ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr.Gál Zoltán úrnak,
a Magyar Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Módosító javaslat
T i s z t e l t E l n ö k Ú r !
Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló T/288.
számú törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
nyújtom be:
Megjegyzés: a javaslatok összefüggenek!
1. A törvényjavaslat 9.§-ához:
A 9. § maradjon el, helyébe a következõ rendelkezés lépjen:
"Az ÁPV Rt létesítése
9.§
(1) E törvény hatálybalépésétõl az l992. évi LIII. tv. rendelkezései alapján
létrejött Állami Vagyonkezelõ Részvénytársaság elnevezése Állami Privatizációs
és Vagyonkezelõ Részvénytársaságra (a továbbiakban: ÁPV Rt) változik. Az e
törvény alapján létrejövõ ÁPV Rt-t az ÁV Rt egyetemes jogutódjának kell
tekinteni.
(2) Az Állami Vagyonügynökséget az Országgyûlés e törvénnyel megszünteti.
Egyúttal az Országgyûlés úgy rendelkezik, hogy a megszüntetett ÁVÜ vagyona,
ill. az általa eddig kezelt állami tulajdont képezõ vagyon, mint egész -
egyetemes jogutódlással - e törvény erejénél fogva az ÁPV Rt-re száll át. Az
ÁPV Rt az Állami Vagyonügynökség általános jogutódja.
(3) Az Állami Vagyonügynökség által eddig kezelt és állami tulajdont képezõ
vagyon e törvény hatálybalépésével az Országgyûlés által az ÁPV Rt-hez rendelt
vagyonnak minõsül (a továbbiakban: hozzárendelt vagyon)."
I n d o k o l á s
A módosító javaslat nem érinti az eredeti törvényjavaslatnak az ÁPV Rt
elnevezésére, a privatizációs tárcanélküli miniszter, mint a részvényes jogok
gyakorlójának jogkörére, az ÁVÜ megszüntetésére és az új ÁPV Rt-be történõ
beolvasztására, az új ÁPV Rt-nek az ÁSZ általi ellenõrzésére, az új ÁPV Rt
részvénye kizárólagos állami tulajdoni jellegére, a kormánynak az ÁPV Rt
alapító okiratát érintõ jogkörére, az ÁPV Rt megszüntetésére vonatkozó
részeit.
Ugyanakkor a módosító javaslat a 9.§ /l/ bekezdésében külön javasolja
kimondani, hogy a törvényjavaslat által létrehozandó új egységes privatizációs
szervezet az ÁV Rt egyetemes jogutódja.
Ennek oka, a 10.§ (2) bekezdéséhez fûzött módosító javaslat azon rendelkezése,
mely az ÁPV Rt-t törölni rendeli a cégnyilvántartásból. Hitelezõvédelmi
okokból is indokolt és szükséges kimondani a törvényben, hogy az egyébként
szervezetileg az ÁV Rt-re épülõ új ÁPV Rt a jogelõd részérõl az új
privatizációs törvény hatálybalépéséig vállalt kötelezettségekért
értelemszerûen helytállni köteles.
2. A törvényjavaslat 10.§-ához:
A 10.§ maradjon el, helyébe a következõ rendelkezés lépjen:
"Az ÁPV Rt jogállása
1O.§
(1) Az ÁPV Rt a Magyar Köztársaságban az állami tulajdont képezõ nemzeti
vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az Országgyûlés által e
törvénnyel és annak keretei között feljogosított részvénytársasági formában
mûködõ, közfeladatokat ellátó jogi személy.
(2) Az ÁPV Rt cégnevét a cégjegyzékben feltüntetni nem lehet. Ennek
megfelelõen e törvény hatálybalépésétõl számított 3O napon belül a cégbíróság
az ÁV Rt-t a cégnyilvántartásból törli. Az Rt elnevezést az ÁPV Rt a nevében
feltüntetheti.
(3) Az ÁPV Rt a hozzárendelt vagyon tekintetében az e törvényben
meghatározottak szerint az állam nevében és képviseletében jogosult, illetve
köteles gyakorolni az államot a vagyonjogi jogviszonyokban megilletõ
tulajdonosi jogokat."
