ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán úrnak,
a Magyar Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Módosító javaslat
Tisztelt Elnök Úr!
Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló T/288.
számú törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
nyújtom be:
1. A törvényjavaslat 1. § (4)-(6) bekezdéséhez:
Az 1. § (4), (5) és (6) bekezdése maradjon el, a (4) bekezdés helyébe pedig a
következõ rendelkezés lépjen:
[(4) E törvény alkalmazása szempontjából magántulajdonosnak minõsül a
természetes személy, az egyéni vállalkozó (1990. évi V. törvény), a polgári
jogi társaság, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a
befektetési alap, az MRP szervezet, a vízgazdálkodási és erdõbirtokossági
társulat, továbbá az egyesület. Alapítvány csak akkor tekinthetõ e törvény
szempontjából magántulajdonosnak, ha alapítói kizárólag az elõzõekben
meghatározott magántulajdonosok, gazdálkodó szervezet pedig akkor, ha benne
költségvetési szerv, illetve az ÁPV Rt. nem rendelkezik többségi
részesedéssel, illetve szavazati joggal.
(5) Ha a települési, illetve egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási
önkormányzat, továbbá egyéb köztestület, illetve közalapítvány a
privatizálandó vagyon értékesítése során vevõként jelentkezik, úgy rá -
törvény eltérõ rendelkezése hiányában - a magántulajdonosokra vonatkozó
szabályokat kell alkalmaznia.
(6) E törvény alkalmazása szempontjából a külföldi természetes személyek
mellett - jogi formájára tekintet nélkül - magántulajdonosnak minõsül a (4)
bekezdésben nem említett külföldi jogi személy is.]
"1. § (4) Az állami tulajdon értékesítése során vevõként a privatizációs
eljárásban nem vehet részt
a) olyan gazdálkodó szervezet (beleértve a köztestületet és a közhasznú
társaságot is), amelyben költségvetési szerv vagy az ÁPV Rt többségi
részesedéssel, illetve szavazati joggal bír;
b) az alapítvány és a közalapítvány, ha alapítói között költségvetési szerv,
vagy az ÁPV Rt, illetve olyan gazdálkodó szervezet szerepel, amely a
privatizációban az a) pont alapján nem vehet részt."
2. A törvényjavaslat 35. §-ához:
A 35. § a) pontja az alábbiak szerint változzék:
"35. § a) Olyan [magántulajdonosok] vevõk részére, akik megfelelõ biztosítékok
nyújtásával vállalják a 32. § (3) bekezdés szerinti kötelezettségek
teljesítését."
I n d o k o l á s
az 1. §-hoz és 35. §-hoz
Az Alkotmány 13. § (1) bekezdése megkülönböztetés nélkül mindenki számára
biztosítja a tulajdonhoz való jogot. A törvényjavaslat 1. § (4) bekezdése
felsorolja, hogy a privatizációs eljárásban kik minõsülnek
"magántulajdonosnak". Mivel a felsorolás nem tartalmazza a "magántulajdonosok"
teljes körét (hiányoznak a felsorolásból pl. önkéntes biztosító pénztárak,
leányvállalatok), ez az intézkedés önkényesen korlátozza a tulajdonszerzést,
különböztet tulajdonos és tulajdonos között olyan formában, hogy egyeseket
ezáltal kizár a privatizáció keretében történõ tulajdonszerzés lehetõségébõl.
A "magántulajdonosok" körét meghatározni egyébként sem lenne célszerû, nem
véletlen hogy erre se a Ptk., sem a Gt., de még a magyar polgári jog tudománya
sem vállalkozott mindeddig. Általános elv szerint ugyanis bárki tulajdonos
lehet, aki jogalanyisággal és megfelelõ vásárlóerõvel bír. A skála tehát
sokkal szélesebb annál, mintsem fel lehetne sorolni.
Így a módosító javaslat az Alkotmány és a Ptk. elveit követve és fogalmait
használva mindenki számára lehetõvé teszi a tulajdonszerzést azzal, hogy a
kincstári tulajdoni körbe tartozó alanyok számára, de csak az õ számukra
fogalmaz meg - éppen a privatizáció gyorsítását szolgáló kormányzati
törekvésekkel és a privatizáció természetével összhangban - korlátozást.
Természetesen, mivel a módosító javaslat a magántulajdonos fogalmát kiiktatja
a törvényjavaslatból, ennek megfelelõen indokolt a 35. § a) pontjának is a
megfelelõ módosítása.
