ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr.Gál Zoltán úrnak,
a Magyar Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Módosító javaslat
T i s z t e l t E l n ö k Ú r !
Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló T/288.
számú törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
nyújtom be:
Megjegyzés: a javaslatok összefüggenek!
1. A törvényjavaslat 12.§-ához:
A 12.§ helyébe a következõ rendelkezés kerüljön:
"Az ÁPV Rt szervezete
"12.§
(1) Az ÁPV Rt testületi ügyvezetõ szerve a 11 tagból álló Igazgatóság. Az ÁPV
Rt-re háruló feladatok ellátásért és az ÁPV Rt mûködésének az irányításáért az
Igazgatóság felelõs.
(2) Az ÁPV Rt Igazgatóságának az elnökét, illetve tagjait (a továbbiakban
együtt: az Igazgatóság tagjai) a kormány javaslatára a köztársasági elnök
három évre nevezi ki, illetve menti fel.
(3) Az ÁPV Rt Igazgatósága elnökét - a kormány javaslatára - a köztársasági
elnök egyben kinevezheti az ÁPV Rt vezérigazgatójává is (elnök-vezérigazgató).
(4) Az Igazgatóság elnökének jelölt személyt az Országgyûlés az illetékes
bizottságán keresztül a kinevezése, illetve felmentése elõtt meghallgatja.
(5) Az Igazgatóság tagja nem lehet országgyûlési, illetõleg önkormányzati
képviselõ, valamint betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási önkormányzati
képviselõ."
I n d o k o l á s
A módosító javaslat az ÁPV Rt szervezetére vonatkozóan a vezetõtestület
összetételére, valamint tagjai kinevezésére irányadó rendelkezések
tekintetében az eredeti törvényjavaslathoz képest teljesen új megoldást
javasol.
Ennek alapját képezi az a szabályozási logika, amely az ÁPV Rt esetében a
jogállást az MNB-rõl szóló törvényhez igazítja, melyben a kinevezési jog -
habár a mérlegelési joga nélkül - a köztársasági elnököt illeti meg az
Igazgatóság elnökét, illetve tagjait illetõen.
A módosító javaslat azonban némileg eltér az MNB-rõl szóló törvény
megoldásától akkor, amikor az Igazgatóság tagjainak a kinevezése tekintetében
a l2.§ /2/ bekezdésében a kormány, mint testület részére javaslattételi jogot
biztosít.
Itt kell utalni arra, hogy a módosító javaslat - mivel szükségtelen - már
nem tartalmazza az eredeti törvényjavaslat l2.§ /l/ bekezdése utolsó
fordulatát, mely a Gt 28.§ /3/ bekezdésére visszautalva kizárni javasolta,
hogy az ÁPV Rt Igazgatóságának jogi személy is tagja lehessen.
Az ÁPV Rt-ben az egyedüli részvényes ugyanis a magyar állam, ezért ebbõl
is láthatóan nyilvánvalóan felesleges a fenti összeférhetetlenségi
rendelkezés, másfelõl pedig az eredeti törvényjavaslat jelzett mondatának
elhagyását az is indokolja, hogy az új MNB típusú, azaz közjogi ÁPV Rt
alapvetõen már nem a társasági törvény rendelkezései alá tartozik.
2. A törvényjavaslat 13.§-ához:
A javaslat a 13.§-t követõen egészüljön ki az alábbi új 14.§-sal:
"14.§
Az ÁPV Rt igazgatósági tagjai közül legalább háromnak az ÁPV Rt-vel
munkaviszonyban kell állnia. Az ÁPV Rt vezérigazgatója az Igazgatóság tagja.
I n d o k o l á s
Az Igazgatóság tekintetében a módosító javaslat egyértelmûen kimondja,
hogy az ÁPV Rt vezérigazgatója kötelezõen az Igazgatóság tagja is egyben.
Másként fogalmazva, vezérigazgatóvá csak olyan személy jelölhetõ, illetve
választható, aki egyúttal az Igazgatóság tagja.
3. A törvényjavaslat jelenlegi 14.§-ához:
A 14.§ az alábbiak szerint változzék:
"14.§
(1) Az ÁPV Rt mûködését [kilenc] tizenegy tagból álló Felügyelõ Bizottság
ellenõrzi. A Felügyelõ Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása három évre
szól[, ugyanakkor ezen idõtartam alatt is visszahívhatók.] Az ÁPV Rt esetében
a Gt l3.§-a nem alkalmaz[andó]ható.
