- 1 -
EGYSÉGES JAVASLAT
a szabadalmi ügyvivôkrôl
szóló törvényjavaslat
zárószavazásához
Ellenjegyezte:
Dr. Vastagh Pál
1995. április 20.
T/487.. számú
törvényjavaslat
a szabadalmi ügyvivôkrôl
A szabadalmi ügyvivô feladata
1. §
(1) A szabadalmi ügyvivô feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben
jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse; ennek
során iparjogvédelmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján képviseletet
lát el az illetékes bíróságok és más hatóságok elôtt, beadványokat,
szerzôdéseket és egyéb okiratokat szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben
kutatásokat végez, szakvéleményt, tanácsot és tájékoztatást ad.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:
a) a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó szabadalmi,
használati mintaoltalmi, ipari mintatoltalmi, topográfia oltalmi, védjegy és
eredetmegjelölési eljárások, és az ezekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárások;
b) a szabadalmi és a használati mintaoltalmi kényszerengedéllyel,
elôhasználati jog fennállásával kapcsolatos, valamint a találmány- és a
szabadalombitorlás, a használati minta és a használati mintaoltalom bitorlása
miatt indított eljárások;
c) az ipari minta jogosulatlan átvételével kapcsolatos és az ipari
mintaoltalom megsértése miatt indított eljárások;
d) a topográfia és a topográfia oltalom bitorlása, valamint a
számítógépi program alkotáson vagy a hozzá tartozó dokumentáción fennálló
szerzôi jog megsértése miatt indított eljárások;
e) a védjegybitorlás és az eredetmegjelölés oltalmának megsértése
miatt indított eljárások;
f) az a)-e) pontok szerinti jogokkal kapcsolatos szerzôségi,
igényjogosultsági és díjazási eljárások;
g) az újításokkal kapcsolatos eljárások;
h) a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) által védett és külön
jogszabályok hatálya alá nem tartozó, társadalmilag széles körben
felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokkal kapcsolatos
eljárások;
i) a személyeket a vagyoni értékû gazdasági, mûszaki és szervezési
ismereteik és tapasztalataik (know-how) tekintetében megilletô védelemmel
kapcsolatos eljárások; valamint
j) az a)-e) és g)-i) pontok szerinti szellemi alkotások, ismeretek és
tapasztalatok tekintetében az üzleti titok megsértése, a szolgai utánzás és a
fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárások.
A szabadalmi ügyvivôi mûködés feltételei
2. §
(1) Szabadalmi ügyvivôként az mûködhet, aki a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamara (28. §) tagja.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamarába felvételre jogosult, aki
a) magyar állampolgár,
b) Magyarországon lakóhellyel rendelkezik,
c) büntetlen elôéletû,
d) mérnöki vagy azzal egyenértékû természettudományi szakos egyetemi
oklevéllel rendelkezik, és
e) szabadalmi ügyvivôi vizsgát tett.
(3) A Kamarába való felvételhez rendelkezni kell
a) szabadalmi ügyvivôi felelôsségbiztosítással, vagy tagsággal a
Szabadalmi Ügyvivôk Biztosítási és Segélyezô Egyesületében, kivéve ha az
ügyvivô a 6. § (2) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetnél mûködik;
b) a szabadalmi ügyvivôi tevékenység folytatásához megfelelô lakással
vagy irodahelyiséggel, kivéve ha az ügyvivô a 6. § (2) bekezdése szerint
gazdálkodó szervezetnél, illetôleg a 7. § (2) bekezdése vagy a 10. § (2)
bekezdése alapján alkalmazott szabadalmi ügyvivôként mûködik.
(4) Nem vehetô fel a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarába
a) aki a szabadalmi ügyvivôi foglalkozástól való eltiltás hatálya
alatt áll,
b) aki a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarából kizárás fegyelmi büntetés
hatálya alatt áll,
c) aki cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya
alatt áll,
d) aki iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál
mûködik.
3. §
(1) A szabadalmi ügyvivônek mûködése megkezdése elôtt a Szabadalmi
Ügyvivôi Kamara elnöke elôtt esküt kell tennie.
(2) A szabadalmi ügyvivôi eskü szövege a következô: "Én
....................... esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hû leszek;
szabadalmi ügyvivôi hivatá-somat ügyfeleim érdekében az Alkotmány és az
alkotmányos jogszabályok megtar-tásával lelkiismeretesen gyakorlom, az ennek
során tudomásomra jutott titkot megôr-zöm, a rám bízott ügyeket legjobb
tudásom szerint intézem, és semmit el nem mu-lasztok, ami azok sikeres
ellátásához és ügyfeleim jogos érdekeinek megóvásához szükséges."
