T./486/33. szám

E G Y S É G E S J A V A S L A T

a találmányok szabadalmi oltalmáról

szóló törvényjavaslat zárószavazásához

Ellenjegyezte:

Dr. Vastagh Pál

Budapest, 1995. április 20.

T./486. számú törvényjavaslat

a találmányok szabadalmi oltalmáról

A magyar nemzetgazdaság mûszaki fejlõdésének, a

korszerû technika meghonosításának, valamint a feltalálók

erkölcsi és anyagi elismerésének elõmozdítása érdekében,

összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon vé-

delme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel, az Or-

szággyûlés a találmányok szabadalmi oltalmáról a következõ

törvényt alkotja:

ELSÕ RÉSZ

A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM

I. fejezet

A szabadalmi oltalom tárgya

A szabadalmazható találmány

1. §

(1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékeny-

ségen alapuló, iparilag alkalmazható találmány.

(2) Nem minõsül az (1) bekezdés szerinti talál-

mánynak különösen

a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a ma-

tematikai módszer;

b) az esztétikai alkotás;

c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvi-

telre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a szá-

mítógépi program;

d) az információk megjelenítése.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazható-

sága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk

kizárólag e minõségükben igénylik.

Újdonság

2. §

(1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika ál-

lásához.

(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az

elsõbbség idõpontja elõtt írásbeli közlés, szóbeli ismerte-

tés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki

számára hozzáférhetõvé vált.

(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni

az olyan korábbi elsõbbségû - belföldi vagy azzal azonos ha-

tályú - szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés

tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsõbbségi

idõpontot követõen közzétettek, illetve meghirdettek. A nem-

zetközi szerzõdés alapján közzétett ilyen bejelentés tar-

talmát csak akkor kell a technika állásához tartozónak

tekinteni, ha a bejelentés magyar fordítását külön jogsza-

bály rendelkezéseinek megfelelõen benyújtották. E rendelke-

zések alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés

tartalmához.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések

nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület)

vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test keze-

lésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, il-

letve emberi vagy állati testen végezhetõ diagnosztikai el-

járásban történõ alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való

alkalmazás nem tartozik a technika állásához.

3. §

A 2. § alkalmazásában a technika állásának része-

ként nem vehetõ figyelembe a találmánynak az elsõbbség nap-

ját legfeljebb hat hónappal megelõzõ nyilvánosságra jutása,

ha az

a) a bejelentõvel vagy jogelõdjével szemben elköve-

tett jogsértés következménye, vagy

b) annak eredménye, hogy a bejelentõ vagy jogelõdje

a találmányt a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar

Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon be-

mutatta.

Feltalálói tevékenység

4. §

(1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha

a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánva-

ló.

(2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjá-

ból a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerinti ré-

szét figyelmen kívül kell hagyni.

Ipari alkalmazhatóság

5. §

(1) Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar

vagy a mezõgazdaság valamely ágában elõállítható, illetve

használható.

(2) Nem tekinthetõk iparilag alkalmazhatónak külö-

nösen az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyó-

gyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy

állati testen végezhetõ diagnosztikai eljárások. E rendelke-

zés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különö-

sen anyagra (vegyületre) és keverékre - azonban nem vonatko-

zik.

A szabadalomhoz való jog

6. §

(1) A találmányra szabadalmat kell adni, ha a ta-

lálmány

a) kielégíti a törvény 1-5. §-aiban meghatáro-

zott követelményeket, és a (2) bekezdés szerint nincs kizár-

va a szabadalmi oltalomból; és

b) bejelentése megfelel az e törvényben megsza-

bott feltételeknek.

(2) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalom-

ban, ha közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy a

közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás nem tekinthetõ a köz-

rendbe ütközõnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal

ellentétben áll.

(3) A növény- és állatfajták a XIII. és a XIV. fe-

jezetben foglalt rendelkezések szerint részesülhetnek szaba-

dalmi oltalomban.

II. fejezet

A találmányból és a szabadalmi oltalomból

eredõ jogok és kötelezettségek

A feltaláló személyhez fûzõdõ és a találmány

nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai

7. §

(1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta.

(2) Amíg jogerõs bírósági ítélet mást nem állapít

meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az

elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltalá-

lóként szerepel.

(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a fel-

találók szerzõségi részarányát - ellenkezõ megjelölés hiá-

nyában - egyenlõnek kell tekinteni.

(4) Amíg jogerõs bírósági ítélet mást nem állapít

meg, az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben

megjelölt, illetve a (3) bekezdés szerinti szerzõségi arányt

kell irányadónak tekinteni.

(5) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szaba-

dalmi iratok õt e minõségében feltüntessék. Mellõzni kell a

feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülõ sza-

badalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri.

(6) A feltaláló a Polgári Törvénykönyv szerint lép-

het fel azzal szemben, aki e minõségét kétségbe vonja, vagy

a találmánnyal kapcsolatos személyhez fûzõdõ jogát egyébként

megsérti.

(7) A szabadalmi bejelentés közzététele elõtt a ta-

lálmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásá-

val szabad nyilvánosságra hozni.

A szabadalmi igény

8. §

(1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját ille-

ti meg.

(2) Amíg jogerõs bírósági ítélet vagy hatósági ha-

tározat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogo-

sultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsõbbséggel je-

lentette be.

(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a sza-

badalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti

meg. Több igényjogosult esetén - ellenkezõ megjelölés hiá-

nyában - a szabadalmi igény részarányát egyenlõnek kell te-

kinteni.

(4) Ha többen egymástól függetlenül alkották a ta-

lálmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját il-

leti meg, aki a találmányt korábbi elsõbbséggel jelentette

be.

Szolgálati és alkalmazotti találmány

9. §

(1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek

munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykö-

rébe esõ megoldásokat dolgozzon ki.

(2) Alkalmazotti találmány annak a találmánya,

aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredõ kötelessége len-

ne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása mun-

káltatója tevékenységi körébe tartozik.

10. §

(1) A szolgálati találmányra a szabadalom a felta-

láló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.

(2) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a

feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a ta-

lálmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem

kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat.

A hasznosítási jog a munkáltató megszûnése vagy szervezeti

egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként

másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.

11. §

(1) A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalma-

zotti találmányt megalkotását követõen haladéktalanul is-

mertetni a munkáltatóval.

(2) A munkáltató az ismertetés átvételétõl számí-

tott kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a

szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazot-

ti találmányt hasznosítani kívánja-e.

(3) A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a

feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jo-

gával (7. § (7) bek.) összhangban hasznosíthatja.

(4) A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendel-

kezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkál-

tató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmu-

lasztja.

(5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a fel-

találót a munkáltató hasznosítási jogának terhe nélkül ille-

ti meg, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkál-

tató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmu-

lasztja.

12. §

(1) A munkáltató a szolgálati találmány ismerteté-

sének átvételét követõ ésszerû idõn belül köteles szabadalmi

bejelentést tenni; köteles továbbá az általában elvárható

gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében.

(2) A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelen-

tés megtételétõl, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a

találmányt - annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés

átvételének idõpontjában egyébként szabadalmazható lenne -

titokban tartja és üzleti titkot képezõ megoldásként haszno-

sítja. A munkáltató e döntésérõl köteles tájékoztatni a fel-

találót.

(3) Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizo-

nyítása, hogy a megoldás az ismertetés átvételének idõpont-

jában nem volt szabadalmazható.

(4) Szolgálati találmány esetén a munkáltató - a

(2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - a szabadalom

megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos mulasz-

tás elõtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi

igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekin-

tetében érvényesülõ hasznosítási jog kikötésével vagy anél-

kül.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem

kell alkalmazni, ha a feltaláló - e törvény rendelkezéseire

figyelemmel - már méltányos összegû díjazásban részesült.

Találmányi díj

13. §

(1) A szolgálati találmány értékesítése esetén a

feltalálót találmányi díj illeti meg, ha

a) a találmányt szabadalom védi, az értékesítés

megkezdésétõl a végleges szabadalmi oltalom megszûnéséig;

b) a találmány végleges szabadalmi oltalma a

munkáltató lemondása vagy a fenntartási díj megfizetésének

elmulasztása miatt szûnt meg, az értékesítés megkezdésétõl

addig az idõpontig, amikor a szabadalom lejárat miatt szûnt

volna meg;

c) a találmányt titokban tartják, az értékesí-

tés megkezdésétõl a találmány nyilvánosságra jutásáig, vagy

- ha ez a késõbbi - a találmánynak a munkáltatóval történõ

ismertetésétõl számított húsz év elteltéig.

(2) A szolgálati találmány értékesítésének kell te-

kinteni

a) a találmány hasznosítását (19. §), ideértve

a hasznosításnak elõnyös piaci helyzet teremtése vagy fenn-

tartása érdekében történõ mellõzését is;

b) a hasznosítás más részére történõ engedélye-

zését;

c) a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes

vagy részleges átruházását.

(3) A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznosí-

tási engedélyek és az átruházás esetén külön-külön, valamint

a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingye-

nes átruházás esetén is megilleti a találmányi díj. A talál-

mányi díj iránti igényt nem érinti, ha a termékben vagy az

eljárásban egy vagy több igényponti jellemzõt a feltaláló

által rendelkezésre bocsátott javított jellemzõvel helyette-

sítettek.

(4) Találmányi díjat a munkáltató, közös szabada-

lom esetén - a szabadalmastársak eltérõ megállapodása hiá-

nyában - a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni. A

hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerzõ a

díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja.

(5) Találmányi díj jár a külföldi szabadalom, il-

letve az annak megfelelõ más jogi oltalom alapján történõ

értékesítés esetén is; a hasznosítás után azonban csak ak-

kor, ha azért a feltaláló belföldi szabadalom alapján nem

tarthat igényt találmányi díjra.

(6) A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasz-

nosító szabadalmastárssal, illetve a jogszerzõvel kötött

szerzõdése - a találmányi díjszerzõdés - az irányadó.

(7) A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak

arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet - a találmány

tárgya szerinti mûszaki területen kialakult licenciaforgalmi

viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerzõdés alap-

ján a találmány hasznosítására adott engedély fejében a mun-

káltatónak, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie

kellene.

(8) A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabada-

lom átruházása esetén a találmányi díjnak a hasznosítási en-

gedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a haszno-

sítás ellenérték nélküli engedélyezésébõl, illetve az ingye-

nes átruházásból származó gazdasági elõnnyel kell arányban

állnia.

