1
T/453/40.. szám
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a laboratóriumok, a tanúsító és ellenôrzô szervezetek akkreditálásáról szóló
törvényjavaslat
Z Á R Ó S Z A V A Z Á S Á H O Z
Ellenjegyezte:
Dr. Pál László
ipari és kereskedelmi miniszter
Budapest, 1995. április 5.
1995. évi .......... törvény
a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenõrzõ szervezetek
akkreditálásáról
Az Országgyûlés annak érdekében, hogy elõsegítse
az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõ hazai akkreditálási
rendszer kialakítását,
a nemzetközi megállapodások megfelelõség tanúsításra vonatkozó cik
keinek végrehajtását,
a nemzeti akkreditálás rendszerérõl a következõ törvényt alkotja:
Az akkreditálás célja
1. §.
(1) Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy
intézmény felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, ellenõrzés)
meghatározott feltételek szerinti végzésére.
(2) Az akkreditálás a magyar nemzetgazdaság korszerû piacgazdasággá való
átalakulása, a nemzetgazdaság szereplõi piacképességének növelése, a
kereskedelem indokolatlan mûszaki akadályainak elhárítása érdekében elõ kell
segítse a termékek és a szolgáltatások többszöri vizsgálatának kiküszöbölését.
A tanúsítványok kölcsönös elfogadása érdekében lehetõvé kell tenni a
tanúsítást végzõ szervek felkészültségének igazolását, elismerését.
A törvény hatálya
2. §
(1) A törvény meghatározza a nemzeti akkreditálás rendszerét, továbbá a jogi
személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek vizsgáló- és
kalibrálólaboratóriumai, tanúsító és ellenõrzõ szervezetei akkreditálásának
feltételeit a vonatkozó, a törvény 1. számú mellékletében feltüntetett
szabványok alapján.
(2) A nemzeti akkreditálás rendszerének keretében, a törvény 1. számú
mellékletében feltüntetett szabványokban, valamint a mérésügyrõl szóló 1991.
évi XLV. törvényben foglaltak figyelembevételével, a következõ szervezetek
akkreditálhatók:
a) vizsgálólaboratóriumok,
b) kalibrálólaboratóriumok,
c) terméktanúsító szervezetek,
d) minõségügyi rendszert tanúsító szervezetek,
e) személyzettanúsító szervezetek,
f) ellenõrzõ szervezetek.
Fogalommeghatározások
3. §
E törvény alkalmazásában a fogalmakat az 1. számú mellékletben feltüntetett
szabványok szerint kell értelmezni.
Alapelvek
4.§
Az akkreditálás során érvényesíteni kell a következõ alapelveket:
a) az áttekinthetõséget és a nyilvánosságot,
b) szakszerûséget,
c) a közérdek képviseletét,
d) az igénybevétel önkéntességét,
e) a függetlenséget a különbözõ érdekcsoportok túlsúlyától,
f) a közigazgatási szervek részvételi lehetõségének biztosítását,
g) az akkreditáló szervekre vonatkozó, az 1. számú mellékletben
meghatározott szabványok alkalmazását,
h) az üzleti titok védelmét,
i) harmonizálást az akkreditálás nemzetközi és európai eljárási rendjével.
A Nemzeti Akkreditáló Testület
5. §
(1) A Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete e törvény
felhatalmazása alapján a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban:
Testület).
(2) A Testület köztestület (Ptk. 65. §), amely az alapszabályának megfelelõen
mûködik. Köztestületként a nemzeti akkreditálás rendszerét irányító,
mûködtetõ, ellenõrzõ és az akkreditálást végzõ tevékenységet lát el,
kizárólagos jogkörrel.
(3) A Testület jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.
