f) pontja,
c) a Tvr. 11.§-ának (2) bekezdése,
d) az Alaptv. 1-8.§-ai, 17-27.§-ai, 70.§-ának (1) és (3)
bekezdése,
e) a gazdasági kamarákról szóló 1994. XVI. törvény 84.§-ának (2) bekezdés
b) és c) pontjai,
f) az Alaptv. végrehajtásáról szóló 2/1993.(I.13.) NGKM
rendelet.
(3) 1994. január 1-jétõl az Alaptv. 11.§-ának (1) bekezdés f) pontja."
Indokolás: Lásd a T/251/11/6. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Gazdasági biz. nem foglalt állást.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje a Mezõgazdasági bizottság
ülésén nem ért egyet, a Költségvetési bizottság ülésén
egyetért.
37. Bakonyi Tibor képviselõ a törvényjavaslatot új 45. §-sal javasolja
kiegészíteni (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása
értelemszerûen változik):
"45. § A Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény (a
továbbiakban: KGAtv.) 1. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"1. § (1) A Kisvállalkozói Garancia Alap (a továbbiakban: Alap) olyan
elkülönített állami pénzalap, amelynek rendeltetése a kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott hitelek, illetve a részükre vállalt
bankgarancia beváltása következtében õket terhelõ kötelezettségek
viszontgarantálása. Az Alap a 2. §-ban foglalt feltételeknek megfelelõ
részvénytársaság kötelezettségvállalásainak 70 %-áért viszontgaranciát
vállal.""
Megjegyzés: Ez a módosító javaslat összefügg az ajánlás 44. pontjában
foglalt indítvánnyal.
Megjegyzés: Képviselõ úr módosító indítványában egyúttal új 46. §
felvételére is javaslatot tesz; az indítvány elfogadása esetén az új 45-46.
§-ok együttesen megelõzik a törvényjavaslat 45. §-át.
Indokolás: Lásd a T/251/8. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. egyharmada sem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.
38. Bakonyi Tibor képviselõ - kapcsolódva T/251/8. számon benyújtott
módosító javaslatához (lásd ajánlás 37. és 44. pontjai) a törvényjavaslatot új
45. §-sal javasolja kiegészíteni (a javaslat elfogadása esetén a
törvényjavaslat §-ainak számozása értelemszerûen változik):
"45. § (1) A Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény
(a továbbiakban: KGAtv.) 1. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"1. § (1) A Kisvállalkozói Garancia Alap (a továbbiakban: Alap) olyan
elkülönített állami pénzalap, amelynek rendeltetése a kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott hitelek, illetve a részükre vállalt
bankgarancia beváltása következtében õket terhelõ kötelezettségek
viszontgarantálása. Az Alap a 2. §-ban foglalt feltételeknek megfelelõ
részvénytársaság kötelezettségvállalásainak 70 %-áért viszontgaranciát
vállal."
(2) A KGAtv. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"2. § (1) Az Alap olyan részvénytársaság kezességvállalásainak
viszontgarantálására vállalkozik, amely megfelel a (2)-(5) bekezdésben foglalt
feltételeknek. Az Alap és a részvénytársaság a viszontgarancia feltételeirõl,
összegérõl szerzõdésben állapodik meg.
(2) A részvénytársaság kizárólag a devizajogszabályok alapján belföldinek
minõsülõ
a) természetes személy,
b) gazdasági társaság,
c) közhasznú társaság,
d) szövetkezet,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására az 1992.
évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet
(a továbbiakban: jogosult) pénzintézetekkel szembeni - hitelszerzõdésbõl és
bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ - kötelezettségeiért vállalhat készfizetõ
kezességet.
(3) A részvénytársaság alapításában - más jogi személyek mellett - a
Kormány mint alapító vesz részt.
(4) A részvénytársaság a jogosultakat a hitelszerzõdés, illetve a
bankgarancia szerzõdés alapján terhelõ kötelezettségek legfeljebb 80 %-áig
vállalhat készfizetõ kezességet.
(5) A részvénytársaság által vállalt készfizetõ kezesség összege egy
jogosult esetén sem haladhatja meg a 200 millió forintot és csak 15 évnél
rövidebb lejáratú kötelezettség esetén adható. A jogosult által a teljes
munkaidõben foglalkoztatottak száma - a hitel, illetve a bankgarancia
szerzõdés megkötésének idõpontjában - nem haladhatja meg a 300 fõt, kivéve a
(2) bekezdés e) pontjában meghatározott szervezeteket.""
Indokolás: Lásd a T/251/18. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
39. Gaál Gyula képviselõ a törvényjavaslat 45. § (1) bekezdésének a
következõ módosítását javasolja:
"45. § (1) E törvény 1995. [január] március 1-jén, a 108-
113.§-ainak rendelkezései 1995. július 1-jén lépnek hatályba."
