ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
dr. Gál Zoltán úrnak Módosító javaslat
az Országgyülés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló T/288. sz.
alatt beterjesztett törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslatokat
terjesztem elõ:
1./ A törvényjavaslat bevezetõ szövege (preambuluma) az alábbiak szerint
módosul:
"A magántulajdonra épülõ gazdasági viszonyok erõsítése, [az állami tulajdon
csökkentésének ésszerü gyorsítása], az állami tulajdonban lévõ vállalkozói
vagyon piaci alapokon magántulajdonba juttatása, az állam gazdasági
szerepvállalásának csökkentése érdekében az Országgyülés a következõ törvényt
alkotja:"
Indokolás
A törvény bevezetõ részében (preambulumában) célszerü elkerülni a gyakran
változtatható politikai jelszavak alkalmazását, ezért a megjelölt részt el
kell hagyni.
2./ A törvényjavaslat I. fejezet "Bevezetõ rendelkezések" elsõ címe [Az állam
értékesítési kötelezettsége] helyett A törvény hatálya címre változzon.
Indokolás
A törvényszerkesztés általános alapelve, hogy a törvény hatályát az elsõ
rendelkezések között állapítja meg. A törvényjavaslat ezen alapelv szerinti
szerkezeti átalakítása szükséges, hogy kövesse a törvények általános
logikáját. Ugyanis elõbb beszél ÁPV Rt.-rõl, mint hogy definiálná, elõbb
beszél privatizációs követelményrõl, mint a törvény hatályáról, s mielõtt
meghatározná mit ért privatizáció alatt. Indokolt lenne egy fogalom-
magyarázattal kezdeni, mint minden jelentõs törvénynél, ahol a precíz
meghatározások elengedhetetlenek.
3./ A törvényjavaslat 1. §. (1) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
[(1) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon - a 8-9. §-ban foglalt
kivételekkel - csak idõlegesen tartozik az állam tulajdonába. Az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság /ÁPV Rt./ elsõdleges feladata e
körben az állam tulajdonában álló részvények és üzletrészek /továbbakban:
társasági részesedések/, illetve egyéb vagyon /továbbiakban együtt: vagyon/
mielõbbi értékesítése magántulajdonosok részére /privatizáció/.]
(1) E törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági
társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény, valamint az
idõlegesen állami tulajdonban lévõ vagyon értékesítésérõl, hasznosításáról és
védelmérõl szóló 1992. évi LIV. törvény, továbbá a tartósan állami tulajdonban
marandó vállalkozói vagyon kezelésérõl és hasznosításáról szóló 1992. évi
LIII. törvény alapján gazdasági társasággá átalakult, vagy átalakulás elõtt
álló állami vállalat valamennyi - külsõ vállalkozók tulajdonába nem került -
társasági részesedése, tulajdona.
Indokolás
Az 1992. évi LIII. és a LIV. törvények felölelték a teljes "vállalkozói"
vagyont, de elõfordulhat, hogy van még át nem alakult cég.
4./ A törvényjavaslat 5. §. b. és c. pontja elhagyását javasolom:
[b) az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vt.)
hatálya alá tartozó állami vállalat - kivéve a közüzemi vállalatot (Vt. 45-46.
§) -, tröszt, tröszti vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv vagyona;
c) az állami vállalat által - a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV.
törvény (Ptk.) 74.§-a alapján - létesített leányvállalat vagyona;]
Indokolás
Az állami vállalat idejétmúlt, nem létezõ, nem kell szabályozni.
5./ A törvényjavaslat 1. §. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
[(2) A privatizáció megtörténtéig az ÁPV Rt. gondoskodik a vagyon átmeneti
hasznosításáról. Ennek keretében megteszi a privatizáció elõkészítéséhez
szükséges intézkedéseket, biztosítja a vagyonnal való rendeltetésszerü
gazdálkodást.]
"(2) E törvény hatálya alá tartozik továbbá a Kincstári Vagyonkezelõ
Szervezettõl a 76.§ (2) bekezdése alapján az ÁPV Rt rendelkezésére bocsájtott
vállalkozói vagyon."
Indokolás
A vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi részjogosítványok alanyaiban bekövetkezett
változás jogi kifejezést igényel (terminus technikus), a "kerül, kerülõ" nem
ilyenek. A Ptk. a tulajdonosi részjogosítványok körében a rendelkezési
jogosultságot, mint fogalmat használja. Ez indokolja a módosítást.
6./ A törvényjavaslat 5. §. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon - a 8-9.§-ban foglalt
kivételekkel - [csak] idõlegesen tartozik az állam tulajdonába. Az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság (ÁPV Rt.) elsõdleges feladata e
körben az állam tulajdonában álló részvények és üzletrészek (továbbiakban:
társasági részesedések), illetve egyéb vagyon (továbbiakban együtt: vagyon)
[mielõbbi] értékesítése magántulajdonosok részére (privatizáció).