A Testület feladatai
6. §
(1) A Testület fõ feladatai:
a) a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok, a tanúsító és az ellenõrzõ
szervezetek akkreditálására, az akkreditált szervezetek idõszakos
felülvizsgálatára, az akkreditáltság felfüggesztésére és visszavonására
vonatkozó eljárási szabályok kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása a
nemzetközi és európai eljárások figyelembevételével,
b) a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok, a tanúsító és az ellenõrzõ
szervezetek akkreditálása, az akkreditált szervezetek idõszakos
felülvizsgálata az akkreditáltság fenntartása, felfüggesztése vagy
visszavonása céljából,
c) az akkreditálási eljárásokba bevonandó minõsítõkkel szemben támasztott
követelmények kidolgozása, az alkalmazott minõsítõk kijelölése és
értékelése,
d) a képviselet a nemzetközi és az európai akkreditálási szervezetekben,
e) a két- és többoldalú együttmûködési és kölcsönös elismerési
megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén,
f) közremûködés az akkreditálással összefüggõ nemzeti, európai és nemzetközi
szabványosítási tevékenységben,
g) részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszeren kívüli képzés
szervezésében, továbbá az iskolai rendszerû képzés tartalmi követelményeinek
kidolgozásában,
h) szaktanácsadás akkreditálási kérdésekben,
i) az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyûjtése
és tárolása.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feladatokat a Testület a szakmai
akkreditáló bizottságokon keresztül látja el.
(3) A Testület ellátja mindazokat a további feladatokat, amelyeket más
jogszabály, a Testület feladatkörébe utal és azt a Testület az alapszabályában
rögzíti.
7. §
(1) A Testület a törvényben rögzített feladatai ellátásához szükséges
adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló, saját adatgyûjtés és más
szervektõl adatátvétel útján szerzi be.
(2) A Testület közhiteles nyilvántartást vezet:
a) az akkreditálást kérelmezõ és az akkreditált vizsgáló- és kalibráló-,
tanúsító és ellenõrzõ szervezetekrõl,
b) a Testület tagjairól,
c) az akkreditálási tevékenységet folytató bizottságokról és azok
tagjairól,
d) az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minõsítõkrõl,
e) az akkreditálással összefüggõ szabványokról, útmutatókról és egyéb hazai
és nemzetközi dokumentumokról.
(3) A nyilvántartásba bárki díjtalanul betekinthet. A Testület - kérésre
költségtérítés ellenében - a nyilvántartásból kivonatot (másolatot)
szolgáltat.
A Testület tagjai
8. §
(1) A Testület tagjai:
a) hivatalból a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület, az Országos
Mérésügyi Hivatal és az országos gazdasági kamarák,
b) az akkreditált státusz fennállásának idõtartamára az akkreditált
szervezetek,
c) az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával az érdekképviseleti szervezetek, a
tudományos és mûszaki egyesületek és a felsõoktatási intézmények,
ha az alapszabályt magukra nézve kötelezõnek elfogadják.
(2) A tagok jogait és kötelezettségeit a Testület alapszabálya állapítja meg.
A Testület szervei
9. §
A Testület szervei:
a) a közgyûlés,
b) az Akkreditálási Tanács,
c) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság,
d) a fellebbviteli bizottság,
e) a szakmai akkreditáló bizottságok,
f) az ügyintézõ szervezet.
Közgyûlés és tisztségviselõk
10. §
(1) A Testület legfõbb szerve a közgyûlés, amelyet az alapszabályban
meghatározott idõközönként, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
(2) A közgyûlést - a napirend megjelölésével - a Testület elnöke hívja össze.
(3) Rendkívüli közgyûlést kell tartani, amennyiben ezt - a napirend
megjelölésével - a közgyûlés szavazásra jogosult tagjainak egyharmada írásban
kéri.
11. §
(1) A közgyûlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint
a fele jelen van. Amennyiben határozatképtelen a közgyûlés, újra össze kell
hívni. Az ismételten összehívott közgyûlés a megjelentek számára tekintet
nélkül határozatképes.
(2) A Testület alapszabálya elfogadásához és módosításához a közgyûlésen
szavazásra jogosultak kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A közgyûlésen és az Akkreditálási Tanácsban szavazati joggal rendelkezõ
tagok körét az alapszabály tartalmazza.
