1
1995. évi ....... törvény
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi
II. törvény módosításáról
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény ( a továbbiakban: T. ) a
következõk szerint módosul:
1. §
(1) A T. 10. §-a (1) bekezdésének e/ pontja, helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/ E törvény alapján biztosított: /
"e/ a szakmunkástanuló, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül;"
(2) A T. 10. §-a (2) bekezdésének c/ - d/ pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
/ (2) Az (1) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed /
" c/ a betéti társaság természetes személy beltagjára, illetõleg
kültagjára, ha a társaság tevékenységében személyesen közremûködik;
d/ a korlátolt felelõsségû társaság tagjára, a közhasznú társaság
tagjára, ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási
jogviszony keretében személyesen közremûködik, munkát végez;"
(3) A T. 10. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A (2) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen nem terjed ki a biztosítás az
egyéni vállalkozóra, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság, a
korlátolt felelõsségû társaság, a közhasznú társaság, a gépjármûvezetõ-képzõ
munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagjára, az ügyvédi iroda tagjaként
mûködõ ügyvédre és a szabadalmi ügyvivõi munkaközösség tagjára, ha a 118/A. §
szerint kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsül."
2. §
A T. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás tartama alatt, vagy annak
megszünését követõ elsõ, második, harmadik napon keresõképtelenné válik.
(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállása esetén sem jár táppénz
annak, aki a négy százalékos mértékû egészségbiztosítási járulék fizetésére
nem kötelezett."
3. §
A T. 19. § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem hosszabbítható meg a
táppénzfolyósítás idõtartama annak a biztosítottnak, akinek munkaképessége
tartósan vagy véglegesen megváltozott, továbbá annak, aki rehabilitációs
ellátásként járadékban részesül."
4. §
A T. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az öregségi nyugdíj összege az ennek alapját képezõ havi átlag-keresetnél
több nem lehet."
5. §
A T. 50. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képezõ havi
átlagkeresetnél több nem lehet."
6. §
A T. 54. § (1) bekezdés c/ pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Szolgálati idõ ...)
"c) a T. 10. § (1) bekezdés e/ pontja szerinti szakmunkástanuló- viszonyban,
..."
(töltött idõ.)
7. §
A T. 103. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"103. § (2) A biztosított - ha törvény másképp nem rendelkezik -
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Az
egészségbiztosítási járulék mértéke négy százalék, a nyugdíjjárulék mértéke
pedig hat százalék."
8. §
(1) A T. 103./A §-a (3) bekezdésének 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[(3) az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képez
társadalombiztosítási járulékalapot]
"2. a munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés értékébõl, vagy a
kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy
kedvezményes utalvány értékébõl a személyi jövedelemadó mentes
kedvezmény,"
(2) A T. 103/A § a következõ (12)-(14) bekezdésekkel egészül ki:
"(12) Az egyéni vállalkozó és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági
társaság természetes személy tagja kérelmére az (5) bekezdésben említett
segítõ családtag után - legfeljebb azonban havi 75.000 ( napi 2.500 ) forint
alapján - engedélyezni kell a magasabb összegû társadalombiztosítási járulék
megfizetését, ha a kérelem benyújtásakor a segítõ családtag nõ a 45., férfi az
50. életévét még nem töltötte be.
(13) E törvény alkalmazásában természetbeni juttatás: a munkáltató
(foglalkoztató) által a 10. § (1) bekezdésének a/ - b/ pontjában, valamint a
(3) bekezdésében említett biztosítottnak részben vagy egészben ellenérték
nélkül adott termék, nyújtott szolgáltatás.
(14) A természetbeni juttatás esetében járulékalapként azt az értéket kell
figyelembe venni, amelyet a biztosított a termék, a szolgáltatás piaci
értékébõl a munkáltatónak nem térít meg. Piaci érték a beszerzési ár, ennek
hiányában az azonos minõségû és rendeltetésû termék, az azonos mértékû
(színvonalú) szolgáltatás értékesítési ára."
9. §
(1) A T. 103/B §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az (1) - (2) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen nem kell
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni a természetbeni juttatás, a
munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés, valamint a kizárólag
fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes
utalvány értéke, illetve ezek pénzbeli megváltása, a tárgyjutalom, az
üdüléshez adott munkáltatói támogatás, illetve annak a munkáltató által
átvállalt összege, költsége, valamint a 103/A. § (10) bekezdésében
meghatározott befizetések, továbbá a munkáltató által viselt, a biztosított
(kedvezményezett) javára kötött biztosítás díja után."
