Módositó javaslat
Dr. Gál Zoltánnak
az Országgyûlés Elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. §. (1). bek. és 102. §. (1) bek. alapján a Vizgazdálkodásról
szóló T/415. számú törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s i t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A törvényjavaslat a következõ új X. fejezettel egészül ki. A módositó
javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat további fejezeteinek és
paragrafusainak számozása értelemszerûen változik.
X. fejezet
A vizügyi nemzetközi kapcsolatok alapelvei
45. §.
A nemzetközi szerzõdések (egyezmények) elõkészitésében és tárgyalásában a
vizgazdálkodást érintõen a közlekedési, hirközlési és vizügyi minisztert -
érdekeltségi körében a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert - be
kell vonni. Véleményünket a vizgazdálkodással kapcsolatos (szakterületüket
érintõ) kérdések tekintetében figyelembe kell venni.
46. §.
(1) A szomszédos államokkal határt alkotó és az országhatár által átmetszett
vizekkel (határvizek), valamint megosztott vizgyûjtõkkel kapcsolatosan a
magyar vizgazdálkodás érdekeit nemzetközi vizügyi egyezmények (határvizi
egyezmények) megkötésével kell biztositani.
(2) A határvizi egyezmények tartalmának kialakitása és megkötése során a
következõ nemzetközi alapelvek érvényesitésére kell törekednie:
a./ a határvizek és azok teljes vizrendszere, valamint vizgyûjtõ területeik
természetföldrajzi egységet alkotnak, ezért a vizek kártételei elleni
védekezés és azok vizkészleteinek legjobb hasznositása és a leghatékonyabb
mégvédésük - a politikai határok által történt megosztásukra tekintet nélkül -
közös mûszaki érdek;
b./ az a./ pontban emlitett vizeken és területeken a közös érdekeken alapuló
vizgazdálkodási beavatkozásokat a felek érdekeinek kölcsönös elismerésével és
összehangolt közös érdekû, esetenként közösen végrehajtott , mûszaki
tevékenységgel kell megvalósitani.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nemzetközi alapelveknek megfelelõen, a
határvizi egyezményekben a következõ alapvetõ szabályokban való megállapodást
kell célként kitûzni:
a./ A szerzõdõ felek kötelezzék magukat arra, hogy az egyezmény hatálya alá
tartozó vizeken és területeken egyoldalúan - elõzetes egyeztetés és
megállapdás nélkül - egyikük sem végez olyan munkát és nem tesz olyan
intézkedést, illetõleg nem folytat olyan tevékenységet, amely a másik fél
területén a vizek kártételei elleni védekezés vagy a vizhasznositás helyzetét,
illetõleg fejlesztését, a vizminõség állapotát kedvezõtlenül befolyásolná vagy
károkat okozhatna; továbbá
b./ a szerzõdõ felek kötelezzék magukat arra, hogy megállapitják és egyeztetik
azokat a munkákat, intézkedéseket és tevékenységeket, amelyek a határvizek
határszakaszán vagy határszelvényében a természetes vagy a közösen
megállapitott vizviszonyokat lényegesen megváltoztatnák, a határvizek
vizhozamát vagy vizszintjét, illetõleg a vizkészleteket lényesegesen
csökkentenék, vagy a nagyvizeket növelnék, a vizek minõségét megváltoztatnák
és összehangolják ezek végrehajtását.
47.§.
(1) A határvizi egyezményekben a határvizek természetes (mesterséges
beavatkozással nem növelt) vizhozamai feletti rendelkezést illetõen az alábbi
elvek érvényesitésére kell törekedni:
a./ a határt alkotó vizeken a vizhozamok legjobb kihasználását közös
megegyezéssel kell biztositani, annak az elvnek az alkalmazásával, hogy a
vizek felett a rendelkezési jog a feleket egyenlõ arányban illeti meg;
b./ a határ által átmetszett vizek határszelvényében a feljebb fekvõ állam a
másik állam területére átfolyó, közösen megállapitott;
- természetes vizhozamoknak - különösen a kisvizi hozamoknak - legalább a
felét, a mindenkori természetes jelentkezésüknek megfelelõen, köteles
átbocsátani,
- a legnagyobb vizhozamot pedig - mesterséges beavatkozással - nem növelheti.
(2) A szerzõdõ felek - a szervezett jogok tiszteletbentartásával és érdekeik
kölcsönös elismerésével - a határvizek vizhozamának megosztását illetõen az
(1) bekezdésben foglaltaktõl eltérõen is megállapodhatnak.
(3) A szerzõdõ felek tájékoztassák egymást az egyezmény hatálya alá tartozó
területek felszin alatti vizeire (vizkészleteire) vonatkozó hidrogeológiai
feltárások adatairól és az elõrejelzésekrõl. Lehetõség szerint az egyezményben
ki kell terjeszteni a megállapodást a határ által átmetszett felszin alatti
vizkészletek arányos kitermelésére vonatkozóan is.
48. §.