I n d o k o l á s
Az (1) bekezdéshez fûzött módosító javaslat az ÁPV Rt-t egy speciális, az MNB
jelenlegi jogállásához közelítõ különös, úgynevezett közjogi
részvénytársaságként definiálja.
A jogállásnál fontos, hogy a módosító javaslat szerint az ÁPV Rt-t az
Országgyûlés az új privatizációs törvénnyel létesíti, melynél fogva a
törvényjavaslatnak a kormány alapítói jogkörére vonatkozó rendelkezései
értelmüket vesztik. A módosítás rögzíti, hogy az ÁPV Rt közfeladatokat lát el,
és mint ilyen, a nemzeti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az
Országgyûlés az új privatizációs törvény által és annak keretei között
hatalmazza föl.
3. A törvényjavaslat 11.§-ához:
A 11. § maradjon el, helyébe a következõ rendelkezés lépjen:
"11.§
(1) Az ÁPV Rt-ben az egyedüli részvényes a magyar állam. Az ÁPV Rt részvénye
olyan forgalomképtelen, névre szóló részvény, mely kizárólagosan állami
tulajdonban van.
(2) Az ÁPV Rt-ben a magyar államot - mint egyedüli részvényest - az e
törvényben foglaltak alapján a privatizációért felelõs tárcanélküli miniszter
képviseli (a továbbiakban: részvényesi jogok gyakorlója). A részvényesi jogok
gyakorlója jogosult, illetve köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik -
gyakorolni a Gt. szerinti közgyûlési jogokat azzal, hogy az ÁPV Rt
Igazgatósága hatáskörét nem vonhatja el. A hatáskör elvonás tilalma a
kormányra is megfelelõen irányadó.
(3) Az ÁPV Rt alapító okiratának elfogadása, illetve módosítása - a
privatizációért felelõl tárcanélküli miniszter javaslatára - a kormány, mint
testület hatáskörébe tartozik.
(4) Az ÁPV Rt Igazgatósága e törvény hatálybalépésétõl számított 3O napon
belül e törvénynek megfelelõen köteles elkészíteni az ÁPV Rt alapító okiratát,
az ÁV Rt eredeti alapító okiratának a megfelelõ módosításával. Az ÁPV Rt így
módosított új alapító okiratát a részvényesi jogok gyakorlója elõterjesztésére
a kormány hagyja jóvá. Az ÁPV Rt alapító okiratát a Magyar Közlönyben közzé
kell tenni.
(5) Az ÁPV Rt új alapító okiratának tartalmaznia kell, hogy az ÁPV Rt
alaptõkéje alapvetõen csak pénzbeli hozzájárulásból áll, illetve olyan más nem
pénzbeli vagyoni hozzájárulásból, amely kizárólag az ÁPV Rt saját mûködéséhez
szükséges (a továbbiakban: saját vagyon). Az e törvény alapján tartósan állami
tulajdont képezõ vagyon (7-8.§) az ÁPV Rt-hez rendelt vagyonnak minõsül azzal,
hogy azt az ÁPV Rt nem értékesítheti, illetve nem terhelheti meg mindaddig,
amíg e vagyonnak a tartósan állami tulajdoni jellege fennmarad.
(6) Az ÁPV Rt az e törvényben meghatározott privatizációs és vagyonpolitikai
irányelveket figyelembe véve támogatja a kormány által elfogadott
gazdaságpolitikai programnak és privatizációs stratégiának a végrehajtását.
Ennek érdekében az ÁPV Rt köteles az e törvényben meghatározott
vagyongazdálkodási (értékesítési és vagyonkezelési) technikákat - az általános
versenyeztetési kötelezettség tiszteletben tartásával - alkalmazni."