(2) A T. 103/B §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas,
továbbá a növelt összegû öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülõ
biztosítottnak a 103. § (2) bekezdése szerinti négy százalékos mértékû
egészségbiztosítási- és hat százalékos mértékû nyugdíjjárulékot nem kell
fizetni."
10. §
A T. 103/C. § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idõ
nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés a nyugdíjbiztosítási
járulékot az érintett személyek havi átlagos létszáma alapján a tárgyév elsõ
napján érvényes minimális bér 30,5 %-ának megfelelõ összegben fizeti. A
részletes szabályokat a Kormány állapítja meg."
11. §
(1) A T. 103/D. § (1) bekezdésének d/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:/
"d/ a közjegyzõ és az önálló bírósági végrehajtó."
(2) A T. 103/D. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A tevékenységet kezdõ egyéni vállalkozó - a kiegészítõ tevékenységet
folytató (118/A. §) kivételével - a járulékfizetési kötelezettség kezdete
napjától az év december 31. napjáig havonta a (2) - (3) bekezdésben
meghatározott mértékû társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékot köteles fizetni a naptári év elsõ napján érvényes
minimális bér összege után."
(3) A T. 103/D. § (5) bekezdésének a/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/ (5) Az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az
idõtartamra, amely alatt: /
"a/ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,
gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, kivéve ha
a gyermekgondozási segély folyósításának idõtartama alatt a vállalkozói
tevékenységét személyesen folytatja."
(4) A T. 103/D. § (7) bekezdésének c/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/ (7) Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, illetõleg az
egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot/
"c/ az (1) bekezdés d/ pontjában említett közjegyzõ és az önálló bírósági
végrehajtó, a közjegyzõi, illetve az önálló bírósági végrehajtói
szolgálat keletkezésének idõpontjától, annak megszûnéséig"
/köteles fizetni/
(5) A T. 103/D. § a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A (2) - (4) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a társasági adó
hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak nem kell társadalom-biztosítási,
illetõleg egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni a vállalkozás
adózás utáni eredményébõl származó jövedelme után."
12. §
A T. 103/E. § (1) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a közkereseti társaság,
a betéti társaság, a korlátolt felelõsségû társaság, a közhasznú társaság,
az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivõi munkaközösség, a gépjármûvezetõ-
képzõ munkaközösség és az oktatói munkaközösség."
13. §
A T. 105/C. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek,
egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(1) A társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget elõször a
megtérítendõ ellátásra, a rendbírságra, a késedelmi pótlékra, a végrehajtási
költségre ( az eljárás költségére ), ezt követõen - jogszabályban
meghatározott részarányban - a biztosítottat terhelõ (a biztosítottól levont
) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, majd a munkáltatót terhelõ
egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási (társadalombiztosítási) járulékra
kell elszámolni. Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a
társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget - az említett
kiegyenlítési sorrend alkalmazásával - elõbb a foglalkoztatott biztosítottak
utáni járulékokra, majd az egyéni vállalkozót vagy a társas vállalkozás tagját
terhelõ egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követõen az egyéni
vállalkozót, illetõleg a társas vállalkozást terhelõ társadalombiztosítási
járulékra, baleseti járulékra kell elszámolni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen a társadalombiztosítási
kifizetõhelyet mûködtetõ munkáltató esetében a kifizetett ellátások összegét
elõször a munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási
járulékra, majd a biztosítottat terhelõ egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékra, ezt követõen a baleseti járulékra kell elszámolni.
(3) Az illetékes egészségbiztosítási pénztár a járulékfizetésre kötelezettet
folyószámlájának augusztus 31-ei egyenlegérõl, továbbá a tartozásai után
fennálló késedelmi pótlékról október 31-éig köteles értesíteni. Az
egészségbiztosítási pénztár - a kötelezett (adós) kérelmére - az adatok
egyeztetését a vonatkozó nyilvántartások, elszámolások és a befizetések
bizonylatai alapján köteles elvégezni."
14. §
A T. 110. § (2) - (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek és
(4) - (5) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A késedelmi pótlék mértéke naptári naponként 0,13 százalék.
(3) A késedelmi pótlékot a 104. § megfelelõ alkalmazásával a befizetésre
(átutalásra) elõírt eredeti határnapot követõ naptól kell számítani.
(4) Ha az illetékes egészségbiztosítási igazgatási szerv az igényelbírálásra
vonatkozó rendelkezések szerint elbírált táppénz, terhességi-gyermekágyi
segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz folyósítását (kifizetését,
postára adását, átutalását) 15 napon belül nem teljesíti, a jogosult részére a
késedelmi pótlékkal azonos mértékû kamatot köteles fizetni.