Indokolás
Az elhagyni javasolt kifejezéseknek újságcikkben, politikai röpiratban lehet
helye, de egy törvényben, amit végre kell hajtani, és be kell tartani, nem
lehet mit kezdeni velük. Hasonló hibák a törvényjavaslatban nagy gyakorisággal
elõfordulnak, ez is indokolja a teljes átdolgozást.
7./ A törvényjavaslat 5. §. a következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A privatizáció megtörténtéig az ÁPV Rt. gondoskodik a vagyon átmeneti
hasznosításáról. Ennek keretében megteszi a privatizáció elõkészítéséhez
szükséges intézkedéseket, biztosítja a vagyonnal való rendeltetésszerü
gazdálkodást.
(3) Az ÁPV Rt. a privatizációs tevékenysége illetve a vagyon átmeneti
hasznosítása körében - törvényben meghatározott kivételekkel - gyakorolja az
állam tulajdonosi jogait.
Indokolás
A módosítást az indokolja, hogy a fogalom meghatározások csak a törvény
hatályának meghatározása után következhetnek.
8./ A törvényjavaslat 47. § - 49. §-ainak címe helyébe a következõ cím
kerüljön:
[Szakértõi privatizáció]
Megbízott útján végzett privatizáció
"47.§
(1) A 27.§ (2) bekezdés a)-d) pontjaiba nem tartozó esetekben a gazdasági
társaságok társasági részesedései teljes körü vagy részleges értékesítése az
ÁPV Rt. igazgatósága által jóváhagyott [szakértõi] megbízotti névjegyzékben
szereplõ [szakértõk] megbízottak igénybevételével úgy is megvalósulhat, hogy
az ÁPV Rt. helyett a 27.-33.§-ok keretei között - a külön szerzõdésben
foglaltak szerint vagy az ÁPV Rt. képviseletében, vagy saját nevében - a
[szakértõ] megbízott jár el.
(2) Az ÁPV Rt. a [szakértõi] megbízotti névjegyzékben szereplõ, általa
választott [szakértõvel] megbízottal köt szerzõdést a gazdasági társaság
állami tulajdonban lévõ részesedéseinek privatizációjára. A [szakértõ]
megbízott tevékenysége során köteles a jogszabályok és a szerzõdés
rendelkezéseinek maradéktalan betartásáról gondoskodni. A [szakértõ]
megbízott költségei és díjazása a társaságra nem hárítható át.
(3) A 38.§-ban meghatározott társaságok esetében az ÁPV Rt. megbízásából
[szakértõ] megbízott csak akkor járhat el, ha a 42-43.§-ban meghatározott
körülmények valamelyike bekövetkezett.
48.§
A [szakértõ] megbízott a magyar gazdaságot, privatizációt, tõkepiacot,
számvitelt, pénzügyi és más elõírásokat, a jogszabályokat és a jogalkalmazást
megfelelõen ismerõ, az állami vállalatok társasággá alakításában és a
privatizációban kellõ jártassággal rendelkezõ vállalkozótól elvárható
szakszerüséggel és gondossággal köteles a szerzõdésben foglalt
kötelezettségeit teljesíteni és azokért helytállni az ÁPV Rt-vel szemben.
49.§
(1) A [szakértõ] megbízott a társaságban fennálló állami részesedést az ÁPV
Rt-re vonatkozó szabályok szerint értékesíti. A [szakértõ] megbízott az
értékesítés során a vele kötött szerzõdés szerint az ÁPV Rt. bizományosaként
saját nevében az ÁPV Rt. javára, illetõleg az ÁPV Rt. helyett és nevében,
annak megbízásából jár el.
(2) A [szakértõ] megbízott által értékesített társasági részesedés vevõje a
vételárat az ÁPV Rt. bankszámlájára köteles befizetni. A szakértõ az ÁPV Rt-
tõl a szerzõdésben meghatározott díjazásra tarthat igényt.
(3) A [szakértõ] megbízott a szerzõdés szerinti feladatainak teljesítéséhez
jogosult saját költségén közremüködõt igénybe venni, akiért úgy felel, mintha
a rábízott ügyet maga látta volna el."
Indokolás
Rossz fogalomhasználat miatt az egész szakaszban mindenütt ki kell cserélni a
"szakértõ" szót megbízottra. Ugyanis a privatizáció végrehajtása minden téren
szakértelmet igényel; nemcsak a 47-49. §-okban szabályozott privatizáció
során.
