Dr. Gál Zoltán úr
az Országgyûlés Elnöke
Képviselõi módosító javaslat
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
A közbeszerzésekrõl benyujtott T/645..számú törvényjavaslatra a következõ
módosítási javaslatot
terjesztem elõ:
A törvény 77 - 93.§ elhagyását javaslom:
[Az eljáró közbeszerzési biztosokra
vonatkozó szabályok
77. §
(1) A 76. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben (a továbbiakban:
közbeszerzési ügy) három közbeszerzési biztos jár el, akiket a Bizottság
elnöke jelöl ki.
(2) A közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokat úgy kell
kiválasztani, hogy közülük legalább az egyik jogi szakvizsgával, egy pedig az
ügy tárgyával leginkább összefüggõ egyetemi vagy fõiskolai végzettséggel
rendelkezzen.
78. §
(1) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos,
aki
a) az ajánlatkérõ, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellõzve
beszerzõ, az ajánlattevõ vagy az eljárást kezdeményezõ egyéb érdekelt
szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfél-szervezet) tulajdoni
részesedéssel rendelkezik;
b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, mely
az ügyfél-szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll.
(2) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos,
akinek hozzátartozója:
a) az ügyfél-szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak
vezetõ tisztségviselõje;
b) az ügyfél-szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban, vagy tagsági viszonyban, illetõleg annak vezetõ
tisztségviselõje vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, mely az
ügyfél-szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, mely
az ügyfél-szervezet felügyelõ vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az
ügyfél-szervezet részére valamely támogatást, illetõleg kizárólagos
jogosítványt biztosított.
(3) A közbeszerzési biztos a Bizottság elnökének köteles bejelenteni,
ha a közbeszerzési ügy vonatkozásában személyére nézve összeférhetetlenségi
ok áll fenn, vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levõ ügyben
való részvételét azonnal megszüntetni.
A jogorvoslati eljárás szabályai
79. §
(1) A Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik -
az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV.
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
(3) A kérelmet az ajánlatkérõ, az ajánlattevõ vagy az olyan egyéb
érdekelt (a továbbiakban: kérelmezõ) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos
érdekét az e törvénybe ütközõ tevékenység vagy mulasztás sérti vagy
veszélyezteti.
(4) A hivatalból történõ eljárás megindítását a Tanács tagja
kezdeményezi, ha e törvény szabályait sértõ eseményrõl szerez tudomást.
(5) Az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértõ esemény
tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésõbb az esemény
bekövetkezésétõl számított hatvan napon belül kérhetõ, illetve
kezdeményezhetõ. E határidõk elmulasztása jogvesztéssel jár.
(6) A Bizottság kérelemre indult eljárásáért - az eljárás
megindításakor - harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell
fizetni.
80. §
(1) A kérelemben meg kell jelölni:
a) a kérelmezõ nevét, székhelyét (lakhelyét);
b) azt, hogy mely ajánlatkérõ milyen tárgyban folytatott
közbeszerzési eljárásával, illetõleg mely beszerzõnek a közbeszerzési eljárás
mellõzésével történõ beszerzésével kapcsolatban kezdeményezik a
jogorvoslatot;
c) azt, hogy mikor történt a jogsértõ esemény, illetõleg az mikor
jutott a kérelmezõ tudomására;
d) hogy a kérelmezõ a Bizottság milyen intézkedését kéri, ennek
indokait;
e) hogy a kérelmezõ kéri-e a Bizottság ideiglenes intézkedését,
ennek indokait;
f) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmezõ
által ismert nevét és székhelyét (lakhelyét).
(2) Ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem tartalmazza, a
Bizottság felhívja a kérelmezõt a hiányok öt napon belül történõ
pótlására.
(3) Ha a Bizottság megállapítja, hogy a kérelmezõ nem tartozik a 79.
§ (3) bekezdésének hatálya alá, vagy a 79. § (6) bekezdése szerinti igazgatási
szolgáltatási díjat nem fizette meg, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül,
hivatalból elutasítja.
81. §
(1) A Bizottság a jogorvoslati eljárást a 80. § (1) bekezdésében
foglaltakat hiánytalanul teljesítõ kérelem alapján, annak érkezése napján
indítja meg.
