T/370/12.. szám
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához
Ellenjegyezte: Kósáné dr. Kovács Magda
Budapest, 1994. december 21.
Törvényjavaslat
a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény módosításáról
1. §
A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 16/A §-a (1) bekezdésének helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(1) A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredõ közvetlen költség 70
százalékáig terjedõ mértékû támogatás nyújtható, ha
a) a lakosságot vagy a települést érintõ közfeladat ellátása érdekében,
b) a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását
vállalja munkaviszony keretében úgy, hogy
c) ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak számát a foglalkoztatás
megkezdését megelõzõ havi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest
bõvíti, és
d) a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtõl
díjazásban nem részesül."
(2) Az Flt. 16/A. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel
egyidejûleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre
változik:
"(2) A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb
egy évi idõtartamra állapítható meg. Az (1) bekezdés c) pontjában említett
megelõzõ havi átlagos statisztikai állományi létszámba nem számít be az a
munkavállaló, akinek foglalkoztatása az (1) bekezdésben meghatározott
támogatással történt."
2. §
(1) Az Flt. 20.§-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A 14-19. §-ban meghatározott támogatások nyújtásának további
feltételeit, a támogatások odaítélésének és visszakövetelésének, valamint a
Foglalkoztatási Alap kezelésének és a foglalkoztatási válsághelyzetek
kezelésére elkülönített pénzügyi keret (44/A.§) felhasználásának részletes
szabályait, továbbá a képzõ intézmények kiválasztására vonatkozó szempontokat
- a Munkaerõpiaci Bizottság véleményének meghallgatásával - a munkaügyi
miniszter állapítja meg."
3. §
(1) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"Az elõbbiekben meghatározott négy éves idõtartam meghosszabbodik:
a) a sor- valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári
szolgálat,
b) a keresõképtelenséggel járó betegség,
c) a beteg gyermek ápolására táppénzes állomány,
d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a
gyermekgondozási segély, a gyermekgondozásra kapott egyéb fizetés nélküli
szabadság,
e) a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása,
f) az elõzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a javító-nevelõ munka,
a szigorított javító-nevelõ munka, és az elzárás büntetés,
g) a közeli hozzátartozó (1992. évi XXII. törvény 139. § (2) bek.)
ápolása, valamint a családi ház építése céljából kapott fizetés nélküli
szabadság,
h) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása
idõtartamával, valamint
i) az (5) bekezdésben meghatározott idõtartammal, ha a munkanélküli állapot
ezen idõtartam alatt is fennállt."
4. §
(1) Az Flt. 28.§-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[28.§. (1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a
munkanélküli]
"a) a munkaügyi központ által felajánlott megfelelõ munkahelyet vagy térítési
kötelezettséggel nem járó képzési lehetõséget nem vállalja el, illetve a
munkaviszony létrejötte neki felróható okból meghiúsul,"
(2) Az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[28. § (1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a
munkanélküli ]
"c) keresõ tevékenységet folytat, kivéve a (4) bekezdésben, valamint
a 29. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat."
(3) Az Flt. 28. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Nem szüntethetõ meg a munkanélküli járadék folyósítása, ha a
munkanélküli
a) a keresõ tevékenységet megbízási jogviszony keretében folytatja, és
b) az abból származó jövedelme havonta nem haladja meg a kötelezõ
legkisebb munkabér 50 %-át, továbbá
c) bejelentési kötelezettségének eleget tett (8. § (7) bek.), valamint
d) együttmûködési kötelezettségét (25. § (3) bek.)változatlanul
teljesíti."
5. §
(1) Az Flt. 29. §-ának (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:
[(1) Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását, ha a
munkanélküli]
"f) rövid idõtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó keresõ
tevékenységet folytat feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének (8. § (7)
bek.) eleget tett."
(2) Az Flt. 29.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés (b)-(f) pontjában foglaltak miatti szüneteltetés
idõtartamát a folyósítási idõ számításánál figyelmen kívül kell hagyni."
6. §
Az Flt. 39. § helyébe a következõ rendelkezés lép:
"39.§ A 43.§ (3) bekezdésben meghatározott kifizetések fedezetére a
munkaadó és a munkavállaló a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja (továbbiakban
Szolidaritási Alap) javára járulékot fizet."
