1
1995. évi ...... törvény
az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló
1992. évi LXXXIII. törvény,
az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény,
a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló
1993. évi XX. törvény,
valamint az ezekkel összefüggõ más
törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról
és kiegészítésérõl
Ellenjegyezte:
Dr. Bokros
Lajos
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. március 22.
1995. évi ....... törvény
az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló
1992. évi LXXXIII. törvény,
az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény,
a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló
1993. évi XX. törvény,
valamint az ezekkel összefüggõ más
törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról
és kiegészítésérõl/*
1.§
(1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII.
törvény (a továbbiakban: Alaptv.) 29.§-a (1) bekezdésének a) pontja a
következõ ah) ponttal egészül ki:
/Az Alap bevételi forrásai:
a) a jogerõsen kiszabott környezetvédelmi bírságok/
"ah) egyéb, jogszabályban meghatározott bírság"
(2) Az Alaptv. 29.§-a (1) bekezdésének d) pontja a következõ db) ponttal
egészül ki:
/Az Alap bevételi forrásai:
d) az átengedett adóbevételek/
"db) a bányajáradék törvényben meghatározott része,"
(3) Az Alaptv. 29. §-a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki és a
jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételeket - az (1) bekezdés b) pontjában
foglalt források kivételével - 100 %-ban az e törvényben meghatározottak
szerint kell felhasználni (a továbbiakban: általános felhasználású bevételek).
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételek 50 %-ban a környezetvédelmi
termékdíjakról szóló külön törvényben meghatározott, illetve a bevétel
keletkezésével
_______
* A törvényt az Országgyûlés 1995.március 21-i ülésnapján fogadta el.
összefüggõ felhasználású bevételnek (a továbbiakban: kötött
felhasználású bevétel), 50 %-ban általános felhasználású bevételnek
minõsülnek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételek esetén külön törvény, nemzetközi
szerzõdés vagy megállapodás, valamint adományozási szerzõdés, illetve a
közérdekû kötelezettségvállalást tevõ nyilatkozata a (2) bekezdésben
foglaltaktól eltérõen rendelkezhet".
2.§
Az Alaptv. 31. §-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"31. § (1) Az Alap bármely bevételi forrása felhasználható:
a) a környezet védelmét közvetlenül elõsegítõ beruházások, mûszaki
intézkedések, a környezetbarát termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos
kereskedelmi megoldások, valamint a környezetvédelmi szemlélet erõsítését
szolgáló intézkedések, akciók (a továbbiakban együtt: fejlesztések)
megvalósításához pályázat útján
aa) vissza nem térítendõ támogatás
ab) kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendõ támogatás,
ac) hitelgarancia
(továbbiakban együtt: támogatás)
nyújtására,
b) az azonnali beavatkozást igénylõ környezeti károkozás, illetve
veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek - ismert
károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - finanszírozására,
c) a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásához való hozzájárulásra.
(2) Az Alap bármely bevételének
a) legalább 75 %-át az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokra,
b) 5 %-át az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatokra tartalékot képezve,
c) fennmaradó részét az (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatokra kell
fordítani".
3.§
Az Alaptv. 32. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"32.§ A környezet védelmét közvetlenül elõsegítõ fejlesztések közé
a) a levegõtisztaság védelmét,
b) a hulladékok káros hatásainak csökkentését, hasznosítását,
ártalmatlanítását és a környezetkímélõ, hulladékszegény technológiák és
termékek bevezetését,
c) a zaj- és rezgésvédelmet,
d) a védett természeti értékek megõrzését, védett természeti területek
természetvédelmi hasznosítását,
e) a vizek mennyiségi és minõségi védelmét ezen belül a 31.§ (2) bekezdés a)
pontja szerinti támogatás legalább 20 %-a a Balaton vízminõségi védelmének
támogatását,
f) a környezetvédelem ipari hátterének kialakítását és fejlesztését, valamint
g) a környezet védelmét szolgáló nemzetközi segély-, együttmûködési és
hitelprogramok megvalósítását
szolgáló fejlesztéseken belül a tárgyévben azok tartoznak, amelyek a
Támogatási Irányelvekben (38.§) szereplõ kiemelten kezelt támogatási célok
megvalósítását szolgálják."
4.§
Az Alaptv. 33. §-ának (1) bekezdése következõ f) ponttal egészül ki és a
jelenlegi f) pont megjelölése g) pontra változik:
/(1) A 31.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok/
"f) bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok
finanszírozása"
5.§
Az Alaptv. 34.§-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A 31. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhasználást a miniszter a
költségek felmerülésekor esetenként engedélyezi.
(4) a 31. §(1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok finanszírozásáról a
miniszter dönt, és a rendelkezésre álló összeg felhasználási szabályait
rendeletben határozza meg."
6.§
Az Alaptv. 36. §-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"36. § (1) Vissza nem térítendõ támogatás adható önkormányzatnak,
közszolgáltatást végzõ többségi önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévõ
gazdasági társaságnak az önkormányzati, illetve állami tulajdonú hányad
arányában, továbbá költségvetési szervnek, alapítványnak, közalapítványnak,
közhasznú társaságnak, köztestületnek, valamint egyesületnek.
(2) A miniszter - a Támogatási Irányelvekben a kiemelten kezelt támogatási
célokhoz rendelt egyedi feltételeknek megfelelõen - gazdasági társaságnak,
egyéni vállalkozónak is adhat vissza nem térítendõ támogatást, ha ezzel
nemzetközi egyezmény teljesítését segíti elõ, illetve, ha ezzel az egész
országra kiterjedõ kormányzati, ágazati program megvalósulásához járul hozzá."
7.§
Az Alaptv. 37. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2) -
(4) bekezdés számozása (3) - (5) bekezdésre változik:
"(2) A miniszter az (1) bekezdésben megállapított mértéket meghaladó
támogatást nyújthat a Támogatási Irányelvekben meghatározott célokra és módon,
ha a támogatás a "környezetbarát termék védjegyhasználattal rendelkezõ termék"
alkalmazását szolgálja, valamint a támogatott a támogatás teljes összegét a
lakosság részére környezetvédelmi fejlesztések finanszírozása céljából
átadja."
8.§
(1) Az Alaptv. 38.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A 31. § (1) bekezdése a) pontja szerinti pályázatokra vonatkozóan - az
érintett tárcák, továbbá környezetvédelmi szervezetek ajánlásainak ismeretében
- Támogatási Irányelveket kell közzétenni a tárgyévet megelõzõ év szeptember
30. napjáig a Minisztérium hivatalos lapjában és legalább két országos
napilapban."
(2) Az Alaptv. 38.§-ának (2) bekezdés b) és c) pontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
/A Támogatási Irányelveknek tartalmazniuk kell:)
" b) ezek részarányát a támogatásra fordítható forrásokból,
c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére, a támogatás
formájára és mértékére vonatkozó, a 35-37. §-ok elõírásaihoz igazodó egyedi
feltételeket és a pályázatok értékelési szempontjait:"
9.§
Az Alaptv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A támogatásra vonatkozó szerzõdést (a továbbiakban: szerzõdés) a
minisztérium, vagy az általa megbízott pénzintézet - a miniszter által
meghatározott feltételekkel - köti meg a támogatásban részesülõvel (a
továbbiakban: kedvezményezett). A szerzõdéskötés elõfeltétele a támogatás,
továbbá a kamatok összegének megfelelõ biztosíték nyújtása a kedvezményezett
részérõl."
10.§
Az Alaptv. 48.§-a a) pontjának a helyébe a következõ rendelkezés lép:
/A Területfejlesztési Alap (továbbiakban: Alap) olyan elkülönített állami
pénzalap melynek rendeltetése/
"a) elõsegíteni az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott
területein a gazdasági alapok megerõsödését, a munkalehetõségek számának és
választékának bõvítését és megõrzését, a kedvezõtlen termõhelyi adottságú
térségek szerkezetváltását;"
11.§
Az Alaptv. 49.§-ának (1) bekezdése a következõ k) és l) ponttal egészül ki:
"k) az Alapból támogatást igénylõk által fizetett pályázati díjak,
l) az Alap tulajdoni részesedésének elidegenítésébõl származó bevételek."
12.§
Az Alaptv. 50. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"50. § Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a
továbbiakban: miniszter) rendelkezik, az Alap kezelõje a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium). A minisztérium
szerzõdést köthet az Alap kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására."
13.§
Az Alaptv. 51.§-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki és a (4)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"c) Az a) és b) pontba tartozó kedvezményezett területek fejlõdését elõsegítõ
új innovációs intézmények fejlesztéséhez kedvezõ szellemi, intézményi és
termelési háttérrel rendelkezõ térségi központok.
(4) A támogatási irányelvekrõl, valamint az (1) bekezdés szerinti
kedvezményezett területi besorolás feltételrendszerérõl a Kormány javaslata
alapján az Országgyûlés három évente határozatot hoz. Erre az esedékes év
december 31.napjáig kerüljön sor. A feltételeknek megfelelõ kedvezményezett
területek jegyzékét a Kormány minden év március 31.napjáig rendeletben
állapítja meg."
14.§
(1) Az Alaptv. 52. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló következõ fejlesztésekhez
adható az 51.§ (1) és (2) bekezdésében meghatározott kedvezményezett
területeken pályázati rendszer keretében/
" d) az agrárgazdaság szerkezet-átalakítását elõsegítõ fejlesztésekhez, a
mezõgazdasági mûvelési ágú földterületek nem mezõgazdasági célú
földhasznosításához, a falusi idegenforgalom kiépítéséhez,"
(2) Az Alaptv. 52.§-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"a) a Kormány által elfogadott, az 51. § (4) bekezdés szerinti rendeletben
kedvezményezett területet érintõ területfejlesztési programok
finanszírozásához;"
15.§
Az Alaptv. 53.§-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/Az Alappal rendelkezõ javaslata alapján - a Kormány jóváhagyásával - egyes
regionális és nemzetgazdasági szempontból kiemelkedõ jelentõségû fejlesztések
megvalósítása érdekében/
"b) a fejlesztést megvalósító társaságban az Alap terhére állami
tõkerészesedés szerezhetõ. Az Alap tulajdoni részesedésével kapcsolatos
tulajdonosi jogokat az Alap kezelõje gyakorolja azzal a feltétellel, hogy az
Alap tulajdoni részesedését a beruházás befejezését követõen a legkedvezõbb
feltételekkel 3 éven belül elidegeníti."
16.§
Az Alaptv. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
valamint a § a következõ (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:
"(4) A pályázat elbírálása során a benyújtás idõpontjában érvényes támogatási
irányelvek szerint kell eljárni. A pályázatok beadásának határidejét a Kormány
az 51. § (4) bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.
(5) A miniszter az Alap forráshiánya esetén a pályázatok befogadását és
elbírálását felfüggesztheti.
(6) A miniszter rendeletben szabályozza a pályázatok kezeléséért fizetendõ
egyszeri díjat."
17.§
Az Alaptv. 55. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"55.§ (1) A Kormány az Alapból egyes régiókra, megyékre, vagy kistérségekre
decentralizált kereteket határozhat meg.
(2) Az 52. § (1) bekezdése szerint igényelt támogatásról
a) a decentralizált keretek mértékéig - a külön törvény alapján létrehozandó -
egyes megyei területfejlesztési tanácsok,
b) a központi keret mértékéig a miniszter által kijelölt személy vezetésével a
területfejlesztési tárcaközi bizottság (a továbbiakban: bizottság)
javaslata alapján a miniszter dönt.
(3) A bizottság tagjai: az Alappal rendelkezõ miniszter, a pénzügyminiszter, a
munkaügyi miniszter, a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a
földmûvelésügyi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a
népjóléti miniszter megbízott képviselõje. A bizottság ügyrendjét maga
állapítja meg."
(4) Az 52. § (2) bekezdése szerint igényelt támogatásról a miniszter dönt."
18.§
Az Alaptv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) az 53. § (1) bekezdése szerint megítélt támogatásról az Alapot kezelõ,
vagy az általa megbízott szervezet a támogatásban részesülõvel szerzõdést
köt."
19.§
Az Alaptv. 64.§-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására, ezen
belül különösen a következõ célokra használható fel/
"d) a VA bevételeinek legalább 25 %-a vízügyi állami alapfeladatok ellátásához
nyújtott támogatásra."
20.§
(1) Az Alaptv. 65. §-át követõen a következõ VIII. Fejezettel,
Gazdaságfejlesztési Alap címmel 66-78. §-okkal egészül ki:
"VIII. Fejezet
Gazdaságfejlesztési Alap
66. §
A Gazdaságfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami
pénzalap, amelynek célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû
gazdaság- és kereskedelempolitikai célok megvalósításának elõsegítése, a
gazdaság mûszaki-technológiai színvonalának emelése, a mûszaki fejlesztés
elõsegítése, a befektetés-ösztönzés, a szerkezet-átalakítás és a
kereskedelemfejlesztés ösztönzése.
67. §
(1) Az Alap forrásai:
a) az állami költségvetésbõl nyújtott, az éves költségvetési törvényben
meghatározott összegû támogatás,
b) az Alap tárgyévet megelõzõ években képzett maradványa, ide értve az
Alaptv-ben meghatározott Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési
Alapok 1994. december 31-i pénzmaradványait, az ezen alapok korábbi
tõkekihelyezéseibõl származó tõkejövedelmeit és az állami részesedés
elidegenítésébõl származó összegeket, valamint az ezen alapok részére
teljesítendõ visszafizetéseket is,
c) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai,
d) az Alap pénzeszközeibõl származó kamatai és egyéb tõkejövedelmei,
e) az Alapból támogatást igénylõ kérelmezõ által fizetett eljárási díj,
f) az Alapból szerzett állami részesedés elidegenítésébõl származó
összeg,
g) a privatizációból származó bevételekbõl a költségvetési törvényben
megállapított összeg,
h) a külföldi és belföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek
által, valamint külföldi kormánysegélyekbõl és segélyalapokból az Alap javára
teljesített önkéntes befizetések. Az önkéntes befizetések felhasználási célját
a felajánló meghatározhatja.
(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi pénzmaradványa nem vonható
el.
68. §
(1) Az Alap felett az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban:
miniszter) rendelkezik, kezelõje az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium.
(2) Az Alap felhasználásával kapcsolatos döntési javaslatok
elõkészítésére a Belügy-, a Földmûvelésügyi-, az Ipari és Kereskedelmi-, a
Környezetvédelmi és Területfejlesztési-, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi-
, a Külügy-, a Pénzügy-, a Munkaügyi-, a Népjóléti Minisztérium, valamint az
Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Gazdasági Kamarák és az
Országos Gazdasági Érdekképviseleti Szervek képviselõibõl álló Tárcaközi
Bizottságot kell létrehozni. A Tárcaközi Bizottság elnöke a miniszter vagy az
általa kijelölt vezetõ.
(3) Jelentõsebb területi célokat szolgáló támogatások esetén a Tárcaközi
Bizottság munkájába be kell vonni az érintett helyi önkormányzatokat és az
érintett területi kamarákat.
69. §
(1) Az Alapból támogatás a kezelõ által meghirdetett pályázatok, illetve
egyéni kérelmek alapján is nyújtható.
(2) Az Alapból támogatás a már befejezett tevékenységhez nem nyújtható.
(3) A pályázat benyújtásakor külön jogszabályban meghatározott mértékû
eljárási díjat kell fizetni.
(4) A támogatás felhasználásának feltételeirõl, teljesítésérõl és
ütemezésérõl, a támogatott által vállalt kötelezettségek nem teljesítése
esetén alkalmazható szankciókról a minisztérium, illetve az erre kijelölt
szervezet szerzõdésben állapodik meg a támogatásban részesülõvel.
(5) A támogatás rendeltetésszerû és szerzõdésnek megfelelõ
felhasználásának ellenõrzésérõl a szerzõdés megkötésére kijelölt szervezet
gondoskodik.
(6) A támogatást, nem rendeltetésszerû felhasználása esetén, a jegybanki
alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamattal kell visszafizetni.
70. §
(1) Az Alapból belföldi székhelyû gazdálkodó szervezetek, költségvetési
szervek, köztestületek (Ptk. 65. §), gazdasági érdekképviseleti szervek
részesülhetnek visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatásban.
(2) Az Alapból kell fedezni az Alap kezelésével kapcsolatos költségeket.
(3) Az Alap pénzeszközeinek az egyes támogatási célok közötti elosztását
- a 68. § (2) bekezdésében írt Tárcaközi Bizottság javaslata alapján - a
miniszter határozza meg.
71. §
Az Alapból pénzeszközt a miniszter a Központi Mûszaki Fejlesztési Alap
részére átadhat.
