______________
I:\bizjelen\T251kie2.DOC
Az Országgyûlés
Környezetvédelmi bizottságának Gazdasági bizottságának
Mezõgazdasági bizottságának Költségvetési és pénzügyi bizottságának
II. számú k i e g é s z í t õ a j á n l á s a
az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény
egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítésérõl szóló T/251.. sz.
törvényjavaslathoz
(együtt kezelendõ a T/251/24.. sz. ajánlással
és T/251/31.. sz. kiegészítõ ajánlással)
Tisztelt Országgyûlés!
Az Országgyûlés Környezetvédelmi bizottsága, Gazdasági bizottsága,
Mezõgazdasági bizottsága, valamint Költségvetési és pénzügyi bizottsága (a
továbbiakban: Költségvetési bizottság) megvitatta az egyes elkülönített állami
pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek
módosításáról és kiegészítésérõl szóló, T/251.. számon beterjesztett
törvényjavaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott T/251/32. számú módosító
javaslatot.
A bizottságok a törvényjavaslat elfogadását támogatják, a módosító
javaslatokról pedig az ajánlás szerint foglaltak állást.
A Mezõgazdasági bizottság elõadója: Herbály Imre képviselõ
A Költségvetési bizottság elõadója: Keller László
A Mezõgazdasági bizottság a következõ módosító javaslatait VISSZAVONTA:
- a T/251/24.. számú ajánlás 9. pontjában foglalt T/251/14/1. sz.,
- a T/251/24.. számú ajánlás 45. pontjában foglalt T/251/14/8. sz.,
- a T/251/31.. számú kiegészítõ ajánlás 3. pontjában foglalt T/251/27/2.
sz.,
- a T/251/31.. számú kiegészítõ ajánlás 5. pontjában foglalt T/251/27/3.
sz.,
- a T/251/31.. számú kiegészítõ ajánlás 6. pontjában foglalt T/251/27/4..
sz.,
- a T/251/31.. számú kiegészítõ ajánlás 9. pontjában foglalt T/251/27/5. sz.
Megjegyzés: A törvényjavaslat szövegébõl elhagyni javasolt szöveget [ ]
zárójel közé téve, az új szövegrészeket pedig aláhúzással jelöljük. Ha a
módosító javaslatban ettõl eltérõ jelölési mód szerepel - az egységes
elbírálás megkönnyítése érdekében - az ajánlásban a javaslatot ehhez a
jelölési módhoz igazítottuk annak szó szerinti tartalmára figyelemmel.
Ahol az ajánlás a bizottságok állásfoglalásaként a "nem támogatja"
megjegyzést használja, ott a módosító javaslat a jelenlévõ képviselõk
egyharmadának támogatását megkapta.
Amennyiben a módosító javaslat a törvényjavaslat §-ainak, illetve a §-ok
bekezdéseinek számozására, vagy a pontok jelölésére is vonatkozik, a
javaslat elfogadása esetén ezek értelemszerûen megváltoznak a
törvényjavaslat minden érintett rendelkezésében, hivatkozásában, az erre
történõ külön utalás nélkül is.
A Házszabály 145. § (1) bekezdés b/ pontja szerinti, a módosító
javaslatokra vonatkozó észrevételeket az ajánlás érintett pontjaihoz fûzött
keretes megjegyzések tartalmazzák.
I.
1. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 20. §-a helyébe a
következõ rendelkezések felvételét javasolja:
"20. § (1) Az Alaptv. 65. §-át követõen a következõ VIII. Fejezettel,
Gazdaságfejlesztési Alap címmel 66-78. §-okkal egészül ki:
"VIII. Fejezet
Gazdaságfejlesztési Alap
66. §
A Gazdaságfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami
pénzalap, amelynek célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû
gazdaság- és kereskedelempolitikai célok megvalósításának elõsegítése, a
gazdaság mûszaki-technológiai szinvonalának emelése, a mûszaki fejlesztés
elõsegítése, a befektetés-ösztönzés, a szerkezet-átalakítás és a
kereskedelemfejlesztés ösztönzése.
67. §
(1) Az Alap forrásai:
a) az állami költségvetésbõl nyújtott, az éves költségvetési törvényben
meghatározott összegû támogatás,
b) az Alap tárgyévet megelõzõ években képzett maradványa, ide értve az
Alaptv-ben meghatározott Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési
Alapok 1994. december 31-i pénzmaradványait, az ezen alapok korábbi
tõkekihelyezéseibõl származó tõkejövedelmeit és az állami részesedés
elidegenítésébõl származó összegeket, valamint az ezen alapok részére
teljesítendõ visszafizetéseket is,
c) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai,
d) az Alap pénzeszközeibõl származó kamatai és egyéb tõkejövedelmei,
e) az Alapból támogatást igénylõ pályázó által fizetett eljárási díj,
f) az Alapból szerzett állami részesedés elidegenítésébõl származó
összeg,
g) a privatizációból származó bevételekbõl a költségvetési törvényben
megállapított összeg,
h) a külföldi és belföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek
által, valamint külföldi kormánysegélyekbõl és segélyalapokból az Alap javára
teljesített önkéntes befizetések. Az önkéntes befizetések felhasználási célját
a felajánló meghatározhatja.
(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi pénzmaradványa nem vonható
el.
68. §
(1) Az Alap felett az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban:
(2) Az Alap felhasználásával kapcsolatos döntési javaslatok
elõkészítésére a Belügy-, a Földmûvelésügyi-, az Ipari és Kereskedelmi-, a
Környezetvédelmi és Területfejlesztési-, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi-
, a Külügy-, a Pénzügy-, a Munkaügyi-, a Népjóléti Minisztérium, valamint az
Országos Gazdasági Kamarák és az Országos Gazdasági Érdekképviseleti Szervek
képviselõibõl álló Tárcaközi Bizottságot kell létrehozni. A Tárcaközi
Bizottság elnöke a miniszter vagy az általa kijelölt vezetõ.
(3) Jelentõsebb területi célokat szolgáló támogatások esetén a Tárcaközi
Bizottság munkájába be kell vonni az érintett helyi önkormányzatokat és az
érintett területi kamarákat.
69. §
(1) Az Alapból támogatás a kezelõ által meghirdetett pályázatok, illetve
- kereskedelemfejlesztési támogatás esetén - egyéni kérelmek alapján is
nyújtható.
(2) Az Alapból támogatás a már befejezett tevékenységhez nem nyújtható.
(3) A pályázat benyújtásakor külön jogszabályban meghatározott mértékû
eljárási díjat kell fizetni.
(4) A támogatás felhasználásának feltételeirõl, teljesítésérõl és
ütemezésérõl, a támogatott által vállalt kötelezettségek nem teljesítése
esetén alkalmazható szankciókról a minisztérium, illetve az erre kijelölt
szervezet szerzõdésben állapodik meg a támogatásban részesülõvel.
