1

1995. évi ...... törvény

T/251/34..

az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló

1992. évi LXXXIII. törvény,

az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény,

a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló

1993. évi XX. törvény,

valamint az ezekkel összefüggõ más

törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról

és kiegészítésérõl

Ellenjegyezte:

Dr. Bokros

Lajos

pénzügyminiszter

Budapest, 1995. március 22.

1995. évi ....... törvény

az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló

1992. évi LXXXIII. törvény,

az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény,

a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló

1993. évi XX. törvény,

valamint az ezekkel összefüggõ más

törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról

és kiegészítésérõl/*

1.§

(1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII.

törvény (a továbbiakban: Alaptv.) 29.§-a (1) bekezdésének a) pontja a

következõ ah) ponttal egészül ki:

/Az Alap bevételi forrásai:

a) a jogerõsen kiszabott környezetvédelmi bírságok/

"ah) egyéb, jogszabályban meghatározott bírság"

(2) Az Alaptv. 29.§-a (1) bekezdésének d) pontja a következõ db) ponttal

egészül ki:

/Az Alap bevételi forrásai:

d) az átengedett adóbevételek/

"db) a bányajáradék törvényben meghatározott része,"

(3) Az Alaptv. 29. §-a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki és a

jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételeket - az (1) bekezdés b) pontjában

foglalt források kivételével - 100 %-ban az e törvényben meghatározottak

szerint kell felhasználni (a továbbiakban: általános felhasználású bevételek).

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételek 50 %-ban a környezetvédelmi

termékdíjakról szóló külön törvényben meghatározott, illetve a bevétel

keletkezésével

_______

* A törvényt az Országgyûlés 1995.március 21-i ülésnapján fogadta el.

összefüggõ felhasználású bevételnek (a továbbiakban: kötött

felhasználású bevétel), 50 %-ban általános felhasználású bevételnek

minõsülnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételek esetén külön törvény, nemzetközi

szerzõdés vagy megállapodás, valamint adományozási szerzõdés, illetve a

közérdekû kötelezettségvállalást tevõ nyilatkozata a (2) bekezdésben

foglaltaktól eltérõen rendelkezhet".

2.§

Az Alaptv. 31. §-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"31. § (1) Az Alap bármely bevételi forrása felhasználható:

a) a környezet védelmét közvetlenül elõsegítõ beruházások, mûszaki

intézkedések, a környezetbarát termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos

kereskedelmi megoldások, valamint a környezetvédelmi szemlélet erõsítését

szolgáló intézkedések, akciók (a továbbiakban együtt: fejlesztések)

megvalósításához pályázat útján

aa) vissza nem térítendõ támogatás

ab) kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendõ támogatás,

ac) hitelgarancia

(továbbiakban együtt: támogatás)

nyújtására,

b) az azonnali beavatkozást igénylõ környezeti károkozás, illetve

veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek - ismert

károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - finanszírozására,

c) a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásához való hozzájárulásra.

(2) Az Alap bármely bevételének

a) legalább 75 %-át az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokra,

b) 5 %-át az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatokra tartalékot képezve,

c) fennmaradó részét az (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatokra kell

fordítani".

3.§

Az Alaptv. 32. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"32.§ A környezet védelmét közvetlenül elõsegítõ fejlesztések közé

a) a levegõtisztaság védelmét,

b) a hulladékok káros hatásainak csökkentését, hasznosítását,

ártalmatlanítását és a környezetkímélõ, hulladékszegény technológiák és

termékek bevezetését,

c) a zaj- és rezgésvédelmet,

d) a védett természeti értékek megõrzését, védett természeti területek

természetvédelmi hasznosítását,

e) a vizek mennyiségi és minõségi védelmét ezen belül a 31.§ (2) bekezdés a)

pontja szerinti támogatás legalább 20 %-a a Balaton vízminõségi védelmének

támogatását,

f) a környezetvédelem ipari hátterének kialakítását és fejlesztését, valamint

g) a környezet védelmét szolgáló nemzetközi segély-, együttmûködési és

hitelprogramok megvalósítását

szolgáló fejlesztéseken belül a tárgyévben azok tartoznak, amelyek a

Támogatási Irányelvekben (38.§) szereplõ kiemelten kezelt támogatási célok

megvalósítását szolgálják."

4.§

Az Alaptv. 33. §-ának (1) bekezdése következõ f) ponttal egészül ki és a

jelenlegi f) pont megjelölése g) pontra változik:

/(1) A 31.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok/

"f) bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok

finanszírozása"

5.§

Az Alaptv. 34.§-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 31. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhasználást a miniszter a

költségek felmerülésekor esetenként engedélyezi.

(4) a 31. §(1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok finanszírozásáról a

miniszter dönt, és a rendelkezésre álló összeg felhasználási szabályait

rendeletben határozza meg."

6.§

Az Alaptv. 36. §-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"36. § (1) Vissza nem térítendõ támogatás adható önkormányzatnak,

közszolgáltatást végzõ többségi önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévõ

gazdasági társaságnak az önkormányzati, illetve állami tulajdonú hányad

arányában, továbbá költségvetési szervnek, alapítványnak, közalapítványnak,

közhasznú társaságnak, köztestületnek, valamint egyesületnek.

(2) A miniszter - a Támogatási Irányelvekben a kiemelten kezelt támogatási

célokhoz rendelt egyedi feltételeknek megfelelõen - gazdasági társaságnak,

egyéni vállalkozónak is adhat vissza nem térítendõ támogatást, ha ezzel

nemzetközi egyezmény teljesítését segíti elõ, illetve, ha ezzel az egész

országra kiterjedõ kormányzati, ágazati program megvalósulásához járul hozzá."

7.§

Az Alaptv. 37. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2) -

(4) bekezdés számozása (3) - (5) bekezdésre változik:

"(2) A miniszter az (1) bekezdésben megállapított mértéket meghaladó

támogatást nyújthat a Támogatási Irányelvekben meghatározott célokra és módon,

ha a támogatás a "környezetbarát termék védjegyhasználattal rendelkezõ termék"

alkalmazását szolgálja, valamint a támogatott a támogatás teljes összegét a

lakosság részére környezetvédelmi fejlesztések finanszírozása céljából

átadja."

8.§

(1) Az Alaptv. 38.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A 31. § (1) bekezdése a) pontja szerinti pályázatokra vonatkozóan - az

érintett tárcák, továbbá környezetvédelmi szervezetek ajánlásainak ismeretében

- Támogatási Irányelveket kell közzétenni a tárgyévet megelõzõ év szeptember

30. napjáig a Minisztérium hivatalos lapjában és legalább két országos

napilapban."

(2) Az Alaptv. 38.§-ának (2) bekezdés b) és c) pontjai helyébe a következõ

rendelkezések lépnek:

/A Támogatási Irányelveknek tartalmazniuk kell:)

" b) ezek részarányát a támogatásra fordítható forrásokból,

c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére, a támogatás

formájára és mértékére vonatkozó, a 35-37. §-ok elõírásaihoz igazodó egyedi

feltételeket és a pályázatok értékelési szempontjait:"

9.§

Az Alaptv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A támogatásra vonatkozó szerzõdést (a továbbiakban: szerzõdés) a

minisztérium, vagy az általa megbízott pénzintézet - a miniszter által

meghatározott feltételekkel - köti meg a támogatásban részesülõvel (a

továbbiakban: kedvezményezett). A szerzõdéskötés elõfeltétele a támogatás,

továbbá a kamatok összegének megfelelõ biztosíték nyújtása a kedvezményezett

részérõl."

10.§

Az Alaptv. 48.§-a a) pontjának a helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A Területfejlesztési Alap (továbbiakban: Alap) olyan elkülönített állami

pénzalap melynek rendeltetése/

"a) elõsegíteni az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

területein a gazdasági alapok megerõsödését, a munkalehetõségek számának és

választékának bõvítését és megõrzését, a kedvezõtlen termõhelyi adottságú

térségek szerkezetváltását;"

11.§

Az Alaptv. 49.§-ának (1) bekezdése a következõ k) és l) ponttal egészül ki:

"k) az Alapból támogatást igénylõk által fizetett pályázati díjak,

l) az Alap tulajdoni részesedésének elidegenítésébõl származó bevételek."

12.§

Az Alaptv. 50. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"50. § Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a

továbbiakban: miniszter) rendelkezik, az Alap kezelõje a Környezetvédelmi és

Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium). A minisztérium

szerzõdést köthet az Alap kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására."

13.§

Az Alaptv. 51.§-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki és a (4)

bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) Az a) és b) pontba tartozó kedvezményezett területek fejlõdését elõsegítõ

új innovációs intézmények fejlesztéséhez kedvezõ szellemi, intézményi és

termelési háttérrel rendelkezõ térségi központok.

(4) A támogatási irányelvekrõl, valamint az (1) bekezdés szerinti

kedvezményezett területi besorolás feltételrendszerérõl a Kormány javaslata

alapján az Országgyûlés három évente határozatot hoz. Erre az esedékes év

december 31.napjáig kerüljön sor. A feltételeknek megfelelõ kedvezményezett

területek jegyzékét a Kormány minden év március 31.napjáig rendeletben

állapítja meg."

14.§

(1) Az Alaptv. 52. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló következõ fejlesztésekhez

adható az 51.§ (1) és (2) bekezdésében meghatározott kedvezményezett

területeken pályázati rendszer keretében/

" d) az agrárgazdaság szerkezet-átalakítását elõsegítõ fejlesztésekhez, a

mezõgazdasági mûvelési ágú földterületek nem mezõgazdasági célú

földhasznosításához, a falusi idegenforgalom kiépítéséhez,"

(2) Az Alaptv. 52.§-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"a) a Kormány által elfogadott, az 51. § (4) bekezdés szerinti rendeletben

kedvezményezett területet érintõ területfejlesztési programok

finanszírozásához;"

15.§

Az Alaptv. 53.§-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/Az Alappal rendelkezõ javaslata alapján - a Kormány jóváhagyásával - egyes

regionális és nemzetgazdasági szempontból kiemelkedõ jelentõségû fejlesztések

megvalósítása érdekében/

"b) a fejlesztést megvalósító társaságban az Alap terhére állami

tõkerészesedés szerezhetõ. Az Alap tulajdoni részesedésével kapcsolatos

tulajdonosi jogokat az Alap kezelõje gyakorolja azzal a feltétellel, hogy az

Alap tulajdoni részesedését a beruházás befejezését követõen a legkedvezõbb

feltételekkel 3 éven belül elidegeníti."

16.§

Az Alaptv. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,

valamint a § a következõ (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:

"(4) A pályázat elbírálása során a benyújtás idõpontjában érvényes támogatási

irányelvek szerint kell eljárni. A pályázatok beadásának határidejét a Kormány

az 51. § (4) bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.

(5) A miniszter az Alap forráshiánya esetén a pályázatok befogadását és

elbírálását felfüggesztheti.

(6) A miniszter rendeletben szabályozza a pályázatok kezeléséért fizetendõ

egyszeri díjat."

17.§

Az Alaptv. 55. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"55.§ (1) A Kormány az Alapból egyes régiókra, megyékre, vagy kistérségekre

decentralizált kereteket határozhat meg.

(2) Az 52. § (1) bekezdése szerint igényelt támogatásról

a) a decentralizált keretek mértékéig - a külön törvény alapján létrehozandó -

egyes megyei területfejlesztési tanácsok,

b) a központi keret mértékéig a miniszter által kijelölt személy vezetésével a

területfejlesztési tárcaközi bizottság (a továbbiakban: bizottság)

javaslata alapján a miniszter dönt.

(3) A bizottság tagjai: az Alappal rendelkezõ miniszter, a pénzügyminiszter, a

munkaügyi miniszter, a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a

földmûvelésügyi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a

népjóléti miniszter megbízott képviselõje. A bizottság ügyrendjét maga

állapítja meg."

(4) Az 52. § (2) bekezdése szerint igényelt támogatásról a miniszter dönt."

18.§

Az Alaptv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) az 53. § (1) bekezdése szerint megítélt támogatásról az Alapot kezelõ,

vagy az általa megbízott szervezet a támogatásban részesülõvel szerzõdést

köt."

19.§

Az Alaptv. 64.§-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására, ezen

belül különösen a következõ célokra használható fel/

"d) a VA bevételeinek legalább 25 %-a vízügyi állami alapfeladatok ellátásához

nyújtott támogatásra."

20.§

(1) Az Alaptv. 65. §-át követõen a következõ VIII. Fejezettel,

Gazdaságfejlesztési Alap címmel 66-78. §-okkal egészül ki:

"VIII. Fejezet

Gazdaságfejlesztési Alap

66. §

A Gazdaságfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami

pénzalap, amelynek célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû

gazdaság- és kereskedelempolitikai célok megvalósításának elõsegítése, a

gazdaság mûszaki-technológiai színvonalának emelése, a mûszaki fejlesztés

elõsegítése, a befektetés-ösztönzés, a szerkezet-átalakítás és a

kereskedelemfejlesztés ösztönzése.

67. §

(1) Az Alap forrásai:

a) az állami költségvetésbõl nyújtott, az éves költségvetési törvényben

meghatározott összegû támogatás,

b) az Alap tárgyévet megelõzõ években képzett maradványa, ide értve az

Alaptv-ben meghatározott Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési

Alapok 1994. december 31-i pénzmaradványait, az ezen alapok korábbi

tõkekihelyezéseibõl származó tõkejövedelmeit és az állami részesedés

elidegenítésébõl származó összegeket, valamint az ezen alapok részére

teljesítendõ visszafizetéseket is,

c) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai,

d) az Alap pénzeszközeibõl származó kamatai és egyéb tõkejövedelmei,

e) az Alapból támogatást igénylõ kérelmezõ által fizetett eljárási díj,

f) az Alapból szerzett állami részesedés elidegenítésébõl származó

összeg,

g) a privatizációból származó bevételekbõl a költségvetési törvényben

megállapított összeg,

h) a külföldi és belföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek

által, valamint külföldi kormánysegélyekbõl és segélyalapokból az Alap javára

teljesített önkéntes befizetések. Az önkéntes befizetések felhasználási célját

a felajánló meghatározhatja.

(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi pénzmaradványa nem vonható

el.

68. §

(1) Az Alap felett az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban:

miniszter) rendelkezik, kezelõje az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium.

(2) Az Alap felhasználásával kapcsolatos döntési javaslatok

elõkészítésére a Belügy-, a Földmûvelésügyi-, az Ipari és Kereskedelmi-, a

Környezetvédelmi és Területfejlesztési-, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi-

, a Külügy-, a Pénzügy-, a Munkaügyi-, a Népjóléti Minisztérium, valamint az

Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Gazdasági Kamarák és az

Országos Gazdasági Érdekképviseleti Szervek képviselõibõl álló Tárcaközi

Bizottságot kell létrehozni. A Tárcaközi Bizottság elnöke a miniszter vagy az

általa kijelölt vezetõ.

(3) Jelentõsebb területi célokat szolgáló támogatások esetén a Tárcaközi

Bizottság munkájába be kell vonni az érintett helyi önkormányzatokat és az

érintett területi kamarákat.

69. §

(1) Az Alapból támogatás a kezelõ által meghirdetett pályázatok, illetve

egyéni kérelmek alapján is nyújtható.

(2) Az Alapból támogatás a már befejezett tevékenységhez nem nyújtható.

(3) A pályázat benyújtásakor külön jogszabályban meghatározott mértékû

eljárási díjat kell fizetni.

(4) A támogatás felhasználásának feltételeirõl, teljesítésérõl és

ütemezésérõl, a támogatott által vállalt kötelezettségek nem teljesítése

esetén alkalmazható szankciókról a minisztérium, illetve az erre kijelölt

szervezet szerzõdésben állapodik meg a támogatásban részesülõvel.

(5) A támogatás rendeltetésszerû és szerzõdésnek megfelelõ

felhasználásának ellenõrzésérõl a szerzõdés megkötésére kijelölt szervezet

gondoskodik.

(6) A támogatást, nem rendeltetésszerû felhasználása esetén, a jegybanki

alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamattal kell visszafizetni.

70. §

(1) Az Alapból belföldi székhelyû gazdálkodó szervezetek, költségvetési

szervek, köztestületek (Ptk. 65. §), gazdasági érdekképviseleti szervek

részesülhetnek visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatásban.

(2) Az Alapból kell fedezni az Alap kezelésével kapcsolatos költségeket.

(3) Az Alap pénzeszközeinek az egyes támogatási célok közötti elosztását

- a 68. § (2) bekezdésében írt Tárcaközi Bizottság javaslata alapján - a

miniszter határozza meg.

71. §

Az Alapból pénzeszközt a miniszter a Központi Mûszaki Fejlesztési Alap

részére átadhat.