(9) A találmányi díj mértékének megállapítása során

a (7) és a (8) bekezdés szerinti arányt a munkáltatónak a

találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására és a fel-

találó munkaviszonyból eredõ kötelességeire figyelemmel kell

meghatározni. Titokban tartott találmány esetén számításba

kell venni a feltalálót az oltalomszerzés elmulasztása foly-

tán érõ hátrányokat is.

Az alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj

14. §

(1) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való

jog ellenében járó díjat a munkáltató, több munkáltató ese-

tén - eltérõ megállapodásuk hiányában - a hasznosító munkál-

tató köteles megfizetni.

(2) A feltaláló díjazására a munkáltatóval kötött

szerzõdése az irányadó.

(3) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való

jog ellenében olyan mértékû díj jár, amilyet a munkáltatónak

- a találmány tárgya szerinti mûszaki területen kialakult

licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licen-

ciaszerzõdés alapján a találmány hasznosítására adott enge-

dély fejében fizetnie kellene.

A szolgálati és az alkalmazotti találmányra

vonatkozó közös szabályok

15. §

(1) A találmányi díjszerzõdést, az alkalmazotti ta-

lálmány hasznosítása esetén járó díjazásra irányadó szerzõ-

dést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal

kapcsolatos, e törvényben elõírt ismertetést, nyilatkozatot,

értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni.

(2) A szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal

kapcsolatos jogok és kötelességek tekintetében szerzõdéssel

nem lehet eltérni a törvény olyan szabályától, amely a fel-

találó érdekének védelmét szolgálja.

16. §

(1) A találmány szolgálati vagy alkalmazotti jelle-

gével, a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával,

valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány felta-

lálóját megilletõ díjazással kapcsolatos viták bírósági útra

tartoznak.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal mellett mûködõ ta-

lálmányi szakértõi testület megbízás alapján vagy a bíróság

megkeresésére szakértõi véleményt ad a titokban tartott

találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy

alkalmazotti találmány feltalálóját megilletõ díjazással

kapcsolatos ügyben.

(3) A szakértõi testület tagjait a Magyar Szabadal-

mi Hivatal elnöke nevezi ki öt éves idõtartamra különösen az

országos munkavállalói, munkáltatói és feltalálói érdekkép-

viseleti szervezetek, a Szabadalmi Ügyvivõi Kamara, továbbá

az országos gazdasági kamarák által javasolt, megfelelõ

szakértelemmel rendelkezõ személyek, valamint a Magyar Sza-

badalmi Hivatal köztisztviselõi közül. A szakértõi testület-

re vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapít-

ja meg.

17. §

A 9-16. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelõen

alkalmazni kell, ha a találmányt közszolgálati vagy közal-

kalmazotti jogviszonyban álló személy, a fegyveres erõk és a

rendvédelmi szervek hivatásos állományához tartozó - szolgá-

lati viszonyban álló - személy, vagy munkaviszony jellegû

jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkot-

ta meg.

A szabadalmi oltalom keletkezése

18. §

(1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételé-

vel keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés

napjára.

(2) A közzététellel keletkezõ oltalom ideiglenes.

Véglegessé akkor válik, ha a bejelentõ a találmányra szaba-

dalmat kap.

A szabadalmi oltalom tartalma

19. §

(1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogo-

sultjának - a szabadalmasnak - kizárólagos joga van a ta-

lálmány hasznosítására.

(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szaba-

dalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül

a) elõállítja, használja, forgalomba hozza, il-

letve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képe-

zõ terméket, vagy e terméket ilyen célból az országba behoz-

za;

b) használja a találmány tárgyát képezõ eljá-

rást, vagy - ha tud arról, illetve a körülmények alapján

nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas

engedélye nélkül - másnak az eljárást használatra ajánlja;

c) elõállítja, használja, forgalomba hozza, il-

letve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból az

országba behozza a találmány tárgyát képezõ eljárással köz-

vetlenül elõállított terméket.

(3) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szaba-

dalmas felléphet továbbá azzal szemben is, aki engedélye

nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a

találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, be-

rendezést) ad át vagy ajánl fel átadásra a találmány megva-

lósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények

alapján nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósításá-

ra alkalmas, illetve arra szolgál.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem al-

kalmazható, ha az átadott vagy felajánlott dolog a kereske-

delmi forgalomban kapható szokásos áru, kivéve, ha az ilyen

áru átadója, illetve felajánlója szándékosan a (2) bekez-

désben meghatározott cselekmények végzésére indítja az átve-

võt.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minõsül a ta-

lálmány hasznosítására jogosultnak, aki - a (6) bekezdés

alapján - a kizárólagos hasznosítási jog hatálya alá nem

tartozó cselekményeket végez.

(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve

a gazdasági tevékenység körén kívül esõ cselekményekre;

b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti

célú cselekményekre, ideértve a gyógyszer forgalomba hozata-

lának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálato-

kat;

c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszer-

tárban vény alapján történõ alkalmi elkészítésére és az így

elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre.

(7) A terméket - az ellenkezõ bizonyításáig - a

szabadalmazott eljárással elõállítottnak kell tekinteni, ha

a termék új, vagy nagy mértékben valószínûsíthetõ, hogy a

terméket a szabadalmazott eljárással állították elõ, és a

szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható intézke-

dések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen

alkalmazott eljárást. Különösen akkor valószínûsíthetõ nagy

mértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állí-

tották elõ, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismere-

tessé vált eljárás.

A szabadalmi oltalomból eredõ kizárólagos

hasznosítási jog kimerülése

20. §

A szabadalmi oltalomból eredõ kizárólagos hasznosí-

tási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az õ kifeje-

zett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott termékkel

kapcsolatos további cselekményekre.

A szabadalmi oltalom korlátai

21. §

(1) Elõhasználati jog illeti meg azt, aki az el-

sõbbség napja elõtt kezdte meg a találmány tárgyának bel-

földön, jóhiszemûen és gazdasági tevékenysége körében törté-

nõ elõállítását vagy használatát, vagy annak érdekében ko-

moly elõkészületet tett.

(2) Az elõhasználót mindaddig jóhiszemûnek kell te-

kinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az elõhasználat a szaba-

dalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenysé-

gen alapul.

(3) Az elõhasználóval szemben a szabadalmi oltalom

- az elõállításnak, a használatnak, illetõleg az elõkészü-

letnek az elsõbbség napján meglévõ mértékéig - hatálytalan.

Az elõhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezet-

tel (Ptk. 685. § c) pont) vagy annak - az elõállítást, a

használatot, illetve az elõkészületet folytató - szervezeti

egységével együtt lehet átruházni.

(4) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki a sza-

badalmi oltalom megszûnésének megállapítása és újra érvénybe

helyezése közötti idõben kezdte meg a találmány tárgyának

belföldön, gazdasági tevékenysége körében történõ elõállítá-

sát vagy használatát, vagy annak érdekében komoly elõkészü-

letet tett. A továbbhasználati jogra megfelelõen alkalmazni

kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

(5) A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság ese-

tén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási esz-

közök tekintetében, amelyek csak átmenõben vannak az ország

területén, továbbá az olyan külföldi eredetû áruk tekinteté-

ben, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonos-

ság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állás-

foglalása az irányadó.

A szabadalmi oltalom idõtartama

22. §

A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától

számított húsz évig tart.

A szabadalmi oltalom fenntartása

23. §

(1) A szabadalmi oltalom tartamára évenként, külön

jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni.

A díj az elsõ évre a bejelentés napján, a további évekre a

bejelentés napjának megfelelõ naptári napon elõre esedékes.

(2) A szabadalmi bejelentés közzétételét megelõzõen

esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtõl, az állam-

titokként kezelt szabadalom megadását megelõzõen esedékessé

vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerõre emelkedé-

sétõl, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtõl

számított hat hónapos türelmi idõ alatt is meg lehet fizet-

ni.

A szabadalmi oltalom terjedelme

24. §

(1) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok

határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alap-

ján kell értelmezni.

(2) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy el-

járásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzõje

megvalósul.

(3) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag

szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azon-

ban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok

csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni

kívánt találmány meghatározásához.

Jogutódlás

25. §

A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredõ jo-

gok - a feltaláló személyhez fûzõdõ jogai kivételével - át-

szállhatnak, átruházhatók és megterhelhetõk.

Közös szabadalmi igény és közös szabadalom

26. §

(1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját

hányadával bármelyik szabadalmastárs rendelkezhet. A szaba-

dalmastárs részesedési hányadára a többi szabadalmastársat

harmadik személlyel szemben elõvásárlási jog illeti meg.

(2) A találmányt bármelyik szabadalmastárs egyedül

is hasznosíthatja, köteles azonban társainak részesedési

hányaduk arányában megfelelõ díjat fizetni.

(3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására

harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A

hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a

bíróság ítélete pótolhatja.

(4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési

hányada egyenlõ. Ha az egyik szabadalmastárs a szabadalmi

oltalomról lemond, hányadára a többi szabadalmastárs joga

részesedésük arányában kiterjed.

(5) A szabadalom fenntartása és védelme érdekében

bármelyik szabadalmastárs önállóan is felléphet. Eljárási

cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való

lemondást kivéve - arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki

valamely határidõt, határnapot vagy cselekményt elmulasz-

tott, feltéve, hogy a mulasztását utóbb nem pótolta.

(6) Ha a szabadalmastársak eljárási cselekményei

egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is fi-

gyelembe véve kell elbírálni.

(7) A szabadalommal kapcsolatos költségek a szaba-

dalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési

hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a

rá esõ költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költ-

ségeket viselõ szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruhá-

zását igényelheti.

(8) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat meg-

felelõen alkalmazni kell a közös szabadalmi igényre is.

III. fejezet

Hasznosítási szerzõdés

A hasznosítási szerzõdés

27. §

(1) Hasznosítási szerzõdés (szabadalmi licencia-

szerzõdés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány

hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében dí-

jat fizetni.

(2) A hasznosítási szerzõdés tartalmát a felek sza-

badon állapítják meg. Semmis azonban az a kikötés, amely a

gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába ütközik

vagy egyébként a szabadalmi oltalomból eredõ jogok társa-

dalmi rendeltetésével össze nem férõ célra irányul.