(5) A támogatás rendeltetésszerû és szerzõdésnek megfelelõ
felhasználásának ellenõrzésérõl a szerzõdés megkötésére kijelölt szervezet
gondoskodik.
(6) A támogatást, nem rendeltetésszerû felhasználása esetén, a jegybanki
alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamattal kell visszafizetni.
70. §
(1) Az Alapból belföldi székhelyû gazdálkodó szervezetek, más
költségvetési szervek, köztestületek (Ptk. 65. §), gazdasági érdekképviseleti
szervek részesülhetnek visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatásban.
(2) Az Alapból kell fedezni az Alap kezelésével kapcsolatos költségeket.
(3) Az Alap pénzeszközeinek az egyes támogatási célok közötti elosztását
- a 68. § (2) bekezdésében írt Tárcaközi Bizottság javaslata alapján - a
miniszter határozza meg.
71. §
Az Alapból pénzeszközt a miniszter a Központi Mûszaki Fejlesztési Alap
részére átadhat.
72. §
Az Alapból az alábbi kereskedelemfejlesztési célokra adható támogatás:
a) az áru, szolgáltatás, szellemi termék külpiaci bevezetésének
elõsegítésére,
b) a külkereskedelmi tevékenységhez fûzõdõ ismeretek és információk
szervezett formában történõ átadására,
c) külföldön létesítendõ magyar érdekeltségû vállalkozások alapításának
támogatására,
d) a külföldi és hazai nemzetközi kiállítások, vásárok és szakember-
találkozók megrendezési költségeire,
e) a bel- és külföldi üzletember-delegációk külgazdasági célból történõ
kiküldetésének és meghívásának költségeire,
f) kereskedelemfejlesztéssel, befektetés-ösztönzéssel, tanácsadással,
információ-szolgáltatással foglalkozó szervezetek mûködésére,
g) országpropagandára, annak kialakításához szükséges külföldi marketing,
PR, reklámtevékenység szervezésére, kivitelezésére,
h) az ipari parkok, innovációs centrumok megvalósíthatósági
tanulmányainak elõkészítésére.
73. §
Az Alapból a következõ befektetés-ösztönzési és szerkezet-átalakítási
célokra adható támogatás:
a) korszerû technika, technológia alkalmazását elõsegítõ termelési célú
beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre,
b) a korszerû technika, technológia alkalmazását elõsegítõ
közmûfejlesztési hozzájárulásra,
c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokban
állami tulajdoni részesedés megszerzésére,
d) a gazdálkodó szervezetek világpiaci és az európai egységes piac
követelményeinek megfelelõ termék- vagy technológia-fejlesztésére,
e) az ipari parkok, az innovációs centrumok elõkészítési munkáira és
megvalósítására,
f) termékek külpiaci bevezetéséhez szükséges minõségbiztosítás és
tanusítási rendszerek kiépítésére.
74. §
(1) A támogatás összege a termelõ beruházás és infrastruktúrális
beruházás együttes költségeinek 20 %-áig, de legfeljebb 100 millió forintig
terjedhet.
(2) Az állami tulajdonrészt a megszerzéstõl számított 3 éven belül el
kell idegeníteni.
75. §
Az Alap javára teljesített önkéntes befizetések - az adományozás
körülményeire tekintettel - közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsülnek
(Ptk. 593-596. §).
76. §
Az Alap mûködtetése során a gazdasági verseny korlátozását tiltó
jogszabályok érvényesülését biztosítva és a nemzetközi kötelezettségekkel
összhangban kell eljárni.
77. §
A Kereskedelemfejlesztési Alap és a Befektetés-ösztönzési Alap kezelõivel
kötött szerzõdések tekintetében a Gazdaságfejlesztési Alapot, illetve a
kezelésére e törvényben kijelölt Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot kell
jogutódnak tekinteni.
78. §
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben:
a) jelölje ki az Alap költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát
lebonyolító pénzintézetet,
b) állapítsa meg a 69. § (1) bekezdésében meghatározott pályázatok és
egyéni kérelmek benyújtásának feltételrendszerét, tartalmi és formai
követelményeit, az elbírálás szempontjait és az eljárás szabályait,
c) állapítsa meg a 69. § (3) bekezdésében meghatározott eljárási díj
mértékét és megfizetésének módját,
d) állapítsa meg a támogatásban részesülõvel történõ szerzõdéskötés
részletes szabályait és jelölje ki a szerzõdést megkötõ szervet."
(2) Az Alaptv. a következõ II. Résszel, ezen belül IX.-XV. Fejezettel 79-
113. §-okkal egészül ki; a jelenlegi II. Rész VIII. Fejezet vegyes és záró
rendelkezések cím megjelölése III. Rész XVI. Fejezet vegyes és záró
rendelkezések címre és a jelenlegi 66-69. §-ának számozása 114-117. §-okra,
69/A-69/B. §-ának számozása 118-119. §-okra, 70-73. §-ának számozása 120-123.
§-okra változik.
"II. Rész
IX. Fejezet
A földmûvelésügyi alapokra vonatkozó általános rendelkezések
79. §
(1) Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény 54. §-a rendelkezésével összhangban elkülönített állami
pénzalapként mûködõ Mezõgazdasági és Erdészeti Alapot hoz létre.
(2) Az agrárágazat részére a külön jogszabályokban nyújtott
támogatásokon túl további támogatás nyújtható az elkülönített állami
pénzalapként mûködõ:
a) Állattenyésztési Alapból,
b) Földvédelmi Alapból,
c) Halgazdálkodási Alapból,
d) Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból, valamint a
e) Vadgazdálkodási Alapból
(az a)-e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: földmûvelésügyi
alapok).
(3) A Mezõgazdasági Fejlesztési Alapot, valamint az Országos
Erdészeti Alapot e törvény hatálybalépésekor terhelõ kötelezettségeket a
Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból kell teljesíteni.
(4) A Mezõgazdasági Fejlesztési Alapból, valamint az Országos
Erdészeti Alapból visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást - a
támogatás igénybevételérõl szóló megállapodásban foglaltakra is
figyelemmel - a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba kell visszafizetni.
(5) Az 1992. évi LXXXVIII. törvénnyel létrehozott Állattenyésztési
Alapot, Földvédelmi Alapot, Halgazdálkodási Alapot, valamint
Vadgazdálkodási Alapot e törvény hatálybalépésekor terhelõ
kötelezettségeket folyamatosnak kell tekinteni.
(6) A 80-92. §-okban foglalt rendelkezéseket a földmûvelésügyi
alapokból nyújtott támogatások igénybevételére, elszámolására kell
alkalmazni.