(2) A Bizottság az eljárás indulásáról a feleket és a közbeszerzési
ügyben érdekelteket a kérelem, illetõleg a kezdeményezõ irat megküldése
mellett azonnal értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg
észrevételeiket és jelentsék be, hogy igényt tartanak-e tárgyalás
tartására, továbbá felhívja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérõjét,
illetõleg a
közbeszerzési eljárást jogtalanul mellõzõ beszerzõt a beszerzéssel
kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat azonnali megküldésére.
(3) Ha a kérelmet az ajánlatkérõ nyújtja be, a rendelkezésére álló
iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.
82. §
(1) A Bizottság a 80. § (1) bekezdésének megfelelõ kérelem
érkezésétõl, illetõleg az eljárás kezdeményezésétõl számított három napon
belül kérelemre vagy hivatalból ideiglenes intézkedéseket tehet, ha az
iratokból megállapítható, hogy e törvény szabályainak megszegése miatt a
közbeszerzések tisztasága sérült, vagy ennek veszélye fennáll.
(2) A Bizottság ideiglenes intézkedésként
a) a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el;
b) a még meg nem kötött szerzõdés megkötésének
felfüggesztését rendeli el;
c) ha a közbeszerzés tisztasága így is biztosítható, felszólítja
a közbeszerzési eljárás ajánlatkérõjét, hogy az eljárásba a kérelmezõt vonja
be.
83. §
(1) Ha bármely érdekelt kéri, a Bizottság tárgyalást tart, melyen a
felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselõik útján jelen lehetnek,
észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat
elõterjeszthetik.
(2) A tárgyalás nem nyilvános.
84. §
A közbeszerzési ügy kérelmezõjén és az ellenérdekû félen, továbbá
ezek képviselõjén és a Tanács tagjain kívüli személyek csak a Bizottság
engedélye alapján tekinthetnek be az eljárás irataiba, illetve készíthetnek
azokról másolatot, feljegyzést. Ilyen engedélyt a Bizottság akkor adhat, ha
az iratok ismeretéhez - az erre irányuló kérelem benyújtójának - jogos
érdeke fûzõdik, és az iratbetekintés nem sérti az üzleti, illetve szolgálati
titok védelmét.
85. §
A Bizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedõ
pénzbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy részvevõjét, ha
a) téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy
elbírálása szempontjából lényeges adatot el
hallgat;
b) felvilágosítást nem, vagy nem határidõn belül
ad meg;
c) a gazdasági, illetve közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos
iratokba való betekintést megakadályozza.
86. §
(1) A Bizottság a 80. § (1) bekezdésének megfelelõ kérelem
érkezésétõl, illetõleg az eljárás kezdeményezésétõl számított tizenöt napon
belül köteles határozatot hozni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem
került sor.
(2) Ha a Bizottság az ügyben tárgyalást tartott, a 80. § (1)
bekezdésének megfelelõ kérelem érkezésétõl, illetõleg az eljárás
kezdeményezésétõl számított harminc napon belül köteles határozatot hozni.
(3) A határidõ indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tíz
nappal meghosszabbítható, errõl az eredeti határidõ lejárta elõtt a feleket
értesíteni kell.
(4) A Bizottság a határozatát többségi szavazással, a beszerzett
iratok alapján, illetõleg tárgyalás megtartása esetén arra tekintettel hozza
meg a Tanács nevében.
87. §
A határozatot a feleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, és
a Közbeszerzési Értesítõben közzé kell tenni.
Jogkövetkezmények
88. §
(1) A Bizottság határozatában
a) az alaptalan kérelmet elutasítja;
b) a közbeszerzési eljárás befejezése elõtt felhívhatja a
jogsértés okozóját az e törvény szabályainak megfelelõ eljárásra, illetõleg
az ajánlatkérõ döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;
c) megsemmisítheti az ajánlatkérõnek a közbeszerzési eljárás
folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, kivéve, ha e döntés alapján a
szerzõdés már létrejött;
d) e törvény megsértett rendelkezésének megjelölése mellett
megállapíthatja a jogsértés megtörténtét;
e) az ajánlattevõt legfeljebb öt évre eltilthatja közbeszerzési
eljárásban való részvételtõl;
f) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegõ
szervezet vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelõs
személlyel szemben;
g) a jogsértõt kötelezi az eljárási díj és költségek viselésére.
