MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/394/11.. számú
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény
módosításáról szóló
törvényjavaslat zárószavazásához
Ellenjegyezte:
Dr. Bokros Lajos
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. március
1995. évi .............törvény
a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény
módosításáról és kiegészítésérõl
1. §
(1) A számvitelrõl szóló többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 26. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(1) Saját tõkeként csak olyan tõkerészt szabad kimutatni, amelyet a
tulajdonos (az alapító) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére,
vagy amelyet a tulajdonos (az alapító) a (4) bekezdésben
foglaltakon túlmenõen az adózott eredménybõl hagyott a
vállalkozónál. A saját tõke részeként kell kimutatni a 41/A. §
szerinti értékelésbõl származó értékhelyesbítéssel azonos összegü
értékelési tartalékot is.
(2) A saját tõke a jegyzett tõkébõl, a tõketartalékból, az
eredménytartalékból, az értékelési tartalékból, az elõzõ évek
áthozott veszteségébõl és a tárgyév mérleg szerinti eredményébõl
tevõdik össze. Negatív elõjelü saját tõke, a saját tõke hiánya
csak akkor mutatható ki, ha az alapítókat a halmozott hiány miatt
befizetési kötelezettség nem terheli. A tagok halmozott hiány
miatti befizetési kötelezettségét az eszközök között az
eredménytartalékkal szemben kell állományba venni."
(2) Az Szt. 26. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(9) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a meglévõ eredménytartalék
csak akkor vehetõ igénybe, ha azt e törvény, illetve más törvény
szerint nem kötötték le és az igénybevétel után a lekötött
tõketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az
értékelési tartalékkal csökkentett saját tõke összege meghaladja a
jegyzett tõke összegét."
2. §
(1) Az Szt. 27. §-a (2) bekezdésnek elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Céltartalék képezhetõ jogszabályban meghatározott garanciális
kötelezettségek, korengedményes nyugdíj, végkielégítés
fedezetére."
(2) Az Szt. 27. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3) Biztosító intézetnél, az értékpapír-forgalmazóknál a 94. § c)
pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet
szerint képezhetõ céltartalék.
(4) Pénzintézetnél a pénzintézetekrõl és a pénzintézeti
tevékenységrõl szóló 1991. évi LXIX. törvény, valamint a 94. § c)
pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet
szerint képezhetõ céltartalék."
(3) Az Szt. 27. §-ának (5) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(5) Az adózás elõtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a
befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó
értékpapírok beszerzési árában elismert kamat összegében."
3. §
Az Szt. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendekezés lép:
"(2) Az eszközöket beszerzési, illetve elõállítási költségüknél magasabb
értékben - a 41/A. §-ban foglaltak kivételével - nem szabad a mérlegbe
felvenni."
4. §
Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A gazdasági társaságokban lévõ - tulajdoni részesedést jelentõ -
befektetésnél értékvesztést kell elszámolni, amennyiben a 34. § (3)
bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül. Az
értékvesztés elszámolása során a befektetés könyv szerinti értéke a
gazdasági társaság saját tõkéjébõl a befektetés névértékével arányos
összegig csökkenthetõ."
5. §
Az Szt. a 41. §-a után a következõ 41/A. §-sal egészül ki:
"41/A. §
(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti - kettõs könyvvitelt vezetõ - vállalkozó
jogosult a vállalkozási tevékenységet közvetlenül és közvetett módon
tartósan szolgáló vagyoni értékü jogokat, szellemi termékeket, tárgyi
eszközöket (a beruházások kivételével) és befektetett pénzügyi
eszközöket (az értékpapírok, a forintban adott kölcsönök és forintban
elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) évenként, december
31-i fordulónappal piaci értékükön értékelni.
(2) Az évenkénti értékelés során az értékelésbe bevont egyedi eszközönként
meg kell állapítani:
a) az egyedi eszköz december 31-i fordulónappal meghatározott piaci
értékét;
b) az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel,
értékvesztéssel csökkentett beszerzési értékét (könyv szerinti nettó
értékét);
c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözeteként az egyedi eszköz
értékhelyesbítését.