9./ A törvényjavaslat 76. §. (1) bekezdés maradjon el:
[(1) Az ÁPV Rt. az 1989.évi XIII. törvény alapján átalakult vállalatok
esetében társaságok számára - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - a
törvény 21.§ (1) bekezdése szerint fizeti ki a 20 % vételár-részt. Ugyanígy
adja ki ezen törvény 21.§ (2) bekezdésének alkalmazásával az érintett
önkormányzatoknak a belterületi föld után azokat megilletõ társasági
részesedést, illetõleg az 1992. évi LIV. törvény 42.§- ában megjelölt
részesedést. ]
Indokolás
Tartalmi és formai okok miatt ez a szakasz tarthatatlan. Csak a formait
megemlítve: a 76. §. (1) bekezdés olyan törvény szakaszaira hivatkozik, amiket
a javaslat zárószakasza hatályon kívül helyez. A törvényjavaslat belsõ
ellentmondásai miatt általános vitára sem kerülhetett volna.
10./ A törvényjavaslat 79. §.-a elhagyását javaslom:
[79. §
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 299. §-a az alábbi (3)
bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha az egyszemélyes részvénytársaság fizetésképtelensége miatt
felszámolási eljárás lefolytatására került sor, a részvényes korlátlan
felelõsséggel tartozik a részvénytársaság minden olyan kötelezettségéért,
amely az egyszemélyes részvénytársaság cégjegyzékbe történt bejegyzése után
keletkezett."]
Indokolás
Teljesen érthetetlen, hogy a törvényjavaslat miért akarja becsempészni a
társasági törvény rendkívül lényeges módosítását e törvény keretei közé. Az
ÁPV Rt. különleges státusza nem indokolja, hogy általában az egyszemélyes
részvénytársaságok tulajdonosát felelõsség szempontjából úgy kezeljék, mint az
egyéni vállalkozót. Itt katasztrófális szakmai hibát tartalmaz a
törvényjavaslat. Semmi nem indokolja, hogy az egyszemélyes részvénytársasági
tulajdonos korlátlanul legyen felelõs. A jogegyenlõség szempontjából az
Alkotmány alapján is tarthatatlan a felelõség megkülönböztetése a
részvényeseknél a szerint, hogy egyedül, vagy többen alkotják-e a közgyülést.
11./ A törvényjavaslat 6. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) Ha az 5. § szerinti vagyonba védett természeti terület vagy müemléki
védelem alatt álló ingatlan, illetve védett muzeális emlék vagy gyüjtemény is
tartozik, e vagyontárgy elidegenítéséhez, kezelésbe adásához, valamint
megterheléséhez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek, illetve
a müvelõdési és közoktatási miniszternek - külön jogszabály szerint megadott -
egyetértése szükséges. [Az egyetértés hiányában kötött szerzõdés
érvénytelen.]"
A (2) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az ÁPV Rt-hez tartozó termõföld és erdõ esetében az ÁPV Rt. a tulajdonosi
jogokat a fölmüvelésügyi miniszter egyetértésével gyakorolja. [Az egyetértés
hiányában kötött szerzõdés érvénytelen.]"
Indokolás
A szerzõdések érvénytelenségét törvényjavaslat csak akkor mondhatja ki, ha a
szerzõdõ felek térnek el olyan feltételektõl, amelyek a szerzõdéskötés
törvényi feltételei. Két államigazgatási szerv belsõ "egyetértésérõl" azonban
a harmadik fél, a vevõ nem tájékozódhat, nem tudhat. Jóhiszemüen megkötött
szerzõdése érvénytelen lesz, ha e szabályozás marad, és az államigazgatás
semmilyen felelõsséget nem visel.
12./ A törvényjavaslat 11. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"11.§
(1) Az ÁPV Rt-ben a részvényesi jogokat a [pénzügyminiszter] a Kormány
kijelölt tagja (a továbbiakban: részvényesi jogok gyakorlója) gyakorolja azon
jogok kivételével, amelyeket e törvény a Kormány, mint testület hatáskörébe
utal.
A törvényjavaslat 12. §. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) Az igazgatóság elnökét és az igazgatóság tagjait a Kormány nevezi ki és
menti fel. Az igazgatóság tagjai közül egy-egy személyre az ipari és
kereskedelmi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a
földmüvelésügyi miniszter, egy személyre az Érdekegyeztetõ Tanács
munkavállalói oldala, valamennyi további személyre a [pénzügyminiszter] a
privatizáció felügyeletét ellátó miniszter tesz javaslatot. Az igazgatóság
tagja nem lehet országgyülési, illetõleg önkormányzati képviselõ, valamint
egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosítási önkormányzati képviselõ, valamint
az, akinek a kinevezését törvény egyébként kizárja."
Indokolás
A Kormány privatizációval kapcsolat új elképzelései között szerepel a
privatizációért felelõs tárcanélküli miniszter beiktatása. Ezért a
törvényjavaslatban indokolt ennek lehetõségét biztosítani.
Budapest, 1995. február 13.
dr. Sepsey Tamás