72. §

Az Alapból az alábbi kereskedelemfejlesztési célokra adható támogatás:

a) az áru, szolgáltatás, szellemi termék külpiaci bevezetésének

elõsegítésére,

b) a külkereskedelmi tevékenységhez fûzõdõ ismeretek és információk

szervezett formában történõ átadására,

c) külföldön létesítendõ magyar érdekeltségû vállalkozások alapításának

támogatására,

d) a külföldi és hazai nemzetközi kiállítások, vásárok és szakember-

találkozók megrendezési költségeire,

e) a bel- és külföldi üzletember-delegációk külgazdasági célból történõ

kiküldetésének és meghívásának költségeire,

f) kereskedelemfejlesztéssel, befektetés-ösztönzéssel, tanácsadással,

információ-szolgáltatással foglalkozó szervezetek mûködésére,

g) országpropagandára, annak kialakításához szükséges külföldi marketing,

PR, reklámtevékenység szervezésére, kivitelezésére,

73. §

Az Alapból a következõ befektetés-ösztönzési és szerkezet-átalakítási

célokra adható támogatás:

a) korszerû technika, technológia alkalmazását elõsegítõ, elsõsorban

termelési célú beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre,

b) a korszerû technika, technológia alkalmazását elõsegítõ, elsõsorban

termelõ beruházások közmûfejlesztési hozzájárulásához,

c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokban

állami tulajdoni részesedés megszerzésére,

d) a gazdálkodó szervezetek világpiaci és az európai egységes piac

követelményeinek megfelelõ termék- vagy technológia-fejlesztésére,

e) az ipari parkok, az innovációs centrumok elõkészítési munkáira és

megvalósítására,

f) termékek külpiaci bevezetéséhez szükséges minõségbiztosítás és

tanúsítási rendszerek kiépítésére.

74. §

(1) A támogatás összege a termelõ beruházás és infrastrukturális

beruházás együttes költségeinek 20 %-áig, de legfeljebb 100 millió forintig

terjedhet. Ettõl eltérni nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû

beruházások megvalósítása esetében, kivételesen egyedi kormánydöntés alapján

lehet.

(2) Az állami tulajdonrészt a megszerzéstõl számított 3 éven belül el

kell idegeníteni.

75. §

Az Alap javára teljesített önkéntes befizetések - az adományozás

körülményeire tekintettel - közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsülnek

(Ptk. 593-596. §).

76. §

Az Alap mûködtetése során a gazdasági verseny korlátozását tiltó

jogszabályok érvényesülését biztosítva és a nemzetközi kötelezettségekkel

összhangban kell eljárni.

77. §

A Kereskedelemfejlesztési Alap és a Befektetés-ösztönzési Alap kezelõivel

kötött szerzõdések tekintetében a Gazdaságfejlesztési Alapot, illetve a

kezelésére e törvényben kijelölt Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot kell

jogutódnak tekinteni.

78. §

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben:

a) jelölje ki az Alap költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát

lebonyolító pénzintézetet,

b) állapítsa meg a 69. § (1) bekezdésében meghatározott pályázatok és

egyéni kérelmek benyújtásának feltételrendszerét, tartalmi és formai

követelményeit, az elbírálás szempontjait és az eljárás szabályait,

c) állapítsa meg a 69. § (3) bekezdésében meghatározott eljárási díj

mértékét és megfizetésének módját,

d) állapítsa meg a támogatásban részesülõvel történõ szerzõdéskötés

részletes szabályait és jelölje ki a szerzõdést megkötõ szervet."

(2) Az Alaptv. a következõ II. Résszel, ezen belül IX.-XV. Fejezettel 79-

113. §-okkal egészül ki; a jelenlegi II. Rész VIII. Fejezet vegyes és záró

rendelkezések cím megjelölése III. Rész XVI. Fejezet vegyes és záró

rendelkezések címre és a jelenlegi 66-69. §-ának számozása 114-117. §-okra,

69/A-69/B. §-ának számozása 118-119. §-okra, 70-73. §-ának számozása 120-123.

§-okra változik.

"II. Rész

IX. Fejezet

A földmûvelésügyi alapokra vonatkozó általános rendelkezések

79. §

(1) Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

törvény 54. §-a rendelkezésével összhangban elkülönített állami

pénzalapként mûködõ Mezõgazdasági és Erdészeti Alapot hoz létre.

(2) Az agrárágazat részére a külön jogszabályokban nyújtott

támogatásokon túl további támogatás nyújtható az elkülönített állami

pénzalapként mûködõ:

a) Állattenyésztési Alapból,

b) Földvédelmi Alapból,

c) Halgazdálkodási Alapból,

d) Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból, valamint a

e) Vadgazdálkodási Alapból

(az a)-e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: földmûvelésügyi

alapok).

(3) A Mezõgazdasági Fejlesztési Alapot, valamint az Országos

Erdészeti Alapot e törvény hatálybalépésekor terhelõ kötelezettségeket a

Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból kell teljesíteni.

(4) A Mezõgazdasági Fejlesztési Alapból, valamint az Országos

Erdészeti Alapból visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást - a

támogatás igénybevételérõl szóló megállapodásban foglaltakra is

figyelemmel - a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba kell visszafizetni.

(5) Az 1992. évi LXXXVIII. törvénnyel létrehozott Állattenyésztési

Alapot, Földvédelmi Alapot, Halgazdálkodási Alapot, valamint

Vadgazdálkodási Alapot e törvény hatálybalépésekor terhelõ

kötelezettségeket folyamatosnak kell tekinteni.

(6) A 80-92. §-okban foglalt rendelkezéseket a földmûvelésügyi

alapokból nyújtott támogatások igénybevételére, elszámolására kell

alkalmazni.

80. §

(1) A földmûvelésügyi alapokból

a) csõd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló

jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, továbbá

b) egyéni vállalkozók és más magánszemélyek (az a)-b) pont alattiak a

továbbiakban együtt: igénylõ) részesülhetnek támogatásban.

(2) A földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter)

kivételesen, egyedi elbírálás alapján - biztosíték, illetve további

adatszolgáltatási kötelezettség kikötésével - a csõdeljárás alatt álló

igénylõnek is engedélyezhet támogatást.

A földmûvelésügyi alapok bevételei és képzése

81. §

(1) A földmûvelésügyi alapok bevételei:

a) a földmûvelésügyi alapok céljai megvalósításához jogszabály

alapján történõ befizetés összege;

b) a központi költségvetésben a földmûvelésügyi alapok céljai

megvalósítására meghatározott költségvetési juttatás;

c) a központi költségvetésben a privatizációs bevételbõl a

földmûvelésügyi alapok céljai megvalósítására rendelt összeg;

d) az egyes földmûvelésügyi alapoknak nyújtott segély, adomány,

illetõleg külön törvény alapján juttatott pénzeszköz, valamint az azok

javára történõ egyéb befizetés;

e) a földmûvelésügyi alapok átmenetileg le nem kötött pénzeszközeinek

pénzintézetnél történõ elhelyezésébõl származó kamat és egyéb

tõkejövedelem.

(2) A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap induló pénzállománya:

a) a Mezõgazdasági Fejlesztési Alap,

b) az Országos Erdészeti Alap,

c) a mezõgazdasági nagyüzemek szakemberellátásának támogatásáról

szóló külön jogszabály alapján a Földmûvelésügyi Minisztérium (a

továbbiakban: minisztérium) letéti számláján elkülönítetten kezelt

pénzösszeg, valamint

d) a minisztériumnál alapszerûen kezelt kutatási-fejlesztési célokat

szolgáló pénzeszközök

e törvény hatálybalépését megelõzõ nap szerinti záróállománya.

(3) A földmûvelésügyi alapok javára teljesített önkéntes befizetés -

az adományozás körülményeire tekintettel - közérdekû

kötelezettségvállalásnak minõsül.

82. §

A földmûvelésügyi alapok bevétele és év végi maradványa nem vonható

el.

A földmûvelésügyi alapokból nyújtható támogatás formái, a támogatás

elszámolása

83. §

(1) A földmûvelésügyi alapokból az egyes célokhoz adható támogatások

(a továbbiakban együtt: támogatás) formái:

a) bevételt növelõ, illetve a termelési költségeket csökkentõ

közvetlen termelõi (mûködési) támogatás;

b) éven túli lejáratú forgóeszköz-hitel kamattámogatása;

c) fejlesztési célú juttatás;

d) éven túli lejáratú beruházási hitel kamattámogatása.

(2) A támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint megbízás

alapján vagy kérelemre, normatív módon vagy pályázat alapján, illetve

elõre meghatározott feltételek (események) bekövetkezése esetén

a) végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül, vagy

b) nem végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség mellett

nyújtható.

(3) Éven túli lejáratúnak minõsül az a hitel, melynek lejárata a

háromszázhatvanöt napot meghaladja.

84. §

(1) Ha az igénylõ jogi személy vagy jogi személyiség nélküli

gazdasági társaság, valamint a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI.

törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó,

a) a 83. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjai szerint végleges

juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást egyéb

bevételként köteles elszámolni;

b) a 83. § (1) bekezdés c) pontja szerint végleges juttatásként,

visszafizetési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési célú támogatást

pedig tõketartalékba (tartalékba) köteles helyezni;

c) a 83. § (2) bekezdés b) pontja szerint visszafizetési

kötelezettséggel nyújtott támogatást a kötelezettségek között kell

nyilvántartania, a törlesztést pedig a kölcsöntörlesztésre vonatkozó

szabályok szerint számolhatja el;

d) a jogtalanul igénybevett támogatás egyéb bevételként elszámolt

összegét és a kamattámogatást az egyéb ráfordítások (költségek) terhére, a

tõketartalék (tartalék) javára elszámolt összegét a tõketartaléka

(tartaléka) terhére kell visszafizetnie.

(2) Ha az igénylõ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi

XC. törvény hatálya alá tartozó, támogatásra jogosult egyéni vállalkozónak

vagy mezõgazdasági kistermelõnek minõsülõ természetes személy,

a) a fejlesztési célra adott végleges támogatás nem minõsül

bevételnek;

b) az egyéb célra adott végleges juttatást pedig a tevékenység

bevételének kell tekinteni.

c) a jogtalanul igénybevett támogatást és kamattámogatást az egyéb

ráfordítások terhére köteles visszafizetni.

(3) Ha az igénylõ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi

XC. törvény hatálya alá tartozó mezõgazdasági kistermelõnek minõsülõ

természetes személy, a végleges juttatásként kapott támogatást annak a

tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást

igénybe vette.

(4) A földmûvelésügyi alapokba történõ befizetéseket - kivéve az

adományt, az egyéb önkéntes befizetést - a befizetõ, ha a magánszemélyek

jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá tartozik, akkor

költségként, míg más esetben - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik -

egyéb ráfordításként számolhatja el. Az adomány és az egyéb önkéntes

befizetés a társasági-, valamint a magánszemélyek jövedelemadó fizetésére

vonatkozó általános szabályok szerint számolható el.

(5) A támogatás alapjának meghatározásánál - amennyiben jogszabály

másként nem rendelkezik - az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe

venni.

Rendelkezés a földmûvelésügyi alapok felhasználásáról

85. §

(1) A földmûvelésügyi alapok felhasználásáról - a (2) bekezdésben

foglaltakra is figyelemmel - a miniszter jogosult rendelkezni. A

földmûvelésügyi alapok kezelõje a minisztérium.

(2) A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ erdõterületek utáni, a

Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba történõ befizetéseket és kiadásokat

elkülönítetten kell nyilvántartani és ennek felhasználásáról a miniszter a

honvédelmi miniszterrel együtt kiadott jogszabályban foglaltaknak

megfelelõen jogosult rendelkezni.

86. §

(1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a Mezõgazdasági és

Erdészeti Alap javára biztosított költségvetési forrás erejéig a 79. § (2)

bekezdés a)-c), valamint e) pontjai szerinti elkülönített állami

pénzalapok javára ideiglenesen vagy véglegesen pénzeszközöket

átcsoportosítson.

(2) A földmûvelésügyi alapok forráshiánya esetén a miniszter a

támogatás iránti kérelem, illetõleg a pályázat befogadását, elbírálását,

továbbá a támogatás folyósítását felfüggesztheti, a már befogadott, de

forrás hiányában nem támogatható kérelmet, pályázatot az igénylõnek

visszaküldi.

(3) A földmûvelésügyi alapok pénzeszközei a mûködtetéssel, a

támogatások folyósításának, felhasználásának szakmai, illetõleg pénzügyi

ellenõrzésével, szankcionálásával és azok végrehajtásával együttjáró

kiadásokra, valamint a földmûvelésügyi alapok rendeltetésének megfelelõ

további célokra is felhasználhatók.

(4) A földmûvelésügyi alapokból a X-XIV. fejezetben említett

jogcímeken túl támogatás nyújtható az azok rendeltetéséhez kapcsolódó,

illetve azt elõsegítõ

a) kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásokhoz;

b) agrártérség-fejlesztési program kidolgozására, végrehajtására;

c) kül- és belpiaci, valamint marketing tevékenység elõsegítésére,

d) az agrárágazatban dolgozók külföldi tapasztalatszerzésére,

e) falusi idegenforgalom fejlesztéséhez is.

87. §

(1) A földmûvelésügyi alapok felhasználásával összefüggõ részletes

feltételek kialakításában - a külön törvényben foglaltakra is figyelemmel

- a Magyar Agrárkamara (a továbbiakban: kamara) az e törvényben, illetõleg

a miniszter által a földmûvelésügyi alapok egyes céljai megvalósításához

kapcsolódó részletes szabályokban meghatározottak szerint

a) közremûködhet a támogatás általános feltételeinek kialakításában,

b) adott feltételek esetén igazolhatja a támogatás igénybevételéhez

kapcsolódó egyes feltételek meglétét,

c) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi

CIV. törvényben a mezõgazdaságot ért elemi károk elhárításának céljára a

XVIII. Pénzügyminisztérium fejezetben 18.2.1 kiemelt elõirányzat szám

alatt elkülönített pénzösszegnek a kamara által a külön törvény szerint

történõ kezelésére az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

88. §

(1) A miniszter - a 86. § (3) bekezdése szerinti kifizetések

kivételével - az adott idõszakban támogatásban részesíthetõk körét, a

támogatás alapjául szolgáló jogcímet, a támogatás formáját, mértékét

jogszabályban, igénybevételének eljárási rendjét, valamint egyéb részletes

feltételeit jogszabályban, illetõleg annak alapján kiadott pályázati

felhívásban állapítja meg.

(2) A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni:

a) a pályázati kérelem benyújtására jogosultak körét, a közvetlen

támogatási célokat, a pályázati felhívást, illetõleg az egyéb pályázati

feltételeket;

b) a pályázat elbírálását követõen évente egy alkalommal a

támogatásban részesült igénylõ nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét),

valamint - a közvetlen támogatási cél megjelölésével - a támogatás

összegét is.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak a szakmai lapokban is közzétehetõk.

89. §

(1) E törvény, a támogatások részletes feltételeit meghatározó

jogszabály vagy a pályázati felhívás elõírhatja, hogy

a) a támogatást csak az igénylõk meghatározott köre veheti igénybe;

b) támogatás csak az adó-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulék-

hátralék és kamarai tagsági díj hátralék mentesség elõzetes igazolását,

illetõleg az igénylõnek az erre vonatkozó nyilatkozatát követõen vehetõ

igénybe, illetõleg folyósítható;

c) a támogatással beszerzett ingatlannak nem minõsülõ eszközre,

illetõleg annak a támogatással arányos részére - meghatározott idõre - a

Magyar Állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni,

illetõleg zálogjogot kell alapítani;

d) a támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott idõ

elõtti értékesítése esetén a támogatás arányos részét vissza kell fizetni;

e) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatás

visszafizetésének biztosítására a támogatással érintett ingatlanra a

Magyar Állam javára jelzálogjogot kell bejegyezni;

f) kamattámogatás csak pénzintézettõl, illetõleg hitelszövetkezettõl

felvett hitelek után vehetõ igénybe;

g) támogatás csak meghatározott mértékû saját forrás biztosítása

esetén vehetõ igénybe.

(2) Az (1) bekezdés c), illetõleg e) pontjai szerinti biztosítékokat

a támogatási szerzõdésben fel kell tüntetni, a támogatási szerzõdés

megkötésére feljogosított pedig jogosult a Magyar Állam nevében és javára

eljárni.

(3) A törvény alkalmazásában beruházásnak minõsül a számvitelrõl

szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti beruházás.

(4) Amennyiben e törvény tevékenység folytatásához nyújt támogatást,

a tevékenység tartalmának meghatározásánál - ha jogszabály eltérõen nem

rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal által alkalmazott, a

gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a

tevékenységek tartalmi meghatározása szerinti fogalmakat kell irányadónak

tekinteni.

A földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatás igénylése, folyósítása,

valamint felhasználásának ellenõrzése

90. §

(1) Ugyanazon cél megvalósítására - a (2) bekezdésben foglaltakra is

figyelemmel - csak egy, a II. Rész szerinti elkülönített állami

pénzalapból igényelhetõ támogatás.