3. A törvényjavaslat 6. § (1)-(2) bekezdéséhez:
A 6. § (1)-(2) bekezdése az alábbiak szerint változzék:
"6. § (1) Ha az 5. § szerinti vagyonba védett természeti terület vagy mûemléki
védelem alatt álló ingatlan, illetve védett múzeális emlék vagy gyûjtemény is
tartozik, e vagyontárgy elidegenítéséhez, kezelésbe adásához, valamint
megterheléséhez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek, illetve
a mûvelõdési és közoktatási miniszternek - külön jogszabály szerint megadott -
egyetértése szükséges. Az egyetértés hiányában kötött szerzõdés [érvénytelen]
semmis.
(2) Az ÁPV Rt-hez tartozó termõföld és erdõ esetében az ÁPV Rt a tulajdonosi
jogokat a földmûvelõdésügyi miniszter egyetértésével gyakorolja. Az egyetértés
hiányában kötött szerzõdés [érvénytelen] semmis."
I n d o k o l á s
A módosító javaslat kodifikációs hibát korrigál. Pontosítja a 6. § (1) és (2)
bekezdését, tekintettel arra, hogy a Ptk. érvénytelenségi szabályai vagy
feltétlen érvénytelenséget /semmisség/, vagy pedig feltételes érvénytelenséget
/megtámadahtóságot/ ismernek /Ptk. 234. (1) bekezdés és 235. § (1) bekezdés./
Ebbõl eredõen a törvényszövegben is pontosítani kell az érvénytelenséget,
ezért a módosító javaslat egyértelmûen kimondja, hogy a miniszteri egyetértés
hiányában létrejött jogügyletek feltétlenül érvénytelenek, azaz semmisek.
4. A törvényjavaslat 7. §-hoz tartozó alcíméhez, illetve a 7. § (2) és (4)
bekezdéséhez, 8. §-ához, valamint a törvényjavaslat egészéhez:
A megjelölt §-okban, valamint a javaslat egészében a "tartós állami tulajdon"
kifejezés maradjon el, helyette - értelemszerûen - tartósan állami tulajdonba
sorolt ill. maradó (stb) kifejezés kerüljön.
[Tartós állami tulajdon]
"Tartósan állami tulajdonban maradó vagyon
"7. § (2) Tartósan állami tulajdonba tartozik az a társasági részesedés, amely
a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározott többségi állami
tulajdon biztosításához szükséges."
"7. § (4) A tartósan állami tulajdonba [n maradó] sorolt gazdálkodó
szervezeteket - az állami tulajdonosi részesedés mértékének és az állami
tagsági /részvényesi/ jogokat gyakorló állami szervezetnek a feltüntetésével -
e törvény melléklete sorolja föl. A (3) bekezdésben meghatározott állami
tulajdonrészen túlmenõ állami részesedés privatizációja ütemének és mértékének
meghatározása az e törvény mellékletében megjelölt miniszter, a privatizáció
végrehajtása pedig az ÁPV Rt. feladata, amelyet a miniszterrel egyetértésben
lát el."
"8. § Az állami tulajdoni részesedéssel mûködõ gazdasági társaságoknak a
tartósan állami tulajdon körébe való sorolásáról, a tulajdonosi részesedés
mértékérõl, illetve a tartósan állami tulajdonba sorolás megszüntetésérõl a
kormány elõterjesztésére az Országgyûlés törvényben rendelkezik. A kormány
részére erre nézve az ÁPV Rt, valamit az adott társaság alapvetõ tevékenysége
szerint érintett miniszter, illetve az érdekelt munkáltatói és munkavállalói
érdekképviseleti szervek tehetnek javaslatot."
I n d o k o l á s
A fenti rendelkezések azt a tévedést korrigálják, miszerint a törvényjavaslat
megfogalmazói szerint létezne speciális tulajdoni formaként az úgynevezett
"tartós állami tulajdon". Ilyen tulajdoni forma azonban nincs, se az
Alkotmány, sem pedig a Ptk. nem ismeri ezt. Van viszont úgynevezett "tartósan
állami tulajdonba sorolt vagyon", amelynek a lényege, hogy olyan állami
vagyont jelent, mely tekintetében az állam tulajdonosi irányítási jogait
tartósan fenn kell tartani. Ez egy idõbeli jelleget közvetít, nem pedig egy új
tulajdoni formát honosít meg. A félreértések elkerülése végett a módosító
javaslat ezt a szövegpontosítást vezeti át az inkriminált rendelkezéseken.