(3) Amennyiben az értékelésbe bevont egyedi eszköz piaci értéke több, mint a
könyv szerinti nettó értéke, akkor a különbözetet a mérlegben az
eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tõkén belül "Értékelési
tartalék"-ként kell kimutatni.
(4) Amennyiben az értékelésbe bevont egyedi eszköz piaci értéke kevesebb,
mint a könyv szerinti nettó értéke, akkor az így mutatkozó különbözetet
a 38. § (1) bekezdésében, illetve a 39. § (3) bekezdésében foglaltak
figyelembe vételével kell rendezni.
(5) Az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként
elkülönítetten kell nyilvántartani.
(6) A (2) bekezdés szerint egyedi eszközönként megállapított
értékhelyesbítések tárgyévi és elõzõ évi összegeinek - leltárral
alátámasztott - különbsége
a) növeli az értékelési tartalékot, ha a tárgyévi értékhelyesbítés
meghaladja az elõzõ évit,
b) csökkenti az értékelési tartalékot, ha a tárgyévi
értékhelyesbítés kevesebb az elõzõ évinél, legfeljebb az elõzõ évi
értékhelyesbítés összegéig.
A különbségnek azt a részét, amely abból adódik, hogy az egyedi
eszköz piaci értéke kevesebb, mint a
könyv szerinti nettó értéke, a (4) bekezdés szerint kell elszámolni.
(7) Az (1) bekezdés szerint értékelt egyedi eszköznek a könyvekbõl történõ
kivezetésekor a hozzákapcsolódó, elkülönítetten nyilvántartott
értékhelyesbítését is ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben.
(8) A kiegészítõ mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó
értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékü
jogok; szellemi termékek; ingatlanok; továbbá müszaki berendezések,
gépek, jármüvek; valamint egyéb berendezések, felszerelések, jármüvek;
részesedések; a devizában adott kölcsönök; a devizában elhelyezett
hosszú lejáratú bankbetétek szerinti részletezésben. A kiegészítõ
mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történõ értékelés
alkalmazott elveit és módszereit.
(9) Az egyedi eszközök évenkénti értékelésének helyességét, az
értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerüségét a
könyvvizsgálónak a kötelezõ könyvvizsgálat keretében ellenõriznie kell.
Amennyiben a könyvvizsgálat a 73. § alapján nem kötelezõ, az (1)
bekezdés szerinti értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót
kell megbízni.
(10) Ha a konszolidálásba bevont vállalat éves beszámolója elkészítésekor élt
az (1) bekezdés szerinti értékelés lehetõségével, az összevont
(konszolidált) éves beszámoló készítésekor a (3) bekezdés szerint
megállapított, illetve a (6) bekezdés szerint módosított
"Értékhelyesbítés" és "Értékelési tartalék" összegét figyelmen kívül
kell hagynia.
(11) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor az anyavállalat
az összevont (konszolidált) mérlegben szereplõ - az (1) bekezdésben
meghatározott - eszközöket az összevont (konszolidált) éves beszámoló
mérlegfordulónapjával piaci értékükön értékelheti. Ez esetben a (2)
bekezdésben foglaltak szerinti értékeléssel meghatározott különbözetet
az összevont (konszolidált) mérlegben - a (3)-(8) bekezdésekben
foglaltak figyelembevételével - az eszközök között "Értékhelyesbítés"-
ként, a saját tõkén belül "Értékelési tartalék"-ként kell kimutatni az
anyavállalat és külsõ tagok (más tulajdonosok) részesedése bontásban."
6. §
(1) Az Szt. a következõ 41/B. §-sal egészül ki:
"41/B. §
(1) A vállalkozó az éves beszámolóban, az egyszerüsített éves
beszámolóban az adatokat a 19. § (2), illetve (3) bekezdésének
megfelelõen forintban, illetve a társasági
szerzõdésben, alapszabályban, alapító okiratban (a
továbbiakban: társasági szerzõdés) rögzített konvertibilis
devizában köteles megadni.