(2) A földmûvelésügyi alapokból támogatásban részesített cél

megvalósításához - ha e törvény vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik -

az igénylõ más jogszabály alapján is vehet igénybe állami támogatást. Az

igénylõnek a kérelem benyújtásával egyidejûleg nyilatkoznia kell arról,

hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen összegû

állami támogatásban részesült, illetõleg állami támogatás más jogszabály

alapján történõ igénybevétele esetén - erre irányuló külön felhívás nélkül

- arról, hogy a földmûvelésügyi alapokból támogatásban részesült.

(3) Amennyiben az igénylõ a földmûvelésügyi alapokból támogatásban

részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz

igénybe állami támogatást és ennek következtében az állami támogatások

együttes értéke - figyelemmel az elõírt saját forrásra - meghaladná a cél

megvalósításához szükséges mértéket, köteles az így keletkezett többletet

- legfeljebb a földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatás mértékéig - a

földmûvelésügyi alapokba visszafizetni.

(4) Traktorok és mezõgazdasági gépek (Ipari Termékek Jegyzéke 39)

beszerzéséhez - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a földmûvelésügyi

alapokból támogatás nem igényelhetõ.

91. §

(1) A támogatás folyósításáról, felhasználásának, valamint a

támogatásra való jogosultságnak az ellenõrzésérõl, továbbá a jogtalanul

igénybevett támogatás visszafizetésével összefüggõ végrehajtásról a

miniszter gondoskodik.

(2) A miniszter jogszabályban, az ott meghatározott mértékig

felhatalmazhatja az erdõfelügyelõséget, valamint a megyei (fõvárosi)

földmûvelésügyi hivatalt a támogatási kérelemnek a miniszter nevében

történõ elbírálására, a támogatás összegének folyósítására, a támogatások

felhasználásának ellenõrzésére.

(3) A kamara a miniszter felkérésére közremûködik az (1) bekezdés

szerinti egyes feladatok ellátásában.

92. §

(1) A földmûvelésügyi alapokba kötelezõen elrendelt be- és

visszafizetések végrehajtására - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában

- az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.

(2) A földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatást rendeltetéstõl

eltérõ felhasználása esetén jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak

kell tekinteni, és azt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres

mértékének megfelelõ kamattal növelve kell visszafizetni. A támogatás

rendeltetéstõl eltérõ felhasználásának minõsül különösen, ha a jogosult a

támogatás igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási

szerzõdésben meghatározottaktól eltér.

X. Fejezet

Állattenyésztési Alap

93. §

Az Állattenyésztési Alap rendeltetése a gazdasági haszonállatok

tenyész- és haszonértékét növelõ genetikai fejlesztõ munka támogatása,

valamint a minõségi állati termék elõállítást szolgáló genetikai háttér

fejlesztése.

94. §

(1) A mezõgazdasági termelõ (a továbbiakban: termelõ) az

Állattenyésztési Alapba az e fejezetben foglaltak részbeni

megvalósításának elõsegítésére tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.

(2) A tenyésztési hozzájárulást az 1. mellékletben meghatározott

termékek, valamint a lóverseny totalizatõr tevékenység után, az ott

megjelölt mértékben kell teljesíteni.

(3) A tenyésztési hozzájárulás alapja:

a) a termék értékesítésébõl származó - az általános forgalmi adót nem

tartalmazó - nettó árbevétel;

b) a lóverseny totalizatõr forgalma.

(4) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény

12. §-ának (5) bekezdése szerint adózó mezõgazdasági kistermelõ

árbevételként a tenyésztési hozzájárulással csökkentett bevételt veheti

figyelembe.

(5) Aki a termék értékesítésérõl szóló számlát, egyszerûsített

számlát, számlát helyettesítõ okmányt, felvásárlást igazoló bizonylatot (a

továbbiakban: számla) kiállítja, köteles a tenyésztési hozzájárulás

összegét kiszámítani és az Állattenyésztési Alapba befizetni.

95. §

Az Állattenyésztési Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható

támogatás:

a) állatazonosítási-, állattenyésztési nyilvántartás és információs

rendszer fenntartásához, mûködtetéséhez, fejlesztéséhez való hozzájárulás;

b) a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat elvégzése, valamint a

tenyészérték megállapítása;

c) csúcsgenetikát képviselõ apaállat és szaporítóanyag beszerzése;

d) a nemzetközi és a hazai állattenyésztési kiállításokon való

részvétel és azok szervezése, szakmai kiadványok készítése;

e) a nemzetközi állattenyésztési szervezetekben, valamint

rendezvényeken a nemzeti képviselet költségeihez való hozzájárulás;

f) egyes, adott idõszakban felmerülõ tenyésztési és tenyésztés-

szervezési célok megvalósítása;

g) az elismert tenyésztõ szervezet - az állattenyésztésrõl szóló

1993. évi CXIV. törvény szerint alkalmazott - tenyésztésvezetõjének

díjazásához való hozzájárulás.

96. §

Az Állattenyésztési Alap bevételi forrásai:

a) a tenyésztési hozzájárulás összege,

b) a külön jogszabály szerint fizetendõ állattenyésztési bírság

összege,

c) az Állattenyésztési Alapból e fejezetben foglaltak alapján nem

végleges juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul

igénybevett támogatásnak a 92. § (2) bekezdése szerint visszafizetett

összege;

d) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;

e) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.

XI. Fejezet

Földvédelmi Alap

97. §

A Földvédelmi Alap rendeltetése a termelésbõl kivont termõföld

pótlása, minõségének védelme, továbbá a mezõgazdaságilag mûvelhetõ

termõterület indokolatlan csökkenésének mérséklése, valamint a termõföld

mûvelési ág változással együttjáró hasznosítási formáinak elõsegítése.

98. §

(1) A Földvédelmi Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható

támogatás:

a) a termõföld rendeltetésszerû hasznosításra való alkalmassá

tételével összefüggõ feladatok végrehajtásához, így különösen:

aa) a gyepterületek mûvelési ág változást nem eredményezõ

hasznosításra való alkalmassá tételéhez,

ab) a borvidéken vagy a bortermõ helyen a szõlõ termõhelyi

kataszterben I. és II. osztályú, tíz százalékos lejtés feletti, illetve

százötven méter tengerszint magasság feletti területnek szõlõtelepítés

céljára történõ kialakításához (pl.: teraszírozás),

ac) a birtokösszevonás lebonyolításának elõsegítéséhez, valamint

ad) a mezõgazdasági hasznosításra alkalmassá tehetõ, mûvelés alól

kivett - természetvédelem alatt nem álló - terület, valamint a jó

termõképességû, de egyébként kihasználatlan gyep újrahasznosításához való

hozzájárulás;

b) a termõföld minõségének védelmével összefüggõ feladatok

végrehajtásához, így különösen:

ba) az erodált vagy erózióra hajlamos területen a víz- és szélerózió

elleni eljárások és létesítmények megvalósításához,

bb) a másodlagosan elvizenyõsödött területek vízháztartásának

szabályozásához,

bc) a savanyú-, a szikes-, illetve a homoktalajok javításához,

bd) a talajvédelemmel összefüggõ területrendezési munkákhoz, valamint

be) környezetkímélõ talajvédelmi technológia alkalmazásához;

c) az a), b) pontban foglaltak elõkészítéséhez szükséges tervek és

költségvetés beszerzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés a), b) pontja szerinti támogatások abban az

esetben vehetõk igénybe, ha azok a külön jogszabályban foglaltak alapján

meliorációs támogatásban nem részesülnek.

99. §

A Földvédelmi Alap bevételi forrásai:

a) a külön jogszabály szerint fizetendõ földvédelmi járulék, a

földvédelmi bírság, valamint a talajvédelmi bírság összege,

b) a Földvédelmi Alapból e fejezetben foglaltak alapján nem végleges

juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett

támogatásnak a 92.§ (2) bekezdése szerint visszafizetett összege;

c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;

d) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.

XII. Fejezet

Halgazdálkodási Alap

100. §

A Halgazdálkodási Alap rendeltetése a vizek halállományának védelme,

valamint megõrzésének elõsegítése, a halállomány értékeinek fejlesztése, a

halpusztulások megelõzése és az esetleges halpusztulások következményeinek

elhárítása, továbbá a halászati és horgászati vízhasznosítással összefüggõ

egyes feladatok ellátása.

101. §

A Halgazdálkodási Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható

támogatás:

a) a természetes vizek halállománya pótlásának költségeihez;

b) a halpusztulással összefüggõ kármegelõzés, kárelhárítás, és a

halállomány rehabilitációs költségeihez;

c) a természetes vizekkel összefüggõ halgazdálkodási tudományos

vizsgálatok költségeihez;

d) a természetes vizi élõhelyek környezeti állapotának védelméhez,

javításához;

e) a nemzetközi halászati szervezetekben a nemzeti képviselet

ellátásához;

f) az állami halászjegy, illetõleg az állami horgászjegy elõállítási

és forgalmazási költségeihez

való hozzájárulás.

102. §

A Halgazdálkodási Alap bevételi forrásai:

a) a külön jogszabály szerint fizetendõ állami halászjegy és

horgászjegy díja, valamint a halászatfejlesztési hozzájárulás, továbbá a

halgazdálkodási bírság összege,

b) az Alapból e fejezet alapján nem végleges juttatásként adott

támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2)

bekezdése szerint visszafizetett összege;

c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;

d) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.

XIII. Fejezet

Mezõgazdasági és Erdészeti Alap

103. §

A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap rendeltetése:

a) a növénytermesztés és kertészet, az állattenyésztés, az

erdõgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a halászat szakágazatokban a

történelmi hagyományú, valamint más okból magas értéket képviselõ és

meglévõ növényi és állati eredetû génvagyon megõrzése, a génvagyon

felhasználásával jobb minõségû, piacképes fajok és fajták tenyésztése,

elõállítása, beszerzése, valamint a fejlesztõ tevékenység eredményét mérõ

és visszajelzõ minõsítési rendszerek bevezetése, korszerûsítése;

b) az átlagosnál gyengébb minõségû, kedvezõtlen termõhelyi adottságú

termõföldek környezetkímélõ hasznosításának, valamint a mezõgazdasági

termelésbõl élõ lakosság helyben történõ foglalkoztatásának elõsegítése;

c) kiegészítõ fejlesztési források biztosítása a hazai és külpiaci

igényekhez alkalmazkodni tudó, a hatékony és a minõségi termelés

követelményeinek megfelelõ gazdálkodás anyagi-mûszaki hátterének

megteremtéséhez;

d) az erdõk felújítása, valamint az erdõsítések pótlása, a fiatal

erdõ nevelése, az erdõ területének (mennyiségének), természeti

egyensúlyának és egészségi állapotának (minõségének) megõrzése;

e) az agrárvállalkozók gazdaságszervezési, gazdálkodási tevékeny-

ségének, továbbá a mezõgazdasági, erdõgazdálkodási, vadgazdálkodási,

halászati, valamint élelmiszeripari szaktanácsadói rendszer mûködési

feltételeinek elõsegítése.

104. §

A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból biológiai alapok megõrzése,

fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó minõsítési rendszerek

korszerûsítése érdekében az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) a növénytermesztés és a kertészet, valamint az erdõgazdálkodás

szakágazatokban:

aa) a nemzeti génvagyon részét képezõ génrezervek, a növényi eredetû

génállományok nemzetközi együttmûködésben vállalt kötelezettségek szerint

történõ összegyûjtéséhez, a fajta és vonalgyûjtemények fenntartásához és

megõrzéséhez;

ab) a szaporítások kiinduló bázisát jelentõ törzsültetvények

létesítéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez;

ac) a tájadottságoknak, valamint a környezetvédelmi szempontoknak

megfelelõ faj- és fajtaszerkezet kialakításához, a növényfajták

fenntartásához, a továbbszaporításhoz szükséges alapanyagok

elõállításához, teszteléséhez, a saját nemesítésû növényfajták, hibridek

hazai és nemzetközi megismertetéshez, az eredmények bemutatásához,

valamint azok gyakorlati hasznosításához;

ad) a magas biológiai értéket képviselõ vetõmag-, illetõleg

szaporítóanyag elõállításához, a nemesítés technológiai feltételeinek

javításához;

ae) a vetõmagvak és a szaporítóanyagok minõségtanúsítási rendszerének

korszerûsítéséhez;

af) a szaporítási célú növényi alapanyagok vírusmentesítése, valamint

e mentességének fenntartásához;

ag) a nemzetközi szakmai szervezetekben a nemzeti képviselet

költségeihez való hozzájárulásához, valamint

ah) a minõsítési tevékenység feltételeinek biztosításához,

fejlesztéséhez való hozzájárulás;

b) az állattenyésztés szakágazatban:

ba) a nemzeti génvagyon részét képezõ, õshonosságuk miatt védett

állatfajták törzsállományainak, illetve a magas genetikai értéket

képviselõ, veszélyeztetett helyzetbe került fajták állományainak

fenntartásához, megõrzéséhez;

bb) a gazdasági jelentõséggel bíró, de jelenleg piaci értéket nem

képviselõ állat, vonal-, illetõleg fajtagyûjtemények fenntartásához,

megõrzéséhez;

bc) teljesítményvizsgálathoz és törzskönyvezéshez szükséges,

beruházásnak nem minõsülõ eszközök és berendezések beszerzéséhez;

bd) a ba)-bb) pontokhoz kapcsolódó tartás-, takarmányozás-, illetõleg

tenyésztéstechnológia fejlesztéséhez, valamint

be) a minõsítési tevékenység feltételeinek biztosításához,

fejlesztéséhez való hozzájárulás;

bf) a minõségi árualap elõállítását szolgáló tenyészállat és

szaporítóanyag beszerzéséhez, valamint a tenyészállat-állomány

növeléséhez;

c) a vadgazdálkodás szakágazatban a nemzeti génvagyon részét képezõ,

a vadászható állatfajok állományainak védelméhez, illetõleg fenntartásához

való hozzájárulás;

d) a halászat szakágazatban a különleges értéket képezõ, vagy

veszélyeztetett halfajok állományának fenntartásához, valamint az ezzel

összefüggõ génbankok létesítéséhez, fenntartásához való hozzájárulás.

105. §

A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a kedvezõtlen termõhelyi

adottságú termõföld hasznosításához az alábbi jogcímek alapján nyújtható

támogatás:

a) a mezõgazdasági földhasznosítás elõsegítéséhez való hozzájárulás

azokon a gazdasági -társadalmi szempontból elmaradott, illetve

munkanélküliséggel jelentõsen sújtott településeken, ahol a településekhez

tartozó szántó mûvelési ágú termõföld átlagos aranykorona értéke nem

haladja meg a hektáronkénti tizenhét aranykorona értéket;

b) az a) pontban foglalt feltételeknek megfelelõ településeken a

földhasznosítási szerkezet átalakításának elõsegítéséhez.

106. §

A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a mezõgazdasági, az

erdõgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a halászati, valamint az egyes

élelmiszer-feldolgozási tevékenységek fejlesztéséhez, korszerûsítéséhez az

alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) a mezõgazdasági-, erdészeti- és a halászati tevékenység

folytatásához szükséges egyes termelõberuházások megvalósításához;

b) az erdõgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges

erdõfeltárási létesítmények létesítéséhez;

c) a vadgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges egyes beruházások

megvalósításához;

d) az egyes élelmiszerfeldolgozási tevékenységek folytatásához

szükséges beruházások keretén belül:

da) a korszerû csomagolás, az energiatakarékos, valamint

környezetkímélõ élelmiszerfeldolgozási eljárások alkalmazásának

elõsegítéséhez,

db) a minõsítési-, a minõségtanúsítási rendszerek nemzetközi

normáknak megfelelõ kialakításához, valamint azok alkalmazásához szükséges

beruházások megvalósításának elõsegítéséhez;

e) az a) és c) pontokban meghatározott meglévõ, illetve létesülõ

beruházások rendeltetésszerû mûködését biztosító kiegészítõ jellegû

infrastrukturális beruházások megvalósításához, beszerzéséhez;

f) a d) pontban részletezett pályázatok alapján támogatott

beruházásokhoz tartozó infrastruktúra létrehozásához;

g) a mezõgazdasági termelés szempontjából fontos összekötõ- és

bekötõút beruházásokhoz, feltéve, ha azok a külön törvény szerint

létrehozott Útalapból is támogatásban részesülnek.

107. §

A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból az erdõ felújítása, nevelése,

mennyiségi, illetõleg minõségi védelmének elõsegítése céljából az alábbi

jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) a törvény 2. mellékletében foglalt normatív mértékek szerint az

erdõ természetes, illetõleg mesterséges felújításához, valamint a fiatal

erdõk ápolásához és neveléséhez;

b) az erdõ idõleges igénybevétele, mûvelési ágának megváltoztatása és

termelésbõl való kivonása miatt szükségessé váló erdõfelújítást pótló

erdõtelepítés költségeihez;

c) az erdõfelügyelõség javaslata alapján a miniszter által elrendelt

közérdekû erdõvédelmi munkák költségeinek fedezetéhez való hozzájárulás,

feltéve, hogy a munkák elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása miatt vált

szükségessé;

d) a nemzetközi kötelezettségekbõl eredõ, erdõvédelmi mérõ- és

megfigyelõ rendszer mûködtetéséhez;

e) az erdei természeti rendszerek, az erdõ természeti egyensúlyának

és egészségi állapotának megõrzéséhez;

f) szakirányú oktatáshoz, kutatáshoz;

g) a nemzetközi erdészeti szervezetekben a nemzeti képviselet

ellátásához;

h) az erdészeti kultúra terjesztésének költségeihez

való hozzájárulás.

