T/645/131.. szám

E G Y S É G E S J A V A S L A T

a közbeszerzésekrõl

Ellenjegyezte:

Dr. Vastagh Pál

Budapest, 1995. május 4.

T/645.. számú

törvényjavaslat

a közbeszerzésekrõl

Az Országgyûlés az államháztartás kiadásainak ésszerû-

sítése, a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széleskö-

rû nyilvános ellenõrizhetõségének megteremtése, továbbá a köz-

beszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdeké-

ben, a belföldi áru-elõállítás és munkaerõ-foglalkoztatás elõ-

segítésének szempontjára is tekintettel - nemzetközi szerzõdé-

seinkkel összhangban - a következõ törvényt alkotja:

Elsõ rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

A törvény hatálya

A törvény hatálya alá tartozó szervezetek

1. §

E törvény hatálya alá tartoznak a következõ szerveze-

teknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései:

a) az állam, a helyi önkormányzat, a kisebbségi tele-

pülési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a telepü-

lési önkormányzatok társulása, a központi költségvetési szerv,

a helyi önkormányzati költségvetési szerv, az elkülönített ál-

lami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási

Önkormányzat;

b) a köztestület és a közalapítvány;

c) az a)-b) pontban meghatározott szervezet által vagy

részvételével a vagyon egyharmadát meghaladó hozzájárulásával

létrehozott alapítvány, társadalmi szervezet, illetõleg az a)-

b) pontban meghatározott szervezet meghatározó befolyása alatt

álló közhasznú társaság, biztosító egyesület, vízgazdálkodási

társulat, ideértve ezek jogi személyiséggel rendelkezõ szerve-

zeti egységét is;

d) a támogatásban részesített - az a)-c) pont hatálya

alá nem tartozó - szervezet a támogatásból megvalósított be-

szerzés tekintetében, illetõleg a kezességvállalás értékétõl

függetlenül az a szervezet, melynek fizetési kötelezettségéért

a Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

(a továbbiakban: Áht.) alapján kezességet vállalt és az errõl

szóló határozatban az így szerzett pénzforrásból történõ be-

szerzésekre e törvény szabályait rendelte alkalmazni;

e) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló

1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c)

pontja szerinti gazdálkodó szervezet vagy a helyi önkormányza-

tokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §-ának (4) bekezdése

szerinti önkormányzati intézmény, ha országos, regionális vagy

helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására a beszerzéssel

érintett piac egészén jogszabály alapján kizárólagos jogosít-

vánnyal rendelkezik (az a)-e) pontokban foglalt szervezetek a

továbbiakban együtt: ajánlatkérõk).

A törvény hatálya alá tartozó beszerzések

2. §

(1) Az 1. § szerinti szervezetek az árubeszerzéseik,

valamint építési beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése

(a továbbiakban együtt: közbeszerzés) során - ha azok 4. § (1)

bekezdés szerinti értéke a közbeszerzés megkezdésekor külön

meghatározott összeget eléri vagy meghaladja - kötelesek e tör-

vény szabályai szerint eljárni.

(2) Az 1. § e) pontjában szereplõ szervezetek közbe-

szerzésén kizárólag a közszolgáltató tevékenységükkel közvet-

lenül összefüggõ beszerzéseket kell érteni.

(3) A közbeszerzések (1) bekezdés szerinti értékhatá-

rát az 1997. évre és azt követõen az éves költségvetési törvény

állapítja meg.

(4) Az 1. §-ban meghatározott szervezetek a (3) bekez-

dés szerinti értékhatárt el nem érõ értékû beszerzéseik során

jogosultak e törvény szabályai szerint eljárni.

3. §

(1) A Kormány vagy a miniszter által alapított közpon-

ti költségvetési szervek vonatkozásában a Kormány a közbeszer-

zések központosított eljárás keretében történõ lefolytatását

rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát,

valamint az ajánlatkérésre jogosultat.

(2) A Kormány a központosított közbeszerzési eljárás

lefolytatását elrendelõ határozatát nyilvánosságra hozza, mely

- szükség esetén - tartalmazza az eljáráshoz való csatlakozás

lehetõségére vonatkozó tájékoztatást is.

(3) A központosított közbeszerzési eljárás során az e

törvényben foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha

a Kormány az ajánlatkérésre az 1. §-ban nem említett szerveze-

tet vagy személyt jogosít fel. A központosított közbeszerzési

eljárásra irányadó részletes szabályokat külön jogszabály álla-

pítja meg.

4. §

(1) A közbeszerzés értékén a beszerzés megkezdésének

idõpontjában annak tárgyáért általában kért, illetve kínált -

általános forgalmi adó nélkül számított - legmagasabb összegû

ellenszolgáltatást kell érteni.

(2) A közbeszerzés megkezdésén az elõminõsítési eljá-

rásban való részvételre történõ felhívást, az ajánlati felhí-

vást vagy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzété-

telének idõpontját kell érteni.

(3) Határozatlan idõre kötött dologbérleti, illetve

haszonbérleti szerzõdés esetén a közbeszerzés értéke a négy év-

re számított szerzõdéses bér összege.

(4) Lízingszerzõdéssel történõ közbeszerzés értéke a

szerzõdés idõtartama alatti teljes szerzõdéses díj és a dolog

maradványértékének összege.

(5) E törvényt alkalmazni kell az idõszakonként

visszatérõ, határozatlan vagy egy évnél hosszabb idõre kötött

szerzõdés alapján megvalósuló közbeszerzés esetén, ha az egy

évre számított ellenszolgáltatás összege eléri az értékhatárt.

5. §

(1) Tilos e törvény megkerülésének céljából a közbe-

szerzést részekre bontani.

(2) Ha azonos tárgyú közbeszerzésre - az (1) bekezdés-

ben foglaltak megsértésével - egyidejûleg vagy egy költségveté-

si éven belül külön részekre bontva kerül sor, és a részek

együttes értéke eléri az értékhatárt, akkor e törvényt az

ilyen, részekre bontott közbeszerzésre is alkalmazni kell.

6. §

E törvény hatálya nem terjed ki

a) azokra az államtitkot vagy szolgálati titkot

érintõ közbeszerzésekre, amelyek vonatkozásában az Országgyûlés

illetékes bizottsága a törvény alkalmazását kizáró elõzetes

döntést hozott;

b) a nemzetközi szerzõdésben meghatározott külön

eljárás keretében történõ beszerzésre;

c) a nemzetközi szervezet által meghatározott kü-

lön eljárás alapján történõ beszerzésre;

d) a Gazdaságbiztonsági Tartalék rendkívüli takti-

kai és ideiglenes készletrevételt biztosító beszerzésére;

e) a Piaci Intervenciós Alapból megvalósított

jogszabály szerinti beszerzésre;

f) az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere körébe

tartozó beszerzésre;

g) a víz és a vezetékes energiahordozók beszerzé-

sére;

h) védekezési készültség idején a vízkár, illetve

vízminõségi kár elhárítása érdekében történõ beszerzésre.

II. fejezet

Értelmezõ rendelkezések

7. §

(1) E törvény alkalmazásában árubeszerzés az a vissz-

terhes szerzõdés alapján megvalósuló tevékenység, mely a forga-

lomképes és birtokba vehetõ dolog tulajdonjogának vagy pedig

használatára, hasznosítására vonatkozó jognak határozott vagy

határozatlan idõre történõ megszerzésére irányul.

(2) Árubeszerzésnek minõsül a dologgal együttjáró

szolgáltatás igénybevétele is, ha a szolgáltatás értéke nem ha-

ladja meg a dolog értékét.

8. §

(1) E törvény alkalmazásában építési beruházás:

a) az építmények, továbbá vonalas létesítmények

építése, átépítése, lebontása, valamint az építési munkákhoz

kapcsolódó szakipari és technológiai szerelési munkák;

b) a jóváhagyott hatósági engedélyezési terv alap-

ján készített - az a) pontban foglaltak közvetlen megvalósulá-

sát szolgáló - építési mûszaki (gyártási, szerelési, szervezé-

si) terv készítése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti építési beruhá-

zásra - ha az építési mûszaki terv készítésének megrendelésére

külön eljárás keretében kerül sor - törvény az építési beruhá-

zásra egyébként irányadó értékhatártól eltérõ értékhatárt álla-

píthat meg.

9. §

(1) E törvény alkalmazásában szolgáltatás az árube-

szerzésnek és az építési beruházásnak nem minõsülõ, visszterhes

szerzõdés alapján végzett tevékenység.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a következõ szol-

gáltatásokra:

a) ha a szolgáltatás végzésére kizárólag - más

jogszabályban - meghatározott személy vagy szervezet jogosult;

b) ha a szolgáltatás végzésére kizárólag - más

jogszabályban - meghatározott feltételek mellett köthetõ szer-

zõdés;

c) jegybanki és pénzintézeti tevékenység;

d) értékpapír-forgalmazás;

e) mûsorszolgáltatók részérõl programanyag fej-

lesztése, gyártása, közös gyártása;

f) kutatási-fejlesztési tevékenység, kivéve ha

azt legalább ötven százalékban és a 2. § (3) bekezdése szerinti

értékhatárt meghaladó mértékben az ajánlatkérõ finanszírozza,

és annak eredményét az ajánlatkérõ is hasznosítja;

g) terület- és településrendezési terv, hatósági

építési engedélyezést megelõzõ mûszaki koncepcionális terv,

hatósági építési engedélyezési tervdokumentáció, építési beru-

házás kiviteli tervének, valamint a külön jogszabályban megha-

tározott területrendezési, építészeti és mûszaki tervpályázatra

terv készítése.

10. §

E törvény alkalmazásában

a) központi költségvetési szerv: a minisztérium, a

központi költségvetésben fejezettel rendelkezõ államhatalmi és

országos hatáskörû szerv, valamint más, külön jogszabályban

meghatározott, az ott megjelölt jogosítványokkal rendelkezõ

szerv, továbbá a fentiek, valamint a Kormány vagy annak kije-

lölt tagjának felügyelete alatt mûködõ költségvetési szerv;

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv: a

(fõ)polgármesteri hivatal, a megyei, fõvárosi önkormányzati,

illetve közigazgatási hivatal, a körjegyzõség, a közös képvise-

lõtestület hivatala és a helyi önkormányzat képviselõtestületé-

nek felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek;

c) meghatározó befolyás alatt áll a szervezet,

ha annak mûködésére valamely természetes vagy jogi személy, il-

letve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a tisztesség-

telen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. tör-

vény 26. §-ának (2) bekezdése szerinti meghatározó befolyást

képes gyakorolni;

d) támogatás: adókedvezmény (ár-, díj-, vám-, il-

letékkedvezmény), illetõleg az 1. § a) pontjában meghatározott

szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi

elõny, melyet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott közbeszer-

zésre kell fordítani, feltéve, hogy annak összege eléri vagy

meghaladja a közbeszerzés értékének ötven százalékát, vagy a 2.