80. §
(1) A földmûvelésügyi alapokból
a) csõd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló
jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, továbbá
b) egyéni vállalkozók és más magánszemélyek (az a)-b) pont alattiak a
továbbiakban együtt: igénylõ) részesülhetnek támogatásban.
(2) A földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter)
kivételesen, egyedi elbírálás alapján - biztosíték, illetve további
adatszolgáltatási kötelezettség kikötésével - a csõdeljárás alatt álló
igénylõnek is engedélyezhet támogatást.
A földmûvelésügyi alapok bevételei és képzése
81. §
(1) A földmûvelésügyi alapok bevételei:
a) a földmûvelésügyi alapok céljai megvalósításához jogszabály
alapján történõ befizetés összege;
b) a központi költségvetésben a földmûvelésügyi alapok céljai
megvalósítására meghatározott költségvetési juttatás;
c) a központi költségvetésben a privatizációs bevételbõl a
földmûvelésügyi alapok céljai megvalósítására rendelt összeg;
d) az egyes földmûvelésügyi alapoknak nyújtott segély, adomány,
illetõleg külön törvény alapján juttatott pénzeszköz, valamint az azok
javára történõ egyéb befizetés;
e) a földmûvelésügyi alapok átmenetileg le nem kötött pénzeszközeinek
pénzintézetnél történõ elhelyezésébõl származó kamat és egyéb
tõkejövedelem.
(2) A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap induló pénzállománya:
a) a Mezõgazdasági Fejlesztési Alap,
b) az Országos Erdészeti Alap,
c) a mezõgazdasági nagyüzemek szakemberellátásának támogatásáról
szóló külön jogszabály alapján a Földmûvelésügyi Minisztérium (a
továbbiakban: minisztérium) letéti számláján elkülönítetten kezelt
pénzösszeg, valamint
d) a minisztériumnál alapszerûen kezelt kutatási-fejlesztési célokat
szolgáló pénzeszközök
e törvény hatálybalépését megelõzõ nap szerinti záróállománya.
(3) A földmûvelésügyi alapok javára teljesített önkéntes befizetés -
az adományozás körülményeire tekintettel - közérdekû kötele-
zettségvállalásnak minõsül.
82. §
A földmûvelésügyi alapok bevétele és év végi maradványa nem vonható
el.
A földmûvelésügyi alapokból nyújtható támogatás formái, a támogatás
elszámolása
83. §
(1) A földmûvelésügyi alapokból az egyes célokhoz adható támogatások
(a továbbiakban együtt: támogatás) formái:
a) bevételt növelõ, illetve a termelési költségeket csökkentõ
közvetlen termelõi (mûködési) támogatás;
b) éven túli lejáratú forgóeszköz-hitel kamattámogatása;
c) fejlesztési célú juttatás;
d) éven túli lejáratú beruházási hitel kamattámogatása.
(2) A támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint megbízás
alapján vagy kérelemre, normatív módon vagy pályázat alapján, illetve
elõre meghatározott feltételek (események) bekövetkezése esetén
a) végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül, vagy
b) nem végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség mellett
nyújtható.
(3) Éven túli lejáratúnak minõsül az a hitel, melynek lejárata a
háromszázhatvanöt napot meghaladja.
84. §
(1) Ha az igénylõ jogi személy vagy jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság, valamint a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI.
törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó,
a) a 83. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjai szerint végleges
juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást egyéb
bevételként köteles elszámolni;
b) a 83. § (1) bekezdés c) pontja szerint végleges juttatásként,
visszafizetési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési célú támogatást
pedig tõketartalékba (tartalékba) köteles helyezni;
c) a 83. § (2) bekezdés b) pontja szerint visszafizetési
kötelezettséggel nyújtott támogatást a kötelezettségek között kell
nyilvántartania, a törlesztést pedig a kölcsöntörlesztésre vonatkozó
szabályok szerint számolhatja el;
d) a jogtalanul igénybevett támogatás egyéb bevételként elszámolt
összegét és a kamattámogatást az egyéb ráfordítások (költségek) terhére, a
tõketartalék (tartalék) javára elszámolt összegét a tõketartaléka
(tartaléka) terhére kell visszafizetnie.
(2) Ha az igénylõ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi
XC. törvény hatálya alá tartozó, támogatásra jogosult egyéni vállalkozónak
vagy mezõgazdasági kistermelõnek minõsülõ természetes személy,
a) a fejlesztési célra adott végleges támogatás nem minõsül
bevételnek;
b) az egyéb célra adott végleges juttatást pedig a tevékenység
bevételének kell tekinteni.
c) a jogtalanul igénybevett támogatást és kamattámogatást az egyéb
ráfordítások terhére köteles visszafizetni.
(3) Ha az igénylõ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi
XC. törvény hatálya alá tartozó mezõgazdasági kistermelõnek minõsülõ
természetes személy, a végleges juttatásként kapott támogatást annak a
tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást
igénybe vette.
(4) A földmûvelésügyi alapokba történõ befizetéseket - kivéve az
adományt, az egyéb önkéntes befizetést - a befizetõ, ha a magánszemélyek
jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá tartozik, akkor
költségként, míg más esetben - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik -
egyéb ráfordításként számolhatja el. Az adomány és az egyéb önkéntes
befizetés a társasági-, valamint a magánszemélyek jövedelemadó fizetésére
vonatkozó általános szabályok szerint számolható el.
(5) A támogatás alapjának meghatározásánál - amennyiben jogszabály
másként nem rendelkezik - az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe
venni.
Rendelkezés a földmûvelésügyi alapok felhasználásáról
85. §
(1) A földmûvelésügyi alapok felhasználásáról - a (2) bekezdésben
foglaltakra is figyelemmel - a miniszter jogosult rendelkezni. A
földmûvelésügyi alapok kezelõje a minisztérium.
(2) A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ erdõterületek utáni, a
Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba történõ befizetéseket és kiadásokat
elkülönítetten kell nyilvántartani és ennek felhasználásáról a miniszter a
honvédelmi miniszterrel együtt kiadott jogszabályban foglaltaknak
megfelelõen jogosult rendelkezni.
86. §
(1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a Mezõgazdasági és
Erdészeti Alap javára biztosított költségvetési forrás erejéig a 79. § (2)
bekezdés a)-c), valamint e) pontjai szerinti elkülönített állami
pénzalapok javára ideiglenesen vagy véglegesen pénzeszközöket
átcsoportosítson.
(2) A földmûvelésügyi alapok forráshiánya esetén a miniszter a
támogatás iránti kérelem, illetõleg a pályázat befogadását, elbírálását,
továbbá a támogatás folyósítását felfüggesztheti, a már befogadott, de
forrás hiányában nem támogatható kérelmet, pályázatot az igénylõnek
visszaküldi.