(5) Ha az illetékes nyugdíjfolyósító szerv az igényelbírálásra vonatkozó
rendelkezések szerint megállapított ellátás folyósítását (az ellátás
összegének postára adását, átutalását) a határozat kézbesítését követõ 15
napon belül nem teljesíti, a jogosultnak a késedelmi pótlékkal azonos mértékû
kamatot köteles fizetni a késedelmesen folyósított ellátás összege után. A
kamatot az említett határidõ lejártát követõ naptól kell számítani."
15. §
A T. 118. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"118. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a személy, aki
a/ az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el és rokkantsági nyugdíjban,
baleseti rokkantsági nyugdíjban, baleseti járadékban, baleseti özvegyi
nyugdíjban, baleseti árvaellátásban, rokkantság miatt megállapított állandó
özvegyi nyugdíjban
b/ öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat és az elõnyugdíjat
is), az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követõen rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíjban
c/ hozzátartozói nyugellátásban és hozzátartozói baleseti nyugellátásban
(kivéve az a/ pontban említett hozzátartozói ellátásban részesülõ)
d/ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segély-
ben,
e/ gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,
f/ öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegû öregségi,
munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres
szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági járadékban,
g/ nemzeti gondozási díjban ( pótlékban ),
h/ bányászati kereset-kiegészítésben,
i/ rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési
támogatásban,
j/ Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettõl nyug-díjban,
k/ munkanélküliek jövedelempótló támogatásában,
l/ hadigondozotti ellátásban
részesül
m/ nevelési- oktatási intézmény és felsõoktatási intézmény nappali tagozatán
tanulmányokat folytató magyar állampolgár - ideértve a
Magyarországon állami szervtõl, nyilvántartásba vett egyháztól, továbbá
tartós közérdekû céllal létrehozott alapítványtól ösztöndíjban részesülõ
nappali tagozaton tanulmányokat folytató külföldi állampolgárt is -,
n/ sorkatonai, (polgári) szolgálatot teljesít,
o/ a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének tagja,
p/ Magyarországon nyilvántartásba vett egyháznál, felekezetnél egy-házi
személy,
r/ az a/ - p/ pontokban felsorolt személyek eltartott hozzátartozója,
s/ a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel
rendelkezõ kiskorú magyar állampolgár,
t/ a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben
elhelyezett személy ( ide nem értve a külföldi állampolgárt ),
u/ a szociális ellátásról és igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény 54.-55.
§-ai rendelkezései szerint szociális szempontból rászorulónak minõsülõ
személy,
v/ fogva tartott ( õrizetbe vett, elõzetesen letartóztatott, elzárásra utalt,
szabadságvesztés büntetést töltõ személy ).
(2) Az (1) bekezdés d/ - r/ és a t/ - v/ pontjában felsorolt személyek
egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát az (1) bekezdés alapján csak abban
az esetben lehet megállapítani, ha arra a 10. §, vagy a 15. § szerint nem
jogosultak.
(3) Baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a
személy, aki
a/ egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként kiegészítõ
tevékenységet folytat,
b/ nevelési- oktatási és felsõoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren
kívüli oktatásban, gyakorlati képzésben ré-szesülõ tanulója ( hallgatója
), ide nem értve a külföldi állampolgárt,
c/ szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetõleg
szenvedélybeteg,
d/ fogva tartott ( õrizetbe vett, az elõzetesen letartóztatott, az
elzárásra utalt, a szabadságvesztés büntetést töltõ személy ),
e/ társadalmi munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetõleg
katasztrófa elhárítás, vagy véradás során szenved balesetet, vagy
egészségkárosodást,
f/ közérdekû, közösségi munkát végez."
16. §
A T. 119. § helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"119. § (1) A 118. § (1) bekezdésének b/- c/ pontjaiban említett - kivéve a
korengedményes és elõnyugdíjban részesülõ - személyek utáni járulékfizetési
kötelezettség a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az e/ - r/ és t/ - v/ pontjaiban,
valamint a b/ pontban említett korengedményes és elõnyugdíjban részesülõ
személyek utáni járulékfizetési kötelezettség a központi költségvetést
terheli.
(2) A központi költségvetés az (1) bekezdés szerinti járulékot a Magyar
Köztársaság éves költségvetésében meghatározott átalányösszegben téríti.
(3) A 118. § (3) bekezdésében említett személyek ellátásának fedezetére
baleseti járulékot kell fizetni azzal, hogy a b/-f./ pontokban említett
személyek után a járulékfizetési kötelezettség a központi költségvetést
terheli."