72. §
Az Alapból az alábbi kereskedelemfejlesztési célokra adható támogatás:
a) az áru, szolgáltatás, szellemi termék külpiaci bevezetésének
elõsegítésére,
b) a külkereskedelmi tevékenységhez fûzõdõ ismeretek és információk
szervezett formában történõ átadására,
c) külföldön létesítendõ magyar érdekeltségû vállalkozások alapításának
támogatására,
d) a külföldi és hazai nemzetközi kiállítások, vásárok és szakember-
találkozók megrendezési költségeire,
e) a bel- és külföldi üzletember-delegációk külgazdasági célból történõ
kiküldetésének és meghívásának költségeire,
f) kereskedelemfejlesztéssel, befektetés-ösztönzéssel, tanácsadással,
információ-szolgáltatással foglalkozó szervezetek mûködésére,
g) országpropagandára, annak kialakításához szükséges külföldi marketing,
PR, reklámtevékenység szervezésére, kivitelezésére,
73. §
Az Alapból a következõ befektetés-ösztönzési és szerkezet-átalakítási
célokra adható támogatás:
a) korszerû technika, technológia alkalmazását elõsegítõ, elsõsorban
termelési célú beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre,
b) a korszerû technika, technológia alkalmazását elõsegítõ, elsõsorban
termelõ beruházások közmûfejlesztési hozzájárulásához,
c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokban
állami tulajdoni részesedés megszerzésére,
d) a gazdálkodó szervezetek világpiaci és az európai egységes piac
követelményeinek megfelelõ termék- vagy technológia-fejlesztésére,
e) az ipari parkok, az innovációs centrumok elõkészítési munkáira és
megvalósítására,
f) termékek külpiaci bevezetéséhez szükséges minõségbiztosítás és
tanúsítási rendszerek kiépítésére.
74. §
(1) A támogatás összege a termelõ beruházás és infrastrukturális
beruházás együttes költségeinek 20 %-áig, de legfeljebb 100 millió forintig
terjedhet. Ettõl eltérni nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû
beruházások megvalósítása esetében, kivételesen egyedi kormánydöntés alapján
lehet.
(2) Az állami tulajdonrészt a megszerzéstõl számított 3 éven belül el
kell idegeníteni.
75. §
Az Alap javára teljesített önkéntes befizetések - az adományozás
körülményeire tekintettel - közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsülnek
(Ptk. 593-596. §).
76. §
Az Alap mûködtetése során a gazdasági verseny korlátozását tiltó
jogszabályok érvényesülését biztosítva és a nemzetközi kötelezettségekkel
összhangban kell eljárni.
77. §
A Kereskedelemfejlesztési Alap és a Befektetés-ösztönzési Alap kezelõivel
kötött szerzõdések tekintetében a Gazdaságfejlesztési Alapot, illetve a
kezelésére e törvényben kijelölt Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot kell
jogutódnak tekinteni.
78. §
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben:
a) jelölje ki az Alap költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát
lebonyolító pénzintézetet,
b) állapítsa meg a 69. § (1) bekezdésében meghatározott pályázatok és
egyéni kérelmek benyújtásának feltételrendszerét, tartalmi és formai
követelményeit, az elbírálás szempontjait és az eljárás szabályait,
c) állapítsa meg a 69. § (3) bekezdésében meghatározott eljárási díj
mértékét és megfizetésének módját,
d) állapítsa meg a támogatásban részesülõvel történõ szerzõdéskötés
részletes szabályait és jelölje ki a szerzõdést megkötõ szervet."
(2) Az Alaptv. a következõ II. Résszel, ezen belül IX.-XV. Fejezettel 79-
113. §-okkal egészül ki; a jelenlegi II. Rész VIII. Fejezet vegyes és záró
rendelkezések cím megjelölése III. Rész XVI. Fejezet vegyes és záró
rendelkezések címre és a jelenlegi 66-69. §-ának számozása 114-117. §-okra,
69/A-69/B. §-ának számozása 118-119. §-okra, 70-73. §-ának számozása 120-123.
§-okra változik.
"II. Rész
IX. Fejezet
A földmûvelésügyi alapokra vonatkozó általános rendelkezések
79. §
(1) Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény 54. §-a rendelkezésével összhangban elkülönített állami
pénzalapként mûködõ Mezõgazdasági és Erdészeti Alapot hoz létre.
(2) Az agrárágazat részére a külön jogszabályokban nyújtott
támogatásokon túl további támogatás nyújtható az elkülönített állami
pénzalapként mûködõ:
a) Állattenyésztési Alapból,
b) Földvédelmi Alapból,
c) Halgazdálkodási Alapból,
d) Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból, valamint a
e) Vadgazdálkodási Alapból
(az a)-e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: földmûvelésügyi
alapok).
(3) A Mezõgazdasági Fejlesztési Alapot, valamint az Országos
Erdészeti Alapot e törvény hatálybalépésekor terhelõ kötelezettségeket a
Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból kell teljesíteni.
(4) A Mezõgazdasági Fejlesztési Alapból, valamint az Országos
Erdészeti Alapból visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást - a
támogatás igénybevételérõl szóló megállapodásban foglaltakra is
figyelemmel - a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba kell visszafizetni.
(5) Az 1992. évi LXXXVIII. törvénnyel létrehozott Állattenyésztési
Alapot, Földvédelmi Alapot, Halgazdálkodási Alapot, valamint
Vadgazdálkodási Alapot e törvény hatálybalépésekor terhelõ
kötelezettségeket folyamatosnak kell tekinteni.
(6) A 80-92. §-okban foglalt rendelkezéseket a földmûvelésügyi
alapokból nyújtott támogatások igénybevételére, elszámolására kell
alkalmazni.
80. §
(1) A földmûvelésügyi alapokból
a) csõd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló
jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, továbbá
b) egyéni vállalkozók és más magánszemélyek (az a)-b) pont alattiak a
továbbiakban együtt: igénylõ) részesülhetnek támogatásban.
(2) A földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter)
kivételesen, egyedi elbírálás alapján - biztosíték, illetve további
adatszolgáltatási kötelezettség kikötésével - a csõdeljárás alatt álló
igénylõnek is engedélyezhet támogatást.
A földmûvelésügyi alapok bevételei és képzése
81. §
(1) A földmûvelésügyi alapok bevételei:
a) a földmûvelésügyi alapok céljai megvalósításához jogszabály
alapján történõ befizetés összege;
b) a központi költségvetésben a földmûvelésügyi alapok céljai
megvalósítására meghatározott költségvetési juttatás;
c) a központi költségvetésben a privatizációs bevételbõl a
földmûvelésügyi alapok céljai megvalósítására rendelt összeg;
d) az egyes földmûvelésügyi alapoknak nyújtott segély, adomány,
illetõleg külön törvény alapján juttatott pénzeszköz, valamint az azok
javára történõ egyéb befizetés;
e) a földmûvelésügyi alapok átmenetileg le nem kötött pénzeszközeinek
pénzintézetnél történõ elhelyezésébõl származó kamat és egyéb
tõkejövedelem.
(2) A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap induló pénzállománya:
a) a Mezõgazdasági Fejlesztési Alap,
b) az Országos Erdészeti Alap,
c) a mezõgazdasági nagyüzemek szakemberellátásának támogatásáról
szóló külön jogszabály alapján a Földmûvelésügyi Minisztérium (a
továbbiakban: minisztérium) letéti számláján elkülönítetten kezelt
pénzösszeg, valamint
d) a minisztériumnál alapszerûen kezelt kutatási-fejlesztési célokat
szolgáló pénzeszközök
e törvény hatálybalépését megelõzõ nap szerinti záróállománya.
(3) A földmûvelésügyi alapok javára teljesített önkéntes befizetés -
az adományozás körülményeire tekintettel - közérdekû
kötelezettségvállalásnak minõsül.
82. §
A földmûvelésügyi alapok bevétele és év végi maradványa nem vonható
el.
A földmûvelésügyi alapokból nyújtható támogatás formái, a támogatás
elszámolása
83. §
(1) A földmûvelésügyi alapokból az egyes célokhoz adható támogatások
(a továbbiakban együtt: támogatás) formái:
a) bevételt növelõ, illetve a termelési költségeket csökkentõ
közvetlen termelõi (mûködési) támogatás;
b) éven túli lejáratú forgóeszköz-hitel kamattámogatása;
c) fejlesztési célú juttatás;
d) éven túli lejáratú beruházási hitel kamattámogatása.
(2) A támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint megbízás
alapján vagy kérelemre, normatív módon vagy pályázat alapján, illetve
elõre meghatározott feltételek (események) bekövetkezése esetén
a) végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül, vagy
b) nem végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség mellett
nyújtható.
(3) Éven túli lejáratúnak minõsül az a hitel, melynek lejárata a
háromszázhatvanöt napot meghaladja.
84. §
(1) Ha az igénylõ jogi személy vagy jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság, valamint a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI.
törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó,
a) a 83. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjai szerint végleges
juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást egyéb
bevételként köteles elszámolni;
b) a 83. § (1) bekezdés c) pontja szerint végleges juttatásként,
visszafizetési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési célú támogatást
pedig tõketartalékba (tartalékba) köteles helyezni;
c) a 83. § (2) bekezdés b) pontja szerint visszafizetési
kötelezettséggel nyújtott támogatást a kötelezettségek között kell
nyilvántartania, a törlesztést pedig a kölcsöntörlesztésre vonatkozó
szabályok szerint számolhatja el;
d) a jogtalanul igénybevett támogatás egyéb bevételként elszámolt
összegét és a kamattámogatást az egyéb ráfordítások (költségek) terhére, a
tõketartalék (tartalék) javára elszámolt összegét a tõketartaléka
(tartaléka) terhére kell visszafizetnie.
(2) Ha az igénylõ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi
XC. törvény hatálya alá tartozó, támogatásra jogosult egyéni vállalkozónak
vagy mezõgazdasági kistermelõnek minõsülõ természetes személy,
a) a fejlesztési célra adott végleges támogatás nem minõsül
bevételnek;
b) az egyéb célra adott végleges juttatást pedig a tevékenység
bevételének kell tekinteni.
c) a jogtalanul igénybevett támogatást és kamattámogatást az egyéb
ráfordítások terhére köteles visszafizetni.
(3) Ha az igénylõ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi
XC. törvény hatálya alá tartozó mezõgazdasági kistermelõnek minõsülõ
természetes személy, a végleges juttatásként kapott támogatást annak a
tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást
igénybe vette.
(4) A földmûvelésügyi alapokba történõ befizetéseket - kivéve az
adományt, az egyéb önkéntes befizetést - a befizetõ, ha a magánszemélyek
jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá tartozik, akkor
költségként, míg más esetben - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik -
egyéb ráfordításként számolhatja el. Az adomány és az egyéb önkéntes
befizetés a társasági-, valamint a magánszemélyek jövedelemadó fizetésére
vonatkozó általános szabályok szerint számolható el.
(5) A támogatás alapjának meghatározásánál - amennyiben jogszabály
másként nem rendelkezik - az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe
venni.
Rendelkezés a földmûvelésügyi alapok felhasználásáról
85. §
(1) A földmûvelésügyi alapok felhasználásáról - a (2) bekezdésben
foglaltakra is figyelemmel - a miniszter jogosult rendelkezni. A
földmûvelésügyi alapok kezelõje a minisztérium.
(2) A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ erdõterületek utáni, a
Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba történõ befizetéseket és kiadásokat
elkülönítetten kell nyilvántartani és ennek felhasználásáról a miniszter a
honvédelmi miniszterrel együtt kiadott jogszabályban foglaltaknak
megfelelõen jogosult rendelkezni.
86. §
(1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a Mezõgazdasági és
Erdészeti Alap javára biztosított költségvetési forrás erejéig a 79. § (2)
bekezdés a)-c), valamint e) pontjai szerinti elkülönített állami
pénzalapok javára ideiglenesen vagy véglegesen pénzeszközöket
átcsoportosítson.
(2) A földmûvelésügyi alapok forráshiánya esetén a miniszter a
támogatás iránti kérelem, illetõleg a pályázat befogadását, elbírálását,
továbbá a támogatás folyósítását felfüggesztheti, a már befogadott, de
forrás hiányában nem támogatható kérelmet, pályázatot az igénylõnek
visszaküldi.
(3) A földmûvelésügyi alapok pénzeszközei a mûködtetéssel, a
támogatások folyósításának, felhasználásának szakmai, illetõleg pénzügyi
ellenõrzésével, szankcionálásával és azok végrehajtásával együttjáró
kiadásokra, valamint a földmûvelésügyi alapok rendeltetésének megfelelõ
további célokra is felhasználhatók.
(4) A földmûvelésügyi alapokból a X-XIV. fejezetben említett
jogcímeken túl támogatás nyújtható az azok rendeltetéséhez kapcsolódó,
illetve azt elõsegítõ
a) kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásokhoz;
b) agrártérség-fejlesztési program kidolgozására, végrehajtására;
c) kül- és belpiaci, valamint marketing tevékenység elõsegítésére,
d) az agrárágazatban dolgozók külföldi tapasztalatszerzésére,
e) falusi idegenforgalom fejlesztéséhez is.
87. §
(1) A földmûvelésügyi alapok felhasználásával összefüggõ részletes
feltételek kialakításában - a külön törvényben foglaltakra is figyelemmel
- a Magyar Agrárkamara (a továbbiakban: kamara) az e törvényben, illetõleg
a miniszter által a földmûvelésügyi alapok egyes céljai megvalósításához
kapcsolódó részletes szabályokban meghatározottak szerint
a) közremûködhet a támogatás általános feltételeinek kialakításában,
b) adott feltételek esetén igazolhatja a támogatás igénybevételéhez
kapcsolódó egyes feltételek meglétét,
c) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi
CIV. törvényben a mezõgazdaságot ért elemi károk elhárításának céljára a
XVIII. Pénzügyminisztérium fejezetben 18.2.1 kiemelt elõirányzat szám
alatt elkülönített pénzösszegnek a kamara által a külön törvény szerint
történõ kezelésére az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
88. §
(1) A miniszter - a 86. § (3) bekezdése szerinti kifizetések
kivételével - az adott idõszakban támogatásban részesíthetõk körét, a
támogatás alapjául szolgáló jogcímet, a támogatás formáját, mértékét
jogszabályban, igénybevételének eljárási rendjét, valamint egyéb részletes
feltételeit jogszabályban, illetõleg annak alapján kiadott pályázati
felhívásban állapítja meg.
(2) A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni:
a) a pályázati kérelem benyújtására jogosultak körét, a közvetlen
támogatási célokat, a pályázati felhívást, illetõleg az egyéb pályázati
feltételeket;
b) a pályázat elbírálását követõen évente egy alkalommal a
támogatásban részesült igénylõ nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét),
valamint - a közvetlen támogatási cél megjelölésével - a támogatás
összegét is.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak a szakmai lapokban is közzétehetõk.
89. §
(1) E törvény, a támogatások részletes feltételeit meghatározó
jogszabály vagy a pályázati felhívás elõírhatja, hogy
a) a támogatást csak az igénylõk meghatározott köre veheti igénybe;
b) támogatás csak az adó-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulék-
hátralék és kamarai tagsági díj hátralék mentesség elõzetes igazolását,
illetõleg az igénylõnek az erre vonatkozó nyilatkozatát követõen vehetõ
igénybe, illetõleg folyósítható;
c) a támogatással beszerzett ingatlannak nem minõsülõ eszközre,
illetõleg annak a támogatással arányos részére - meghatározott idõre - a
Magyar Állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni,
illetõleg zálogjogot kell alapítani;
d) a támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott idõ
elõtti értékesítése esetén a támogatás arányos részét vissza kell fizetni;
e) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatás
visszafizetésének biztosítására a támogatással érintett ingatlanra a
Magyar Állam javára jelzálogjogot kell bejegyezni;
f) kamattámogatás csak pénzintézettõl, illetõleg hitelszövetkezettõl
felvett hitelek után vehetõ igénybe;
g) támogatás csak meghatározott mértékû saját forrás biztosítása
esetén vehetõ igénybe.
(2) Az (1) bekezdés c), illetõleg e) pontjai szerinti biztosítékokat
a támogatási szerzõdésben fel kell tüntetni, a támogatási szerzõdés
megkötésére feljogosított pedig jogosult a Magyar Állam nevében és javára
eljárni.
(3) A törvény alkalmazásában beruházásnak minõsül a számvitelrõl
szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti beruházás.
(4) Amennyiben e törvény tevékenység folytatásához nyújt támogatást,
a tevékenység tartalmának meghatározásánál - ha jogszabály eltérõen nem
rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal által alkalmazott, a
gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a
tevékenységek tartalmi meghatározása szerinti fogalmakat kell irányadónak
tekinteni.
A földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatás igénylése, folyósítása,
valamint felhasználásának ellenõrzése
90. §
(1) Ugyanazon cél megvalósítására - a (2) bekezdésben foglaltakra is
figyelemmel - csak egy, a II. Rész szerinti elkülönített állami
pénzalapból igényelhetõ támogatás.