(3) A földmûvelésügyi alapok pénzeszközei a mûködtetéssel, a
támogatások folyósításának, felhasználásának szakmai, illetõleg pénzügyi
ellenõrzésével, szankcionálásával és azok végrehajtásával együttjáró
kiadásokra, valamint a földmûvelésügyi alapok rendeltetésének megfelelõ
további célokra is felhasználhatók.
(4) A földmûvelésügyi alapokból a X-XIV. fejezetben említett
jogcímeken túl támogatás nyújtható az azok rendeltetéséhez kapcsolódó,
illetve azt elõsegítõ
a) kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásokhoz;
b) agrártérség-fejlesztési program kidolgozására, végrehajtására;
c) kül- és belpiaci, valamint marketing tevékenység elõsegítésére,
d) az agrárágazatban dolgozók külföldi tapasztalatszerzésére,
e) falusi idegenforgalom fejlesztéséhez is.
87. §
(1) A földmûvelésügyi alapok felhasználásával összefüggõ részletes
feltételek kialakításában - a külön törvényben foglaltakra is figyelemmel
- a Magyar Agrárkamara (a továbbiakban: kamara) az e törvényben, illetõleg
a miniszter által a földmûvelésügyi alapok egyes céljai megvalósításához
kapcsolódó részletes szabályokban meghatározottak szerint
a) közremûködhet a támogatás általános feltételeinek kialakításában,
b) adott feltételek esetén igazolhatja a támogatás igénybevételéhez
kapcsolódó egyes feltételek meglétét,
c) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi
CIV. törvényben a mezõgazdaságot ért elemi károk elhárításának céljára a
XVIII. Pénzügyminisztérium fejezetben 18.2.1 kiemelt elõirányzat szám
alatt elkülönített pénzösszegnek a kamara által a külön törvény szerint
történõ kezelésére az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
88. §
(1) A miniszter - a 86. § (3) bekezdése szerinti kifizetések
kivételével - az adott idõszakban támogatásban részesíthetõk körét, a
támogatás alapjául szolgáló jogcímet, a támogatás formáját, mértékét
jogszabályban, igénybevételének eljárási rendjét, valamint egyéb részletes
feltételeit jogszabályban, illetõleg annak alapján kiadott pályázati
felhívásban állapítja meg.
(2) A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni:
a) a pályázati kérelem benyújtására jogosultak körét, a közvetlen
támogatási célokat, a pályázati felhívást, illetõleg az egyéb pályázati
feltételeket;
b) a pályázat elbírálását követõen évente egy alkalommal a
támogatásban részesült igénylõ nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét),
valamint - a közvetlen támogatási cél megjelölésével - a támogatás
összegét is.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak a szakmai lapokban is közzétehetõk.
89. §
(1) E törvény, a támogatások részletes feltételeit meghatározó
jogszabály vagy a pályázati felhívás elõírhatja, hogy
a) a támogatást csak az igénylõk meghatározott köre veheti igénybe;
b) támogatás csak az adó-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulék-
hátralék és kamarai tagsági díj hátralék mentesség elõzetes igazolását,
illetõleg az igénylõnek az erre vonatkozó nyilatkozatát követõen vehetõ
igénybe, illetõleg folyósítható;
c) a támogatással beszerzett ingatlannak nem minõsülõ eszközre,
illetõleg annak a támogatással arányos részére - meghatározott idõre - a
Magyar Állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni,
illetõleg zálogjogot kell alapítani;
d) a támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott idõ
elõtti értékesítése esetén a támogatás arányos részét vissza kell fizetni;
e) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatás
visszafizetésének biztosítására a támogatással érintett ingatlanra a
Magyar Állam javára jelzálogjogot kell bejegyezni;
f) kamattámogatás csak pénzintézettõl, illetõleg hitelszövetkezettõl
felvett hitelek után vehetõ igénybe;
g) támogatás csak meghatározott mértékû saját forrás biztosítása
esetén vehetõ igénybe.
(2) Az (1) bekezdés c), illetõleg e) pontjai szerinti biztosítékokat
a támogatási szerzõdésben fel kell tüntetni, a támogatási szerzõdés
megkötésére feljogosított pedig jogosult a Magyar Állam nevében és javára
eljárni.
(3) A törvény alkalmazásában beruházásnak minõsül a számvitelrõl
szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti beruházás.
(4) Amennyiben e törvény tevékenység folytatásához nyújt támogatást,
a tevékenység tartalmának meghatározásánál - ha jogszabály eltérõen nem
rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal által alkalmazott, a
gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a
tevékenységek tartalmi meghatározása szerinti fogalmakat kell irányadónak
tekinteni.
A földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatás igénylése, folyósítása,
valamint felhasználásának ellenõrzése
90. §
(1) Ugyanazon cél megvalósítására - a (2) bekezdésben foglaltakra is
figyelemmel - csak egy, a II. Rész szerinti elkülönített állami
pénzalapból igényelhetõ támogatás.
(2) A földmûvelésügyi alapokból támogatásban részesített cél
megvalósításához - ha e törvény vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik -
az igénylõ más jogszabály alapján is vehet igénybe állami támogatást. Az
igénylõnek a kérelem benyújtásával egyidejüleg nyilatkoznia kell arról,
hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen összegû
állami támogatásban részesült, illetõleg állami támogatás más jogszabály
alapján történõ igénybevétele esetén - erre irányuló külön felhívás nélkül
- arról, hogy a földmûvelésügyi alapokból támogatásban részesült.
(3) Amennyiben az igénylõ a földmûvelésügyi alapokból támogatásban
részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz
igénybe állami támogatást és ennek következtében az állami támogatások
együttes értéke - figyelemmel az elõírt saját forrásra - meghaladná a cél
megvalósításához szükséges mértéket, köteles az így keletkezett többletet
- legfeljebb a földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatás mértékéig - a
földmûvelésügyi alapokba visszafizetni.
(4) Traktorok és mezõgazdasági gépek (Ipari Termékek Jegyzéke 39)
beszerzéséhez - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a földmûvelésügyi
alapokból támogatás nem igényelhetõ.
91. §
(1) A támogatás folyósításáról, felhasználásának, valamint a
támogatásra való jogosultságnak az ellenõrzésérõl, továbbá a jogtalanul
igénybevett támogatás visszafizetésével összefüggõ végrehajtásról a
miniszter gondoskodik.
(2) A miniszter jogszabályban, az ott meghatározott mértékig
felhatalmazhatja az erdõfelügyelõséget, valamint a megyei (fõvárosi)
földmûvelésügyi hivatalt a támogatási kérelemnek a miniszter nevében
történõ elbírálására, a támogatás összegének folyósítására, a támogatások
felhasználásának ellenõrzésére.
(3) A kamara a miniszter felkérésére közremûködik az (1) bekezdés
szerinti egyes feladatok ellátásában.