(3) A hasznosítási szerzõdés megkötésétõl való el-

zárkózás önmagában nem minõsül gazdasági erõfölénnyel való

visszaélésnek.

A felek jogai és kötelezettségei

28. §

(1) A szabadalmas a hasznosítási szerzõdés egész

tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs

a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást

akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladó-

nak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó

szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a

hasznosító elállás helyett a szerzõdést azonnali hatállyal

felmondhatja.

(2) A szabadalmas szavatol azért is, hogy a talál-

mány mûszakilag megvalósítható. Erre a szavatosságra a hi-

bás teljesítés jogkövetkezményeire irányadó szabályokat kell

alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás

helyett a szerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja.

(3) A hasznosítási szerzõdés minden idõbeli és te-

rületi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás

minden módjára és mértékére kiterjed.

(4) A hasznosítási szerzõdés csak kifejezett kikö-

tés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos hasznosítási

engedély esetén a jogszerzõ hasznosítón kívül a szabadalmas

is hasznosíthatja a találmányt, kivéve, ha azt a szerzõdés-

ben kifejezetten kizárták. A szabadalmas - a licenciadíj

arányos csökkentése mellett - megszüntetheti a hasznosítási

engedély kizárólagosságát, ha a hasznosító az adott helyzet-

ben általában elvárható idõn belül nem kezdi meg a hasznosí-

tást.

(5) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabada-

lomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekrõl

tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos gaz-

dasági, mûszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat

azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten

megállapodtak.

(6) A hasznosító az engedélyt harmadik személyre

csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik

személynek további engedélyt a találmány hasznosítására, ha

ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte.

(7) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gon-

doskodik.

A hasznosítási szerzõdés megszûnése

29. §

A hasznosítási szerzõdés a jövõre nézve megszûnik a

szerzõdésben megállapított idõ elteltével vagy a szerzõdés-

ben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint ak-

kor, ha a szabadalmi oltalom megszûnt.

A hasznosítási szerzõdésre vonatkozó

rendelkezések hatálya

30. §

(1) A felek a hasznosítási szerzõdésre vonatkozó

rendelkezésektõl egyezõ akarattal eltérhetnek, ha jogszabály

az eltérést nem tiltja.

(2) A hasznosítási szerzõdésre az e törvényben nem

szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezé-

sei az irányadók.

IV. fejezet

Szabadalmi kényszerengedély

Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt

31. §

Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától

számított négy év, illetve - ha ez a hosszabb - a szabadalom

megadásától számított három év alatt a találmányt az ország

területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem

hasznosította, erre komoly elõkészületet nem tett, és másnak

sem adott hasznosítási engedélyt, belföldi székhelyû gazdál-

kodó szervezetnek (Ptk. 685. § c) pont) - kérelmére - kény-

szerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztá-

sát igazolja.

Kényszerengedély a szabadalmak függõsége miatt

32. §

(1) Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom

(a továbbiakban: gátló szabadalom) megsértése nélkül nem

hasznosítható, a függõ szabadalom jogosultjának - kérelmére

- a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelem-

ben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló

szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függõ szaba-

dalom szerinti találmány számottevõ gazdasági jelentõségû

mûszaki elõrelépést jelent.

(2) A gátló szabadalom jogosultja - ha a szabadal-

mára az (1) bekezdés alapján kényszerengedélyt adnak - a

kényszerengedélyre vonatkozó közös szabályok szerint igényt

tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak

számára a függõ szabadalom szerinti találmány hasznosításá-

ra.

Közös szabályok a kényszerengedélyre

33. §

(1) Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy

a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, és hogy

a) a szabadalmas megfelelõ feltételek mellett,

ésszerû idõn belül sem volt hajlandó önként engedélyt adni a

találmány hasznosítására, továbbá, hogy

b) a találmányt kellõ terjedelemben hasznosíta-

ni tudja.

(2) A kényszerengedély terjedelmét és idõtartamát -

a kényszerengedéllyel lehetõvé tett hasznosítás célját fi-

gyelembe véve - a bíróság állapítja meg; a kényszerengedély

korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély - le-

mondás vagy visszavonás esetét kivéve - a bíróság által

megszabott idõtartam lejártáig, illetõleg a szabadalmi olta-

lom megszûnéséig áll fenn. A kényszerengedélyt be kell je-

gyezni a szabadalmi lajstromba.

(3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfele-

lõ díj jár. A díjat megegyezés hiányában a bíróság állapítja

meg. A díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági

értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal,

amelyet a kényszerengedélyesnek - a találmány tárgya szerin-

ti mûszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra

figyelemmel - a szabadalmassal kötött hasznosítási szerzõdés

alapján fizetnie kellett volna.

(4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom

fenntartása és az oltalomból eredõ jogok érvényesítése te-

kintetében a szabadalmassal egyenlõ jogok illetik meg.

(5) A kényszerengedélyes gazdálkodó szervezet meg-

szûnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a kény-

szerengedély a jogutódra száll át. A gátló szabadalomra

adott kényszerengedély csak a függõ szabadalommal együtt ru-

házható át. A kényszerengedély egyébként másra nem szállhat,

illetve nem ruházható át. A kényszerengedélyes hasznosítási

engedélyt nem adhat.

(6) A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a

kényszerengedélyrõl. Ha a kényszerengedélyes az engedély

jogerõs megadásától számított egy éven belül a találmány

hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas a kényszerenge-

dély módosítását vagy visszavonását kérheti.

(7) A szabadalmas a kényszerengedély módosítását

vagy visszavonását akkor is kérheti, ha az engedélyezés

alapjául szolgáló körülmények megszûntek és várhatóan nem

következnek be újból. A módosításról vagy a visszavonásról

úgy kell rendelkezni, hogy az a kényszerengedélyes jogos ér-

dekeit ne sértse.

V. fejezet

Találmány- és szabadalombitorlás

Találmánybitorlás

34. §

Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak

a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a

sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását,

hogy a szabadalom egészben vagy részben õt illeti meg, vala-

mint kártérítést követelhet a polgári jogi felelõsség sza-

bályai szerint.

Szabadalombitorlás

35. §

(1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi

oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja.

(2) A szabadalmas a bitorlóval szemben - az eset

körülményeihez képest - a következõ polgári jogi igényeket

támaszthatja:

a) követelheti a szabadalombitorlás megtörtén-

tének bírósági megállapítását;

b) követelheti a szabadalombitorlás abbahagyá-

sát és a bitorló eltiltását a további jogsértéstõl;

c) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal

vagy más megfelelõ módon adjon elégtételt, és hogy szükség

esetén a bitorló részérõl vagy költségén az elégtételnek

megfelelõ nyilvánosságot biztosítsanak;

d) követelheti a szabadalombitorlással elért

gazdagodás visszatérítését;

e) követelheti a szabadalombitorlásra használt

eszközök és a szabadalombitorlással érintett termékek lefog-

lalását.

(3) A bíróság az eset körülményeihez képest a sza-

badalmas kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket

és termékeket fosszák meg jogsértõ mivoltuktól, vagy - ha az

nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság a megsemmisítés

helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és termékeknek

a bírósági végrehajtás szabályai szerint történõ értékesíté-

sét is; ebben az esetben a befolyó összeg felõl ítéletben

határoz.

(4) Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a pol-

gári jogi felelõsség szabályai szerint kártérítést is köve-

telhet.

A bejelentõ és a hasznosító jogai

szabadalombitorlás esetén

36. §

(1) Szabadalombitorlás miatt az a bejelentõ is fel-

léphet, akinek a találmánya ideiglenes oltalomban részesül,

de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szaba-

dalom megadásáról jogerõsen nem döntöttek.

(2) Szabadalombitorlás esetén a licenciaszerzõdés

alapján hasznosító felhívhatja a szabadalmast, hogy a jog-

sértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedése-

ket. Ha a szabadalmas a felhívástól számított harminc napon

belül nem intézkedik, a szabadalmi lajstromba bejegyzett

hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás mi-

att.

Nemleges megállapítás

37. §

(1) Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás

miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti

annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasz-

nosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely ál-

tala megjelölt szabadalomba.

(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerõs hatá-

rozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra

a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás mi-

att eljárást indítsanak.

VI. fejezet

A szabadalmi oltalom megszûnése

Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszûnése

38. §

Az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére

visszaható hatállyal megszûnik, ha

a) a szabadalmi bejelentést jogerõsen elutasít-

ják;

b) a fenntartási díjat a türelmi idõn belül sem

fizették meg;

c) a bejelentõ az oltalomról lemondott.

A végleges szabadalmi oltalom megszûnése

39. §

A végleges szabadalmi oltalom megszûnik, ha

a) az oltalmi idõ lejár, az oltalmi idõ lejártát

követõ napon;

b) a fenntartási díjat a türelmi idõn belül sem

fizették meg, az esedékességet követõ napon;

c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a le-

mondás beérkeztét követõ napon, illetve a lemondó által meg-

jelölt korábbi idõpontban;

d) a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés

napjára visszaható hatállyal.

A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése

40. §

(1) Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj meg-

fizetésének elmulasztása miatt megszûnt, az oltalmat a beje-

lentõ vagy a szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyez-

ni.

(2) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a

a türelmi idõ leteltét követõ három hónapon belül lehet kér-

ni. E határidõn belül meg kell fizetni a külön jogszabályban

meghatározott díjat.

Lemondás a szabadalmi oltalomról

41. §

(1) A szabadalmi bejelentések nyilvántartásában

feltüntetett bejelentõ, illetve a szabadalmi lajstromban

feltüntetett szabadalmas a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz in-

tézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról le-

mondhat.

(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, ha-

tósági határozaton, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasz-

nosítási vagy egyéb szerzõdésen alapuló jogát érinti, vagy

ha a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás

csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.

(3) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.

(4) A szabadalmi oltalomról történõ lemondás

visszavonásának nincs jogi hatálya.

A szabadalom megsemmisítése és korlátozása

42. §

(1) A szabadalmat - keletkezésére visszaható ha-

tállyal - meg kell semmisíteni, ha

a) a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6. §

(1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek;

b) a leírás nem tárja fel a törvényben elõírt

módon és részletességgel (60. § (1) bek.) a találmányt;

c) a szabadalom tárgya bõvebb annál, mint amit

az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosz-

tás esetén - a megosztott bejelentésben feltártak.

(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben áll-

nak fenn, a szabadalmat megfelelõen korlátozni kell.