(2) A földmûvelésügyi alapokból támogatásban részesített cél
megvalósításához - ha e törvény vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik -
az igénylõ más jogszabály alapján is vehet igénybe állami támogatást. Az
igénylõnek a kérelem benyújtásával egyidejûleg nyilatkoznia kell arról,
hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen összegû
állami támogatásban részesült, illetõleg állami támogatás más jogszabály
alapján történõ igénybevétele esetén - erre irányuló külön felhívás nélkül
- arról, hogy a földmûvelésügyi alapokból támogatásban részesült.
(3) Amennyiben az igénylõ a földmûvelésügyi alapokból támogatásban
részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz
igénybe állami támogatást és ennek következtében az állami támogatások
együttes értéke - figyelemmel az elõírt saját forrásra - meghaladná a cél
megvalósításához szükséges mértéket, köteles az így keletkezett többletet
- legfeljebb a földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatás mértékéig - a
földmûvelésügyi alapokba visszafizetni.
(4) Traktorok és mezõgazdasági gépek (Ipari Termékek Jegyzéke 39)
beszerzéséhez - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a földmûvelésügyi
alapokból támogatás nem igényelhetõ.
91. §
(1) A támogatás folyósításáról, felhasználásának, valamint a
támogatásra való jogosultságnak az ellenõrzésérõl, továbbá a jogtalanul
igénybevett támogatás visszafizetésével összefüggõ végrehajtásról a
miniszter gondoskodik.
(2) A miniszter jogszabályban, az ott meghatározott mértékig
felhatalmazhatja az erdõfelügyelõséget, valamint a megyei (fõvárosi)
földmûvelésügyi hivatalt a támogatási kérelemnek a miniszter nevében
történõ elbírálására, a támogatás összegének folyósítására, a támogatások
felhasználásának ellenõrzésére.
(3) A kamara a miniszter felkérésére közremûködik az (1) bekezdés
szerinti egyes feladatok ellátásában.
92. §
(1) A földmûvelésügyi alapokba kötelezõen elrendelt be- és
visszafizetések végrehajtására - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában
- az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.
(2) A földmûvelésügyi alapokból nyújtott támogatást rendeltetéstõl
eltérõ felhasználása esetén jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak
kell tekinteni, és azt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres
mértékének megfelelõ kamattal növelve kell visszafizetni. A támogatás
rendeltetéstõl eltérõ felhasználásának minõsül különösen, ha a jogosult a
támogatás igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási
szerzõdésben meghatározottaktól eltér.
X. Fejezet
Állattenyésztési Alap
93. §
Az Állattenyésztési Alap rendeltetése a gazdasági haszonállatok
tenyész- és haszonértékét növelõ genetikai fejlesztõ munka támogatása,
valamint a minõségi állati termék elõállítást szolgáló genetikai háttér
fejlesztése.
94. §
(1) A mezõgazdasági termelõ (a továbbiakban: termelõ) az
Állattenyésztési Alapba az e fejezetben foglaltak részbeni
megvalósításának elõsegítésére tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.
(2) A tenyésztési hozzájárulást az 1. mellékletben meghatározott
termékek, valamint a lóverseny totalizatõr tevékenység után, az ott
megjelölt mértékben kell teljesíteni.
(3) A tenyésztési hozzájárulás alapja:
a) a termék értékesítésébõl származó - az általános forgalmi adót nem
tartalmazó - nettó árbevétel;
b) a lóverseny totalizatõr forgalma.
(4) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény
12. §-ának (5) bekezdése szerint adózó mezõgazdasági kistermelõ
árbevételként a tenyésztési hozzájárulással csökkentett bevételt veheti
figyelembe.
(5) Aki a termék értékesítésérõl szóló számlát, egyszerûsített
számlát, számlát helyettesítõ okmányt, felvásárlást igazoló bizonylatot (a
továbbiakban: számla) kiállítja, köteles a tenyésztési hozzájárulás
összegét kiszámítani és az Állattenyésztési Alapba befizetni.
95. §
Az Állattenyésztési Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható
támogatás:
a) állatazonosítási-, állattenyésztési nyilvántartás és információs
rendszer fenntartásához, mûködtetéséhez, fejlesztéséhez való hozzájárulás;
b) a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat elvégzése, valamint a
tenyészérték megállapítása;
c) csúcsgenetikát képviselõ apaállat és szaporítóanyag beszerzése;
d) a nemzetközi és a hazai állattenyésztési kiállításokon való
részvétel és azok szervezése, szakmai kiadványok készítése;
e) a nemzetközi állattenyésztési szervezetekben, valamint
rendezvényeken a nemzeti képviselet költségeihez való hozzájárulás;
f) egyes, adott idõszakban felmerülõ tenyésztési és tenyésztés-
szervezési célok megvalósítása;
g) az elismert tenyésztõ szervezet - az állattenyésztésrõl szóló
1993. évi CXIV. törvény szerint alkalmazott - tenyésztésvezetõjének
díjazásához való hozzájárulás.
96. §
Az Állattenyésztési Alap bevételi forrásai:
a) a tenyésztési hozzájárulás összege,
b) a külön jogszabály szerint fizetendõ állattenyésztési bírság
összege,
c) az Állattenyésztési Alapból e fejezetben foglaltak alapján nem
végleges juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul
igénybevett támogatásnak a 92. § (2) bekezdése szerint visszafizetett
összege;
d) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;
e) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.
XI. Fejezet
Földvédelmi Alap
97. §
A Földvédelmi Alap rendeltetése a termelésbõl kivont termõföld
pótlása, minõségének védelme, továbbá a mezõgazdaságilag mûvelhetõ
termõterület indokolatlan csökkenésének mérséklése, valamint a termõföld
mûvelési ág változással együttjáró hasznosítási formáinak elõsegítése.
98. §
(1) A Földvédelmi Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható
támogatás:
a) a termõföld rendeltetésszerû hasznosításra való alkalmassá
tételével összefüggõ feladatok végrehajtásához, így különösen:
aa) a gyepterületek mûvelési ág változást nem eredményezõ
hasznosításra való alkalmassá tételéhez,
ab) a borvidéken vagy a bortermõ helyen a szõlõ termõhelyi
kataszterben I. és II. osztályú, tíz százalékos lejtés feletti, illetve
százötven méter tengerszint magasság feletti területnek szõlõtelepítés
céljára történõ kialakításához (pl.: teraszírozás),
ac) a birtokösszevonás lebonyolításának elõsegítéséhez, valamint
ad) a mezõgazdasági hasznosításra alkalmassá tehetõ, mûvelés alól
kivett - természetvédelem alatt nem álló - terület, valamint a jó
termõképességû, de egyébként kihasználatlan gyep újrahasznosításához való
hozzájárulás;
b) a termõföld minõségének védelmével összefüggõ feladatok
végrehajtásához, így különösen:
ba) az erodált vagy erózióra hajlamos területen a víz- és szélerózió
elleni eljárások és létesítmények megvalósításához,
bb) a másodlagosan elvizenyõsödött területek vízháztartásának
szabályozásához,
bc) a savanyú-, a szikes-, illetve a homoktalajok javításához,
bd) a talajvédelemmel összefüggõ területrendezési munkákhoz, valamint
be) környezetkímélõ talajvédelmi technológia alkalmazásához;
c) az a), b) pontban foglaltak elõkészítéséhez szükséges tervek és
költségvetés beszerzéséhez.
(2) Az (1) bekezdés a), b) pontja szerinti támogatások abban az
esetben vehetõk igénybe, ha azok a külön jogszabályban foglaltak alapján
meliorációs támogatásban nem részesülnek.
99. §
A Földvédelmi Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ földvédelmi járulék, a
földvédelmi bírság, valamint a talajvédelmi bírság összege,
b) a Földvédelmi Alapból e fejezetben foglaltak alapján nem végleges
juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett
támogatásnak a 92.§ (2) bekezdése szerint visszafizetett összege;
c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;
d) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.
XII. Fejezet
Halgazdálkodási Alap
100. §
A Halgazdálkodási Alap rendeltetése a vizek halállományának védelme,
valamint megõrzésének elõsegítése, a halállomány értékeinek fejlesztése, a
halpusztulások megelõzése és az esetleges halpusztulások következményeinek
elhárítása, továbbá a halászati és horgászati vízhasznosítással összefüggõ
egyes feladatok ellátása.
101. §
A Halgazdálkodási Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható
támogatás:
a) a természetes vizek halállománya pótlásának költségeihez;
b) a halpusztulással összefüggõ kármegelõzés, kárelhárítás, és a
halállomány rehabilitációs költségeihez;
c) a természetes vizekkel összefüggõ halgazdálkodási tudományos
vizsgálatok költségeihez;
d) a természetes vizi élõhelyek környezeti állapotának védelméhez,
javításához;
e) a nemzetközi halászati szervezetekben a nemzeti képviselet
ellátásához;
f) az állami halászjegy, illetõleg az állami horgászjegy elõállítási
és forgalmazási költségeihez
való hozzájárulás.
102. §
A Halgazdálkodási Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ állami halászjegy és
horgászjegy díja, valamint a halászatfejlesztési hozzájárulás, továbbá a
halgazdálkodási bírság összege,
b) az Alapból e fejezet alapján nem végleges juttatásként adott
támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2)
bekezdése szerint visszafizetett összege;
c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;
d) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.
XIII. Fejezet
Mezõgazdasági és Erdészeti Alap
103. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap rendeltetése:
a) a növénytermesztés és kertészet, az állattenyésztés, az
erdõgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a halászat szakágazatokban a
történelmi hagyományú, valamint más okból magas értéket képviselõ és
meglévõ növényi és állati eredetû génvagyon megõrzése, a génvagyon
felhasználásával jobb minõségû, piacképes fajok és fajták tenyésztése,
elõállítása, beszerzése, valamint a fejlesztõ tevékenység eredményét mérõ
és visszajelzõ minõsítési rendszerek bevezetése, korszerûsítése;
b) az átlagosnál gyengébb minõségû, kedvezõtlen termõhelyi adottságú
termõföldek környezetkímélõ hasznosításának, valamint a mezõgazdasági
termelésbõl élõ lakosság helyben történõ foglalkoztatásának elõsegítése;
c) kiegészítõ fejlesztési források biztosítása a hazai és külpiaci
igényekhez alkalmazkodni tudó, a hatékony és a minõségi termelés
követelményeinek megfelelõ gazdálkodás anyagi-mûszaki hátterének
megteremtéséhez;
d) az erdõk felújítása, valamint az erdõsítések pótlása, a fiatal
erdõ nevelése, az erdõ területének (mennyiségének), természeti
egyensúlyának és egészségi állapotának (minõségének) megõrzése;
e) az agrárvállalkozók gazdaságszervezési, gazdálkodási tevékeny-
ségének, továbbá a mezõgazdasági, erdõgazdálkodási, vadgazdálkodási,
halászati, valamint élelmiszeripari szaktanácsadói rendszer mûködési
feltételeinek elõsegítése.
104. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból biológiai alapok megõrzése,
fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó minõsítési rendszerek
korszerûsítése érdekében az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a növénytermesztés és a kertészet, valamint az erdõgazdálkodás
szakágazatokban:
aa) a nemzeti génvagyon részét képezõ génrezervek, a növényi eredetû
génállományok nemzetközi együttmûködésben vállalt kötelezettségek szerint
történõ összegyûjtéséhez, a fajta és vonalgyûjtemények fenntartásához és
megõrzéséhez;
ab) a szaporítások kiinduló bázisát jelentõ törzsültetvények
létesítéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez;
ac) a tájadottságoknak, valamint a környezetvédelmi szempontoknak
megfelelõ faj- és fajtaszerkezet kialakításához, a növényfajták
fenntartásához, a továbbszaporításhoz szükséges alapanyagok
elõállításához, teszteléséhez, a saját nemesítésû növényfajták, hibridek
hazai és nemzetközi megismertetéshez, az eredmények bemutatásához,
valamint azok gyakorlati hasznosításához;
ad) a magas biológiai értéket képviselõ vetõmag-, illetõleg
szaporítóanyag elõállításához, a nemesítés technológiai feltételeinek
javításához;
ae) a vetõmagvak és a szaporítóanyagok minõségtanúsítási rendszerének
korszerûsítéséhez;
af) a szaporítási célú növényi alapanyagok vírusmentesítése, valamint
e mentességének fenntartásához;
ag) a nemzetközi szakmai szervezetekben a nemzeti képviselet
költségeihez való hozzájárulásához, valamint
ah) a minõsítési tevékenység feltételeinek biztosításához,
fejlesztéséhez való hozzájárulás;
b) az állattenyésztés szakágazatban:
ba) a nemzeti génvagyon részét képezõ, õshonosságuk miatt védett
állatfajták törzsállományainak, illetve a magas genetikai értéket
képviselõ, veszélyeztetett helyzetbe került fajták állományainak
fenntartásához, megõrzéséhez;
bb) a gazdasági jelentõséggel bíró, de jelenleg piaci értéket nem
képviselõ állat, vonal-, illetõleg fajtagyûjtemények fenntartásához,
megõrzéséhez;
bc) teljesítményvizsgálathoz és törzskönyvezéshez szükséges,
beruházásnak nem minõsülõ eszközök és berendezések beszerzéséhez;
bd) a ba)-bb) pontokhoz kapcsolódó tartás-, takarmányozás-, illetõleg
tenyésztéstechnológia fejlesztéséhez, valamint
be) a minõsítési tevékenység feltételeinek biztosításához,
fejlesztéséhez való hozzájárulás;
bf) a minõségi árualap elõállítását szolgáló tenyészállat és
szaporítóanyag beszerzéséhez, valamint a tenyészállat-állomány
növeléséhez;
c) a vadgazdálkodás szakágazatban a nemzeti génvagyon részét képezõ,
a vadászható állatfajok állományainak védelméhez, illetõleg fenntartásához
való hozzájárulás;
d) a halászat szakágazatban a különleges értéket képezõ, vagy
veszélyeztetett halfajok állományának fenntartásához, valamint az ezzel
összefüggõ génbankok létesítéséhez, fenntartásához való hozzájárulás.
105. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a kedvezõtlen termõhelyi
adottságú termõföld hasznosításához az alábbi jogcímek alapján nyújtható
támogatás:
a) a mezõgazdasági földhasznosítás elõsegítéséhez való hozzájárulás
azokon a gazdasági -társadalmi szempontból elmaradott, illetve
munkanélküliséggel jelentõsen sújtott településeken, ahol a településekhez
tartozó szántó mûvelési ágú termõföld átlagos aranykorona értéke nem
haladja meg a hektáronkénti tizenhét aranykorona értéket;
b) az a) pontban foglalt feltételeknek megfelelõ településeken a
földhasznosítási szerkezet átalakításának elõsegítéséhez.
106. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a mezõgazdasági, az
erdõgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a halászati, valamint az egyes
élelmiszer-feldolgozási tevékenységek fejlesztéséhez, korszerûsítéséhez az
alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a mezõgazdasági-, erdészeti- és a halászati tevékenység
folytatásához szükséges egyes termelõberuházások megvalósításához;
b) az erdõgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges
erdõfeltárási létesítmények létesítéséhez;
c) a vadgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges egyes beruházások
megvalósításához;
d) az egyes élelmiszerfeldolgozási tevékenységek folytatásához
szükséges beruházások keretén belül:
da) a korszerû csomagolás, az energiatakarékos, valamint
környezetkímélõ élelmiszerfeldolgozási eljárások alkalmazásának
elõsegítéséhez,
db) a minõsítési-, a minõségtanúsítási rendszerek nemzetközi
normáknak megfelelõ kialakításához, valamint azok alkalmazásához szükséges
beruházások megvalósításának elõsegítéséhez;
e) az a) és c) pontokban meghatározott meglévõ, illetve létesülõ
beruházások rendeltetésszerû mûködését biztosító kiegészítõ jellegû
infrastrukturális beruházások megvalósításához, beszerzéséhez;
f) a d) pontban részletezett pályázatok alapján támogatott
beruházásokhoz tartozó infrastruktúra létrehozásához;
g) a mezõgazdasági termelés szempontjából fontos összekötõ- és
bekötõút beruházásokhoz, feltéve, ha azok a külön törvény szerint
létrehozott Útalapból is támogatásban részesülnek.
107. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból az erdõ felújítása, nevelése,
mennyiségi, illetõleg minõségi védelmének elõsegítése céljából az alábbi
jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a törvény 2. mellékletében foglalt normatív mértékek szerint az
erdõ természetes, illetõleg mesterséges felújításához, valamint a fiatal
erdõk ápolásához és neveléséhez;
b) az erdõ idõleges igénybevétele, mûvelési ágának megváltoztatása és
termelésbõl való kivonása miatt szükségessé váló erdõfelújítást pótló
erdõtelepítés költségeihez;
c) az erdõfelügyelõség javaslata alapján a miniszter által elrendelt
közérdekû erdõvédelmi munkák költségeinek fedezetéhez való hozzájárulás,
feltéve, hogy a munkák elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása miatt vált
szükségessé;
d) a nemzetközi kötelezettségekbõl eredõ, erdõvédelmi mérõ- és
megfigyelõ rendszer mûködtetéséhez;
e) az erdei természeti rendszerek, az erdõ természeti egyensúlyának
és egészségi állapotának megõrzéséhez;
f) szakirányú oktatáshoz, kutatáshoz;
g) a nemzetközi erdészeti szervezetekben a nemzeti képviselet
ellátásához;
h) az erdészeti kultúra terjesztésének költségeihez
való hozzájárulás.
108. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alapból a szaktanácsadási tevékenység
agrárágazatban történõ igénybevételének elõsegítéséhez, valamint annak
fejlesztéséhez az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:
a) a mezõgazdasági, az erdõgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a
halászati, az élelmiszer-feldolgozási tevékenységet végzõ egyéni vagy
társas vállalkozás által igénybe vett szaktanácsadás díjához;
b) a szaktanácsadó által szervezett iskolarendszeren kívüli képzés,
továbbképzés költségeihez;
c) a szaktanácsadással, a szakmai ismeretterjesztéssel, a
továbbképzéssel kapcsolatos, a gazdálkodást segítõ kiadványok
költségeihez;
d) a szaktanácsadást szolgáló infrastrukturális és informatikai
fejlesztésekhez, ideértve a Magyar Agrárkamara informatikai rendszerének
kialakításához nyújtott támogatást is;
e) a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett szaktanácsadók
továbbképzésének költségeihez;
f) az agrárgazdasággal összefüggõ szaktanácsadói tevékenység
költségeihez;
g) a kutatási eredmények gyakorlati megismeréséhez, illetõleg az
ezzel összefüggõ ismeretanyag elsajátításához
való hozzájárulás.
109. §
A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ erdõfenntartási járulék,
erdõvédelmi bírság, újraerdõsítési költség;
b) az e fejezet alapján nem végleges juttatásként adott támogatásnak,
valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2) bekezdése
szerint visszafizetett összege;
c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek.
XIV. Fejezet
Vadgazdálkodási Alap
110. §
A Vadgazdálkodási Alap az általános erdészeti és természetvédelmi
célokkal is összhangban levõ rendeltetése a vadon élõ, vadászható
állatfajok és természetes élõhelyük védelme, megõrzésének elõsegítése,
valamint a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet
feladatainak ellátása.
111. §
A Vadgazdálkodási Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható
támogatás:
a) a vadászható állatfajok természetes állománya és azok élõhelye
védelméhez, megõrzéséhez;
b) az erdõtervekkel is összhangban levõ regionális vadgazdálkodási
tervezés költségeinek fedezetéhez;
c) a trófeabírálat költségeinek fedezetéhez;
d) a miniszter által a külön jogszabályban foglaltak szerint nemzeti
értékké nyilvánított trófea után a vadászatra jogosultak kártalanításához;
e) a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet
ellátásához;
f) a vadászati kultúra elterjesztésének költségeihez;
g) a vadgazdálkodással és a vad védelmével összefüggõ tudományos
vizsgálatok költségeihez
való hozzájárulás.
112. §
A Vadgazdálkodási Alap bevételi forrásai:
a) a külön jogszabály szerint fizetendõ vadászjegy, valamint
vadászati engedély díjának, trófeabírálat díjának, továbbá a vadvédelmi
bírságnak az összege,
b) a Vadgazdálkodási Alapból nem végleges juttatásként adott
támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybevett támogatásnak a 92. § (2)
bekezdés szerint visszafizetett összege;
c) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg;
d) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek.
XV. Fejezet
Felhatalmazások
113. §
(1) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a
földmûvelésügyi alapok felhasználásának részletes szabályait rendeletben
állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben a 106. § f)
pontja szerinti beruházások támogatására - külön jogszabályban
meghatározott feltételek szerint - közös pályázatot hirdessen.
(3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg a 105. § a) pontja szerinti mezõgazdasági
földhasznosítás támogatása céljából kijelölt települések jegyzékét.
(4) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a honvédelmi
miniszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg a Mezõgazdasági és Erdészeti
Alapból a 85. § (2) bekezdése szerint elkülönítetten kezelt rész
felhasználásának, valamint a felhasználás ellenõrzésének részletes szabályait,
továbbá hogy eltérjen a külön törvény szerint fizetendõ erdõfenntartási
járulék, valamint az e törvény 2. melléklete alapján nyújtható támogatási
mértékektõl.""
21.§
Az erdõkrõl és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. tör
vény (a továbbiakban: Evt.).
Az Evt. 6.§-a (2) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Ha természetben összefüggõ olyan erdõterület kerül több személy
tulajdonába, ahol az önálló erdõgazdálkodás feltételei nem állnak fenn, az
üzemtervnek megfelelõ társult erdõgazdálkodást fenn kell tartani; a
tulajdonosok kötelesek erdõgazdálkodó szervezetet alapítani, vagy közös
képviseletükrõl más módon gondoskodni. Az önálló erdõgazdálkodás meglétének
feltételeit - a 6/A.§-ban foglaltakra is figyelemmel -az erdõfelügyelõség
határozatban állapítja meg."
22.§
Az Evt. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9.§
(1) Az erdõ mûvelési ágának megváltoztatásához, természetben való
megosztásához, termelésbõl való kivonásához, valamint más célra történõ
idõleges igénybevételéhez az erdészeti hatóság engedélye szükséges.
(2) Az erdõ mûvelési ágának megváltoztatása, az erdõ termelésbõl való
kivonása, valamint más célra történõ idõleges igénybevétele esetén az
erdõgazdálkodó köteles az igénybevett erdõnek megfelelõ értékû erdõt
létesíteni (csereerdõsítés) vagy köteles - az erdészeti hatóság határozata
alapján - a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba -a külön törvény szerint - az
erdõfelújítás és nevelés fafajtól függõ normatív támogatási mérték
kétszeresének megfelelõ összeget (újraerdõsítési költség) befizetni."
23.§
Az Evt. 34. §-a az alábbi (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3)
bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
"(3) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles
fizetni
a) a vadászatra jogosult akkor, ha a trófeás vadat szakszerûtlenül ejtik el
vagy
b) aki a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül vadászati idényen kívül
ejti el, továbbá
c) az aki a vadat jogosulatlanul ejti el.
(4) A vadvédelmi bírság mértéke:
a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a trófeabírálat eredményétõl
függõen
1. mínusz egy pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj
húsz százaléka, de legalább húszezer forint,
2. mínusz kettõ pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési
díj ötven százaléka, de legalább ötvenezer forint,
3. mínusz három pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési
díj száz százaléka, de legalább egyszázezer forint;
b) a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a trófeás vad esetében a
trófea értékétõl függõen legalább tízezer, legfeljebb egymillió forint, míg
nõivarú egyed esetében a vad fajától függõen legalább tízezer, legfeljebb
százezer forint lehet.";
24.§
Az Evt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a szarvas, dám, vaddisznó,
muflon által a mezõgazdaságban és erdõgazdálkodásban, valamint a mezei nyúl és
õz által a szõlõben, gyümölcsösben, erdõsítésben, valamint a csemetekertben
okozott kárt (a továbbiakban: vadkár), továbbá bármely hasznos vad és a
vaddisznó által a mezõgazdaságon és az erdõgazdálkodáson kívül okozott kárt."
25.§
Az Evt. XII. fejezetének címe, valamint az 1981. évi 31.törvényerejû rendelet
3.§-a által módosított 42-43.§-ainak a helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"Erdõfenntartási járulék, erdõvédelmi bírság
42.§
Az erdõgazdálkodó az erdõfelügyelõség által kitermelésre engedélyezett bruttó
fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó
gyérítések esetében a törvény mellékletében foglalt mértékek szerint
erdõfenntartási járulékot köteles a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba
fizetni.
43.§
(1) Az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján erdõvédelmi
bírságot köteles a Mezõgazdasági és Erdészeti Alapba fizetni, ha
a) erdejében engedély nélküli fakitermelés történik,
b) az erdõállomány nevelése (tisztítás, törzskiválasztó gyérítés,
növedékfokozó gyérítés) és egészségügyi termelése során a fakitermelési
engedélyben meghatározott mértéket meghaladóan, illetõleg az állomány
szerkezetét károsan befolyásoló mértékben termel ki fát,
c) ha az állomány szerkezetét és egészségi állapotát károsan befolyásoló módon
és formában hajtja végre az állománynevelést (tisztítás, gyérítés), illetve a
beavatkozás elmulasztásával kárt okoz.
d) túllépi a kitermelt erdõ felújítására az erdészeti hatóság által elõírt
határidõt,
e) az erdõ mûvelési ágát engedély nélkül változtatja meg,
f) az erdõt engedély nélkül vonja ki a termelésbõl, illetõleg veszi idõlegesen
igénybe.
(2) Az erdõvédelmi bírság mértéke:
a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az élõfa engedély nélküli,
illetõleg az engedélyezett mértéket meghaladó kitermelése esetén az
erdõfenntartási járulék tízszerese, de legalább bruttó köbméterenként ötezer
forint, elhalt fa esetén pedig bruttó köbméterenként legalább kettõezer
forint;
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben évente és hektáronként a
célállomány típus szerinti normatív támogatása befejezett értékének harminc
százaléka.
c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben hektáronként az állomány típus
szerinti erdõfelújítás normatív támogatása befejezett értékének harminc
százaléka,
d) az (1) bekezdés e) és f) pontjai szerinti esetekben a külön törvényben
meghatározottak szerint az erdõfelújítás és az erdõnevelés fejlesztési célú
normatív támogatásánál figyelembe vett mérték hatszorosa.
26.§
Az Evt. az e törvény 3.sz.mellékletével egészül ki.
27.§
Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 43. §-a helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"43.§
(1) Az állam a költségvetésbõl biztosítja a 17. § f), g), h) pontjában, a 18.
§-ban és a 16. § d), f) pontjában elõírt feladatokhoz szükséges pénzügyi
feltételeket, kivéve a 18. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésének a) és b)
pontjában írt feladatokat.
(2) A 17. § d) pontjában, 18. §-ának (1) bekezdésében, (3) bekezdésének a), b)
pontjában és a 16. § a), b), c) és e) pontjában felsorolt feladatok
ellátásához, valamint a 25. §-ban meghatározott tenyésztésvezetõ díjazásához -
az adott év költségvetésében jóváhagyott mértékig, de legalább a díjazás 30 %-
áig - az állam hozzájárul."
28.§
A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.). 52.§-a (1)
bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A termõföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot
kell a Földvédelmi Alapba fizetni."
29.§
Az Ftv. 56. §- a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A földvédelmi a bírságot a Földvédelmi Alapba kell befizetni."
30.§
A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejû rendelet (a továbbiakban:
Tvr.). 8.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"8.§
Az állam által átengedett halászati jogért a halászatra jogosultnak
halászatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, melynek alapja a vízterület
halászati értéke. A halászatfejlesztési hozzájárulás összegét a
földmûvelésügyi miniszter a halászati jog átengedésérõl szóló határozatában
állapítja meg, hektáronként és évenként száz és ezer forint keretösszegen
belül."
31.§
A Tvr. 9. §-a a következõ(3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A halászatra jogosult a halászati hatóság határozata alapján
halgazdálkodási bírságot köteles fizetni, amennyiben halászati joga a Tvr. 5.
§-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján korlátozható, illetve megvonható. A
halgazdálkodási bírság mértéke legalább az éves halászatfejlesztési
hozzájárulás összege és legfeljebb az éves halászatfejlesztési hozzájárulás
tízszeres összege."
32.§
A központi mûszaki fejlesztésrõl szóló 1988. évi XI. törvény 3.§ (1) bekezdése
a következõ g) ponttal egészül ki:
/Az Alap forrása/
"g) az Alap javára a Gazdaságfejlesztési Alapból teljesített befizetések,"
33.§
Az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény (továbbiakban: Útv.) 2.§-a a
következõ h)-i) pontokkal egészül ki:
/Az Útalap forrásai:/
"h) az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és
üzemeltetésével összefüggõ tárgyieszköz-beszerzéseket, szolgáltatásokat
terhelõ és a közútkezelõ szervek által - az általános forgalmi adóról szóló
1992. évi LXXIV. törvény alapján - visszaigényelhetõ általános forgalmi adó
összege;
i) az állami adóhatóság által feltárt és jogerõs adóhatósági
határozattal megállapított, Útalapot érintõ adóhiány, a hozzá kapcsolódó
adóbírság és késedelmi pótlék."
34. §
Az Útv.3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"3. §
(1) A 2. § a) pontja alapján a saját elõállítású üzemanyag esetén a belföldi
termelõ, a bérmunka keretében elõállított üzemanyag esetén a belföldi
termeltetõ az általa belföldön értékesített üzemanyag, valamint a saját
üzemanyag-felhasználása után, továbbá az importõr az általa behozott üzemanyag
után
a) motorbenzinek (KSH ITJ 55-13-1) esetében - az üzemanyag 15 Celsius fokhoz
tartozó térfogatát alapul véve -literenként 9,50 forintot;
b) gázolaj (KSH ITJ 55-15-1,2,9), könnyû fûtõolaj (KSH ITJ 55-16-2) és egyéb
ipari tüzelõolaj (KSH ITJ 55-16-9) esetében - az üzemanyag 15 Celsius fokhoz
tartozó térfogatát alapul véve - literenként 9,50 forintot:
c) üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz (KSH ITJ 55-11-4) esetében
kilogrammonként 12,50 forintot;
d) üzemanyag céljára szolgáló sûrített földgáz (KSH ITJ 11-3) esetében normál
köbméterenként 9,50 forintot
köteles az Útalap számára Útalap-hozzájárulás címén megfizetni.
(2) Az e törvényben meghatározott mérték szerint számított és megállapított
Útalap-hozzájárulás összegét az (1) bekezdés alapján befizetésre kötelezettek
(a továbbiakban: adózók) közül
a) a belföldi termelõ és a belföldi termeltetõ a tárgyhavi értékesítés
árbevételébõl, valamint a saját felhasználás után az Adó-és Pénzügyi
Ellenõrzési Hivatal (továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a
Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában közzétett, Útalap üzemanyag befizetési
és visszatérítési lebonyolítási számla javára köteles megállapítani és
megfizetni, a tárgyhónapot követõ hónap 15. napjáig,
b) az importõr az üzemanyag belföldi forgalom számára történõ vámkezelése
alkalmával, valamint minden olyan hatósági intézkedésnél, amelynek
eredményeként a vámárút a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell
tekinteni, a vámtartozással együtt, a vámhatóság által megjelölt számla javára
köteles megfizetni. Az Útalap-hozzájárulás összegét a vámhatóság határozattal
állapítja meg. A vámhatóság az Útalap-hozzájárulás címén havonta beszedett
összegeket egy összegben, a követõ hónap 5. napjáig átutalja az Útalap
kezelõje által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla javára.
(3) Ha az elõzõ negyedév Útalap-befizetési kötelezettsége meghaladta a 6
millió forintot, az adózónak havi elõleget kell fizetnie. Az elõleg mértéke az
elõzõ negyedév Útalap-befizetési kötelezettségének egyhatod része, amelyet az
adózó állapít meg és fizet meg a tárgyhó 28. napjáig.
(4) A 2. § b) - h) pontjában meghatározott pénzösszegeket közvetlenül az
Útalap kezelõje által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla
javára kell befizetni.
(5) A 2. § i) pontjában meghatározott együttes összeget a 3.§ (2) bekezdés a)
pontjában megjelölt számlára kell megfizetni.
(6) A 3. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából belföldi
értékesítésnek minõsül az is, ha a terméket a termelõ vagy a termeltetõ saját
kiskereskedelmi hálózatába, üzlethelyiségébe szállítja ki.
(7) E törvény 2. §-ának b) pontja alapján
a) a belföldi gépjármûvek utáni adó 50 %-a,
b) a külföldön nyilvántartott gépjármûvek utáni adó 100 %-a az Útalap
bevételét képezi.
(8) Az Útalap bevételei nem vonhatók el."
35. §
Az Útv. 4. §-ának (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:
/Az Útalap pénzeszközei az állami tulajdonban lévõ országos közutak - ideértve
azok mûtárgyait (hidak, stb.) és tartozékait -/
"f) az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével
összefüggõ tárgyieszköz-beszerzéseket, szolgáltatásokat terhelõ általános
forgalmi adó megfizetésére"
/használhatók fel/
36. §
Az Útv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) A miniszter a koncesszió útján megvalósuló országos közúthálózati
fejlesztések elõmozdítása érdekében az Útalap bevételeinek terhére
a) annak legfeljebb 20 %-os mértékéig a felvett hitelek
visszafizetésére kezességet vállalhat,
b) a koncessziós szerzõdések részeként megkötött kölcsönszerzõdés
alapján kamatfizetési kötelezettséggel terhelt, visszatérítendõ kölcsönt
nyújthat."
