Dr. Gál Zoltán úr
az Országgyûlés Elnöke
Képviselõi módosító javaslat
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
A közbeszerzésekrõl benyujtott T/645..számú törvényjavaslatra a következõ
módosítási javaslatot
terjesztem elõ:
A törvény második részének elhagyását javaslom:
[ A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA
A Tanács jogállása
11. §
(1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása
érdekében Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) jön létre, amely
csak az Országgyûlésnek van alárendelve.
(2) A Tanács az Országgyûlés felügyelete alatt álló, önállóan
gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely az e törvényben
meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. Székhelye
Budapest.
(3) A Tanács költségvetését az éves központi költségvetésben
elkülönítetten kell elõirányozni. Elõirányzatának terhére az Országgyûlés
jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás.
(4) A Tanács huszonegy tagból áll, melyben az egyes közérdekû
célokat, az ajánlatkérõket és az ajánlattevõket azonos számú tag képviseli.
A Tanács tagjai, tisztségviselõi
12. §
(1) A Tanácsban e törvény alapelvei és egyes közérdekû célok
érvényesítése a feladata a következõ szervezetek és személyek által kijelölt
személynek:
a) a Legfõbb Ügyész;
b) a Gazdasági Versenyhivatal Elnöke;
c) a munkavállalók országos érdekképviseleti szervei;
d) a pénzügyminiszter;
e) az ipari és kereskedelmi miniszter;
f) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter.
(2) A Tanácsban a közbeszerzési eljárás ajánlatkérõi általános
érdekeit képviselik a következõ szervezetek által kijelölt személyek:
a) a Kormány által - a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter,
a közlekedési, hírközlési és
vízügyi miniszter és a népjóléti miniszter elõ
terjesztése alapján - kijelölt négy személy;
b) a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási
Önkormányzat által együttesen kijelölt személy;
c) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által
együttesen kijelölt személy;
d) az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai
kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt személy.
(3) A Tanácsban a közbeszerzések során ajánlattevõként fellépõ
személyek (szervezetek) képviseletében a munkáltatók országos
érdekképviseletei által kijelölt hét személy rendelkezik tagsággal.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezetek együttesen
két tag jelölésére jogosultak.
13. §
(1) Nem lehet a Tanács tagja, aki
a) országgyûlési képviselõ;
b) olyan szervezet vezetõje, illetve vezetõ tisztségviselõje,
vagy felügyelõ bizottsági tagja (a továbbiakban együtt: vezetõ
tisztségviselõ),
mely szervezet a Közbeszerzési Döntõbizottság, illetve
bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerõs határozata szerint e törvény
szabályait
megszegte;
c) bûntetett elõéletû;
d) tisztségére méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná vált.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megbízatás
megszûnését a Tanács a jelen levõ tagok kétharmadának szavazatával - az
érintett személyt kijelölõ szervezetek véleményének figyelembevételével -
állapítja meg.
(3) A tagok megbízatása legalább két évre szól.
(4) A tagok kijelölésének és visszahívásának az (1)- (3) bekezdés
esetén kívüli szabályait a kijelölõ szervek állapítják meg úgy, hogy a Tanács
mûködõképessége állandóan biztosítható legyen.
(5) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.
(6) A tagok megbízatásuk ellátásáért a Tanács költségvetésébõl
tiszteletdíjban nem részesülnek.
14. §
(1) A Tanács tagjai közül - a jelen levõ tagok kétharmadának
szavazatával - két évre elnököt és alelnököt választ.
(2) Az elnököt - kérésére - indokolt távolmaradása esetén az
alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.
(3) Az elnök
a) képviseli a Tanácsot;
b) meghívása esetén részt vesz az Országgyûlés és
bizottságainak ülésein, és ismerteti a Tanács éves beszámolóját;
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közbeszerzések Tanácsának
Titkársága vezetõjének vonatkozásában.
(4) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbizatása
megszûnik
a) a megbízatás idõtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a 13. § (1) bekezdésében foglalt körülmények
bekövetkezése esetén;
e) a Tanácsban való tagsága megszûnésével;
f) halálával.
A Tanács hatásköre és mûködése
15. §
(1) A Tanács
a) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését,
kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos
jogszabályok megalkotását, módosítását;
b) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács mûködésével
kapcsolatos jogszabálytervezeteket;
c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei
között, azok végrehajtását elõsegítõ ajánlásokat készít;
d) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján
megkötött szerzõdések teljesítését, meghatározza azokat a minõsítési
szempontokat,
mely alapján évente hivatalos lapjában, a Közbeszerzési Értesítõben
közzéteszi a 65. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti meghívásos el
járásban való részvételre felkérhetõ gazdálkodó szervezetek (a továbiakban:
minõsített ajánlattevõk) jegyzékét;
e) tagjai útján ellátja az 51. § (2) bekezdésében meghatározott
feladatot;
f) megállapítja a Közbeszerzési Döntõbizottság létszámát;
g) kinevezi, illetve felmenti a Közbeszerzési Döntõbizottság
elnökét és a közbeszerzési biztosokat;
h) elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos
összeférhetetlenségi ügyeket;
i) gondoskodik a Közbeszerzési Értesítõnek az általa
meghatározott rendszerességgel történõ kiadásáról, közzéteszi a közbeszerzési
eljárás sal kapcsolatban készült hirdetményeket, a Közbeszerzési
Döntõbizottság határozatait, a c) pont szerinti ajánlásokat, továbbá
egyéb, közbeszerzéssel kapcsolatos közleményeket;
j) elõsegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevõk oktatását és
továbbképzését;
k) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési
szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;
l) elfogadja saját szervezeti és mûködési, valamint más,
mûködését érintõ belsõ szabályzatát
és költségvetési javaslatát, továbbá éves költségvetési
beszámolóját.