5. A törvényjavaslat 80. § (1) bekezdéséhez:
A 80. § (1) bekezdése az alábbiak szerint változzon:
80. §
"(1) A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény 11. §-a [kiegészül a
következõ új (4) bekezdéssel, és a jelenlegi (4) bekezdés az alábbi (5)
bekezdés lép] (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"11. § (4) Az ÁPV Rt. könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének
[sajátosságait kormányrendelet szabályozza] szabályaira - közjogi
személyiségére való tekintettel - a költségvetési szervekre vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
[(5) A kormányrendelet az (1)-(4) bekezdésben jelölt szervek tekintetében sem
írhat elõ e törvény alapelveitõl eltérõ, vagy párhuzamos információ
szolgáltatási kötelezettséget]"
I n d o k o l á s
A törvényjavaslat módosítani javasolt rendelkezése a könyvvezetés és az éves
beszámoló készítésére vonatkozóan ki kívánja emelni az egyébként mögöttes
jogként a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. alapján mûködtetett
ÁVP Rt-t a valamennyi gazdasági társaságra kötelezõ számviteli törvény hatálya
alól azáltal, hogy az e tekintetben irányadó szabályozást egy késõbb
megalkotandó - de a törvényjavaslatnak az Országgyûléshez történõ
benyújtásakor még el nem készített - kormányrendeletre utalja.
Ez a rendelkezés alkotmányosan aggályos, mert sérti a jogegyenlõség elvét,
mivel a valamennyi részvénytársaságra irányadó számviteli rendelkezésekkel
szemben az ÁPV Rt-re nézve különleges szabályozás lehetõségét nyitja meg.
Ezáltal a jelenlegi javaslatban összeolvad a piacszabályozási hatáskör alanya,
ill. tárgya, mivel a kormány a kormány gazdasági programját végrehajtó
részvénytársaságra nézve állapíthatna meg - ráadásul a törvénynél alacsonyabb
szintû jogforrásban - speciális, az általános számviteli rendelkezésektõl
eltérõ normákat. Ez a körülmény összeegyeztethetetlen azzal az általános
jogpolitikai és tulajdonpolitikai elvvel is, miszerint az állam közhatalmi
piacszabályozó funkcióját élesen és intézményesen el kell választani az állam
tulajdonosi, a vállalkozói versenyszférában gyakorolt gazdasági
szerepvállalási funkcióitól. (Ld. errõl bõvebben az Alkotmánybíróság 59/1991.
sz. határozatát.)
Közgazdasági szempontból pedig figyelemre méltó körülmény még az, hogy az ÁPV
Rt - ha az eredeti 80. § lenne elfogadva -, úgy kezdené meg az 1995. évi
mérlegbeszámoló idõszakot, hogy könyv- és számvitelre nézve az irányadó
szabályozás nem áll rendelkezésre, ami önmagában kiszámíthatatlan és
bizonytalan helyzetet teremt, és nem kívánatos.
A fenti rendelkezéssel szemben javasolt új rendelkezés azt az alapvetõ
koncepciót követi, hogy az ÁPV Rt státuszát az MNB-rõl szóló 1991. évi LX. tv.
ún. közjogi részvénytársasági formájához kell közelíteni, amely közjogi, jogi
személyiségére vonatkozóan számviteli szempontból teljesen triviális az, hogy
a költségvetési szervekre vonatkozó elszámolási rendet kell megfelelõen
alkalmazni. Ezt alátámasztja az is, hogy az MNB megoldásához közelítõ ÁPV Rt-
re nézve a társasági tv. már nem kerül lényegében alkalmazásra, mivel maga az
alapító törvényjavaslat részletesen rendezi az új nemezeti tulajdonosi
szervezet jogállását.
6. A törvényjavaslat 83. § (4) bekezdéséhez:
A 83. § (4) bekezdése maradjon el!
"83. § (4) [Felhatalmazást kap a kormány, hogy a mellékletben felsorolt
gazdasági társaságok technikai adatait /pl. névváltozás/ közleményben
módosítsa.]
I n d o k o l á s
A törvény melléklete a törvény elválaszthatatlan része, tehát módosítására is
törvény módosítására irányadó szabályok vonatkoznak. "Kormányközleménnyel"
törvényt módosítani így értelemszerûen nem lehet. (Márcsak azért sem, mert
ilyen jogforrást a jogalkotásról szóló törvény sem ismer.) Az se világos, hogy
ki és milyen alapon döntené el azt, hogy mi minõsül technikai adatnak.
Budapest, l995. március 28.
Tardos Márton
SZDSZ