Módosító javaslat
T.
Dr. GÁL ZOLTÁN Úrnak
A Magyar Országgyülés elnökének
Tisztelt Elnök Úr !
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló T/486.. sz. törvényjavaslathoz az
alábbi módosító indítványokat terjesztem be.
1./ Az 1. §. /1/ bekezdésének módosítását javaslom.
" /1/ Szabadalmazható találmány minden új, feltalálói tevékenységen alapuló,
iparilag alkalmazható (találmány) megoldás."
Indokolás:
A javaslat szerinti szöveg nem tartalmazza a találmány meghatározását, ezért
jelentõs jogbizonytalanságot okoz. A javasolt megoldás a magyarázatot nem
igénylõ fogalomra, a megoldásra aalpítja a szabadalmazhatóság feltlételeit,
így egyértelmüen meg lehet állapítani, hogy a szabadalmazhatóság feltétele
valamely igény kielégítése, egy feladat megoldása. A javasolt megoldással
kerül összhangba a cím is a jogszabályi szöveggel, valamint így érthetõ az /1/
bekezdésre történõ utalás a /2/ bekezdésben.
2./ A 2. §. /4/ bekezdésének módosítását javaslom.
" /4/ Az (1)- (3) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika
állásához tartozó anyag (vegyület ) vagy keverék szabadalmazását (emberi vagy
állati test) élõlény kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti
eljárásban, illetve (emberi vagy állati testen) élõlényen végezhetõ
diganosztikai eljárásban történõ alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való
alkalmazás nem tartozik a technika állásához."
Indokolás:
A javasolt módosítás a ridegnek tünõ megfogalmazás helyett az ember
méltóságának megfelelõbb kifejezést használ.
3./ A 4. §. /1/ bekezdésének módosítását javaslom.
" /1/ Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állása(ához)
alapján (képest) szakember számára nem nyilvánvaló."
Indokolás:
A nemzetközi szakirodalomban használt kifejezés pontosabb és szakszerübb
fordítása a javasolt megoldás; tartalmilag is utal a technika állása
szóösszetétel teljeskörü meghatározottságára.
4./ Az 5. §. /2/ bekezdésének módosítását indítványozom.
" /2/ Nem tekinthetõk iparilag alkalmazhatónak különösen az élõlények (emberi
vagy állati test) kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások,
valamint az élõlényeken (emberi vagy állati testen) végezhetõ diagnosztikai
eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így
különösen anyagra ( vegyületre) és keverékre - azonban nem vonatkozik."
Indokolás:
Megegyezik a 2. pontban leírtakkal.
5./ A 16. §. /3/ bekezdésének kiegészítését javaslom.
" /3/ A szakértõi testület tagjait a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke nevezi
ki öt éves idõtartamra az országos munkavállói, (és) munkáltatói és feltalálói
érdekképviseleti szervezetek, a Szabadalmi Ügyvivõi Kamara, továbbá az
országos gazdasági kamarák által javasolt, megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ
személyek, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal köztisztviselõi közül. A
szakértõi testületre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály
állapítja meg."
Indokolás:
A feltalálók érdekvédelmét ellátó szervezetek számára okvetlenül biztosítani
kell a javaslattételi jogot. A Magyar Feltalálók Egyesülete a feltalálók
országos érdekvédelmi szervezete. Indokolt, hogy az érdekképviseleti szervek
mellett többek között az Egyesület is javaslatot tehessen a szakértõi testület
tagjaira.
6./ A 20. §. címének módosítását javaslom.
" A szabadalmi oltalomból eredõ kizárólagos hasznosítási jog korlátja
(kimerülése)"
Indokolás:
Valamely jog kimerülése szokatlan megfogalmazás, tartalmilag nem kellõen
elfogadott. A javasolt módosítás tartalmilag fedi a 20. §.- ban meghatározott
esetet.
7./ A 44. §. módosítását javaslom.
" A Magyar Szabadalmi Hivatal ( a továbbiakban: Hivatal ) az iparjogvédelem
országos hatáskörü államigazgatási szerve; hatáskörébe a következõ szabadalmi
ügyek tartoznak:
f) a szabadalmi bejelentések és a szabadalmank nyilvántartása,
(fenntartásukkal kapcsolatban és egyéb kérdésekben),"
Indokolás:
Általános jogszabályszerkesztési elv, hogy amennyiben egy intézmény neve
többször is elõfordul a szövegben, úgy annak rövidítését alkalmazzák a
továbbiakban.
Az f. pont szövegének javasolt elhagyása nem okoz értelmezési gondot, ugyanis
a nyilvántartás fogalmilag tartalmazza mindazon elemeket, melyeket a
szövegmagyarázat leír; fõleg ha az "egyéb kérdések" szóösszetétellel a
jogalkotó elméletileg mindenre kiterjeszti a nyilvántartást.
8. A 45. §. kiegészítését javaslom.
" A (Magyar Szabadalmi) Hivatal a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben - az
e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános
szabályai(nak)ról szóló 1957. évi IV. tv. rendelkezéseinek alkalmazásával jár
el. "
Indokolás:
A pontos megfogalmazás indokolja a háttérjogszabályhely megjelölését.
9./ A 46. §. módosítását és egyben kiegészítését javaslom.
" /3/ A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik
jogerõre, ha nem kérik annak megváltoztatását.
/ 4 / A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügyekben hozott érdemi
haározatát csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz
történõ továbbításáig vonhatja vissza és módosíthatja. Határozatait
felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük
fellebbezésnek sincs helye.