§ (3) bekezdése szerinti értékhatárt;

e) közszolgáltató tevékenység: az olyan tevékeny-

ség, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rende-

let közszolgáltatásnak, közcélú szolgáltatásnak, közüzemi tevé-

kenységnek, közmû- vagy kommunális szolgáltatásnak minõsít;

f) kizárólagos jogosítvány: jogszabály alapján

korlátozott számú szervezet jogosultsága meghatározott tevé-

kenység végzésére a közbeszerzéssel érintett piacon;

g) lízing: a dolog átadása olyan szerzõdés alap-

ján, mely a dolog bérletérõl azzal a kikötéssel rendelkezik,

hogy a bérlõ a tulajdonjogot legkésõbb az utolsó lízingdíj ki-

egyenlítésével, illetõleg a szerzõdés lejártával megszerzi,

vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít;

h) nemzetközi szervezet: nemzetközi szerzõdéssel

létrejött olyan nemzetközi jogalany, mely meghatározott cél ér-

dekében állandó szervezettel rendelkezik, és tevékenysége több

állam területére terjed ki;

i) hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában

meghatározott személy;

j) értékelemzés: a termék, illetve a szolgáltatás

értékességét növelõ döntéselõkészítõ módszer, amelynek alkalma-

zása során a termék, illetve a szolgáltatás funkciójának és

elõállítási vagy beszerzési költségeinek viszonyát kell vizs-

gálni.

Második rész

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA

A Tanács jogállása

11. §

(1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésé-

nek biztosítása érdekében Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiak-

ban: Tanács) jön létre, amely csak az Országgyûlésnek van alá-

rendelve.

(2) A Tanács az Országgyûlés felügyelete alatt álló,

önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely az e

törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel

rendelkezik. Székhelye Budapest.

(3) A Tanács költségvetését az éves központi költség-

vetésben elkülönítetten kell elõirányozni. Elõirányzatának ter-

hére az Országgyûlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható

végre átcsoportosítás.

(4) A Tanács huszonegy tagból áll, melyben az egyes

közérdekû célokat, az ajánlatkérõket és az ajánlattevõket azo-

nos számú tag képviseli.

A Tanács tagjai, tisztségviselõi

12. §

(1) A törvény alapelveinek és egyes közérdekû célok-

nak az érvényesítése a Tanácsban a következõ szervezetek és

személyek által kijelölt személyek feladata:

a) a Legfõbb Ügyész;

b) a Gazdasági Versenyhivatal Elnöke;

c) a munkavállalók országos érdekképviseleti szer-

vei;

d) a pénzügyminiszter;

e) az ipari és kereskedelmi miniszter;

f) a környezetvédelmi és területfejlesztési mi-

niszter.

(2) A közbeszerzési eljárás ajánlatkérõinek általános

érdekeit a Tanácsban a következõ szervek által kijelölt szemé-

lyek képviselik:

a) a Kormány által kijelölt négy személy;

b) a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási

Önkormányzat által együttesen kijelölt személy;

c) a helyi önkormányzatok országos szövetségei

által együttesen kijelölt személy;

d) az országos gazdasági kamarák, az országos

szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia

által együttesen kijelölt személy.

(3) A közbeszerzési eljárás ajánlattevõinek általános

érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdekképviseletei

és a gazdasági kamarák által kijelölt hét személy képviseli.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szerve-

zetek együttesen két tag jelölésére jogosultak.

13. §

(1) Nem lehet a Tanács tagja, aki

a) országgyûlési képviselõ;

b) olyan szervezet vezetõje, illetve vezetõ tiszt-

ségviselõje, vagy felügyelõ bizottsági tagja (a

továbbiakban együtt: vezetõ tisztségviselõ),

mely szervezet a Közbeszerzési Döntõbizottság,

illetve bíróság öt évnél nem régebben kelt jog-

erõs határozata szerint e törvény szabályait

megszegte;

c) bûntetett elõéletû;

d) tisztségére méltatlanná vagy tartósan alkal-

matlanná vált.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a meg-

bízatás megszûnését a Tanács a jelen levõ tagok kétharmadának

szavazatával - az érintett személyt kijelölõ szervezetek véle-

ményének figyelembevételével - állapítja meg.

(3) A tagok megbízatása legalább két évre szól.

(4) A tagok kijelölésének és visszahívásának az (1)-

(3) bekezdés esetén kívüli szabályait a kijelölõ szervek álla-

pítják meg úgy, hogy a Tanács mûködõképessége állandóan bizto-

sítható legyen.

(5) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek el-

látni.

(6) A tagok megbízatásuk ellátásáért a Tanács költség-

vetésébõl tiszteletdíjban nem részesülnek.

14. §

(1) A Tanács tagjai közül - a jelen levõ tagok két-

harmadának szavazatával - két évre elnököt és alelnököt vá-

laszt.

(2) Az elnököt - kérésére - indokolt távolmaradása

esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) Az elnök

a) képviseli a Tanácsot;

b) meghívása esetén részt vesz az Országgyûlés

és bizottságainak ülésein, és ismerteti a Ta-

nács éves beszámolóját;

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közbeszerzé-

sek Tanácsának Titkársága vezetõjének vonatko-

zásában.

(4) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak meg-

bizatása megszûnik

a) a megbízatás idõtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a 13. § (1) bekezdésében foglalt körülmények

bekövetkezése esetén;

e) halálával.

A Tanács hatásköre és mûködése

15. §

(1) A Tanács

a) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak ér-

vényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál

a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok

megalkotását, módosítását;

b) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács

mûködésével kapcsolatos jogszabálytervezete-

ket;

c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok

keretei között, azok végrehajtását elõsegítõ

ajánlásokat készít;

d) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás

alapján megkötött szerzõdések teljesítését,

meghatározza azokat a minõsítési szempontokat,

mely alapján évente hivatalos lapjában, a Köz-

beszerzési Értesítõben közzéteszi a 65. § (1)

bekezdésének b) pontja szerinti meghívásos el-

járásban való részvételre felkérhetõ gazdálkodó

szervezetek (a továbiakban: minõsített ajánlat-

tevõk) jegyzékét;

e) tagjai útján ellátja az 51. § (2) bekezdésében

meghatározott feladatot;

f) megállapítja a Közbeszerzési Döntõbizottság

létszámát;

g) kinevezi, illetve felmenti a Közbeszerzési Dön-

tõbizottság elnökét és a közbeszerzési biztoso-

kat;

h) elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsola-

tos összeférhetetlenségi ügyeket;

i) gondoskodik a Közbeszerzési Értesítõnek az ál-

tala meghatározott rendszerességgel történõ ki-

adásáról, közzéteszi a közbeszerzési eljárás-

sal kapcsolatban készült hirdetményeket, a Köz-

beszerzési Döntõbizottság határozatait, a c)

pont szerinti ajánlásokat, továbbá egyéb, köz-

beszerzéssel kapcsolatos közleményeket;

j) elõsegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevõk

oktatását és továbbképzését;

k) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési

szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;

l) elfogadja saját szervezeti és mûködési, vala-

mint más, mûködését érintõ belsõ szabályzatát

és költségvetési javaslatát, továbbá éves költ-

ségvetési beszámolóját.

(2) A Tanács évente beszámolót készít az Országgyûlés-

nek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcso-

latos tapasztalatairól, valamint tevékenységérõl, a beszámolót

tájékoztatásul az Állami Számvevõszéknek is megküldi.

(3) A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia

arra nézve, hogy e törvény szabályai mennyiben felelnek meg a

gazdasági élet és az államháztartási szabályok követelményei-

nek, illetõleg milyen módon lehet biztosítani az ezekkel való

összhangot.

16. §

(1) A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de

évente legalább négy alkalommal tartja.

(2) A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada je-

len van.

(3) A Tanács határozatait a 13. § (2) bekezdése, a

14. § (1) bekezdése és a 19. § (3) bekezdése szerinti kivétel-

tõl eltekintve egyszerû többséggel hozza.

(4) A Tanácsnak a 15. § (1) bekezdésének g), h) pont-

ja tárgyában hozott határozata elõkészítésében és eldöntésében

nem vehet részt a Tanács azon tagja, aki az üggyel érintett

személy hozzátartozója.

(5) A Tanács tagja az elnöknek köteles bejelenteni, ha

személyére nézve a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi

ok áll fenn, vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levõ

eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.

17. §

A Tanács a Közbeszerzési Értesítõ kiadásán kívül egyéb

üzletszerû gazdasági tevékenységet nem folytathat, vagyoni hoz-

zájárulást semmilyen szervezettõl vagy személytõl nem fogadhat

el, részükre vagyoni hozzájárulást nem nyújthat.

A Tanács szervezete

18. §

(1) A Tanács tevékenységének koordinálását és az annak

végzéséhez szükséges adminisztratív tevékenységet, továbbá a

Közbeszerzési Döntõbizottság tevékenységéhez szükséges admi-

nisztrációt a Közbeszerzések Tanácsának Titkársága (a további-

akban: Titkárság) végzi.

(2) A Titkárság vezetõje és alkalmazottai a Tanáccsal

állnak közszolgálati jogviszonyban. A Titkárság vezetõje gyako-

rolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai és a köz-

beszerzési biztosok vonatkozásában.

19. §

(1) A Tanács mellett Közbeszerzési Döntõbizottság (a

továbbiakban: Bizottság) mûködik, melynek feladata a közbeszer-

zésekkel kapcsolatos jogsértõ vagy vitás ügyek miatti jogorvos-

lat intézése.

(2) A Bizottság hatékony mûködését a Tanács költségve-

tésébõl kell biztosítani.

(3) A Bizottság a 15. § (1) bekezdésének f) pontja

szerint meghatározott számú - a Tanáccsal közszolgálati jogvi-

szonyban álló - közbeszerzési biztosból áll, akiket a Tanács

nevez ki, ezek közül a Bizottság elnökét a Tanács a jelen levõ

tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre.

20. §

(1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai, a Titkárság

vezetõje, alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vagy azon

személyek, akik ilyen tevékenységet végeztek, tisztséget visel-

tek, a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott

szolgálati és üzleti titkot kötelesek megõrizni.

(2) A Tanács elnöke, illetve a közbeszerzési biztos

megkeresésére a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben minden szerv

köteles tizenöt napon belül tájékoztatást adni.

A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonya

21. §

A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a

köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a

továbbiakban: Ktv.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell

alkalmazni.

22. §

(1) Közbeszerzési biztos az lehet, aki legalább három

éves szakmai gyakorlattal és felsõfokú iskolai végzettséggel,

valamint közigazgatási, illetve jogi szakvizsgával rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvizsga elõí-

rásra a Ktv.-ben meghatározott határidõket megfelelõen alkal-

mazni kell.

(3) A közbeszerzési biztos tudományos, oktatói, mûvé-

szeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ

szellemi tevékenység kivételével keresõ foglalkozást nem foly-

tathat, nem lehet gazdasági társaságban személyes közremûkö-

désre kötelezett tag, illetve vezetõ tisztségviselõ.

(4) Nem lehet közbeszerzési biztos, aki

a) gazdasági társaságban huszonöt százaléknál, il-

letve huszonöt millió forintnál nagyobb tulaj-

doni részesedéssel rendelkezik;

b) országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõ,

polgármester, a Nyugdíjbiztosítási vagy Egész-

ségbiztosítási Önkormányzat képviselõje, illet-

ve kamarai tisztségviselõ.

23. §

(1) A közbeszerzési biztost a Ktv. elõmeneteli szabá-

lyainak megfelelõen kell besorolni azzal az eltéréssel, hogy a

besorolási fokozatánál eggyel magasabb besorolási fokozathoz

tartozó illetményre jogosult.

(2) A fõtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos osz-

tályvezetõi illetményre jogosult.

(3) A Bizottság elnöke és a Titkárság vezetõje fõosz-

tályvezetõi illetményre jogosult.

(4) A közbeszerzési biztos közszolgálati jogviszonya

felmentéssel szûnhet meg a Ktv.-ben szabályozottakon túlmenõen

akkor is, ha a Tanács a Bizottság létszámát csökkentette.

(5) Ha a közbeszerzési biztos megbízatása megszûnik,

akkor õt a Ktv. szabályai szerint újra be kell sorolni.