I n d o k o l á s
A módosító javaslat egyértelmûen szabályozza - az MNB-rõl szóló törvény
logikáját követve - az ÁPV Rt-nek a kormányhoz való viszonyát. Ennek keretében
a 11.§ (2) bekezdése az ÁPV Rt Igazgatósága hatáskörének elvonási tilalmát
kiterjeszti a kormányra is. A javasolt rendelkezés azt az alapvetõ célt is
szolgálja, hogy bár a törvény biztosítja az ÁPV Rt Igazgatóságának a szakmai
döntési függetlenséget, ugyanakkor ezzel egyidejûleg intézményesen garantálni
kell azt is, hogy a kormány privatizációs stratégiája, az abban foglalt elvek
következetes érvényesítése útján végrehajtásra kerüljön. (ld. (5)-(6)
bekezdés)
A módosító javaslat az eredeti törvényjavaslattal ellentétben szükségesnek
tartja az ÁPV Rt alaptõkéjének pontos meghatározását, méghozzá úgy, hogy az új
privatizációs szervezet saját vagyona csak és kizárólag a mûködéséhez
szükséges minimális vagyon legyen.
A módosító javaslat - megõrizve az eredeti törvényjavaslat "saját vagyon" és
"hozzárendelt vagyon" felosztását -, a "saját vagyon" körébe csak a mûködéshez
szükséges minimális vagyont rendeli, míg minden más, így a tartósan állami
tulajdoni körbe sorolt társasági részesedéseket, valamint a közvetlenül
értékesíthetõ más állami vagyonelemeket "hozzárendelt vagyonként" definiálja.
4. A törvényjavaslat 11.§-ához:
A 11.§-t követõen a javaslat egészüljön ki az alábbi új alcímekkel és 12-16 §-
okkal, egyben a 25-26.§ maradjon el:
"Az ÁPV Rt kapcsolata más állami szervekhez
Az Országgyûlés
12.§
(1) Az ÁPV Rt Igazgatósága elõterjesztése alapján - a kormány elõzetes
állásfoglalásának az ismeretében - a részvényesi jogok gyakorlója évente az
ÁPV Rt tevékenységérõl beszámol az Országgyûlésnek.
(2) A részvényesi jogok gyakorlója éves beszámolójában köteles számot adni -
legkésõbb az elõzõ évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló
törvényjavaslat elõterjesztésével egyidejûleg - az ÁPV Rt tulajdonában álló,
valamint a hozzárendelt vagyon alakulásáról, a vagyonhasznosítás módjairól és
tényleges számadatokkal alátámasztott eredményeirõl, az ÁPV Rt vagyon- és
pénzgazdálkodásáról. A részvényesi jogok gyakorlója köteles az Országgyûlés
részére készített beszámolójához csatolni az ÁPV Rt könyvvizsgáló által
hitelesített éves mérlegbeszámolóját.
(3) A részvényesi jogok gyakorlójának az éves beszámolójához csatolni kell az
ÁPV Rt-nek a beszámolási idõszakban végzett tevékenységével kapcsolatban
készített ÁSZ jelentést is.
(4) Az Országgyûlés az ÁPV Rt éves beszámolójáról, illetve annak
elfogadásáról - legkésõbb a következõ évi állami költségvetési törvény
végszavazásának az idõpontjáig - köteles határozatban dönteni.
(5) Az ÁPV Rt Igazgatósága az Országgyûlés illetékes bizottságának a
felkérésére bármely kérdésben a feladtakörét érintõen, vagy bármely konkrét
privatizációs ügyet illetõen köteles soron kívül beszámolni e bizottságnak,
illetve - az országgyûlési képviselõk legalább 20 %-ának indítványára - az
Országgyûlésnek.
A Kormány
13.§
(1) Az ÁPV Rt jogosult elõzetesen véleményezni a privatizációt és az állami
vagyongazdálkodást érintõ kormánydöntéseket és jogszabálytervezeteket.
A privatizációért felelõs tárcanélküli miniszter
14.§
(1) Az ÁPV Rt a hozzárendelt állami vagyonról, annak változásáról, a
hasznosítás formáiról és eredményeirõl havonta összefoglaló jelentés
formájában köteles tájékoztatni a részvényesi jogok gyakorlóját.