(2) Amennyiben a vállalkozó engedélyt kap a pénzügyminisztertõl az
(1) bekezdés szerinti adatoknak forint helyett a társasági
szerzõdésben rögzített konvertibilis devizában történõ megadására,
illetve a társasági szerzõdésben rögzített konvertibilis deviza
helyett forintban történõ megadására, a forintról a devizára,
illetve a devizáról a forintra való áttéréskor a (3)-(5)
bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés szerinti áttérésrõl szóló engedélyben
meghatározott áttérési idõponttal (mint mérlegfordulónappal) e
törvény elõírásainak megfelelõ éves beszámolót, egyszerüsített
éves beszámolót kell készíteni az áttérés elõtti pénznemben.
(4) A (3) bekezdés szerinti éves beszámolót, egyszerüsített éves
beszámolót a 71. § elõírásainak megfelelõen az áttérést követõ 90
napon belül a cégbíróságon letétbe kell helyezni, a 72. § szerint
közzé kell tenni.
(5) A (3) bekezdés szerinti - a jóváhagyásra jogosult testület
által elfogadott - éves beszámoló, egyszerüsített éves beszámoló
mérlegében szereplõ adatokat a 41/C-41/D. § szerint kell
devizáról forintra , illetve forintról devizára átszámítani. Az
átszámítás alapján, annak megfelelõen az áttérés napjára
vonatkozóan külön mérleget kell készíteni forintban, illetve a
társasági szerzõdésben rögzített konvertibilis devizában, majd
ezen - a könyvvizsgáló által hitelesített - külön mérleg alapján
kell a könyveket megnyitni."
(2) Az Szt. a következõ 41/C. §-sal egészül ki:
"41/C. §
(1) A forintban elkészített éves beszámoló, egyszerüsített éves
beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján
érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyam reciprok értékén kell - a (2)-(6) bekezdésben
foglaltak kivételével - a társasági szerzõdésben rögzített
devizára átszámítani.
(2) A társasági szerzõdésben rögzített devizanemben fennálló
követeléseket, továbbá valuta-, devizakészleteket, illetve
kötelezettségeket nyilvántartás szerinti valuta-,
devizaösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni.
(3) Amenyiben a társasági szerzõdésben rögzített devizanemben
fennálló követeléseknél, valuta-, devizakészleteknél a Ft/deviza
árfolyam nõtt, akkor ezen követelések,
illetve pénzeszközök forintban kimutatott értékének az áttérés
napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyam reciprok értékén számított valuta-, devizaértéke és
a társasági szerzõdésben rögzített devizában fennálló követelések,
valuta-, devizakészletek devizaértéke közötti különbözetet
átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe
venni.
(4) Amennyiben a társasági szerzõdésben rögzített devizanemben
fennálló kötelezettségeknél a Ft/deviza árfolyam csökkent, akkor
ezen kötelezettségek forintban kimutatott értékének az áttérés
napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyam reciprok értékén számított devizaértéke és a
társasági szerzõdésben rögzített devizában fennálló kötelezettség
devizaértéke közötti különbözetet átszámítási különbözetként kell
a (7) bekezdés szerint figyelembe venni.
(5) Amennyiben a társasági szerzõdésben rögzítettõl eltérõ
devizanemben fennálló követelések, pénzeszközök forintértékébõl az
áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett,
hivatalos deviza-árfolyam reciprok értékével számított - a
társasági szerzõdésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke
több, mint ezen követelések, illetve pénzeszközök valutáinak,
devizáinak a keresztárfolyamok alapján
számított - a társasági szerzõdésben rögzített devizanem
szerinti - devizaértéke, akkor a különbözetet átszámítási
különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.