37. §
(1) Az Útv. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) A visszatérítésre jogosult vállalkozó a naptári évre az éves összes
kedvezményezett tevékenysége nettó árbevételének arányában állapítja meg az õt
megilletõ visszatérítést és arról a naptári évet követõ május 31-éig az
adóhatsághoz bevallást tesz. A naptári évben igénybe vett visszatérítést
elszámolja és a különbözetet eddig az idõpontig megfizeti, illetve ettõl az
idõponttól igényelheti vissza."
(2) Az Útv. 5.§-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(9) Ha a visszatérítésre jogosult vállalkozó olyan üzemanyag-mennyiség után
is visszaigényelte az Útalap-hozzájárulást, amelyre nem vált jogosulttá, az
erre esõ visszaigényelt összeget az értékesítést követõ hónap 15. napjáig az
állami adóhatóságnak köteles visszafizetni".
38. §
Az Útv. 5. §-ának (11) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
" A benyújtott visszaigénylés egyúttal adóbevallásnak minõsül."
39.§
Az Útv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az állami adóhatóság az Útalap üzemanyag befizetési és visszatérítési
lebonyolítási számla terhére teljesítheti az 5. §-ban meghatározott
visszatérítéseket. Az Útalap üzemanyag befizetési és visszatérítési
lebonyolítási számla egyenlegét - a befizetések és visszatérítések
különbözetét az esedékes visszatérítési összegek fedezetének kivételével,-
valamint a 2. § i) pontja alapján az Útalapot megilletõ pénzösszegeket az
adóhatóság az Útalap kezelõjével kötött megállapodás szerinti idõpontokban
átutalja az Útalap pénzmûveleteinek végzésével megbízott pénzintézetnél
vezetett Útalap elszámolási számla javára."
40. §
Az Útv. a 6.§-t követõen a következõ 6/A.§-sal egészül ki:
"6/A.§ (1) A belföldi termelõ, a belföldi termeltetõ és az importõr a 3.§ (1)
bekezdése alapján megállapított, általa fizetendõ Útalap hozzájárulás
összegébõl levonhatja vagy az állami adóhatóságtól visszaigényelheti az
üzemanyagot terhelõ, általa megfizetett Útalap hozzájárulást, ha az Útalap
hozzájárulással növelt áron értékesített, beszerzett üzemanyagot visszaveszi
vagy külföldre visszaszállítja (visszavásárlás, visszárú).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Útalap hozzájárulás levonhatóságának
(visszaigényelhetõségének) jogosultságát
a) az importõr által külföldre visszaszállított üzemanyag esetén az
üzemanyagnak a vámhatáron át belföldrõl külföldre történõ kiszállítását
igazoló, a vámhatóságtól kapott, a jogosult nevére szóló bizonylattal,
b) az üzemanyag belföldi termelõ vagy belföldi termeltetõ által történõ
visszavétele (visszárú) esetén a visszavételrõl kiállított bizonylattal,
valamint az Útalap hozzájárulás megfizetésérõl kiállított bizonylattal kell
igazolni
.
(3) Az Útalap hozzájárulás a vámhatósági igazolás kiállításának napját, vagy a
visszavételrõl szóló bizonylaton feltüntetett teljesítés idõpontját követõen
igényelhetõ vissza, illetve vonható le."
41. §
Az Útv. 7.§-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"7.§
(1) A Kormány az Útalap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét a
költségvetési törvénnyel összefüggésben, azzal egyidejûleg köteles évente
jóváhagyásra az Országgyûlés elé terjeszteni.
(2) Az Útalap források értékállóságának megõrzése érdekében az üzemanyag-
értékesítést és felhasználást terhelõ útalaphozzájárulás mértékét évente az
üzemanyagok fogyasztási adójának növekedési üteméhez igazodóan úgy kell
meghatározni, hogy az Útalap felvett hitelek nélkül számított (saját) forrásai
összességükben legalább a fogyasztási adóval azonos ütemben növekedjenek."
42.§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 57.§-a a következõ új
bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:
"(2) Az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásáról az alappal rendelkezõ
(miniszter) éves költségvetési beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és
a mérleget (elsõként 1994. évre vonatkozóan) könyvvizsgálóval hitelesíttetni
kell. A hitelesített beszámolót és mérleget meg kell küldeni az Állami
Számvevõszéknek.
a) A könyvvizsgálatok eredményérõl a Kormány a zárszámadás keretében
tájékoztatja az Országgyûlést.
b) A könyvvizsgálót - az Állami Számvevõszék elnökének javaslata ismeretében -
az alappal rendelkezõ (miniszter) bízza meg. A könyvvizsgálat költségeit az
alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni."
43.§
1.§ (1) A Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény (a
továbbiakban: KGA tv.) 1.§-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A Kisvállalkozói Garancia Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített
állami pénzalap, amelynek rendeltetése a kis és középvállalkozásoknak nyújtott
hitelek, illetve a részükre vállalt bankgarancia beváltása következtében õket
terhelõ kötelezettségek viszontgarantálása. Az Alap 2.§-ában foglalt
feltételeknek megfelelõ részvénytársaság kötelezettségvállalásainak 70 %-áért
viszontgaranciát vállal.
(2) A KGA tv. 2.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"2.§ (1) Az Alap olyan részvénytársaság kezességvállalásainak
viszontgarantálására vállalkozik, amely megfelel a (2) - (5) bekezdésben
foglalt feltételeknek. Az Alap és a részvénytársaság a viszontgarancia
feltételeirõl, összegérõl szerzõdésben állapodik meg.
(2) A részvénytársaság kizárólag a devizajogszabályok alapján belföldinek
minõsülõ
a) természetes személy
b) gazdasági társaság
c) közhasznú társaság
d) szövetkezet
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására az 1992. évi
XLIV. törvény alapján létrejött szervezet
(a továbbiakban: jogosult) pénzintézetekkel szembeni - hitelszerzõdésbõl és
bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ - kötelezettségeiért vállalhat készfizetõ
kezességet.
(3) A részvénytársaság alapításában - más jogi személyek mellett - a Kormány
mint alapító vesz részt.
(4) A részvénytársaság a jogosultakat a hitelszerzõdés, illetve a bankgarancia
szezõdés alapján terhelõ kötelezettségek legfeljebb 80 %-áig vállalhat
készfizetõ kezességet.
(5) A részvénytársaság által vállalt készfizetõ kezesség összege egy jogosult
esetén sem haladhatja meg a 200 millió forintot és csak 15 évnél rövidebb
lejáratú kötelezettség esetén adható. A jogosult által a teljes munkaidõben
foglalkoztatottak száma - a hitel, illetve a bankgarancia szerzõdés
megkötésének idõpontjában - nem haladhatja meg a 300 fõt, kivéve a (2)
bekezdés e) pontjában meghatározott szervezeteket."
44.§
(1) E törvény a kihirdetését követõ 8 napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) az Alaptv. 32.§-ának (2) és (3) bekezdése, a 33.§-ának (2) bekezdése, és
38.§-ának (3) bekezdése,
b) a földmûvelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény, valamint az
azt módosító 1993. évi CVI. törvény 1.§-a
c) az Alaptv. 1-8.§-ai, 17-27.§-ai, 70.§-ának (1) és (3) bekezdése,
d) a gazdasági kamarákról szóló 1994. XVI. törvény 84.§-ának (2) bekezdés b),
c) és f) pontjai,
e) az Alaptv. végrehajtásáról szóló 2/1993.(I.13.) NGKM rendelet.
f) A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV.
törvény 87.§-a.
(3) 1994. január 1-jétõl az Alaptv. 11.§-ának (1) bekezdés f) pontja.
(4) E törvény hatálybalépéséig az Útalaphozzájárulás 1994. évre vonatkozó
befizetéseire és visszatérítéseire, valamint a kapcsolódó bevallásokra az
Útalapról szóló - többször módosított - 1992. évi XXX. törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
1.sz. melléklet az 1994. évi ............. törvény VIII. Fe
jezetéhez
/1.sz. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi
LXXXIII. törvényhez/
A TENYÉSZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS MÉRTÉKE
1. Exportra vagy feldolgozók részére értékesített vágóállat és állati termék:
Állatfaj és a képzés alapja METJ szám A tenyésztési
hozzájárulás
a nettó árbevétel %-ában
Szarvasmarha
Tej értékesítés 93-12-02
0,5
Vágómarha értékesítés 93-12-01
0,5
Sertés
Vágósertés 93-22-01
0,5
Juh
Gyapjú 93-32-02
1,0
Vágójuh 93-32-01
1,0
Juhtej 93-32-03
1,0
Ló
Export eladás 93-41-03 (04, 05, 06)
0,6
Belföldi eladás 93-41-03 (04, 05, 06)
0,6
Vágónyúl 93-82-02
0,2
Méz 93-84-05
0,2
2. Naposállat:
Naposcsibe 93-51-01
0,5
Naposliba 93-53-01
0,5
Naposkacsa 93-54-01
0,5
Napospulyka 93-55-01
0,5
3. Lóverseny totalizatõr forgalmának 0,6%-a.
2.sz. melléklet az 1994. évi................törvény VIII. Fejezetéhez
/2.sz. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló LXXXIII.
törvényhez/
AZ ERDÕFELÚJITÁS ÉS ERDÕNEVELÉS FEJLESZTÉSI CÉLÚ NORMATÍV
TÁMOGATÁSÁNAK MÉRTÉKE
I. Természetes mageredetû erdõfelújítás, a talajelõkészítéssel együtt:
Készültségi fok Célállomány típus, ezer Ft./hektár
Tölgy Bükk Egyéb fafaj
1. Állomány alatti újulat 40 30 15
2. Végvágás utáni újulat 100 80 50
3. Befejezett felújítás 200 150 90
4. Befejezett ápolás az 5. éves
revízióig,esetenként 25 15 10
II.Sarj eredetû felújítások valamennyi engedélyezett fafajra:
ezer Ft/hektár
1. Folyamatban lévõ felújítás 20
2. Befejezett felújítás 30
3. Befejezett ápolás az 5. éves revízióig, esetenként 10
III. Mesterséges erdõfelújítások, talajelõkészítéssel együtt:
Készültségi fok Célállomány típus, ezer Ft./hektár
Tölgy és Bükk Cser Egyéb kem. Lágy Fenyõk
lomb lomb
a) 10 fokos és ez alatti lejtésû, géppel járható terepen:
1. Egyéves felújítás 90 50 50 60 60
2. Többéves 110 70 60 70 70
3. Befejezett 150 90 80 80 80
4. Befejezett ápolás az 5. éves
revízióig, esetenként 15 10 10 10 10
5. Tuskózásos felújítás támogatása 30
*25
* Az erdõfelügyelõség egyedi elbírálásától függõen
b) 10 fok feletti lejtésû és géppel nem járható terepen:
1. Egyéves felújítás 90 50 60 60
2. Többéves 110 80 90 80
3. Befejezett 180 100 110 100
4.Befejezett ápolás az 5. éves
revízióig 20 10 10 10
5. Padkázás támogatása 15 15 15 15
IV. Állománynevelési ( tisztítás ) támogatás:
1. Természetes mag, sarj eredetû fiatalosokban 12
ezerFt./hektár
2. Mesterséges felújítású fiatalosokban 8 ezerFt./hektár
3.sz. melléklet az 1994. évi ........... törvény VIII. Fejezetéhez
/Melléklet az 1961. évi VII. törvényhez/
AZ ERDÕFENNTARTÁSI JÁRULÉK MÉRTÉKE
Tájegység Tölgy és Bükk Akác Többi Lágy
Fenyõk
(erdõfelügyelõség: kem.lomb lomb
a továbbiakban:Ef.) fafajcsoport
Ft./bruttó m3
I.Északi- középhegység 800 250 300 300 600
-Budapesti Ef.
-Egri Ef.
-Miskolci Ef.
II. Nagyalföld 500 300 300 400 300
-Budapesti Ef.
-Debreceni Ef.
-Kecskeméti Ef.
III. Dél-Dunántúl 900 300 400 400 600
-Kaposvári Ef.
-Pécsi Ef.
IV. Nyugat-Dunántúl 950 350 400 400 700
-Szombathelyi Ef.
-Zalaegerszegi Ef.
V. Kisalföld 700 300 300 400 500
-Szombathelyi Ef.
VI. Közép-Dunántúl 800 300 400 300 500
-Budapesti Ef.
-Veszprémi Ef."
I N D O K O L Á S
Általános indoklás:
/A IV. Központi Környezetvédelmi Alap/
A Központi Környezetvédelmi Alap feladatainak és különösen forrásainak
nagy arányú bõvülése indokolja az Alap kezelésének egységesítését és a
társadalmi, kormányzati környezetvédelmi prioritásokat jobban szolgáló
felhasználási rend kialakítását. Az Alap hatékonyabb felhasználását segíti a
forráshoz kötõdõ felhasználás részleges oldása. További módosítások
szükségesek az új feladatok és források befogadásához, illetve az Alap
felhasználását a tapasztalatok alapján indokolt egyszerûsíteni.
/A VI. Területfejlesztési Alap/
Az Alapról szóló törvény módosítását részben az eddigi mûködés tapasztalatai
alapján jelentkezõ korrekciós igények, a kormányzati munkamegosztás
változásai, az elkülönített állami pénzalapok átfogó felülvizsgálata, valamint
a területpolitika elõkészítés alatt álló koncepcionális és intézményi
változásai indokolják.
A módosítások nyomán egyértelmûen rögzítésre kerül az Alappal rendelkezõ
miniszter, illetve a kezelést végzõ minisztérium felelõssége. Az elkülönített
állami pénzalapok közötti munkamegosztás racionalizálása, az átfedések
kiküszöbölése indokolja, hogy a kedvezõtlen termõhelyi adottságú földhasználók
jövedelempótló támogatása, továbbá a védett mezõgazdasági területekhez a
természeti értékek megõrzését elõsegítõ
támogatások az Alap célrendszerébõl kikerülnek, elõbbit az összevont
Mezõgazdasági Alap, utóbbit a Központi Környezetvédelmi Alap finanszírozza. Az
Alap forrásai bõvülnek az Alap tulajdoni részesedésének elidegenítésébõl,
valamint a bevezetendõ pályázati díjakból származó bevételekkel. Az Alap ez
évi likviditási problémái indokolják a pályázatok befogadásának és az
elbírálás felfüggesztésének törvényi lehetõségeit.
Igen lényeges változás, hogy a módosítás megteremti a lehetõséget az Alap
decentralizált mûködtetésére, a külön törvény alapján létrejövõ megyei
fejlesztési tanácsoknak az Alap támogatási rendszerében való közremûködésére.
Ezzel együtt a javaslat a kormányzati programok megvalósításában az eddiginél
nagyobb felelõsséget ad az Alappal rendelkezõ miniszternek.
/VII. VÍZÜGYI ALAP/
A vízgazdálkodás állami alapfeladatainak ellátása érdekében szükséges a
törvény módosítása.
A vízügyi ágazattól - a korábbi években két lépcsõben - elvont 900 MFt
költségvetési támogatást pótolja a Vízügyi Alap állami feladatokra történõ
felhasználása. Mivel az Alap bevételei egyrészt nem tervezhetõk pontosan,
másrészt a díjemelés ellenére - a gazdasági változásokkal összefüggésben -
folyamatosan csökkenõ tendenciát mutatnak, ezért a fix százalékban
meghatározott felhasználási arány azt eredményezte, hogy a csökkenõ
bevételekbõl nem lehet ellentételezni a támogatáselvonást. Így a
feladatellátás finanszírozásához minimumérték meghatározása szükséges.
A javaslat nem módosítja a céltámogatási rendszer keretében törvény szerint
felhasználható támogatás mértékét.
/VIII. MEZÕGAZDASÁGI ALAP/
Az elkülönített pénzalapként mûködõ földmûvelésügyi alapok, úgymint az
Állattenyésztési Alap, a Földvédelmi Alap, a Halgazdálkodási Alap, a
Mezõgazdasági Fejlesztési Alap, az Országos Erdészeti Alap és a
Vadgazdálkodási Alap összevonásával, valamint néhány egyéb pénzeszköz
átcsoportosításával a javaslat egységes Mezõgazdasági Alapot hoz létre.
Az összevonás célja, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának
hatékonyságának növelése. A tervezet e követelménynek egyrészt a pénzeszközök
átcsoportosítására vonatkozó rendelkezésekkel, másrészt az igényjogosultság
feltételeinek pontosabb meghatározásával tesz eleget.
Figyelemmel a kamarai szervezõdésre, a törvényjavaslat meghatározza a
köztestületként létrejövõ Magyar Agrárkamarának az Alap kezelésével
kapcsolatos jogosítványait. Elsõ lépcsõben január 1-jével a Magyar Agrárkamara
közremûködõi jogosítványai erõsödnének, 1995. július 1-jével pedig a nem
biztosítható természeti károk gazdasági hatásainak mérséklése keretén belül
már olyan érdemi jogosítványokkal rendelkezne, amely hosszú távon megteremti
annak a lehetõségét, hogy a Magyar Agrárkamara a támogatási mechanizmus
mûködtetésében meghatározó szerepet játszon.