92. §
(1) A földmûvelésügyi alapokba kötelezõen elrendelt be- és
visszafizetések végrehajtására - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában
- az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.
(2) A földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatást rendeltetéstõl
eltérõ felhasználása esetén jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak
kell tekinteni, és azt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres
mértékének megfelelõ kamattal növelve kell visszafizetni. A támogatás
rendeltetéstõl eltérõ felhasználásának minõsül különösen, ha a jogosult a
támogatás igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási
szerzõdésben meghatározottaktól eltér.
X. Fejezet
Állattenyésztési Alap
93. §
Az Állattenyésztési Alap rendeltetése a gazdasági haszonállatok
tenyész- és haszonértékét növelõ genetikai fejlesztõ munka támogatása,
valamint a minõségi állati termék elõállítást szolgáló genetikai háttér
fejlesztése.
94. §
(1) A mezõgazdasági termelõ (a továbbiakban: termelõ) az
Állattenyésztési Alapba az e fejezetben foglaltak részbeni
megvalósításának elõsegítésére tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.
(2) A tenyésztési hozzájárulást az 1. mellékletben meghatározott
termékek, valamint a lóverseny totalizatõr tevékenység után, az ott
megjelölt mértékben kell teljesíteni.
(3) A tenyésztési hozzájárulás alapja:
a) a termék értékesítésébõl származó - az általános forgalmi adót nem
tartalmazó - nettó árbevétel;
b) a lóverseny totalizatõr forgalma.
(4) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény
12. §-ának (5) bekezdése szerint adózó mezõgazdasági kistermelõ
árbevételként a tenyésztési hozzájárulással csökkentett bevételt veheti
figyelembe.
(5) Aki a termék értékesítésérõl szóló számlát, egyszerûsített
számlát, számlát helyettesítõ okmányt, felvásárlást igazoló bizonylatot (a
továbbiakban: számla) kiállítja, köteles a tenyésztési hozzájárulás
összegét kiszámítani és az Állattenyésztési Alapba befizetni.
95. §
Az Állattenyésztési Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható
támogatás:
a) állatazonosítási-, állattenyésztési nyilvántartás és információs
rendszer fenntartásához, mûködtetéséhez, fejlesztéséhez való hozzájárulás;
b) a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat elvégzése, valamint a
tenyészérték megállapítása;
c) csúcsgenetikát képviselõ apaállat és szaporítóanyag beszerzése;
d) a nemzetközi és a hazai állattenyésztési kiállításokon való
részvétel és azok szervezése, szakmai kiadványok készítése;
e) a nemzetközi állattenyésztési szervezetekben, valamint
rendezvényeken a nemzeti képviselet költségeihez való hozzájárulás;
f) egyes, adott idõszakban felmerülõ tenyésztési és tenyésztés-
szervezési célok megvalósítása;
g) az elismert tenyésztõ szervezet - az állattenyésztésrõl szóló
1993. évi CXIV. törvény szerint alkalmazott - tenyésztésvezetõjének
díjazásához való hozzájárulás.
96. §
Az Állattenyésztési Alap bevételi forrásai:
a) a tenyésztési hozzájárulás összege,
b) a külön jogszabály szerint fizetendõ állattenyésztési bírság
összege,
c) az Állattenyésztési Alapból e fejezetben foglaltak alapján nem
végleges juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul
igénybevett támogatásnak a 92. § (2) bekezdése szerint visszafizetett
összege;
d) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;
e) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.
XI. Fejezet
Földvédelmi Alap
97. §
A Földvédelmi Alap rendeltetése a termelésbõl kivont termõföld
pótlása, minõségének védelme, továbbá a mezõgazdaságilag mûvelhetõ
termõterület indokolatlan csökkenésének mérséklése, valamint a termõföld
mûvelési ág változással együttjáró hasznosítási formáinak elõsegítése.
98. §
(1) A Földvédelmi Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható
támogatás:
a) a termõföld rendeltetésszerû hasznosításra való alkalmassá
tételével összefüggõ feladatok végrehajtásához, így különösen:
aa) a gyepterületek mûvelési ág változást nem eredményezõ
hasznosításra való alkalmassá tételéhez,
ab) a borvidéken vagy a bortermõ helyen a szõlõ termõhelyi
kataszterben I. és II. osztályú, tíz százalékos lejtés feletti, illetve
százötven méter tengerszint magasság feletti területnek szõlõtelepítés
céljára történõ kialakításához (pl.: teraszírozás),
ac) a birtokösszevonás lebonyolításának elõsegítéséhez, valamint
ad) a mezõgazdasági hasznosításra alkalmassá tehetõ, mûvelés alól
kivett - természetvédelem alatt nem álló - terület, valamint a jó
termõképességû, de egyébként kihasználatlan gyep újrahasznosításához való
hozzájárulás;
b) a termõföld minõségének védelmével összefüggõ feladatok
végrehajtásához, így különösen:
ba) az erodált vagy erózióra hajlamos területen a víz- és szélerózió
elleni eljárások és létesítmények megvalósításához,
bb) a másodlagosan elvizenyõsödött területek vízháztartásának
szabályozásához,
bc) a savanyú-, a szikes-, illetve a homoktalajok javításához,
bd) a talajvédelemmel összefüggõ területrendezési munkákhoz, valamint
be) környezetkímélõ talajvédelmi technológia alkalmazásához;
c) az a), b) pontban foglaltak elõkészítéséhez szükséges tervek és
költségvetés beszerzéséhez.
(2) Az (1) bekezdés a), b) pontja szerinti támogatások abban az
esetben vehetõk igénybe, ha azok a külön jogszabályban foglaltak alapján
meliorációs támogatásban nem részesülnek.
99. §
A Földvédelmi Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ földvédelmi járulék, a
földvédelmi bírság, valamint a talajvédelmi bírság összege,
b) a Földvédelmi Alapból e fejezetben foglaltak alapján nem végleges
juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett
támogatásnak a 92.§ (2) bekezdése szerint visszafizetett összege;
c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;
d) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.
XII. Fejezet
Halgazdálkodási Alap
100. §
A Halgazdálkodási Alap rendeltetése a vizek halállományának védelme,
valamint megõrzésének elõsegítése, a halállomány értékeinek fejlesztése, a
halpusztulások megelõzése és az esetleges halpusztulások következményeinek
elhárítása, továbbá a halászati és horgászati vízhasznosítással összefüggõ
egyes feladatok ellátása.