(1) A határvizek árvizeinek kártétel nélküli levonulása és egymás területének
az árvizektõl való megóvása érdekében olyan megállapodásra kell törekedni,
miszerint mindegyik szerzõdõ fél
a./ tartózkodik minden olyan egyoldalú munkától, intézkedéstõl vagy
tevékenységtõl, amely a folyók (vizfolyások) védõmûveinek (berendezéseinek)
épitése, átalakitása vagy megszüntetése által, a nagyvizi hozamok
megnövelésével vagy lefolyásuk megváltoztatásával, vagy egyéb beavatkozások
következtében a másik fél árterületén károkat okozna vagy a védekezés
feltételeit megnehezitené;
b./ gondoskodik a folyó (vizfolyás) nagyvizi és középviszi medrének
szabályozásáról, karbantartásáról;
c./ jó állapotban fenntartja, illetõleg a másik féllel összehangoltan a
szükséges mértékben fejleszti a határvizek árvizvédelmi mûveit
(berendezéseit), az egyezmény hatálya alá tartozó terület árvizvédelmi
rendszerét.
(2) A határvizeken fellépõ árvizveszély (jégveszély) idjeén a saját területén
mindegyik szerzõdõ fél - védekezési tevékenységét a másik szerzõdõ féllel
folyamatosan összehangolva - maga védekezik. Kérelemre azonban bármelyik fél a
mási szerzõdõ félnek - lehetõségeitõl függõen - segitséget nyújt az
árvizveszély (jégveszély) elháritásához vagy a mentési munkálatokhoz.
(3) A szerzõdõ felek árvizvédekezést ellátó szervezetei a védekezést
megelõzõen a védekezés idõszakában és azt követõen, a veszély megszûntéig ,
egymással állandó és közvetlen kapcsolatot tartanak és védekezési
intézkedéseiket közös árvédekezési szabályzat elõirásainak megfelelõen,
egymással összehangoltan foganatositják.
49.§.
A 47. §. rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell az egyezmény hatály alá
tartozó belvizöblözetekben is, a belvizeknek kártétel nélkül a befogadóba való
bevezetése, egymás területének a bevizek elöntéseitõl való megvédése érdekében
végzett, illetõleg végzendõ elõzetes belvizvédelmi intézkedésekre és a
belvizvédekezésre is.
50. §.
(1) A szerzõdõ felek kötelezzék magukat arra, hogy a határvizeket természetes
állapotukban megtartják és azokat mindennemû káros szennyezéstõl megóvják.
(2) Mindegyek szerzõdõ fél a saját elõirásaik (szabványai) szerint biztositsa
a határvizeket károsan szennyezõ vizeket (szennyezõ anyagokat) kibocsátó
létesitményeknek szennyviztisztitó berendezéssel való ellátását és szabályozza
azok szennyvizkibocsátását.
(3) Ha a szennyviz-kibocsátás a határvizek minõségének a másik szerzõdõ fél
területén máros megváltoztatását okozná, azt tilos a határvizbe bevezetni.
51.§.
(1) A szerzõdõ felek között megállapodással kell rendezni a kölcsönös
hidrológiai, hidrometeorológiai adatok cseréjét és a kölcsönös vizgazdálkodási
tájékoztatást.
Különösen árviz (jégveszély) vagy belviz elleni védekezés, vizminõségi
kárelháritás elõkészitése végett, valamint a védekezés idõszakában a szerzõdõ
felek, illetõleg kijelölt szerveik, haladéktalanul és közvetlenül közöljenek
minden olyan adatot vagy egyéb információt, amely a fél számára a védekezés
eredményes folytatásához szükséges
52. §.
(1) Kezdeményezni kell és törrekedni kell olyan megállapodásra, amely
közvetlenül a határvizekre vonatkozó vizügyi együttmûködést kiterjeszteni
igyekszik a határvizek egész vizrendszerére és vizgyûjtõjére, amennyiben
ezeken a vizeken és területeken történõ bármilyen vizügyi beavatkozáõs vagy a
vizeket érintõ egyéb behatás a másik állam területén a vizviszonyokat, a
vizhasznositást vagy a vizek kártételei elleni védekezés feltételeit
érintheti, avagy az együttmûködés mindkét szerzõdõ fél számára elõnyös.
(2) A szerzõdõ felek legalábbis állapodjanak meg abban, hogy kölcsönösen és
rendszeresen tájékoztatják egymást az egyezmény hatálya alá tartozó vizek
vizgyûjtõterületének vizgazdálkodási távlati fejlesztési terveirõl, különösen
a vizgazdálkodási, illetõleg az azt befolyásoló tevékenységeknek a
határvizekre várható kihatásairól.
Indokolás
Miután Magyarország vizkészletének 96 %-a nemzetközi eredetû, a magyar vizjogi
jogalkotás nem mellõzheti a nemzetközi jog által meghatározott szempontok
figyelembevételét. Ez fõleg azért fontos, hogy a magyar vizjogban jelenjenek
meg a nemzetközi jog által támasztott követelmények, igy a nemzetközi jogi
szabályozásnak számunkra különösen fontos fejlesztését a belsõ jogi megoldás
ne keresztezze.
Budapest, 1995. április 04.
Dr. Hasznos Miklós
KDNP