Szabadalmi ügyvivôi vizsga
4. §
(1) Szabadalmi ügyvivôi vizsgát az tehet, aki megfelel a 2. § (2)
bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt feltételeknek, akinek továbbá külön
jogszabályban meghatározott felsôfokú iparjogvédelmi szakképesítése és
legalább három éves szabadalmi ügyvivô jelölti gyakorlata van.
(2) A vizsgát a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett létrehozott
Szabadalmi Ügyvivôi Vizsgabizottság elôtt kell letenni; a vizsgára
bocsátásról a Vizsgabizottság elnöke dönt.
(3) A vizsgára bocsátás iránti kérelmet elutasító határozat ellen a
kérelmezô a kézbesítéstôl számított harminc napon belül keresettel fordulhat a
bírósághoz.
(4) A szabadalmi ügyvivôi vizsgára vonatkozó részletes rendelkezéseket
külön jogszabály állapítja meg.
A kamarai tagság megszûnése
5. §
A szabadalmi ügyvivô kamarai tagsága megszûnik, ha
a) ezt írásban kéri,
b) a közügyektôl vagy a szabadalmi ügyvivôi foglalkozástól a bíróság
jogerôs ítéletével eltiltja,
c) jogerôs határozattal a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarából való kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtják,
d) magyar állampolgárságát elveszti, vagy magyarországi lakóhelyét
megszünteti,
e) cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezik,
f) mûködését iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál
folytatja,
g) megszûnik a 2. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti
felelôsségbiztosítása vagy tagsága,
h) megszûnik a 2. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezési
joga a megfelelô lakásra vagy irodahelyiségre, vagy
i) meghal.
A szabadalmi ügyvivôi mûködés
szervezeti keretei
6. §
(1) Szabadalmi ügyvivô ügyfelek képviseletével
a) egyéni szabadalmi ügyvivôként,
b) szabadalmi ügyvivôi irodában, vagy
c) korlátolt felelôsségû társaságban (a továbbiakban: "szabadalmi
ügyvivôi társaság") foglalkozhat.
(2) Gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatainak és
képviseletének ellátására szabadalmi ügyvivôt foglalkoztathat.
A szabadalmi ügyvivôi iroda
7. §
(1) A szabadalmi ügyvivôi iroda szabadalmi ügyvivôk jogi személyiséggel
rendelkezô szervezete, amelynek legalább két szabadalmi ügyvivô tagja van.
(2) A szabadalmi ügyvivôi iroda szabadalmi ügyvivôt alkalmazottként is
foglalkoztathat.
(3) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivôi irodának adott
megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivô tag, mint a
szabadalmi ügyvivô alkalmazott eljárhat.
8. §
(1) A szabadalmi ügyvivôi iroda a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara által
történt nyilvántartásba vételével jön létre és alapszabálya szerint mûködik.
(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelni kell a
szabadalmi ügyvivôi iroda alapszabályát; amelynek késôbbi módosításait
ugyancsak be kell mutatni a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarának.
(3) Ha az alapszabály jogszabályba ütközik, azt a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamara harminc napon belül módosításra visszaadja a szabadalmi ügyvivôi
irodának.
(4) A szabadalmi ügyvivôi iroda legfôbb szerve a tagok összességébôl
álló taggyûlés; a taggyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály
megállapítása és módosítása, a vezetô megválasztása, valamint döntés az iroda
megszûnésérôl.
(5) A szabadalmi ügyvivôi irodát a vezetô képviseli.
(6) A szabalmi ügyvivôi iroda alirodát tarthat fent.
9. §
(1) A szabadalmi ügyvivôi iroda a taggyûlés határozata alapján
egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül szûnik meg.
(2) Szétválás és jogutód nélküli megszûnés esetén az iroda vagyonának
megosztásáról a taggyûlés dönt.
(3) A jogutód nélkül megszünt szabadalmi ügyvivôi iroda tartozásaiért a
tag az iroda vagyonából rá esô rész erejéig felelôs.