108. §

A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a szaktanácsadási tevékenység

agrárágazatban történõ igénybevételének elõsegítéséhez, valamint annak

fejlesztéséhez az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) a mezõgazdasági, az erdõgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a

halászati, az élelmiszer-feldolgozási tevékenységet végzõ egyéni vagy

társas vállalkozás által igénybe vett szaktanácsadás díjához;

b) a szaktanácsadó által szervezett iskolarendszeren kívüli képzés,

továbbképzés költségeihez;

c) a szaktanácsadással, a szakmai ismeretterjesztéssel, a

továbbképzéssel kapcsolatos, a gazdálkodást segítõ kiadványok

költségeihez;

d) a szaktanácsadást szolgáló infrastrukturális és informatikai

fejlesztésekhez, ideértve a Magyar Agrárkamara informatikai rendszerének

kialakításához nyújtott támogatást is;

e) a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett szaktanácsadók

továbbképzésének költségeihez;

f) az agrárgazdasággal összefüggõ szaktanácsadói tevékenység

költségeihez;

g) a kutatási eredmények gyakorlati megismeréséhez, illetõleg az

ezzel összefüggõ ismeretanyag elsajátításához

való hozzájárulás.

109. §

A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap bevételi forrásai:

a) a külön jogszabály szerint fizetendõ erdõfenntartási járulék,

erdõvédelmi bírság, újraerdõsítési költség;

b) az e fejezet alapján nem végleges juttatásként adott támogatásnak,

valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2) bekezdése

szerint visszafizetett összege;

c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek.

XIV. Fejezet

Vadgazdálkodási Alap

110. §

A Vadgazdálkodási Alap az általános erdészeti és természetvédelmi

célokkal is összhangban levõ rendeltetése a vadon élõ, vadászható

állatfajok és természetes élõhelyük védelme, megõrzésének elõsegítése,

valamint a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet

feladatainak ellátása.

111. §

A Vadgazdálkodási Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható

támogatás:

a) a vadászható állatfajok természetes állománya és azok élõhelye

védelméhez, megõrzéséhez;

b) az erdõtervekkel is összhangban levõ regionális vadgazdálkodási

tervezés költségeinek fedezetéhez;

c) a trófeabírálat költségeinek fedezetéhez;

d) a miniszter által a külön jogszabályban foglaltak szerint nemzeti

értékké nyilvánított trófea után a vadászatra jogosultak kártalanításához;

e) a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet

ellátásához;

f) a vadászati kultúra elterjesztésének költségeihez;

g) a vadgazdálkodással és a vad védelmével összefüggõ tudományos

vizsgálatok költségeihez

való hozzájárulás.

112. §

A Vadgazdálkodási Alap bevételi forrásai:

a) a külön jogszabály szerint fizetendõ vadászjegy, valamint

vadászati engedély díjának, trófeabírálat díjának, továbbá a vadvédelmi

bírságnak az összege,

b) a Vadgazdálkodási Alapból nem végleges juttatásként adott

támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2)

bekezdés szerint visszafizetett összege;

c) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg;

d) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek.

XV. Fejezet

Felhatalmazások

113. §

(1) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a

földmûvelésügyi alapok felhasználásának részletes szabályait rendeletben

állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben a 106. § f)

pontja szerinti beruházások támogatására - külön jogszabályban

meghatározott feltételek szerint - közös pályázatot hirdessen.

(3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben

rendeletben állapítsa meg a 105. § a) pontja szerinti mezõgazdasági

földhasznosítás támogatása céljából kijelölt települések jegyzékét.

(4) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a honvédelmi

miniszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg a Mezõgazdasági és Erdészeti

Alapból a 85. § (2) bekezdése szerint elkülönítetten kezelt rész

felhasználásának, valamint a felhasználás ellenõrzésének részletes szabályait,

továbbá hogy eltérjen a külön törvény szerint fizetendõ erdõfenntartási

járulék, valamint az e törvény 2. melléklete alapján nyújtható támogatási

mértékektõl.""

21.§

Az erdõkrõl és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. tör

vény (a továbbiakban: Evt.).

Az Evt. 6.§-a (2) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha természetben összefüggõ olyan erdõterület kerül több személy

tulajdonába, ahol az önálló erdõgazdálkodás feltételei nem állnak fenn, az

üzemtervnek megfelelõ társult erdõgazdálkodást fenn kell tartani; a

tulajdonosok kötelesek erdõgazdálkodó szervezetet alapítani, vagy közös

képviseletükrõl más módon gondoskodni. Az önálló erdõgazdálkodás meglétének

feltételeit - a 6/A.§-ban foglaltakra is figyelemmel -az erdõfelügyelõség

határozatban állapítja meg."

22.§

Az Evt. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"9.§

(1) Az erdõ mûvelési ágának megváltoztatásához, természetben való

megosztásához, termelésbõl való kivonásához, valamint más célra történõ

idõleges igénybevételéhez az erdészeti hatóság engedélye szükséges.

(2) Az erdõ mûvelési ágának megváltoztatása, az erdõ termelésbõl való

kivonása, valamint más célra történõ idõleges igénybevétele esetén az

erdõgazdálkodó köteles az igénybevett erdõnek megfelelõ értékû erdõt

létesíteni (csereerdõsítés) vagy köteles - az erdészeti hatóság határozata

alapján - a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba -a külön törvény szerint - az

erdõfelújítás és nevelés fafajtól függõ normatív támogatási mérték

kétszeresének megfelelõ összeget (újraerdõsítési költség) befizetni."

23.§

Az Evt. 34. §-a az alábbi (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3)

bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(3) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles

fizetni

a) a vadászatra jogosult akkor, ha a trófeás vadat szakszerûtlenül ejtik el

vagy

b) aki a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül vadászati idényen kívül

ejti el, továbbá

c) az aki a vadat jogosulatlanul ejti el.

(4) A vadvédelmi bírság mértéke:

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a trófeabírálat eredményétõl

függõen

1. mínusz egy pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj

húsz százaléka, de legalább húszezer forint,

2. mínusz kettõ pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési

díj ötven százaléka, de legalább ötvenezer forint,

3. mínusz három pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési

díj száz százaléka, de legalább egyszázezer forint;

b) a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a trófeás vad esetében a

trófea értékétõl függõen legalább tízezer, legfeljebb egymillió forint, míg

nõivarú egyed esetében a vad fajától függõen legalább tízezer, legfeljebb

százezer forint lehet.";

24.§

Az Evt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a szarvas, dám, vaddisznó,

muflon által a mezõgazdaságban és erdõgazdálkodásban, valamint a mezei nyúl és

õz által a szõlõben, gyümölcsösben, erdõsítésben, valamint a csemetekertben

okozott kárt (a továbbiakban: vadkár), továbbá bármely hasznos vad és a

vaddisznó által a mezõgazdaságon és az erdõgazdálkodáson kívül okozott kárt."

25.§

Az Evt. XII. fejezetének címe, valamint az 1981. évi 31.törvényerejû rendelet

3.§-a által módosított 42-43.§-ainak a helyébe a következõ rendelkezések

lépnek:

"Erdõfenntartási járulék, erdõvédelmi bírság

42.§

Az erdõgazdálkodó az erdõfelügyelõség által kitermelésre engedélyezett bruttó

fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó

gyérítések esetében a törvény mellékletében foglalt mértékek szerint

erdõfenntartási járulékot köteles a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba

fizetni.

43.§

(1) Az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján erdõvédelmi

bírságot köteles a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba fizetni, ha

a) erdejében engedély nélküli fakitermelés történik,

b) az erdõállomány nevelése (tisztítás, törzskiválasztó gyérítés,

növedékfokozó gyérítés) és egészségügyi termelése során a fakitermelési

engedélyben meghatározott mértéket meghaladóan, illetõleg az állomány

szerkezetét károsan befolyásoló mértékben termel ki fát,

c) ha az állomány szerkezetét és egészségi állapotát károsan befolyásoló módon

és formában hajtja végre az állománynevelést (tisztítás, gyérítés), illetve a

beavatkozás elmulasztásával kárt okoz.

d) túllépi a kitermelt erdõ felújítására az erdészeti hatóság által elõírt

határidõt,

e) az erdõ mûvelési ágát engedély nélkül változtatja meg,

f) az erdõt engedély nélkül vonja ki a termelésbõl, illetõleg veszi idõlegesen

igénybe.

(2) Az erdõvédelmi bírság mértéke:

a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az élõfa engedély nélküli,

illetõleg az engedélyezett mértéket meghaladó kitermelése esetén az

erdõfenntartási járulék tízszerese, de legalább bruttó köbméterenként ötezer

forint, elhalt fa esetén pedig bruttó köbméterenként legalább kettõezer

forint;

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben évente és hektáronként a

célállomány típus szerinti normatív támogatása befejezett értékének harminc

százaléka.

c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben hektáronként az állomány típus

szerinti erdõfelújítás normatív támogatása befejezett értékének harminc

százaléka,

d) az (1) bekezdés e) és f) pontjai szerinti esetekben a külön törvényben

meghatározottak szerint az erdõfelújítás és az erdõnevelés fejlesztési célú

normatív támogatásánál figyelembe vett mérték hatszorosa.

26.§

Az Evt. az e törvény 3.sz.mellékletével egészül ki.

27.§

Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 43. §-a helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"43.§

(1) Az állam a költségvetésbõl biztosítja a 17. § f), g), h) pontjában, a 18.

§-ban és a 16. § d), f) pontjában elõírt feladatokhoz szükséges pénzügyi

feltételeket, kivéve a 18. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésének a) és b)

pontjában írt feladatokat.

(2) A 17. § d) pontjában, 18. §-ának (1) bekezdésében, (3) bekezdésének a), b)

pontjában és a 16. § a), b), c) és e) pontjában felsorolt feladatok

ellátásához, valamint a 25. §-ban meghatározott tenyésztésvezetõ díjazásához -

az adott év költségvetésében jóváhagyott mértékig, de legalább a díjazás 30 %-

áig - az állam hozzájárul."

28.§

A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.). 52.§-a (1)

bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A termõföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot

kell a Földvédelmi Alapba fizetni."

29.§

Az Ftv. 56. §- a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A földvédelmi a bírságot a Földvédelmi Alapba kell befizetni."

30.§

A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejû rendelet (a továbbiakban:

Tvr.). 8.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8.§

Az állam által átengedett halászati jogért a halászatra jogosultnak

halászatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, melynek alapja a vízterület

halászati értéke. A halászatfejlesztési hozzájárulás összegét a

földmûvelésügyi miniszter a halászati jog átengedésérõl szóló határozatában

állapítja meg, hektáronként és évenként száz és ezer forint keretösszegen

belül."

31.§

A Tvr. 9. §-a a következõ(3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A halászatra jogosult a halászati hatóság határozata alapján

halgazdálkodási bírságot köteles fizetni, amennyiben halászati joga a Tvr. 5.

§-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján korlátozható, illetve megvonható. A

halgazdálkodási bírság mértéke legalább az éves halászatfejlesztési

hozzájárulás összege és legfeljebb az éves halászatfejlesztési hozzájárulás

tízszeres összege."

32.§

A központi mûszaki fejlesztésrõl szóló 1988. évi XI. törvény 3.§ (1) bekezdése

a következõ g) ponttal egészül ki:

/Az Alap forrása/

"g) az Alap javára a Gazdaságfejlesztési Alapból teljesített befizetések,"

33.§

Az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény (továbbiakban: Útv.) 2.§-a a

következõ h)-i) pontokkal egészül ki:

/Az Útalap forrásai:/

"h) az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és

üzemeltetésével összefüggõ tárgyieszköz-beszerzéseket, szolgáltatásokat

terhelõ és a közútkezelõ szervek által - az általános forgalmi adóról szóló

1992. évi LXXIV. törvény alapján - visszaigényelhetõ általános forgalmi adó

összege;

i) az állami adóhatóság által feltárt és jogerõs adóhatósági

határozattal megállapított, Útalapot érintõ adóhiány, a hozzá kapcsolódó

adóbírság és késedelmi pótlék."

34. §

Az Útv.3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3. §

(1) A 2. § a) pontja alapján a saját elõállítású üzemanyag esetén a belföldi

termelõ, a bérmunka keretében elõállított üzemanyag esetén a belföldi

termeltetõ az általa belföldön értékesített üzemanyag, valamint a saját

üzemanyag-felhasználása után, továbbá az importõr az általa behozott üzemanyag

után

a) motorbenzinek (KSH ITJ 55-13-1) esetében - az üzemanyag 15 Celsius fokhoz

tartozó térfogatát alapul véve -literenként 9,50 forintot;

b) gázolaj (KSH ITJ 55-15-1,2,9), könnyû fûtõolaj (KSH ITJ 55-16-2) és egyéb

ipari tüzelõolaj (KSH ITJ 55-16-9) esetében - az üzemanyag 15 Celsius fokhoz

tartozó térfogatát alapul véve - literenként 9,50 forintot:

c) üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz (KSH ITJ 55-11-4) esetében

kilogrammonként 12,50 forintot;

d) üzemanyag céljára szolgáló sûrített földgáz (KSH ITJ 11-3) esetében normál

köbméterenként 9,50 forintot

köteles az Útalap számára Útalap-hozzájárulás címén megfizetni.

(2) Az e törvényben meghatározott mérték szerint számított és megállapított

Útalap-hozzájárulás összegét az (1) bekezdés alapján befizetésre kötelezettek

(a továbbiakban: adózók) közül

a) a belföldi termelõ és a belföldi termeltetõ a tárgyhavi értékesítés

árbevételébõl, valamint a saját felhasználás után az Adó-és Pénzügyi

Ellenõrzési Hivatal (továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a

Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában közzétett, Útalap üzemanyag befizetési

és visszatérítési lebonyolítási számla javára köteles megállapítani és

megfizetni, a tárgyhónapot követõ hónap 15. napjáig,

b) az importõr az üzemanyag belföldi forgalom számára történõ vámkezelése

alkalmával, valamint minden olyan hatósági intézkedésnél, amelynek

eredményeként a vámárút a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell

tekinteni, a vámtartozással együtt, a vámhatóság által megjelölt számla javára

köteles megfizetni. Az Útalap-hozzájárulás összegét a vámhatóság határozattal

állapítja meg. A vámhatóság az Útalap-hozzájárulás címén havonta beszedett

összegeket egy összegben, a követõ hónap 5. napjáig átutalja az Útalap

kezelõje által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla javára.

(3) Ha az elõzõ negyedév Útalap-befizetési kötelezettsége meghaladta a 6

millió forintot, az adózónak havi elõleget kell fizetnie. Az elõleg mértéke az

elõzõ negyedév Útalap-befizetési kötelezettségének egyhatod része, amelyet az

adózó állapít meg és fizet meg a tárgyhó 28. napjáig.

(4) A 2. § b) - h) pontjában meghatározott pénzösszegeket közvetlenül az

Útalap kezelõje által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla

javára kell befizetni.

(5) A 2. § i) pontjában meghatározott együttes összeget a 3.§ (2) bekezdés a)

pontjában megjelölt számlára kell megfizetni.

(6) A 3. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából belföldi

értékesítésnek minõsül az is, ha a terméket a termelõ vagy a termeltetõ saját

kiskereskedelmi hálózatába, üzlethelyiségébe szállítja ki.

(7) E törvény 2. §-ának b) pontja alapján

a) a belföldi gépjármûvek utáni adó 50 %-a,

b) a külföldön nyilvántartott gépjármûvek utáni adó 100 %-a az Útalap

bevételét képezi.

(8) Az Útalap bevételei nem vonhatók el."

35. §

Az Útv. 4. §-ának (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

/Az Útalap pénzeszközei az állami tulajdonban lévõ országos közutak - ideértve

azok mûtárgyait (hidak, stb.) és tartozékait -/

"f) az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével

összefüggõ tárgyieszköz-beszerzéseket, szolgáltatásokat terhelõ általános

forgalmi adó megfizetésére"

/használhatók fel/

36. §

Az Útv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) A miniszter a koncesszió útján megvalósuló országos közúthálózati

fejlesztések elõmozdítása érdekében az Útalap bevételeinek terhére

a) annak legfeljebb 20 %-os mértékéig a felvett hitelek

visszafizetésére kezességet vállalhat,

b) a koncessziós szerzõdések részeként megkötött kölcsönszerzõdés

alapján kamatfizetési kötelezettséggel terhelt, visszatérítendõ kölcsönt

nyújthat."