Indokolás: Lásd a T/251/6/4.. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje a Mezõgazdasági és a
Gazdasági bizottság ülésén nem ért egyet, a Költségvetési
bizottság ülésén egyetért.
40. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 45. § (1) bekezdésének a
következõ módosítását javasolja:
"45. § (1) E törvény 1995. [január 1-jén, a 108-113.§-ainak
rendelkezései 1995. július 1-jén] március 1. napján lép[nek] hatályba."
Indokolás: Lásd a T/251/14/7. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
41. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 45. § (2) bekezdésének a
következõ tartalmi és szerkezeti módosítását javasolja:
"(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) az Alaptv. 32. §-ának (2) és (3) bekezdése, a 33. §-ának (2)
bekezdése, és 38. §-ának (3) bekezdése,
b) a földmûvelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény,
valamint az azt módosító 1993. évi CVI. törvény 1. §-a [és a 1994. évi XVI.
törvény 84.§-a (2) bekezdésének f) pontja],
[c) a Tvr. 11. §-ának (2) bekezdése],
[d)] c) az Alaptv. 1-8. §-ai, 17-27. §-ai, 70. §-ának (1) és (3)
bekezdése,
[e)] d) a gazdasági kamarákról szóló 1994. XVI. törvény 84. §-ának (2)
bekezdés b), [és] c) és f) pontjai,
[f)] e) az Alaptv. végrehajtásáról szóló 2/1993. (I.13.) NGKM
rendelet."
Indokolás: Lásd a T/251/14/7. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
42. Gaál Gyula képviselõ a törvényjavaslat 45. § (2) bekezdését g)
ponttal javasolja kiegészíteni:
/E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:/
"g) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV.
törvény 87. §-a."
Indokolás: Lásd a T/251/6/5. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
43. Gaál Gyula képviselõ a törvényjavaslat 45. §-át (4) bekezdéssel
javasolja kiegészíteni:
"(4) Az Útalap hozzájárulás 1994. évre vonatkozó befizetéseire és
visszatérítéseire, valamint a kapcsolódó bevallásokra az Útalapról szóló -
többször módosított - 1992. évi XXX. törvény 1995. február 28-ig hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni."
Indokolás: Lásd a T/251/6/6. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. támogatja.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
44. Bakonyi Tibor képviselõ a törvényjavaslatot új §-sal javasolja
kiegészíteni:
"46. § A KGAtv. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"2. § (1) Az Alap olyan részvénytársaság kezességvállalásainak
viszontgarantálására vállalkozik, amely megfelel a (2)-(5) bekezdésben foglalt
feltételeknek. Az Alap és a részvénytársaság a viszontgarancia feltételeirõl,
összegérõl szerzõdésben állapodik meg.
(2) A részvénytársaság kizárólag a devizajogszabályok alapján belföldinek
minõsülõ
a) természetes személy,
b) gazdasági társaság,
c) közhasznú társaság,
d) szövetkezet,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására az 1992.
évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet
(a továbbiakban: jogosult) pénzintézetekkel szembeni - hitelszerzõdésbõl és
bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ - kötelezettségeiért vállalhat készfizetõ
kezességet.
(3) A részvénytársaság alapításában - más jogi személyek mellett - a
Kormány mint alapító vesz részt.
(4) A részvénytársaság a jogosultakat a hitelszerzõdés, illetve a
bankgarancia szerzõdés alapján terhelõ kötelezettségek legfeljebb 80 %-áig
vállalhat készfizetõ kezességet.
(5) A részvénytársaság által vállalt készfizetõ kezesség összege egy
jogosult esetén sem haladhatja meg a 200 millió forintot és csak 15 évnél
rövidebb lejáratú kötelezettség esetén adható. A jogosult által a teljes
munkaidõben foglalkoztatottak száma - a hitel, illetve a bankgarancia
szerzõdés megkötésének idõpontjában - nem haladhatja meg a 300 fõt, kivéve a
(2) bekezdés e) pontjában meghatározott szervezeteket.""
Megjegyzés: Képviselõ úr módosító indítványában egyúttal új 45. §
felvételére is javaslatot tesz; az indítvány elfogadása esetén az új 45-46.
§-ok együttesen megelõzik a törvényjavaslat 45. §-át.
Indokolás: Lásd a T/251/8. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Mezõgazdasági biz. egyharmada sem támogatja.
- a Költségvetési biz. egyharmada sem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.
45. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 1-3. sz. mellékletei
helyébe az alábbiak felvételét javasolja:
"1. melléklet az 1995. évi ..... törvényhez
1. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi
LXXXIII. törvény X. Fejezetéhez
A TENYÉSZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS MÉRTÉKE
Állatfaj és a képzés alapja METJ szám A tenyésztési
hozzájárulás a nettó
árbevétel %-ában
1. Exportra vagy feldolgozók részére értékesített vágóállat és állati termék:
Szarvasmarha
Tej értékesítés 93-12-02 0,5
Vágómarha értékesítés 93-12-01 0,5
Sertés
Vágósertés 93-22-01 0,4
Juh
Gyapjú 93-32-02 0,6
Vágójuh 93-32-01 0,6
Juhtej 93-32-03 0,6
Vágónyúl 93-82-04 0,2
Ló
Export eladás 93-41-03 (04, 05, 06) 0,6
Belföldi eladás 93-41-03 (04, 05, 06) 0,6
2. Naposállat:
Naposcsibe 93-51-01 0,2
Naposliba 93-53-01 0,2
Naposkacsa 93-54-01 0,2
Napospulyka 93-55-01 0,2
3. Lóverseny totalizatõr forgalmának 0,6 %-a.
2. melléklet az 1995. évi................törvényhez
2. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló LXXXIII. törvény
XIII. Fejezetéhez
AZ ERDÕFELÚJITÁS ÉS ERDÕNEVELÉS TÁMOGATÁSÁNAK MÉRTÉKE
I. Természetes mageredetû erdõfelújítás, a talajelõkészítéssel együtt:
Készültségi fok Célállomány típus, ezer Ft./hektár
Tölgy Bükk Egyéb fafaj
1. Befejezett felújítás 200 170 120
2. Végvágás utáni újulat 140 120 80
3. Állomány alatti újulat 70 60 40
II.Természetes sarj eredetû felújítások valamennyi engedélyezett fafajra:
1. Befejezett felújítás 40
2. Folyamatban lévõ felújítás 20
III. Mesterséges erdõfelújítások, talajelõkészítéssel együtt:
Készültségi fok Célállomány típus, ezer Ft./hektár
Tölgy és Bükk Akác Egyéb kem. Lágy Fenyõk
lomb lomb
a) 10 fokos és ez alatti lejtésû, géppel járható terepen:
1. Befejezett 160 80 120 100 100
2. Többéves 110 60 90 80 80
3. Egyéves felújítás 90 50 80 70 70
b) 10 fok feletti lejtésû és géppel nem járható terepen:
1. Befejezett 180 80 140 100 120
2. Többéves 130 70 120 80 100
3. Egyéves felújítás 100 60 100 70 90
IV. Befejezett erdõsítés ápolása a revízióig, valamennyi engedélyezett fafajra,
az erdõfelügyelõség által jóváhagyott esetekben
1. Természetes mag, mesterséges 10° felett 20
2. Természetes sarj 10
3. Mesterséges 10° alatt 10
V. Állománynevelési (tisztítás) támogatás:
1. Gyorsan növõ fajokból (lágy lomb, A,fenyõ) álló fiatalosokban 8 ezer
Ft./hektár
2. Lassan növõ fajokból (T-B, egyéb kemény) álló fiatalosokban 12 ezer
Ft./hektár
VI. Tuskózás támogatása, ha az erdõfelügyelõség által elfogadott felújítási
technológia indokolja
t a l a j
fafaj homok vályog agyag
akác 30 35 40
egyéb 25 30 35
VII. A célállomány típus 10-30 %-os, elszórtan jelenlévõ elegyfafajjal történt
megvalósulásakor az elegyesség értékelhetõ, az erdõfelújítási támogatás
befejezett erdõre vonatkozó összegének 10 %-ig.
3. melléklet az 1995. évi .................. törvényhez
Melléklet az 1961. évi VII. törvényhez
AZ ERDÕFENNTARTÁSI JÁRULÉK MÉRTÉKE
Tájegység Tölgy és Bükk Akác Többi Lágy Fenyõk
(erdõfelügyelõség: kem.lomb lomb
a továbbiakban:Ef.) fafajcsoport
Ft./bruttó m3
I.Északi- középhegység800 250 300 300 600
-Budapesti Ef.
-Egri Ef.
-Miskolci Ef.
II. Nagyalföld 500 300 300 400 300
-Budapesti Ef.
-Debreceni Ef.
-Kecskeméti Ef.
III. Dél-Dunántúl 900 300 400 400 600
-Kaposvári Ef.
-Pécsi Ef.
IV. Nyugat-Dunántúl 950 350 400 400 700
-Szombathelyi Ef.
-Zalaegerszegi Ef.
V. Kisalföld 700 300 300 400 500
-Szombathelyi Ef.
VI. Közép-Dunántúl 800 300 400 300 500
-Budapesti Ef.
-Veszprémi Ef."
Indokolás: Lásd a T/251/14/8. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz.
- a Gazdasági biz. nem foglalt állást.
- a Költségvetési biz. támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
Összeállította: az Országgyûlés Jogi Fõosztálya
Budapest, 1995. február 16.
Dr. Baráth Etele s.k., Dr. Tardos Márton s.k.,
a Környezetvédelmi bizottság elnöke a Gazdasági bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor s.k., Dr. Kádár Béla s.k.,
Mezõgazdasági bizottság elnöke a Költségvetési bizottság elnöke