Szabadalmi ügyvivôi társaság
10. §
(1) A szabadalmi ügyvivôi társaságban akkor végezhetô ügyvivôi
tevékenység, ha
a) a társaság kizárólag szabadalmi ügyvivôi feladatokat lát el,
b) a társaságnak csak természetes személy tagjai vannak, akik közül
legalább két tag szabadalmi ügyvivô,
c) a társaság törzstôkéjének legalább háromnegyed részét a szabadalmi
ügyvivô tagok törzsbetétei teszik ki, akik ilyen arányú szavazati joggal
rendelkeznek,
d) a szabadalmi ügyvivôi társaság vezetô tisztségviselôje és
tisztségviselôinek legalább háromnegyed része a szabadalmi ügyvivô tagok közül
kerül ki.
(2) A szabadalmi ügyvivôi társaság szabadalmi ügyvivôt alkalmazottként
is foglalkoztathat.
11. §
(1) A szabadalmi ügyvivôi társaság alapítását - a cégbírósági
bejegyzést követô harminc napon belül - nyilvántartásba vétel céljából be kell
jelenteni a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarához.
(2) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivôi társaságnak adott
megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivô tag, mind a
szabadalmi ügyvivô alkalmazott eljárhat.
Szabadalmi ügyvivô foglalkoztatása
gazdálkodó szervezetnél
12. §
(1) A gazdálkodó szervezetnek - teljes vagy részmunkaidôs
munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy tagsági jogviszonyban - a 6. § (2)
bekezdése szerint foglalkoztatott szabadalmi ügyvivôje e jogviszonya alapján,
külön meghatalmazás nélkül képviseli a gazdálkodó szervezetet.
(2) A gazdálkodó szervezet szabadalmi ügyvivôje - ha a gazdálkodó
szervezet ebben nem korlátozza - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek
között és az azokra meghatározott feltételek szerint ügyfelek képviseletével
is foglalkozhat.
A szabadalmi ügyvivô kötelezettségei
13. §
(1) A szabadalmi ügyvivô köteles az általa ellátott ügyben legjobb
tudása szerint, lelkiismeretesen eljárni, a szabadalmi ügyvivôi etikai
szabályzat elôírásait megtartani, tevékenységében mindenkor a szabadalmi
ügyvivôi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
(2) A szabadalmi ügyvivô bíróság vagy egyéb hatóság elôtti eljárása
során a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara által kiállított fényképes igazolvánnyal
igazolja magát.
14. §
(1) A szabadalmi ügyvivô tudományos, mûvészeti, irodalmi, oktatási és
sport tevékenység kivételével nem állhat más munkaviszonyban, közszolgálati és
közalkalmazotti jogviszonyban, és ezek, valamint a választottbírói, továbbá
közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonynak nem minôsülô közéleti
tevékenység kivételével nem folytathat más keresô foglalkozást.
(2) Aki korábban iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóság vagy bíróság
alkalmazásában állt, e jogviszonyának megszûnése után egy évig nem járhat el
szabadalmi ügyvivôként annál a hatóságnál, illetôleg bíróságnál, amelynél
mûködött.
15. §
(1) A szabadalmi ügyvivôt titoktartási kötelezettség terheli minden
olyan tény vagy adat tekintetében, amelyrôl szabadalmi ügyvivôi mûködése során
szerzett tudomást; e kötlezettsége szabadalmi ügyvivôi mûködésének megszûnése
után is fennmarad.
(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed a szabadalmi ügyvivôi
szervezetek olyan irataira is, amelyek a szabadalmi ügyvivôi titoktartás
körébe esô tényeket vagy adatokat tartalmaznak.
(3) Az ügyfél, illetôleg jogutódja a titoktartási kötelezettség alól
felmentést adhat.
Az ügyfélképviselet szabályai
16. §
(1) Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivô (6. § /1/
bekezdés) ügyfelével szemben mástól nem vállalhat megbízást, volt ügyfelével
szemben pedig csak akkor, ha az nincs kapcsolatban volt ügyfelének általa
korábban ellátott ügyével.
(2) A szabadalmi ügyvivô nem köteles a megbízást elvállalni; ha a
megbízást elhárítja, ezt a megbízóval haladéktalanul közölnie kell.
(3) A szabadalmi ügyvivô a már elfogadott megbízást írásban bármikor
felmondhatja, az ügyfél értesítésének napjától számított tizenötödik napra; a
szabadalmi ügyvivô a felmondási idô alatt is köteles megtenni azokat az
intézkedéseket, amelyek az ügyfél jogainak és jogos érdekeinek megóvásához
szükségesek.
(4) Az ügyfél a megbízást bármikor korlátozhatja vagy azonnali
hatállyal felmondhatja.