101. §
A Halgazdálkodási Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható
támogatás:
a) a természetes vizek halállománya pótlásának költségeihez;
b) a halpusztulással összefüggõ kármegelõzés, kárelhárítás, és a
halállomány rehabilitációs költségeihez;
c) a természetes vizekkel összefüggõ halgazdálkodási tudományos
vizsgálatok költségeihez;
d) a természetes vizi élõhelyek környezeti állapotának védelméhez,
javításához;
e) a nemzetközi halászati szervezetekben a nemzeti képviselet
ellátásához;
f) az állami halászjegy, illetõleg az állami horgászjegy elõállítási
és forgalmazási költségeihez
való hozzájárulás.
102. §
A Halgazdálkodási Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ állami halászjegy és
horgászjegy díja, valamint a halászatfejlesztési hozzájárulás, továbbá a
halgazdálkodási bírság összege,
b) az Alapból e fejezet alapján nem végleges juttatásként adott
támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2)
bekezdése szerint visszafizetett összege;
c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;
d) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.
XIII. Fejezet
Mezõgazdasági és Erdészeti Alap
103. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap rendeltetése:
a) a növénytermesztés és kertészet, az állattenyésztés, az
erdõgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a halászat szakágazatokban a
történelmi hagyományú, valamint más okból magas értéket képviselõ és
meglévõ növényi és állati eredetû génvagyon megõrzése, a génvagyon
felhasználásával jobb minõségû, piacképes fajok és fajták tenyésztése,
elõállítása, beszerzése, valamint a fejlesztõ tevékenység eredményét mérõ
és visszajelzõ minõsítési rendszerek bevezetése, korszerûsítése;
b) az átlagosnál gyengébb minõségû, kedvezõtlen termõhelyi adottságú
termõföldek környezetkímélõ hasznosításának, valamint a mezõgazdasági
termelésbõl élõ lakosság helyben történõ foglalkoztatásának elõsegítése;
c) kiegészítõ fejlesztési források biztosítása a hazai és külpiaci
igényekhez alkalmazkodni tudó, a hatékony és a minõségi termelés
követelményeinek megfelelõ gazdálkodás anyagi-mûszaki hátterének
megteremtéséhez;
d) az erdõk felújítása, valamint az erdõsítések pótlása, a fiatal
erdõ nevelése, az erdõ területének (mennyiségének), természeti
egyensúlyának és egészségi állapotának (minõségének) megõrzése;
e) az agrárvállalkozók gazdaságszervezési, gazdálkodási tevékeny-
ségének, továbbá a mezõgazdasági, erdõgazdálkodási, vadgazdálkodási,
halászati, valamint élelmiszeripari szaktanácsadói rendszer mûködési
feltételeinek elõsegítése.
104. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból biológiai alapok megõrzése,
fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó minõsítési rendszerek
korszerûsítése érdekében az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a növénytermesztés és a kertészet, valamint az erdõgazdálkodás
szakágazatokban:
aa) a nemzeti génvagyon részét képezõ génrezervek, a növényi eredetû
génállományok nemzetközi együttmûködésben vállalt kötelezettségek szerint
történõ összegyûjtéséhez, a fajta és vonalgyûjtemények fenntartásához és
megõrzéséhez;
ab) a szaporítások kiinduló bázisát jelentõ törzsültetvények
létesítéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez;
ac) a tájadottságoknak, valamint a környezetvédelmi szempontoknak
megfelelõ faj- és fajtaszerkezet kialakításához, a növényfajták
fenntartásához, a továbbszaporításhoz szükséges alapanyagok
elõállításához, teszteléséhez, a saját nemesítésû növényfajták, hibridek
hazai és nemzetközi megismertetéshez, az eredmények bemutatásához,
valamint azok gyakorlati hasznosításához;
ad) a magas biológiai értéket képviselõ vetõmag-, illetõleg
szaporítóanyag elõállításához, a nemesítés technológiai feltételeinek
javításához;
ae) a vetõmagvak és a szaporítóanyagok minõségtanúsítási rendszerének
korszerûsítéséhez;
af) a szaporítási célú növényi alapanyagok vírusmentesítése, valamint
e mentességének fenntartásához;
ag) a nemzetközi szakmai szervezetekben a nemzeti képviselet
költségeihez való hozzájárulásához, valamint
ah) a minõsítési tevékenység feltételeinek biztosításához,
fejlesztéséhez való hozzájárulás;
b) az állattenyésztés szakágazatban:
ba) a nemzeti génvagyon részét képezõ, õshonosságuk miatt védett
állatfajták törzsállományainak, illetve a magas genetikai értéket
képviselõ, veszélyeztetett helyzetbe került fajták állományainak
fenntartásához, megõrzéséhez;
bb) a gazdasági jelentõséggel bíró, de jelenleg piaci értéket nem
képviselõ állat, vonal-, illetõleg fajtagyûjtemények fenntartásához,
megõrzéséhez;
bc) teljesítményvizsgálathoz és törzskönyvezéshez szükséges,
beruházásnak nem minõsülõ eszközök és berendezések beszerzéséhez;
bd) a ba)-bb) pontokhoz kapcsolódó tartás-, takarmányozás-, illetõleg
tenyésztéstechnológia fejlesztéséhez, valamint
be) a minõsítési tevékenység feltételeinek biztosításához,
fejlesztéséhez való hozzájárulás;
bf) a minõségi árualap elõállítását szolgáló tenyészállat és
szaporítóanyag beszerzéséhez, valamint a tenyészállat-állomány
növeléséhez;
c) a vadgazdálkodás szakágazatban a nemzeti génvagyon részét képezõ,
a vadászható állatfajok állományainak védelméhez, illetõleg fenntartásához
való hozzájárulás;
d) a halászat szakágazatban a különleges értéket képezõ, vagy
veszélyeztett halfajok állományának fenntartásához, valamint az ezzel
összefüggõ génbankok létesítéséhez, fenntartásához való hozzájárulás.
105. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a kedvezõtlen termõhelyi
adottságú termõföld hasznosításához az alábbi jogcímek alapján nyújtható
támogatás:
a) a mezõgazdasági földhasznosítás elõsegítéséhez való hozzájárulás
azokon a gazdasági -társadalmi szempontból elmaradott, illetve
munkanélküliséggel jelentõsen sújtott településeken, ahol a településekhez
tartozó szántó mûvelési ágú termõföld átlagos aranykorona értéke nem
haladja meg a hektáronkénti tizenhét aranykorona értéket;
b) az a) pontban foglalt feltételeknek megfelelõ településeken a
földhasznosítási szerkezet átalakításának elõsegítéséhez.
106. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a mezõgazdasági, az
erdõgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a halászati, valamint az egyes
élelmiszer-feldolgozási tevékenységek fejlesztéséhez, korszerûsí-téséhez
az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a mezõgazdasági-, erdészeti- és a halászati tevékenység
folytatásához szükséges egyes termelõberuházások megvalósításához;
b) az erdõgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges
erdõfeltárási létesítmények létesítéséhez;
c) a vadgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges egyes beruházások
megvalósításához;
d) az egyes élelmiszerfeldolgozási tevékenységek folytatásához
szükséges beruházások keretén belül:
da) a korszerû csomagolás, az energiatakarékos, valamint
környezetkímélõ élelmiszerfeldolgozási eljárások alkalmazásának
elõsegítéséhez,
db) a minõsítési-, a minõségtanúsítási rendszerek nemzetközi
normáknak megfelelõ kialakításához, valamint azok alkalmazásához szükséges
beruházások megvalósításának elõsegítéséhez;
e) az a) és c) pontokban meghatározott meglévõ, illetve létesülõ
beruházások rendeletetésszerû mûködését biztosító kiegészítõ jellegû
infrastruktúrális beruházások megvalósításához, beszerzéséhez;
f) a d) pontban részletezett pályázatok alapján támogatott
beruházásokhoz tartozó infrastruktúra létrehozásához;
g) a mezõgazdasági termelés szempontjából fontos összekötõ- és
bekötõút beruházásokhoz, feltéve, ha azok a külön törvény szerint
létrehozott Útalapból is támogatásban részesülnek.
107. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból az erdõ felújítása, nevelése,
mennyiségi, illetõleg minõségi védelmének elõsegítése céljából az alábbi
jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a törvény 2. mellékletében foglalt normatív mértékek szerint az
erdõ természetes, illetõleg mesterséges felújításához, valamint a fiatal
erdõk ápolásához és neveléséhez;
b) az erdõ idõleges igénybevétele, mûvelési ágának megváltoztatása és
termelésbõl való kivonása miatt szükségessé váló erdõfelújítást pótló
erdõtelepítés költségeihez;
c) az erdõfelügyelõség javaslata alapján a miniszter által elrendelt
közérdekû erdõvédelmi munkák költségeinek fedezetéhez való hozzájárulás,
feltéve, hogy a munkák elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása miatt vált
szükségessé;
d) a nemzetközi kötelezettségekbõl eredõ, erdõvédelmi mérõ- és
megfigyelõ rendszer mûködtetéséhez;
e) az erdei természeti rendszerek, az erdõ természeti egyensúlyának
és egészségi állapotának megõrzéséhez;
f) szakirányú oktatáshoz, kutatáshoz;
g) a nemzetközi erdészeti szervezetekben a nemzeti képviselet
ellátásához;
h) az erdészeti kultúra terjesztésének költségeihez
való hozzájárulás.
108. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a szaktanácsadási tevékenység
agrárágazatban történõ igénybevételének elõsegítéséhez, valamint annak
fejlesztéséhez az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a mezõgazdasági, az erdõgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a
halászati, az élelmiszer-feldolgozási tevékenységet végzõ egyéni vagy
társas vállalkozás által igénybe vett szaktanácsadás díjához;
b) a szaktanácsadó által szervezett iskolarendszeren kívüli képzés,
továbbképzés költségeihez;
c) a szaktanácsadással, a szakmai ismeretterjesztéssel, a
továbbképzéssel kapcsolatos, a gazdálkodást segítõ kiadványok
költségeihez;
d) a szaktanácsadást szolgáló infrastruktúrális és informatikai
fejlesztésekhez, ideértve a Magyar Agrárkamara informatikai rendszerének
kialakításához nyújtott támogatást is;
e) a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett szaktanácsadók
továbbképzésének költségeihez;
f) az agrárgazdasággal összefüggõ szaktanácsadói tevékenység
költségeihez;
g) a kutatási eredmények gyakorlati megismeréséhez, illetõleg az
ezzel összefüggõ ismeretanyag elsajátításához
való hozzájárulás.
109. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ erdõfenntartási járulék,
erdõvédelmi bírság, újraerdõsítési költség;
b) az e fejezet alapján nem végleges juttatásként adott támogatásnak,
valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2) bekezdése
szerint visszafizetett összege;
c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek.
XIV. Fejezet
Vadgazdálkodási Alap
110. §
A Vadgazdálkodási Alap az általános erdészeti és természetvédelmi
célokkal is összhangban levõ rendeltetése a vadon élõ, vadászható
állatfajok és természetes élõhelyük védelme, megõrzésének elõsegítése,
valamint a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet
feladatainak ellátása.
111. §
A Vadgazdálkodási Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható
támogatás:
a) a vadászható állatfajok természetes állománya és azok élõhelye
védelméhez, megõrzéséhez;
b) az erdõtervekkel is összhangban levõ regionális vadgazdálkodási
tervezés költségeinek fedezetéhez;
c) a trófeabírálat költségeinek fedezetéhez;
d) a miniszter által a külön jogszabályban foglaltak szerint nemzeti
értékké nyilvánított trófea után a vadászatra jogosultak kártalanításához;
e) a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet
ellátásához;
f) a vadászati kultúra elterjesztésének költségeihez;
g) a vadgazdálkodással és a vad védelmével összefüggõ tudományos
vizsgálatok költségeihez
való hozzájárulás.
112. §
A Vadgazdálkodási Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ vadászjegy, valamint
vadászati engedély díjának, trófeabírálat díjának, továbbá a vadvédelmi
bírságnak az összege,
b) a Vadgazdálkodási Alapból nem végleges juttatásként adott
támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2)
bekezdés szerint visszafizetett összege;
c) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg;
d) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek.
XV. Fejezet
Felhatalmazások
113. §
(1) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a
földmûvelésügyi alapok felhasználásának részletes szabályait rendeletben
állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben a 106. § f)
pontja szerinti beruházások támogatására - külön jogszabályban
meghatározott feltételek szerint - közös pályázatot hirdessen.
(3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg a 105. § a) pontja szerinti mezõgazdasági
földhasznosítás támogatása céljából kijelölt települések jegyzékét.
(4) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a honvédelmi
miniszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg a Mezõgazdasági és Erdészeti
Alapból a 85. § (2) bekezdése szerint elkülönítetten kezelt rész
felhasználásának, valamint a felhasználás ellenõrzésének részletes szabályait,
továbbá hogy eltérjen a külön törvény szerint fizetendõ erdõfenntartási
járulék, valamint az e törvény 2. melléklete alapján nyújtható támogatási
mértékektõl.""
Megjegyzés: A módosító javaslat a T/251/24.. sz. ajánlás 9. pontjában foglalt
és a T/251/31.. sz. kiegészítõ ajánlás 3., 5. és 6. pontjában foglalt
módosító javaslatok egybeszerkesztett - tartalmi változtatás nélküli -
megjelenítése.
A Környezetvédelmi bizottság a T/251/24.. sz. ajánlás 9. pontjában foglalt
módosító javaslatot támogatta, a T/251/31.. sz. kiegészítõ ajánlás 3., 5. és
6. pontjában foglalt módosító javaslatokat nem tárgyalta.