37. §

(1) Az Útv. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) A visszatérítésre jogosult vállalkozó a naptári évre az éves összes

kedvezményezett tevékenysége nettó árbevételének arányában állapítja meg az õt

megilletõ visszatérítést és arról a naptári évet követõ május 31-éig az

adóhatsághoz bevallást tesz. A naptári évben igénybe vett visszatérítést

elszámolja és a különbözetet eddig az idõpontig megfizeti, illetve ettõl az

idõponttól igényelheti vissza."

(2) Az Útv. 5.§-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(9) Ha a visszatérítésre jogosult vállalkozó olyan üzemanyag-mennyiség után

is visszaigényelte az Útalap-hozzájárulást, amelyre nem vált jogosulttá, az

erre esõ visszaigényelt összeget az értékesítést követõ hónap 15. napjáig az

állami adóhatóságnak köteles visszafizetni".

38. §

Az Útv. 5. §-ának (11) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

" A benyújtott visszaigénylés egyúttal adóbevallásnak minõsül."

39.§

Az Útv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az állami adóhatóság az Útalap üzemanyag befizetési és visszatérítési

lebonyolítási számla terhére teljesítheti az 5. §-ban meghatározott

visszatérítéseket. Az Útalap üzemanyag befizetési és visszatérítési

lebonyolítási számla egyenlegét - a befizetések és visszatérítések

különbözetét az esedékes visszatérítési összegek fedezetének kivételével,-

valamint a 2. § i) pontja alapján az Útalapot megilletõ pénzösszegeket az

adóhatóság az Útalap kezelõjével kötött megállapodás szerinti idõpontokban

átutalja az Útalap pénzmûveleteinek végzésével megbízott pénzintézetnél

vezetett Útalap elszámolási számla javára."

40. §

Az Útv. a 6.§-t követõen a következõ 6/A.§-sal egészül ki:

"6/A.§ (1) A belföldi termelõ, a belföldi termeltetõ és az importõr a 3.§ (1)

bekezdése alapján megállapított, általa fizetendõ Útalap hozzájárulás

összegébõl levonhatja vagy az állami adóhatóságtól visszaigényelheti az

üzemanyagot terhelõ, általa megfizetett Útalap hozzájárulást, ha az Útalap

hozzájárulással növelt áron értékesített, beszerzett üzemanyagot visszaveszi

vagy külföldre visszaszállítja (visszavásárlás, visszárú).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Útalap hozzájárulás levonhatóságának

(visszaigényelhetõségének) jogosultságát

a) az importõr által külföldre visszaszállított üzemanyag esetén az

üzemanyagnak a vámhatáron át belföldrõl külföldre történõ kiszállítását

igazoló, a vámhatóságtól kapott, a jogosult nevére szóló bizonylattal,

b) az üzemanyag belföldi termelõ vagy belföldi termeltetõ által történõ

visszavétele (visszárú) esetén a visszavételrõl kiállított bizonylattal,

valamint az Útalap hozzájárulás megfizetésérõl kiállított bizonylattal kell

igazolni

.

(3) Az Útalap hozzájárulás a vámhatósági igazolás kiállításának napját, vagy a

visszavételrõl szóló bizonylaton feltüntetett teljesítés idõpontját követõen

igényelhetõ vissza, illetve vonható le."

41. §

Az Útv. 7.§-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7.§

(1) A Kormány az Útalap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét a

költségvetési törvénnyel összefüggésben, azzal egyidejûleg köteles évente

jóváhagyásra az Országgyûlés elé terjeszteni.

(2) Az Útalap források értékállóságának megõrzése érdekében az üzemanyag-

értékesítést és felhasználást terhelõ útalaphozzájárulás mértékét évente az

üzemanyagok fogyasztási adójának növekedési üteméhez igazodóan úgy kell

meghatározni, hogy az Útalap felvett hitelek nélkül számított (saját) forrásai

összességükben legalább a fogyasztási adóval azonos ütemben növekedjenek."

42.§

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 57.§-a a következõ új

bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

"(2) Az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásáról az alappal rendelkezõ

(miniszter) éves költségvetési beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és

a mérleget (elsõként 1994. évre vonatkozóan) könyvvizsgálóval hitelesíttetni

kell. A hitelesített beszámolót és mérleget meg kell küldeni az Állami

Számvevõszéknek.

a) A könyvvizsgálatok eredményérõl a Kormány a zárszámadás keretében

tájékoztatja az Országgyûlést.

b) A könyvvizsgálót - az Állami Számvevõszék elnökének javaslata ismeretében -

az alappal rendelkezõ (miniszter) bízza meg. A könyvvizsgálat költségeit az

alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni."

43.§

1.§ (1) A Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény (a

továbbiakban: KGA tv.) 1.§-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) A Kisvállalkozói Garancia Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített

állami pénzalap, amelynek rendeltetése a kis és középvállalkozásoknak nyújtott

hitelek, illetve a részükre vállalt bankgarancia beváltása következtében õket

terhelõ kötelezettségek viszontgarantálása. Az Alap 2.§-ában foglalt

feltételeknek megfelelõ részvénytársaság kötelezettségvállalásainak 70 %-áért

viszontgaranciát vállal.

(2) A KGA tv. 2.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2.§ (1) Az Alap olyan részvénytársaság kezességvállalásainak

viszontgarantálására vállalkozik, amely megfelel a (2) - (5) bekezdésben

foglalt feltételeknek. Az Alap és a részvénytársaság a viszontgarancia

feltételeirõl, összegérõl szerzõdésben állapodik meg.

(2) A részvénytársaság kizárólag a devizajogszabályok alapján belföldinek

minõsülõ

a) természetes személy

b) gazdasági társaság

c) közhasznú társaság

d) szövetkezet

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására az 1992. évi

XLIV. törvény alapján létrejött szervezet

(a továbbiakban: jogosult) pénzintézetekkel szembeni - hitelszerzõdésbõl és

bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ - kötelezettségeiért vállalhat készfizetõ

kezességet.

(3) A részvénytársaság alapításában - más jogi személyek mellett - a Kormány

mint alapító vesz részt.

(4) A részvénytársaság a jogosultakat a hitelszerzõdés, illetve a bankgarancia

szezõdés alapján terhelõ kötelezettségek legfeljebb 80 %-áig vállalhat

készfizetõ kezességet.

(5) A részvénytársaság által vállalt készfizetõ kezesség összege egy jogosult

esetén sem haladhatja meg a 200 millió forintot és csak 15 évnél rövidebb

lejáratú kötelezettség esetén adható. A jogosult által a teljes munkaidõben

foglalkoztatottak száma - a hitel, illetve a bankgarancia szerzõdés

megkötésének idõpontjában - nem haladhatja meg a 300 fõt, kivéve a (2)

bekezdés e) pontjában meghatározott szervezeteket."

44.§

(1) E törvény a kihirdetését követõ 8 napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:

a) az Alaptv. 32.§-ának (2) és (3) bekezdése, a 33.§-ának (2) bekezdése, és

38.§-ának (3) bekezdése,

b) a földmûvelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény, valamint az

azt módosító 1993. évi CVI. törvény 1.§-a

c) az Alaptv. 1-8.§-ai, 17-27.§-ai, 70.§-ának (1) és (3) bekezdése,

d) a gazdasági kamarákról szóló 1994. XVI. törvény 84.§-ának (2) bekezdés b),

c) és f) pontjai,

e) az Alaptv. végrehajtásáról szóló 2/1993.(I.13.) NGKM rendelet.

f) A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV.

törvény 87.§-a.

(3) 1994. január 1-jétõl az Alaptv. 11.§-ának (1) bekezdés f) pontja.

(4) E törvény hatálybalépéséig az Útalaphozzájárulás 1994. évre vonatkozó

befizetéseire és visszatérítéseire, valamint a kapcsolódó bevallásokra az

Útalapról szóló - többször módosított - 1992. évi XXX. törvény rendelkezéseit

kell alkalmazni.

1.sz. melléklet az 1994. évi ............. törvény VIII. Fe

jezetéhez

/1.sz. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi

LXXXIII. törvényhez/

A TENYÉSZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS MÉRTÉKE

1. Exportra vagy feldolgozók részére értékesített vágóállat és állati termék:

Állatfaj és a képzés alapja METJ szám A tenyésztési

hozzájárulás

a nettó árbevétel %-ában

Szarvasmarha

Tej értékesítés 93-12-02

0,5

Vágómarha értékesítés 93-12-01

0,5

Sertés

Vágósertés 93-22-01

0,5

Juh

Gyapjú 93-32-02

1,0

Vágójuh 93-32-01

1,0

Juhtej 93-32-03

1,0

Export eladás 93-41-03 (04, 05, 06)

0,6

Belföldi eladás 93-41-03 (04, 05, 06)

0,6

Vágónyúl 93-82-02

0,2

Méz 93-84-05

0,2

2. Naposállat:

Naposcsibe 93-51-01

0,5

Naposliba 93-53-01

0,5

Naposkacsa 93-54-01

0,5

Napospulyka 93-55-01

0,5

3. Lóverseny totalizatõr forgalmának 0,6%-a.

2.sz. melléklet az 1994. évi................törvény VIII. Fejezetéhez

/2.sz. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló LXXXIII.

törvényhez/

AZ ERDÕFELÚJITÁS ÉS ERDÕNEVELÉS FEJLESZTÉSI CÉLÚ NORMATÍV

TÁMOGATÁSÁNAK MÉRTÉKE

I. Természetes mageredetû erdõfelújítás, a talajelõkészítéssel együtt:

Készültségi fok Célállomány típus, ezer Ft./hektár

Tölgy Bükk Egyéb fafaj

1. Állomány alatti újulat 40 30 15

2. Végvágás utáni újulat 100 80 50

3. Befejezett felújítás 200 150 90

4. Befejezett ápolás az 5. éves

revízióig,esetenként 25 15 10

II.Sarj eredetû felújítások valamennyi engedélyezett fafajra:

ezer Ft/hektár

1. Folyamatban lévõ felújítás 20

2. Befejezett felújítás 30

3. Befejezett ápolás az 5. éves revízióig, esetenként 10

III. Mesterséges erdõfelújítások, talajelõkészítéssel együtt:

Készültségi fok Célállomány típus, ezer Ft./hektár

Tölgy és Bükk Cser Egyéb kem. Lágy Fenyõk

lomb lomb

a) 10 fokos és ez alatti lejtésû, géppel járható terepen:

1. Egyéves felújítás 90 50 50 60 60

2. Többéves 110 70 60 70 70

3. Befejezett 150 90 80 80 80

4. Befejezett ápolás az 5. éves

revízióig, esetenként 15 10 10 10 10

5. Tuskózásos felújítás támogatása 30

*25

* Az erdõfelügyelõség egyedi elbírálásától függõen

b) 10 fok feletti lejtésû és géppel nem járható terepen:

1. Egyéves felújítás 90 50 60 60

2. Többéves 110 80 90 80

3. Befejezett 180 100 110 100

4.Befejezett ápolás az 5. éves

revízióig 20 10 10 10

5. Padkázás támogatása 15 15 15 15

IV. Állománynevelési ( tisztítás ) támogatás:

1. Természetes mag, sarj eredetû fiatalosokban 12

ezerFt./hektár

2. Mesterséges felújítású fiatalosokban 8 ezerFt./hektár

3.sz. melléklet az 1994. évi ........... törvény VIII. Fejezetéhez

/Melléklet az 1961. évi VII. törvényhez/

AZ ERDÕFENNTARTÁSI JÁRULÉK MÉRTÉKE

Tájegység Tölgy és Bükk Akác Többi Lágy

Fenyõk

(erdõfelügyelõség: kem.lomb lomb

a továbbiakban:Ef.) fafajcsoport

Ft./bruttó m3

I.Északi- középhegység 800 250 300 300 600

-Budapesti Ef.

-Egri Ef.

-Miskolci Ef.

II. Nagyalföld 500 300 300 400 300

-Budapesti Ef.

-Debreceni Ef.

-Kecskeméti Ef.

III. Dél-Dunántúl 900 300 400 400 600

-Kaposvári Ef.

-Pécsi Ef.

IV. Nyugat-Dunántúl 950 350 400 400 700

-Szombathelyi Ef.

-Zalaegerszegi Ef.

V. Kisalföld 700 300 300 400 500

-Szombathelyi Ef.

VI. Közép-Dunántúl 800 300 400 300 500

-Budapesti Ef.

-Veszprémi Ef."

I N D O K O L Á S

Általános indoklás:

/A IV. Központi Környezetvédelmi Alap/

A Központi Környezetvédelmi Alap feladatainak és különösen forrásainak

nagy arányú bõvülése indokolja az Alap kezelésének egységesítését és a

társadalmi, kormányzati környezetvédelmi prioritásokat jobban szolgáló

felhasználási rend kialakítását. Az Alap hatékonyabb felhasználását segíti a

forráshoz kötõdõ felhasználás részleges oldása. További módosítások

szükségesek az új feladatok és források befogadásához, illetve az Alap

felhasználását a tapasztalatok alapján indokolt egyszerûsíteni.

/A VI. Területfejlesztési Alap/

Az Alapról szóló törvény módosítását részben az eddigi mûködés tapasztalatai

alapján jelentkezõ korrekciós igények, a kormányzati munkamegosztás

változásai, az elkülönített állami pénzalapok átfogó felülvizsgálata, valamint

a területpolitika elõkészítés alatt álló koncepcionális és intézményi

változásai indokolják.

A módosítások nyomán egyértelmûen rögzítésre kerül az Alappal rendelkezõ

miniszter, illetve a kezelést végzõ minisztérium felelõssége. Az elkülönített

állami pénzalapok közötti munkamegosztás racionalizálása, az átfedések

kiküszöbölése indokolja, hogy a kedvezõtlen termõhelyi adottságú földhasználók

jövedelempótló támogatása, továbbá a védett mezõgazdasági területekhez a

természeti értékek megõrzését elõsegítõ

támogatások az Alap célrendszerébõl kikerülnek, elõbbit az összevont

Mezõgazdasági Alap, utóbbit a Központi Környezetvédelmi Alap finanszírozza. Az

Alap forrásai bõvülnek az Alap tulajdoni részesedésének elidegenítésébõl,

valamint a bevezetendõ pályázati díjakból származó bevételekkel. Az Alap ez

évi likviditási problémái indokolják a pályázatok befogadásának és az

elbírálás felfüggesztésének törvényi lehetõségeit.

Igen lényeges változás, hogy a módosítás megteremti a lehetõséget az Alap

decentralizált mûködtetésére, a külön törvény alapján létrejövõ megyei

fejlesztési tanácsoknak az Alap támogatási rendszerében való közremûködésére.

Ezzel együtt a javaslat a kormányzati programok megvalósításában az eddiginél

nagyobb felelõsséget ad az Alappal rendelkezõ miniszternek.

/VII. VÍZÜGYI ALAP/

A vízgazdálkodás állami alapfeladatainak ellátása érdekében szükséges a

törvény módosítása.

A vízügyi ágazattól - a korábbi években két lépcsõben - elvont 900 MFt

költségvetési támogatást pótolja a Vízügyi Alap állami feladatokra történõ

felhasználása. Mivel az Alap bevételei egyrészt nem tervezhetõk pontosan,

másrészt a díjemelés ellenére - a gazdasági változásokkal összefüggésben -

folyamatosan csökkenõ tendenciát mutatnak, ezért a fix százalékban

meghatározott felhasználási arány azt eredményezte, hogy a csökkenõ

bevételekbõl nem lehet ellentételezni a támogatáselvonást. Így a

feladatellátás finanszírozásához minimumérték meghatározása szükséges.

A javaslat nem módosítja a céltámogatási rendszer keretében törvény szerint

felhasználható támogatás mértékét.

/VIII. MEZÕGAZDASÁGI ALAP/

Az elkülönített pénzalapként mûködõ földmûvelésügyi alapok, úgymint az

Állattenyésztési Alap, a Földvédelmi Alap, a Halgazdálkodási Alap, a

Mezõgazdasági Fejlesztési Alap, az Országos Erdészeti Alap és a

Vadgazdálkodási Alap összevonásával, valamint néhány egyéb pénzeszköz

átcsoportosításával a javaslat egységes Mezõgazdasági Alapot hoz létre.

Az összevonás célja, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának

hatékonyságának növelése. A tervezet e követelménynek egyrészt a pénzeszközök

átcsoportosítására vonatkozó rendelkezésekkel, másrészt az igényjogosultság

feltételeinek pontosabb meghatározásával tesz eleget.

Figyelemmel a kamarai szervezõdésre, a törvényjavaslat meghatározza a

köztestületként létrejövõ Magyar Agrárkamarának az Alap kezelésével

kapcsolatos jogosítványait. Elsõ lépcsõben január 1-jével a Magyar Agrárkamara

közremûködõi jogosítványai erõsödnének, 1995. július 1-jével pedig a nem

biztosítható természeti károk gazdasági hatásainak mérséklése keretén belül

már olyan érdemi jogosítványokkal rendelkezne, amely hosszú távon megteremti

annak a lehetõségét, hogy a Magyar Agrárkamara a támogatási mechanizmus

mûködtetésében meghatározó szerepet játszon.