(5) Az ügyfél halála, illetôleg a megbízó jogi személy jogutód nélküli
megszûnése esetén a szabadalmi ügyvivô haladéktalanul értesíti azokat az
általa ismert személyeket, akiknek a megbízással kapcsolatban jogaik vagy
kötelezettségeik keletkezhetnek; ezt, valamint a képviseleti megbízás
bármelyik fél részérôl történt felmondását a szabadalmi ügyvivô haladéktalanul
bejelenti annak a bíróságnak vagy egyéb hatóságnak is, amelyik elôtt az
eljárás folyamatban van.
17. §
(1) A szabadalmi ügyvivôi megbízást - a szabadalmi ügyvivôi iroda és a
szabadalmi ügyvivôi társaság nevében is - maga a szabadalmi ügyvivô vállalja
el, és ô köti meg a szabadalmi ügyvivôi díjazásra vonatkozó megállapodást.
(2) A szabadalmi ügyvivôi díjazás összege és megfizetésének módja
szabad megállapodás tárgya.
(3) Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivô köteles a
bíróság vagy egyéb hatóság kirendelése alapján pártfogó szabadalmi
ügyvivôként, ügygondnokként vagy eseti gondnokként az ügyfél képviseletét
ellátni; indokolt esetben a szabadalmi ügyvivô kérheti a kirendelés alóli
felmentését.
(4) A szabadalmi ügyvivô kirendelésére és jogállására a polgári
perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) vonatkozó rendelkezései irányadók.
18. §
(1) Az ügyfél által adott megbízás elvállalásakor a szabadalmi ügyvivô
- a tanácsadást kivéve - köteles az ügyrôl tényvázlatot felvenni; abban a
fontos körülményeket, így a várható munkadíjat és költségeket is rögzíti, s a
tényvázlatot a megbízóval aláiratja.
(2) A szabadalmi ügyvivô meghatalmazása írásban érvényes, ha azt a
meghatalmazó aláírta; a szabadalmi ügyvivô a meghatalmazást ellenjegyzi.
(3) A szabadalmi ügyvivôi meghatalmazás feljogosítja a szabadalmi
ügyvivôt minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerû
ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.
(4) A szabadalmi ügyvivôi képviseleti jogosultság korlátozása a bíróság
vagy egyéb hatóság és harmadik személyek irányában csak annyiban hatályos,
amennyiben a korlátozás magából a meghatalmazásból kitûnik.
(5) A szabadalmi ügyvivô a megbízást személyesen látja el; jogosult a
megbízás ellátására helyettes szabadalmi ügyvivôt, ügyvédet vagy szabadalmi
ügyvivô jelöltet igénybe venni, ha ezt a megbízó nem zárja ki.
19. §
(1) A szabadalmi ügyvivô - az ügyfél kívánságára - köteles az ügyféltôl
átvett iratokról elismervényt adni, és az iratokat a megbízás megszûnése után,
ha azokat bírósághoz vagy más hatósághoz benyújtott irathoz nem csatolták,
eredetiben kiadni.
(2) Nem köteles a szabadalmi ügyvivô kiadni megbízólevelét,
fogalmazványait, a tényvázlatot, a meghatalmazást, az ügyfél utasításait
tartalmazó iratokat, az ügyfélnek az ügyben hozzá intézett leveleit, valamint
az ügyfél érdekében teljesített kifizetésekrôl szóló nyugtát vagy
elismervényt, továbbá az eljárásának törvényességét igazoló egyéb iratokat; az
ügyfél kérelmére és költségére azonban köteles ezekrôl másolatot adni.
(3) A szabadalmi ügyvivô köteles az ügyfél részére befolyt pénzrôl és
egyéb értékrôl az ügyfelet haladéktalanul értesíteni.
(4) A szabadalmi ügyvivô a befolyt pénzbôl beszámítással kielégítheti
az ügyfelével szemben a szabadalmi ügyvivôi munkadíj, költségátalány,
illetôleg készkiadás címén fennálló és esedékessé vált követelését; a
beszámítási jog gyakorlásáról köteles az ügyfelet írásban értesíteni.
20. §
(1) A szabadalmi ügyvivô köteles az általa ellátott ügyrôl olyan aktát,
illetôleg nyilvántartást vezetni, amely lehetôvé teszi, hogy helyettese vagy
utódja az ügyet folytatni tudja.
(2) A szabadalmi ügyvivô köteles a megszûnt ügyek iratait a megbízás
megszûnésétôl számított öt évig megôrizni; az iratok selejtezésérôl
jegyzôkönyvet kell felvenni, s azt további öt évig meg kell ôrizni.