(6) Amennyiben a társasági szerzõdésben rögzítettõl eltérõ
devizanemben fennálló kötelezettségek forintértékébõl az áttérés
napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyam reciprok értékével számított - a társasági
szerzõdésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke kevesebb,
mint ezen kötelezettségek devizáinak a kereszt-árfolyamok alapján
számított - a társasági szerzõdésben rögzített devizanem szerinti
- devizaértéke, akkor a különbözetet átszámítási különbözetként
kell a (7) bekezdés szerint figyelembe venni.
(7) A (3)-(6) bekezdések szerinti átszámítási különbözeteket össze
kell vonni és azzal
a) nyereség esetén a tõketartalékot kell növelni,
b) veszteség esetén az eredménytartalékot kell csökkenteni."
(3) Az Szt. a következõ 41/D. §-sal egészül ki:
"41/D. §
(1) Az áttérést megelõzõen a társasági szerzõdésben rögzített
devizanemben elkészített éves beszámoló, egyszerüsített éves
beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján
érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyamon kell - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak
kivételével - forintra átszámítani.
(2) A forintban fennálló követeléseket, továbbá a forint-
pénzeszközöket, illetve a forintban fennálló kötelezettségeket
nyilvántartás szerinti forintösszegükben kell az átszámításnál
figyelembe venni.
(3) Amennyiben a forintban fennálló követeléseknél, illetve forint-
pénzeszközöknél a deviza/Ft árfolyam nõtt, akkor ezen követelések,
illetve pénzeszközök valutában, devizában kimutatott értékének az
áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett,
hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke és a forintban
fennálló követelések, illetve forintpénzeszközök nyilvántartás
szerinti forintösszege közötti különbözetet átszámítási
különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.
(4) Amennyiben a forintban fennálló kötelezettségeknél a deviza/Ft
árfolyam csökkent, akkor ezen kötelezettségek devizában kimutatott
értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által
közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke és
forintban fennálló kötelezettségek nyilvántartás szerinti
forintösszege közötti különbözetet átszámítási különbözetként kell
a (7) bekezdés szerint figyelembe venni.
(5) A társasági szerzõdésben - az áttérést megelõzõen - rögzítettõl
eltérõ devizanemben fennálló követeléseknél, pénzeszközöknél,
amennyiben a társasági szerzõdésben - az áttérést megelõzõen -
rögzített valutában, devizában kimutatott értékének az áttérés
napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyamon számított forintértéke magasabb, mint ezen
követelések, illetve pénzeszközök valutáinak, devizáinak a
devizamüveletek végzésére felhatalmazott pénzintézet által
meghirdetett, az áttérés napjára vonatkozó valuta-, devizavételi
árfolyamon számított forintértéke, a különbözetet átszámítási
különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.
(6) A társasági szerzõdésben - az áttérést megelõzõen - rögzítettõl
eltérõ devizanemben fennálló kötelezettségeknél, amennyiben a
társasági szerzõdésben rögzített devizában kimutatott értéknek az
áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett,
hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke alacsonyabb,
mint ezen kötelezettségek devizáinak a devizamüveletek
végzésére felhatalmazott pénzintézet által meghirdetett, az
áttérés napjára vonatkozó devizaeladási árfolyamon átszámított
forintértéke, a különbözetet átszámítási különbözetként a (7)
bekezdés szerint kell figyelembe venni.
(7) A (3)-(6) bekezdések szerinti átszámítási különbözeteket össze
kell vonni és azzal
a) nyereség esetén a tõketartalékot kell növelni,
b) veszteség esetén az eredménytartalékot kell
csökkenteni.
(8) Amennyiben a jegyzett tõke forintra átszámított összege eltér a
társasági szerzõdésben rögzített és a cég-nyilvántartásba
bejegyzett jegyzett tõke forintösszegétõl, a különbözetet a
tõketartalékkal szemben kell rendezni."