Az Állami Számvevõszék
15.§
(1) Az ÁPV Rt tevékenységét az Állami Számvevõszék ellenõrzi. Az ÁPV Rt
Igazgatósága az ÁPV Rt tulajdonában álló és a hozzárendelt vagyon
változásáról, hasznosításáról félévenként tájékoztatni köteles az Állami
Számvevõszéket.
(2) Az Állami Számvevõszék évente jelentést készít az ÁPV Rt gazdálkodásáról,
az ÁPV Rt által végzett tevékenységekrõl, ellátott feladatkörök
teljesítésérõl. Ezt a jelentést csatolni kell a részvényesi jogok
gyakorlójának az ÁPV Rt-rõl készített éves beszámolójához. A jelentést az ÁSZ
elnöke ismerteti az Országgyûlés plénuma elõtt, enélkül a részvényesi jogok
gyakorlójának jelentésérõl határozatot hozni nem lehet.
16.§
(1) Az ÁPV Rt-t a kormány javaslatára az Országgyûlés csak törvényben
szûntetheti meg.
(2) Ha e törvény valamely kérdésben valamely szervnek, testületnek, vagy
személynek egyetértési vagy véleményezési jogot biztosít, és a jogosult -
külön felhívás ellenére - az õt megilletõ jogot 15 napon belül sem gyakorolja,
akkor e magatartását úgy kell tekinteni, hogy az elõterjesztésben foglaltakkal
egyetért, illetve, hogy arról nem kíván véleményt nyilvánítani."
I n d o k o l á s
a 12-16. §-okhoz:
A módosító javaslat e része a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény logikáját
követi - tekintettel az ÁPV Rt hasonlónak javasolt közjogi státuszára. Az ÁPV
Rt közjogi részvénytársasági jellege ugyanis éppen közjogi természetét
tekintve megkívánja, hogy a törvény egyértelmûen rendezze az ÁPV Rt-nek az
államszervezeti rendszeren belüli jogállását, más állami szervekkel
kapcsolatos viszonyrendszerét, különösen az Országgyûléshez való viszonyát,
melynek közvetlenül beszámolni tartozik.
Ezen belül a módosító javaslat kiemelt jelentõséget tulajdonít az ÁPV Rt és az
állam nevében és képviseletében a részvényesi-tulajdonosi jogokat gyakorló
privatizációs tárcanélküli miniszter kapcsolatának.
Eszerint az ÁPV Rt közigazgatási jogi értelemben - mivel nem közigazgatási
szerv - nem tartozik a privatizációs tárcanélküli miniszter közvetlen
irányítása alá, azaz nem utasítható.
A módosító javaslat nem érinti az eredeti javaslatnak az ÁPV Rt esetleges
megszüntetésére vonatkozó rendelkezését, de kiegészíti egy rugalmasabb,
általánosabb érvényû rendelkezéssel, mely szerint az ÁPV Rt közigazgatási
egyeztetési kötelezettségei tekintetében 30 napos határidõt állapít meg,
vélelmet állítva fel a hallgatás ill. véleménynyilvánítás elmulasztása
esetére. Ez a rendelkezés gyakorlati szempontból egyúttal alkalmas a
privatizációs döntéshozatali folyamat gyorsítására is.
5. A törvényjavaslat 26.§-ához:
A javaslat egészüljön ki a 26. §-t követõen az alábbi új 27.§-sal:
27.§
Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, az ÁPV Rt-re egyebekben - a Gt. 310-
320. §-ok kivételével - a Gt. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni."
I n d o k o l á s
A korábbi módosító javaslatok logikájából következõen a törvényjavaslat
elhagyásra javasolt 9.§ (4) bekezdésében foglalt rendelkezés - mivel a Gt-re,
mint mögöttes jogra való utalás indokolt gyakorlati célból - egy új §-ba
kerül, azzal a változtatással, hogy az alaptõke felemelése ill. leszállítása
körében (Gt. 310-320 §) a Gt. szabályai alól a javaslat - az ÁPV Rt-t
tekintettel sepciális tõkeszerkezetére - kivonja.
B u d a p e s t , 1995. március 28.
Tardos Márton
SZDSZ