Zárószavazásra bocsátandtó egységes javaslat
1
1994. évi ..... törvény
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésérõl szóló
törvény hatályba lépéséig szükséges egyes rendelkezésekrõl
Az Országgyûlés - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (a továbbiakban:
Alapok) 1995. évi költségvetésérõl szóló törvény hatályba lépéséig - az
Alapokból finanszírozott ellátások átmeneti pénzellátásáról és a
társadalombiztosítási ellátások, szolgáltatások jogszerû feltételeirõl a
következõ törvényt alkotja.
1. §
Az Alapok kezelõi a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi
költségvetésérõl szóló törvény hatályba lépéséig hatályos szabályok szerint
gondoskodnak az Alapokból finanszírozott ellátások, szolgáltatások, valamint a
gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás folyósításáról.
2. §
(1) A gyógyító-megelõzõ ellátások finanszírozását változatlan rendben a
többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény elõírásainak megfelelõen, az
1995. június 30-ig meghosszabítandó finanszírozási szerzõdések alapján kell
végezni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) a
szolgáltatások finanszírozására havonta az 1994. évi szintrehozott
elõirányzatok 1/12 részét használja fel, ide nem értve a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény illetmény elõmeneteli táblázata
elsõ fizetési osztály elsõ fizetési fokozata (A1) mértéke 1995. január 1-jei
emelésének hatását.
(2) Az OEP az egészségügyi szolgálatok dolgozói 13. havi illetményének
kifizetéséhez - kérelemre - január hónapban elõleget folyósíthat. Az elõleget
az OEP - külön szabályozás szerint - hat havi egyenlõ részletben vonja le.
(3) Az OEP - a gyógyszerek fogyasztói ára új társadalombiztosítási támogatási
rendszerének bevezetéséig, legkésõbb 1995. március 15-ig, a várható termelõi-
beszerzõi árnövekedések hatásának ellensúlyozására, az 1995. évi
gyógyszertámogatási elõirányzat terhére - a forgalmazókkal és a gyártókkal
kötött szerzõdések alapján - havonta 1 milliárd Ft-ot használhat fel árbevétel
kiegészítésre.
3. §
(1) Az Alapok igazgatási szerveinek mûködési kiadásaival kapcsolatban a
folyamatos mûködéssel összefüggõ célra felmerülõ kiadások havonta nem léphetik
túl az 1994. évi azonos célú, szintrehozott kiadások 1/12 részét, ide nem
értve a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben, vagy
egyéb jogszabályban elõírt kötelezõ juttatásokat.
(2) A folyamatban lévõ világbanki programok és beruházások esedékes költsége
kifizethetõ.
4. §
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 44.
§ (3), (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az 1988-ban elért keresetet 154,7
százalékkal, az 1989-ben elért keresetet 117,9 százalékkal, az 1990-ben elért
keresetet 79,2 százalékkal, az 1991-ben elért keresetet 42,8 százalékkal kell
növelni, ha az ellátást 1994. december 31-ét követõ és 1996. január 1-jét
megelõzõ idõponttól kell megállapítani.
(4) Ha az igénylõnek az (1) bekezdésben meghatározott idõszak alatt legalább
1.260, illetõleg az 1995. december 31-e utáni idõponttól megállapításra kerülõ
nyugellátás esetén naptári évenként további 180-180 nappal növelt idõszakra
van keresete, a havi átlagkeresetet a tényleges keresetek alapján kell
megállapítani."
A T. 44. § az alábbi (5)-(6) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (5), (6)
bekezdések számozása (7)-(8) bekezdésre változik:
"(5) Ha az igénylõnek a (4) bekezdésben meghatározott napoknál rövidebb idõre
volt keresete, vagy 1987. december 31-ét követõen a nyugdíj megállapításának
idõpontjáig keresete nem volt, az 1988. január 1-je elõtti idõben elért
kereseteket kell visszamenõleg folyamatosan figyelembe venni. Az 1988. január
1-je elõtti idõben elért keresetbõl annyi napra esõ keresetet kell
beszámítani, ahány napi kereset a (4) bekezdésben meghatározott napok számából
hiányzik. Az 1988. január 1-je elõtt elért kereseteket a havi átlagkereset
számításánál kormányrendeletben meghatározott százalékokkal növelt összegben
kell figyelembe venni.
(6) Ha az (1)-(5) bekezdés szerint az öregségi nyugdíj alapját képezõ havi
átlagkereset nem állapítható meg, illetve kereseteit az igénylõ nem tudja
igazolni, azoknak a napoknak a számát, amelyekre az igénylõnek keresete volt -
a külön jogszabályban általánosan meghatározott - annak a minimális bérnek az
alapul vételével kell 1.260 napra kiegészíteni, amely azt a napot megelõzõ
naptári hónapban érvényes, amelytõl a nyugdíjat megállapítják. A kiegészítés
során a minimális bér változtatás nélküli összegét el kell osztani harminccal
és a hányadost annyival kell megszorozni, ahány nap az elõírt napokból
hiányzik. Ha az igénylõnek egy napra sincs keresete, a havi átlagkeresetnek a
nyugdíjazást megelõzõ hónapban érvényes minimális bér összegét kell
tekinteni."
5. §
A T. 44/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"44/A. § Ha az öregségi nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset 20.000
forintnál több:
a 20.001-22.000 forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát,
a 22.001-30.000 forint közötti átlagkereserész nyolcvan százalékát,
a 30.001-40.000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát,
a 40.001-50.000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát,
az 50.001-60.000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát,
a 60.001-70.000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát,
a 70.001-80.000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát,
a 80.000 forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát
kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni."
6. §
A T. 51. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés b/ pontjának alkalmazásánál az 1988. január 1-jét
megelõzõ idõszakban elért keresetet a 44. § (5) bekezdésében meghatározottak
szerint kell növelni."
7. §
A T. 84. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Ha az 1988. január 1-jét megelõzõ idõszakban elért keresetet is
figyelembe kell venni, a növelés mértékére a 44. § (5) bekezdésében foglaltak
az irányadók."
8. §
A T. 98. §-ának a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot Társadalombiztosítási
Igazolvánnyal kell igazolni, amely a következõ adatokat tartalmazza:
a) a jogosult nevét és születésének idõpontját,
b) a társadalombiztosítási azonosító jelet,
c) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdõ idõpontját,
d) a kiállító szerv bélyegzõlenyomatát és a kiállító személy aláírását,
e) az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszûnésének idõpontját."
A T. 98 §-a a következõ (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a kiskorú magyar állampolgár,
továbbá az öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági
nyugdíjban vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követõen hozzátartozói
nyugellátásban részesülõk Társadalombiztosítási Igazolványa a következõ
adatokat tartalmazza:
a) a jogosult nevét és születésének idõpontját,
b) a társadalombiztosítási azonosító jelet,
c) a kiállító szerv bélyegzõlenyomatát és a kiállító személy aláírását.
(4) A (2)-(3) bekezdés szerint adatokat tartalmazó Társadalombiztosítási
Igazolvány közokírat."
9. §
(1) E törvény kihírdetése napján lép hatályba, a 4-8. § - ait pedig 1995.
január 1-tõl kell alkalmazni.
(2) A T. 44. §-ának az e törvénnyel megállapított (5)-(6) bekezdését 1993.
február 28-át követõ és 1995. január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapított
(megállapításra kerülõ) ellátás tekintetében azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy az öregségi nyugdíj összegét legalább 900 nap alatt elért
keresetbõl kell megállapítani.
(3) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az 1995. január 1-jét
megelõzõen kiadott érvényes igazolvánnyal is igazolni lehet.