(6) A közbeszerzési biztost a Ktv. 38. §-ának (1) be-

kezdése alapján nem lehet utasítani a közbeszerzésekkel kapcso-

latos jogorvoslati eljárás, illetve határozat vonatkozásában.

Harmadik rész

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

III. fejezet

Az eljárás általános szabályai

Az eljárás alapelvei

24. §

(1) A közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási

cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a

szerzõdés megkötése tekintetében - az ajánlatkérõ köteles biz-

tosítani, az ajánlattevõ pedig tiszteletben tartani a verseny

tisztaságát, illetve nyilvánosságát.

(2) Az ajánlatkérõnek biztosítania kell az esélyegyen-

lõséget az ajánlattevõk számára.

(3) A külföldi székhelyû (lakóhelyû) ajánlattevõk szá-

mára a részvétel, illetve az eljárás során a szerzõdés elnyeré-

sének esélye szempontjából a nemzeti elbánást - a Magyar Köz-

társaságra irányadó nemzetközi szerzõdésekben foglaltakkal

összhangban - kell biztosítani.

A szabályozás jellege

25. §

A közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott

szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e tör-

vény kifejezetten megengedi.

Az eljárás fajtái

26. §

(1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, ille-

tõleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos

eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.

(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérõ

az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határi-

dõt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és idõpontját. Az

ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szer-

zõdési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban:

dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevõ pedig

az ajánlatához kötve van.

(3) Nyílt eljárás során valamennyi érdekelt ajánlatot

tehet, az ajánlatkérõ azonban az ajánlati felhívásban elõírhat-

ja, hogy az eljárásban csak belföldi székhelyû (lakóhelyû)

ajánlattevõk vehetnek részt, feltéve, ha azoknak a szerzõdés

teljesítésére való alkalmassága - az 59. § (2)-(3) bekezdé-

sében foglaltakra is figyelemmel - valószínûsíthetõ. Ebben az

esetben az elõminõsítési eljárás lefolytatása kötelezõ. Az elõ-

minõsítési eljárás eredménytelensége esetén, ha az ajánlatkérõ

új eljárás kiírásáról határoz, köteles a külföldi székhelyû

(lakóhelyû) ajánlattevõk részvételi lehetõségét biztosítani.

(4) A meghívásos eljárásban az ajánlatkérõ által meg-

hívottak tehetnek ajánlatot.

(5) Tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérõ az általa

kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerzõdés feltételeirõl.

Ennek során a felek nincsenek kötve az e törvény 50. §-ában

meghatározott módon a szerzõdés tartalmára vonatkozó ajánlata-

ikhoz.

(6) A meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként

- ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás sza-

bályait kell megfelelõen alkalmazni.

Más eljárási fajtára való áttérés

27. §

(1) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni

egyik eljárási fajtáról a másikra.

(2) Ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás eredményte-

len, az ajánlatkérõ - az egyes eljárási fajták alkalmazására

vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz,

kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.

IV. fejezet

Elõzetes tájékoztatás

28. §

(1) Az ajánlatkérõ a gazdasági forgalomban résztvevõ

szervezetek és személyek tájékoztatása céljából az e törvényben

meghatározott értékhatárt elérõ vagy meghaladó értékû, az adott

évre tervezett közbeszerzéseirõl - minden év március hó 31.-ig

- elõzetes összesített tájékoztatót készíthet.

(2) Az ajánlatkérõnek az éves árubeszerzést, építési

beruházást és a szolgáltatás megrendelését külön-külön kell

meghatároznia.

(3) Az elõzetes összesített tájékoztatót tartalmazó

hirdetmény az 1. mellékletben meghatározott minta szerint te-

hetõ közzé.

(4) Az elõzetes összesített tájékoztató közzététele

nem vonja maga után az abban meghatározott közbeszerzési eljá-

rások lefolytatásának kötelezettségét, az ajánlatkérõ jogosult

továbbá az elõzetes összesített tájékoztatóban közzé nem tett

közbeszerzési eljárások lefolytatására is.

(5) Az ajánlatkérõ az elõzetes összesített tájékoztató

közzététele elõtt is jogosult a közbeszerzési eljárás lefolyta-

tására.

V. fejezet

A hirdetmények közzététele

29. §

(1) E törvény alkalmazásában hirdetmény közzétételén a

Közbeszerzési Értesítõben történõ közzétételt kell érteni.

(2) Hirdetmény lehet elõzetes összesített tájékoztató,

ajánlati felhívás, elõminõsítési eljárásban való részvételre

történõ felhívás, részvételi felhívás, tájékoztató az eljárás

eredményérõl, illetve e törvényben meghatározott egyéb közle-

mény.

(3) A Közbeszerzési Értesítõben kizárólag az e tör-

vényben meghatározott hirdetmények, közlemények, ajánlások,

döntések tehetõk közzé.

(4) A hirdetmény a Közbeszerzési Értesítõ részére le-

vél, távirat, telex, telefax útján juttatható el. Az utóbbi

három esetben a hirdetményt levél formájában is meg kell külde-

ni.

(5) A Tanács a kézhez vett hirdetményt közzéteszi. A

hirdetmény feladásának és kézhezvételének idõpontját a közzété-

telre kerülõ hirdetmény végén fel kell tüntetni.

(6) A hirdetményben megjelölt határidõk a Közbeszerzé-

si Értesítõ megjelenését követõ napon kezdõdnek.

(7) A közzététel költségét az viseli, akit a hirdet-

mény közzétételére e törvény kötelez.

(8) A hirdetményt csak annak a Közbeszerzési Értesítõ-

ben történõ megjelenése után lehet más belföldi lapban is köz-

zétenni.

30. §

(1) Ha külföldi székhelyû (lakóhelyû) ajánlattevõ az

eljárásban részt vehet, a hirdetményt külföldi lapokban is köz-

zé lehet tenni. Ebben az esetben a hirdetmény tartalmának ide-

gen nyelvû összegezése is közzétehetõ a Közbeszerzési Értesítõ-

ben.

(2) Ha a hirdetmény külföldi lapban is közzétételre

kerül, a hirdetmény a Közbeszerzési Értesítõben a külföldre

történõ feladás elõtt nem tehetõ közzé. A külföldi megjelenés

helyét és a feladás idõpontját a Közbeszerzési Értesítõ részére

megküldött hirdetményben fel kell tüntetni. Ugyanazon közbe-

szerzés tekintetében a külföldön és a Közbeszerzési Értesítõben

közzétett hirdetmények egymásnak ellentmondó vagy egymástól el-

térõ adatokat, tényeket nem tartalmazhatnak. Eltérés esetén a

magyar nyelvû hirdetmény az irányadó.

VI. fejezet

Az ajánlatkérõ nevében eljáró személyekkel

kapcsolatos szabályok

31. §

(1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlati felhívás,

részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése, vala-

mint az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérõ nevében eljá-

ró, illetõleg az eljárásba bevont személyeknek megfelelõ sza-

kértelemmel kell rendelkezniük.

(2) Az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, il-

letve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérõ nevében

eljáró, illetõleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban

nem lehetnek ajánlattevõk, illetve nem állhatnak a közbeszerzés

tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végzõ gazdálkodó

szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban, vagy nem lehetnek annak vezetõ tisztségviselõi,

illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezõk, továbbá ezen

személyek hozzátartozói.

(3) Az ajánlatkérõ az ajánlatok elbírálására legalább

három tagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésé-

vel segíti az ajánlatkérõ nevében a közbeszerzési eljárást le-

záró határozatot meghozó személy döntését.

(4) Az ajánlatok elbírálására létrehozott bizottság

tagja, az elbírálásba bevont szakértõ, valamint az ajánlatkérõ

nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot hozó sze-

mély nem lehet az, akire a (2) bekezdésben meghatározott ki-

záró okok az ajánlattevõvel, illetve hozzátartozójával kapcso-

latban állnak fenn.

VII. fejezet

A nyílt eljárás

Az eljárás megindítása

32. §

(1) A nyílt eljárás ajánlati felhívással vagy elõminõ-

sítési eljárással indul, melyet az ajánlatkérõ köteles hirdet-

mény útján közzétenni.

(2) Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívást, illetõleg az

elõminõsítési eljárással összefüggõ hirdetményt - a szerzõdés

megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti

közzé, ha rendelkezik a szerzõdés teljesítését biztosító anyagi

fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a telje-

sítés idõpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.

Az ajánlati felhívás

33. §

(1) Az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. mellékletben

meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak

alapján az ajánlattevõk egyenlõ eséllyel megfelelõ ajánlatot

tehessenek.

(2) Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban kizárólag

az e törvényben meghatározott módon írhatja elõ az ajánlattevõ

pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmasságának igazolását.

(3) Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban elõírhatja,

hogy az ajánlattevõ alkalmazza az értékelemzés módszerét.

34. §

(1) Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban, illetve a

dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelõ ajánlato-

kat

a) a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás vagy

b) az összességében legelõnyösebb ajánlat

szempontja alapján bírálja el.

(2) Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban köteles

meghatározni a (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az álta-

la választott elbírálási szempontot.

(3) Ha az ajánlatkérõ az összességében legelõnyösebb

ajánlatot kívánja kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló

- a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellen-

szolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vo-

natkozó - szempontok fontossági sorrendjét is meg kell hatá-

roznia.

35. §

(1) Az ajánlatkérõ a 34. § (3) bekezdésében meghatáro-

zott feltételek mellett a foglalkoztatáspolitikai célkitûzések

érvényesítése - beleértve a munkahelyteremtés ösztönzését -,

az elmaradott térségek fejlesztése, a környezet védelme és a

kis-és középvállalkozások részvételi esélye növelése érdekében

az ajánlati felhívásban az e szempontok érvényesülését elõsegí-

tõ feltételeket határozhat meg akkor is, ha azt e törvény nem

teszi kötelezõvé (59. §). A feltételeket teljesítõ ajánlatokat

az összességében legelõnyösebb ajánlat kiválasztásánál vagy az

egyébként egyenértékû ajánlatok közötti választásnál az aján-

latkérõ az ajánlati felhívásban foglaltak szerint elõnyben ré-

szesíti.

(2) Az 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az ajánla-

ti felhívásnak részét képezik. Erre a körülményre az ajánlati

felhívásban fel kell hívni az ajánlattevõk figyelmét.

36. §

(1) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az

ajánlattevõ tehet-e több változatú ajánlatot.

(2) Több ajánlattevõ közösen is tehet ajánlatot. Az

ajánlatkérõ az ajánlat megtételét nem kötheti gazdasági társa-

ság létrehozásához, a közös ajánlatot tevõ nyertesektõl azonban

ezt megkövetelheti, ha az a szerzõdés teljesítése érdekében in-

dokolt. Erre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az aján-

lattevõk figyelmét.

A dokumentáció és tájékoztatás

37. §

(1) Ha az ajánlatkérõ a megfelelõ ajánlattételhez

szükséges dokumentációt készít, a részletes szerzõdési feltéte-

leket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban az

ajánlatkérõ köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsá-

tásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzü-

gyi feltételeit is.

(2) Az ajánlatkérõ köteles gondoskodni arról, hogy az

ajánlati felhívás közzétételének idõpontjától a dokumentáció

rendelkezésre álljon.

38. §

(1) Az ajánlattevõ - a dokumentáción kívül - további

tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidõ lejárta

elõtt legkésõbb tíz nappal az ajánlatkérõtõl ajánlata elkészí-

téséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevõk számára hoz-

záférhetõvé kell tenni.