A Gazdasági bizottság a fentiekben felsorolt módosító javaslatok mindegyikét
támogatta.
Indokolás: Lásd a T/251/32/1. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz. lásd megjegyzést.
- a Gazdasági biz. lásd megjegyzést; támogatja.
- a Költségvetési biz. nem támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
2. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 1-3. számú mellékletei
helyébe az alábbiak felvételét javasolja:
"1. melléklet az 1995. évi ..... törvényhez
1. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi
LXXXIII. törvény X. Fejezetéhez
A TENYÉSZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS MÉRTÉKE
Állatfaj és a képzés alapja METJ szám A tenyésztési
hozzájárulás a nettó
árbevétel %-ában
1. Exportra vagy feldolgozók részére értékesített vágóállat és állati termék:
Szarvasmarha
Tej értékesítés 93-12-02 0,5
Vágómarha értékesítés 93-12-01 0,5
Sertés
Vágósertés 93-22-01 0,4
Juh
Gyapjú 93-32-02 0,6
Vágójuh 93-32-01 0,6
Juhtej 93-32-03 0,6
Vágónyúl 93-82-04 0,2
Ló
Export eladás 93-41-03 (04, 05, 06) 0,6
Belföldi eladás 93-41-03 (04, 05, 06) 0,6
2. Naposállat:
Naposcsibe 93-51-01 0,2
Naposliba 93-53-01 0,2
Naposkacsa 93-54-01 0,2
Napospulyka 93-55-01 0,2
3. Lóverseny totalizatõr forgalmának 0,6 %-a.
2. melléklet az 1995. évi................törvényhez
2. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló LXXXIII. törvény
XIII. Fejezetéhez
AZ ERDÕFELÚJITÁS ÉS ERDÕNEVELÉS TÁMOGATÁSÁNAK MÉRTÉKE
I. Természetes mageredetû erdõfelújítás, a talajelõkészítéssel együtt:
Készültségi fok Célállomány típus, ezer Ft./hektár
Tölgy Bükk Egyéb fafaj
1. Befejezett felújítás 200 170 120
2. Végvágás utáni újulat 140 120 80
3. Állomány alatti újulat 70 60 40
II.Természetes sarj eredetû felújítások valamennyi engedélyezett fafajra:
1. Befejezett felújítás 40
2. Folyamatban lévõ felújítás 20
III. Mesterséges erdõfelújítások, talajelõkészítéssel együtt:
Készültségi fok Célállomány típus, ezer Ft./hektár
Tölgy és Bükk Akác Egyéb kem. Lágy Fenyõk
lomb lomb
a) 10 fokos és ez alatti lejtésû, géppel járható terepen:
1. Befejezett 160 80 120 100 100
2. Többéves 110 60 90 80 80
3. Egyéves felújítás 90 50 80 70 70
b) 10 fok feletti lejtésû és géppel nem járható terepen:
1. Befejezett 180 80 140 100 120
2. Többéves 130 70 120 80 100
3. Egyéves felújítás 100 60 100 70 90
IV. Befejezett erdõsítés ápolása a revízióig, valamennyi engedélyezett fafajra,
az erdõfelügyelõség által jóváhagyott esetekben
1. Természetes mag, mesterséges 10° felett 20
2. Természetes sarj 10
3. Mesterséges 10° alatt 10
V. Állománynevelési (tisztítás) támogatás:
1. Gyorsan növõ fajokból (lágy lomb, A,fenyõ) álló fiatalosokban 8 ezer
Ft./hektár
2. Lassan növõ fajokból (T-B, egyéb kemény) álló fiatalosokban 12 ezer
Ft./hektár
VI. Tuskózás támogatása, ha az erdõfelügyelõség által elfogadott felújítási
technológia indokolja
t a l a j
fafaj homok vályog agyag
akác 30 35 40
egyéb 25 30 35
VII. A célállomány típus 10-30 %-os, elszórtan jelenlévõ elegyfafajjal történt
megvalósulásakor az elegyesség értékelhetõ, az erdõfelújítási támogatás
befejezett erdõre vonatkozó összegének 10 %-ig.
3. melléklet az 1995. évi .................. törvényhez
Melléklet az 1961. évi VII. törvényhez
AZ ERDÕFENNTARTÁSI JÁRULÉK MÉRTÉKE
Tájegység Tölgy és Bükk Akác Többi Lágy Fenyõk
(erdõfelügyelõség: és cser kem.lomb lomb
a továbbiakban:Ef.) fafajcsoport
Ft./bruttó m3
I.Északi- középhegység800 250 300 300 600
-Budapesti Ef.
-Egri Ef.
-Miskolci Ef.
II. Nagyalföld 500 300 300 400 300
-Budapesti Ef.
-Debreceni Ef.
-Kecskeméti Ef.
III. Dél-Dunántúl 900 300 400 400 600
-Kaposvári Ef.
-Pécsi Ef.
IV. Nyugat-Dunántúl 950 350 400 400 700
-Szombathelyi Ef.
-Zalaegerszegi Ef.
V. Kisalföld 700 300 300 400 500
-Szombathelyi Ef.
VI. Közép-Dunántúl 800 300 400 300 500
-Budapesti Ef.
-Veszprémi Ef."
Megjegyzés: A módosító javaslat a T/251/24.. sz. ajánlás 45. pontjában és a
T/251/31.. sz. kiegészítõ ajánlás 9. pontjában foglalt módosító javaslatok
egybeszerkesztett - tartalmi változtatás nélküli - megjelenítése.
A Környezetvédelmi és a Gazdasági bizottság a fent felsorolt módosító
javaslatok egyikénél sem foglalt állást.
A Költségvetési bizottság a fenti módosító javaslatokat támogatta.
Indokolás: Lásd a T/251/32/2. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - a Környezetvédelmi biz. lásd megjegyzést.
- a Gazdasági biz. lásd megjegyzést.
- a Költségvetési biz. lásd megjegyzést; támogatja.
- az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.
II.
A Környezetvédelmi bizottság a T/251/24.. sz. ajánlás 1., 2., 12., 13.,
14., 15., 16., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29.,
30., 31., 32., 33., 34., 35., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 45.
pontjaiban foglalt módosító javaslatokat nem tárgyalta.
III.
A Költségvetési bizottság a T/251/31.. sz. kiegészítõ ajánlás 8. pontjában
foglalt módosító javaslatot: támogatja.
Összeállította: az Országgyûlés Jogi Fõosztálya
Budapest, 1995. március 9.
Dr. Baráth Etele s.k., Dr. Tardos Márton s.k.,
a Környezetvédelmi bizottság elnöke a Gazdasági bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor s.k., Dr. Kádár Béla s.k.,
Mezõgazdasági bizottság elnöke a Költségvetési bizottság elnöke