1
T/452/35.. szám
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslat
Z Á R Ó S Z A V A Z Á S Á H O Z
Ellenjegyezte:
Dr. Pál László
ipari és kereskedelmi miniszter
Budapest, 1995. április 5.
1995. évi .................... törvény
a nemzeti szabványosításról
Az Országgyûlés annak érdekében, hogy elõsegítse a nemzetgazdaság
szereplõinek a piacképességhez szükséges korszerû mûszaki ismeretekkel való
ellátását és a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi megállapodásokban
vállalt, szabványosításra vonatkozó kötelezettségek végrehajtását, a nemzeti
szabványosításról a következõ törvényt alkotja:
A nemzeti szabványosítás célja
1. §
A nemzeti szabványosítással elõ kell segíteni:
a) az általános és ismételten alkalmazható eljárások, mûszaki megoldások
közrebocsátásával a termelés korszerûsítését, a szolgáltatások színvonalának
javítását,
b) a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az európai
szabványosítási tevékenységben,
c) a kereskedelem mûszaki akadályainak elhárítását,
d) a mûszaki fejlesztés eredményeinek széleskörû bevezetését,
e) az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek
védelmét és a biztonságot,
f) a megfelelõségtanúsítás követelményrendszerének kialakítását,
g) a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését,
h) a minõség védelmét.
A törvény célja
2. §
A törvény meghatározza a nemzeti szabványosítás szervezeti kereteit,
mûködésének fõbb elveit, követelményeit, kapcsolatrendszerét és
gazdálkodásának fõbb eszközeit.
Alapelvek
3. §
A nemzeti szabványosításban a következõ alapelveket kell érvényesíteni:
a) az áttekinthetõséget és a nyilvánosságot,
b) a közérdek képviseletét,
c) az önkéntességet egyrészrõl a nemzeti szabványosításban való részvéte
l, másrészrõl a nemzeti szabványok alkalmazása szempontjából,
d) a tárgyszerûséget,
e) a függetlenséget a különbözõ érdekcsoportok túlsúlyától,
f) az egységességet és ellentmondásmentességet,
g) az alkalmazkodást a tudomány, a mûszaki gyakorlat és a tapasztalat
általános eredményeihez, figyelembe véve a gazdasági adottságokat,
h) az alkalmazkodást a nemzetközi és az európai szabványosítás rendjéhe
z,
i) a nemzeti szabványügyi szervezet nem nyereségérdekelt jellegét.
A szabvány
4. §
(1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott,
közmegegyezéssel elfogadott olyan mûszaki (technikai) dokumentum, amely
tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik és olyan általános és
ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzõket tartalmaz,
amelyek alkalmazásával a rendezõ hatás az adott feltételek között a
legkedvezõbb.
(2) A szabványosítás során leggyakrabban használt fogalmakat az 1.
melléklet tartalmazza.
A nemzeti szabvány
5. §
(1) A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi
szervezet alkotott meg vagy fogadott el és tett a nyilvánosság számára
hozzáférhetõvé.
(2) A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a
Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet.
(3) A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes.
(4) A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell ellátni. A nemzeti
szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány).
(5) A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása
alapján forgalmazható és terjeszthetõ.
(6) A jogszabállyal kötelezõvé tett nemzeti szabvány nyelve magyar.
A nemzeti szabvány és a nemzeti szabványjel alkalmazása
6. §
(1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve ha jogszabály
kötelezõen alkalmazandónak nyilvánítja.
(2) A szabványok közül jogszabály kizárólag nemzeti szabványt nyílváníthat
egészben vagy részben kötelezõen alkalmazandónak.
(3) A nemzeti szabványjel más szabványon nem használható.
(4) A nemzeti szabványjelet a szabványnak való megfelelõség jelölésére, a
jelhasználat rendjének betartása esetén, bárki alkalmazhatja.
A Magyar Szabványügyi Testület
7. §
(1) A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar
Szabványügyi Testület (a továbbiakban: MSZT).