(3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerõs ha-

tározat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a

szabadalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást

indítson.

A díjak visszakövetelése

43. §

Ha a végleges szabadalmi oltalom keletkezésére

visszaható hatállyal szûnik meg, a szabadalmas és a feltalá-

ló által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszaköve-

telni, amelyet a találmány hasznosításából származó gazdasá-

gi elõnyök nem fedeztek.

MÁSODIK RÉSZ

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ELJÁRÁSA

SZABADALMI ÜGYEKBEN

VII. fejezet

A szabadalmi eljárások általános szabályai

A Magyar Szabadalmi Hivatal

hatásköre

44. §

A Magyar Szabadalmi Hivatal az iparjogvédelem or-

szágos hatáskörû államigazgatási szerve; hatáskörébe a kö-

vetkezõ szabadalmi ügyek tartoznak:

a) a szabadalom megadása,

b) a szabadalmi oltalom megszûnésének megállapítása

és újra érvénybe helyezése,

c) a szabadalom megsemmisítése,

d) a nemleges megállapítás,

e) a szabadalmi leírás értelmezése,

f) a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyil-

vántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdése-

ket,

g) a szabadalmi hatósági tájékoztatás.

Az államigazgatási eljárás általános

szabályainak alkalmazása

45. §

A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a hatáskörébe tar-

tozó szabadalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott

eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabá-

lyairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell al-

kalmaznia.

A Magyar Szabadalmi Hivatal

határozatai

46. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban

jár el a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási

eljárásban és a szabadalmi leírás értelmezése során; a ta-

nács szótöbbséggel határoz.

(2) Érdemi határozatok a szabadalom megadása, a

szabadalmi oltalom megszûnésének megállapítása és újra ér-

vénybe helyezése, a szabadalom megsemmisítése, valamint a

nemleges megállapítás kérdésében hozott ügydöntõ határoza-

tok.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata a kézbe-

sítéssel emelkedik jogerõre, ha nem kérik annak megváltozta-

tását.

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügyek-

ben hozott érdemi határozatát csak megváltoztatási kérelem

alapján és csak annak a bírósághoz történõ továbbításáig

vonhatja vissza és módosíthatja. Határozatait felügyeleti

jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, el-

lenük fellebbezésnek sincs helye.

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi

ügyekben hozott határozatait a bíróság a XI. fejezetben fog-

lalt rendelkezések szerint megváltoztathatja.

A tényállás megállapítása

47. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elõtte folyó el-

járásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem

korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira vagy kérelmei-

re. Határozatát azonban csak olyan tényekre és bizonyítékok-

ra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjá-

ban állt nyilatkozatot tenni.

(2) A szabadalmi ügyekben elõterjesztett beadvá-

nyokkal kapcsolatos hiányok pótlására az ügyfelet fel kell

hívni, illetve figyelmeztetni kell.

Határidõk

48. §

(1) Az e törvény által meghatározott határidõk nem

hosszabbíthatók meg. E határidõk elmulasztásának jogkövet-

kezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek.

(2) Ahol a törvény nem állapít meg határidõt a hi-

ánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére

legalább harminc napos határidõt kell kitûzni, amely a lejá-

rat elõtt elõterjesztett kérelemre meghosszabbítható. Három

hónapot meghaladó, illetve háromnál többszöri határidõ-

hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.

(3) A szabadalmi eljárásokban nem érvényesülnek az

államigazgatási eljárás befejezésére általánosan elõírt ha-

táridõk.

Igazolás

49. §

(1) A szabadalmi ügyekben - ha az (5) bekezdés nem

zárja ki - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasz-

tott határidõ utolsó napjától számított tizenöt napon belül

igazolási kérelmet lehet elõterjeszteni. Az igazolási kére-

lemben elõ kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlen-

ségét valószínûsítõ körülményeket.

(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek késõbb jutott tudo-

mására vagy az akadály késõbb szûnt meg, a határidõ a tudo-

másra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az el-

mulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidõ

utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet

nem lehet elõterjeszteni.

(3) Határidõ elmulasztása esetén az igazolási kére-

lem elõterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott

cselekményt is, vagy - ha ennek helye van - kérni lehet a

határidõ meghosszabbítását.

(4) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazolási ké-

relemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az

elmulasztott határidõn belül teljesítettnek kell tekinteni,

az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a

szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás ered-

ményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott ha-

tározat hatályban tartása, illetve teljes vagy részben tör-

ténõ visszavonása kérdésében is határozni kell.

(5) Az igazolás ki van zárva

a) az elsõbbségi nyilatkozat elõterjesztésére

elõírt határidõ (61. § (2) bek.), illetve az uniós elsõbbsé-

gi igény érvényesítésére megszabott tizenkét hónapos határi-

dõ elmulasztása esetén,

b) a származtatásra megszabott határidõk elmu-

lasztása esetén (62. §),

c) a kiállítási nyilatkozat elõterjesztésére

megszabott határidõ (64. § (1) bek. a) pont) és a kiállítási

kedvezmény érvényesítésére megszabott hat hónapos határidõ

(3. § b) pont) elmulasztása esetén,

d) a fenntartási díjak joghatályos megfizetésé-

nek elmulasztása esetén (23. §).

Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése

50. §

(1) A fél halála, illetve jogi személy megszûnése

esetén a szabadalmi eljárás félbeszakad mindaddig, amíg a

jogutód személyét bejelentik és igazolják.

(2) Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szaba-

dalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerõs befe-

jezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni.

Képviselet

51. §

(1) Külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal

hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben köteles

belföldi lakóhellyel rendelkezõ szabadalmi ügyvivõt vagy

ügyvédet képviseletével megbízni.

(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közoki-

ratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglal-

ni. A szabadalmi ügyvivõnek vagy ügyvédnek adott meghatalma-

zás érvényességéhez elegendõ, ha azt a meghatalmazó aláírta.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügyvi-

võk és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki

a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen he-

lyen tartózkodó fél részére az ellenérdekû fél kérelmére,

b) a meghatalmazott képviselõvel nem rendelkezõ

külföldi ügyfél részére.

Nyelvhasználat

52. §

(1) A szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak,

a szabadalmi leírást az igényponttal, a rajz feliratát és a

kivonatot magyar nyelven kell elkészíteni.

(2) Szabadalmi ügyekben idegen nyelvû beadványokat

is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban -

indokolt esetben hitelesített - magyar nyelvû fordítás be-

nyújtását írhatja elõ.

Nyilvánosság

53. §

(1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a

bejelentõ, a képviselõ, a szakértõ, illetve a szakvélemény

adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat. A feltalá-

ló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem õ az igényjo-

gosult.

(2) A közzétételt követõen sem tekinthetõk meg

a) a határozatok tervezetei, továbbá az azokat

és a szakértõi véleményeket elõkészítõ, a felekkel nem kö-

zölt iratok,

b) a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok,

ha a feltaláló nevének nyilvánosságra jutását mellõzni kér-

te,

c) az államtitkot képezõ iratok.

(3) A megtekinthetõ iratokról a Magyar Szabadalmi

Hivatal térítés ellenében másolatot ad.

(4) Szabadalmi ügyekben az eljárás csak akkor nyil-

vános, ha abban ellenérdekû fél is részt vesz.

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke az illetékes

miniszter megkeresésére honvédelmi vagy nemzetbiztonsági ér-

dekbõl elrendelheti, hogy a szabadalmi bejelentést államti-

tokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel és a leírás

kinyomtatása elmarad és a szabadalommal kapcsolatos egyéb

eljárások is államtitoknak minõsülnek.

VIII. fejezet

Szabadalmi nyilvántartások, hatósági tájékoztatás

Bejelentési nyilvántartás, szabadalmi lajstrom

54. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi beje-

lentésekrõl nyilvántartást, a szabadalmakról lajstromot ve-

zet, amelyekbe be kell jegyezni a szabadalmi jogokkal kap-

csolatos minden tényt és körülményt.

(2) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni kü-

lönösen

a) a szabadalom lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a szabadalom címét,

d) a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezé-

sét) és lakcímét (székhelyét),

e) a képviselõ nevét és székhelyét,

f) a feltaláló nevét és lakcímét,

g) a bejelentés napját,

h) az elsõbbséget,

i) a szabadalmat megadó határozat keltét,

j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fi-

zetés idõpontját,

k) a szabadalmi oltalom megszûnését, annak jog-

címét és idõpontját, valamint a szabadalom korlátozását,

l) a hasznosítási engedélyeket.

(3) Jóhiszemû és ellenérték fejében jogot szerzõ

harmadik személlyel szemben a szabadalommal kapcsolatos

bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szaba-

dalmi lajstromba bejegyezték.

(4) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti és

az abban foglalt adatokról térítés ellenében másolatot kér-

het.

(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit - a beje-

lentések közzétételét követõen - megfelelõen alkalmazni kell

a szabadalmi bejelentésekrõl vezetett nyilvántartásra is.

Bejegyzés a szabadalmi lajstromba

55. §

(1) A szabadalmi bejelentésekrõl vezetett nyilván-

tartásba és a szabadalmi lajstromba csak a Magyar Szabadalmi

Hivatal vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést

tenni. A 85. § (1) bekezdésében felsorolt határozatok alap-

ján bejegyzés csak akkor tehetõ, ha azokkal szemben az elõ-

írt határidõben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet,

vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata

jogerõre emelkedett.

(2) A szabadalmi oltalommal összefüggõ jogok és

tények tudomásulvétele ügyében a Magyar Szabadalmi Hivatal

írásban elõterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez

csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelõ

bizonyító erejû magánokiratot.

(3) Nem teljesíthetõ a kérelem olyan okirat alap-

ján, amely alaki hiány miatt érvénytelen vagy amelynél a

jogszabályban elõírt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá,

ha az okirat tartalmából kitûnõen az abban foglalt jognyi-

latkozat érvénytelen.

(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható

hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyi-

latkozattételre kell felhívni.