(2) Ha a kérelem a 62. § (2) bekezdése szerint létrejövõ szerzõdést
megelõzõ közbeszerzési eljárás jogszabálysértõ voltának megállapítására
irányult, a Bizottság az alaptalan kérelmet elutasító határozatában
megállapítja, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt jogsértõ.
(3) Ha a Bizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére
utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes hatóságnak, így
különösen a nyomozóhatóságnak, az Állami Számvevõszéknek vagy a Kormányzati
Ellenõrzési Irodának.
(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti bírság kiszabására csak abban
az esetben kerülhet sor, ha a Bizottság a közbeszerzési eljárást lezáró
döntés, vagy a közbeszerzési szerzõdés megkötését követõen az eljárás
jogellenességét állapította meg, továbbá, ha az (1) bekezdés e) pontja
szerint az ajánlattevõt eltiltotta a közbeszerzési eljárásban való
részvételtõl.
A bírság mértéke ötszázezer forinttól tízmillió forintig terjed.
(5) A Bizottság az (1) bekezdésben szereplõ intézkedéseket - ha ennek
feltételei fennállnak - együttesen is alkalmazhatja.
XII. fejezet
A bíróság eljárása
Jogorvoslat a Bizottság határozata ellen
89. §
(1) A Bizottság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek
jogát vagy jogos érdekét a Bizottságnak az ügy érdemében hozott határozata
sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(2) A Bizottság az ügy érdemében hozott határozatát akkor is
közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a
körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.
(3) A bíróságnak a közbeszerzési ügyben hozott határozat
felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX.
fejezetét az e törvény 90-93. §-a szerinti
eltérésekkel kell alkalmazni.
90. §
(1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétõl számított tizenöt
napon belül kell benyújtani a Bizottsághoz. A keresetlevélben nyilatkozni
kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.
(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs
halasztó hatálya.
(3) A Bizottság a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 331.
§-a szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezésétõl számított
öt napon belül továbbítja a bíróságnak. A Bizottságnak a nyilatkozatban
közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.
91.§
(1) Az ügy elintézésébõl ki van zárva és abban mint bíró nem vehet
részt az a személy, aki a 78. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési
biztosként sem járhatna el.
(2) A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül kézbesíti és
egyidejûleg
a) írásban közli a Bizottság nyilatkozatát a felperessel;
b) határidõ tûzésével felhívja a közbeszerzési ügyben
szerepelt azon érdekelteket , akikra nézve a Bizottság határozata rendelkezést
tartalmaz a nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetõségérõl.
(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert
tárgyaláson kívül bírálja el.
(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.
(5) A bíróság a Bizottság határozatát megváltoztathatja és megteheti
a 88. § (1) bekezdésének b)-f) pontja szerinti intézkedéseket.]
92. §
A 89. § (3) bekezdése szerinti ügyben elsõfokon eljáró bíróság
határozata ellen a határozat közlésétõl számított nyolc napon belül lehet
fellebbezni.
93. §
A 89. § (3) bekezdése szerinti ügyben eljáró bíróság másodfokú
határozata ellen nincs helye a Pp. XIV. fejezete szerinti felülvizsgálatnak.]
INDOKLÁS:
A Döntõbizottság csak abban az esetben tudna érdemben beleszólni a
közbeszerzésekbe, ha szerzõdéskötésre még nem került sor, ha azonban ez már
megtörtént, akkor a szerzõdés semmisségét csak a bíróság tudná megállapítani.
A jogorvoslat során a 76.§ (1) a-c) pontjai közül csak a b) pontban
foglaltakkal tudna érdemben foglalkozni, hiszen ha az a) pont szerinti
közbeszerzés jogtalan mellõzése megtörtént, ez már csak utólag derül ki, ha a
szerzõdéskötésen túl vannak. A c) pontban pedig már a döntéssel szembeni
jogorvoslatról lenne szó, itt is csak a bíróság lenne képes a már megkötött
szerzõdéseket semmisnek nyilvánítani. A b) pontnál is csak a szerzõdéskötés
elõtti idõszakban járhatna el a Döntõbizottság.
Egyéb esetekre vonatkozóan már a javaslat is a bíróság hatáskörébe kívánja
adni a jogviták eldöntését.
Budapest, 1995.április 10.
Keller László
országgyûlési képviselõ