12. §
(1) A közgyûlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
b) döntés az éves beszámoló elfogadásáról,
c) az Akkreditálási Tanács választható tagjainak megválasztása és felmentése,
d) a Testület elnökének és elnökhelyettesének megválasztása és felmentése,
e) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság, továbbá a fellebbviteli bizottság tagjainak
megválasztása és felmentése,
f) az Akkreditálási Tanács, a pénzügyi ellenõrzõ bizottság és a
fellebbviteli bizottság beszámoltatása,
g) az éves költségvetés és az errõl készült éves beszámoló elfogadása,
h) mindaz, amit e törvény és az alapszabály a közgyûlés hatáskörébe utal,
i) a Testület szervezetét és mûködését érintõ kérdésekben való döntés.
(2) A közgyûlés elnöki, illetve elnökhelyettesi tisztjét a Testület elnöke,
illetve elnökhelyettese látja el.
13. §
A közgyûlés lefolytatásának, a határozathozatalnak és a választásoknak a
rendjét a Testület alapszabálya állapítja meg.
14. §
(1) Az alapszabályban meghatározott idõre a Testület elnökét és
elnökhelyettesét - aki egyben az Akkreditálási Tanács elnöke és
elnökhelyettese - a közgyûlés választja.
(2) Az elnök tevékenységéért a közgyûlésnek felel.
15. §
(1) Az elnök képviseli a Testületet. Az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával
megbízza, illetõleg felmenti az ügyvezetõ igazgatót. Ellátja az alapszabályban
számára megállapított feladatokat.
(2) Az elnök képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve az
ügyvezetõ igazgatóra átruházhatja.
(3) Az elnököt akadályoztatása esetén távollétében az elnökhelyettes
helyettesíti.
Az alapszabály
16. §
(1) A Testület az alapszabályában biztosítja:
a) az akkreditálásban érdekelt központi közigazgatási szervek, a gyártók, a
forgalmazók és a fogyasztók érdekképviseleti szervezetei, a szakmai
érdekképviseleti szervezetek, a minõségüggyel foglalkozó társadalmi
szervezetek, az akkreditált szervezetek és egyéb, az akkreditálásban
érdekelt szervezetek megfelelõ részvételét a Testület szervezetei
munkájában, gondoskodva arról, hogy egyetlen érdek se váljon meghatározóvá;
b) a Testület szerveinek mûködésére és az akkreditálásra vonatkozó eljárási
szabályok megalkotását az akkreditálás alapelvei, valamint az akkreditáló
szervezetekre vonatkozó szabványok, továbbá az egyéb európai és nemzetközi
elõírások figyelembevételével.
(2) Az alapszabály állapítja meg:
a) a Testület szervei létrehozásának, megbízásának, valamint mûködésének
szabályait,
b) a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok, a tanúsító és az ellenõrzõ
szervek akkreditálására és annak felülvizsgálatára, felfüggesztésére és
visszavonására vonatkozó eljárások rendjét,
c) a Testület és az akkreditált szervek tevékenységével kapcsolatban
benyújtott panaszok elbírálásának eljárási rendje részletes szabályait,
d) az akkreditálási eljárás során alkalmazott díjszabás megállapításának
módját, kivéve az Országos Mérésügyi Hivatal feladatkörével összefüggésben,
a mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendõ díjak
megállapításáról szóló külön jogszabályban foglaltakat,
e) a nemzeti akkreditálási jel alkalmazásának és az akkreditált státuszra
való hivatkozás feltételeit,
f) a Testület gazdálkodásának szabályait,
g) az akkreditálásba bevonandó minõsítõkkel szemben támasztott szakmai
követelményeket, összeférhetetlenségi szabályokat, amelyeket a Tanács
nyilvánosságra hoz,
h) a fellebbviteli bizottság tagjai szakképesítésére vonatkozó szabályokat.
(3) Az alapszabály a közgyûlés által meghatározott egyéb rendelkezéseket is
tartalmazhat.