(2) Az ÁPV Rt Felügyelõ Bizottsága tagjai:
- a Felügyelõ Bizottságnak az Országgyûlés által az Állami Számvevõszék elnöke
javaslatára megválasztott elnöke,
- az Országgyûlés által - a parlamenti képviselettel rendelkezõ pártok által
delegált -, megválasztott további 6 tag,
- az Érdekegyeztetõ Tanács munkáltatói, valamint munkavállalói oldala által
delegált egy-egy tag,
- a részvényesi jogok gyakorlójának a képviselõje,
- a részvényesi jogok gyakorlója által delegált szakértõ.
(3) A felügyelõ bizottság elnökét megválasztása elõtt meghallgatja az
Országgyûlés illetékes bizottsága.
[(4) Az Érdekegyeztetõ Tanács munkáltatói oldala által jelölt személy
visszahívásáról a Kormány csak a jelölõ javaslatára vagy egyetértésével
határozhat.]
(4) A Felügyelõ Bizottság tagot az õt megválasztó Országgyûlés, illetõleg az
õt delegáló szerv vagy személy hívhatja csak vissza.
(5) A felügyelõ bizottság tagjaira is alkalmazni kell a 13.§-ban meghatározott
összeférhetetlenségi szabályokat."
I n d o k o l á s
A módosító javaslat - követve az MNB-rõl szóló törvény logikáját - az ÁPV
Rt társadalmi ellenõrzését és ennek révén az Országgyûlés általi felügyeletét
a Felügyelõ Bizottság összetételének a javasolt megoldás szerinti
kialakításával biztosítja.
Eszerint a Felügyelõ Bizottságban részvételt kapna valamennyi parlamenti
képviselettel rendelkezõ párt, a munkavállalói és munkáltatói oldal, valamint
a részvényesi jogokat gyakorló privatizációs tárcanélküli miniszter
képviselõi.
Külön garanciális jelentõsége van annak, hogy a Felügyelõ Bizottság
elnökét az országgyûlési meghallgatás után az Állami Számvevõszék elnökének
javaslatára maga az Országgyûlés választaná meg egyszerû többséggel.
4. A törvényjavaslat 18. §-ához:
A 18.§ az alábbiak szerint változzék:
"18.§ Az ÁPV Rt munkaszervezetét a munkaviszonyban álló vezérigazgató vezeti,
e törvény, a hatályos jogszabályok, az ÁPV Rt alapító okirata, a részvényesi
jogok gyakorlója határozatai, valamint az Igazgatóság döntéseinek keretei
között."
I n d o k o l á s
A l8.§ éppen az ÁPV Rt vezérigazgatója jogi felelõsségének a pontosítása
érdekében egzaktul felsorolja azokat a jogi normákat, melyek a vezérigazgató
feladat- és hatáskörére, illetve tevékenységére irányadóak.
5. A törvényjavaslat 19.§ (1)-(2) bekezdéséhez:
A 19.§ (1)-(2) bekezdése az alábbiak szerint változzék:
"19.§ (1) Az ÁPV Rt-nek az alapító okiratában, a szervezeti és mûködési
szabályzatban meghatározott vezetõ alkalmazottai és a döntés-elõkészítési
folyamatban résztvevõ ügyintézõk más keresõ foglalkozást - a mûvészeti,
tudományos és oktatási tevékenység kivételével - nem folytathatnak, olyan
gazdasági társaságnál, amelynél a [társasági] tagsági (részvényesi) jogok
részben vagy egészben [állami tulajdonban vannak] az ÁPV Rt-t illetik, nem
lehetnek vezetõ tisztségviselõk, illetve felügyelõ bizottsági tagok.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak az alkalmazásuk megszünését követõ két évig
nem létesíthetnek munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló más
jogviszonyt, továbbá két évig nem lehetnek vezetõ tisztségviselõk olyan
gazdasági társaságnál, amelyben a tagsági (részvényesi) jogokat részben vagy
egészben az ÁPV Rt gyakorolja (vagy annak jogelõdjei gyakorolták), illetve
amelynek értékesítésében közremûködtek. Ilyen társaságban alkalmazásuk idején,
illetve annak megszûnésétõl számított két évig nem szerezhetnek tulajdonosi
részesedést sem."