(2) A dokumentációval kapcsolatos kiegészítõ tájékoz-

tatást az ajánlatkérõ köteles az ajánlattételi határidõ lejárta

elõtt legkésõbb hat nappal megadni.

(3) Az ajánlatkérõnek a tájékoztatást úgy kell megad-

nia, hogy azzal egyes ajánlattevõket ne kedvezményezzen, illet-

ve ne sértse az ajánlattevõk esélyegyenlõségét.

(4) Ha a dokumentáció nagy terjedelmû, illetve az

ajánlattételre csak a dokumentáció helyszíni ellenõrzését vagy

a teljesítés helyének megtekintését követõen kerülhet sor, az

ajánlatkérõnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi

határidõt meghatároznia, illetve módosítania.

39. §

Az ajánlatkérõ a dokumentációban vagy az ajánlati fel-

hívásban elõírhatja, hogy az ajánlattevõ határozza meg a szer-

zõdés azon részét, mellyel összefüggésben harmadik személlyel

szerzõdést kíván kötni.

A mûszaki leírás

40. §

(1) Az ajánlatkérõ köteles az ajánlati felhívásban

vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó rész-

letes mûszaki leírást (különösen a mûszaki és minõségi követel-

mények, a megfelelõség tanúsítása és ellenõrzése, a minõség-

biztosítási rendszer tanúsítása) adni.

(2) Az ajánlatkérõ a mûszaki leírást csak jogszabály-

ba foglalt vagy jogszabály alapján kiadott mûszaki elõírásra,

illetve nemzeti szabványra hivatkozással határozhatja meg.

(3) Az ajánlatkérõ a (2) bekezdésben foglaltaktól csak

akkor térhet el, ha mûszaki elõírások, nemzeti szabványok

a) nem állnak rendelkezésre;

b) nem tartalmaznak olyan leírást, ami biztosítaná

a közbeszerzés tárgyának megfelelõségét;

c) alkalmazása a korábbi beszerzésekhez nem il-

leszkedõ beszerzést eredményezne, illetve mûszaki nehézségeket

vagy aránytalan többletköltségeket okozna az ajánlatkérõnek;

d) alkalmazása nem teszi lehetõvé a kifejezetten

fejlesztésre irányuló közbeszerzést.

(4) Ha az ajánlatkérõ a mûszaki leírást nem a (2) be-

kezdés szerint adja meg, az ajánlati felhívásban vagy a doku-

mentációban meg kell jelölnie a (3) bekezdés alkalmazásának in-

dokát.

(5) Az ajánlatkérõ a közbeszerzés tárgyát nem határoz-

hatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevõket az ajánlattétel

lehetõségébõl kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos

megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyér-

telmû meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetû, tí-

pusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve

szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tar-

talmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének

egyértelmû meghatározása érdekében történt.

Az ajánlati biztosíték

41. §

(1) Az ajánlatkérõ az eljárásban való részvételt aján-

lati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti,

amit az ajánlattevõnek ajánlata benyújtásával egyidejûleg vagy

az ajánlatkérõ által az ajánlati felhívásban meghatározott idõ-

pontig, az ott megjelölt módon és mértékben kell az ajánlatkérõ

rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevõnek igazolnia kell,

hogy a biztosítékot az ajánlatkérõ rendelkezésére bocsátotta.

(2) Az ajánlatkérõ a biztosíték mértékét nem állapít-

hatja meg oly módon, hogy ezáltal egyes ajánlattevõket az aján-

lattétel lehetõségébõl kizár vagy indokolatlan és hátrányos

megkülönböztetésüket okozza.

Az elõminõsítési eljárás

42. §

(1) Az ajánlatkérõ elõminõsítési eljárás lefolytatásá-

ra jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás to-

vábbi szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzü-

gyi, gazdasági és mûszaki szempontból alkalmas ajánlattevõk

vegyenek részt. Az alkalmasságot a 44. §-ban meghatározott mó-

don lehet igazolni.

(2) Az elõminõsítési eljárásban nem vehet részt, aki a

46. § hatálya alá tartozik.

(3) Az éves költségvetési törvényben meghatározott ér-

tékhatárt elérõ vagy meghaladó értékû építési beruházás esetén

az elõminõsítési eljárás lefolytatása kötelezõ.

(4) Az ajánlatkérõ az elõminõsítési eljárásban való

részvételre történõ felhívását a 3. mellékletben meghatározott

minta szerinti hirdetményben teszi közzé.

(5) Az elõminõsítési eljárásban az ajánlatkérõ a rész-

vételre történõ jelentkezés határidejét nem határozhatja meg a

hirdetmény közzétételétõl számított huszonöt napnál rövidebb

idõtartamban.

(6) Az elõminõsítési eljárás során az ajánlatkérõ nem

kérhet, illetve az ajánlattevõ nem tehet ajánlatot.

(7) Az ajánlatkérõ az elõminõsítési eljárás eredményét

a 4. mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben

köteles közzétenni.

(8) Az elõminõsítési eljárás lefolytatása során kivá-

lasztott ajánlattevõket az ajánlatkérõ egyidejûleg, közvetle-

nül, írásban hívja fel ajánlattételre. Az ajánlati felhívás

tartalmára a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmaz-

ni.

Az ajánlat

43. §

(1) Az ajánlattevõnek az ajánlati felhívásban, illet-

ve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követel-

ményeknek megfelelõen kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlat-

nak tartalmaznia kell az ajánlattevõ kifejezett nyilatkozatát a

felhívás feltételeire, a szerzõdés teljesítésére és a kért el-

lenszolgáltatás összegére.

(2) Az ajánlattevõ köteles igazolni a szerzõdés telje-

sítésére való pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmasságát. Az

erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.

44. §

(1) A szerzõdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és

gazdasági alkalmasság igazolható pénzintézettõl származó nyi-

latkozattal, valamint az ajánlattevõ fizetõképességének megál-

lapítására alkalmas - az ajánlatkérõ által elõírt tartalmú -

nyilatkozattal.

(2) Az ajánlattevõ szerzõdés teljesítéséhez szükséges

mûszaki alkalmasságának igazolása történhet

a) az elõzõ három év legjelentõsebb szállításai-

nak, építési beruházásainak, szolgáltatásainak ismertetésével;

b) az ajánlattevõ mûszaki-technikai felszereltsé-

gének leírásával;

c) azoknak a mûszaki szakembereknek vagy mûszaki

egységeknek a megnevezésével, akiket az ajánlattevõ be kíván

vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a mi-

nõségellenõrzésért felelõsek;

d) azoknak az alvállalkozóknak, illetõleg a telje-

sítésben egyébként résztvevõ személyeknek a megnevezésével,

akiket az ajánlattevõ a közbeszerzés értékének tizenöt százalé-

kát meghaladó mértékben igénybe kíván venni;

e) a termékrõl, a tervezett beruházásról minta-

példány vagy fénykép bemutatásával, melynek eredetiségét az

ajánlatkérõ felhívására igazolni kell;

f) a megkövetelt és egyértelmûen megadott mûszaki

leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszer-

ben akkreditált - minõségtanúsító intézménytõl származó tanú-

sítvánnyal;

g) az ajánlatkérõ vagy más szervezet által végzett

vizsgálattal, ha a termék összetett vagy ha különleges célra

szolgál;

h) a saját és a teljesítésbe bevonandó mûszaki

vagy gazdasági egységek minõségbiztosítási rendszerének - bár-

mely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsí-

tásával.

(3) Az ajánlatkérõ az (1) és (2) bekezdésben foglaltak

közül egy vagy több igazolási módot is elõírhat.

(4) Az ajánlatkérõnek az (1) és (2) bekezdésben meg-

határozott adatok és tények kérését - tekintettel az ajánlatte-

võ üzleti titokhoz fûzõdõ érdekére - a közbeszerzés tárgyára

kell korlátoznia.

45. §

(1) Az ajánlattevõ az ajánlatában közölt üzleti titok

nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevõ nevének,

székhelyének (lakóhelyének), az általa kért ellenszolgáltatás-

nak és a teljesítési határidõnek a nyilvánosságra hozatalát

azonban nem tilthatja meg.

(2) Az (1) bekezdés értelmében üzleti titok az aján-

lattal összefüggõ gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden

olyan tény, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához

az ajánlattevõnek méltányolható érdeke fûzõdik.

46. §

(1) A közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevõ,

aki

a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indí-

tott csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van;

b) egy évnél régebben lejárt adó-, illeték-, vagy

társadalombiztosítási járulék, valamint elkülönített állami

pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem

tett eleget, kivéve, ha az ajánlattevõ hitelezõje az adósság

késõbbi idõpontban történõ megfizetéséhez írásban hozzájárult;

c) üzletvitele körében - öt évnél nem régebben

meghozott - jogerõs bírósági ítéletben, illetõleg jogerõs ver-

senyfelügyeleti határozatban megállapított jogszabálysértést

követett el;

d) korábbi - öt évnél nem régebben lefolytatott

közbeszerzési eljárásban - ajánlattételekor hamis adatokat

szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták;

e) korábbi - öt évnél nem régebben lefolytatott -

közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerzõdéses kötelezettsé-

gének megszegését jogerõs államigazgatási, illetve bírósági ha-

tározat megállapította.

(2) Az ajánlattevõnek az ajánlatához csatolnia kell

írásbeli nyilatkozatát arról, hogy sem õ, sem a 44. § (2) be-

kezdésének d) pontjában meghatározott személyek nem tartoznak

az (1) bekezdés a), továbbá a c)-e) pont hatálya alá, valamint

a hatóság igazolását arról, hogy nem esnek a b) pont hatálya

alá.

Az ajánlattételi határidõ

47. §

(1) Az ajánlatkérõ az ajánlat benyújtására vonatkozó

határidõt (ajánlattételi határidõ) nem határozhatja meg az

ajánlati felhívás közzétételétõl számított negyven napnál rö-

videbb idõtartamban.

(2) Az ajánlatkérõ az ajánlattételi határidõt - indo-

kolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja. A határidõ

meghosszabbítását az ajánlatkérõ az eredeti határidõ lejárata

elõtt hirdetményben teszi közzé, melyben a határidõ meghosszab-

bításának indokát is meg kell jelölnie.

(3) Az ajánlattételi határidõt nem lehet rövidíteni.

48. §

(1) Az ajánlatkérõ az ajánlattételi határidõ lejártáig

módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban

meghatározott feltételeket. A módosított feltételekrõl új hir-

detményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidõt

kell megállapítani. A határidõ ebben az esetben sem lehet a 47.

§ (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.

(2) Az ajánlatkérõ a felhívását az ajánlattételi ha-

táridõ lejártáig visszavonhatja, amit hirdetményben kell közzé-

tennie.

(3) Az ajánlati felhívás visszavonása esetén - ha a

dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt

- az ajánlatkérõ köteles az ellenértéket, az ajánlattevõ pedig

a dokumentációt visszaadni.

49. §

(1) Az ajánlattevõ az ajánlattételi határidõ lejártáig

módosíthatja, illetõleg visszavonhatja ajánlatát.

(2) Az ajánlattételi határidõ lejártát követõen a be-

nyújtott ajánlatok az ajánlatkérõ hozzájárulásával sem módosít-

hatók.

Az ajánlati kötöttség

50. §

(1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidõ

lejártától kezdõdik.

(2) Az ajánlattevõ az ajánlati felhívásban meghatáro-

zott elbírálási idõpontot követõen legalább harminc - építési

beruházás esetén hatvan - napig kötve van ajánlatához, kivéve,

ha az ajánlatkérõ úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevõvel

sem kíván szerzõdést kötni.