(2) Az MSZT köztestület (Ptk. 65. §), amely az alapszabályának megfelelõen
mûködik. Köztestületként a nemzeti szabványosítással összefüggõ közfeladatokat
kizárólagos jogkörrel látja el e törvény felhatalmazása alapján.
(3) Az MSZT jogosult a Magyar Köztársaság címerének a használatára.
Az MSZT feladatai
8. §
(1) Az MSZT feladatai:
a) a nemzeti szabványok kidolgozása, illetve kidolgoztatása, jóváhagyása
és közzététele, módosítása és visszavonása,
b) a nemzetközi és az európai szabványok nemzeti szabványként való
közzététele,
c) a nemzeti szabványosítás módszertanának kidolgozása és egyeztetése a
szabványosításban érdekeltekkel,
d) részvétel és képviselet a nemzetközi és az európai szabványügyi
szervezetek munkájában, illetõleg más érintett szervek részvételének
összehangolása,
e) szaktanácsadás és szakvélemény készítése nemzeti szabványügyi
kérdésekben,
f) a nemzeti szabványosítással összefüggõ kiadványok összeállítása és
kiadása,
g) a nemzeti szabványjel használati rendjének kidolgozása és kiadása,
h) a nemzeti szabványosítással összefüggõ nemzetközi és európai jelek
használati rendjének honosítása és kiadása,
i) a termékek, szolgáltatások nemzeti szabványnak való megfelelõség
tanúsítási rendszerének létrehozása és mûködtetése,
j) közremûködés a jogszabálynak vagy egyéb elõírásnak való megfelelõség
tanúsításában,
k) tanúsítási rendszer létrehozása a minõségbiztosítási rendszerek
tanúsítására a vonatkozó szabványok szerint,
l) felkérésre közremûködik az Európai Unió irányelvein alapuló magyar
jogszabályok elõkészítésében,
m) mindazon további feladatok ellátása, amelyeket külön törvény vagy
törvény alapján az alapszabály a feladatkörébe utal.
(2) Az (1) a), b) és c) pontjaiban foglalt feladatokat az MSZT a nemzeti
szabványosító mûszaki bizottságokon keresztül látja el.
9. §
(1) Az MSZT a jogalkotó szerv felkérése alapján gondoskodik a közérdekû,
különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi
környezet védelmét, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló
jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványok kidolgozásáról, illetve
kiadásáról.
(2) Az MSZT véleménynyilvánításával közremûködik a nemzetközi és az
európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással összefüggõ
jogszabály elõkészítésében.
10. §
(1) Az MSZT közremûködik a nemzeti szabványosítással összefüggõ ismeretek
oktatásában, a tananyagok tematikájának kidolgozásában, a képzési anyagok
elõállításában, valamint iskolarendszeren kívüli szakképzést végez.
(2) Az MSZT meghatározza a nemzeti szabványügyi szakértõkre vonatkozó
feltételeket, és kiadja a szakértõi igazolványokat.
11. §
(1) Az MSZT gyûjti és rendszerezi a nemzeti szabványtervezeteket és
szabványokat, a magyar gazdaság számára jelentõs külföldi szabványtervezeteket
és szabványokat, valamint egyéb szabványjellegû dokumentumokat.
(2) Az MSZT az (1) bekezdésben meghatározott információkat az általa,
illetve a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek által
meghatározott díjazás ellenében rendelkezésre bocsátja.
(3) Az MSZT gondoskodik a nemzeti szabványok és a nemzeti
szabványosítással kapcsolatos kiadványok díjazás ellenében történõ
forgalmazásáról, illetve terjesztésérõl.
12. §
(1) Az MSZT nyilvántartást vezet:
a) a nemzeti szabványtervezetekrõl és szabványokról,
b) a nemzetközi és az európai szabványtervezetekrõl és szabványokról,
c) a jogszabályok által kötelezõen alkalmazandónak nyilvánított
szabványokról,
d) a nemzeti szabványügyi szakértõkrõl.