17. §
A T. 119/A. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A 103/D. § (5) - (6) bekezdésének rendelkezéseit a kiegészítõ
tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra is alkalmazni kell azzal, hogy a
118/A. § (1) bekezdése b/ és d/ pontjában említett kiegészítõ
tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az igazolt
keresõképtelenség vagy kórházi ápolás idõtartamára nem köteles járulékot
fizetni."
18.§
A T. 119/B. § helyébe a következõ rendelkezés lép:
" 119/B. § A társas vállalkozás a kiegészítõ tevékenységet folytató tagjának a
személyes közremûködés alapján kiosztott jövedelem, de havonként legalább a
tárgyév január 1-jén érvényes minimum bér összege után - ide nem értve a
társas vállalkozás adózás utáni eredményébõl a vállalkozás tagja részére
juttatott jövedelmet - tíz százalékos mértékû baleseti járulékot köteles
fizetni. A baleseti járulékot a tagsági jogviszony megszûnését követõen
kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni."
19. §
(1) A T. 119/D § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdésben nem említett és a devizajogszabályok szerint
belföldinek minõsülõ külföldi, vagy külföldinek minõsülõ magyar
állampolgárral (javára), továbbá Magyarországon oktatási intézmény nappali
tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgárral - kivéve a 118. §
(1) bekezdés m/ pontjában felsoroltakat-, illetõleg ösztöndíjban részesülõ
külföldi állampolgárral, valamint ezen személyeknek és a 11. § (1)
bekezdés b/ - c/ pontjában felsorolt személyeknek a Magyarországon
tartózkodó, és velük együtt élõ külföldi állampolgárságú házastársával és
gyermekével ( javára ) kizárólag egészségügyi szolgáltatásra köthetõ
megállapodás."
(2) A T. 119/D. § (5) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Az a személy, aki nem folytat keresõ tevékenységet, vagy járulékalapként
figyelembe vehetõ keresete nincs, a (4) bekezdés b/ pontjától eltérõen
magasabb összeg, legfeljebb azonban havi 75.000.- forint (napi 2500.-
forint) után is vállalhatja a járulékfizetést, ha a megállapodás
megkötésekor nõ a 45., férfi az 50. életévét még nem töltötte be."
(3) A T. 119/D. § -a (6) bekezdésének e/ pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/ (6) A fizetendõ járulék mértéke ( összege): /
"e/ egészségügyi szolgáltatásra havi 2500 forint."
(4) A T. 119/D. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) A (3) bekezdésben említett megállapodás keretében fizetendõ járulék
összege
a/ az oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló hallgatónál és az
ösztöndíjban részesülõ személynél havi 4000 forint,
b/ az a/ pontban nem említett személynél havi 8000 forint."
20. §
(1) A T. 119/E. § (1) bekezdés a/ pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/ (1) A társadalombiztosítási szervek - ideértve a társadalom-biztosítási
feladatokat külön jogszabály alapján ellátó munkáltatókat, illetve egyéb
szerveket - természetes személyrõl
adatokat személyi azonosító jel, illetve a társadalombiztosítási törzsszám
("szakazonosító jel") alkalmazásával /
"a/ a társadalombiztosítási ellátások, illetõleg a társadalombiz-tosítás
szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és
ellenõrzése, továbbá"
(2) A T. 119/E. § (2) bekezdés e/ pontja helyébe a következõ bekezdés lép:
/ (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási
jogszabályban, illetve törvényben meghatározott /
"e/ az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jog-szabály szerint
a társadalombiztosítási ellátás megállapítása az egészségi állapot
alapján történik,"
/tarthatók nyilván/
(3) A T. 119/E. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a jelenlegi (3) - (9) bekezdések számozása (4) - (10) bekezdésre
változik:
"(3) A társadalombiztosítási igazgatási szervek a jogszabályban elõírt
járulék-elszámolással kapcsolatos bizonylatot, nyilvántartást - ide értve a
mágneses adathordozón rögzített adatokat is - úgy kötelesek kiállítani,
illetve vezetni, hogy az a járulékok alapjának, a járulékok, a késedelmi
pótlék és a rendbírság összegének, továbbá ezek megfizetésének
megállapítására, ellenõrzésére alkalmas legyen."
21.§
A T. 120. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A munkáltatók - ideértve az egyéni vállalkozókat és a társas
vállalkozásokat is - és egyéb szervek a társadalombiztosítás céljait szolgáló
nyilvántartások vezetésére, valamint adatok, így különösen az adószám, a KSH
jelzõszám és a bankszámla szám bejelentésére kötelezhetõk. A nyilvántartások
vezetése, illetve az adatszolgáltatás a társadalombiztosítási igazgatási
szervek által meghatározott esetben és módon mágneses adathordozón
(mágneslemez, mágnesszalag, stb.) is teljesíthetõ."