(2) A Tanács évente beszámolót készít az Országgyûlésnek a
közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos
tapasztalatairól, valamint tevékenységérõl.
(3) A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia arra nézve,
hogy e törvény szabályai mennyiben felelnek meg a gazdasági élet és az
államháztartási szabályok követelményeinek, illetõleg milyen módon lehet
biztosítani az ezekkel való összhangot.
16. §
(1) A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente
legalább négy alkalommal tartja.
(2) A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van.
(3) A Tanács határozatait a 13. § (2) bekezdése, a 14. § (1)
bekezdése és a 19. § (3) bekezdése szerinti kivételtõl eltekintve egyszerû
többséggel hozza.
(4) A Tanácsnak a 15. § (1) bekezdésének g), h) pontjai tárgyában
hozott határozata elõkészítésében és eldöntésében nem vehet részt a Tanács
azon tagja, aki az üggyel érintett személy hozzátartozója.
(5) A Tanács tagja az elnöknek köteles bejelenteni, ha személyére
nézve a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy az
keletkezett, és köteles a folyamatban levõ eljárásban való részvételét azonnal
megszüntetni.
17. §
A Tanács a Közbeszerzési Értesítõ kiadásán kívül egyéb üzletszerû
gazdasági tevékenységet nem folytathat, támogatást semmilyen szervezettõl
vagy személytõl nem fogadhat el, részükre támogatást nem nyújthat.
A Tanács szervezete
18. §
(1) A Tanács tevékenységének koordinálását és az annak végzéséhez
szükséges adminisztratív tevékenységet, továbbá a Közbeszerzési
Döntõbizottság tevékenységéhez szükséges adminisztrációt a Közbeszerzések
Tanácsának Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) végzi.
(2) A Titkárság vezetõje és alkalmazottai a Tanáccsal állnak
közszolgálati jogviszonyban. A Titkárság vezetõje gyakorolja a munkáltatói
jogokat a Titkárság alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vonatkozásában.
19. §
(1) A Tanács mellett Közbeszerzési Döntõbizottság (a továbbiakban:
Bizottság) mûködik, melynek feladata a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértõ
vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése.
(2) A Bizottság hatékony mûködését a Tanács költségvetésébõl kell
biztosítani.
(3) A Bizottság a 15. § (1) bekezdésének f) pontja szerint
meghatározott számú - a Tanáccsal közszolgálati jogvi
szonyban álló - közbeszerzési biztosból áll, akiket a Tanácsnevez ki, ezek
közül a Bizottság elnökét a Tanács a jelen levõ tagok kétharmadának
szavazatával választja meg öt évre.
20. §
(1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai, a Titkárság vezetõje,
alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vagy azon személyek, akik ilyen
tevékenységet végeztek, tisztséget viseltek, a feladatuk ellátásával
kapcsolatban tudomásukra jutott szolgálati és üzleti titkot kötelesek
megõrizni.
(2) A Tanács elnöke, illetve a közbeszerzési biztos megkeresésére
a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben minden szerv köteles tizenöt napon belül
tájékoztatást adni.
A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonya
21. §
A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a
köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban:
Ktv.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
22. §
(1) Közbeszerzési biztos az lehet, aki legalább három éves szakmai
gyakorlattal és felsõfokú iskolai végzettséggel, valamint közigazgatási,
illetve jogi szakvizsgával rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvizsga elõírásra a Ktv.-ben
meghatározott határidõket megfelelõen alkalmazni kell.
(3) A közbeszerzési biztos tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori,
szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenység
kivételével keresõ foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági
társaságban személyes közremûködésre kötelezett tag, illetve vezetõ
tisztségviselõ.
(4) Nem lehet közbeszerzési biztos, aki
a) gazdasági társaságban 25 %-nál nagyobb tulajdoni részesedéssel
rendelkezik;
b) országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõ, polgármester,
a Nyugdíjbiztosítási vagy Egészségbiztosítási Önkormányzat képviselõje,
illetve kamarai tisztségviselõ.
23. §
(1) A közbeszerzési biztost a Ktv. elõmeneteli szabályainak
megfelelõen kell besorolni azzal az eltéréssel, hogy a besorolási fokozatánál
eggyel magasabb besorolási fokozathoz tartozó illetményre jogosult.
(2) A fõtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos osztályvezetõi
illetményre jogosult.
(3) A Bizottság elnöke és a Titkárság vezetõje fõosztályvezetõi
illetményre jogosult.
(4) A közbeszerzési biztos közszolgálati jogviszonya felmentéssel
szûnhet meg a Ktv.-ben szabályozottakon túlmenõen akkor is, ha a Tanács a
Bizottság létszámát csökkentette.
(5) Ha a közbeszerzési biztos megbízatása megszûnik, akkor õt a
Ktv. szabályai szerint újra be kell sorolni.
(6) A közbeszerzési biztost a Ktv. 38. §-ának (1) bekezdése alapján
nem lehet utasítani a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
illetve határozat vonatkozásában.]
INDOKLÁS:
A Közbeszerzések Tanácsának létrehozását nem tartom indokoltnak. A törvényben
körülírt feladatok egyrészt szükségtelenek, másrészt kiválthatók meglévõ
intézményekkel. A közbeszerzési törvény részletesen rögzíti az eljárási
szabályokat, azok megvalósulásának figyelemmel kisérésére ma nem indokolt
létrehozni a Tanácsot. A nemzetközi gyakorlat sem támasztja alá ennek
szükségességét.
Budapest, 1995.április 10.
Keller László
országgyûlési képviselõ