(2) A nyilvántartásba bárki térítésmentesen betekinthet, kérésére az MSZT
a nyilvántartásból kivonatot (másolatot) ad, térítés ellenében.
13. §
Az MSZT az alapszabályában biztosítja:
a) a nemzeti szabványosításban érdekelt körök, így különösen a központi
közigazgatási szervek, köztestületek, gyártók, forgalmazók, szolgáltatók és a
fogyasztók, illetve azok érdekképviseleti szervezetei kiegyensúlyozott
részvételét az MSZT szerveiben,
b) a jogalkotás szempontjainak, valamint a gazdálkodó szervezetek
igényeinek figyelembevételét a nemzeti szabványosítási programok
összeállításakor,
c) a jogalkotáshoz kapcsolódó nemzeti szabványosítási igények
kielégítését,
d) a jogszabály kiadására feljogosított szervezet bevonását a jogszabály
által kötelezõvé nyilvánítandó nemzeti szabványok kidolgozásában,
e) a nemzeti szabványosítás területén a nemzetgazdasági érdekek
képviseletének rendjét,
f) a nemzetközi, az európai szabványügyi szervezetekkel és az egyes
tagországok nemzeti szabványügyi szervezeteivel való együttmûködés rendjét,
g) a nemzeti szabványok megalkotására, valamint jóváhagyására,
módosítására és visszavonására vonatkozó eljárási rend kiadását,
h) ellentmondásmentes szabványrendszer kialakítását,
i) tanúsítási tevékenységében a nemzetközi és az európai tanúsítási
szervezetek elõírásainak érvényesülését.
Eljárási rend
14. §
(1) Az MSZT-nek a nemzeti szabványok megalkotására, valamint jóváhagyására
vonatkozó eljárási rendben különösen az alábbiakat kell szabályoznia:
a) a nemzeti szabványosításban való részvétel módját és feltételeit,
b) a nemzeti szabványosítási programok összeállítását és nyilvánosságra
hozatalát, az új szabványosítási témák felvételének szabályait,
c) a nemzeti szabványtervezetek nyilvánosságra hozatalát és a velük
kapcsolatos felszólalások elintézésének rendjét,
d) a nemzeti szabványok jóváhagyásának, módosításának és visszavonásának
rendjét,
e) a nemzeti szabványalkotással kapcsolatos panaszok kivizsgálásának
rendjét,
f) a nemzeti szabványok közzétételének módját,
g) a nemzeti szabványok nyilvántartását,
h) az európai és a nemzetközi szabványosításban a nemzeti képviselet
módját.
(2) Az eljárás nyilvánosságának elve alapján meg kell hirdetni a nemzeti
szabványosítás programját, a nemzeti szabványtervezetek jegyzékét, a nemzeti
szabvány kiadásának és közzétételének idõpontját, a nemzeti szabványok
visszavonását, módosítását, a nemzeti szabványállományban bekövetkezett
változásokat, a nemzeti szabványosítással összefüggõ közleményeket.
Az MSZT tagjai
15. §
(1) Az MSZT tagja lehet bármely jogi személy, továbbá jogi személyiséggel
nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet, amely az alapszabályt magára nézve
kötelezõnek elfogadja és a nemzeti szabványosítás célkitûzéseit, intézkedéseit
támogatni kívánja.
(2) A közgyûlés az MSZT tagjaiból áll. A közgyûlésen minden tag egy
szavazattal rendelkezik.
(3) A tagok jogait és kötelezettségeit az alapszabály állapítja meg.
Az MSZT szervei
16. §
Az MSZT szervei:
a) a közgyûlés,
b) a Szabványügyi Tanács,
c) a nemzeti szabványosító mûszaki bizottságok,
d) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság,
e) az ügyintézõ szervezet.
A közgyûlés
17. §
(1) Az MSZT közgyûlését a nemzeti szabványosítás általános kérdései,
valamint az MSZT saját belsõ szervezetét és mûködését érintõ legfontosabb
kérdések megtárgyalására az alapszabályban meghatározott idõközönként, de
legalább évenként egyszer össze kell hívni.