Az elkülönítetten kezelt hat földmûvelésügyi alap gazdálkodói befizetésekbõl
származó pénzeszközöket is felhasznált a támogatási célok megvalósítására. Az
érintett gazdálkodói körnek változatlanul az az igénye, hogy e bevételek
esetében is garanciát kapjanak arra, hogy az egységes alapba befizetésre
kerülõ pénzeszközöket elsõsorban a befizetõ gazdálkodói körnek juttassák
vissza. A javaslat ennek az igénynek úgy tesz eleget, hogy az egyes
fejezetekben részletesen felsorolja azokat a bevételeket, amelyeket az Alapot
kezelõ csak a földmûvelésügyi miniszter arra a célra használhat fel, amelyre a
befizetés történt (ez az alap összes bevételeinek kb. 25-30 százaléka). A
bevételekkel a miniszter a törvény keretei között önállóan rendelkezik.
Figyelemmel azonban az Alap pénzkezelésének sajátosságaira szükséges, hogy a
földmûvelésügyi miniszter felhatalmazást kapjon az úgynevezett "védett"
bevételek átmeneti átcsoportosítására. Ilyen eset fordulhat elõ pl. akkor,
amikor az Alap havi ütemezés szerinti költségvetési pénzellátmánya a
gazdaságilag indokolt kifizetések teljesítését akadályozza.
A törvényjavaslat szakmai rendelkezései (támogatási célok) alapvetõen a
korábban elkülönített hat állami pénzalap célrendszerét tükrözik. Új
támogatási célként került be a javaslatba a nem biztosítható természeti károk
gazdasági hatásainak mérséklése és a kedvezõtlen termõhelyi adottságú
termõföldeken való földhasznosítás támogatásának elõsegítése.
A törvényjavaslat záró rendelkezései azokat a szakmai és jogtechnikai jellegû
törvénymódosításokat tartalmazzák, amelyek az alap összevonásával
összefüggésben merülnek fel.
A javaslatot a különbözõ érdekképviseleti és szakmai szervezetek
véleményezték. Az Alapok összevonásával kapcsolatosan az érdekképviseleti
álláspontok megosztottak. Az észrevételekben az ún. "önjáró", azaz saját
bevételekkel gazdálkodó pénzalapok (Állattenyésztési, Vadászati, Halászati)
összevonását vitatták.
Felvetõdött olyan javaslat is, amely az Alap feletti rendelkezési jogot nem
köztestületnek, hanem egyesületi formában mûködõ szervezetnek kívánta volna
átadni. Ez utóbbi véleményt azért nem lehetett elfogadni, mivel állami
feladatot csak köztestületi formában mûködõ szervezetnek lehet átadni. E
feltételnek azonban jelenleg az 1995. január 1. után megalakuló Magyar
Agrárkamara felel meg.
Az 1995. évi központi költségvetésben az egységes Mezõgazdasági Alap
támogatására 9 milliárd forintot irányoztak elõ. Ezen túlmenõen 1995.évben a
földmûvelésügyi alapok jogutódja mentesülne 3 milliárd forint tartozásnak a
Távközlési Alap javára történõ visszafizetése alól. E mentesítés is lényegében
az Alap forrásainak a bõvülését eredményezi.
/IX. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ALAP/
A kormány döntött a Gazdaságfejlesztési Alap 1995. január 1-jével történõ
létrehozásáról, a Kereskedelemfejlesztési és a Befektetésösztönzési Alap
egyidejû megszüntetése mellett. A döntéssel, amely tartalmilag a "jogelõd"
Alapok összevonását jelenti, lehetõvé válik a feladatok, a rendelkezésre álló
pénzeszközök és az ágazatpolitikai célok összehangolása, valamint a források
koncentrálása és integrált kezelése révén egységes támogatási rendszer,
hatékony és átlátható mûködési, döntési mechanizmus kialakítása.
Az Alap a gazdaság teljes fejlõdési folyamatának, a projektek megvalósulásának
különbözõ, egymást követõ fázisaiban vehetõ igénybe. Az összetett
célrendszerbõl adódóan támogatást nyújt a befektetésöszönzéstõl
(infrastruktúra fejlesztés) a szerkezetátalakításon keresztül egészen a
termék piaci elhelyezéséig (exportösztönzés, minõségbiztosítás).
Az Alap szabályozása lehetõséget biztosít az ipari és kereskedelmi
miniszternek a gazdaságpolitikai prioritásoknak megfelelõen az egyes
felhasználási célok közötti forrásátcsoportosításra, és a kormány döntése
alapján a KMÜFA részére történõ pénzeszköz átadására is.
Részletes indoklás:
/IV. Központi Környezetvédelmi Alap/
1.§-hoz
A Törvény 29. § (1) bekezdésének kiegészítését az Alap bevételi
forrásainak bõvítése indokolja.
A 29. § új (2) bekezdéssel történõ kiegészítését az Alap
bírságbevételekbõl képzõdõ, általános forrásának szûkössége tette szükségessé.
A termékdíjjal kapcsolatos módosítás ennek a forrásnak szélesebb körben
történõ felhasználását teszi lehetõvé. A forráshoz kötõdõ felhasználás - az
üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja és a még elfogadás elõtt álló
termékdíjas törvények esetében is - 50 % lehet.
A nemzetközi szerzõdésekben, adományozási szerzõdésekben foglalt
források bevonására vonatkozó módosítás az eddig több helyen lévõ
rendelkezéseket egységesen foglalja össze.
2.§-hoz
A módosítás tovább egységesíti az Alap szabályozását, részben azzal,
hogy a támogatás egyik formájaként - a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelõen
-kezeli a hitelgaranciát; továbbá általánossá teszi a pályázati úton adható
támogatás, a környezeti kárelhárítás, a közcélú környezetvédelmi feladatok
megoszlását a bevételekbõl.
3.§-hoz
A módosítás lehetõséget nyújt a Támogatási Irányelvekben szereplõ célok
kiemelt kezelésére.
4.§-hoz
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. végrehajtásáról szóló
115/1993. (VIII.12.) Kormány rendelet a bányavállalkozókra át nem hárítható
(elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozását a közcélú környezetvédelmi
feladatok közé sorolja. Ennek értelmében került kiegészítésre az új f) ponttal
a közcélú környezetvédelmi feladatok felsorolása.
5.§-hoz
A törvény rendelkezései közül hiányoztak a 31. § (1) bekezdésének b)
és c) pontjára vonatkozó fontos felhasználási szabályok. Az egységesítés
érdekében vált szükségessé a rendelkezések törvényben való rögzítése.
6.§-hoz
A törvény korábbi szövege a "nyereségérdekelt tevékenység" fogalmához
kötötte a vissza nem térítendõ támogatás nyújtását. Ennek a gyakorlatban
történõ alkalmazása nehézségeket okozott. Ennek kiküszöbölésére a jelenlegi
javaslat a vissza nem térítendõ támogatást szervezeti formához köti. Nem zárja
ki más gazdálkodó szervezetek vissza nem térítendõ támogatásban való
részesítését abban az esetben, ha a támogatási cél nemzetközi szerzõdés
megvalósítását segíti elõ, illetve az egész országra kiterjedõ ágazati
program megvalósulásához járul hozzá.
7.§-hoz
A 37. § (2) pontja lehetõséget nyújt a környezetbarát termékek,
illetve a lakosság közvetlen fejlesztésének a 37. § (l) pontban meghatározott
mértéken túli támogatására.
8.§-hoz
Az éves Támogatási Irányelveket az elõzõ év tapasztalatainak
birtokában lehet megfelelõen elkészíteni. Ennek keretében elemezni kell, hogy
milyen pályázatok érkeztek be az egyes kiemelt célokhoz, azokból milyen több
éves kötelezettség-vállalás történt. Erre csak az év utolsó harmadában van
lehetõség.
9.§-hoz
A javasolt kisebb módosítás biztosítja az összhangot a miniszternek az
Alap kezelésében való felelõssége és az Alap által vállalt kötelezettségek
között.
/VI. Területfejlesztési Alap/
10.§-hoz
Az alapok közötti párhuzamosságok megszüntetése miatt, a racionális
földhasznosítás törlésre kerül, mivel a Mezõgazdasági Alap célrendszerével
átfed:
11.§-hoz
A források kiegészítését az új bevételek megjelenése indokolja.
12.§-hoz
A módosítás egyértelmûen rögzíti az Alappal való rendelkezés, illetve
az Alap kezelésével kapcsolatos felelõsséget.
13.§-hoz
A támogatási irányelvekrõl, valamint a kedvezményezett területek
feltételrendszerérõl szóló országgyûlési határozatról a Kormány nyújtja be
javaslatát az Országgyûlés elé, ezért célszerûbb az elõkészítõ minisztérium
helyett a Kormány szerepeltetése a szövegben.
14.§-hoz
A kedvezõtlen mezõgazdasági adottságú településeken a mezõgazdasági
célú földhasznosításhoz az agrárgazdálkodás 1995. évi szabályozórendszerérõl
kidolgozott elõterjesztés szerint a földalapú támogatás átkerül a
Mezõgazdasági Alapba. Ez indokolta a törvény szövegébõl a kedvezõtlen
mezõgazdasági adottságú településeken a mezõgazdasági célú földhasznosítás
támogatásának elhagyását. Az alapok közötti átfedések kiküszöbölését szolgálja
a "védett és védelemre tervezett mezõgazdaságilag hasznosítható területeken a
természeti értékek megõrzését elõsegítõ beruházások" elhagyása, mivel a cél a
Központi Környezetvédelmi Alap céljai között is szerepel.
Az 52. § (2) a) pontja tekintetében a törvény eredeti szövege
indokolatlanul beszûkíti a Kormány és a megyei területfejlesztési tanácsok
mozgásterét a területfejlesztési programok kialakításánál. A javaslat nem ad
szabad kezet az alappal rendelkezõknek, mivel az 51. § (3) pont rögzíti, hogy
a kedvezményezett területeken kívül esõ települések fejlesztései csak abban az
esetben részesíthetõk a támogatásban, ha azok megvalósítása bizonyíthatóan a
kedvezményezett területek érdekében is szükséges.
A bekezdések számozásának változtatását az indokolja, hogy az 1994.
évi XIV. törvény az 52. § (4) bekezdést már korábban hatályon kívül helyezte.
15.§-hoz
Az Alap bevételeinek védelme érdekében indokolttá vált rögzíteni az
elidegenítésre rendelkezésre álló idõ kezdetét - mivel korábban
szerzõdéskötés, beruházás kezdete vagy befejezése nem volt rögzítve -, illetve
a legkedvezõbb feltételek szerinti értékesítést.
16.§-hoz
Az Alap mûködése és a felhasználás részletes szabályainak kidolgozása
során visszatérõ probléma volt a törvény korábbi fogalmazása, amelynek a
gyakorlatban csak nehezen lehet érvényt szerezni. Tekintettel az Alap pénzügyi
kereteinek korlátozottságára, valamint a pályázat benyújtásától a támogatási
szerzõdés megkötéséig tartó idõre, a benyújtási határidõ megállapításának a
jogát célszerûnek tartjuk a Kormány hatáskörébe telepíteni. A jelenlegi
gyakorlat azt mutatja, hogy a három évente változó támogatási irányelvek és
besorolási feltételrendszer miatt a különbözõ besorolási kategóriákba kerülõ
települések számára adott esetben eltérõ benyújtási határidõ megállapítása
célszerû. Az alap mûködésében elõfordulhatnak likviditási problémák, ezért
indokolt a pályázatok befogadásának és az elbírálás felfüggesztésének
törvénybe iktatása. Erre a folyamatos beadási határidõ törlése adott
lehetõséget.
17.§-hoz
A módosítás megteremti a lehetõséget a Területfejlesztési Alap
decentralizált mûködtetésére, a módosított önkormányzati törvény és a késõbb
elfogadásra kerülõ Területfejlesztési törvény alapján létrejövõ, megyei
területfejlesztési tanácsoknak az Alap támogatási rendszerében való
közremûködésére. A tárcaközi bizottság összetételének módosítását a
kormányzati munkamegosztás változásai indokolják. A területfejlesztési
kormányzati programok támogatásában bõvül az Alappal rendelkezõ miniszter
döntési lehetõsége és felelõssége.
18.§-hoz
Az Alap kezelõjének megváltozása tette szükségessé a támogatási szerzõdés
megkötésére jogosultak meghatározását is.
/VIII. Mezõgazdasági Alap/
A Mezõgazdasági Alap létrehozásáról szóló rendelkezést követõen kerültek
meghatározásra az alapból támogatandó általános célok. A javaslat rendszerében
az általános célok egyben egy-egy fejezetét is jelentik. E kodifikációs
technikával a támogatási prioritások megfogalmazásával egyidejûleg az Alap
egyes bevételeit e célok megvalósításához lehetett rendelni. Az Alap egyes, a
törvény fejezeteiben külön is megjelölt bevételei ún. "védett" bevételekké
válnak. Ez a védettség annyit jelent, hogy a földmûvelésügyi miniszter az így
befolyt és elkülönítetten kezelt bevételeket kizárólag az adott fejezetben
megjelölt célokra használhatja. A javaslat nem zárja ki azonban, hogy az egyes
fejezetekben foglalt célok megvalósítására a miniszter saját hatáskörben az
alap ún. nem védett bevételei közül (68.§ (3) bekezdés b)-f) pontok) az egyes
felhasználási célokra forrást biztosítson.
A bevételek elõzõekben említett védettsége azt jelenti, hogy a törvényben
meghatározott feltételek szerint a miniszter csak visszapótlási
kötelezettséggel rendelheti el azok ideiglenes átcsoportosítását.
A javaslat tételesen meghatározza az alap bevételi forrásait. Ezek két részbõl
tevõdnek össze: a korábban elkülönült állami pénzalapok 1994. évi összevont
záróállományából, valamint a javaslat 68.§ (3) bekezdésében felsorolt egyéb
bevételeibõl. Az egyes elkülönített állami pénzalapok záróállományában meglevõ
pénzösszegeket a 68.§ (2) bekezdése szerint az egyes támogatási célokra kell
elkülöníteni, így azok a javaslat egyes fejezeteiben külön meghatározottak
szerint szintén az ún. "védett" bevételek kategóriájába tartoznak.
A javaslat általános jelleggel határozza meg az alapból nyújtható támogatások
formáit. Az egyes célok megvalósításához kapcsolódó konkrét támogatási
formákról, valamint a támogatás alapjául szolgáló jogcímekrõl, a támogatás
mértékérõl, az igyénybevétel eljárási rendjérõl, valamint az egyéb
feltételekrõl a miniszter jogszabályban rendelkezik.
Az államháztartási törvény értelmében elkülönített állami pénzalap esetében
meg kell jelölni az alapot kezelõ minisztert. A Mezõgazdasági Alappal a
földmûvelésügyi miniszter jogosult rendelkezni. A szabályozás egyértelmûen
elválasztja az Alap feletti döntéselõkészítési folyamatot az Alap pénzeszközei
feletti döntés meghozatalától. A különbözõ érdekképviseleti szervezetek
részérõl a javaslat egyeztetése alkalmával az egyetértési jogot is magában
foglaló közremûködés lehetõségének törvényi szintû biztosítása fogalmazódott
meg. Mivel ez a lehetõség ellentétes lenne az államháztartási törvényben is
rendezett döntéshozatali mechanizmussal, így e javaslatokat nem lehet
elfogadni. Az érdekképviseleti szervezetek az Alap végrehajtásához kapcsolódó
jogszabályok elõkészítése során a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI.
törvény 64. §-ában szabályozott keretek között vehetnek részt.
A javaslat külön szabályozza a Magyar Agrárkamara közremûködését az alap
pénzeszközeinek felhasználása során. A javaslat a Magyar Agrárkamara számára
biztosítja a támogatási feltételek kialakításában való közremûködést, a
támogatás igénybevételéhez kapcsolódó egyes feltételek megléte igazolásának,
valamint a támogatási kérelmek elõzetes véleményezésének lehetõségét.
A javaslat 76. §-a sorolja föl azokat az agrárpolitikai eszközöket, amelyek
konkrét megfogalmazására az egyes támogatási célokhoz kapcsolódó
jogszabályokban, illetõleg pályázati feltételekben kerül sor.
Az agrártámogatás-politikának alapvetõen két szempontrendszerre kell
támaszkodnia: nem általában az agrárgazdaságot kell támogatni, hanem annak
csak a kiemelten fontos területeire kell összpontosítani a rendelkezésre álló,
és korlátozott mértékû forrásokat. A támogatáspolitika másik eleme az a
konkrét eszközrendszer, amelyek összehangolt alkalmazásával a célok hatékony
megvalósítását elõ lehet segíteni.