Akkreditálási Tanács
17. §
(1) Az Akkreditálási Tanács mindenkori összetételében a szavazati joggal
rendelkezõ tagok körében
a) 40%-os arányt képviselnek a hivatalból tagok (a Testület elnöke és
elnökhelyettese, a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület, az
Országos Mérésügyi Hivatal és az országos gazdasági kamarák),
b) 30%-os arányt képviselnek az akkreditált szervezetek,
c) 30%-os arányt képviselnek a Testület tagsággal bíró érdekképviseleti
szervezetek, tudományos és mûszaki egyesületek és a felsõoktatási
intézmények képviselõi
azzal, hogy a szavazati joggal rendelkezõ tagok száma nem haladhatja meg az
ötven fõt.
(2) A Testület elnöke és elnökhelyettese a Tanácsban szavazati joggal
rendelkezik.
(3) A szakmai akkreditáló bizottságok elnökei a Tanács tanácskozási jogú, de
szavazati joggal nem rendelkezõ tagjai.
(4) A Testület ügyvezetõ igazgatója hivatalból titkára az Akkreditálási
Tanácsnak és ilyen minõségben vesz részt az ülésein.
(5) Az Akkreditálási Tanács hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály, illetve az alapszabály módosításának kidolgozása,
közgyûlés elé terjesztése és az egyéb belsõ szabályzatok jóváhagyása,
b) a Testület mûködésének elvi irányítása két közgyûlés közötti idõszakban,
a közgyûlés határozatainak megfelelõen,
c) a Testület ügyvezetõ igazgatója kinevezésének és felmentésének
jóváhagyása,
d) az éves költségvetés jóváhagyása és végrehajtásának ellenõrzése, illetve
az ezekrõl készült beszámoló jóváhagyása,
e) a Testület szolgáltatásaiért fizetendõ díj megállapítása,
f) a Testület ügyvezetõ igazgatójának beszámoltatása,
g) a fellebbviteli bizottság és a szakmai akkreditáló bizottságok tagjai
foglalkoztatásának módjáról való döntés,
h) a szakmai akkreditáló bizottságok létrehozása és megszüntetése,
elnökeiknek megbízása és felmentése, továbbá mûködésük szabályainak a
jóváhagyása, mûködésük felügyelete, valamint a mûködésükkel kapcsolatos
vitás kérdésekben állásfoglalás és döntés,
i) a Testület és szervei tevékenységét érintõ jogszabályok tervezeteinek
véleményezése, illetve ilyenek megalkotásának javaslása,
j) döntéshozatal külföldi akkreditáló szervek által kiadott akkreditálási
okiratok elismerésérõl,
k) az akkreditálással kapcsolatos oktatási tevékenység koncepciójának
véleményezése,
l) a Kormány részére szóló éves beszámoló jóváhagyása,
m) a Testület és szervei belsõ szabályzatainak, valamint ezek módosításának
jóváhagyása.
Pénzügyi ellenõrzõ bizottság
18. §
(1) A közgyûlés legalább háromtagú pénzügyi ellenõrzõ bizottságot választ. A
pénzügyi ellenõrzõ bizottság tagjának csak olyan személy választható, aki nem
tagja az Akkreditálási Tanácsnak, a fellebbviteli bizottságnak, a szakmai
akkreditáló bizottságoknak és az ügyintézõ szervezetnek.
(2) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság hatáskörébe tartozik a Testület
gazdálkodásának ellenõrzése. Ennek keretében a pénzügyi ellenõrzõ bizottság a
Testület bármely szervétõl minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, ill.
iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.
(3) A közgyûlés a Testület éves költségvetésérõl és az éves költségvetési
beszámolóról a pénzügyi ellenõrzõ bizottság véleményének ismeretében dönt.
Fellebbviteli bizottság
19. §
(1) A közgyûlés 3 éves idõtartamra 3 tagból álló fellebbviteli bizottságot
választ. A fellebbviteli bizottság tagjának csak olyan személy választható,
aki nem tagja az Akkreditálási Tanácsnak, az ellenõrzõ bizottságnak, a szakmai
akkreditáló bizottságoknak és az ügyintézõ szervezetnek.