(2) A közgyûlést, a napirend megjelölésével, az MSZT elnöke hívja össze.
(3) Rendkívüli közgyûlést kell tartani, amennyiben ezt - a napirend
megjelölésével - a közgyûlésen szavazásra jogosultak egyharmada írásban kéri.
18. §
A közgyûlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
b) döntés az éves beszámoló elfogadásáról,
c) az MSZT elnökének és elnökhelyetteseinek megválasztása és felmentése,
d) a Szabványügyi Tanács alapszabályban meghatározott választható
tagjainak, valamint a pénzügyi ellenõrzõ bizottság tagjainak a megválasztása
és a felmentése,
e) a Szabványügyi Tanács és a pénzügyi ellenõrzõ bizottság beszámoltatása,
f) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság véleménye alapján az éves költségvetés,
illetve az errõl készült beszámoló jóváhagyása,
g) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság mûködési irányelveinek jóváhagyása,
h) mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyûlés hatáskörébe utal.
19. §
A közgyûlés lefolytatásának, a határozathozatalnak és a választásoknak a
rendjét az alapszabály állapítja meg.
20. §
(1) Az MSZT elnökét, aki egyben a Szabványügyi Tanács elnöke is, az
alapszabályban meghatározott idõre a közgyûlés választja.
(2) Az elnök tevékenységéért a közgyûlésnek felel.
(3) Az elnök látja el az alapszabály által a számára megállapított
feladatokat.
(4) Az elnököt akadályoztatása esetén az ezzel megbízott elnökhelyettes
helyettesíti. Az elnökhelyettesek közötti feladatmegosztásról az alapszabály
rendelkezik.
A Szabványügyi Tanács
21. §
(1) A Szabványügyi Tanács az alapszabályban meghatározott létszámú tagból
áll. Tagjainak kétharmadát az MSZT közgyûlése választja. A választott tagok
nem lehetnek köztisztviselõk. A tagok egyharmadát az MSZT felkérésére a
szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek delegálhatják.
(2) A Szabványügyi Tanács hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály tervezetének, illetve a szükség szerinti módosítás
tervezetének elõterjesztése a közgyûlés részére,
b) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság javaslata alapján a tagdíj
megállapítása,
c) az MSZT mûködésének elvi irányítása a közgyûlés határozatainak
megfelelõen két közgyûlés közötti idõszakban,
d) az éves költségvetés betartásának ellenõrzése,
e) a nemzeti szabványosítás távlati és éves programjainak a jóváhagyása,
f) a nemzeti szabványok jóváhagyása, módosítása és visszavonása,
g) döntés a nemzeti szabványosítással összefüggõ vitás kérdésekben,
h) a nemzeti szabványosító mûszaki bizottságok létrehozásának és
megszüntetésének jóváhagyása, továbbá mûködésükre vonatkozó követelmények
kiadása, valamint a mûködésükkel kapcsolatos vitás kérdésekben állásfoglalás
és döntés,
i) a nemzetközi és az európai szabványosítási munkában való részvétel
programjának jóváhagyása,
j) az ügyintézõ szervezet felépítésének és mûködési szabályainak és ezen
belül az ügyvezetõ igazgató feladataira, felelõsségére és jogaira vonatkozó
szabályok jóváhagyása.
k) az ügyvezetõ igazgató beszámoltatása.
(3) A Szabványügyi Tanácsot az alapszabályban meghatározott idõközönként,
illetõleg szükség szerint az MSZT elnöke hívja össze és vezeti annak üléseit.
(4) A Szabványügyi Tanács mûködésének részletes szabályait az alapszabály,
illetõleg az alapszabály keretei között más belsõ szabályzatok állapítják meg.