Hatósági tájékoztatás

56. §

A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapja a Sza-

badalmi Közlöny és Védjegyértesítõ, amelyben közölni kell

különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint a szabadal-

makkal kapcsolatos következõ adatokat és tényeket:

a) az adatközlésben a bejelentõ és a képviselõ ne-

vét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját,

illetõleg az ettõl eltérõ elsõbbség napját, nemzetközi beje-

lentés esetén a nemzetközi közzététel számát, valamint a ta-

lálmány címét;

b) a szabadalmi bejelentés közzétételekor az a)

pontban meghatározott adatokon felül a feltaláló nevét, a

találmány nemzetközi osztályjelzetét, a kivonatot a jellemzõ

ábrával, valamint utalást arra, hogy a közzétételre az új-

donságkutatási jelentés elkészültét követõen kerül-e sor;

c) a szabadalom megadását követõen a lajstromszá-

mot, a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését), lakcí-

mét (székhelyét), a képviselõ nevét és székhelyét, az ügy-

számot, a bejelentés napját, a szabadalom elsõbbségének nap-

ját, a szabadalom címét, a szabadalom nemzetközi osztályjel-

zetét, a feltaláló nevét és lakcímét, valamint a szabadalmat

megadó határozat keltét;

d) a szabadalmi oltalom megszûnését, annak jogcímét

és idõpontját, a szabadalom korlátozását, valamint a szaba-

dalmi oltalom újra érvénybe helyezését.

IX. fejezet

A szabadalom megadására irányuló eljárás

A szabadalmi bejelentés benyújtása

és kellékei

57. §

(1) A szabadalom megadására irányuló eljárás a Ma-

gyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul

meg.

(2) A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérel-

met, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, továbbá - a

szükséghez képest - rajzot és egyéb mellékletet kell tar-

talmaznia.

(3) A szabadalmi bejelentést a külön jogszabályban

meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelõen

kell elkészíteni.

(4) A szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban

meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni; a

díjat a bejelentés napját követõ két hónapon belül kell le-

róni.

(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven ké-

szültek, a magyar nyelvû szabadalmi leírást igényponttal, a

kivonatot és a rajzot a bejelentés napjától számított négy

hónapon belül kell benyújtani.

(6) A bejelentõ a közzétételig - a 41. § rendelke-

zéseinek megfelelõ alkalmazásával - visszavonhatja a szaba-

dalmi bejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavo-

nást határozattal veszi tudomásul.

A bejelentés napja

58. §

(1) A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen

a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés leg-

alább a következõket tartalmazza:

a) utalást a szabadalom iránti igényre,

b) a bejelentõ azonosítására alkalmas adatokat,

c) leírást és az abban hivatkozott rajzot, füg-

getlenül attól, hogy megfelelnek-e az egyéb követelmények-

nek.

(2) A bejelentési nap elismeréséhez a leírás és a

rajz benyújtása helyett elsõbbségi iratra is elegendõ utal-

ni.

A találmány egysége

59. §

A szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra

igényelhetõ szabadalom, vagy pedig a találmányok olyan cso-

portjára, amelyet egyetlen közös találmányi gondolat kapcsol

össze.

A találmány feltárása, az igénypont

és a kivonat

60. §

(1) A szabadalmi bejelentésben olyan módon és rész-

letességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a

leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani.

(2) Az igénypontban egyértelmûen, a leírással össz-

hangban kell meghatározni az igényelt szabadalmi oltalom

terjedelmét.

(3) A kivonat kizárólag a mûszaki tájékoztatás cél-

jára szolgál, így azt mind az igényelt oltalom terjedelmének

értelmezésénél, mind pedig a technika állásának a 2. § (3)

bekezdése szerint történõ meghatározásánál figyelmen kívül

kell hagyni.

Az elsõbbség

61. §

(1) Az elsõbbséget megalapozó nap

a) általában a szabadalmi bejelentés napja (be-

jelentési elsõbbség),

b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi

Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi beje-

lentés napja (uniós elsõbbség),

c) a bejelentõ azonos tárgykörû korábbi, folya-

matban lévõ szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál nem

korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsõbb-

séget nem érvényesítettek (belsõ elsõbbség).

(2) Az uniós, illetve a belsõ elsõbbséget a szaba-

dalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül

kell igényelni. Az uniós elsõbbséget megalapozó okiratot a

bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell be-

nyújtani.

(3) Belsõ elsõbbség érvényesítése esetén a korábbi

szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(4) A szabadalmi bejelentésben egy igénypontra is

igényelhetõ több elsõbbség.

(5) Az egyes igényelt elsõbbségek a szabadalmi be-

jelentésnek csak azokra a részeire terjednek ki, amelyeket

az adott elsõbbséget megalapozó bejelentés a 60. § (1) be-

kezdésének megfelelõen feltár.

Származtatás használati mintaoltalmi

bejelentésbõl

62. §

(1) Ha a bejelentõ korábban használati mintaoltalmi

bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú szabadalmi bejelen-

tés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilat-

kozatában igényt tarthat a használati mintaoltalmi bejelen-

tés napjára és elsõbbségére (származtatás).

(2) Származtatott szabadalmi bejelentés benyújtásá-

nak a használati mintaoltalom megadása kérdésében hozott ha-

tározat jogerõre emelkedésétõl számított három hónapon, leg-

késõbb a mintaoltalmi bejelentés napjától számított húsz

éven belül van helye.

A mikroorganizmus törzs letétbe

helyezése és hozzáférhetõsége

63. §

(1) Ha a köz számára nem hozzáférhetõ mikroorganiz-

mus törzs felhasználásán alapuló találmány a szabadalmi be-

jelentésben nem tárható fel a 60. § (1) bekezdése szerint,

akkor elismervényt kell benyújtani arról, hogy a törzset

letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás

céljából történõ letétbe helyezése nemzetközi elismerésérõl

szóló Budapesti Szerzõdésnek megfelelõen.

(2) Ha a mikroorganizmus törzset a szabadalmi beje-

lentés benyújtását követõen helyezik letétbe, a bejelentés

napjának a letét napját kell tekinteni.

(3) A letétbe helyezésrõl szóló elismervényt a be-

jelentés napjától számított négy hónap elteltéig lehet be-

nyújtani.

(4) A letétbe helyezett mikroorganizmus törzset a

letétbehelyezési szerv a szabadalmi bejelentés közzétételé-

tõl bárki számára, ezt megelõzõen pedig csak azok részére

teheti hozzáférhetõvé a mikroorganizmus-minta kiadása révén,

akiket az 53. § (1) bekezdése feljogosít a szabadalmi beje-

lentés iratainak megtekintésére.

(5) Az, akinek a mintát kiadták, a tenyészetet vagy

az abból általa származtatott mikroorganizmus törzset a sza-

badalom megadására irányuló eljárás befejezéséig, illetve a

szabadalmi oltalom megszûnéséig harmadik személy számára nem

teheti hozzáférhetõvé, továbbá - a kényszerengedélyes kivé-

telével - csak kísérleti célra használhatja fel. Származta-

tott a tenyészet, ha a találmány megvalósítása szempontjából

még a letétbe helyezett tenyészet lényeges jellemzõivel ren-

delkezik.

Kiállítási nyilatkozat és igazolás

64. §

(1) A bejelentõ a 3. § b) pontja alapján akkor

tarthat igényt arra, hogy találmányának kiállításon történõ

bemutatását a technika állásának meghatározásakor hagyják

figyelmen kívül, ha

a) erre irányuló nyilatkozatát a szabadalmi be-

jelentés benyújtásától számított két hónapon belül megteszi,

és

b) a bejelentés napjától számított négy hónapon

belül benyújtja a kiállítás igazgatóságának igazolását a ki-

állítás tényérõl és napjáról.

(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a leí-

rást és szükség esetén a rajzot, amelyen az igazgatóság a

bemutatott találmánnyal való azonosságot igazolja.

(3) A kiállítási igazolást a kiállítás idõtartama

alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a találmány vagy an-

nak ismertetése a kiállításon megtekinthetõ.

A bejelentés benyújtását követõ vizsgálat

65. §

A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentés

benyújtását követõen megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elis-

meréséhez elõírt feltételeknek (58. §),

b) megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat

(57. § (4) bek.),

c) benyújtották-e a magyar nyelvû szabadalmi leí-

rást, kivonatot és rajzot (57. § (5) bek.).

66. §

(1) Ha a bejelentési nap nem ismerhetõ el, a beje-

lentõt fel kell hívni a hiányok harminc napon belül történõ

pótlására.

(2) A hiányok határidõben történõ pótlása esetén a

bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell

elismerni. Ellenkezõ esetben a szabadalmi bejelentést

visszavontnak kell tekinteni.

(3) Az elismert bejelentési napról a bejelentõt ér-

tesíteni kell.

(4) Ha a bejelentési és kutatási díjat nem fizették

meg, illetve a magyar nyelvû szabadalmi leírást, kivonatot

és rajzot nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal

figyelmezteti a bejelentõt a törvény által meghatározott ha-

táridõben (57. § (4) és (5) bek.) történõ hiánypótlásra.

Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell te-

kinteni.

Adatközlés

67. §

A szabadalmi bejelentésrõl, ha az - a benyújtáskor

vagy a hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési

nap elismeréséhez elõírt feltételeket, a Magyar Szabadalmi

Hivatal közli hivatalos lapjában az 56. § a) pontjában meg-

határozott hatósági tájékoztatást (adatközlés).

Alaki vizsgálat

68. §

(1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. §

alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal

megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kie-

légíti-e az 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott ala-

ki követelményeket.

(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés

alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentõt fel kell

hívni a hiányok pótlására.

(3) A szabadalmi bejelentést el kell utasítani, ha

a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki

a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban

pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasí-

tani.

(4) Ha a bejelentõ a hiánypótlási felhívásra a ki-

tûzött határidõben nem válaszol, a szabadalmi bejelentést

visszavontnak kell tekinteni.

Újdonságkutatás

69. §

(1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. §

alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal

elvégzi az újdonságkutatást, és az igénypontok alapján -

figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra - újdonságku-

tatási jelentést készít.

(2) Az újdonságkutatási jelentésben meg kell jelöl-

ni azokat az iratokat, illetve adatokat, amelyek figyelembe

vehetõk a szabadalmi bejelentésben foglalt találmánnyal

kapcsolatban az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírá-

lása során.

(3) Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott

iratok másolataival együtt meg kell küldeni a bejelentõnek.

(4) Az újdonságkutatás elvégzésérõl a közzététellel

együtt - vagy, ha a kutatási jelentés késõbb készül el, kü-

lön alkalommal - hatósági tájékoztatást kell közölni a Ma-

gyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

Közzététel

70. §

(1) A szabadalmi bejelentést a legkorábbi elsõbb-

ség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzé

kell tenni.