(3) Ha az ajánlattevõ az ajánlati kötöttségének ideje

alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerzõdés megkötése érdek-

körében felmerült okból hiúsult meg, a biztosítékot elveszti

és az az ajánlatkérõt illeti meg. Egyébként a biztosíték az

ajánlati felhívás visszavonása, az ajánlattevõ kizárása, az el-

járás eredménytelenségének megállapítása, valamint elbírálása

után visszajár, kivéve ha ez utóbbi esetben az a felhívás sze-

rint a megkötött szerzõdést biztosító mellékkötelezettséggé vá-

lik.

Az ajánlatok felbontása

51. §

(1) Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az aján-

lattételi határidõ lejárta idõpontjában kell felbontani.

(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérõ, az

ajánlattevõk és az általuk meghívott személyek, a Tanács tag-

jai vagy az általuk megbízott személyek, továbbá - a közbeszer-

zéshez központi költségvetési támogatásban részesülõ ajánlatké-

rõ esetén - a külön jogszabályban meghatározott szervek, sze-

mélyek lehetnek jelen.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az

ajánlattevõk nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért el-

lenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidõt.

52. §

(1) Az ajánlatkérõ az ajánlatok felbontásakor, illetõ-

leg azt követõen megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytele-

nek.

(2) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott aján-

lattételi határidõ lejárta után nyújtották be;

b) azt olyan ajánlattevõ nyújtotta be, aki nem jo-

gosult az eljárásban részt venni;

c) az ajánlattevõ a biztosítékot nem, vagy nem az

elõírtaknak megfelelõen bocsátotta rendelkezésre;

d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, ille-

tõleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.

53. §

(1) Az ajánlatkérõnek ki kell zárnia az eljárásból azt

az ajánlattevõt, aki

a) a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be

ajánlatát;

b) részérõl a kizáró ok az eljárás alatt követke-

zett be;

c) hamis adatot szolgáltatott.

(2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az,

aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból ki-

zártak.

54. §

Az ajánlatok felbontásáról, ismertetésérõl, az érvény-

telen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevõkrõl az ajánlatkérõ-

nek jegyzõkönyvet kell készítenie.

Az ajánlatok elbírálása

55. §

(1) Az ajánlatokat a lehetõ legrövidebb idõn belül,

de legkésõbb a felbontástól számított harminc - építési beru-

házás esetén hatvan - napon belül el kell bírálni.

(2) Az ajánlatkérõ az elbírálási határidõt - indokolt

esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszab-

bíthatja. A határidõ meghosszabbítását az ajánlatkérõ az erede-

ti határidõ lejárta elõtt hirdetményben teszi közzé, melyben a

határidõ meghosszabbításának indokát is meg kell jelölnie.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérõ a

hirdetményben felkérheti az ajánlattevõket ajánlataiknak a meg-

hosszabbított elbírálási határidõig történõ fenntartására. Az

ajánlattevõ ajánlati kötöttsége - eltérõ nyilatkozat hiányában

- a meghosszabbított elbírálási határidõ lejártát követõ har-

minc - építési beruházás esetén hatvan - napig tart.

(4) Az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott

határidõ elmulasztása esetén az eljárás eredménytelen.

56. §

(1) Az ajánlatkérõ az ajánlatokat az ajánlati felhí-

vásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el.

Az ajánlatkérõ köteles megvizsgálni az ajánlattevõnek a szerzõ-

dés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmas-

ságát. Ennek során az igazolások eredetiségét is megvizsgálhat-

ja.

(2) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérõ az

ajánlatokat úgy hasonlítja össze, hogy korrekcióként figyelembe

kell vennie az õt terhelõ, a közbeszerzéshez kapcsolódó vala-

mennyi ráfordítást.

57. §

(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérõ írás-

ban és a többi ajánlattevõ egyidejû értesítése mellett felvilá-

gosítást kérhet az ajánlattevõtõl az ajánlattal kapcsolatos nem

egyértelmû kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.

(2) Ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást

tartalmaz, az ajánlatkérõnek írásban kell magyarázatot kérnie.

58. §

Az ajánlatkérõ az ajánlatokat kizárólag azok elbírálá-

sára használhatja fel, az ettõl eltérõ célú felhasználásról az

ajánlattevõvel külön meg kell állapodnia.

59. §

(1) Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérõ részére

az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott

feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbí-

rálási szempontok egyike szerint a legkedvezõbb ajánlatot tet-

te. Az ajánlatkérõ csak az eljárás nyertesével vagy - visszalé-

pése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban elõírta - az eljá-

rás eredményének kihirdetésekor a következõ legkedvezõbb aján-

latot tevõnek minõsített személlyel kötheti meg a szerzõdést.

(2) Az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tíz szá-

zalékos mértékû eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot

is egyenértékûnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön

foglalkoztatottak által elõállított érték az árubeszerzés tár-

gya értékének ötven százalékát meghaladja.

(3) Építési beruházásra vonatkozó ajánlatok elbírálása

során legfeljebb tíz százalékos mértékû eltérés esetén egyenér-

tékûnek kell tekinteni azt az árra vonatkozó ajánlatot is,

amelyben az építési beruházás részét képezõ árubeszerzés érté-

kének ötven százalékát meghaladja a belföldön foglalkoztatottak

által elõállított érték, illetve amelyben az alvállalkozói

szerzõdések értékének ötven százalékát meghaladó mértékben ke-

rül sor belföldi székhelyû (lakóhelyû) alvállalkozók igénybevé-

telére.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott tartalmú aján-

latok közül azt az ajánlatot kell elõnyben részesíteni, amely

alapján a belföldön foglalkoztatottak által elõállított érték a

legmagasabb.

(5) Abban az esetben, ha a (2)-(4) bekezdésben foglal-

tak alapján a nyertes ajánlat nem állapítható meg, egyenértékû

ajánlatok esetén elõnyben kell részesíteni - ebben a sorrendben

- azt az ajánlatot:

a) mely környezetbarát védjegyhasználattal rendel-

kezõ terméket tartalmaz;

b) amikor az ajánlattevõnek a minõségbiztosítási

rendszerét - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító

tanúsította.

(6) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott - az árura vo-

natkozó - tényt a gazdasági kamarák által kiállított származási

bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha az ajánlattételi határidõ le-

jártáig ez a tény még nem igazolható, az ajánlattevõnek errõl

az ajánlatában kell nyilatkoznia és a tényt utólag igazolnia.

60. §

(1) Eredménytelen az eljárás, ha

a) nem érkezett ajánlat;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;

c) az összes ajánlattevõt ki kellett zárni az el-

járásból;

d) egyik ajánlattevõ sem tett az ajánlati felhí-

vásban foglaltaknak - az ajánlatkérõ részére - megfelelõ aján-

latot;

e) az ajánlatkérõ az 55. § (1)-(2) bekezdésében

elõírt határidõn belül az ajánlatokat nem bírálja el;

f) valamelyik ajánlattevõnek az eljárás tisztasá-

gát vagy a többi ajánlattevõ érdekeit súlyosan sértõ cselekmé-

nye miatt az ajánlatkérõ az eljárás érvénytelenítésérõl dön-

tött.

(2) Ha az ajánlatkérõ egyik ajánlattevõ ajánlatát sem

fogadja el, vagy az ajánlatokat az e törvényben elõírt határi-

dõn belül nem bírálja el, és a dokumentációt ellenérték fejében

bocsátotta rendelkezésre, az ajánlati felhívás visszavonására

vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni.

(3) Ha az ajánlatkérõ az eljárásban való részvételt

biztosíték adásához kötötte és az elõírt határidõre az ajánla-

tokat nem bírálja el, a biztosítékkal azonos összeg megfizeté-

sére köteles.

Az eljárás eredményének kihirdetése és közzététele

61. §

(1) Az ajánlatkérõ az ajánlatok elbírálására vonatkozó

döntést nyilvánosan hirdeti ki.

(2) A kihirdetésre az ajánlattevõket, továbbá - a köz-

beszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülõ

ajánlatkérõ esetén - a külön jogszabályban meghatározott szer-

veket, személyeket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lé-

võ ajánlattevõket a döntésrõl haladéktalanul, írásban értesíte-

ni kell.

(3) A döntés kihirdetésekor és azt követõen a 45. §

(2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók azon tény, megol-

dás vagy adat tekintetében, melyet az ajánlat elbírálása során

- döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérõ figye-

lembe vett.

62. §

(1) Ha az ajánlatkérõ valamelyik ajánlattevõ ajánlatát

elfogadja, a szerzõdés létrejöttének idõpontja:

a) jelenlévõ ajánlattevõ esetén az írásba foglalt

döntés kihirdetése és egyidejû átadása;

b) jelen nem lévõ ajánlattevõ esetén az írásba

foglalt döntés igazolt kézhezvételének napja.

(2) Az ajánlatkérõ - az ajánlati felhívásban - a

szerzõdés létrejöttének idõpontját az (1) bekezdésben foglal-

taktól eltérõen is megállapíthatja. Ebben az esetben a szerzõ-

dést a nyertes ajánlattevõvel legkésõbb a döntés kihirdetésétõl

számított harminc napon - építési beruházás vonatkozásában hat-

van napon - belül kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció

feltételei és az ajánlat tartalma alapján írásban megkötni.

63. §

(1) Az ajánlatkérõnek az eljárás eredményérõl szóló

tájékoztatót legkésõbb annak kihirdetésétõl számított tizenöt

napon belül a 5. mellékletben meghatározott minta szerint hir-

detményben közzé kell tennie.

(2) Az ajánlattevõt kérelmére, a kérelem kézhezvételé-

tõl számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell kizárásá-

nak, illetve ajánlata elutasításának a 64. § (1) bekezdésében

megállapított írásbeli összegezés szerinti, illetõleg az elõmi-

nõsítési eljárásban alkalmatlanná minõsítésének indokairól és a

nyertes ajánlattevõ személyérõl.

64. §

(1) Az ajánlatkérõnek az eljárás befejezésekor az el-

bírált ajánlatokról írásbeli összegezést kell készíteni az 6.

mellékletben meghatározott minta szerint. Ezt az összegezést az

ajánlatkérõ öt évig köteles megõrizni, és azt - felhívására - a

Tanács rendelkezésére bocsátani.

(2) Az ajánlatkérõ a költségvetési év végén az éves

közbeszerzésekrõl a 7. mellékletben meghatározott minta szerint

éves összegezést készít, amelyet megküld a Tanácsnak.

VIII. fejezet

A meghívásos eljárás

65. §

(1) Az ajánlatkérõ meghívásos eljárást alkalmazhat, ha

a) csak korlátozott számú ajánlattevõ alkalmas a

szerzõdés teljesítésére a közbeszerzés tárgyának sajátos ter-

mészete miatt, vagy

b) a közbeszerzés tárgyára figyelemmel, a minõsí-

tett ajánlattevõk jegyzéke alapján legalább öt, ajánlattételre

alkalmas minõsített ajánlattevõ van.

(2) A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul,

melyet az ajánlatkérõ köteles a 8. mellékletben meghatározott

minta szerinti hirdetmény útján közzétenni.

66. §

(1) A 65. § a) pontja esetén az ajánlatkérõnek a hir-

detményben meg kell jelölnie azokat, akiket az ajánlattételre

fel kíván hívni.

(2) A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban

való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján,

akik alkalmasak a szerzõdés teljesítésére.

(3) A részvételre történõ jelentkezés határidejének

(részvételi határidõ) lejártát követõen az ajánlatkérõ az

összes alkalmasnak minõsített részvételre jelentkezõt köteles

egyidejûleg, közvetlenül, írásban az ajánlattételre felhívni.