A nemzeti szabványosító mûszaki bizottságok
22. §
(1) A nemzeti szabványosító mûszaki bizottságok az MSZT önkéntes alapon
szervezõdõ szakmai alapegységei, amelyek egy-egy szakterület nemzeti
szabványosítási feladatait operatívan és felelõsséggel látják el.
(2) A nemzeti szabványosító mûszaki bizottságok létrehozását, illetve
megszüntetését bárki kezdeményezheti, de csak a Szabványügyi Tanács hagyhatja
jóvá és dönt az ezzel kapcsolatban felmerülõ vitás kérdésekben is.
(3) A nemzeti szabványosító mûszaki bizottságok mûködésük részletes
szabályait az alapszabály és a Szabványügyi Tanács által kiadott követelmények
alapján maguk állapítják meg és azokat az ügyvezetõ igazgató hagyja jóvá.
(4) Több egymáshoz kapcsolódó szakterületen mûködõ nemzeti szabványosító
mûszaki bizottság a bizottságok elnökeibõl álló programbizottságot hozhat
létre. A programbizottság elnökét a bizottság saját tagjai közül választja. A
programbizottságok feladata a mûszaki bizottságok tevékenységének
összehangolása és a prioritások meghatározása.
A pénzügyi ellenõrzõ bizottság
23. §
(1) A közgyûlés legalább háromtagú pénzügyi ellenõrzõ bizottságot választ.
A bizottság tagjának csak olyan személy választható, aki nem tagja a
Szabványügyi Tanácsnak, illetõleg az MSZT ügyintézõ szervezetének.
(2) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.
(3) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság feladata az MSZT gazdálkodásának
ellenõrzése. Ennek érdekében az MSZT tisztségviselõitõl és ügyintézõ
szervezetétõl minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden
olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.
(4) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság véleményezi a tagdíj megállapítására,
illetõleg módosítására vonatkozó javaslatot.
(5) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság az MSZT éves költségvetését és az éves
költségvetési beszámolót véleményezi.
(6) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság tagjai tevékenységükért
ellenszolgáltatásban nem részesülnek, kizárólag a közgyûlésnek tartoznak
felelõsséggel és feladataik ellátása körében részükre az MSZT tisztségviselõi,
illetve vezetõi utasítást nem adhatnak.
Ügyintézõ szervezet
24. §
(1) Az ügyintézõ szervezet feladata az alapszabály keretei között az MSZT
mûködéséhez szükséges igazgatási és szervezési tevékenység ellátása.
(2) Az MSZT ügyintézõ szervezetének vezetõje az ügyvezetõ igazgató, aki az
MSZT-vel munkaviszonyban áll. Az ügyvezetõ igazgatót a Szabványügyi Tanács
jóváhagyásával az MSZT elnöke bízza meg és menti fel megbízatása alól.
Az ügyvezetõ igazgató feladatait az MSZT elnökének irányításával, a
közgyûlés határozatai és a Szabványügyi Tanács iránymutatásai szerint végzi,
tevékenységérõl idõszakonként a Tanácsnak beszámol.
(3) Az ügyintézõ szervezet felépítését és mûködését, valamint az ügyvezetõ
igazgató feladatait az alapszabály keretei között a Szabványügyi Tanács
határozza meg.
Az MSZT képviselete
25. §
(1) Az MSZT-t az elnök képviseli, aki ezt a jogát az ügyek meghatározott
csoportjaira nézve az ügyvezetõ igazgatóra, az ügyvezetõ igazgató pedig az
általa megbízottakra átruházhatja.
(2) Az MSZT nevében aláírásra az elnök, valamint az alapszabályban
meghatározott esetekben az ügyvezetõ igazgató jogosult, továbbá azok, akikre
az ügyvezetõ igazgató az aláírási jogát átruházta. Az elnök távollétében,
annak felhatalmazása alapján, az elnökhelyettesek is jogosultak aláírásra.
Törvényességi felügyelet
26. §
(1) Az MSZT feletti törvényességi felügyeletet a Kormány által
rendeletben kijelölt miniszter gyakorolja.