/5/ A (Magyar Szabadalmi) Hivatalnak (a) szabadalmi ügy(ek)ben hozott
határozata(it) ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozatot a bíróság a XI.
fejezetben foglalt rendelkezések szerint megváltoztathatja.
Indokolás:
Nincs elfogadható indok arra, hogy az Áe. általános szabályaitól el kelljen
térni a szabadalmi eljárásban.
10./ Az 57. §. /2/ bekezdésének kiegészítését javaslom.
" /2/ A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelemet, szabadalmi leírást egy
vagy több igényponttal, kivonatot, továbbá - a szükséghez képest - rajzot és
egyéb mellékletet kell tartalmaznia."
Indokolás:
A törvényjavaslat szó szerinti értelmezéssel csak egy igénypontot követel meg,
holott egy szabadalmi bejelentés több igénypontot is tartalmazhat. A
félreértések elkerülése végett indokolt a szöveg kiegészítése.
11./ Az 58. §. /1/ bekezdésének kiegészítését javaslom új d. ponttal.
d/ egy vagy több igénypontot.
Indokolás:
Az 57. §.- ban megfogalmazott elõírásokat figyelembe véve a javasolt
kiegészítéssel lesz összhangban a törvényjavaslat, valamint csak így
értelmezhetõ a 72. §. /1/ bekezdésében megfogalmazott módosítási lehetõség.
12./ A 60. §. /1/ bekezdésének módosítását javaslom.
" /1/ A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell kifejteni
(feltárni) a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg
tudja valósítani."
Indokolás:
A feltárás szó általános köznyelvi tartalma miatt a jelen szakaszban
félrevezetõ értelmü, ezért indokolt más, elfogadottabb és ismertebb szóval
történõ helyettesítése.
13./ A 61. §. /5/ bekezdésének módosítását javaslom.
" /5/ Az egyes igényelt elsõbbségek a szabadalmi bejelentésnek csak azokra a
részeire terjednek ki, amelyeket az adott elsõbbséget megalapozó bejelentés a
60. §. /1/ bekezdésnek megfelelõen (feltár) kifejt."
Indokolás:
Megegyezik a 12. alattival.
14./ A 72. §. módosítását javaslom.
" /1/ A szabadalmi bejelentés (új tartalom bevitelével) nem változtatható meg
úgy, hogy tárgya bõvebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott
bejelentésben (feltártak) kifejtettek.
/2/ A bejelentõ - az /1/ bekezdésben megszabott keretek között - a
szabadalom megadása kérdésében hozott határozat jogerõre emelkedéséig
módosíthatja a szabadalmi leírást , az igényponto(ka)t és a rajzo(ka)t, ha a
módosítást a bejelentés napján benyújtott bejelentés alátmámasztja."
Indokolás:
Az " új tartalom bevitele " nyelvhelyességi szempontból rossz, másrészt
teljesen felesleges. Másrészt indokolt utalni arra, hogy a módosítás keretét a
bejelentés napján benyújtott bejelentés adja, egyébként korlátlanul
elhúzódhatna az eljárás, ha a módosítást is módosítani lehetne.
15./ A 75. §. /2/ bekezdésének elhagyását javaslom, a további bekezdések
számozása értelemszerüen megváltozik.
" /2/ Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem visszavonásának nincs jogi
hatálya. "
Indokolás:
Nincs jogi indoka annak, hogy az eljárás hivatali lefolytatását kötelezõvé
kelljen tenni. Az általános elv szerint az eljárás ura az ügyfél, ezért
szükségtelen korlátozni a visszavonás lehetõségét.
16./ A 80. §. /3/ bekezdésének elhagyását javaslom, a további bekezdések
számozása értelemszerüen megváltozik.
/3/ A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból
folytatni lehet."
Indokolás:
Mint a 15. pontnál.
17./ A 94. és 95. §.- ok elhagyását javaslom.
" 94. §.
/1/ Az eljárás során meghatalmazottként szabadalmi ügyvivõ is eljárhat.
/2/ A szabadalmi ügyvivõnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás
érvényességéhez elegendõ, ha azt a meghatalmazott aláírta.
95. §.
/1/ Ha a bírósági eljárásban ellenérdekü fél is részt vett, az eljárási
költségek elõlegzésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
/2/ Ellenérdekü fél hiányában a költségeket a kérelmezõ elõlegezi, illetve
viseli.
/3/ Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselõ szabadalmi
ügyvivõ készkiadásait és munkadíját is."
Indokolás:
Az elhagyni javasolt rendelkezések többségét más jogszabályok már tartalmazzák
/ szabadalmi ügyvivõkrõl, ügyvédekrõl, a polgári peres eljárásról szóló
törvények/, így ezek megismétlése felesleges.
Másrészt peres eljárásban mindig van ellenérdekü fél, tehát a Hivatal nem
mentesülhet a perköltség megfizetése alól, ha vele szemben indították meg a
pert.
18./ A 118. §. /2/ bekezdésének kiegészítését javaslom.
/2/ Felhatalmazást kap a (Magyar Szabadalmi) Hivatal felett felügyeletet
gyakorló miniszter, hogy a találmányi szakértõi testületre vonatkozó részletes
szabályokat és a szabadalom bejelentésével valamint a megosztásával
kapcsolatos díjakat rendelettel megállapítsa."
Indokolás:
A javaslat 57. §. /4/ bekezdése és a 73. §. /2/ bekezdése külön jogszabályban
meghatározott díj megfizetését írja elõ. Célszerü rendelkezni arról, hogy ki
alkossa meg ezt a jogszabályt.
Budapest, 1995. március 19.
Dr. Sepsey Tamás
MDF