67. §

(1) A 65. § b) pontja esetén a hirdetmény közzététele

alapján a minõsített ajánlattevõk az eljárásban való részvétel-

re a hirdetményben meghatározott részvételi határidõn belül je-

lentkezhetnek.

(2) Az ajánlatkérõ a hirdetményben meghatározza az

ajánlattevõk keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezõk

között legfeljebb a keretszám felsõ határáig terjedõ számú je-

lentkezõnek küld majd ajánlati felhívást.

(3) A keretszámnak legalább öt ajánlattevõt kell magá-

ban foglalnia. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell

igazodnia, és minden körülmények között biztosítania kell a va-

lódi versenyt.

(4) Az ajánlatkérõ a hirdetményben meghatározott aján-

lattevõi keretszámnak megfelelõen - a pénzügyi, gazdasági és

mûszaki alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezõket egyi-

dejûleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre.

68. §

(1) Az ajánlatkérõ a részvételi határidõt nem határoz-

hatja meg a hirdetmény közzétételétõl számított huszonöt napnál

rövidebb idõtartamban.

(2) Az ajánlatkérõ az ajánlattételi határidõt nem ha-

tározhatja meg az ajánlati felhívás feladásától számított negy-

ven napnál rövidebb idõtartamban.

69. §

(1) A részvételi felhívásra a 32. § (2) bekezdésében

és a 40. §-ban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(2) Az ajánlati felhívásnak legalább a következõ ada-

tokat kell tartalmaznia:

a) az ajánlattételi határidõt, a címet, amelyre az

ajánlatot be kell nyújtani;

b) a hivatkozást a közzétett részvételi felhívás-

ra;

c) szükség esetén a dokumentáció beszerzési he-

lyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;

d) az ajánlatkérõ pénzügyi ellenszolgáltatásának

feltételeit;

e) az ajánlatok felbontásának idõpontját és he-

lyét, az ajánlatkérõ által a felbontásra meghívottakat;

f) az ajánlati kötöttség idõtartamát;

g) a csatolandó igazolások megjelölését;

h) a szerzõdés elbírálásának részletes szempontja-

it, ha azokat a részvételi felhívás nem tartalmazta.

IX. fejezet

A tárgyalásos eljárás

70. §

Az ajánlatkérõ tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha

a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás - a 60. § (1)

bekezdésének e) és f) pontjában foglaltak kivételével - ered-

ménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlati felhívás feltételei

idõközben nem változtak meg;

b) a szerzõdést mûszaki-technikai sajátosságok,

mûvészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizá-

rólag egy meghatározott személy képes teljesíteni;

c) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérle-

ti, tanulmányozási vagy fejlesztési célból állítják elõ; ez az

eset nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, ami megalapozza a

piacképességet, illetve a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi;

d) az ajánlatkérõ által elõre nem látható okból

elõállt rendkívüli sürgõsség miatt a nyílt vagy a meghívásos

eljárásra elõírt határidõk nem lennének betarthatóak; a rendkí-

vüli sürgõsséget indokló körülmények nem eredhetnek az ajánlat-

kérõ mulasztásából;

e) a szolgáltatás tárgyának meghatározása nem le-

hetséges olyan pontossággal, illetve egyértelmûséggel, mely le-

hetõvé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezõbb

ajánlat kiválasztását;

f) a korábban beszerzett dolog részbeni kicseré-

lése vagy bõvítése esetén a korábbi nyertes ajánlattevõnek má-

sikkal történõ helyettesítése azzal a következménnyel járna,

hogy eltérõ és nem illeszkedõ technikai jellemzõjû dolgokat

kellene beszerezni, illetve a beszerzés aránytalanul nagy mûkö-

dési vagy karbantartási költséget eredményezne; az ilyen - a

korábbi nyertes ajánlattevõvel kötött - szerzõdés idõtartama

azonban nem haladhatja meg a három évet;

g) elõre nem látható körülmények folytán a szol-

gáltatás vagy az építési beruházás teljesítéséhez az eredeti

szerzõdésben nem szereplõ kiegészítõ szolgáltatás, illetve épí-

tési beruházási munka vált szükségessé, feltéve, hogy a kiegé-

szítõ szolgáltatást, illetve az építési beruházási munkát nem

lehet mûszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kö-

tött szerzõdéstõl; a kiegészítõ szolgáltatás, illetve az épí-

tési beruházási munka értéke azonban egyik esetben sem halad-

hatja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát;

h) a beszerzés kedvezõ feltételei csak rövid ideig

állnak fenn, és a kedvezõ feltételek igénybevétele más típusú

eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

i) ingatlan tulajdonjogának vagy használatára,

hasznosítására vonatkozó jognak megszerzésére irányul a beszer-

zés.

71. §

(1) Az ajánlatkérõnek a tárgyalásos eljárás megindítá-

sáról csak a 70. § a), e) pontja szerinti esetekben kell - a 9.

mellékletben meghatározott minta szerinti - hirdetményt közzé-

tennie. Ebben az esetben a tárgyalásos eljárás részvételi fel-

hívással indul.

(2) Az ajánlatkérõ már a hirdetményben megjelölheti

azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni.

A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvé-

telre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik al-

kalmasak a szerzõdés teljesítésére.

(3) Az ajánlatkérõnek a hirdetményben meghatározott

keretszámnak megfelelõen - a pénzügyi, gazdasági és mûszaki al-

kalmasság alapján - kiválasztott, de legalább három jelentkezõt

kell a tárgyalásra közvetlenül meghívni, feltéve, ha az alkal-

masnak minõsített jelentkezõk száma ezt lehetõvé teszi.

(4) A meghirdetett tárgyalásos eljárás esetén a 32. §

(2) bekezdésében, a 40. §-ban és a 68. § (1) bekezdésében fog-

lalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(5) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljá-

rás során az ajánlatkérõ az általa kiválasztottakat közvetlenül

hívja meg tárgyalásra.

(6) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljá-

rás eredményének közzétételére a 63. § (1) bekezdésében foglal-

takat megfelelõen alkalmazni kell.

X. fejezet

A gyorsított eljárás

72. §

(1) Az ajánlatkérõ a meghívásos vagy a tárgyalásos el-

járás során gyorsított eljárást alkalmazhat, ha azt rendkívüli

sürgõsség indokolja. A rendkívüli sürgõsséget indokló körülmé-

nyek nem eredhetnek az ajánlatkérõ mulasztásából.

(2) A gyorsított eljárásban a részvételre vonatkozó

kérelem benyújtásának határideje a részvételi felhívás közzé-

tételétõl számított tíz napnál, az ajánlattételi határidõ pedig

az ajánlati felhívástól számított tizenöt napnál rövidebb nem

lehet.

(3) A gyorsított eljárásban a dokumentációra vonatkozó

kiegészítõ információt az ajánlattevõ részére legkésõbb az

ajánlattételi határidõ lejárta elõtt négy nappal meg kell adni.

(4) A gyorsított eljárásban a hirdetményt távirat, te-

lex, telefax útján kell eljuttatni, amit utólag levélben is meg

kell küldeni.

(5) Gyorsított eljárás az építési beruházás során nem

alkalmazható.

Negyedik rész

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN MEGKÖTÖTT SZERZÕDÉS

TELJESÍTÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE

73. §

(1) A felek csak akkor módosíthatják a szerzõdésnek az

ajánlati felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az aján-

lat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerzõdéskötést

követõen beállott körülmény folytán a szerzõdés valamelyik fél

lényeges jogos érdekét sérti.

(2) Az ajánlatkérõként - az 1. § e) pontjában meghatá-

rozott szervezetek kivételével - szerzõdést kötõ fél a szerzõ-

déstõl elállhat vagy azt felmondhatja, ha a szerzõdéskötést

követõen beállott körülmény folytán a szerzõdés teljesítésére

nem képes. Ebben az esetben köteles a szerzõdéskötésbõl eredõ

kár megtérítésére.

74. §

(1) Az ajánlatkérõként meghatározott szerzõdést kötõ

fél, ha a nyertes ajánlattevõ részére gazdasági társaság létre-

hozását írja elõ, és az ajánlattevõ a társasági szerzõdés meg-

kötését, illetve az alapszabály elfogadását a szerzõdés aláírá-

sától számított hatvan napon belül a cégbírósághoz nem jelenti

be, a szerzõdést felmondhatja.

(2) Az építési beruházás céljából, e törvényben sza-

bályozott eljárás alapján megkötött szerzõdés teljesítése során

az ajánlatkérõként szerzõdést kötõ fél - külön jogszabályban

meghatározott feltételek szerint - köteles a munkát megbízott

helyszíni képviselõje (mûszaki ellenõr) útján ellenõrizni.

(3) Építési beruházás esetén az ajánlattevõként szer-

zõdést kötõ fél köteles megfelelõ felelõsségbiztosítási szerzõ-

dést kötni.

75. §

(1) A 73-74. §-ban meghatározott feltételek a szerzõ-

désnek akkor is részei, ha a felek errõl nem vagy eltérõen ren-

delkeztek.

(2) A közbeszerzési eljárás során megkötött szerzõdé-

sekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ötödik rész

A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT

XI. fejezet

A Bizottság eljárása

A Bizottság hatásköre

76. §

(1) A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat köré-

ben a Bizottság hatáskörébe tartozik

a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellõzése

miatt indult eljárás lefolytatása;

b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerési

eljárás alapelvei, illetõleg szabályai meg-

sértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;

c) az ajánlatkérõ döntésével szemben bármely érde-

kelt által benyújtott kérelem elbírálása.

(2) A bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerésekkel

kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb jogvita

elbírálása.

Az eljáró közbeszerzési biztosokra

vonatkozó szabályok

77. §

(1) A 76. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben (a

továbbiakban: közbeszerzési ügy) három közbeszerzési biztos jár

el, akiket a Bizottság elnöke jelöl ki.

(2) A közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési bizto-

sokat úgy kell kiválasztani, hogy közülük legalább az egyik jo-

gi szakvizsgával, egy pedig az ügy tárgyával leginkább össze-

függõ egyetemi vagy fõiskolai végzettséggel rendelkezzen.

78. §

(1) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbe-

szerzési biztos, aki

a) az ajánlatkérõ, a közbeszerzési eljárást jogta-

lanul mellõzve beszerzõ, az ajánlattevõ vagy az eljárást kez-

deményezõ egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt:

ügyfél-szervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni része-

sedéssel, mely az ügyfél-szervezettel rendszeres üzleti kapcso-

latban áll.

(2) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbe-

szerzési biztos, akinek hozzátartozója:

a) az ügyfél-szervezettel munkaviszonyban, munka-

végzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban

áll, illetve annak vezetõ tisztségviselõje;

b) az ügyfél-szervezetben tulajdoni részesedéssel

rendelkezik;

c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munka-

végzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy tagsági viszony-

ban, illetõleg annak vezetõ tisztségviselõje vagy abban tulaj-

doni részesedéssel rendelkezik, mely az ügyfél-szervezettel

rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogvi-

szonyban, mely az ügyfél-szervezet felügyelõ vagy alárendelt

szervezete, illetve, amely az ügyfél-szervezet részére valamely

támogatást, illetõleg kizárólagos jogosítványt biztosított.

(3) A közbeszerzési biztos a Bizottság elnökének köte-

les bejelenteni, ha a közbeszerzési ügy vonatkozásában szemé-

lyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy az keletke-

zett, és köteles a folyamatban levõ ügyben való részvételét

azonnal megszüntetni.