(2) A kijelölt miniszter ellenõrzi, hogy az alapszabály és a többi belsõ
szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy az MSZT szerveinek
határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi belsõ
szabályzatot.
(3) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki
az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási
eljárásnak van helye.
(4) Ha az MSZT mûködésének törvényessége másképpen nem állítható helyre,
a kijelölt miniszter a bírósághoz fordul.
A bíróság
a) megsemmisíti az MSZT testületi szervének jogsértõ határozatát és új
határozat hozatalát rendeli el,
b) felfüggesztheti az MSZT testületi szerveinek és tisztségviselõinek
mûködését és irányítására - a felfüggesztés tartamára - felügyelõ biztost
rendelhet ki.
(5) A felügyelõ biztos köteles a mûködés törvényességének helyreállítása
céljából haladéktalanul összehívni az MSZT közgyûlését. Ha a közgyûlés a
mûködés törvényességét helyreállítja, az MSZT más testületi szerveinek és
tisztségviselõinek mûködése sem függeszthetõ fel tovább.
(6) Felügyelõ biztosként csak az rendelhetõ ki, aki egyébként az MSZT-ben
tisztséget viselhetne.
(7) A felügyelõ biztos tevékenységérõl és annak eredményérõl tájékoztatja
a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.
27. §
Az MSZT azokat a határozatait, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed,
továbbá alapszabályát és egyéb önkormányzati szabályzatát - az elfogadástól
számított 15 napon belül - köteles megküldeni a törvényességi felügyeletet
ellátó miniszternek.
Az MSZT kapcsolatai
28. §
Az MSZT a Kormánnyal a kapcsolatot a kijelölt miniszter útján tartja.
Az MSZT a munkájáról szóló éves beszámolóját a Kormánynak is megküldi.
29. §
(1) A nemzeti szabványosítást érintõ nemzetközi kötelezettségeken alapuló
jogszabályok kidolgozása során az MSZT együttmûködik az érintett közigazgatási
szervekkel.
(2) A közérdekû, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon,
az emberi környezet, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló
jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványokat, az MSZT az érintett
közigazgatási szervek véleményét figyelembe véve dolgozza ki.
30. §
Az MSZT együttmûködik a gazdasági és szakmai érdekképviseleti
szervezetekkel. Az együttmûködés során az MSZT köteles az érdekképviseleti
szervezeteket és a kamarákat tájékoztatni a nemzeti szabványosítási
tevékenységet érintõ kérdésekben.
31. §
Az MSZT a törvényben rögzített feladatai ellátásához szükséges adatokat
önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyûjtés és más szervektõl
történõ adatátvétel útján szerzi be.
Az MSZT vagyona és gazdálkodása
32. §
A törvény 2. mellékletében felsorolt vagyontárgyak tulajdonjogát a törvény
hatálybalépésével egyidejûleg az MSZT szerzi meg, e vagyon az MSZT mûködését
szolgálja.
33. §
(1) Az MSZT mûködésének forrásai:
a) tagdíj,
b) a nemzeti szabványok értékesítésébõl befolyt bevétel,
c) az MSZT tanúsító rendszer szerinti tanúsítási tevékenységbõl származó
bevétel,
d) a nemzetközi együttmûködés finanszírozását biztosító, központi
költségvetésbõl kapott támogatás,
e) a nemzeti szabványok kidolgozásáért kapott díj,
f) az MSZT szolgáltatásaiért fizetett díj,
g) adományok, egyéb juttatások.
(2) Az MSZT mûködési hozzájárulásként tagdíjat állapít meg.
(3) Az éves állami központi költségvetésben kell az MSZT részére
biztosítani a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben való
képviselethez, illetve az ezekbõl eredõ feladatok ellátásához a szükséges
költségvetési hozzájárulást.
(4) A kormányzati szervek által igényelt nemzeti szabványok kidolgozását
az MSZT díjazás ellenében végzi.