7. §
Az Flt. 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"40.§ (1) A munkaaadó a munkavállaló részére adott munkaviszonyból
származó bruttó kereset 4,2 %-át köteles munkaadói járulékként fizetni.
(2) A költségvetési szervek munkavállalóinak keresete után fizetendõ
munkaadói járulékot - az éves költségvetési törvényben foglaltaknak
megfelelõen - a központi költségvetés átalányösszegben folyósítja."
8. §
Az Flt. 58. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A hatálybalépést követõen munkanélkülivé vált munkavállaló
munkanélküli járadékra való jogosultságánál 1996. december 31-ig
járulékfizetési idõként a munkanélkülivé válást megelõzõ négy éven belüli
munkaviszony idõtartamát kell figyelembe venni. Ebben az esetben a
munkanélkülivé válást megelõzõ négy éves idõtartam a 27. § (1) bekezdésének
második mondatában meghatározott idõtartamok közül azokkal az idõtartamokkal
hosszabbodik meg, amelyek alatt a munkaviszony nem állt fenn."
9. §
(1) Ez a törvény a - 4-5. §-a kivételével - kihírdetésének napján lép
hatályba. A 3. §-ban foglalt rendelkezést a folyamatban lévõ ügyekben is
alkalmazni kell.
(2) A törvény 4-5. §-a a kihírdetését követõ 91. napon lép hatályba.
5
5
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény 1991. márciusában történt hatálybalépése óta eltelt
idõszak alatt a munkaerõpiaci helyzet megváltozott.
A nyilvántartott munkanélküliek számának 1991-tõl történõ emelkedése az
1993. februári 705 ezer fõs csúcspontot követõen fokozatosan mérséklõdött, az
elhelyezkedési esélyek romlása miatt azonban a munkanélküliek között egyre
nagyobb a már hosszabb ideje munka nélkül lévõk, a tartós munkanélküliek
aránya.
Jogi szabályozás útján is meg kell teremteni a lehetõséget a munkaerõpiacra
történõ visszavezetésükre, elõ kell segíteni a mielõbbi - akár rövid idõre is
szóló - munkavállalásukat.
A munkanélküli ellátásokat finanszírozó Szolidaritási Alap pénzügyi helyzete
lehetõséget nyújt arra, hogy - az ellátások folyamatos kifizetésének
szavatolása mellett - az alap bevételét képezõ munkaadói járulék mértéke az
Érdekegyeztetõ Tanácsban történt megállapodás alapján csökkenjen.
A foglalkoztatási törvény jelenlegi módosítása csak azokat a legfontosabb
szabályokat tartalmazza, melyek 1995. január 1-étõl történõ bevezetését
egyrészt az Érdekegyeztetõ Tanács megállapodásában foglaltak, másrészt a
törvény egyes rendelkezéseinek 1995. évi alkalmazhatósága teszi különösen
indokolttá.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A Javaslat áttekinthetõbbé és egyértelmûbbé teszi a közhasznú munkavégzés
támogatásának szabályait.
A hatályos szabályozás szerint a közhasznú munkavégzés támogatásának egyik
feltétele, hogy a munkaadó a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak számát a
foglalkoztatás megkezdését megelõzõ havi átlagos statisztikai állományi
létszámához képest bõvítse. A támogatás e feltételeinek teljesítése a
munkaadók számára nehézséget okozott abban a tekintetben, hogy az elõzõ havi
átlagos statisztikai állományi létszámba az a munkavállaló is beszámított,
akinek foglalkoztatásáért a munkaadó e § alapján támogatásban részesült. Ezért
a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az ilyen munkavállalót az elõzõ havi átlagos
statisztikai állományi létszámba nem kell beszámítani.
2. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a munkaügyi miniszter a törvény 14-19. §-
ában meghatározott támogatásokkal kapcsolatos eljárási szabályokat
állapíthatja meg. A munkaügyi központok gyakorlati tapasztalatai alapján
szükséges, hogy a törvény a munkaügyi miniszter számára a jelenleginél
szélesebb körben adjon lehetõséget a támogatásokkal kapcsolatos szabályok
megállapítására. Ezért a Javaslat felhatalmazást tartalmaz a munkaügyi
miniszter számára, hogy meghatározza a támogatások nyújtásának további
feltételeit, a támogatások odaitélésének és visszakövetelésének, valamint a
Foglalkoztatási Alap kezelésének és a foglalkoztatási válsághelyzetek
kezelésére elkülönített pénzügyi keret felhasználásának részletes szabályait,
továbbá a képzõ intézmények kiválasztására vonatkozó szempontokat.
3. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a munkanélküli járadékra való jogosultság
egyik feltétele, hogy a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelõzõ négy
éven belül legalább egy év munkaviszonnyal rendelkezzen. A foglalkoztatási
törvény 27. §-ának (1) bekezdése szerint az elõbbiekben említett négy évbe
bizonyos idõtartamok (pl. sorkatonai szolgálat, polgári szolgálat,
gyermekgondozási szabadság, stb.) nem számítanak be, azaz ezekkel az
idõtartamokkal a négy évet meg kell hosszabbítani. A Javaslat ezen idõtartamok
körét kibõvíti a közeli hozzátartozó ápolása, a családi ház építése céljából
kapott fizetés nélküli szabadság, továbbá a gyermeknevelési támogatás,
valamint az ápolási díj folyósításának idejével.
4-5. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint meg kell szüntetni a munkanélküli járadék
folyósítását - többek között - ha a munkanélküli a munkaügyi központ által
felajánlott képzési lehetõséget nem vállalja el. A munkaügyi központ a
munkanélküli részére térítési kötelezettséggel járó, illetõleg térítésmentes
képzési lehetõséget ajánlhat fel. A Javaslat a hatályos szabályozás által
tartalmazott igazságtalanságot szünteti meg azzal, hogy a munkanélküli járadék
megszüntetését csak a térítésmentes képzési lehetõség visszautasítása esetén
írja elõ.
A munkanélküli, a munkanélküli járadék folyósítása mellett, a munkaügyi
központ által felajánlott munkahelyen keresõ tevékenységet folytathat, ha az
ebbõl származó jövedelem havonta nem éri el a mindenkori minimális bér
összegét. A Javaslat a munkanélküli járadék folyósítása mellett folytatott
keresõ tevékenységbõl származó jövedelem mértékét csökkenti, és azt a kötelezõ
legkisebb munkabér 50 %-ában határozza meg. Ugyanakkor elõírja, hogy a
munkanélküli járadék folyósítása esetén keresõ tevékenység csak megbízási
jogviszony keretében folytatható.
A Javaslat a munkanélküliek elhelyezkedési szándékát kívánja erõsíteni
azzal a szabállyal, hogy rövid idõtartamú legfeljebb 90 napig tartó keresõ
tevékenység folytatása esetén a munkanélküli járadék folyósításának nem a
megszüntetését, hanem szüneteltetését írja elõ. Egyidejûleg - a
szüneteltetésre vonatkozó szabályok módosításával összhangban - egyértelmûen
határozza meg, hogy mely szüneteltetési idõtartamokat nem kell beszámítani a
munkanélküli járadék folyósítási idejébe.
6-7. §-hoz
A Javaslat a szociális partnerekkel történt érdekegyeztetés eredményeként
megszünteti a költségvetésnek a Szolidaritási Alapban keletkezõ hiány 10 %-
ának pótlására vonatkozó kötelezettségét.
Ugyancsak a szociális partnerekkel történt egyeztetésnek megfelelõen a
törvényjavaslat a munkaadói járulék mértékét 5 %-ról 4,2 %-ra csökkenti.
A Javaslat speciális szabályt állapít meg a költségvetési szerveket
terhelõ munkaadói járulék befizetésének módjára vonatkozóan. A költségvetési
szervek mûködése anyagi fedezetének biztosítása végsõ soron ugyanabból a
forrásból, az állami költségvetésbõl történik. Ebbõl következõen a Javaslat
úgy rendelkezik, hogy a költségvetési szerveket terhelõ munkaadói járulékot a
központi költségvetés - a költségvetési törvényben foglaltaknak megfelelõen -
átalányösszegben folyósítja.