A jogorvoslati eljárás szabályai

79. §

(1) A Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem

rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabálya-

iról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmaz-

ni.

(2) A Bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból in-

dul.

(3) A kérelmet az ajánlatkérõ, az ajánlattevõ vagy az

olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmezõ) nyújthatja be,

akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütközõ tevékeny-

ség vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.

(4) A hivatalból történõ eljárás megindítását a Tanács

tagja kezdeményezi, ha e törvény szabályait sértõ eseményrõl

szerez tudomást.

(5) Az eljárás megindítása az e törvény szabályait

sértõ esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon be-

lül, de legkésõbb az esemény bekövetkezésétõl számított hatvan

napon belül kérhetõ, illetve kezdeményezhetõ. E határidõk elmu-

lasztása jogvesztéssel jár.

(6) A Bizottság kérelemre indult eljárásáért - az el-

járás megindításakor - harmincezer forint igazgatási szolgálta-

tási díjat kell fizetni.

80. §

(1) A kérelemben meg kell jelölni:

a) a kérelmezõ nevét, székhelyét (lakhelyét);

b) azt, hogy mely ajánlatkérõ milyen tárgyban

folytatott közbeszerzési eljárásával, illetõleg mely beszerzõ-

nek a közbeszerzési eljárás mellõzésével történõ beszerzésével

kapcsolatban kezdeményezik a jogorvoslatot;

c) azt, hogy mikor történt a jogsértõ esemény, il-

letõleg az mikor jutott a kérelmezõ tudomására;

d) hogy a kérelmezõ a Bizottság milyen intézkedé-

sét kéri, ennek indokait;

e) hogy a kérelmezõ kéri-e a Bizottság ideiglenes

intézkedését, ennek indokait;

f) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek

a kérelmezõ által ismert nevét és székhelyét (lakhelyét).

(2) Ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem

tartalmazza, a Bizottság felhívja a kérelmezõt a hiányok öt

napon belül történõ pótlására.

(3) Ha a Bizottság megállapítja, hogy a kérelmezõ nem

tartozik a 79. § (3) bekezdésének hatálya alá, vagy a 79. § (6)

bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjat nem fizette

meg, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja.

81. §

(1) A Bizottság a jogorvoslati eljárást a 80. § (1)

bekezdésében foglaltakat hiánytalanul teljesítõ kérelem alap-

ján, annak érkezése napján indítja meg.

(2) A Bizottság az eljárás indulásáról a feleket és a

közbeszerzési ügyben érdekelteket a kérelem, illetõleg a kez-

deményezõ irat megküldése mellett azonnal értesíti és felhív-

ja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket és jelent-

sék be, hogy igényt tartanak-e tárgyalás tartására, továbbá

felhívja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérõjét, illetõleg a

közbeszerzési eljárást jogtalanul mellõzõ beszerzõt a beszer-

zéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat azonnali

megküldésére.

(3) Ha a kérelmet az ajánlatkérõ nyújtja be, a rendel-

kezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.

82. §

(1) A Bizottság a 80. § (1) bekezdésének megfelelõ ké-

relem érkezésétõl, illetõleg az eljárás kezdeményezésétõl szá-

mított három napon belül kérelemre vagy hivatalból ideiglenes

intézkedéseket tehet, ha az iratokból megállapítható, hogy e

törvény szabályainak megszegése miatt a közbeszerzések tiszta-

sága sérült, vagy ennek veszélye fennáll.

(2) A Bizottság ideiglenes intézkedésként

a) a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rende-

li el;

b) a még meg nem kötött szerzõdés megkötését meg-

tiltja;

c) ha a közbeszerzés tisztasága így is biztosítha-

tó, felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérõjét, hogy az

eljárásba a kérelmezõt vonja be.

83. §

(1) Ha bármely érdekelt kéri, a Bizottság tárgyalást

tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy kép-

viselõik útján jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, a tárgya-

lás befejezéséig bizonyítékaikat elõterjeszthetik.

(2) A tárgyalás nyilvános.

84. §

A közbeszerzési ügy kérelmezõjén és az ellenérdekû fé-

len, továbbá ezek képviselõjén és a Tanács tagjain kívüli sze-

mélyek csak a Bizottság engedélye alapján tekinthetnek be az

eljárás irataiba, illetve készíthetnek azokról másolatot, fel-

jegyzést. Ilyen engedélyt a Bizottság akkor adhat, ha az iratok

ismeretéhez - az erre irányuló kérelem benyújtójának - jogos

érdeke fûzõdik, és az iratbetekintés nem sérti az üzleti, il-

letve szolgálati titok védelmét.

85. §

A Bizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig

terjedõ pénzbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy részvevõ-

jét, ha

a) téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy

elbírálása szempontjából lényeges adatot el-

hallgat;

b) felvilágosítást nem, vagy nem határidõn belül

ad meg;

c) a gazdasági, illetve közbeszerzési tevékenysé-

gével kapcsolatos iratokba való betekintést

megakadályozza.

86. §

(1) A Bizottság a 80. § (1) bekezdésének megfelelõ ké-

relem érkezésétõl, illetõleg az eljárás kezdeményezésétõl szá-

mított tizenöt napon belül köteles határozatot hozni, ha az

ügyben tárgyalás tartására nem került sor.

(2) Ha a Bizottság az ügyben tárgyalást tartott, a 80.

§ (1) bekezdésének megfelelõ kérelem érkezésétõl, illetõleg az

eljárás kezdeményezésétõl számított harminc napon belül köte-

les határozatot hozni.

(3) A határidõ indokolt esetben egy alkalommal, leg-

feljebb tíz nappal meghosszabbítható, errõl az eredeti határidõ

lejárta elõtt a feleket értesíteni kell.

(4) A Bizottság a határozatát többségi szavazással, a

beszerzett iratok alapján, illetõleg tárgyalás megtartása ese-

tén arra tekintettel hozza meg a Tanács nevében.

87. §

A határozatot a feleknek és egyéb érdekelteknek kézbe-

síteni kell, és a Közbeszerzési Értesítõben közzé kell tenni.

Jogkövetkezmények

88. §

(1) A Bizottság határozatában

a) az alaptalan kérelmet elutasítja;

b) a közbeszerzési eljárás befejezése elõtt fel-

hívhatja a jogsértés okozóját az e törvény sza-

bályainak megfelelõ eljárásra, illetõleg az

ajánlatkérõ döntésének meghozatalát feltétel-

hez kötheti;

c) megsemmisítheti az ajánlatkérõnek a közbeszer-

zési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró

döntését, kivéve, ha e döntés alapján a szerzõ-

dés már létrejött;

d) e törvény megsértett rendelkezésének megjelölé-

se mellett megállapíthatja a jogsértés megtör-

téntét;

e) az ajánlattevõt legfeljebb öt évre eltilthatja

közbeszerzési eljárásban való részvételtõl;

f) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait

megszegõ szervezet vagy a szervezettel jogvi-

szonyban álló, a jogsértésért felelõs sze-

méllyel szemben;

g) a jogsértõt kötelezi az eljárási díj és költsé-

gek viselésére.

(2) Ha a kérelem a 62. § (2) bekezdése szerint létre-

jövõ szerzõdést megelõzõ közbeszerzési eljárás jogszabálysértõ

voltának megállapítására irányult, a Bizottság az alaptalan ké-

relmet elutasító határozatában megállapítja, hogy a közbeszer-

zési eljárás nem volt jogsértõ.

(3) Ha a Bizottság az eljárás során más jogszabály

megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az

illetékes hatóságnak, így különösen a nyomozóhatóságnak, az Ál-

lami Számvevõszéknek vagy a Kormányzati Ellenõrzési Irodának.

(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti bírság kiszabá-

sára csak abban az esetben kerülhet sor, ha a Bizottság a köz-

beszerzési eljárást lezáró döntést, vagy a közbeszerzési szer-

zõdés megkötését követõen az eljárás jogellenességét állapítot-

ta meg, továbbá, ha az (1) bekezdés e) pontja szerint az aján-

lattevõt eltiltotta a közbeszerzési eljárásban való részvétel-

tõl. A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb har-

minc százaléka, de legalább ötszázezer forint.

(5) A Bizottság az (1) bekezdésben szereplõ intézkedé-

seket - ha ennek feltételei fennállnak - együttesen is alkal-

mazhatja.

XII. fejezet

A bíróság eljárása

Jogorvoslat a Bizottság határozata ellen

89. §

(1) A Bizottság határozata ellen nincs helye fellebbe-

zésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Bizottságnak az ügy

érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a bíró-

ságtól annak felülvizsgálatát.

(2) A Bizottság az ügy érdemében hozott határozatát

akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát

kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.

(3) A bíróságnak a közbeszerzési ügyben hozott határo-

zat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a

Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továb-

biakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény 90-93. §-a szerinti

eltérésekkel kell alkalmazni.

90. §

(1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétõl számí-

tott tizenöt napon belül kell benyújtani a Bizottsághoz. A ke-

resetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e

tárgyalás tartását.

(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehaj-

tására nincs halasztó hatálya.

(3) A Bizottság a keresetlevelet - az ügy irataival

és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt - a kereset-

levél beérkezésétõl számított öt napon belül továbbítja a bíró-

ságnak. A Bizottságnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e

tárgyalás tartását.

91. §

(1) Az ügy elintézésébõl ki van zárva és abban mint

bíró nem vehet részt az a személy, aki a 78. §-ban meghatáro-

zott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.

(2) A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül kéz-

besíti és egyidejûleg

a) írásban közli a Bizottság nyilatkozatát a fel-

peressel;

b) határidõ tûzésével felhívja a közbeszerzési

ügyben szerepelt azon érdekelteket, akikre néz-

ve a Bizottság határozata rendelkezést tartal-

maz a nyilatkozattételre és tájékoztatja a be-

avatkozás lehetõségérõl.

(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bí-

róság a pert tárgyaláson kívül bírálja el.

(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(5) A bíróság a Bizottság határozatát megváltoztathat-

ja és megteheti a 88. § (1) bekezdésének b)-f) pontja szerinti

intézkedéseket.

92. §

A 89. § (3) bekezdése szerinti ügyben elsõfokon eljáró

bíróság határozata ellen a határozat közlésétõl számított nyolc

napon belül lehet fellebbezni.

93. §

A 89. § (3) bekezdése szerinti ügyben eljáró bíróság

másodfokú határozata ellen nincs helye a Pp. XIV. fejezete sze-

rinti felülvizsgálatnak.

Hatodik rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések

94. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivéte-

lével - 1995. november 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a

hatálybalépés után megkezdett beszerzésre kell alkalmazni.

(2) A törvény 11-23. §-aiban foglalt rendelkezések - a

11. § (3) bekezdése kivételével - a kihirdetést követõ 8. napon

lépnek hatályba. A 11. § (3) bekezdése 1996. január 1. napján

lép hatályba.

(3) E törvény 26. §-ának (3) bekezdését, 35. §-át, 59.

§-ának (2)-(4) bekezdését és 73. §-át nem kell alkalmazni abban

az esetben, ha az e törvény hatálybalépése elõtt megkötött kon-

cessziós vagy az állam vállalkozói vagyonának értékesítésérõl,

illetve hasznosításáról szóló szerzõdés az e törvény hatálya

alá tartozó közbeszerzések vonatkozásában eltérõ rendelkezést

állapított meg.