Átmeneti rendelkezések
34. §
(1) Az MSZT megalakításának elõkészítésére elõkészítõ bizottságot kell
alakítani, a (2) - (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) A szabványosításban érdekelt szervezetek a törvény hatálybalépésétõl
számított 30 napon belül az MSZT felett törvényességi felügyeletet gyakorló
miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) közölhetik, hogy részt kívánnak-e
venni az elõkészítõ bizottság megalakításában.
(3) A miniszter a törvény hatálybalépésétõl számított 45 napon belül
összehívja azokat, akik az elõkészítõ bizottság megalakításában való
érdekeltségüket kifejezték a (2) bekezdés szerint.
(4) Az elõkészítõ bizottság tagjainak egyharmadát a miniszter felkérésére
a szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek jelölik ki,
kétharmadát pedig elõkészítõ ülésen a (3) bekezdés szerint meghívottak
választják úgy, hogy a gyártók, a forgalmazók, a szolgáltatók és a fogyasztók,
illetõleg az érdekképviseleti szervezetek, valamint a szakmai és tudományos
szervezetek képviselete biztosított legyen. Az elõkészítõ bizottságnak
hivatalból tagja a miniszter képviselõje.
(5) Az elõkészítõ bizottság tagjai közül elnököt választ. Az elõkészítõ
bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
35. §
(1) Az MSZT alakuló közgyûlését az elõkészítõ bizottság elnöke hívja össze,
a törvény hatálybalépésétõl számított 4 hónapon belül.
(2) Az elõkészítõ bizottság az alakuló közgyûlésnek javaslatot tesz:
a) a közgyûlés levezetõ elnökének és más tisztségviselõinek személyére,
b) az elõkészítõ bizottság tevékenységérõl szóló beszámoló jóváhagyására,
c) az alapszabályra,
d) az MSZT költségvetése vitelének ideiglenes szabályaira,
e) az MSZT elnökének és elnökhelyetteseinek, a Szabványügyi Tanács
választható tagjainak és a pénzügyi ellenõrzõ bizottság tagjainak a
személyére.
36. §
(1) Az MSZT a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre az alapszabály
elfogadásának napjára visszaható hatállyal.
(2) Az MSZT bírósági nyilvántartásba vételével egyidejûleg a Magyar
Szabványügyi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) jogutód nélkül megszûnik.
(3) Az MSZT a mûködését az e törvény hatályba lépését követõ 4 hónap
elteltével kezdi meg.
(4) Azokat a köztisztviselõket, akiknek a közszolgálati jogviszonya a
köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 17. § (1)
bekezdés a.) pontja alapján felmentéssel megszûnik és az MSZT-vel
munkaviszonyt létesítenek, a Ktv. 18. §-ban meghatározott felmentési idõ,
továbbá a 19. § szerinti végkielégítés nem illeti meg.
(5) A munkaviszonyt létesítõ személyek addigi közszolgálati jogviszonyban
töltött idejét, az MSZT-nél munkaviszonyban töltött idõnek kell tekinteni. A
munkaszerzõdés megkötése során gondoskodni kell arról, hogy a munkaviszonyt
létesítõ személyek a korábbi közszolgálati jogviszonyukhoz képest,
hátrányosabb helyzetbe ne kerüljenek.
37. §
(1) Az alakuló közgyûlést követõ 30 napon belül az alapszabályban
meghatározott összetétellel létre kell hozni a Szabványügyi Tanácsot. Az
MSZT elnöke a Szabványügyi Tanács jóváhagyásával megbízza az ügyvezetõ
igazgatót.
(2) Az MSZT elnöke közzéteszi a közgyûlés által jóváhagyott alapszabályt,
valamint az ügyintézõ szervezet és a nemzeti szabványosító mûszaki
bizottságok Szabványügyi Tanács által jóváhagyott ügyrendjét.
Záró rendelkezések
38. §
Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.
Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 50. §-a,
továbbá a nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és
az ellenõrzõ szervezetek akkreditálási rendjének ideiglenes szabályairól szóló
42/1994. (III. 25.) Kormányrendelet a törvény hatálybalépésétõl számított 4
hónap elteltével.
39. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a katonai
szabványosításra vonatkozó sajátos szabályokat.
A nemzeti szabványosításról
szóló 1995. évi ..... törvény
1. melléklete
A szabványosítással összefüggõ fogalmak
1. Szabványosítás: olyan tevékenység, amely általános és ismételten
alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal,
hogy a rendezõ hatás az adott feltételek között a legkedvezõbb legyen.
2. Szervezetek:
Szabványügyi szerv: olyan szabványosító szerv, amelyet nemzeti, regionális
vagy nemzetközi szinten elismertek és amelynek fõ funkciója -
alapszabályzatából adódóan - a közösség számára hozzáférhetõ szabványok
kidolgozása és jóváhagyása vagy elfogadása.
Szabványosító szerv: a szabványosításban elismert tevékenységet végzõ
szerv.
3. Nemzetközi szabványosítás: olyan szabványosítás, amelyben az ISO
tagországok illetékes szervei részt vehetnek.
4. Nemzetközi szabvány: olyan szabvány, amelyet nemzetközi szabványosító
vagy szabványügyi szervezet fogadott el és tett a közösség számára
hozzáférhetõvé.
5. Nemzetközi Szabványügyi Szervezetek:
ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság
6. Európai szabványosítás: olyan szabványosítás, amelyben teljes joggal az
EK-hoz (Európai Közösséghez) és az EFTA-hoz (Európai Szabadkereskedelmi
Társuláshoz) tartozó országok illetékes szervei vehetnek részt.
Az európai szabványosítás az Európai Szabványügyi Szervezetek (CEN,
CENELEC, ETSI) keretében folyó szabványosítás.
7. Európai szabvány: olyan szabvány, amelyet európai szabványügyi
szervezet fogadott el és tett a közösség számára hozzáférhetõvé.
8. Európai Szabványügyi Szervezetek:
CEN: Európai Szabványügyi Bizottság
CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság
ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet
9. Nemzeti szabványosítás: valamely meghatározott ország szintjén végzett
szabványosítás.
10. Nemzeti szabványügyi szervezet: olyan önkormányzati elven alapuló
testület, amely az alapszabályának megfelelõen mûködik és a nemzeti
szabványosítással összefüggõ feladatokat látja el kormányzati felhatalmazás
alapján.
A nemzeti szabványosításról
szóló 1995. évi ......törvény
2. melléklete
Az MSZT tulajdonába kerülõ vagyon
Az MSZT tulajdonába kerülnek, az MSZH tulajdonában lévõ vagyontárgyak - a
laboratóriumok, a tanúsító és ellenõrzõ szervezetek akkreditálására rendelt
vagyonrészek kivételével -, valamint az alább felsorolt ingatlanok:
1. A Budapest, IX., ker. 132. sz. tulajdoni lapon 36838 hrsz. alatt
felvett "lakóház, udvar" megjelölésû Budapest IX., ker. Üllõi út 25. sz.
alatti belterületi ingatlannak a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar
Szabványügyi Hivatal (Budapest, IX., ker. Üllõi út 25.) kezelésében álló
21/38 része.
2. A Balatonmáriafürdõ 1015. sz. tulajdoni lapon 838 hrsz. alatt felvett
"üdülõépület és udvar" megjelölésû Balatonmáriafürdõ Keszeg u. 54 sz. alatti,
a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Szabványügyi Hivatal (Budapest, IX.,
ker. Üllõi út 25.) kezelésében álló ingatlan.
3. A Ráckeve 4219 sz. tulajdoni lapon 4655 hrsz. alatt felvett
"üdülõépület és udvar" megjelölésû Ráckeve Peregi Dunasor 27. sz. alatti, a
Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Szabványügyi Hivatal (Budapest, IX.,
ker. Üllõi út 25.) kezelésében álló belterületi ingatlan.