(3) A szabadalmi ügyvivô országgyûlési képviselôi vagy polgármesteri
megbízatásának ideje alatt és egyéb indokolt esetben szabadalmi ügyvivôi
mûködését szüneteltetheti; szüneteltetés esetén gondoskodnia kell arról, hogy
folyamatban lévô megbízásai alapján ügyfeleinek jogai és jogos érdekei ne
szenvedjenek sérelmet.
Anyagi felelôsség
21. §
(1) Az egyéni szabadalmi ügyvivô, a szabadalmi ügyvivôi iroda és a
szabadalmi ügyvivôi társaság a szabadalmi ügyvivôi megbízással kapcsolatban az
ügyfélnek okozott kárért a Ptk. szabályai szerint felel.
(2) A szabadalmi ügyvivôi iroda és a szabadalmi ügyvivôi társaság
keretében tagként mûködô szabadalmi ügyvivô anyagi felelôsségére az irodai
alapszabály, illetôleg a társasági szerzôdés elôírásai, a szabadalmi ügyvivôi
iroda és a szabadalmi ügyvivôi társaság alkalmazott szabadalmi ügyvivôjének
anyagi felelôsségére pedig a Munka Törvénykönyve rendelkezései irányadók.
Fegyelmi felelôsség
22. §
(1) Fegyelmi vétséget követ el az a szabadalmi ügyvivô, aki a
szabadalmi ügyvivôi hivatás gyakorlásából eredô kötelezettségét vétkesen
megszegi.
(2) A fegyelmi vétséget elkövetô szabadalmi ügyvivôvel szemben
kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) pénzbírság,
d) kizárás a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarából.
(3) A kiszabott pénzbírság összege a közalkalmazotti illetményalap
tízszereséig terjedhet. A befizetett pénzbírság a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarát
illeti meg.
23. §
(1) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítô
és a súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és
ismételtségét, a vétkesség fokát, valamint az okozott kárt.
(2) Ha a szabadalmi ügyvivô vétkessége enyhébb fokú, és a
kötelességszegés nem vagy csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi
eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellôzhetô, de a
szabadalmi ügyvivô a felmerült eljárási költségek viselésére kötelezhetô.
24. §
(1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a szabadalmi ügyvivô ellen a
fegyelmi eljárást a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara elnöke indítja meg.
(2) A fegyelmi ügyekben a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara fegyelmi
bizottsága három tagú tanácsban jár el.
(3) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamara által kiadott fegyelmi szabályzat állapítja meg.
(4) A fegyelmi bizottság határozata ellen az eljárás alá vont
szabadalmi ügyvivô a kézbesítéstôl számított harminc napon belül keresettel
fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a Fôvárosi Bíróságnak van hatásköre, és
arra a közigazgatási perekre irányadó rendelkezéseket (Pp. XX. fejezet) kell
alkalmazni.
(5) A bíróság a fegyelmi bizottság határozatát megsemmisítheti vagy
megváltoztathatja, szükség esetén a fegyelmi bizottságot új eljárásra
utasítja.
(6) A fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivô képviseletét
szabadalmi ügyvivô is elláthatja.
(7) A fegyelmi bizottság keresettel meg nem támadott határozata a
kézbesítéstôl számított harminc nap elteltével emelkedik jogerôre.
25. §
(1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamara elnöke a cselekmény, illetôleg mulasztás tudomásra jutásától számított
három hónapon belül nem indítja meg az eljárást, vagy a cselekmény, illetôleg
a mulasztás befejezése óta három év eltelt.
(2) Az a fegyelmi vétség, amely bûncselekmény törvényi tényállását
valósítja meg, a bûncselekménnyel együtt évül el.
(3) A fegyelmi büntetés hatálya megrovás és szigorú megrovás esetén a
fegyelmi határozat jogerôre emelkedésétôl számított egy évig, pénzbírságnál
három évig, kizárásnál öt évig tart.
(4) A jogerôs fegyelmi határozatot a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara a
büntetés hatályának idôtartamáig nyilvántartja.
A szabadalmi ügyvivô jelölt
26. §
(1) Az egyéni szabadalmi ügyvivô, a szabadalmi ügyvivôi iroda, a
szabadalmi ügyvivôi társaság és a szabadalmi ügyvivôt foglalkoztató gazdálkodó
szervezet (6. § /2/ bek.) munkaviszonyban szabadalmi ügyvivô jelöltként
alkalmazhatja azt, akit a szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébe
bejegyeztek.