(4) A Kormány a (2) bekezdésben meghatározott rendel-

kezések hatálybalépésétõl számított 15 napon belül kijelöli a

Tanácsnak a 12. § (1) bekezdésének d)-f) pontjában, valamint

(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagjait. A Tanács

kijelölt tagjai felkérik a Tanács többi tagjának kijelölésére

jogosult szervezeteket a tagok kijelölésére és segítséget nyúj-

tanak a szervezetek közötti kapcsolatfelvételhez. A (2) bekez-

désben meghatározott rendelkezések hatálybalépésétõl számított

60 napon belüli idõpontra összehívják a Tanács alakuló ülését.

(5) A közbeszerzési biztosok száma 1996. december 31-

ig hat személy.

95. §

A törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében

a közbeszerzés értékhatára 1996. december 31-ig:

a) árubeszerzés esetén: tízmillió forint;

b) építési beruházás esetén: húszmillió forint;

c) építési mûszaki terv készítése esetén: ötmillió

forint;

d) szolgáltatás megrendelése esetén: ötmillió fo-

rint;

e) építési beruházás esetén a 42. § (3) bekezdés sze-

rinti elõminõsítési kötelezettség tekintetében:

kétszáz millió forint.

Felhatalmazás

96. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

szabályozza

a) a Kormány vagy a miniszter által alapított

központi költségvetési szervek vonatkozásában a közbeszerzési

eljárás kiírásával és elbírálásával kapcsolatos tevékenység

részletes szabályait, az abban eljáró személyekre vonatkozó

rendelkezéseket;

b) a közbeszerzések központosítására irányadó

részletes szabályokat, a központosított közbeszerzésre jogo-

sult szervezetet, illetve szervezeteket;

c) a Közbeszerzési Értesítõben történõ közzété-

tel rendjét és díjának mértékét, befizetését.

(2) Felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok, hogy

rendeletben szabályozzák az általuk alapított helyi önkormány-

zati költségvetési szervek vonatkozásában a közbeszerzési eljá-

rás kiírásával és elbírálásával kapcsolatos tevékenység részle-

tes szabályait, az abban eljáró személyekre vonatkozó rendelke-

zéseket.

(3) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és terület-

fejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza építési be-

ruházás esetében a dokumentáció részletes mûszaki tartalmát.

Módosuló jogszabályok

97. §

(1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tör-

vény 42. §-a (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre válto-

zik, és a § a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Kormány a kezességvállalásról szóló határozatá-

ban a kezesség körülményeinek figyelembevételével, beváltásának

valószínûségére tekintettel rendelkezik arról, hogy a kezesség

útján szerzett pénzeszközökbõl végrehajtott beszerzésekre a

közbeszerzésekrõl szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni."

(2) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi

XXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint mó-

dosul:

"(2) Törvény eltérõ rendelkezése hiányában a köztársa-

sági elnök hivatala, az Országgyûlés hivatala, az Alkotmánybí-

róság hivatala, az országgyûlési biztos hivatala, az Állami

Számvevõszék és a Közbeszerzések Tanácsa köztisztviselõi, ügy-

kezelõi és fizikai alkalmazottai közszolgálati jogviszonyára is

e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) Az építésügyrõl szóló 1964. évi III. törvény a kö-

vetkezõ új 41/A. §-sal egészül ki:

"41/A. §

A közbeszerzésekrõl szóló törvény hatálya alá tartozó

építési beruházás hatósági építési engedélyezési tervdokumentá-

ciója, illetõleg az építési beruházással összefüggõ terület- és

településrendezési terv készítését megelõzõen a külön jogsza-

bályban meghatározottak szerint tervpályázatot kell kiírni."

Hatályukat vesztõ rendelkezések

98. §

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát vesz-

ti

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

törvény 95. §-a;

b) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésé-

rõl szóló 1994. évi CIV. törvény 12. §-ának (8) bekezdése, 13.

§-ának (3)-(4) bekezdése és 19. §-ának (7) bekezdése;

c) a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19.

törvényerejû rendelet 21-22. §-a;

d) a kormányzati beruházások költségvetési elõi-

rányzatainak megtervezésérõl és az ezek felhasználásával megva-

lósuló beruházások finanszírozásának rendjérõl szóló 138/1993.

(X.12.) Korm. rendelet 7. §-a, 10. §-ának (3) bekezdése, továb-

bá 8. és 9. számú melléklete;

e) a versenytárgyalás-kiírási kötelezettségrõl

szóló 36/1988. (VIII. 16.) PM rendelet.

1. melléklet

az 1995. évi .... törvényhez

ELÕZETES ÖSSZESÍTETT TÁJÉKOZTATÓ

1. Az ajánlatkérõ és - ha személyük különbözõ - a kiegészítõ

tájékoztatást adó neve, címe, távirati címe, telefon-, te-

lex-és telefonszámai:

2. A beszerzés tárgya, mennyisége vagy értéke (külön részletez-

ve az árubeszerzést, az építési beruházást és a szolgáltatás

megrendelését):

3. * Az eljárások megindításának várható idõpontja:

4. Egyéb információ:

5. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A 3. pontban szereplõ adatot csak akkor kell beírni,

ha az ismert.

2. melléklet

az 1995. évi ... törvényhez

NYÍLT ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

(AJÁNLATI FELHÍVÁS)

1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon-, telex-

és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés

tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

4. * A teljesítés határideje:

5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és

címe:

b) A dokumentáció megkérésének határideje:

c) * A dokumentáció megvásárlásának feltételei:

6. a) Az ajánlattételi határidõ:

b) Az ajánlat benyújtásának címe:

c) * Az ajánlattétel nyelve:

7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az

ajánlatkérõ kit hív meg:

b) Az ajánlatok felbontásának idõpontja és helye:

8. * A biztosíték nyújtásának feltételei:

9. A pénzügyi ellenszolgáltatás feltételei és/vagy annak meg-

határozása, ahol ezek részletesen megtalálhatók:

10. * A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létre-

hozásának megkövetelése:

11. Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassá-

ga igazolására kért adatok és tények:

12. Az ajánlati kötöttség idõtartama:

13. Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

14. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot

tenni:

15. Egyéb információk:

16. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatásra:

17. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a

beszerzés vonatkozásában szükséges.

3. melléklet

az 1995. évi .... törvényhez

ELÕMINÕSÍTÉSI ELJÁRÁS

(RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)

1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon-, telex-

és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c) * A gyorsított eljárás alkalmazása feltételének indoklá-

sa:

d) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés

tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

4. * A teljesítés határideje:

5. * A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létre-

hozásának megkövetelése:

6. a) A részvételi jelentkezés határideje:

b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:

c) * A részvételi jelentkezés nyelve:

7. Az ajánlati felhívás elküldésének határideje:

8. * A biztosíték nyújtásának feltételei:

9. A résztvevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága

igazolására kért adatok és tények:

10. Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

11. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot

tenni:

12. Egyéb információk:

13. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

14. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a

beszerzés vonatkozásában szükséges.

4. melléklet

az 1995. évi ... törvényhez

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELÕMINÕSÍTÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRÕL

1. Az ajánlatkérõ neve és címe:

2. A választott eljárás:

3. Az elbírálás idõpontja:

4. Az eljárásra jelentkezõk száma:

5. Az alkalmasnak minõsített jelentkezõk neve és címe, vala-

mint minõsítésük indokai:

6. Az alkalmatlannak minõsített jelentkezõk neve és címe, va-

lamint minõsítésük indokai:

7. Egyéb információk:

8. A részvételi felhívás közzétételének napja:

9. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

5. melléklet

az 1995. évi ... törvényhez

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRÕL

1. Az ajánlatkérõ neve és címe:

2. a) A választott eljárás:

b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás ese-

tén az eljárás alkalmazásának indokolása:

3. Az elbírálás idõpontja:

4. Az elbírálás szempontja:

5. A nyertes ajánlattevõ neve és címe:

6. * A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ

neve és címe:

7. A beérkezett ajánlatok száma:

8. Az ajánlattevõ(k) neve(i) és címe(i):

9. A beszerzés tárgya és mennyisége:

10. Az ellenszolgáltatás összege:

11. * A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve

az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni:

12. Egyéb információ:

13. Az ajánlati felhívás közzétételének napja:

14. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A 6., 11. és a 14. pontot csak akkor kell kitölteni, ha az

abban foglalt eset fennáll.

6. melléklet

az 1995. évi ... törvényhez

ÖSSZEGEZÉS AZ ELJÁRÁSRÓL

1. Az ajánlatkérõ neve, címe és a beszerzés tárgya, értéke:

2. A kiválasztott ajánlattevõk neve és kiválasztásuk indokai:

3. Az elutasított, illetve kizárt ajánlattevõk neve és eluta-

sításuk, kizárásuk indokai:

fcn

4. A nyertes ajánlattevõ neve és ajánlata kiválasztásának in-

dokai:

5. * A beszerzés azon része, melyre a nyertes ajánlattevõ har-

madik személlyel szerzõdést köthet:

6. Tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazása feltéte-

lének indokolása:

7. Az ajánlattevõk árajánlatai:

8. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

9. A tájékoztató elkészítésének idõpontja:

* Az 5. és a 8. pontot csak akkor kell kitölteni, ha az ab-

ban foglalt eset fennáll.

7. melléklet

az 1995. évi ... törvényhez

ÉVES ÖSSZEGEZÉS

1. Az ajánlatkérõ éves, értékhatár feletti beszerzéseinek szá-

ma és értéke:

2. Az ajánlatkérõ éves, értékhatár feletti beszerzéseinek

részletezése az alábbiak szerint:

a) a beszerzés tárgyai:

b) az eljárás típusai:

c) a nyertes hazai és külföldi ajánlattevõk száma:

3. Tárgyalásos eljárások részletezése alkalmazásuk esetei sze-

rint, megadva az éves beszerzések számát, értékét:

4. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

* A 4. pontot csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt

eset fennáll.

8. melléklet

az 1995. évi .... törvényhez

MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

(RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)

1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon-, telex-

és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c) * Az ajánlattételre felhívni kívánt személyek megjelölé-

se:

d) * A gyorsított eljárás alkalmazása feltételének indoko-

lása:

e) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés

tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

4. * A teljesítés határideje:

5. * A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létre-

hozásának megkövetelése:

6. a) A részvételi jelentkezés határideje:

b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:

c) * A részvételi jelentkezés nyelve:

7. Az ajánlati felhívás elküldésének határideje:

8. * A biztosíték nyújtásának feltételei:

9. A résztvevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága

igazolására kért adatok és tények:

10. Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

11. * Az ajánlatkérõ által meghívni kívánt ajánlattevõk terve-

zett száma, keretszáma:

12. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot

tenni:

13. Egyéb információk:

14. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a

beszerzés vonatkozásában szükséges.

9. melléklet

az 1995. évi .... törvényhez

TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

(RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)

1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon-, telex-

és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c) * A gyorsított eljárás alkalmazása feltételeinek indok-

lása:

d) * A szerzõdés meghatározása, aminek megkötése érdekében

tárgyalni kívánnak:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés

tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

4. * A teljesítés határideje:

5. * A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létre-

hozásának megkövetelése:

6. a) A részvételi jelentkezés határideje:

b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:

c) * A részvételi jelentkezés nyelve:

7. * A biztosíték nyújtásának feltételei:

8. A résztvevõk pénzügyi és gazdasági alkalmassága, valamint

mûszaki képessége igazolására kért adatok:

9. Az ajánlatkérõ által meghívni kívánt ajánlattevõk tervezett

száma, keretszáma:

10. * Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánla-

tot tenni:

11. * Az ajánlatkérõ által már kiválasztottak nevei és címei:

12. Egyéb információk:

14. * Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra:

15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a

beszerzés vonatkozásában szükséges.

Eleje Honlap