Az elkülönítetten kezelt hat földmûvelésügyi alap gazdálkodói befizetésekbõl

származó pénzeszközöket is felhasznált a támogatási célok megvalósítására. Az

érintett gazdálkodói körnek változatlanul az az igénye, hogy e bevételek

esetében is garanciát kapjanak arra, hogy az egységes alapba befizetésre

kerülõ pénzeszközöket elsõsorban a befizetõ gazdálkodói körnek juttassák

vissza. A javaslat ennek az igénynek úgy tesz eleget, hogy az egyes

fejezetekben részletesen felsorolja azokat a bevételeket, amelyeket az Alapot

kezelõ csak a földmûvelésügyi miniszter arra a célra használhat fel, amelyre a

befizetés történt (ez az alap összes bevételeinek kb. 25-30 százaléka). A

bevételekkel a miniszter a törvény keretei között önállóan rendelkezik.

Figyelemmel azonban az Alap pénzkezelésének sajátosságaira szükséges, hogy a

földmûvelésügyi miniszter felhatalmazást kapjon az úgynevezett "védett"

bevételek átmeneti átcsoportosítására. Ilyen eset fordulhat elõ pl. akkor,

amikor az Alap havi ütemezés szerinti költségvetési pénzellátmánya a

gazdaságilag indokolt kifizetések teljesítését akadályozza.

A törvényjavaslat szakmai rendelkezései (támogatási célok) alapvetõen a

korábban elkülönített hat állami pénzalap célrendszerét tükrözik. Új

támogatási célként került be a javaslatba a nem biztosítható természeti károk

gazdasági hatásainak mérséklése és a kedvezõtlen termõhelyi adottságú

termõföldeken való földhasznosítás támogatásának elõsegítése.

A törvényjavaslat záró rendelkezései azokat a szakmai és jogtechnikai jellegû

törvénymódosításokat tartalmazzák, amelyek az alap összevonásával

összefüggésben merülnek fel.

A javaslatot a különbözõ érdekképviseleti és szakmai szervezetek

véleményezték. Az Alapok összevonásával kapcsolatosan az érdekképviseleti

álláspontok megosztottak. Az észrevételekben az ún. "önjáró", azaz saját

bevételekkel gazdálkodó pénzalapok (Állattenyésztési, Vadászati, Halászati)

összevonását vitatták.

Felvetõdött olyan javaslat is, amely az Alap feletti rendelkezési jogot nem

köztestületnek, hanem egyesületi formában mûködõ szervezetnek kívánta volna

átadni. Ez utóbbi véleményt azért nem lehetett elfogadni, mivel állami

feladatot csak köztestületi formában mûködõ szervezetnek lehet átadni. E

feltételnek azonban jelenleg az 1995. január 1. után megalakuló Magyar

Agrárkamara felel meg.

Az 1995. évi központi költségvetésben az egységes Mezõgazdasági Alap

támogatására 9 milliárd forintot irányoztak elõ. Ezen túlmenõen 1995.évben a

földmûvelésügyi alapok jogutódja mentesülne 3 milliárd forint tartozásnak a

Távközlési Alap javára történõ visszafizetése alól. E mentesítés is lényegében

az Alap forrásainak a bõvülését eredményezi.

/IX. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ALAP/

A kormány döntött a Gazdaságfejlesztési Alap 1995. január 1-jével történõ

létrehozásáról, a Kereskedelemfejlesztési és a Befektetésösztönzési Alap

egyidejû megszüntetése mellett. A döntéssel, amely tartalmilag a "jogelõd"

Alapok összevonását jelenti, lehetõvé válik a feladatok, a rendelkezésre álló

pénzeszközök és az ágazatpolitikai célok összehangolása, valamint a források

koncentrálása és integrált kezelése révén egységes támogatási rendszer,

hatékony és átlátható mûködési, döntési mechanizmus kialakítása.

Az Alap a gazdaság teljes fejlõdési folyamatának, a projektek megvalósulásának

különbözõ, egymást követõ fázisaiban vehetõ igénybe. Az összetett

célrendszerbõl adódóan támogatást nyújt a befektetésöszönzéstõl

(infrastruktúra fejlesztés) a szerkezetátalakításon keresztül egészen a

termék piaci elhelyezéséig (exportösztönzés, minõségbiztosítás).

Az Alap szabályozása lehetõséget biztosít az ipari és kereskedelmi

miniszternek a gazdaságpolitikai prioritásoknak megfelelõen az egyes

felhasználási célok közötti forrásátcsoportosításra, és a kormány döntése

alapján a KMÜFA részére történõ pénzeszköz átadására is.

Részletes indoklás:

/IV. Központi Környezetvédelmi Alap/

1.§-hoz

A Törvény 29. § (1) bekezdésének kiegészítését az Alap bevételi

forrásainak bõvítése indokolja.

A 29. § új (2) bekezdéssel történõ kiegészítését az Alap

bírságbevételekbõl képzõdõ, általános forrásának szûkössége tette szükségessé.

A termékdíjjal kapcsolatos módosítás ennek a forrásnak szélesebb körben

történõ felhasználását teszi lehetõvé. A forráshoz kötõdõ felhasználás - az

üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja és a még elfogadás elõtt álló

termékdíjas törvények esetében is - 50 % lehet.

A nemzetközi szerzõdésekben, adományozási szerzõdésekben foglalt

források bevonására vonatkozó módosítás az eddig több helyen lévõ

rendelkezéseket egységesen foglalja össze.

2.§-hoz

A módosítás tovább egységesíti az Alap szabályozását, részben azzal,

hogy a támogatás egyik formájaként - a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelõen

-kezeli a hitelgaranciát; továbbá általánossá teszi a pályázati úton adható

támogatás, a környezeti kárelhárítás, a közcélú környezetvédelmi feladatok

megoszlását a bevételekbõl.

3.§-hoz

A módosítás lehetõséget nyújt a Támogatási Irányelvekben szereplõ célok

kiemelt kezelésére.

4.§-hoz

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. végrehajtásáról szóló

115/1993. (VIII.12.) Kormány rendelet a bányavállalkozókra át nem hárítható

(elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozását a közcélú környezetvédelmi

feladatok közé sorolja. Ennek értelmében került kiegészítésre az új f) ponttal

a közcélú környezetvédelmi feladatok felsorolása.

5.§-hoz

A törvény rendelkezései közül hiányoztak a 31. § (1) bekezdésének b)

és c) pontjára vonatkozó fontos felhasználási szabályok. Az egységesítés

érdekében vált szükségessé a rendelkezések törvényben való rögzítése.

6.§-hoz

A törvény korábbi szövege a "nyereségérdekelt tevékenység" fogalmához

kötötte a vissza nem térítendõ támogatás nyújtását. Ennek a gyakorlatban

történõ alkalmazása nehézségeket okozott. Ennek kiküszöbölésére a jelenlegi

javaslat a vissza nem térítendõ támogatást szervezeti formához köti. Nem zárja

ki más gazdálkodó szervezetek vissza nem térítendõ támogatásban való

részesítését abban az esetben, ha a támogatási cél nemzetközi szerzõdés

megvalósítását segíti elõ, illetve az egész országra kiterjedõ ágazati

program megvalósulásához járul hozzá.

7.§-hoz

A 37. § (2) pontja lehetõséget nyújt a környezetbarát termékek,

illetve a lakosság közvetlen fejlesztésének a 37. § (l) pontban meghatározott

mértéken túli támogatására.

8.§-hoz

Az éves Támogatási Irányelveket az elõzõ év tapasztalatainak

birtokában lehet megfelelõen elkészíteni. Ennek keretében elemezni kell, hogy

milyen pályázatok érkeztek be az egyes kiemelt célokhoz, azokból milyen több

éves kötelezettség-vállalás történt. Erre csak az év utolsó harmadában van

lehetõség.

9.§-hoz

A javasolt kisebb módosítás biztosítja az összhangot a miniszternek az

Alap kezelésében való felelõssége és az Alap által vállalt kötelezettségek

között.

/VI. Területfejlesztési Alap/

10.§-hoz

Az alapok közötti párhuzamosságok megszüntetése miatt, a racionális

földhasznosítás törlésre kerül, mivel a Mezõgazdasági Alap célrendszerével

átfed:

11.§-hoz

A források kiegészítését az új bevételek megjelenése indokolja.

12.§-hoz

A módosítás egyértelmûen rögzíti az Alappal való rendelkezés, illetve

az Alap kezelésével kapcsolatos felelõsséget.

13.§-hoz

A támogatási irányelvekrõl, valamint a kedvezményezett területek

feltételrendszerérõl szóló országgyûlési határozatról a Kormány nyújtja be

javaslatát az Országgyûlés elé, ezért célszerûbb az elõkészítõ minisztérium

helyett a Kormány szerepeltetése a szövegben.

14.§-hoz

A kedvezõtlen mezõgazdasági adottságú településeken a mezõgazdasági

célú földhasznosításhoz az agrárgazdálkodás 1995. évi szabályozórendszerérõl

kidolgozott elõterjesztés szerint a földalapú támogatás átkerül a

Mezõgazdasági Alapba. Ez indokolta a törvény szövegébõl a kedvezõtlen

mezõgazdasági adottságú településeken a mezõgazdasági célú földhasznosítás

támogatásának elhagyását. Az alapok közötti átfedések kiküszöbölését szolgálja

a "védett és védelemre tervezett mezõgazdaságilag hasznosítható területeken a

természeti értékek megõrzését elõsegítõ beruházások" elhagyása, mivel a cél a

Központi Környezetvédelmi Alap céljai között is szerepel.

Az 52. § (2) a) pontja tekintetében a törvény eredeti szövege

indokolatlanul beszûkíti a Kormány és a megyei területfejlesztési tanácsok

mozgásterét a területfejlesztési programok kialakításánál. A javaslat nem ad

szabad kezet az alappal rendelkezõknek, mivel az 51. § (3) pont rögzíti, hogy

a kedvezményezett területeken kívül esõ települések fejlesztései csak abban az

esetben részesíthetõk a támogatásban, ha azok megvalósítása bizonyíthatóan a

kedvezményezett területek érdekében is szükséges.

A bekezdések számozásának változtatását az indokolja, hogy az 1994.

évi XIV. törvény az 52. § (4) bekezdést már korábban hatályon kívül helyezte.

15.§-hoz

Az Alap bevételeinek védelme érdekében indokolttá vált rögzíteni az

elidegenítésre rendelkezésre álló idõ kezdetét - mivel korábban

szerzõdéskötés, beruházás kezdete vagy befejezése nem volt rögzítve -, illetve

a legkedvezõbb feltételek szerinti értékesítést.

16.§-hoz

Az Alap mûködése és a felhasználás részletes szabályainak kidolgozása

során visszatérõ probléma volt a törvény korábbi fogalmazása, amelynek a

gyakorlatban csak nehezen lehet érvényt szerezni. Tekintettel az Alap pénzügyi

kereteinek korlátozottságára, valamint a pályázat benyújtásától a támogatási

szerzõdés megkötéséig tartó idõre, a benyújtási határidõ megállapításának a

jogát célszerûnek tartjuk a Kormány hatáskörébe telepíteni. A jelenlegi

gyakorlat azt mutatja, hogy a három évente változó támogatási irányelvek és

besorolási feltételrendszer miatt a különbözõ besorolási kategóriákba kerülõ

települések számára adott esetben eltérõ benyújtási határidõ megállapítása

célszerû. Az alap mûködésében elõfordulhatnak likviditási problémák, ezért

indokolt a pályázatok befogadásának és az elbírálás felfüggesztésének

törvénybe iktatása. Erre a folyamatos beadási határidõ törlése adott

lehetõséget.

17.§-hoz

A módosítás megteremti a lehetõséget a Területfejlesztési Alap

decentralizált mûködtetésére, a módosított önkormányzati törvény és a késõbb

elfogadásra kerülõ Területfejlesztési törvény alapján létrejövõ, megyei

területfejlesztési tanácsoknak az Alap támogatási rendszerében való

közremûködésére. A tárcaközi bizottság összetételének módosítását a

kormányzati munkamegosztás változásai indokolják. A területfejlesztési

kormányzati programok támogatásában bõvül az Alappal rendelkezõ miniszter

döntési lehetõsége és felelõssége.

18.§-hoz

Az Alap kezelõjének megváltozása tette szükségessé a támogatási szerzõdés

megkötésére jogosultak meghatározását is.

/VIII. Mezõgazdasági Alap/

A Mezõgazdasági Alap létrehozásáról szóló rendelkezést követõen kerültek

meghatározásra az alapból támogatandó általános célok. A javaslat rendszerében

az általános célok egyben egy-egy fejezetét is jelentik. E kodifikációs

technikával a támogatási prioritások megfogalmazásával egyidejûleg az Alap

egyes bevételeit e célok megvalósításához lehetett rendelni. Az Alap egyes, a

törvény fejezeteiben külön is megjelölt bevételei ún. "védett" bevételekké

válnak. Ez a védettség annyit jelent, hogy a földmûvelésügyi miniszter az így

befolyt és elkülönítetten kezelt bevételeket kizárólag az adott fejezetben

megjelölt célokra használhatja. A javaslat nem zárja ki azonban, hogy az egyes

fejezetekben foglalt célok megvalósítására a miniszter saját hatáskörben az

alap ún. nem védett bevételei közül (68.§ (3) bekezdés b)-f) pontok) az egyes

felhasználási célokra forrást biztosítson.

A bevételek elõzõekben említett védettsége azt jelenti, hogy a törvényben

meghatározott feltételek szerint a miniszter csak visszapótlási

kötelezettséggel rendelheti el azok ideiglenes átcsoportosítását.

A javaslat tételesen meghatározza az alap bevételi forrásait. Ezek két részbõl

tevõdnek össze: a korábban elkülönült állami pénzalapok 1994. évi összevont

záróállományából, valamint a javaslat 68.§ (3) bekezdésében felsorolt egyéb

bevételeibõl. Az egyes elkülönített állami pénzalapok záróállományában meglevõ

pénzösszegeket a 68.§ (2) bekezdése szerint az egyes támogatási célokra kell

elkülöníteni, így azok a javaslat egyes fejezeteiben külön meghatározottak

szerint szintén az ún. "védett" bevételek kategóriájába tartoznak.

A javaslat általános jelleggel határozza meg az alapból nyújtható támogatások

formáit. Az egyes célok megvalósításához kapcsolódó konkrét támogatási

formákról, valamint a támogatás alapjául szolgáló jogcímekrõl, a támogatás

mértékérõl, az igyénybevétel eljárási rendjérõl, valamint az egyéb

feltételekrõl a miniszter jogszabályban rendelkezik.

Az államháztartási törvény értelmében elkülönített állami pénzalap esetében

meg kell jelölni az alapot kezelõ minisztert. A Mezõgazdasági Alappal a

földmûvelésügyi miniszter jogosult rendelkezni. A szabályozás egyértelmûen

elválasztja az Alap feletti döntéselõkészítési folyamatot az Alap pénzeszközei

feletti döntés meghozatalától. A különbözõ érdekképviseleti szervezetek

részérõl a javaslat egyeztetése alkalmával az egyetértési jogot is magában

foglaló közremûködés lehetõségének törvényi szintû biztosítása fogalmazódott

meg. Mivel ez a lehetõség ellentétes lenne az államháztartási törvényben is

rendezett döntéshozatali mechanizmussal, így e javaslatokat nem lehet

elfogadni. Az érdekképviseleti szervezetek az Alap végrehajtásához kapcsolódó

jogszabályok elõkészítése során a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI.

törvény 64. §-ában szabályozott keretek között vehetnek részt.

A javaslat külön szabályozza a Magyar Agrárkamara közremûködését az alap

pénzeszközeinek felhasználása során. A javaslat a Magyar Agrárkamara számára

biztosítja a támogatási feltételek kialakításában való közremûködést, a

támogatás igénybevételéhez kapcsolódó egyes feltételek megléte igazolásának,

valamint a támogatási kérelmek elõzetes véleményezésének lehetõségét.

A javaslat 76. §-a sorolja föl azokat az agrárpolitikai eszközöket, amelyek

konkrét megfogalmazására az egyes támogatási célokhoz kapcsolódó

jogszabályokban, illetõleg pályázati feltételekben kerül sor.

Az agrártámogatás-politikának alapvetõen két szempontrendszerre kell

támaszkodnia: nem általában az agrárgazdaságot kell támogatni, hanem annak

csak a kiemelten fontos területeire kell összpontosítani a rendelkezésre álló,

és korlátozott mértékû forrásokat. A támogatáspolitika másik eleme az a

konkrét eszközrendszer, amelyek összehangolt alkalmazásával a célok hatékony

megvalósítását elõ lehet segíteni.

