1
T/548/14.. számú
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat zárószavazásához
dr. Vastagh Pál
igazságügy-miniszter
Budapest, 1996. március
1995. évi .... törvény
a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
1.§
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 155.§-ának
(1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy
részleges kiirtása céljából
a) a csoport tagjait megöli,
b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy
lelki sérelmet okoz,
c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy
annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések
meggátolása,
e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,
bûntettet követ el, és tíz évtõl tizenöt évig terjedõ vagy életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendõ."
2.§
A Btk. 157.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Apartheid
157.§ (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy
másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetõleg a
másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából
a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli,
b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé
kényszerít, amelyekkel a csoport, illetõleg a csoportok teljes vagy részbeni
fizikai megsemmisítésére törekszik.
bûntettet követ el, és tíz évtõl tizenöt évig terjedõ, vagy életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Aki egyéb apartheid bûncselekményt követ el, bûntett miatt öt évtõl
tíz évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(3) A büntetés tíz évtõl tizenöt évig terjedõ, vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben írt apartheid bûncselekmény súlyos
következményekre vezetett.
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában apartheid bûncselekményen az
1976. évi 27. törvényerejû rendelettel kihirdetett, az apartheid
bûncselekmények leküzdésérõl és megbüntetésérõl szóló, New Yorkban, az
Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyûlésén, 1973. november 30-án elfogadott
nemzetközi egyezmény II. cikkének a/ii, a/iii, c), d), e) és f) pontjában
meghatározott apartheid bûncselekményeket kell érteni."
3.§
A Btk. a következõ 174/B.§-szal egészül ki:
"Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erõszak
174/B.§ (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási
csoporthoz tartozása, vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetõleg
erõszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen
vagy eltûrjön, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ.
(2) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
bûncselekményt
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) jelentõs érdeksérelmet okozva,
d) a sértett sanyargatásával,
e) csoportosan,
f) bûnszövetségben
követik el."
4.§
A Btk. 212.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép, és a Btk. a következõ
212/A.§-szal egészül ki:
"Egyesülési joggal visszaélés
212.§ (1) Aki olyan társadalmi szervezetet vezet vagy szervez, amelynek
célja bûncselekmények elkövetése, illetve amelynek tevékenysége bûncselekményt
valósít meg, bûntettet követ el és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ az is, aki az ott meghatározott
bûncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
212/A.§ Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében
vesz részt, ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és
egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendõ."
5.§
A Btk. 269.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"269.§ Aki nagy nyilvánosság elõtt
a) a magyar nemzet,
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes
csoportjai ellen
gyûlöletre uszít, illetve gyûlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ
el, bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
6.§
A Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69.§-ának (4) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A terrorcselekmény (Btk. 261.§) felderítése a Rendõrség hatáskörébe
tartozik, ha a feljelentés a Rendõrséghez érkezett, illetõleg arról a
Rendõrség szerzett tudomást."
7.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
(továbbiakban: Nbtv.) 5.§ i) pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(A Nemzetbiztonsági Hivatal)
"i) felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261.§), ha a bejelentés a
Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetve arról a Nemzetbiztonsági Hivatal
szerzett tudomást;"
(2) Az Nbtv. 5.§ j) pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(A Nemzetbiztonsági Hivatal)
"j) információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport
tagja elleni erõszak (Btk. 174/B.§), az államtitoksértés (Btk. 221.§), a
közveszélyokozás (Btk. 259.§), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése
(Btk. 261/A.§), a légi jármû hatalomba kerítése (Btk. 262.§), a közösség
elleni izgatás (Btk. 269.§) és a rémhírterjesztés (Btk. 270.§)
bûncselekményekre vonatkozóan;"
(3) Az Nbtv. 7.§ j) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A Katonai Biztonsági Hivatal)
"j) mûködési területén felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261.§);"
(4) Az Nbtv. 7.§ k) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A Katonai Biztonsági Hivatal)
k) mûködési területén információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy
vallási csoport tagja elleni erõszak (Btk. 174/B.§), az államtitoksértés (Btk.
221.§), a közveszélyokozás (Btk. 259.§), a nemzetközi jogi kötelezettség
megszegése (Btk. 261/A.§), a légijármû hatalomba kerítése (Btk. 262.§), a
közösség elleni izgatás (Btk. 269.§), a rémhírterjesztés (Btk. 270.§), a
közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A.§), a nemzetközileg ellenõrzött termékek
és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése (Btk. 287.§)
bûncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bûncselekményeket,
amelyek veszélyeztetik a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség
alkotmányos feladatainak végrehajtását;"
8.§
E törvény a kihirdetését követõ második hónap 15. napján lép hatályba,
ezzel egyidejûleg a Btk. 156.§-a hatályát veszti.