(2) A szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébe - kérelmére - azt kell
bejegyezni a Szabadalmi Ügyvivôi Kamaránál, aki
a) magyar állampolgár,
b) Magyarországon lakóhellyel rendelkezik,
c) büntetlen elôéletû,
d) mérnöki vagy azzal egyenértékû természettudományi szakos egyetemi
oklevéllel rendelkezik, és
e) igazolja, hogy szabadalmi ügyvivô jelölti munkaviszony létesítésére
elôzetes megállapodást kötött.
(3) Nem jegyezhetô be a szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébe
a) aki a szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébôl való törlés
fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
b) aki cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya
alatt áll.
(4) A szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébôl törölni kell azt,
a) aki ezt írásban kéri;
b) akinek szabadalmi ügyvivô jelölti munkaviszonya megszûnik, és újabb
ilyen munkaviszony létesítését a megszûnéstôl számított három hónapon belül a
Szabadalmi Ügyvivôi Kamaránál nem igazolja;
c) akit a közügyektôl a bíróság jogerôs ítéletével eltilt;
d) akit jogerôs határozattal a szabadalmi ügyvivô jelöltek
névjegyzékébôl való törlés fegyelmi büntetéssel sújtanak;
e) aki magyar állampolgárságát elveszti, vagy magyarországi lakóhelyét
megszünteti;
f) akit cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá
helyeznek;
g) aki meghal.
27. §
(1) A szabadalmi ügyvivô jelölt munkáltatójának utasítása szerint
jogosult a bíróság és egyéb hatóság elôtt eljárni; a szabadalmi ügyvivô jelölt
a Legfelsôbb Bíróság elôtt nem járhat el.
(2) A szabadalmi ügyvivô jelölt kötelezettségeire és fegyelmi
felelôsségére a szabadalmi ügyvivôkre vonatkozó elôírásokat kell megfelelôen
alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fegyelmi vétséget elkövetô szabadalmi
ügyvivô jelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következôk:
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) törlés a szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébôl.
A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara
28. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara a szabadalmi ügyvivôk köztestülete.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara mûködési területe országos, székhelye
Budapest.
(3) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara ellátja a törvényben meghatározott
közfeladatokat, valamint képviseli a szabadalmi ügyvivôk érdekeit, védi a
szabadalmi ügyvivôk jogait, ôrködik a szabadalmi ügyvivôi kötelezettségek
teljesítésén és ôrzi a szabadalmi ügyvivôi kar tekintélyét.
(4) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara véleményezési joggal részt vesz a
szabadalmi ügyvivôi tevékenységet érintô jogszabályok elôkészítésében; az
iparjogvédelemmel kapcsolatos általános kérdésekben jogosult véleményt
nyilvánítani és az illetékes állami szervek felé javaslatot tenni.
(5) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara a mûködésével összefüggô kiadásokat a
szabadalmi ügyvivôk kamarai tagdíjából és egyéb bevételeibôl fedezi.
29. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara tagja
a) szavazati joggal részt vehet a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara
közgyûlésén;
b) bármely kamarai tisztségre megválasztható, ha nem áll fegyelmi
büntetés hatálya alatt;
c) javaslattal, észérevétellel fordulhat a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara
bármely szervéhez.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara tagja köteles
a) megtartani a Szabadalmi Ügyvivôi Kamra által kiadott szabályzatok
elôírásait;
b) határidôben megfizetni a kamarai tagdíjat;
c) bejelenteni a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarának szabadalmi ügyvivôi
mûködésének formáját és helyét, valamint az ebben bekövetkezett változásokat.
30. §
A Szabadalmi Ügyvivôi Kamarának a szabadalmi ügyvivô tagfelvételét
megtagadó, a szabadalmi ügyvivô jelöltek névjegyzékébe való bejegyzés iránti
kérelmet elutasító, valamint a szabadalmi ügyvivôi iroda, a szabadalmi
ügyvivôi társaság nyilvántartásba vételét megtagadó határozata ellen a
kérelmezô, a kamarai tagság megszûnését, illetôleg az ügyvivô jelölti
névjegyzékbôl való törlést kimondó határozat ellen pedig az érintett
szabadalmi ügyvivô, illetôleg szabadalmi ügyvivô jelölt a kézbesítéstôl
számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra
a Fôvárosi Bíróságnak van hatásköre és arra a közigazgatási perekre irányadó
rendelkezéseket (Pp. XX. fejezet) kell alkalmazni.
31. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara szervei:
a) a közgyûlés,
b) az elnökség,
c) a fegyelmi bizottság és
d) a számvizsgáló bizottság.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara tisztségviselôi: az elnök, a két
alelnök és a pénztáros.
(3) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamarát az elnök, akadályoztatása esetén az
alelnök, illetôleg az elnök által meghatározott körben vagy esetben az alelnök
vagy elnökségi tag képviseli.
32. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara közgyûlése a tagok összességébôl áll,
amely kizárólagos hatáskörrel
a) megállapítja és módosítja a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara
alapszabályát, valamint fegyelmi szabályzatát;
b) titkos szavazással megválasztja és visszahívja a tisztségviselôket,
az elnökség további tagjait és póttagjait, valamint a fegyelmi bizottság és a
számvizsgáló bizottság elnökét, tagjait és póttagjait; valamint
c) megállapítja a szabadalmi ügyvivôk kamarai tagdíjának összegét.
(2) A közgyûlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele
jelen van. Ha a szabályszerûen összehívott közgyûlés nem határozatképes, akkor
a tizenöt napon belül újból összehívott közgyûlés az eredeti napirendbe
felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
(3) A közgyûlés határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza, kivéve az
alapszabály, a fegyelmi szabályzat, valamint a visszahívás tárgyában hozott
határozatokat, amelyeknél a jelenlévô tagok legalább kétharmadának a szavazata
szükséges.
33. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara szervezetének és mûködésének
szabályait az alapszabály állapítja meg.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara a fegyelmi felelôsségre vonás
részletes szabályait megállapító fegyelmi szabályzatot és a szabadalmi
ügyvivôi hivatás gyakorlására vonatkozó etikai szabályzatot ad ki.
(3) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara szabályzatban állapítja meg a
szabadalmi ügyvivôi felelôsségbiztosítás legkisebb összegét.
(4) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara a szabadalmi ügyvivôi mûködést érintô
egyéb kérdésekben - a jogszabályok kereti között - további szabályzatokat
adhat ki.
Törvényességi felügyelet
34. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara mûködése felett a Magyar Szabadalmi
Hivatal elnöke gyakorol törvényességi felügyeletet.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara alapszabályát, fegyelmi szabályzatát,
valamint egyéb szabályzatait meg kell küldeni a Magyar Szabadalmi Hivatal
elnökének.
(3) A törvényességi felügyelet arra terjed ki, hogy
a) a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara szabályzatai megfelelnek-e a
jogszabályoknak;
b) a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara határozatai megfelelnek-e a
jogszabályoknak, valamint a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara szabályzatainak.
35. §
(1) Ha a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara alapszabálya, fegyelmi szabályzata,
egyéb szabályzata jogszabályba, illetve a Kamara határozata jogszabályba vagy
kamarai szabályzatba ütközik, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke - határidô
kitûzésével - felhívja a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarát a jogszabálysértés
megszüntetésére.
(2) Ha a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara a megadott határidôn belül nem
intézkedik a jogszabálysértés megszüntetésére, a Magyar Szabadalmi Hivatal
elnöke a határidô lejártától számított harminc napon belül keresettel
fordulhat a bírósághoz. Ezek a perek a Fôvárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak
és azokra a közigazgatási perekre irányadó rendelkezéseket (Pp. XX. fejezet)
kell alkalmazni.
(3) A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének keresete alapján
a) megsemmisítheti a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara jogszabálysértô
szabályzatát, illetve jogszabályba vagy saját szabályzatába ütközô
határozatát, és szükség szerint új szabályzat kiadását vagy új határozat
meghozatalát rendelheti el;
b) a mûködés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a
Szabadalmi Ügyvivôi Kamara közgyûlését.
Záró rendelkezések
36. §
(1) Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a
szabadalmi ügyvivôkrôl szóló 5/1976. (III.30.) MT rendelet és az ezt módosító
3/1986. (II.13.) MT rendelet, a végrehajtására kiadott 4/1976. (III.30.) IM
rendelet és az ezt módosító 2/1986. (II.13.) IM rendelet, valamint a
szabadalmi ügyvivôi díjszabásról szóló 5/1976. (III.30.) IM rendelet.
(3) A személyi jövedelemadóról és a társasági adóról, a
társadalombiztosításról, a számvitelrôl, valamint a beszámoláskészítésrôl és
könyvvezetésrôl szóló jogszabályoknak az egyéni ügyvédekre, illetve az ügyvédi
irodákra vonatkozó rendelkezéseit az egyéni szabadalmi ügyvivôkre, illetve a
szabadalmi ügyvivôi irodákra is alkalmazni kell.