Ez utóbbi szempontrendszerrel összefüggésben az érdekképviseletek egy részérõl

észrevételként foglamazódott meg, hogy e korlátozások törvényi elõírása

szükségtelen, és a támogatási mechanizmust alapvetõen normatív rendszerre

kellene alapozni. Nem vitatva e javaslatban levõ kedvezõ elemeket, a

támogatáspolitika kialakításánál figyelemmel kell lenni a rendelkezésre álló

korlátozott pénzügyi keretekre. Amennyiben ezt a megközelítést elfogadjuk, úgy

már indokolt hogy törvényi szinten szabályozzuk azokat a prioritásokat,

amelyek alapján a korlátozottan rendelkezésre álló források igénybevételi

lehetõségét meghatározott rendszer szerint korlátozzák, mely szabályok az

agárpolitika szerves részét képezik. Az alapot kezelõ miniszter szakmai és

politikai felelõsséggel tartozik azért, hogy a rendelkezésre álló forrásokat

az egyes célok megvalósítása érdekében a lehetõ leghatékonyabban használja

fel. Ehhez a javaslat a megfelelõ törvényi kereteket biztosítja, egyrészt a

támogatási célok és feltételek meghatározásával, másrészt a kötelezõ

nyilvánosság elõírásával. (75. § (2) bekezdés).

A biológiai alapok megõrzését, fejlesztését, valamint az ehhez kapcsolódó

minõsítési rendszerek korszerûsítését elõsegítõ támogatások

Nemzetgazdasági érdek a jó minõségû, piacképes (exportképes) növény- és

állatfajok-fajták elõállítása érdekében a magas genetikai értéket képviselõ

génbankok, növényi és állati eredetû génvagyon fenntartása.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás szükségessé teszi az újonnan elõállított

növényfajták és állatfajok érték- és teljesítménymérõ, minõsítõ rendszerének

bevezetését és folyamatos korszerûsítését.

A növénytermesztési, kertészeti és erdészeti alágazatokban a nemzeti génvagyon

folyamatos gyûjtése, fenntartása és megõrzése egyrészt nemzetközi

együttmûködésben vállalt kötelezettség, másrészt a szaporítóanyagok

elõállítását biztosító alany és nemes szemzõhajtást termõ törzsültetvények

fenntartását, fejlesztését jelenti.

Az ország területén a nagy- és kisgazdaságok számára a környezeti

adottságoknak megfelelõ faj- és fajtaszerkezet kialakításához biztosítani

szükséges a magas biológiai értéket képviselõ, minõségtanúsítási

bizonyítvánnyal rendelkezõ, alapvetõen vírusmentes vetõmagot és

szaporítóanyagot, valamint a bemutatáshoz szükséges referencia-üzemeket.

Folyamatosan szükséges korszerûsíteni a vetõmagvak, szaporítóanyagok

minõségtanúsítási rendszerét.

A védett õshonos fajták, a magas genetikai értéket képviselõ, veszélyeztetett

helyzetbe került fajták, továbbá, a gazdasági jelentõséggel bíró, de jelenleg

piaci értéket nem képviselõ állat, vonal-, illetõleg fajtagyûjtemények nemzeti

értéket képviselnek, és olyan génbázist jelentenek, amelyek a piac változó

igényeihez alkalmazkodva újból mobilizálhatók.

A törzstenyészetek és csúcsgenetikai értéket képviselõ génállományok a

genetikai fejlesztések kiinduló bázisai szintén nemzeti értéket képviselnek,

ezért megkülönböztetett védelmet kell számukra biztosítani.

A genetikai értékek fenntartásának, megõrzésének és fejlesztésének feltétele,

a tenyésztõi munkához szükséges eszközök biztosítása (törzskönyvezés,

teljesítményvizsgálat, minõsítés), illetve a szükséges tartástechnológiai és

tenyésztéstechnológiai feltételek megteremtése.

A védett õshonos fajtákról, továbbá a magas genetikai értéket képviselõ,

veszélyeztetett helyzetbe került fajták fenntartásáról és védelmérõl az

állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény rendelkezik.

A Kárpát-medencében különleges genetikai értéket képviselõ vadállomány

megõrzése, fennmaradásának biztosítása, támogatása, nemzetközi és export célok

miatt feltétlenül szükséges.

A halászati génmegõrzés támogatása a különleges és veszélyeztetett halfajok

megfelelõ mennyiségben történõ megõrzése, a génbankok fenntartása a biológiai

egyensúly visszaállítása és biztosítása érdekében szükséges.

Az állattenyésztés genetikai hátterének fejlesztését elõsegítõ támogatások

Az Alapból az állattenyésztés genetikai háttere fejlesztésének támogatására

elkülönített rész rendeltetése a gazdasági haszonállatok tenyész- és

haszonértékét növelõ genetikai fejlesztõ munka támogatása, valamint a minõségi

állati termék elõállítást szolgáló genetikai háttér fejlesztése.

Hazánkban az 1940. évi XIII. törvénycikkben már létrehozták, illetve

elrendelték az állattenyésztési alapok javára történõ befizetést, és

meghatározták az így befizetett pénzeszközök felhasználási módját. Ez a

rendszer néhány évi mûködés után megszûnt, a tenyésztés és tenyésztésszervezés

támogatása a késõbbiekben költségvetésbõl történt.

Az elmúlt évek költségvetési megszorításai miatt újból szükségessé vált a

fejlett állattenyésztéssel rendelkezõ országok tapasztalatainak

felhasználásával a korábbihoz hasonló rendszer visszaállítása, illetve

mûködtetése.

Az Állattenyésztési Alap korábban olyan önfenntartó alapként mûködött, melynek

alapvetõ forrása az állati termék elõállítók által befizetett hozzájárulás. A

Mezõgazdasági Alap jelenlegi rendszerében az így befolyt pénzeszközöket a

földmûvelésügyi miniszter elkülönítetten kezeli és elsõsorban az

állattenyésztés genetikai hátterének fejlesztésére fordítja. Az alap a

tenyésztés sajátosságából adódó tenyésztési többletráfordítások részbeni

finanszírozását teszi lehetõvé, melynek haszonélvezõi közvetlenül a

tenyésztõk, de - a magas genetikai értéket képviselõ tenyészállatok és

szaporítóanyagok használata révén - közvetve az egész árutermelõ ágazat.

A tenyésztési hozzájárulás bevezetésével biztosítható a folyamatos genetikai

fejlesztés, és az egyre magasabb minõségi követelményeket támasztó belföldi és

külföldi (export) piac kielégítése, a gazdaságos és hatékony állati

termékelõállítás.

Az állattenyésztésrõl szóló 1993 évi CXIV. törvény rendelkezik a tenyésztési

hozzájárulásról, amely szerint a mezõgazdasági termelõ külön jogszabályban

meghatározott termékek és tevékenység után, az ott meghatározott mértékben és

célra -a Mezõgazdasági Alapba tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.

Az Alapból nyújtható támogatás céljai felölelik a tenyésztés és

tenyésztésszervezés legfontosabb területeit és lehetõvé teszik a

tenyésztésszervezési struktúra módosításához kapcsolódóan a különleges

tenyésztési és tenyésztésszervezési célok megvalósítását, összhangban az

állattenyésztési törvénnyel.

A támogatásokat a tenyésztõk normatív és pályázatos úton vehetik igénybe a

tenyésztési céltól függõen.

A termõföld mennyiségi és minõségi védelmét elõsegítõ támogatások

A termõföld mással nem pótolható, folytonosan megújuló természeti

erõforrásunk, melynek védelme elsõrendû feladat. Ezt segíti elõ a javaslat,

amikor az Alapból a termõföld mennyiségi és minõségi védelméhez egyaránt

biztosítja a támogatás lehetõségét.

A javaslat 88. § (1) bekezdés a) pontja a termõföld mennyiségi, míg b) pontja

a termõföld minõségi védelmével összefüggésben határozza meg a támogatható

célokat.

A mennyiségi védelem keretében támogatás nyújtható az évek óta hasznosítatlan

gyep-területek mûvelési ág változtatás nélküli felújításához és ezen keresztül

a termõföldek okszerû hasznosításához, így a kialakult állapotok jobb

kihasználásához. Támogatás adható továbbá a kiváló termõhelyi adottságokkal

rendelkezõ, de telepítésre csak igen magas költséggel alkalmassá tehetõ

szõlõtermõ területek kialakításához. Ennek hiányában ugyanis a minõségileg

gyengébb termést produkáló, de kisebb költséget igénylõ telepítések kerülnének

túlsúlyba. A termõföldek mennyiségi védelme kapcsán ugyancsak támogathatók az

önkéntes földcserék, melyek a jelenleg rendkívül széttagolt birtokszerkezet -

okszerû hasznosításhoz elengedhetetlen - koncentrációját segítik elõ. A

beruházások kapcsán a termelésbõl óhatatlanul kiesõ területek pótlását pedig a

mûvelés alól kivett területek és a kihasználatlan gyepterületek ismételt

mûvelésbe vonása segíti elõ.

A termõföldek minõségi védelme kapcsán a törvényjavaslat figyelembe veszi,

hogy a mezõgazdasági terület mintegy 60 %-án érvényesülnek az eredményes

gazdálkodás szempontjából káros természeti hatások és kedvezõtlen

talajtulajdonságok: szél- és vízerózió, másodlagos elvizenyõsödés, káros

talajsavanyúság, szikesedés, stb.

Annak érdekében, hogy a beavatkozások a termõtalajban ne okozzanak

visszafordíthatatlan károkat, a megelõzéssel összefüggõ tevékenység, illetõleg

a kedvezõtlen talajadottságok helyreállítása csak szakmailag megalapozott

módon történhet.

Ezért úgy a mennyiségi, mint a minõségi védelem kapcsán lehetõvé teszi a

törvényjavaslat a beavatkozásokhoz szükséges dokumentációk beszerzésének

támogatását is, mivel ezek költségvonzata szakmailag helyes beavatkozások

esetén jelentõs mértékû.

A 88. § (2) bekezdése a kettõs támogatások elkerülése érdekében elõírja, hogy

a felsorolt célok az Alapból csak akkor támogathatók, ha azok meliorációs

támogatásban nem részesülnek.

Mivel a IV. fejezetben meghatározott célok egy részének támogatására korábban

a Földvédelmi Alapból volt lehetõség, a felhasználható pénzeszközök között

rendelkezni szükséges a Földvédelmi Alap meglévõ pénzeszközeinek további

felhasználásról.

Ugyancsak az e fejezetben megjelölt célok megvalósítására fordítandók a

termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvényben meghatározott földvédelmi

járulékok és bírságok, valamint talajvédelmi bírságok összegei.

Szintén e célok megvalósítására kell fordítani azokat a pénzeszközöket,

melyeket kifejezetten ilyen célra juttatnak az Alap számára, illetõleg az

Alapból korábban visszafizetési kötelezettséggel kiutalt, de oda

visszafizetendõ összegeket.

A kedvezõtlen termõhelyi adottságú termõföld hasznosítását elõsegítõ

támogatások

A tervezet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és munkanélküliséggel

jelentõsen sújtott 1320 település közül 869 településen nyújt jövedelem

kiegészítést az 1,2 millió ha termõföldet használók számára.

A támogatás emellett elõsegíti a kedvezõtlen adottságú térségekben - ahol a

megélhetés forrása alapvetõen a mezõgazdaságból származik - a földhasznosítási

szerkezet természeti és gazdasági adottságokhoz igazodó átalakítását is.

A törvényben foglalt cél összhangban van az EU országokban kiterjedten

alkalmazott agrár-támogatási rendszerekkel és megfelel a társulási

szerzõdésbõl adódó kötelezettségeknek.

A mezõgazdasági, az erdõgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a halászati, valamint

az egyes élelmiszer-feldolgozási tevékenységek folytatásához szükséges

beruházásokat elõsegítõ támogatások

Az egységes Mezõgazdasági Alap egyik legfontosabb része az ágazat

beruházásainak támogatását biztosító fejezet. Az új törvény fõként a

Mezõgazdasági Fejlesztési Alap célkitûzéseit, támogatási konstrukcióit vette

át bizonyos módosításokkal és bõvítésekkel. A támogatás célja az átalakult,

illetve az újonnan létrejövõ, életképes méretû agrárvállalkozások

termelõeszközökhöz jutásának elõsegítése, a korszerû eszközháttér

megteremtése.

Fentiekbõl következõen elsõrendû cél a mezõgazdasági-beleértve a halászatot is

- alaptevékenységek folytatásához szükséges építési jellegû beruházásokhoz,

valamint az erdõgazdálkodási alaptevékenységekhez tartozó beruházások közül az

erdõfeltárás létesítményeihez, az erdõtelepítés és ápolás gépi berendezéseihez

támogatás biztosítása. A mezõgazdasági gépek beszerzését az Alap nem

támogatja, azokat más jogszabály alapján automatikus kamattámogatás

igénybevételével lehet megvásárolni.

Az Alap 1995. évtõl a vadgazdálkodás folytatásához szükséges beruházások

megvalósításához is támogatást kíván nyújtani.

Új célként az Alap támogatást nyújt egyes - a késõbbiekben meghatározásra

kerülõ - élelmiszer-feldolgozási tevékenységek folytatásához szükséges

beruházásokhoz is. Ezen belül fõként a piacra jutás elõsegítése érdekében

indokolt a magasabb és egyenletes minõséget biztosító, a környezetvédelmi

elvárásoknak megfelelõ, energiatakarékos technológiák megvalósításához,

valamint a csomagolás korszerûsítéséhez szükséges beruházások támogatása.

További fontos cél az Európai Unióhoz való társulás elõkészítése és ennek

során a minõsítési, minõség biztosítási rendszerek bevezetésének támogatása.

A felsorolt termelõ beruházások funkcióképességének biztosításához szükséges

kiegészítõ infrastrukturális jellegû fejlesztések szintén támogatásban

részesíthetõk az Alapból.

A beruházások megvalósításához, valamint mûködtetéséhez kötõdõ éven túli

lejáratú beruházási, illetve forgóeszköz szükséglet feltöltéséhez felvett

pénzintézeti hitelek kamatterheinek csökkentéséhez is támogatást biztosít az

Alap kamatpreferencia formájában.

A mezõgazdasági termelés szempontjából fontosnak minõsülõ összekötõ vagy

bekötõút beruházások megvalósításához abban az esetben nyújt támogatást az

Alap, ha ezen beruházások az Útalapból is támogatásban részesülnek.

Az erdõ felújítását, nevelését, mennyiségi, illetõleg minõségi védelmét

elõsegítõ támogatások

Az erdõ, mint természeti környezetünk meghatározó elemének fenntartása, az

egész emberiség közös érdeke. A nagymértékû környezeti veszélyeztetettség, a

természetes biológiai erõforrások jelentõségének növekedése az erdõk védelmi

és szociális funkciói iránti igény erõsödése az erdõ szabad tulajdonlása

mellett használatának közérdekû korlátozását, az erdõk fenntartásának pénzügyi

szabályozását és költségvetési támogatását indokolja.

A szabályozás fontos elemeként a pénzügyi szabályozás már az 1800-as évek

végétõl végig kíséri az erdészeti törvényalkotást, melynek ma is érvényes

alapvetõ indokai:

- a fahasználathoz képest idõben késõbb jelentkezõ közérdekû

erdõfelújítás pénzügyi garancia-rendszerének megteremtése, vagyis az

erdõfelújítás megvalósuláshoz kötött támogatása,

- a különbözeti földjáradék elvén /eltérõ termõhelyi adottságokon

alapuló fatermõképesség/ mûködõ elvonások erdõfelújítást és erdõfenntartást

közvetlenül szolgáló átcsoportosításának biztosítása,

- az erdõ közszolgáltatásához, erdõvédelemhez /biotikus, abiotikus

károsítások/ erdõfenntartási tevékenységhez /gazdaságtalan erdõk/ szükséges

és indokolt állami támogatás mûködtetése.

A ráfordítással járó erdõfelújítási munkák a fahasználatból eredõ árbevételhez

képest idõben eltolódva jelentkeznek. Ezt a jövedelmet mindaddig és addig a

mértékig vissza kell forgatni a kitermelt erdõ felújítására, amig nem

biztosított legalább olyan minõségû és mennyiségû erdõ létrejötte, melyet a

jelenlegi tulajdonos kitermelt. (Törvényjavaslat 97. §)

A támogatás a létrehozott erdõ mennyisége, minõsége és összetétele, illetve a

szükséges munkavégzés körülményeit kifejezõ normák alapján kell számítani.

/2.sz. melléklet/,

Alapvetõ erdészetpolitikai célkitûzés hogy a hazai erdõ mennyiségében és

minõségében ne csökkenjen, így a megszünõ erdõk pótlási céllal történõ

telepítésének felújítási támogatása indokolt.

A nagy térségre kiterjedõ közérdekeket veszélyeztetõ karantén károsítók és

veszélyes károsítók elleni károk mérséklése és felszámolása érdekében

esetenként elengedhetetlenül indokolt a közérdekû védekezés elrendelése és

költségeinek viselése.