Ez utóbbi szempontrendszerrel összefüggésben az érdekképviseletek egy részérõl
észrevételként foglamazódott meg, hogy e korlátozások törvényi elõírása
szükségtelen, és a támogatási mechanizmust alapvetõen normatív rendszerre
kellene alapozni. Nem vitatva e javaslatban levõ kedvezõ elemeket, a
támogatáspolitika kialakításánál figyelemmel kell lenni a rendelkezésre álló
korlátozott pénzügyi keretekre. Amennyiben ezt a megközelítést elfogadjuk, úgy
már indokolt hogy törvényi szinten szabályozzuk azokat a prioritásokat,
amelyek alapján a korlátozottan rendelkezésre álló források igénybevételi
lehetõségét meghatározott rendszer szerint korlátozzák, mely szabályok az
agárpolitika szerves részét képezik. Az alapot kezelõ miniszter szakmai és
politikai felelõsséggel tartozik azért, hogy a rendelkezésre álló forrásokat
az egyes célok megvalósítása érdekében a lehetõ leghatékonyabban használja
fel. Ehhez a javaslat a megfelelõ törvényi kereteket biztosítja, egyrészt a
támogatási célok és feltételek meghatározásával, másrészt a kötelezõ
nyilvánosság elõírásával. (75. § (2) bekezdés).
A biológiai alapok megõrzését, fejlesztését, valamint az ehhez kapcsolódó
minõsítési rendszerek korszerûsítését elõsegítõ támogatások
Nemzetgazdasági érdek a jó minõségû, piacképes (exportképes) növény- és
állatfajok-fajták elõállítása érdekében a magas genetikai értéket képviselõ
génbankok, növényi és állati eredetû génvagyon fenntartása.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás szükségessé teszi az újonnan elõállított
növényfajták és állatfajok érték- és teljesítménymérõ, minõsítõ rendszerének
bevezetését és folyamatos korszerûsítését.
A növénytermesztési, kertészeti és erdészeti alágazatokban a nemzeti génvagyon
folyamatos gyûjtése, fenntartása és megõrzése egyrészt nemzetközi
együttmûködésben vállalt kötelezettség, másrészt a szaporítóanyagok
elõállítását biztosító alany és nemes szemzõhajtást termõ törzsültetvények
fenntartását, fejlesztését jelenti.
Az ország területén a nagy- és kisgazdaságok számára a környezeti
adottságoknak megfelelõ faj- és fajtaszerkezet kialakításához biztosítani
szükséges a magas biológiai értéket képviselõ, minõségtanúsítási
bizonyítvánnyal rendelkezõ, alapvetõen vírusmentes vetõmagot és
szaporítóanyagot, valamint a bemutatáshoz szükséges referencia-üzemeket.
Folyamatosan szükséges korszerûsíteni a vetõmagvak, szaporítóanyagok
minõségtanúsítási rendszerét.
A védett õshonos fajták, a magas genetikai értéket képviselõ, veszélyeztetett
helyzetbe került fajták, továbbá, a gazdasági jelentõséggel bíró, de jelenleg
piaci értéket nem képviselõ állat, vonal-, illetõleg fajtagyûjtemények nemzeti
értéket képviselnek, és olyan génbázist jelentenek, amelyek a piac változó
igényeihez alkalmazkodva újból mobilizálhatók.
A törzstenyészetek és csúcsgenetikai értéket képviselõ génállományok a
genetikai fejlesztések kiinduló bázisai szintén nemzeti értéket képviselnek,
ezért megkülönböztetett védelmet kell számukra biztosítani.
A genetikai értékek fenntartásának, megõrzésének és fejlesztésének feltétele,
a tenyésztõi munkához szükséges eszközök biztosítása (törzskönyvezés,
teljesítményvizsgálat, minõsítés), illetve a szükséges tartástechnológiai és
tenyésztéstechnológiai feltételek megteremtése.
A védett õshonos fajtákról, továbbá a magas genetikai értéket képviselõ,
veszélyeztetett helyzetbe került fajták fenntartásáról és védelmérõl az
állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény rendelkezik.
A Kárpát-medencében különleges genetikai értéket képviselõ vadállomány
megõrzése, fennmaradásának biztosítása, támogatása, nemzetközi és export célok
miatt feltétlenül szükséges.
A halászati génmegõrzés támogatása a különleges és veszélyeztetett halfajok
megfelelõ mennyiségben történõ megõrzése, a génbankok fenntartása a biológiai
egyensúly visszaállítása és biztosítása érdekében szükséges.
Az állattenyésztés genetikai hátterének fejlesztését elõsegítõ támogatások
Az Alapból az állattenyésztés genetikai háttere fejlesztésének támogatására
elkülönített rész rendeltetése a gazdasági haszonállatok tenyész- és
haszonértékét növelõ genetikai fejlesztõ munka támogatása, valamint a minõségi
állati termék elõállítást szolgáló genetikai háttér fejlesztése.
Hazánkban az 1940. évi XIII. törvénycikkben már létrehozták, illetve
elrendelték az állattenyésztési alapok javára történõ befizetést, és
meghatározták az így befizetett pénzeszközök felhasználási módját. Ez a
rendszer néhány évi mûködés után megszûnt, a tenyésztés és tenyésztésszervezés
támogatása a késõbbiekben költségvetésbõl történt.
Az elmúlt évek költségvetési megszorításai miatt újból szükségessé vált a
fejlett állattenyésztéssel rendelkezõ országok tapasztalatainak
felhasználásával a korábbihoz hasonló rendszer visszaállítása, illetve
mûködtetése.
Az Állattenyésztési Alap korábban olyan önfenntartó alapként mûködött, melynek
alapvetõ forrása az állati termék elõállítók által befizetett hozzájárulás. A
Mezõgazdasági Alap jelenlegi rendszerében az így befolyt pénzeszközöket a
földmûvelésügyi miniszter elkülönítetten kezeli és elsõsorban az
állattenyésztés genetikai hátterének fejlesztésére fordítja. Az alap a
tenyésztés sajátosságából adódó tenyésztési többletráfordítások részbeni
finanszírozását teszi lehetõvé, melynek haszonélvezõi közvetlenül a
tenyésztõk, de - a magas genetikai értéket képviselõ tenyészállatok és
szaporítóanyagok használata révén - közvetve az egész árutermelõ ágazat.
A tenyésztési hozzájárulás bevezetésével biztosítható a folyamatos genetikai
fejlesztés, és az egyre magasabb minõségi követelményeket támasztó belföldi és
külföldi (export) piac kielégítése, a gazdaságos és hatékony állati
termékelõállítás.
Az állattenyésztésrõl szóló 1993 évi CXIV. törvény rendelkezik a tenyésztési
hozzájárulásról, amely szerint a mezõgazdasági termelõ külön jogszabályban
meghatározott termékek és tevékenység után, az ott meghatározott mértékben és
célra -a Mezõgazdasági Alapba tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.
Az Alapból nyújtható támogatás céljai felölelik a tenyésztés és
tenyésztésszervezés legfontosabb területeit és lehetõvé teszik a
tenyésztésszervezési struktúra módosításához kapcsolódóan a különleges
tenyésztési és tenyésztésszervezési célok megvalósítását, összhangban az
állattenyésztési törvénnyel.
A támogatásokat a tenyésztõk normatív és pályázatos úton vehetik igénybe a
tenyésztési céltól függõen.
A termõföld mennyiségi és minõségi védelmét elõsegítõ támogatások
A termõföld mással nem pótolható, folytonosan megújuló természeti
erõforrásunk, melynek védelme elsõrendû feladat. Ezt segíti elõ a javaslat,
amikor az Alapból a termõföld mennyiségi és minõségi védelméhez egyaránt
biztosítja a támogatás lehetõségét.
A javaslat 88. § (1) bekezdés a) pontja a termõföld mennyiségi, míg b) pontja
a termõföld minõségi védelmével összefüggésben határozza meg a támogatható
célokat.
A mennyiségi védelem keretében támogatás nyújtható az évek óta hasznosítatlan
gyep-területek mûvelési ág változtatás nélküli felújításához és ezen keresztül
a termõföldek okszerû hasznosításához, így a kialakult állapotok jobb
kihasználásához. Támogatás adható továbbá a kiváló termõhelyi adottságokkal
rendelkezõ, de telepítésre csak igen magas költséggel alkalmassá tehetõ
szõlõtermõ területek kialakításához. Ennek hiányában ugyanis a minõségileg
gyengébb termést produkáló, de kisebb költséget igénylõ telepítések kerülnének
túlsúlyba. A termõföldek mennyiségi védelme kapcsán ugyancsak támogathatók az
önkéntes földcserék, melyek a jelenleg rendkívül széttagolt birtokszerkezet -
okszerû hasznosításhoz elengedhetetlen - koncentrációját segítik elõ. A
beruházások kapcsán a termelésbõl óhatatlanul kiesõ területek pótlását pedig a
mûvelés alól kivett területek és a kihasználatlan gyepterületek ismételt
mûvelésbe vonása segíti elõ.
A termõföldek minõségi védelme kapcsán a törvényjavaslat figyelembe veszi,
hogy a mezõgazdasági terület mintegy 60 %-án érvényesülnek az eredményes
gazdálkodás szempontjából káros természeti hatások és kedvezõtlen
talajtulajdonságok: szél- és vízerózió, másodlagos elvizenyõsödés, káros
talajsavanyúság, szikesedés, stb.
Annak érdekében, hogy a beavatkozások a termõtalajban ne okozzanak
visszafordíthatatlan károkat, a megelõzéssel összefüggõ tevékenység, illetõleg
a kedvezõtlen talajadottságok helyreállítása csak szakmailag megalapozott
módon történhet.
Ezért úgy a mennyiségi, mint a minõségi védelem kapcsán lehetõvé teszi a
törvényjavaslat a beavatkozásokhoz szükséges dokumentációk beszerzésének
támogatását is, mivel ezek költségvonzata szakmailag helyes beavatkozások
esetén jelentõs mértékû.
A 88. § (2) bekezdése a kettõs támogatások elkerülése érdekében elõírja, hogy
a felsorolt célok az Alapból csak akkor támogathatók, ha azok meliorációs
támogatásban nem részesülnek.
Mivel a IV. fejezetben meghatározott célok egy részének támogatására korábban
a Földvédelmi Alapból volt lehetõség, a felhasználható pénzeszközök között
rendelkezni szükséges a Földvédelmi Alap meglévõ pénzeszközeinek további
felhasználásról.
Ugyancsak az e fejezetben megjelölt célok megvalósítására fordítandók a
termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvényben meghatározott földvédelmi
járulékok és bírságok, valamint talajvédelmi bírságok összegei.
Szintén e célok megvalósítására kell fordítani azokat a pénzeszközöket,
melyeket kifejezetten ilyen célra juttatnak az Alap számára, illetõleg az
Alapból korábban visszafizetési kötelezettséggel kiutalt, de oda
visszafizetendõ összegeket.
A kedvezõtlen termõhelyi adottságú termõföld hasznosítását elõsegítõ
támogatások
A tervezet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és munkanélküliséggel
jelentõsen sújtott 1320 település közül 869 településen nyújt jövedelem
kiegészítést az 1,2 millió ha termõföldet használók számára.
A támogatás emellett elõsegíti a kedvezõtlen adottságú térségekben - ahol a
megélhetés forrása alapvetõen a mezõgazdaságból származik - a földhasznosítási
szerkezet természeti és gazdasági adottságokhoz igazodó átalakítását is.
A törvényben foglalt cél összhangban van az EU országokban kiterjedten
alkalmazott agrár-támogatási rendszerekkel és megfelel a társulási
szerzõdésbõl adódó kötelezettségeknek.
A mezõgazdasági, az erdõgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a halászati, valamint
az egyes élelmiszer-feldolgozási tevékenységek folytatásához szükséges
beruházásokat elõsegítõ támogatások
Az egységes Mezõgazdasági Alap egyik legfontosabb része az ágazat
beruházásainak támogatását biztosító fejezet. Az új törvény fõként a
Mezõgazdasági Fejlesztési Alap célkitûzéseit, támogatási konstrukcióit vette
át bizonyos módosításokkal és bõvítésekkel. A támogatás célja az átalakult,
illetve az újonnan létrejövõ, életképes méretû agrárvállalkozások
termelõeszközökhöz jutásának elõsegítése, a korszerû eszközháttér
megteremtése.
Fentiekbõl következõen elsõrendû cél a mezõgazdasági-beleértve a halászatot is
- alaptevékenységek folytatásához szükséges építési jellegû beruházásokhoz,
valamint az erdõgazdálkodási alaptevékenységekhez tartozó beruházások közül az
erdõfeltárás létesítményeihez, az erdõtelepítés és ápolás gépi berendezéseihez
támogatás biztosítása. A mezõgazdasági gépek beszerzését az Alap nem
támogatja, azokat más jogszabály alapján automatikus kamattámogatás
igénybevételével lehet megvásárolni.
Az Alap 1995. évtõl a vadgazdálkodás folytatásához szükséges beruházások
megvalósításához is támogatást kíván nyújtani.
Új célként az Alap támogatást nyújt egyes - a késõbbiekben meghatározásra
kerülõ - élelmiszer-feldolgozási tevékenységek folytatásához szükséges
beruházásokhoz is. Ezen belül fõként a piacra jutás elõsegítése érdekében
indokolt a magasabb és egyenletes minõséget biztosító, a környezetvédelmi
elvárásoknak megfelelõ, energiatakarékos technológiák megvalósításához,
valamint a csomagolás korszerûsítéséhez szükséges beruházások támogatása.
További fontos cél az Európai Unióhoz való társulás elõkészítése és ennek
során a minõsítési, minõség biztosítási rendszerek bevezetésének támogatása.
A felsorolt termelõ beruházások funkcióképességének biztosításához szükséges
kiegészítõ infrastrukturális jellegû fejlesztések szintén támogatásban
részesíthetõk az Alapból.
A beruházások megvalósításához, valamint mûködtetéséhez kötõdõ éven túli
lejáratú beruházási, illetve forgóeszköz szükséglet feltöltéséhez felvett
pénzintézeti hitelek kamatterheinek csökkentéséhez is támogatást biztosít az
Alap kamatpreferencia formájában.
A mezõgazdasági termelés szempontjából fontosnak minõsülõ összekötõ vagy
bekötõút beruházások megvalósításához abban az esetben nyújt támogatást az
Alap, ha ezen beruházások az Útalapból is támogatásban részesülnek.
Az erdõ felújítását, nevelését, mennyiségi, illetõleg minõségi védelmét
elõsegítõ támogatások
Az erdõ, mint természeti környezetünk meghatározó elemének fenntartása, az
egész emberiség közös érdeke. A nagymértékû környezeti veszélyeztetettség, a
természetes biológiai erõforrások jelentõségének növekedése az erdõk védelmi
és szociális funkciói iránti igény erõsödése az erdõ szabad tulajdonlása
mellett használatának közérdekû korlátozását, az erdõk fenntartásának pénzügyi
szabályozását és költségvetési támogatását indokolja.
A szabályozás fontos elemeként a pénzügyi szabályozás már az 1800-as évek
végétõl végig kíséri az erdészeti törvényalkotást, melynek ma is érvényes
alapvetõ indokai:
- a fahasználathoz képest idõben késõbb jelentkezõ közérdekû
erdõfelújítás pénzügyi garancia-rendszerének megteremtése, vagyis az
erdõfelújítás megvalósuláshoz kötött támogatása,
- a különbözeti földjáradék elvén /eltérõ termõhelyi adottságokon
alapuló fatermõképesség/ mûködõ elvonások erdõfelújítást és erdõfenntartást
közvetlenül szolgáló átcsoportosításának biztosítása,
- az erdõ közszolgáltatásához, erdõvédelemhez /biotikus, abiotikus
károsítások/ erdõfenntartási tevékenységhez /gazdaságtalan erdõk/ szükséges
és indokolt állami támogatás mûködtetése.
A ráfordítással járó erdõfelújítási munkák a fahasználatból eredõ árbevételhez
képest idõben eltolódva jelentkeznek. Ezt a jövedelmet mindaddig és addig a
mértékig vissza kell forgatni a kitermelt erdõ felújítására, amig nem
biztosított legalább olyan minõségû és mennyiségû erdõ létrejötte, melyet a
jelenlegi tulajdonos kitermelt. (Törvényjavaslat 97. §)
A támogatás a létrehozott erdõ mennyisége, minõsége és összetétele, illetve a
szükséges munkavégzés körülményeit kifejezõ normák alapján kell számítani.
/2.sz. melléklet/,
Alapvetõ erdészetpolitikai célkitûzés hogy a hazai erdõ mennyiségében és
minõségében ne csökkenjen, így a megszünõ erdõk pótlási céllal történõ
telepítésének felújítási támogatása indokolt.
A nagy térségre kiterjedõ közérdekeket veszélyeztetõ karantén károsítók és
veszélyes károsítók elleni károk mérséklése és felszámolása érdekében
esetenként elengedhetetlenül indokolt a közérdekû védekezés elrendelése és
költségeinek viselése.