Átmeneti rendelkezések
37. §
(1)Az e törvény szerinti Szabadalmi Ügyvivôi Kamara megalakítása során
a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke - a szabadalmi ügyvivôk társadalmi
szervezetének javaslatára - a törvény hatálybalépésétôl számított egy hónapon
belül a szabadalmi ügyvivôk névjegyzékébe bejegyzett szabadalmi ügyvivôk közül
hét tagú ideiglenes elnökséget nevez ki, amely saját tagjai közül titkos
szavazással ideiglenes elnököt és alelnököt választ.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara alakuló közgyûlésére az ideiglenes
elnökség összehívja a hatálybalépés napján érvényes szabadalmi ügyvivôi
névjegyzékben szereplô valamennyi szabadalmi ügyvivôt, azokat kivéve, akik a
2. § (4) bekezdése szerint nem vehetôk fel a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarába.
(3) Az alakuló közgyûlésen csak a meghívottak vehetnek részt, azt a
törvényességi felügyeletet gyakorló személy képviselôjének jelenlététben kell
megtartani.
(4) Az alakuló közgyûlés elfogadja az alapszabályt, megválasztja a
Szabadalmi Ügyvivôi Kamara elnökségét, fegyelmi bizottságát és számvizsgáló
bizottságát; az ideiglenes elnökség megbízatása a választási eredmények
kihirdetésével ér véget.
(5) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara megalakulását az elnök bejelenti a
Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének.
38. §
(1) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara alakuló közgyûlésén jogszerûen részt
vett szabadalmi ügyvivôk az alakuló közgyûlés napjával a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamara tagjává válnak.
(2) A Szabadalmi Ügyvivôi Kamara megalakulásától számított három
hónapon belül elôterjesztett felvételi kérelme alapján fel kell venni a
Szabadalmi Ügyvivôi Kamarába azt, aki e törvény hatálybalépése napján be volt
jegyezve a szabadalmi ügyvivôk Magyar Szabadalmi Hivatalnál vezetett
névjegyzékébe, kivéve ha a 2. § (4) bekezdése szerint nem vehetô fel a
Szabadalmi Ügyvivôi Kamarába.
(3) Azt, akit e törvény hatálybalépése elôtt bejegyeztek a szabadalmi
ügyvivôk Magyar Szabadalmi Hivatalnál vezetett névjegyzékébe, de a 2. § (4)
bekezdésének d) pontja szerint nem vehetô fel a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarába,
a felvételt kizáró ok megszûntétôl számított három hónapon belül
elôterjesztett kérelme alapján fel kell venni a Szabadalmi Ügyvivôi Kamarába.
39. §
(1) Az e törvény hatálybalépése napján fennálló szabadalmi ügyvivôi
munkaközösség szabadalmi ügyvivôi irodaként folytatja mûködését; a szabadalmi
ügyvivôi irodának a Szabadalmi Ügyvivôi Kamara megalakulásától számított három
hónapon belül kell benyújtania új alapszabályát nyilvántartásba vételre.
(2) A szabadalmi ügyvivôi irodából kivált szabadalmi ügyvivôt a részére
kiadott vagyon arányában és erejéig terheli anyagi felelôsség a szabadalmi
ügyvivôi iroda korábbi tevékenységéért.
(3) Az e törvény hatálybalépése napján szabadalmi ügyvivôi
tevékenységet folytató gazdasági társaságnak a hatályba lépéstôl számított
három hónapon belül a jelen törvénnyel összhangba hozott társasági szerzôdését
be kell nyújtania a cégbírósághoz, s a cégbírósági bejegyzést követô harminc
napon belül kérnie kell nyilvántartásba vételét a Szabadalmi Ügyvivôi
Kamarától.
(4) Ha a szabadalmi ügyvivôk társadalmi szervezete vagyonát ingyen
ruházza át a Szabadalmi Ügyvivôi Kamrára, a vagyont a Kamara adó- és
illetékmentesen szerzi meg.
Felhatalmazások
40. §
(1) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet
gyakorló miniszter, hogy az igazságügyi miniszterrel és a Magyar Szabadalmi
Hivatal elnökével egyetértésben rendelettel megállapítsa a szabadalmi ügyvivôi
vizsgára vonatkozó szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet
gyakorló miniszter, hogy a mûvelôdési és közoktatási miniszterrel, a munkaügyi
miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben
rendelettel megállapítsa az iparjogvédelmi szakképesítésre vonatkozó
szabályokat.