I n d o k o l á s
Pontosító javaslat.
6. A törvényjavaslat 20.§-ához:
A 20.§ egészüljön ki az alábbi új (2) bekezdéssel:
"20.§
(2) A Szervezeti és Mûködési Szabályzatban részletesen meg kell határozni - e
törvényben foglaltak figyelembevételével - a belsõ ellenõrzés feladat- és
hatáskörét. A belsõellenõrzés az ÁPV Rt Felügyelõ Bizottságának közvetlen
irányítása alatt mûködik. A belsõellenõrzési szerv munkatársai felett a
munkáltatói jogokat az Felügyelõ Bizottság elnöke gyakorolja."
I n d o k o l á s
A 20.§ szövegszerû pontosítása követi az MNB-törvény azon logikáját, valamint
az ÁPV Rt jogállásával kapcsolatos más módosító javaslat azon elgondolását,
ami által az ÁPV Rt-t törvényhozás útján maga az Országgyûlés létesíti, és e
törvény hatalmazza fel a privatizációért felelõs tárcanélküli minisztert a
tulajdonosi részvényesi jogok gyakorlására, megszüntetve ezáltal a kormánynak
a nemzeti tulajdonosi szervezet irányában az eredeti törvényjavaslat szerinti
alapítói jogkörét.
Ezt a logikát követi az a megoldás, amely az ÁPV Rt SZMSZ-ének
jóváhagyását is a kormány helyett az ÁPV Rt tekintetében a parlamentnek
felelõs privatizációs tárcanélküli miniszter hatáskörébe utalja.
7. A törvényjavaslat 21.§-ához:
A 21.§-t megelõzõ alcím az alábbiak szerint változzék:
[Az ÁPV RT. gazdálkodása]
Az ÁPV Rt gazdálkodása és mûködése
I n d o k o l á s
Pontosító javaslat.
8. A törvényjavaslat 22.§ (1) bekezdéséhez:
A 22.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint változzék:
"22.§ (1) Az ÁPV Rt [saját] bevételei:
a) az ÁPV Rt tulajdonában lévõ vagyon, valamint a kezelésében lévõ
hozzárendelt vagyon értékesítésébõl, illetve hasznosításából származó bevétel;
b) azon társasági részesedések után járó részesedés /osztalék/, amelyek
az ÁPV Rt, illetõleg a hozzárendelt vagyon tekintetében a magyar állam
tulajdonában vannak.
c) egyéb, az a) és b) pont alá nem tartozó saját bevétel."
I n d o k o l á s
A módosító javaslat pontosítja az ÁPV Rt bevételi forrásait aképpen,
miszerint kiegészíti a törvényjavaslat azon hiányosságát, hogy nem beszél az
ÁPV Rt-hez hozzárendelt vagyon értékesítésébõl, hasznosításából származó
bevételi forrásokról. Ezt a módosító javaslat kiegészíti, és így -
költségvetési és számviteli szempontból - egységesíti az ÁV Rt mérlegének
bevételi oldalát.
9. A törvényjavaslat 22.§ (3) bekezdés i) pontjához:
A 22.§ (3) bekezdés i) pontja az alábbiak szerint változzék:
(22.§ (3) Az ÁPV RT. a saját bevételeket elsõsorban a következõ célokra
fordíthatja:)
"i) külön törvény szerinti fizetési kötelezettségeire."
I n d o k o l á s
Pontosítja a módosító javaslat az eredeti törvényjavaslat 22.§ i/
pontját, mely a kiadási jogcímeket sorolja fel aképpen, hogy garanciális
okokból az "egyéb esetleges fizetési kötelezettségek" elõírását csak
törvényben javasolja lehetõvé tenni.