A nemzetközi egyezmények alapján Magyarország vállalta, hogy részt vesz az

erdei ökoszisztémák megfigyelését célzó "állandó próbaterek európai

hálózatának" kialakításában és mûködtetésében, amelynek támogatása indokolt.

Az erdei ökoszisztéma védelmét szolgáló erdõvédelmi megelõzõ tevékenységek,

biotikus és abiotikus károk felszámolása, a tartamos erdõgazdálkodás

érvényesítését biztosító hosszútávú állomány-szabályozási, feladatának

ellátása és ennek támogatása szintén indokolt.

Fentiek alapján az erdõgazdálkodás ágazatából a felsorolt célok garantált

finanszírozásához forrás biztosítása szükséges, valamint a célzatosan nyújtott

állami támogatások erdõgazdálkodási ágazatba való visszajuttatása. Ezt a célt

szolgálja az erdõgazdálkodásból eredõ bevételek védettsége. (Törvényjavaslat

98. §)

A vadgazdálkodási tevékenység fejlesztését elõsegítõ támogatások

A vadgazdálkodási tevékenység fejlesztésének támogatását indokolja, hogy a

vadon élõ vadászható állatfajok a Föld természeti erõforrásainak pótolhatatlan

részét képezik, olyan esztétikai tudományos, kultúrális, rekreációs és

gazdasági értékek hordozói, amelyek megõrzésére a társadalomnak különös

figyelmet kell fordítania.

A vadon élõ vadászható állatfajok és élõhelyük védelme kiemelten fontos a

természet egyensúlyi állapotának megtartása szempontjából. Ez emberi

beavatkozást és anyagi ráfordításokat igényel. A támogatások körét a javaslat

úgy határozza meg, hogy az összhangban legyen a törvény céljaival. A

vadállomány megfelelõ kezeléséhez tájegységi terveket kell készíteni, melyek

meghatározzák egy-egy térség vadgazdálkodási tendenciáit, az élõhely kezelési

programot. Ugyancsak fontos a vadászati kultúra ápolásának, elterjesztésének

költségeihez való hozzájárulás, mely többek között a vadász etika betartását

segíti.

A vadgazdálkodás fejlesztését szolgáló célok megvalósítására elsõsorban a

vadászok által fizetett díjak biztosítják a fedezetet, hiszen a vadállomány

fenntartásához nekik is érdekük fûzõdik. Az Alap keretein belül történik a

trófeabírálati tevékenység finanszírozása úgy, hogy a trófeabírálatért

fizetett díjak fedezik a bírálattal járó adminisztratív és anyagi költségeket

is. A trófeabírálat a vadgazdálkodási szakszerûségének egyik kontrolja, melyen

keresztül közvetetten biztosítható a vadvédelem.

A halgazdálkodási tevékenység fejlesztését elõsegítõ támogatások

A hatályos vízügyi jogszabályok a nagy folyók és tavak tulajdonjogát állami

kezelésben tartják. Ehhez igazodik a halászati jog, mely szintén az államé. A

halászati jogért fizetett összegek elsõrendû célja, hogy az állam a

tulajdonában lévõ vizekben olyan állapotokat teremtsen, ami megakadályozza a

halak pusztulását, javítsa életterüket és életfeltételeiket.

Az állam célja továbbá az állami értékek megõrzése az orvhalászat és

orvhorgászat megakadályozása révén. Az õrzési feladatok mûszaki feltételeinek

biztosítása állami segítséggel kell hogy történjék.

Ahhoz, hogy az állam tulajdonában lévõ vizekben élõhal ne károsodjon, élõhely

rehabilitációra van szükség. A halállománynak fennmaradásához szükség van a

nemes halfajok pótlására. A beavatkozások indokoltságát a törvényjavaslat

103.§ c) pontjában foglalt támogatás célozza.

Az e fejezetben taglalt célokra elkülönített Alap bevételeit alapvetõen az

állam halászati jogának átengedéséért beszedett hozzájárulás és az állami

halász-és horgászjegyek (illeték jellegû) díja képezi.

A mezõgazdasági alapok összevonása lehetõvé teszi a Halgazdálkodási Alap

bevételeinek növelését más forrásokból.

Az agrárágazatban a szaktanácsadási tevékenység igénybevételének

elõsegítéséhez, valamint annak fejlesztéséhez nyújtott támogatások

A támogatás általános célja, hogy az agrárágazatban dolgozók gazdálkodással

összefüggõ ismereteinek bõvítéséhez nyújtson pénzügyi támogatást annak

érdekében, hogy ezáltal növekedjék a termelés biztonsága, gazdaságossága,

valamint javuljanak a piacrajutás esélyei.

Ezt a fentiekben általánosan megfogalmazott célt a javaslat egyrészt úgy

kívánja elérni, hogy a gazdálkodási problémák megoldásában magasan képzett

szakemberek szaktanácsadók állnak rendelkezésre, akiknek szolgáltatása

kedvezményes pénzügyi feltételek mellett vehetõ igénybe.

A gazdálkodók ismeretbõvítését, a "gazdaképzést" és a megváltozott

körülményekhez való jobb alkalmazkodást hivatott segíteni az iskolarendszeren

kívüli képzés, továbbképzés. Ennek leghatékonyabb módja a szaktanácsadó

igénybevétele, aki a gazdálkodókkal közvetlen kapcsolatban van, így ismeri az

ismétlõdõ problémáikat, ismeretbeli hiányosságaikat, továbbképzési programokat

szervez számukra - szükség szerint -az ágazatban elismert oktató, kutató

szakemberek bevonásával. Ez a képzés kedvezményes pénzügyi feltételek mellett

valósul meg.

A gazdálkodási ismeretek bõvítésének ugyancsak hatékony módja lehet, ha az

igen nagy kört érintõ kérdésekre a gazdálkodók különbözõ szakanyagokból,

kiadványokból kaphatnak feleletet és ezek az anyagok kedvezményes pénzügyi

feltételek mellett válnak hozzáférhetõvé.

A problémamegoldás elengedhetetlen feltétele, hogy rendelkezésre álljanak a

szükséges - lehetõleg naprakész -információk. Ennek biztosítása céljából

folyik a szaktanácsadást segítõ információs rendszer kialakítása, amelynek

adatbázisai tartalmazzák a szükséges technológiai, üzemgazdasági,

szabályozási, piaci stb. információkat. A javaslatban megfogalmazott

támogatási cél a rendszer bõvítését, karbantartását és a hozzáférés

lehetõségének elõsegítését, valamint a szaktanácsadási szolgáltatás

színvonalának emelését szolgálja.

A szaktanácsadói szolgáltatás színvonalának növelése csak akkor biztosítható,

ha támogatjuk a szaktanácsadók továbbképzését, melynek során elõsegítjük, hogy

megismerjék a legkorszerûbb üzemgazdasági, módszertani, megközelítési módokat,

"naprakész" ismeretekkel rendelkezzenek a biológiai alapokról.

A szaktanácsadói rendszer feladatának tekintjük, az adatgyûjtés és a kétoldalú

információ áramlás támogatását.

A kutatási eredmények (pl. új növény- és állatfajták, hibridek, korszerû

termeléstechnológiák, stb.) hosszú idõ után kerülnek gyakorlati alkalmazásra,

melynek egyik oka, hogy ismertetéséhez, elterjesztéséhez hiányzik a pénzügyi

fedezet. A kutatásra fordított pénzek gyorsabb megtérülése csak akkor várható,

ha az eredmények megismerhetõk, ezáltal hamarabb alkalmazzák azokat.

A nem biztosítható természeti károk gazdasági hatásának mérséklését elõsegítõ

támogatások

Az ún. katasztrófa méretû mezõgazdasági kockázatokra biztosítás nem köthetõ.

Ugyanakkor a bekövetkezõ károk olyan nagyságrendûek, amelyek a mezõgazdasági

termelõk egzisztenciáján túl egyes esetekben az exportot, illetve az országos

élelmezést is veszélyeztetik és mérséklésük központi, állami beavatkozást

igényel.

Ilyen jellegû események esetén a kormány az eddigiekben különbözõ címeken

nyújtott támogatást, melynek éves nagyságrendje 1-3 milliárd forint között

mozgott.

Nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az állam mûködõ

piacgazdaságokban is szerepet vállal a mezõgazdasági kockázatok mérséklésében.

Különösen indokolt ez a magyar mezõgazdaság esetében az átalakulás

idõszakában.

A javaslat a Mezõgazdasági Alapból nyújtható támogatásokon belül kívánja

megteremteni e katasztrófa jellegû mezõgazdasági károk mérséklésének

lehetõségét, kizárólag azokon a területeken ahol biztosítás - a károk mértéke,

bekövetkeztének bizonytalansága stb. miatt - nem köthetõ, nevezetesen

aszály, árvíz, és tavaszi fagykárok esetében.

A megoldás a károk hatásainak enyhítését megosztani javasolja oly módon, hogy

az állam évente a költségvetési törvényben meghatározott módon és mértékben

biztosítja a forrás nagyobbik részét, míg a kisebbik részét elsõsorban maguk a

mezõgazdasági termelõk vállalják. Természetesen e célra elfogadhatók különbözõ

adományok, segélyek, támogatások is.

A számítások szerint a növénytermesztési és kertészeti termékek árbevételének

egy ezreléke kerülne a vállalkozások által évente befizetésre, amely nem

jelent elviselhetetlen költségemelkedést, illetve terheket. A mezõgazdasági

termelõktõl az Alapból történõ kifizetések igénybe vehetõsége érdekében a

javaslat megkövetelné, hogy elviselhetõ mértékû általános (alap) biztosítással

rendelkezzenek, vagy önkéntes biztosítási egyesület tagjai legyenek.

A támogatási feltételek kidolgozásában, illetve az évente meghozandó

döntésekben szükségesnek tartjuk a Magyar Agrárkamara részvételét és ehhez

kapcsolódóan a mezõgazdasági termelõk részérõl a kamarai tagságot.

A cél rendelkezésére álló források 1995-ben várhatóan mintegy 300 millió

forintot érnek el. Ebbõl 200 millió forintot a költségvetés biztosít, amely

nem képezi részét a Mezõgazdasági Alap céljaira rendelkezésre álló 9 milliárd

forint támogatásnak. 1995-ben ez az összeg a számítások szerint mintegy 100

millió forint termelõi befizetéssel egészülne ki, tehát 1995-ben katasztrófa

méretû kár esetén annak mérséklésében csak korlátozott szerepet vállalhatnak.

Az Alap forrásainak feltöltése közép távon jelölhetõ ki célként a költségvetés

és a termelõk terhelésének figyelembevételével. Ez természetesen azt is

jelenti, hogy nagyobb mértékû károsodás bekövetkezése esetén közép távon

továbbra is szükséges - a károk mérséklése érdekében - központi intézkedés,

melynek forrását a költségvetés tartalékainak kialakításánál kell

meghatározni.

Záró rendelkezések

A javaslat záró rendelkezései egyrészt tartalmazzák azokat a szükséges

felhatalmazásokat, amelyek alapján a földmûvelésügyi miniszter az Alap

mûködtetését meg tudja szervezni. A záró- rendelkezésekben ezen túlmenõen

számos olyan szakmai jogszabály kerül módosításra, amely az Alap hatékony

mûködését, valamint rendelkezéseinek az agrár-szakmai joganyaggal való

összhangját biztosítják.

Az erdõtörvény módosítása egyértelmûvé teszi, hogy az önálló erdõgazdálkodás

meglétének feltételeit az erdõfelügyelõség jogosult megállapítani. E

módosítást alapvetõen az erdõbirtokossági társulatok szervezõdésének eddigi

tapasztalatai indokolták. Miután az erdõfelügyelõség határozaban állapítja meg

a feltételek meglétét, e határozat ellen az általános szabályok szerinti

jogorvoslatot lehet igénybe venni.

Az Alap vadgazdálkodási célra fordítható bevételeit bõvíti a vadvédelmi bírság

összege. A vadvédelmi bírság tényállása alapvetõen a szakszerûtlen, illetõleg

jogosulatlan vadászati tevékenységhez igazodik. A bírság mértéke pedig többek

között a trófea értékétõl is függ.

Az állattenyésztésrõl szóló törvény módosításával rendelkezni kell arról, hogy

a korábban az Állattenyésztési Alapba befizetett tenyésztési hozzájárulást,

illetõleg az állattenyésztési bírságot a Mezõgazdasági Alapba kell

teljesíteni.

Az állattenyésztési törvény szerint - többek között -állami feladatként,

költségvetési forrásból gondoskodni kell az országos adatbank létrehozásáról

és fenntartásáról, továbbá az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási

rendszerének kialakításáról és mûködtetésérõl.

Az állami költségvetési keret szûkössége miatt ezeknek a tevékenységeknek a

finanszírozása nem fedezhetõ teljes mértékben a költségvetésbõl, ezért az

Alapból adható támogatási célok között is szerepelnek. Ezzel összhangban

módosítani kell az állattenyésztési törvénynek az állami feladatok pénzügyi

fedezetére vonatkozó 43. §-át, amely az állattenyésztési adatbank, valamint az

állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakítását és

mûködtetését az állam által támogatott feladatok közé sorolja.

Új elemként került be a halászati jogi szabályozásba a halgazdálkodási bírság

intézménye, amely azokat a halászatra jogosultakat kívánja szankcióval

sújtani, akik nem tartják be a halászati jog elõírásait.

/IX. Gazdaságfejlesztési Alap/

115.-117.§-hoz

A törvény 115.§-a részletezi az Alap által ellátandó gazdaságfejlesztési

célokat, illetve feladatokat, így különösen a kereskedelemfejlesztés,

befektetésösztönzés támogatását és a külön alapból támogatott mûszaki

fejlesztés finanszírozásának elõsegítését.

A 116.§ rendelkezik az Alap forrásairól, ennek részeként a költségvetési

támogatásról és többek között a privatizációs bevételekbõl származó, a

mindenkori költségvetési törvényben megállapított összegekrõl.

A 117.§ az Alap kezelõjérõl, az Alap felhasználásával kapcsolatos döntés

elõkészítésében résztvevõk körérõl, és magáról a döntési mechanizmusról

rendelkezik.

118.-120.§-hoz

A 118.§ a felhasználás általános szabályait, beleértve a pályáztatás rendjét,

a támogatás felhasználásának egyéb feltételeinek, illetve a szerzõdésben

vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén alkalmazható szankciók körét

határozza meg.

A 119.§ a támogatásban részesíthetõ gazdálkodó és egyéb szervezetek körét,

valamint az Alap pénzeszközeinek a fõbb felhasználási területek közötti

elõzetes felosztásának rendjét szabályozza.

A 120.§ a Kormány döntésének megfelelõen lehetõvé teszi az ipari és

kereskedelmi miniszter számára, hogy az Alapból a Központi Mûszaki Fejlesztési

Alap részére mûszaki fejlesztési célra forrást átadjon.

121.-122.§-hoz

A 121. § döntõen a korábbi Kereskedelemfejlesztési Alap felhasználási jogcímei

szerinti tagolásban rögzíti az Alapból támogatandó kereskedelemfejlesztési

célokat.

A 122.§ a szerkezetátalakítási, technológiafejlesztési és a korábbi

Befektetésösztönzési Alapból "átvett" infrastrukturafejlesztési célokat

határozza meg az Alapból támogatható felhasználási jogcímekként.

123.§-hoz

A 123.§ a termelõ beruházáshoz és a hozzá kapcsolódó

infrastrukturafejlesztéshez együttesen igényelhetõ támogatás maximális

összegére kettõs korlátot állapít meg. A (2) és (3) bekezdés szabályozza,

összeghatárhoz kötötten az Alapból átmeneti idõre történõ állami tulajdoni

részesedés vásárlás feltételeit.

2. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 1-3. számú mellékletei

helyébe az alábbiak felvételét javasolja:

"1. melléklet az 1995. évi ..... törvényhez

1. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi

LXXXIII. törvény X. Fejezetéhez

A TENYÉSZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS MÉRTÉKE

Állatfaj és a képzés alapja METJ szám A tenyésztési

hozzájárulás a nettó

árbevétel %-ában

1. Exportra vagy feldolgozók részére értékesített vágóállat és állati termék:

Szarvasmarha

Tej értékesítés 93-12-02 0,5

Vágómarha értékesítés 93-12-01 0,5

Sertés

Vágósertés 93-22-01 0,4

Juh

Gyapjú 93-32-02 0,6

Vágójuh 93-32-01 0,6

Juhtej 93-32-03 0,6

Vágónyúl 93-82-04 0,2

Export eladás 93-41-03 (04, 05, 06) 0,6

Belföldi eladás 93-41-03 (04, 05, 06) 0,6

2. Naposállat:

Naposcsibe 93-51-01 0,2

Naposliba 93-53-01 0,2

Naposkacsa 93-54-01 0,2

Napospulyka 93-55-01 0,2

3. Lóverseny totalizatõr forgalmának 0,6 %-a.

Budapest, 1994. november 3.

Eleje Honlap