7. §
Az Szt. 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
8. §
(1) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban:
Tatv.) 4. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõ r) ponttal:
[(2) Az adózás elõtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:]
"r) a számviteli törvény 41/C. és 41/D. §-a (7) bekezdéseinek
b) pontja szerinti átszámítási különbözet összege,"
(2) A Tatv. 4. §-a (3) bekezdésének s) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[(3) Az adózás elõtti eredményt az adóalap számításakor növeli:
"s) gazdasági társaság és szövetkezet átalakulása esetén a
jogutód(ok)nak, ha a jogelõd(ök)nél a vagyont összességében
felértékelik, a vagyonmérleg szerinti átértékelési
különbözet, továbbá a számviteli törvény 41/C. és 41/D. §-a
(7) bekezdéseinek a) pontja szerinti átszámítási különbözet,
az 5. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint,"
(3) Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény 23. §-ának (3) bekezdése
kiegészül a következõ e) ponttal és a § (4) bekezdésének elsõ mondata
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[(3) Az (1) bekezdésben, a 21. §-ban, továbbá a 22. § (1) és (4)
bekezdésében foglaltaktól függetlenül az adózónak 30 napon belül
adóbevallást kell tennie, ha]
"e) a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény 41/B. §-a
szerint a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára,
illetve devizáról forintra tér át, az áttérés napjával.
(4) A (3) bekezdésben említett határidõt - ha törvény másként nem
rendelkezik - a (3) bekezdés a) és b), továbbá e) pontja esetében
attól az idõponttól kell számítani, amit a külön jogszabályban
elõírt zárómérleg, vagyonmérleg, éves beszámoló, egyszerüsített
éves beszámoló elkészítésére jogszabály megállapít."
9. §
(1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezései az 1994.
évi éves beszámoló, egyszerüsített éves beszámoló készítése során is
alkalmazhatók.
(2) A törvény hatályba lépésével egyidejüleg az állami pénzügyekrõl szóló
1979. évi II. törvény 52-59. §-a hatályát veszti.
1. számú melléklet
az 1994. évi ... törvényhez
Az Szt. 1. számú mellékletének A. Befektetett eszközök része helyébe a
következõ lép:
"A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
1. Vagyoni értékü jogok
2. Üzleti vagy cégérték
3. Szellemi termékek
4. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
5. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
6. Immateriális javak értékhelyesbítése
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok
2. Müszaki berendezések, gépek, jármüvek
3. Egyéb berendezések, felszerelések, jármüvek
4. Beruházások
5. Beruházásra adott elõlegek
6. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III. Befektetett pénzügyi eszközök
1. Részesedések
2. Értékpapírok
3. Adott kölcsönök
4. Hosszú lejáratú bankbetétek
5. Befektetett pénzügyi eszközök érték-
helyesbítése"
Az Szt. 1. számú mellékletének D. része helyébe a következõ lép:
"D. Saját tõke
I. Jegyzett tõke
II. Tõketartalék
III. Eredménytartalék
IV. Értékelési tartalék
V. Elõzõ évek áthozott vesztesége
VI. Mérleg szerinti eredmény"
Az Szt. 1. számú mellékletének 1. pontja kiegészül a következõ f) és g)
ponttal:
"f) A vagyoni értékü jogok a) pont szerint, illetve a szellemi termékek c)
pont szerint meghatározott értéke nem tartalmazhatja az értékhelyesbítés
összegét.
g) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékü jogok
és a szellemi termékek könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható
ki a saját tõke részét jelentõ értékelési tartalékkal azonos összegben."
Az Szt. 1. számú mellékletének 2. pontja kiegészül a következõ d) és e)
ponttal:
"d) A tárgyi eszközök a)-c) pont szerint meghatározott értéke nem
tartalmazhatja az értékhelyesbítés összegét.
e) A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a tárgyi eszközök könyv
szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki a saját tõke részét
jelentõ értékelési tartalékkal azonos összegben."
Az Szt. 1. számú mellékletének 5. pontja kiegészül a következõ d) és e)
ponttal:
"d) A befektetett pénzügyi eszközök a)-c) pont szerint meghatározott értéke
nem tartalmazhatja az értékhelyesbítés összegét.
e) A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a befektetett
pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki a
saját tõke részét jelentõ értékelési tartalékkal azonos összegben."