(2) A bejelentõ kérelmére korábbi idõpontban is

közzétehetõ a szabadalmi bejelentés, ha megfelel a 65. §

alapján vizsgált feltételeknek.

(3) A közzétételre az 56. § b) pontjában meghatáro-

zott hatósági tájékoztatásnak a Magyar Szabadalmi Hivatal

hivatalos lapjában történõ közlésével kerül sor.

(4) A közzétételrõl a bejelentõt értesíteni kell.

Észrevétel

71. §

(1) A szabadalom megadására irányuló eljárásban a

közzétételt követõen bárki észrevételt nyújthat be a Magyar

Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a találmány,

illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meg-

határozott valamely szabadalmazhatósági feltételnek.

(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterje-

dõ vizsgálat során figyelembe kell venni.

(3) Az észrevételt benyújtó személy a szabadalom

megadására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az

észrevétel eredményérõl értesíteni kell.

Módosítás és megosztás

72. §

(1) A szabadalmi bejelentés új tartalom bevitelével

nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bõvebb legyen annál,

amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.

(2) A bejelentõ - az (1) bekezdésben megszabott ke-

retek között - a szabadalom megadása kérdésében hozott hatá-

rozat jogerõre emelkedéséig módosíthatja a szabadalmi leí-

rást, az igénypontot és a rajzot.

73. §

(1) Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltal-

mat egy bejelentésben, a szabadalmat megadó határozat jog-

erõre emelkedéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési

nap és az esetleges korábbi elsõbbség megtartásával.

(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatáro-

zott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított

két hónapon belül.

(3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a

megosztási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti

a bejelentõt a (2) bekezdésben meghatározott határidõben

történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási

kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

Érdemi vizsgálat

74.§

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentõ külön

kérelmére végzi el a közzétett szabadalmi bejelentés érdemi

vizsgálatát.

(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a ta-

lálmány

a) kielégíti-e az 1-5. §-okban meghatározott

követelményeket, és a 6. § (2) bekezdése szerint nincs-e ki-

zárva a szabadalmi oltalomból,

b) bejelentése megfelel-e az e törvényben meg-

szabott feltételeknek.

75. §

(1) Az érdemi vizsgálatot a szabadalmi bejelentés

benyújtásával egyidejûleg, illetve azt követõen legkésõbb az

újdonságkutatás elvégzésérõl közölt hatósági tájékoztatás

(69. § (4) bek.) napjától számított hat hónap elteltéig le-

het kérni. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a be-

jelentõ lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

(2) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem vissza-

vonásának nincs jogi hatálya.

(3) A kérelem benyújtásától számított két hónap el-

teltéig meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott

vizsgálati díjat.

(4) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a

vizsgálati díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti

a bejelentõt a (3) bekezdésben meghatározott határidõben

történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni,

hogy a bejelentõ visszavonta a szabadalmi bejelentést, il-

letve lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

(5) A vizsgálati díjat - kérelemre - vissza kell

fizetni, ha a bejelentõ az újdonságkutatás elvégzésérõl kö-

zölt hatósági tájékoztatás napját megelõzõen visszavonja a

szabadalmi bejelentést vagy lemond az ideiglenes szabadalmi

oltalomról.

76. §

(1) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 74.

§ (2) bekezdése alapján vizsgált követelményeknek, a beje-

lentõt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyi-

latkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell fel-

hívni.

(2) A szabadalmi bejelentést egészében vagy részben

el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat

ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.

(3) A bejelentést csak a felhívásban pontosan, ha-

tározottan megjelölt és kellõen kifejtett okok alapján lehet

elutasítani. A szükséghez képest újabb felhívást kell kiad-

ni.

(4) Ha a bejelentõ a felhívásra nem válaszol, il-

letve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy kell tekinteni,

hogy lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

A szabadalom megadása

77. §

(1) Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés meg-

felel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek

(74. § (2) bek.), a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés

tárgyára szabadalmat ad.

(2) A szabadalom megadása elõtt a szabadalmi leí-

rásnak, az igénypontnak és a rajznak a megadás alapjául

szolgáló változatát meg kell küldeni a bejelentõnek, aki há-

rom hónapon belül nyilatkozhat arról, hogy e változattal

egyetért-e.

(3) Ha a bejelentõ egyetért vagy nem nyilatkozik, a

szabadalom megadására a megküldött leírás, igénypont és rajz

alapján kerül sor. Ha a bejelentõ változtatást kezdemé-

nyez, vagy újabb leírást, igénypontot és rajzot nyújt be, an-

nak a végleges változat megállapítása során történõ figyelem-

bevételérõl a Magyar Szabadalmi Hivatal dönt.

(4) A szabadalom megadása elõtt külön jogszabályban

meghatározott megadási és kinyomtatási díjat kell fizetni a

(2) bekezdés szerinti nyilatkozatra megszabott három hóna-

pos határidõn belül. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni,

hogy a bejelentõ lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalom-

ról.

78. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalom mega-

dását követõen szabadalmi okiratot ad ki. Ehhez hozzáfûzi a

kinyomtatott szabadalmi leírást az igényponttal és a rajzot.

(2) A szabadalom megadását be kell jegyezni a sza-

badalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást

kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában

(56. §).

X. fejezet

Egyéb szabadalmi eljárások

A megszûnés megállapítására és az újra érvénybe

helyezésre irányuló eljárás

79. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal megállapítja az

ideiglenes szabadalmi oltalomnak a 38. § b) és c) pontjai,

valamint a végleges szabadalmi oltalomnak a 39. § b) és c)

pontjai alapján történt megszûnését; továbbá a szabadalmi

oltalmat a 40. § alapján újra érvénybe helyezi.

(2) A szabadalmi oltalom megszûnésének megállapítá-

sát és újra érvénybe helyezését be kell jegyezni a bejelen-

tési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba (54.

§), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar

Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §).

Megsemmisítési eljárás

80. §

(1) A szabadalom megsemmisítését a 42. § alapján

bárki kérheti a szabadalmassal szemben.

(2) A megsemmisítési kérelmet eggyel több példány-

ban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint

ahány szabadalmas van. A kérelemben meg kell jelölni a meg-

semmisítés alapjául szolgáló okokat és mellékelni kell az

okirati bizonyítékokat.

(3) A megsemmisítési kérelemre külön jogszabályban

meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától

számított két hónapon belül.

(4) Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a

törvényben elõírt feltételeknek, a megsemmisítést kérõt hi-

ánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fi-

zette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott

határidõben történõ pótlásra. Ezek elmaradása esetén a meg-

semmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

81. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési

kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a

szabadalmast, majd írásbeli elõkészítés után szóbeli tárgya-

lás alapján határoz a szabadalom megsemmisítésérõl, korláto-

zásáról vagy a kérelem elutasításáról.

(2) Az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmi-

sítési kérelmet egy eljárásban kell elintézni.

(3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az

eljárást hivatalból folytatni lehet.

(4) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésé-

re a vesztes felet kell kötelezni.

(5) A szabadalom megsemmisítését vagy korlátozását

be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról

hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hi-

vatal hivatalos lapjában (56. §).

Nemleges megállapítási eljárás

82. §

(1) A nemleges megállapításra (37. §) irányuló ké-

relmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Sza-

badalmi Hivatalhoz, mint ahány szabadalmas van. A kérelemhez

mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt ter-

mék vagy eljárás, valamint a megjelölt szabadalom leírását

és rajzát.

(2) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet

csak egy szabadalom tekintetében lehet benyújtani.

(3) A nemleges megállapítási kérelemre külön jog-

szabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem be-

nyújtásától számított két hónapon belül.

(4) Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel

meg a törvényben elõírt feltételeknek, a nemleges megállapí-

tást kérõt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem

díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meg-

határozott határidõben történõ pótlásra. Ezek elmaradása

esetén a nemleges megállapítási kérelmet visszavontnak kell

tekinteni.

83. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemleges megálla-

pítási kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel

a szabadalmast, majd írásbeli elõkészítés után szóbeli tár-

gyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási

kérelemnek helyt ad-e vagy a kérelmet elutasítja-e.

(2) A nemleges megállapítási eljárás költségeit a

kérelmezõ viseli.

A szabadalmi leírás értelmezése

84. §

Ha a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében vita

támad, az eljáró bíróság vagy egyéb hatóság megkeresésére a

Magyar Szabadalmi Hivatal szakvéleményt ad.

HARMADIK RÉSZ

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

SZABADALMI ÜGYEKBEN

XI. fejezet

A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának

megváltoztatása

Megváltoztatási kérelem

85. §

(1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar

Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát (46. § (2) bek.), va-

lamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást

felfüggesztõ és a bejelentési nyilvántartásba vagy a szaba-

dalmi lajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határoza-

tát.

(2) A határozat megváltoztatását kérheti, aki a

Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban ügyfélként vett

részt.

(3) A szabadalom megsemmisítése tárgyában hozott

határozat megváltoztatását a szolgálati találmány feltaláló-

ja is kérheti. A szabadalom megadása és megsemmisítése kér-

désében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 6. §

(2) bekezdése alapján kérheti.

(4) A megváltoztatási kérelem elõterjesztésének ha-

tárideje a határozatnak a féllel, illetve a szolgálati ta-

lálmány feltalálójával való közlésétõl számított harminc

nap.

(5) A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújt-

ható be, amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt tizenöt

napon belül továbbítja a bírósághoz.

(6) A megváltoztatási kérelem kellékeire a kereset-

levélre vonatkozó szabályok megfelelõen irányadók.

(7) Ha a fél a kérelmet elkésetten nyújtotta be, az

igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

Hatáskör és illetékesség

86. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának meg-

változtatására irányuló eljárás a Fõvárosi Bíróság hatáskö-

rébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

(2) A Fõvárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés

elbírálása a Legfelsõbb Bíróság hatáskörébe tartozik.

A bíróság összetétele

87. §

A Fõvárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló ta-

nácsban jár el, akik közül két tag felsõfokú mûszaki vagy

ezzel egyenértékû szakképesítéssel rendelkezik.

A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos

eljárásra irányadó szabályok

88. §

A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának

megváltoztatására irányuló kérelmet a nemperes eljárás sza-

bályai szerint - az e törvényben foglalt eltérõ rendelkezé-

sek alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvénybõl, illetve az

eljárás nemperes jellegébõl más nem következik, az eljárásra

a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) szabályait

megfelelõen alkalmazni kell.