A fellebbviteli bizottság 1 jogi és 2 mûszaki végzettségû, legalább 10 éves
gyakorlattal rendelkezõ szakemberbõl áll.
(2) A fellebbviteli bizottság hatáskörébe tartozik a Testület akkreditálásra
(odaítélés, felfüggesztés, visszavonás) vonatkozó döntései, valamint az
akkreditált szervek tevékenysége ellen benyújtott panaszok kivizsgálása.
20. §
(1) A fellebbviteli bizottság a panasz benyújtásától számított 30 napon belül
az érdekelt feleket meghallgatja, és az ügyben határozatot hoz.
(2) A fellebbviteli bizottság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A
határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül az érdekelt fél keresettel
kérheti a bíróságtól a határozat felülvizsgálatát.
(3) A fellebbviteli bizottság az általa hozott határozat felülvizsgálata
iránti keresetet - az ügy irataival együtt - a beérkezéstõl számított 8 napon
belül az illetékes bíróságnak küldi meg.
21. §
A fellebbviteli bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a közgyûlésnek
tartoznak felelõsséggel.
Szakmai akkreditáló bizottságok
22. §
(1) A szakmai akkreditáló bizottság összetételét az alapszabályban
meghatározott feltételekkel a bizottság elnöke és a Testület ügyvezetõ
igazgatója javasolja és jóváhagyásra elõterjeszti az Akkreditálási Tanácsnak.
(2) A szakmai akkreditáló bizottságok feladata szakterületükön az
akkreditálás speciális követelményeinek meghatározása, az akkreditálási
eljárás és a felülvizsgálat lefolytatása - minõsítõk bevonásával.
(3) A szakmai akkreditáló bizottság jelöli ki az akkreditálásban résztvevõ
minõsítõket.
(4) Az akkreditáltság odaítélésérõl, felfüggesztésérõl és visszavonásáról a
szakmai akkreditáló bizottság határozatot hoz. Az akkreditáltság odaítélésérõl
szóló határozatot, a határozat alapján kiállított okiratot, valamint az
akkreditáltság felfüggesztésérõl és visszavonásáról szóló határozatot a
Testület ügyvezetõ igazgatója írja alá.
Ügyintézõ szervezet
23. §
(1) Az ügyintézõ szervezet a Testület alkalmazottaiból áll, akik felett a
munkáltatói jogokat a Testület ügyvezetõ igazgatója gyakorolja.
(2) Az ügyintézõ szervezet ellátja a Testület ügyviteli teendõit, biztosítja
a feltételeket annak folyamatos mûködéséhez, és ellenõrzi az akkreditálás
formai követelményeinek betartását.
(3) Az ügyintézõ szervezet szervezi az akkreditálással kapcsolatos ismeretek
oktatását, részt vesz az iskolarendszeren kívüli képzésben, továbbá az iskolai
rendszerû képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában.
Eljárási szabályok
24. §
A Testület szerveinek eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az
államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Törvényességi felügyelet
25. §
(1) A Testület felett a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter
törvényességi felügyeletet gyakorol.
(2) A kijelölt miniszter ellenõrzi, hogy az alapszabály és a többi belsõ
szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a Testület szerveinek
határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi belsõ
szabályzatot.
(3) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az
olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak
van helye.
(4) Ha a Testület mûködésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a
kijelölt miniszter a bírósághoz fordul. A bíróság
a) megsemmisíti a Testület testületi szervének jogsértõ határozatát és
szükség esetén új eljárás lefolytatását rendelheti el,
b) felfüggeszti a Testület testületi szerveinek és tisztségviselõinek
mûködését és irányítására - a felfüggesztés tartamára - felügyelõ biztost
rendelhet ki.
(5) A felügyelõ biztos köteles a mûködés törvényességének helyreállítása
céljából haladéktalanul összehívni a Testület közgyûlését. Ha a közgyûlés a
mûködés törvényességét helyreállítja, a Testület más testületi szerveinek és
tisztségviselõinek mûködése sem függeszthetõ fel tovább.