10. A törvényjavaslat 24.§-ához:
A 24.§ (1)-(2) bekezdése az alábbiak szerint változzék, továbbá egészüljön ki
az alábbi új (3) bekezdéssel:
"24.§ (1) Az ÁPV Rt. a 22.§ (1) bekezdésének a) és b) pontjában és a 23.§-ban
foglalt bevételeinek [elõirányzott befizetési mértékérõl és felhasználásáról]
a központi költségvetés felé elõírt befizetési kötelezettség mértékérõl,
valamint a fennmaradó hányad további konkrét felhasználási jogcímeirõl az
Országgyülés az éves költségvetési törvényben rendelkezik. Az éves
költségvetési törvényben kell meghatározni továbbá az állam törvényben vállalt
vagyoni kihatású kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges ingyenes
vagyonátruházások mértékét, a kedvezményezettek körét, [a bevételnek az ÁPV
Rt. által a 23.§ szerint felhasználható hányadát, valamint az ÁPV Rt. által
történt hitelfelvétel illetve kötvénykibocsátás felsõ határát.] úgyszintén az
ÁPV Rt bevételeinek az ÁPV Rt által a 22- 23. §-ok szerinti felhasználható
hányadát, továbbá az ÁPV Rt által történõ hitelfelvételek, gazdasági
társaságok alapítása, kötvények kibocsátása, kezesi felelõsségvállalások felsõ
határait, valamint konkrét feltételeit.
[(2) Az ÁPV Rt. a privatizációt elõmozdító célra gazdasági társaságot, illetve
befektetési rendeltetésü alapot létesíthet, illetve ilyen gazdasági
társaságban részesedést szerezhet, vagy e társaság részére nem pénzbeli
hozzájárulásként a vagyont rendelkezésre bocsáthatja.]
(2) Az ÁPV Rt a privatizációt elõmozdító célra - az éves költségvetési
törvényben meghatározott keretek között és feltételek alapján - gazdasági
társaságot alapíthat, illetve befektetési alapokat hozhat létre, továbbá ilyen
célú gazdálkodó szervezetben tulajdonosi részesedést szerezhet, valamint
nempénzbeli vagyoni hozzájárulásként a hozzárendelt vagyonából vagyoni
hozzájárulást teljesíthet.
(3) Az ÁPV Rt a pénz- és vagyongazdálkodása körében - az e törvényben foglalt
kivételektõl eltekintve - sem a saját, sem a hozzárendelt vagyonából
ingyenesen vagyont nem ruházhat át, magánalapítványokat nem támogathat,
egyesületek, illetve más társadalmi szervezetek számára ingyenes vagyoni
juttatást nem tehet."
I n d o k o l á s
A módosító javaslat szükségesnek tartja pontosítani az ÁPV Rt
költséggazdálkodásával kapcsolatos törvényi követelményeket azáltal is, hogy
valamennyi ÁPV Rt általi bevétel felhasználási jogcímeit, illetõleg ennek a
kiadási elõirányzatok szempontjából lehetséges kereteit és feltételeit
egyértelmûen az éves költségvetési törvényben teszi kötelezõvé elõírni.
Pontosítja továbbá a módosító javaslat az eredeti törvényjavaslat 24.§
(1) bekezdését abban a körben is, hogy az Országgyûlés hatáskörébe utalja
annak meghatározását, hogy az ÁPV Rt milyen pénzgazdálkodási felsõhatárt
figyelembe véve alapíthat gazdasági társaságokat, vállalhat kezességeket,
illetõleg bocsáthat ki pl. kötvényt.
A módosító javaslat szerint a /3/ bekezdés szintén garanciális okokból és
az ÁPV Rt gazdálkodásának az Áht-hoz való jobb közelítése érdekében konkrétan
kimondja, hogy az ÁPV Rt magánalapítványokat nem támogathat, illetõleg
ingyenes vagyoni juttatást is csak a törvényben meghatározott keretek között
tehet.
11. A törvényjavaslat 24. §-ához:
A 24.§-t követõen egészüljön ki a javaslat az alábbi új 25-28. §-sokkal:
"25.§
(1) Az ÁPV Rt a külföldi hitelfelvételei során, valamint a külföldön történõ
értékpapírkibocsátások tekintetében - a kormány elõzetes véleménynyilvánítása
mellett - az MNB-vel egyetértésben járhat csak el.
(2) Az ÁPV Rt garanciát csak az éves költségvetési törvényben meghatározott
keretek és feltételek figyelembevételével, a pénzügyminiszter elõzetes
hozzájárulásával vállalhat."