Nyilvánosság

89. §

A bíróság a tárgyalásról, illetve a határozat ki-

hirdetésérõl a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. általá-

nos rendelkezéseiben meghatározott feltételek hiányában is

kizárhatja.

Kizárás

90. §

(1) A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott

eseteken kívül az ügy elintézésébõl ki van zárva, és abban

mint bíró nem vehet részt, aki

a) a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának

meghozatalában részt vett;

b) az a) pontban említett személynek a Pp. ál-

talános - a bírák kizárására vonatkozó - rendelkezéseiben

megjelölt hozzátartozója.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzõkönyvve-

zetõk és a szakértõk kizárására is alkalmazni kell.

A felek és az eljárás

más résztvevõi

91. §

(1) A kérelmezõ a bírósági eljárásban félként vesz

részt. Az eljárást indító ügyészt megilletik mindazok a jo-

gok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köt-

het, jogról nem mondhat le, illetõleg jogokat nem ismerhet

el.

(2) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárás-

ban ellenérdekû ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást

ellene kell megindítani.

92. §

Ha a szabadalmastárs a szabadalom fenntartása és

védelme érdekében önállóan lép fel, illetve az eljárást csak

egy szabadalmastárs ellen indították meg, a bíróság értesíti

a többi szabadalmastársat, hogy az eljárásba a szabadalmas-

társ mellett beléphetnek.

93. §

(1) Akinek jogi érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a Magyar

Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló

eljárás miként dõljön el, az eljárásba - annak jogerõs el-

döntéséig - az azonos érdekû fél mellett beavatkozhat.

(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és

a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogo-

sult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekmé-

nyeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a bea-

vatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellen-

tétben.

(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljá-

rás során nem lehet elbírálni.

Képviselet

94. §

(1) Az eljárás során meghatalmazottként szabadalmi

ügyvivõ is eljárhat.

(2) A szabadalmi ügyvivõnek vagy ügyvédnek adott

meghatalmazás érvényességéhez elegendõ, ha azt a meghatalma-

zó aláírta.

Eljárási költség

95. §

(1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekû fél is

részt vett, az eljárási költségek elõlegezésére, illetve vi-

selésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell meg-

felelõen alkalmazni.

(2) Ellenérdekû fél hiányában a költségeket a ké-

relmezõ elõlegezi, illetve viseli.

(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a

felet képviselõ szabadalmi ügyvivõ készkiadásait és munkadí-

ját is.

Mulasztás

96. §

Ha a kérelmezõ, illetve egyik fél sem jelenik meg a

tárgyaláson vagy a megszabott határidõ alatt a bíróság fel-

hívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérel-

met a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.

Igazolás

97. §

Az igazolási kérelem elõterjesztésére a bíróság

elõtti nemperes eljárásban a 49. § rendelkezéseit kell meg-

felelõen alkalmazni.

Tárgyalás és bizonyítás

98. §

(1) Az elsõfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bi-

zonyítást folytat le és tárgyalást tart.

(2) Ha az eljárásban ellenérdekû fél nem vesz részt

és az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyalá-

son kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánsá-

gára - meg kell hallgatnia.

(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja

el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás meg-

tartásának, a tárgyalást bármikor kitûzheti. Ha viszont a

bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetve tárgyalást

tûzött ki, ezt követõen nem térhet vissza az ügy tárgyaláson

kívüli elbírálására.

(4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek,

ha a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtt folyó eljárásban sem

lehetett egyezséget kötni.

Határozatok

99. §

A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetek-

ben végzéssel határoz.

100. §

(1) Ha a bíróság a szabadalmi ügyben hozott határo-

zatot megváltoztatja, végzése a Magyar Szabadalmi Hivatal

határozatának helyébe lép.

(2) A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi

és a Magyar Szabadalmi Hivatalt új eljárásra utasítja, ha

a) a határozat meghozatalában olyan személy

vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;

b) a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárás-

ban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt,

amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;

c) a szabadalmi bejelentés alaki okból történt

elutasítása esetén a kérelmezõ a hiányokat a megváltoztatási

kérelem benyújtásával egyidejûleg vagy a bíróság felhívására

pótolja.

(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági dön-

tést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtt folyó eljárás-

nak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar

Szabadalmi Hivatalhoz. Ebben az esetben a bíróság a Magyar

Szabadalmi Hivatal határozatát - szükség szerint - hatályon

kívül helyezi.

(4) Ha a megváltoztatási kérelem elõterjesztését

követõen a Magyar Szabadalmi Hivatal érdeminek nem minõsülõ

határozatát visszavonta vagy hatályon kívül helyezte, a bí-

róság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hiva-

tal a határozatát megváltoztatta, a bírósági eljárás folyta-

tásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

101. §

A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesí-

tés útján közli.

A másodfokú bíróság eljárása

102. §

(1) A másodfokú bíróság az elsõfokú bíróság végzése

ellen irányuló fellebbezést a Pp. szabályai szerint bírálja

el azzal, hogy kisebb terjedelmû bizonyítást - tárgyaláson -

maga is lefolytathat.

(2) A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson

bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekû fél vesz részt.

A felülvizsgálati kérelem kizártsága

103. §

Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek a Magyar

Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatása tárgyában

hozott jogerõs végzés ellen.

XII. fejezet

Szabadalmi perek

A szabadalmi perekre irányadó szabályok

104. §

(1) A szabadalmi kényszerengedély megadására, módo-

sítására és visszavonására irányuló perek, az elõhasználati

és a továbbhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek,

valamint a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított

perek a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illeté-

kessége alá tartoznak.

(2) E perekben a Fõvárosi Bíróság a 87. §-ban meg-

határozott összetételû tanácsban jár el.

(3) Az (1) bekezdésben nem említett, szabadalommal

kapcsolatos minden más jogvitás ügy a megyei bíróság (Fõvá-

rosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben említett perekben

egyébként a Pp. általános szabályait kell alkalmazni, az e

törvény 89., 90. és 94. §-ában, valamint 95. §-ának (3) be-

kezdésében foglalt eltérésekkel.

NEGYEDIK RÉSZ

A NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFAJTÁK SZABADALMI OLTALMA

XIII. fejezet

A növényfajtákra vonatkozó szabályok

A növényfajták szabadalmi oltalmának

feltételei

105. §

(1) Szabadalmazható a növényfajta, ha megkülönböz-

tethetõ, egynemû, állandó és új, valamint, ha lajstromozható

fajtanévvel látták el.

(2) Megkülönböztethetõ a növényfajta, ha egy vagy

több alaktani vagy egyéb mérhetõ tulajdonsága tekintetében

határozottan eltér az elsõbbség napján közismert fajtáktól.

(3) Egynemû a növényfajta, ha egyedeinek lényeges

fajtajellemzõi azonosak.

(4) Állandó a növényfajta, ha az egymást követõ

szaporítások után vagy a szaporítási ciklusok végén a lénye-

ges fajtajellemzõk változatlanok.

(5) Új a növényfajta, ha a nemesítõ vagy jogutódja

hozzájárulásával eladásra még nem kínálták fel vagy kereske-

delmi forgalomba nem hozták:

a) belföldön az elsõbbségi napot megelõzõ egy

évnél korábban,

b) külföldön szõlõ és fa esetében az elsõbbségi

napot megelõzõ hat évnél, más növény esetén négy évnél ko-

rábban.

(6) A fajtanévnek az elsõbbség napján alkalmasnak

kell lennie a fajta azonosítására. Fajtanévként nem használ-

ható különösen az olyan megjelölés, amely kizárólag számje-

gyekbõl áll - kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták

megjelölésére -, megtévesztésre alkalmas, azonos vagy rokon

növényfajhoz tartozó már meglevõ fajta neve, vagy amelynek

használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.

A növényfajták szabadalmi oltalmából eredõ

jogok és kötelezettségek

106. §

(1) A növényfajtára adott szabadalom alapján a sza-

badalmas kizárólagos hasznosítási joga arra terjed ki, hogy

a) a növényfajta szaporítóanyagát - ilyenként -

kereskedelmi forgalomba hozatal céljára elõállítsa, eladásra

felkínálja vagy kereskedelmi forgalomba hozza,

b) a növényfajtát ismételten felhasználja egy

másik növényfajta kereskedelmi forgalomba hozatal céljára

való elõállításához,

c) a nem szaporítóanyagként forgalomba hozott

dísznövényt kereskedelmi forgalomba hozatal céljára szaporí-

tóanyagként felhasználja.

(2) Szaporítóanyagnak kell tekinteni a szaporításra

alkalmas egész növényt, magot vagy más növényrészt.

(3) A szabadalmazott növényfajta szaporítóanyagát

csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan országba szál-

lítani, ahol a növényfajta nem áll az e törvénnyel megálla-

pított oltalomhoz hasonló oltalom alatt.

(4) A szabadalmi oltalom - a megadástól számítva -

szõlõk és fák esetében tizennyolc évig, egyéb növényfajták

esetén tizenöt évig tart.

(5) A szabadalmas köteles a növényfajtát a szaba-

dalmi oltalom fennállásának idõtartama alatt fenntartani.

(6) Állami minõsítésben részesített növényfajta

esetén a feltalálót - a szabadalmas választásától függõen -

találmányi díj vagy a növényfajták állami minõsítésére vo-

natkozó jogszabályok szerinti díjazás illeti meg.

A növényfajtákra vonatkozó bejelentések

érdemi vizsgálata

107. §

(1) A szabadalmi bejelentésben csak egy növényfaj-

tára igényelhetõ szabadalom.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés érdemi

vizsgálatát abból a szempontból végzi, hogy a növényfajta

a) kielégíti-e a 105. §-ban meghatározott köve-

telményeket, és a 6. § (2) bekezdése szerint nincs-e kizárva

a szabadalmi oltalomból,

b) bejelentése megfelel-e az e törvényben meg-

szabott feltételeknek.

(3) A növényfajta megkülönböztethetõségét, egynemû-

ségét és állandóságát az állami minõsítés során vagy a sza-

badalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti vizsgálat

eredménye alapján kell megállapítani. A kísérleti vizsgála-

tot az ország területén a külön jogszabályban kijelölt szerv

végzi.

(4) Külföldi szervnél végzett kísérleti vizsgálat

eredményét e szerv hozzájárulásával és viszonosság esetén

lehet figyelembe venni a szabadalmi eljárásban. A viszonos-

ság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állás-

foglalása irányadó. A külföldi vizsgálati eredmény átvételé-

rõl a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a (3) bekezdés sze-

rinti szervet.