8. §-hoz
A foglalkoztatási törvény szerint a hatálybalépését követõen
munkanélkülivé vált személy munkanélküli járadékra való jogosultságánál a
hatálybalépést követõ négy évig (azaz 1995. március 1-éig) járulékfizetési
idõként a munkanélkülivé válást megelõzõ négy éven belüli munkaviszony
idõtartamát kell figyelembe venni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják,
hogy a járulékfizetési idõ megállapítása nehézségekbe ütközik, ezért a
Javaslat a törvényben meghatározott idõtartamot 1996. december 31-ig
meghosszabbítja.
9. §-hoz
A Javaslat annak érdekében, hogy az általa javasolt módosítások
gyakorlati alkalmazásának elõkészítésére megfelelõ idõ álljon rendelkezésre,
egyes rendelkezéseinek hatálybalépését késõbbi idõpontban állapítja meg.
8
8
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény 1991. márciusában történt hatálybalépése óta eltelt
idôszak alatt a munkaerôpiaci helyzet megváltozott.
A nyilvántartott munkanélküliek számának 1991-tôl történô emelkedése az
1993. februári 705 ezer fôs csúcspontot követôen fokozatosan mérséklôdött, az
elhelyezkedési esélyek romlása miatt azonban a munkanélküliek között egyre
nagyobb a már hosszabb ideje munka nélkül lévôk, a tartós munkanélküliek
aránya.
Jogi szabályozás útján is meg kell teremteni a lehetôséget a munkaerôpiacra
történô visszavezetésükre, elô kell segíteni a mielôbbi - akár rövid idôre is
szóló - munkavállalásukat.
A munkanélküli ellátásokat finanszírozó Szolidaritási Alap pénzügyi helyzete
lehetôséget nyújt arra, hogy - az ellátások folyamatos kifizetésének
szavatolása mellett - az alap bevételét képezô munkaadói járulék mértéke az
Érdekegyeztetô Tanácsban történt megállapodás alapján csökkenjen.
A foglalkoztatási törvény jelenlegi módosítása csak azokat a legfontosabb
szabályokat tartalmazza, melyek 1995. január 1-étôl történô bevezetését
egyrészt az Érdekegyeztetô Tanács megállapodásában foglaltak, másrészt a
törvény egyes rendelkezéseinek 1995. évi alkalmazhatósága teszi különösen
indokolttá.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A Javaslat áttekinthetôbbé és egyértelmûbbé teszi a közhasznú munkavégzés
támogatásának szabályait.
A hatályos szabályozás szerint a közhasznú munkavégzés támogatásának egyik
feltétele, hogy a munkaadó a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak számát a
foglalkoztatás megkezdését megelôzô havi átlagos statisztikai állományi
létszámához képest bôvítse. A támogatás e feltételeinek teljesítése a
munkaadók számára nehézséget okozott abban a tekintetben, hogy az elôzô havi
átlagos statisztikai állományi létszámba az a munkavállaló is beszámított,
akinek foglalkoztatásáért a munkaadó e § alapján támogatásban részesült. Ezért
a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az ilyen munkavállalót az elôzô havi átlagos
statisztikai állományi létszámba nem kell beszámítani.
2. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a munkaügyi miniszter a törvény 14-19. §-
ában meghatározott támogatásokkal kapcsolatos eljárási szabályokat
állapíthatja meg. A munkaügyi központok gyakorlati tapasztalatai alapján
szükséges, hogy a törvény a munkaügyi miniszter számára a jelenleginél
szélesebb körben adjon lehetôséget a támogatásokkal kapcsolatos szabályok
megállapítására. Ezért a Javaslat felhatalmazást tartalmaz a munkaügyi
miniszter számára, hogy meghatározza a támogatások nyújtásának további
feltételeit, a támogatások odaitélésének és visszakövetelésének, valamint a
Foglalkoztatási Alap kezelésének és a foglalkoztatási válsághelyzetek
kezelésére elkülönített pénzügyi keret felhasználásának részletes szabályait,
továbbá a képzô intézmények kiválasztására vonatkozó szempontokat.
3. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a munkanélküli járadékra való jogosultság
egyik feltétele, hogy a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelôzô négy
éven belül legalább egy év munkaviszonnyal rendelkezzen. A foglalkoztatási
törvény 27. §-ának (1) bekezdése szerint az elôbbiekben említett négy évbe
bizonyos idôtartamok (pl. sorkatonai szolgálat, polgári szolgálat,
gyermekgondozási szabadság, stb.) nem számítanak be, azaz ezekkel az
idôtartamokkal a négy évet meg kell hosszabbítani. A Javaslat ezen idôtartamok
körét kibôvíti a közeli hozzátartozó ápolása, a családi ház építése céljából
kapott fizetés nélküli szabadság, továbbá a gyermeknevelési támogatás,
valamint az ápolási díj folyósításának idejével.
4-5. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint meg kell szüntetni a munkanélküli járadék
folyósítását - többek között - ha a munkanélküli a munkaügyi központ által
felajánlott képzési lehetôséget nem vállalja el. A munkaügyi központ a
munkanélküli részére térítési kötelezettséggel járó, illetôleg térítésmentes
képzési lehetôséget ajánlhat fel. A Javaslat a hatályos szabályozás által
tartalmazott igazságtalanságot szünteti meg azzal, hogy a munkanélküli járadék
megszüntetését csak a térítésmentes képzési lehetôség visszautasítása esetén
írja elô.
A munkanélküli, a munkanélküli járadék folyósítása mellett, a munkaügyi
központ által felajánlott munkahelyen keresô tevékenységet folytathat, ha az
ebbôl származó jövedelem havonta nem éri el a mindenkori minimális bér
összegét. A Javaslat a munkanélküli járadék folyósítása mellett folytatott
keresô tevékenységbôl származó jövedelem mértékét csökkenti, és azt a kötelezô
legkisebb munkabér 50 %-ában határozza meg. Ugyanakkor elôírja, hogy a
munkanélküli járadék folyósítása esetén keresô tevékenység csak megbízási
jogviszony keretében folytatható.
A Javaslat a munkanélküliek elhelyezkedési szándékát kívánja erôsíteni
azzal a szabállyal, hogy rövid idôtartamú legfeljebb 90 napig tartó keresô
tevékenység folytatása esetén a munkanélküli járadék folyósításának nem a
megszüntetését, hanem szüneteltetését írja elô. Egyidejûleg - a
szüneteltetésre vonatkozó szabályok módosításával összhangban - egyértelmûen
határozza meg, hogy mely szüneteltetési idôtartamokat nem kell beszámítani a
munkanélküli járadék folyósítási idejébe.
6-7. §-hoz
A Javaslat a szociális partnerekkel történt érdekegyeztetés eredményeként
megszünteti a költségvetésnek a Szolidaritási Alapban keletkezô hiány 10 %-
ának pótlására vonatkozó kötelezettségét.
Ugyancsak a szociális partnerekkel történt egyeztetésnek megfelelôen a
törvényjavaslat a munkaadói járulék mértékét 5 %-ról 4,2 %-ra csökkenti.
A Javaslat speciális szabályt állapít meg a költségvetési szerveket
terhelô munkaadói járulék befizetésének módjára vonatkozóan. A költségvetési
szervek mûködése anyagi fedezetének biztosítása végsô soron ugyanabból a
forrásból, az állami költségvetésbôl történik. Ebbôl következôen a Javaslat
úgy rendelkezik, hogy a költségvetési szerveket terhelô munkaadói járulékot a
központi költségvetés - a költségvetési törvényben foglaltaknak megfelelôen -
átalányösszegben folyósítja.
8. §-hoz
A foglalkoztatási törvény szerint a hatálybalépését követôen
munkanélkülivé vált személy munkanélküli járadékra való jogosultságánál a
hatálybalépést követô négy évig (azaz 1995. március 1-éig) járulékfizetési
idôként a munkanélkülivé válást megelôzô négy éven belüli munkaviszony
idôtartamát kell figyelembe venni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják,
hogy a járulékfizetési idô megállapítása nehézségekbe ütközik, ezért a
Javaslat a törvényben meghatározott idôtartamot 1996. december 31-ig
meghosszabbítja.
9. §-hoz
A Javaslat annak érdekében, hogy az általa javasolt módosítások
gyakorlati alkalmazásának elôkészítésére megfelelô idô álljon rendelkezésre,
egyes rendelkezéseinek hatálybalépését késôbbi idôpontban állapítja meg.