I n d o k o l á s
A módosító javaslat az ÁPV Rt költségvetési tipusú vagyon- és
pénzgazdálkodása elvét figyelembe véve - de követve az MNB-ról szóló törvény
logikáját is - az ÁPV Rt nemzetközi tõkepiaci megjelenését a jegybank
egyetértéséhez köti, továbbá az ÁPV Rt általi garanciavállalást a
pénzügyminiszter elõzetes hozzájárulásától teszi függõvé.
Mindkét esetben garantálja egyúttal az Országgyûlés azon jogát, mely
szerint mind a hitelfelvételek, mind pedig a garanciavállalások tekintetében
az éves költségvetés elõirányzataira is tekintettel a kereteket elõre törvényi
szinten meghatározza.
Az ÁPV Rt mûködése
26.§
(1) Az ÁPV Rt a versenyeztetésrõl (a pályázatok eljárási rendjérõl, valamint
az árverési eljárásról) szabályzatot alkot. Az ÁPV Rt Igazgatósága által
elfogadott szabályzatokat - az azok mellékleteként elkészült esetleges
mintaszerzõdésekkel együtt - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(2) Az ÁPV Rt az általa megalkotott szabályokhoz kötve van, az ezek
megszegésébõl eredõ kárért felel.
I n d o k o l á s
A módosító javaslat a kormányprogram azon eltökéltségébõl indul ki,
miszerint növelni kell a privatizáció transzparenciáját és minél szélesebb
körû társadalmi ellenõrizhetõségét, továbbá a hazai és külföldi befektetések
jogbiztonságát.
Ennek érdekében a módosító javaslat elsõ ízben mondaná ki az elmúlt öt év
privatizációs jogalkotását és gyakorlatát figyelembe véve, hogy az ÁPV Rt az
általa megalkotott szabályzatokhoz, így különösen a Versenyeztetési
Szabályzathoz kötve van.
Ennek kimondásával a törvény biztosítja ezen szabályzatok normativitását,
melyet az tesz teljessé, hogy a módosító javaslat külön kimondani rendeli,
hogy az ÁPV Rt az általa közzétett szabályzatok megszegésébõl eredõ kárért
felel.
A módosító javaslat az ÁPV Rt szabályzatainak elfogadását is az ÁPV Rt
Igazgatósága hatáskörébe utalja, evonatkozásban is deklarálva a tulajdonosi
szervezetnek a kormánytól való függetlenségét.
27. §
Az ÁPV Rt kialakítja a hozzárendelt vagyon törvényes és eredményes
mûködtetéséhez szükséges nyilvántartási és értékelési rendszert. Ennek során
az ÁPV Rt Igazgatósága köteles az Állami Számvevõszék véleményét és
iránymutatását figyelembe venni.
I n d o k o l á s
Az új 27.§ az ÁPV Rt transzparenciájának biztosítása érdekében kötelezõvé
teszi az egységes - az ÁSZ útmutatásait figyelembe vevõ - nyilvántartási és
értékelési rendszer kiépítését.
28. §
Az ÁPV Rt a hozzárendelt vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok irányában
az e törvényben meghatározott feladatköreinek az ellátása érdekében gyakorolja
a Gt. szerinti tulajdonosi jogokat. Ennek során azonban a Gt. VII. fejezete
7. címében foglalt rendelkezések az ÁPV Rt tevékenységére nem alkalmazhatóak.
I n d o k o l á s
A módosító javaslat gazdaságpolitikai indoka az, hogy a privatizáció
megvalósulásáig terjedõ átmeneti idõszakban is biztosítani kell az ÁPV Rt-hez
tartozó gazdasági társaságok menedzsmentjének az önállóságát, növelni kell
kezdeményezõkészségüket, felelõs döntési kompetenciájukat. Tekintve, hogy az
ÁPV Rt a módosító javaslat logikája szerint nem a cégjegyzékben nyilvántartott
kereskedelmi részvénytársaság, hanem sajátos közjogi személy, így ez a
körülmény alkotmányosan is lehetõvé teszi az ÁPV Rt vonatkozásában a Gt.
konszern-jogi szabályozása alkalmazásának kizárását.
B u d a p e s t, l995. március 28.
Tardos Márton
SZDSZ