(6) Nem rendelhetõ ki felügyelõ biztosként, aki a Testületben tisztséget nem
viselhet.
(7) A felügyelõ biztos tevékenységérõl és annak eredményérõl tájékoztatja a
bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.
26. §
A Testület azokat a határozatait, amelyekre a törvényességi felügyelet
kiterjed, továbbá alapszabályát és egyéb önkormányzati szabályzatát - az
elfogadástól számított 15 napon belül - köteles megküldeni a törvényességi
felügyeletet ellátó miniszternek.
A Testület kapcsolatai
27. §
(1) A Testület a Kormánnyal a kapcsolatot a Kormány által rendeletben
kijelölt miniszter útján tartja.
(2) A Testület a munkájáról készült éves beszámolót a Kormánynak is megküldi.
(3) Az akkreditálással összefüggõ jogszabályok, egyéb elõírások, koncepciók
elõkészítésekor a központi közigazgatási szervek kikérik a Testület
véleményét, és a Testület észrevételeire érdemi választ adnak.
(4) A hatósági vizsgálati és tanúsítási területen - a kijelölés feltételeinek
kidolgozása, a kijelölési eljárás lefolytatása, a kijelölésrõl való
döntéshozatal, valamint a kijelölt szervezetek felülvizsgálata tekintetében -
a jogszabályt kibocsátó miniszter megkéri a Testület véleményét.
(5) A Testület együttmûködik a gazdasági és szakmai képviseleti
szervezetekkel. Az együttmûködés során a Testület az érdekképviseleti
szervezeteket tájékoztatja az akkreditálási tevékenységet érintõ kérdésekben.
Pénzügyi források
28. §
(1) A törvény 2. számú mellékletében felsorolt vagyontárgyak tulajdonjogát a
törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Testület szerzi meg, e vagyon a
Testület mûködését szolgálja.
(2) A Testület mûködésének pénzügyi forrásai:
a) a központi költségvetésbõl kapott támogatás, amely legalább a nemzetközi
együttmûködés költségeit fedezi,
b) a Testület szolgáltatásaiért fizetendõ díjak és költségtérítések.
(3) A kormányzati szervek által igényelt, a közérdekû, különösen az élet-, az
egészség-, a testi épség, a vagyonbiztonság, az emberi környezet, továbbá a
fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó akkreditálás
feltételeinek kidolgozását, valamint a kormányzati szervek által kijelölt
szervezetek akkreditálását a Testület a kormányzati szervekkel kötött
szerzõdés alapján végzi. A kormányzati igények koordinálásáért a kijelölt
miniszter felel.
Átmeneti rendelkezések
A Testület megalakítása
29. §
(1) A Testület megalakításának elõkészítésére elõkészítõ bizottságot kell
alakítani a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) A törvény 8. §-ban meghatározott szervezetek a törvény hatálybalépésétõl
számított 30 napon belül a Testület felett törvényességi felügyeletet
gyakorló miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) közölhetik, hogy részt
kívánnak-e venni az elõkészítõ bizottság megalakításában.
(3) A miniszter a törvény hatálybalépésétõl számított 45 napon belül
összehívja a (2) bekezdésben meghatározott szervezetek képviselõit, akik
megválasztják az elõkészítõ bizottság tagjait és elnökét. Az elõkészítõ
bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
30. §
(1) A Testület alakuló közgyûlését az elõkészítõ bizottság elnöke hívja
össze, a törvény hatálybalépésétõl számított 4 hónapon belül.
(2) Az elõkészítõ bizottság az alakuló közgyûlésnek javaslatot tesz
a) közgyûlés levezetõ elnökének és más tisztségviselõinek személyére,
b) az elõkészítõ bizottság tevékenységérõl szóló beszámoló jóváhagyására,
c) az alapszabályra,
d) a Testület költségvetése vitelének ideiglenes szabályaira,
e) az elnök (az elnökhelyettes), az Akkreditálási Tanács választható
tagjainak, a pénzügyi ellenõrzõ bizottság és a fellebbviteli bizottság
tagjainak személyére.