22. §
A T. a következõ 120/A. §-sal egészül ki:
"120/A. § A munkáltatók és egyéb szervek a nyugellátás, baleseti nyugellátás
megállapítása érdekében kötelesek a külön jogszabályban rendszeresített - a
biztosítottak 1988. január 1-je és 1992. február 29-e közötti kereseti
(jövedelmi) adatait tartalmazó - munkabér-jövedelemigazolást a székhelyük,
telephelyük szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak
(kirendeltségnek) a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságának 1996. július
1-je és december 31-e közötti idõszakban megküldeni. A részletes szabályokat a
Kormány állapítja meg."
Vegyes rendelkezések
23. §
(1) Az egyéni vállalkozásról szóló - többször módosított - 1990. évi V.
törvény 5. §-a (1) bekezdésének f/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(1) Nem kaphat vállalkozói igazolványt:/
" f/ akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát a 14. §
(1) bekezdés c/ - d/ pontjában foglaltak miatt visszavonták, a
tartozás kiegyenlítéséig."
(2) Az 1990. évi V. törvény 14. § (1) bekezdésének d/ pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/(1) Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha:/
"d/ tizenkét havi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó
járuléktartozása megfizetésének, illetõleg a bejelentési, járulék-
bevallási kötelezettségeinek a társadalom-biztosítási igazgatási
szervek felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidõig sem
tett eleget."
Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések
24. §
(1) E törvény 1995. április 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény hatályba lépésével egyidejûleg a T. 103/A. § (3) bekezdésének
23., 24., 25., pontja, valamint a (4) bekezdés, a T.103/D. § (2)
bekezdésében és a T. 119/A. § (2) bekezdésében a "hatvan százaléknak
megfelelõ összeg" szövegrész, a T. 118/A. § (2) bekezdése, a T. 119/D. § (2)
bekezdésének d/ pontja, (6) bekezdésének d/ pontja, valamint a T. 119/D §
(4), (6), (9) bekezdéseiben a T. 103/D § (5) bekezdésének d/ pontjában, a T.
103/E § (6) bekezdésének d/ pontjában a T. 119/D § (6) bekezdés d/ pontjára
hivatkozás hatályát veszti.
(3) A T. 92. § (2) bekezdésében. " 44. § (2)-(3) bekezdésében" szövegrész "44.
§ (2)-(3) és (5) bekezdésében" szövegrészre változik, a T. 103/A § (10)
bekezdésben a "25 %-áig" szövegrész "havi 25 százalékáig" szövegre változik,
a (11) bekezdés az "egyesület" szövegrész után " a köztestület, a közhasznú
társaság" szövegrésszel egészül ki, a T. 103/B. § (8) bekezdésében az "1995.
december 31-ig" szövegrész "1996. február 29-ig" szövegrészre változik. A
T. 118/A. §. (1) bekezdés b.) pontja "rokkantsági járadékos" szövegrésszel
egészül ki.
25. §
(1) A T. 17. § rendelkezéseit az 1995. március 31. napját követõen kezdõdõ
keresõképtelenség esetén kell alkalmazni.
(2) A T. 103/D § (4) bekezdésének rendelkezéseit elsõ alkalommal az 1995.
évben kezdõnek minõsülõ egyéni vállalkozóra kell alkalmazni azzal, hogy a
január, február és március hónapra fizetett járulék elõleget véglegesnek
kell tekintetni.
(3) A T. 105/C. § (1), (2) bekezdésének rendelkezését elsõ alkalommal az 1995.
március hónapra vonatkozó elszámolásokra (bevallásokra) kell alkalmazni.
(4) A T. 110. § (2), (3) bekezdésének rendelkezéseit elsõ alkalommal az 1995.
március 31. napját követõen fennálló járuléktartozásra kell alkalmazni.
(5) A T. 119/E § (3) bekezdésének rendelkezéseit 1996. január 1-jét
követõen kell alkalmazni.
(6) A T. 39. § (5) bekezdésében említett külön törvény hatályba lépéséig az
emelt összegû végkielégítésre való jogosultság, valamint a felmondási
(felmentési) korlátozás szempontjából, ahol jogszabály nyugdíjjogosultságot,
öregségi nyugdíjkorhatárt említ, nõi öregségi nyugdíjkorhatárnak a T. 39. §-
a (1) bekezdésében meghatározott 55. életévet kell tekinteni.
T/ 438/26. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II.
törvény módosításáról
ZÁRÓSZAVAZÁSHOZ
Ellenjegyezte:
Dr. Kovács Pál
népjóléti miniszter
Budapest, 1995. március 8.