(5) A kísérleti vizsgálat költségeit a bejelentõ

viseli.

(6) A kísérleti vizsgálat eredményét a bejelentõ az

elsõbbség napját követõ négy éven belül nyújthatja be.

A növényfajtára adott szabadalom

megsemmisítése, a fajtanév törlése

108. §

(1) A növényfajtára adott szabadalmat meg kell

semmisíteni

a) keletkezésére visszaható hatállyal, ha a nö-

vényfajta nem volt megkülönböztethetõ vagy új, vagy a 6. §

(2) bekezdése alapján ki volt zárva a szabadalmi oltalomból,

b) az erre vonatkozó határozat jogerõre emelke-

désétõl kezdõdõ hatállyal, ha a szabadalmas nem teljesíti a

106. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségét.

(2) Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozha-

tó, azt törölni kell és másik fajtanevet kell megállapítani.

Az általános szabályok alkalmazása

109. §

(1) A szabadalmazott növényfajta csak állami minõ-

sítéssel vehetõ köztermesztésbe.

(2) Egyebekben a növényfajtákra és azok szabadalmi

oltalmára az I-XII. fejezetek rendelkezéseit kell alkalmaz-

ni.

XIV. fejezet

Az állatfajtákra vonatkozó szabályok

Az állatfajták szabadalmi oltalmának

feltételei; szabadalmi igény

110. §

(1) Szabadalmazható az állatfajta, ha megkülönböz-

tethetõ és új, valamint, ha lajstromozható fajtanévvel lát-

ták el. Az állattenyésztésrõl szóló törvény hatálya alá nem

tartozó állatfaj esetén a szabadalmazhatósághoz szükséges az

is, hogy az állatfajta reprodukálható legyen.

(2) Megkülönböztethetõ az állatfajta, ha egy vagy

több jellemzõ értékmérõ tulajdonsága tekintetében határozot-

tan eltér az elsõbbség napján közismert fajtáktól.

(3) Reprodukálható az állatfajta, ha jellemzõ ér-

tékmérõ tulajdonságait több generáción keresztül megõrzi.

(4) Új az állatfajta, ha azt az elsõbbség napját

megelõzõ egy évnél korábban a nemesítõ vagy jogutódja hozzá-

járulásával eladásra még nem kínálták fel, vagy kereskedelmi

forgalomba nem hozták.

(5) A fajtanévnek az elsõbbség napján alkalmasnak

kell lennie a fajta azonosítására. Fajtanévként nem használ-

ható olyan megjelölés, amely kizárólag számjegyekbõl áll -

kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére

-, megtévesztésre alkalmas, azonos vagy rokon állatfajhoz

tartozó már meglévõ fajta nevével azonos, vagy amelynek

használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.

(6) Fajtaelismerésben részesített állatfajta esetén

a szabadalom a fajtát elismerésre bejelentõ személyt vagy

jogutódját illeti meg.

Az állatfajták szabadalmi oltalmából eredõ

jogok és kötelezettségek

111. §

(1) Az állatfajtára adott szabadalom alapján a sza-

badalmas kizárólagos hasznosítási joga arra terjed ki, hogy

a) az állatfajta szaporítóanyagát - ilyenként -

kereskedelmi forgalomba hozatal céljára elõállítsa, eladásra

felkínálja, vagy kereskedelmi forgalomba hozza,

b) az állatfajtát ismételten felhasználja egy

másik állatfajta kereskedelmi forgalomba hozatal céljára va-

ló elõállításához.

(2) Szaporítóanyagnak kell tekinteni magát az álla-

tot (egyedet), a spermát, a petesejtet, a keltetésre alkal-

mas tojást, az embriót, vagy a szaporítást befolyásoló, il-

letve irányító más biológiai egységet és részegységet (pl.

géndarabot, sejtet).

(3) A szabadalmaztatott állatfajta szaporítóanyagát

csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan országba szál-

lítani, ahol az állatfajta nem áll az e törvénnyel megálla-

pított oltalomhoz hasonló oltalom alatt.

(4) A szabadalmi oltalom idõtartama a bejelentés

napjától számított húsz év.

Az állatfajtákra vonatkozó bejelentések

érdemi vizsgálata

112. §

(1) A szabadalmi bejelentésben csak egy állatfajtá-

ra igényelhetõ szabadalom.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés érdemi

vizsgálatát abból a szempontból végzi, hogy az állatfajta

a) kielégíti-e a 110. § (1)-(5) bekezdéseiben

meghatározott követelményeket és a 6. § (2) bekezdése sze-

rint nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,

b) bejelentése megfelel-e az e törvényben meg-

szabott feltételeknek.

(3) Az állatfajta megkülönböztethetõségét és repro-

dukálhatóságát a fajtaelismerés során vagy a szabadalmi el-

járás céljára külön elvégzett kísérleti teljesítményvizsgá-

lat eredménye alapján kell megállapítani. A kísérleti telje-

sítményvizsgálatot az ország területén a külön jogszabályban

kijelölt szerv végzi.

(4) Külföldi szervnél végzett kísérleti teljesít-

ményvizsgálat eredményét e szerv hozzájárulásával és viszo-

nosság esetén lehet figyelembe venni a szabadalmi eljárás-

ban. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal

elnökének állásfoglalása irányadó. A külföldi teljesítmény-

vizsgálati eredmény átvételérõl a Magyar Szabadalmi Hivatal

értesíti a (3) bekezdés szerinti szervet.

(5) A kísérleti teljesítményvizsgálat eredményét a

bejelentõ az elsõbbség napját követõ négy éven belül nyújt-

hatja be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.

(6) A kísérleti teljesítményvizsgálat költségeit a

bejelentõ viseli.

Az állatfajtára adott szabadalom

megsemmisítése, a fajtanév törlése

113. §

(1) Az állatfajtára adott szabadalmat meg kell sem-

misíteni keletkezésére visszaható hatállyal, ha az állat-

fajta nem volt megkülönböztethetõ vagy új, vagy a 6. § (2)

bekezdése alapján ki volt zárva a szabadalmi oltalomból.

(2) Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható,

azt törölni kell és másik fajtanevet kell megállapítani.

Az általános szabályok alkalmazása

114. §

(1) Az állattenyésztésrõl szóló törvény hatálya alá

tartozó, szabadalmazott állatfajta csak fajtaelismeréssel

vehetõ köztenyésztésbe.

(2) Egyebekben az állatfajtákra és azok szabadalmi

oltalmára az I-XII. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelõ-

en alkalmazni.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XV. fejezet

A törvény hatálybalépése;

átmeneti rendelkezések

A törvény hatálybalépésére vonatkozó

és az átmeneti rendelkezéseket

megállapító szabályok

115. §

(1) E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba; ren-

delkezéseit - a (2) és az (5) bekezdésben foglalt kivétellel

- csupán a hatálybalépését követõen indult eljárásokban lehet

alkalmazni.

(2) A 49. §-ban foglalt szabályokat értelemszerûen

alkalmazni kell a folyamatban lévõ ügyekben is.

(3) Ha a törvény hatálybalépése elõtt a találmányi

díjszerzõdést, illetve a szabadalmi licenciaszerzõdést meg-

kötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a szer-

zõdéskötés, illetve az értékesítés idõpontjában hatályos ren-

delkezéseket kell alkalmazni.

(4) A törvény hatálybalépése elõtt megkezdett hasz-

nosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátai és a szaba-

dalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezése-

ket kell alkalmazni.

(5) A törvény hatálybalépésekor hatályos szabadalmak

nyilvántartására, fenntartására, megszûnésére és újra érvény-

be helyezésére a továbbiakban e törvény rendelkezéseit kell

alkalmazni azzal, hogy a szabadalom megsemmisítésének felté-

teleire az elsõbbség idõpontjában hatályos szabályok az

irányadók.

(6) E törvény hatálybalépését követõen az Országos

Találmányi Hivatal Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezéssel mû-

ködik tovább. Ahol jogszabály Országos Találmányi Hivatalt

említ, azon a Magyar Szabadalmi Hivatalt kell érteni.

Hatályukat vesztõ rendelkezések

116. §

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát

veszti

a) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969.

évi II. törvény, az azt módosító 1983. évi 5. törvényerejû

rendelet, 1991. évi XXXVIII. törvény 39. §-a, 1992. évi IV.

törvény 3. §-ának (1) bekezdése, 1992. évi LXVIII. törvény

23. §-a és 1994. évi VII. törvény 1-6. §-a;

b) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi

XXXVIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése és 34. §-ának (2)

bekezdése;

c) a szolgálati találmányért járó díjazásról és a

találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekrõl szóló

77/1989. (VII.10.) MT rendelet;

d) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969.

évi II. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 4/1969. (XII.28.)

OMFB-IM együttes rendelet és az azt módosító 4/1983. (V.12.)

IM rendelet és 11/1986. (IX.11.) IM rendelet 1. §-a;

e) a 9/1969. (XII.28.) IM rendelet a bírósági eljá-

rásról szabadalmi ügyekben.

Módosuló rendelkezések

117. §

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) az államigazgatási eljárás általános szabályairól

szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése a "jöve-

déki ügyekben" szövegrész után a ", valamint iparjogvédelmi

ügyekben" szövegrésszel egészül ki;

b) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi

XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 8. §-a helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"8. § A munkaviszonyban, közszolgálati vagy köz-

alkalmazotti jogviszonyban álló személy, a fegyveres erõk

és a rendvédelmi szervek hivatásos állományához tartozó -

szolgálati viszonyban álló - személy, illetve a munkaviszony

jellegû jogviszonyban foglalkoztatott szövetkezeti tag által

alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra

irányadó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.";

c) a Hmtv. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a kö-

vetkezõ rendelkezés lép:

"(2) A határozat megváltoztatását kérheti, aki a

Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban ügyfélként vett

részt. A mintaoltalom megsemmisítése tárgyában hozott hatá-

rozat megváltoztatását a szolgálati minta feltalálója is

kérheti. A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésé-

ben hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 5. § (2)

bekezdése alapján kérheti."

Felhatalmazások

118. §

(1) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy

- a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a

szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel

megállapítsa.

(2) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal

felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy a találmányi

szakértõi testületre vonatkozó részletes szabályokat rende-

lettel megállapítsa.

Eleje Honlap