(3) Ha az elõkészítõ bizottság által javasolt alapszabály jelentõs
átdolgozása válik szükségessé, a résztvevõk közül három tagú
szerkesztõbizottságot kell választani. A szerkesztõbizottság feladata az
alapszabály átdolgozása. Az átdolgozott alapszabály elkészültéig a (2)
bekezdés c)-e) pontjaiban foglaltakról nem lehet határozni, és szükség esetén
az alakuló közgyûlést fel kell függeszteni.
31. §
(1) Az alakuló közgyûlést követõ 30 napon belül létre kell hozni az
Akkreditálási Tanácsot, a szakmai akkreditáló bizottságokat és az ügyintézõ
szervezetet. A Testület elnöke az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával megbízza
az ügyvezetõ igazgatót.
(2) A Testület elnöke intézkedik az alapszabály, az Akkreditálási Tanács, a
fellebbviteli bizottság, az ügyintézõ szervezet és a szakmai akkreditáló
bizottságok ügyrendjének közzétételérõl.
(3) A Testület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre az alapszabály
elfogadásának napjára visszaható hatállyal.
(4) A Testület létrehozása szempontjából a 8. § (1) bekezdés b) pontjában,
valamint a 17. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt akkreditált szervezetek
alatt a Magyar Szabványügyi Hivatal, illetve az Országos Mérésügyi Hivatal
által mûködtetett akkreditálási rendszerekben, a törvény hatálybalépéséig, az
MSZ EN 45000 szabványsorozat szerint akkreditált szervezeteket kell érteni.
Hatálybalépés
32. §
(1) E törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény 29-31. §-ában elõírt, a Testület létrehozására irányuló
szervezési teendõk elõkészítése a Magyar Szabványügyi Hivatal feladata.
A laboratóriumok, a tanúsító
és az ellenõrzõ szervezetek
akkreditálásáról szóló
1995. évi ..... törvény
1. számú melléklete
Az akkreditálási eljárásban alkalmazott szabványok
MSZ EN 45001 Vizsgálólaboratóriumok mûködésének általános feltételei
MSZ EN 45002 Vizsgálólaboratóriumok minõsítésének általános feltételei
MSZ EN 45003 Laboratóriumakkreditáló szervekre vonatkozó általános
feltételek
MSZ EN 45011 Terméktanúsítást irányító tanúsítási szervekre vonatkozó
általános feltételek
MSZ EN 45012 Minõségbiztosítási rendszerek tanúsítását irányító tanúsítási
szervekre vonatkozó általános feltételek
MSZ EN 45013 A személyzet tanúsítását irányító tanúsítási szervekre
vonatkozó általános feltételek
A laboratóriumok, a tanúsító
és az ellenõrzõ szervezetek
akkreditálásáról szóló
1995. évi ...........törvény
2. melléklete
A Testület tulajdonába kerülõ vagyon
A Testület tulajdonába kerülnek, a Magyar Szabványügyi Hivatal tulajdonában
lévõ vagyontárgyak közül az alább felsorolt ingatlanrész és ingóságok.
1. A Budapest, IX., ker. 132. sz. tulajdoni lapon 36838 hrsz. alatt felvett
"lakóház, udvar" megjelölésû Budapest, IX., ker. Üllõi út 25. sz. alatti
belterületi ingatlannak a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Szabványügyi
Hivatal (Budapest, IX., ker. Üllõi út 25.) kezelésében álló 11/19-ed részébõl
1/38-ad rész.
Nyilvántartási értéke: 1.804.000,-Ft.
2. A Testület által használt helyiségek berendezési és felszerelési tárgyai
nyilvántartási értékben a Magyar Szabványügyi Hivatal készletébõl a Testület
tulajdonába kerülnek.
Összesen: 479.000,-Ft.
3. Az adminisztrációs, nyilvántartási feladok ellátásához szükséges
irodagépek és eszközök a Magyar Szabványügyi Hivatal vagyonából ugyancsak a
Testület tulajdonába kerülnek bruttó értékben.
Összesen: 680.000,-Ft.