A nemzetközi egyezmények alapján Magyarország vállalta, hogy részt vesz az
erdei ökoszisztémák megfigyelését célzó "állandó próbaterek európai
hálózatának" kialakításában és mûködtetésében, amelynek támogatása indokolt.
Az erdei ökoszisztéma védelmét szolgáló erdõvédelmi megelõzõ tevékenységek,
biotikus és abiotikus károk felszámolása, a tartamos erdõgazdálkodás
érvényesítését biztosító hosszútávú állomány-szabályozási, feladatának
ellátása és ennek támogatása szintén indokolt.
Fentiek alapján az erdõgazdálkodás ágazatából a felsorolt célok garantált
finanszírozásához forrás biztosítása szükséges, valamint a célzatosan nyújtott
állami támogatások erdõgazdálkodási ágazatba való visszajuttatása. Ezt a célt
szolgálja az erdõgazdálkodásból eredõ bevételek védettsége. (Törvényjavaslat
98. §)
A vadgazdálkodási tevékenység fejlesztését elõsegítõ támogatások
A vadgazdálkodási tevékenység fejlesztésének támogatását indokolja, hogy a
vadon élõ vadászható állatfajok a Föld természeti erõforrásainak pótolhatatlan
részét képezik, olyan esztétikai tudományos, kultúrális, rekreációs és
gazdasági értékek hordozói, amelyek megõrzésére a társadalomnak különös
figyelmet kell fordítania.
A vadon élõ vadászható állatfajok és élõhelyük védelme kiemelten fontos a
természet egyensúlyi állapotának megtartása szempontjából. Ez emberi
beavatkozást és anyagi ráfordításokat igényel. A támogatások körét a javaslat
úgy határozza meg, hogy az összhangban legyen a törvény céljaival. A
vadállomány megfelelõ kezeléséhez tájegységi terveket kell készíteni, melyek
meghatározzák egy-egy térség vadgazdálkodási tendenciáit, az élõhely kezelési
programot. Ugyancsak fontos a vadászati kultúra ápolásának, elterjesztésének
költségeihez való hozzájárulás, mely többek között a vadász etika betartását
segíti.
A vadgazdálkodás fejlesztését szolgáló célok megvalósítására elsõsorban a
vadászok által fizetett díjak biztosítják a fedezetet, hiszen a vadállomány
fenntartásához nekik is érdekük fûzõdik. Az Alap keretein belül történik a
trófeabírálati tevékenység finanszírozása úgy, hogy a trófeabírálatért
fizetett díjak fedezik a bírálattal járó adminisztratív és anyagi költségeket
is. A trófeabírálat a vadgazdálkodási szakszerûségének egyik kontrolja, melyen
keresztül közvetetten biztosítható a vadvédelem.
A halgazdálkodási tevékenység fejlesztését elõsegítõ támogatások
A hatályos vízügyi jogszabályok a nagy folyók és tavak tulajdonjogát állami
kezelésben tartják. Ehhez igazodik a halászati jog, mely szintén az államé. A
halászati jogért fizetett összegek elsõrendû célja, hogy az állam a
tulajdonában lévõ vizekben olyan állapotokat teremtsen, ami megakadályozza a
halak pusztulását, javítsa életterüket és életfeltételeiket.
Az állam célja továbbá az állami értékek megõrzése az orvhalászat és
orvhorgászat megakadályozása révén. Az õrzési feladatok mûszaki feltételeinek
biztosítása állami segítséggel kell hogy történjék.
Ahhoz, hogy az állam tulajdonában lévõ vizekben élõhal ne károsodjon, élõhely
rehabilitációra van szükség. A halállománynak fennmaradásához szükség van a
nemes halfajok pótlására. A beavatkozások indokoltságát a törvényjavaslat
103.§ c) pontjában foglalt támogatás célozza.
Az e fejezetben taglalt célokra elkülönített Alap bevételeit alapvetõen az
állam halászati jogának átengedéséért beszedett hozzájárulás és az állami
halász-és horgászjegyek (illeték jellegû) díja képezi.
A mezõgazdasági alapok összevonása lehetõvé teszi a Halgazdálkodási Alap
bevételeinek növelését más forrásokból.
Az agrárágazatban a szaktanácsadási tevékenység igénybevételének
elõsegítéséhez, valamint annak fejlesztéséhez nyújtott támogatások
A támogatás általános célja, hogy az agrárágazatban dolgozók gazdálkodással
összefüggõ ismereteinek bõvítéséhez nyújtson pénzügyi támogatást annak
érdekében, hogy ezáltal növekedjék a termelés biztonsága, gazdaságossága,
valamint javuljanak a piacrajutás esélyei.
Ezt a fentiekben általánosan megfogalmazott célt a javaslat egyrészt úgy
kívánja elérni, hogy a gazdálkodási problémák megoldásában magasan képzett
szakemberek szaktanácsadók állnak rendelkezésre, akiknek szolgáltatása
kedvezményes pénzügyi feltételek mellett vehetõ igénybe.
A gazdálkodók ismeretbõvítését, a "gazdaképzést" és a megváltozott
körülményekhez való jobb alkalmazkodást hivatott segíteni az iskolarendszeren
kívüli képzés, továbbképzés. Ennek leghatékonyabb módja a szaktanácsadó
igénybevétele, aki a gazdálkodókkal közvetlen kapcsolatban van, így ismeri az
ismétlõdõ problémáikat, ismeretbeli hiányosságaikat, továbbképzési programokat
szervez számukra - szükség szerint -az ágazatban elismert oktató, kutató
szakemberek bevonásával. Ez a képzés kedvezményes pénzügyi feltételek mellett
valósul meg.
A gazdálkodási ismeretek bõvítésének ugyancsak hatékony módja lehet, ha az
igen nagy kört érintõ kérdésekre a gazdálkodók különbözõ szakanyagokból,
kiadványokból kaphatnak feleletet és ezek az anyagok kedvezményes pénzügyi
feltételek mellett válnak hozzáférhetõvé.
A problémamegoldás elengedhetetlen feltétele, hogy rendelkezésre álljanak a
szükséges - lehetõleg naprakész -információk. Ennek biztosítása céljából
folyik a szaktanácsadást segítõ információs rendszer kialakítása, amelynek
adatbázisai tartalmazzák a szükséges technológiai, üzemgazdasági,
szabályozási, piaci stb. információkat. A javaslatban megfogalmazott
támogatási cél a rendszer bõvítését, karbantartását és a hozzáférés
lehetõségének elõsegítését, valamint a szaktanácsadási szolgáltatás
színvonalának emelését szolgálja.
A szaktanácsadói szolgáltatás színvonalának növelése csak akkor biztosítható,
ha támogatjuk a szaktanácsadók továbbképzését, melynek során elõsegítjük, hogy
megismerjék a legkorszerûbb üzemgazdasági, módszertani, megközelítési módokat,
"naprakész" ismeretekkel rendelkezzenek a biológiai alapokról.
A szaktanácsadói rendszer feladatának tekintjük, az adatgyûjtés és a kétoldalú
információ áramlás támogatását.
A kutatási eredmények (pl. új növény- és állatfajták, hibridek, korszerû
termeléstechnológiák, stb.) hosszú idõ után kerülnek gyakorlati alkalmazásra,
melynek egyik oka, hogy ismertetéséhez, elterjesztéséhez hiányzik a pénzügyi
fedezet. A kutatásra fordított pénzek gyorsabb megtérülése csak akkor várható,
ha az eredmények megismerhetõk, ezáltal hamarabb alkalmazzák azokat.
A nem biztosítható természeti károk gazdasági hatásának mérséklését elõsegítõ
támogatások
Az ún. katasztrófa méretû mezõgazdasági kockázatokra biztosítás nem köthetõ.
Ugyanakkor a bekövetkezõ károk olyan nagyságrendûek, amelyek a mezõgazdasági
termelõk egzisztenciáján túl egyes esetekben az exportot, illetve az országos
élelmezést is veszélyeztetik és mérséklésük központi, állami beavatkozást
igényel.
Ilyen jellegû események esetén a kormány az eddigiekben különbözõ címeken
nyújtott támogatást, melynek éves nagyságrendje 1-3 milliárd forint között
mozgott.
Nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az állam mûködõ
piacgazdaságokban is szerepet vállal a mezõgazdasági kockázatok mérséklésében.
Különösen indokolt ez a magyar mezõgazdaság esetében az átalakulás
idõszakában.
A javaslat a Mezõgazdasági Alapból nyújtható támogatásokon belül kívánja
megteremteni e katasztrófa jellegû mezõgazdasági károk mérséklésének
lehetõségét, kizárólag azokon a területeken ahol biztosítás - a károk mértéke,
bekövetkeztének bizonytalansága stb. miatt - nem köthetõ, nevezetesen
aszály, árvíz, és tavaszi fagykárok esetében.
A megoldás a károk hatásainak enyhítését megosztani javasolja oly módon, hogy
az állam évente a költségvetési törvényben meghatározott módon és mértékben
biztosítja a forrás nagyobbik részét, míg a kisebbik részét elsõsorban maguk a
mezõgazdasági termelõk vállalják. Természetesen e célra elfogadhatók különbözõ
adományok, segélyek, támogatások is.
A számítások szerint a növénytermesztési és kertészeti termékek árbevételének
egy ezreléke kerülne a vállalkozások által évente befizetésre, amely nem
jelent elviselhetetlen költségemelkedést, illetve terheket. A mezõgazdasági
termelõktõl az Alapból történõ kifizetések igénybe vehetõsége érdekében a
javaslat megkövetelné, hogy elviselhetõ mértékû általános (alap) biztosítással
rendelkezzenek, vagy önkéntes biztosítási egyesület tagjai legyenek.
A támogatási feltételek kidolgozásában, illetve az évente meghozandó
döntésekben szükségesnek tartjuk a Magyar Agrárkamara részvételét és ehhez
kapcsolódóan a mezõgazdasági termelõk részérõl a kamarai tagságot.
A cél rendelkezésére álló források 1995-ben várhatóan mintegy 300 millió
forintot érnek el. Ebbõl 200 millió forintot a költségvetés biztosít, amely
nem képezi részét a Mezõgazdasági Alap céljaira rendelkezésre álló 9 milliárd
forint támogatásnak. 1995-ben ez az összeg a számítások szerint mintegy 100
millió forint termelõi befizetéssel egészülne ki, tehát 1995-ben katasztrófa
méretû kár esetén annak mérséklésében csak korlátozott szerepet vállalhatnak.
Az Alap forrásainak feltöltése közép távon jelölhetõ ki célként a költségvetés
és a termelõk terhelésének figyelembevételével. Ez természetesen azt is
jelenti, hogy nagyobb mértékû károsodás bekövetkezése esetén közép távon
továbbra is szükséges - a károk mérséklése érdekében - központi intézkedés,
melynek forrását a költségvetés tartalékainak kialakításánál kell
meghatározni.
Záró rendelkezések
A javaslat záró rendelkezései egyrészt tartalmazzák azokat a szükséges
felhatalmazásokat, amelyek alapján a földmûvelésügyi miniszter az Alap
mûködtetését meg tudja szervezni. A záró- rendelkezésekben ezen túlmenõen
számos olyan szakmai jogszabály kerül módosításra, amely az Alap hatékony
mûködését, valamint rendelkezéseinek az agrár-szakmai joganyaggal való
összhangját biztosítják.
Az erdõtörvény módosítása egyértelmûvé teszi, hogy az önálló erdõgazdálkodás
meglétének feltételeit az erdõfelügyelõség jogosult megállapítani. E
módosítást alapvetõen az erdõbirtokossági társulatok szervezõdésének eddigi
tapasztalatai indokolták. Miután az erdõfelügyelõség határozaban állapítja meg
a feltételek meglétét, e határozat ellen az általános szabályok szerinti
jogorvoslatot lehet igénybe venni.
Az Alap vadgazdálkodási célra fordítható bevételeit bõvíti a vadvédelmi bírság
összege. A vadvédelmi bírság tényállása alapvetõen a szakszerûtlen, illetõleg
jogosulatlan vadászati tevékenységhez igazodik. A bírság mértéke pedig többek
között a trófea értékétõl is függ.
Az állattenyésztésrõl szóló törvény módosításával rendelkezni kell arról, hogy
a korábban az Állattenyésztési Alapba befizetett tenyésztési hozzájárulást,
illetõleg az állattenyésztési bírságot a Mezõgazdasági Alapba kell
teljesíteni.
Az állattenyésztési törvény szerint - többek között -állami feladatként,
költségvetési forrásból gondoskodni kell az országos adatbank létrehozásáról
és fenntartásáról, továbbá az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási
rendszerének kialakításáról és mûködtetésérõl.
Az állami költségvetési keret szûkössége miatt ezeknek a tevékenységeknek a
finanszírozása nem fedezhetõ teljes mértékben a költségvetésbõl, ezért az
Alapból adható támogatási célok között is szerepelnek. Ezzel összhangban
módosítani kell az állattenyésztési törvénynek az állami feladatok pénzügyi
fedezetére vonatkozó 43. §-át, amely az állattenyésztési adatbank, valamint az
állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakítását és
mûködtetését az állam által támogatott feladatok közé sorolja.
Új elemként került be a halászati jogi szabályozásba a halgazdálkodási bírság
intézménye, amely azokat a halászatra jogosultakat kívánja szankcióval
sújtani, akik nem tartják be a halászati jog elõírásait.
/IX. Gazdaságfejlesztési Alap/
115.-117.§-hoz
A törvény 115.§-a részletezi az Alap által ellátandó gazdaságfejlesztési
célokat, illetve feladatokat, így különösen a kereskedelemfejlesztés,
befektetésösztönzés támogatását és a külön alapból támogatott mûszaki
fejlesztés finanszírozásának elõsegítését.
A 116.§ rendelkezik az Alap forrásairól, ennek részeként a költségvetési
támogatásról és többek között a privatizációs bevételekbõl származó, a
mindenkori költségvetési törvényben megállapított összegekrõl.
A 117.§ az Alap kezelõjérõl, az Alap felhasználásával kapcsolatos döntés
elõkészítésében résztvevõk körérõl, és magáról a döntési mechanizmusról
rendelkezik.
118.-120.§-hoz
A 118.§ a felhasználás általános szabályait, beleértve a pályáztatás rendjét,
a támogatás felhasználásának egyéb feltételeinek, illetve a szerzõdésben
vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén alkalmazható szankciók körét
határozza meg.
A 119.§ a támogatásban részesíthetõ gazdálkodó és egyéb szervezetek körét,
valamint az Alap pénzeszközeinek a fõbb felhasználási területek közötti
elõzetes felosztásának rendjét szabályozza.
A 120.§ a Kormány döntésének megfelelõen lehetõvé teszi az ipari és
kereskedelmi miniszter számára, hogy az Alapból a Központi Mûszaki Fejlesztési
Alap részére mûszaki fejlesztési célra forrást átadjon.
121.-122.§-hoz
A 121. § döntõen a korábbi Kereskedelemfejlesztési Alap felhasználási jogcímei
szerinti tagolásban rögzíti az Alapból támogatandó kereskedelemfejlesztési
célokat.
A 122.§ a szerkezetátalakítási, technológiafejlesztési és a korábbi
Befektetésösztönzési Alapból "átvett" infrastrukturafejlesztési célokat
határozza meg az Alapból támogatható felhasználási jogcímekként.
123.§-hoz
A 123.§ a termelõ beruházáshoz és a hozzá kapcsolódó
infrastrukturafejlesztéshez együttesen igényelhetõ támogatás maximális
összegére kettõs korlátot állapít meg. A (2) és (3) bekezdés szabályozza,
összeghatárhoz kötötten az Alapból átmeneti idõre történõ állami tulajdoni
részesedés vásárlás feltételeit.
2. A Mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslat 1-3. számú mellékletei
helyébe az alábbiak felvételét javasolja:
"1. melléklet az 1995. évi ..... törvényhez
1. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi
LXXXIII. törvény X. Fejezetéhez
A TENYÉSZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS MÉRTÉKE
Állatfaj és a képzés alapja METJ szám A tenyésztési
hozzájárulás a nettó
árbevétel %-ában
1. Exportra vagy feldolgozók részére értékesített vágóállat és állati termék:
Szarvasmarha
Tej értékesítés 93-12-02 0,5
Vágómarha értékesítés 93-12-01 0,5
Sertés
Vágósertés 93-22-01 0,4
Juh
Gyapjú 93-32-02 0,6
Vágójuh 93-32-01 0,6
Juhtej 93-32-03 0,6
Vágónyúl 93-82-04 0,2
Ló
Export eladás 93-41-03 (04, 05, 06) 0,6
Belföldi eladás 93-41-03 (04, 05, 06) 0,6
2. Naposállat:
Naposcsibe 93-51-01 0,2
Naposliba 93-53-01 0,2
Naposkacsa 93-54-01 0,2
Napospulyka 93-55-01 0,2
3. Lóverseny totalizatõr forgalmának 0,6 %-a.
Budapest, 1994. november 3.