T/651/74.. szám
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a Munka Törvénykönyvérõl szóló
1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat zárószavazásáról
Kósáné dr. Kovács Magda
Budapest, 1995. június
1995. évi ........törvény
a Munka Törvénykönyvérõl szóló
1992. évi XXII. törvény
módosításáról
1. §
A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban:
Mt.) 19. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"19. § (1) A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is
szakszervezet létrehozására. A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeten
belül szerveket müködtessen, s ezek müködésébe tagjait bevonja.
(2) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és
kultúrális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintõ jogaikról és
kötelezettségeikrõl tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a
munkaviszonyt érintõ körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetõleg az
állami szervek elõtt képviselje."
2. §
Az Mt. a következõ 19/A. §-sal egészül ki:
"19/A § (1) A szakszervezet érdekében eljáró, a munkáltatóval
munkaviszonyban nem álló személynek a munkáltató területére történõ belépését
a munkáltató nem tagadhatja meg, ha a szakszervezet a munkáltatóval
munkaviszonyban álló taggal rendelkezik. A szakszervezetnek minderrõl a
munkáltatót elõzetesen értesítenie kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy eljárása során köteles a
munkáltató müködési rendjére vonatkozó szabályokat megtartani."
3. §
Az Mt. 22. § (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A szakszervezet jogosult ellenõrizni a munkakörülményekre vonatkozó
szabályok megtartását."
4. §
Az Mt. 23. §-ának (4) - (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye.
A kifogással kapcsolatos egyeztetõ tárgyalást a kifogás benyújtásától
számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon
belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt
napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes
eljárásban, tizenöt napon belül dönt.
(5) A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti
egyeztetõ tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerõs bírósági döntésig
végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni."
5. §
(1) Az Mt. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A munkaidõ-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselõt figyelembe
véve összesen - eltérõ megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval
munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után
200 szakszervezeti tagig havi két óra
201-500 szakszervezeti tagig havi másfél óra
501 szakszervezeti tagtól havi egy óra.
E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás idõtartama nem
számít be. A munkaidõ-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A
munkából való távolmaradást elõre be kell jelenteni."
(2) Az Mt. 25. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidõ-
kedvezménybõl fel nem használt idõtartamot, de legfeljebb a munkaidõ-
kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a
pénzbeni megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselõk
átlagos, elõzõ naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg és havonta
utólag - bruttó összegben - fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a
pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggõ
célra használhatja fel."
6. §
Az Mt. 28. § (1) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A közvetlen felsõbb szakszervezeti szerv elõzetes egyetértése
szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltõ munkavállalónak a
munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá
munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történõ
megszüntetéséhez. A rendkívüli felmondás, illetve az ilyen tisztségviselõvel
szemben a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó
munkahelyre alkalmazott tisztségviselõ más munkahelyre való beosztásáról a
megfelelõ szakszervezeti szervet elõzetesen értesíteni kell."
7. §
Az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"45. § (1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók száma a
választás idõpontjában
a) a száz fõt nem haladja meg, három,
b) a háromszáz fõt nem haladja meg, öt,
c) az ötszáz fõt nem haladja meg, hét,
d) az ezer fõt nem haladja meg, kilenc,
e) a kétezer fõt nem haladja meg, tizenegy,
f) a kétezer fõt meghaladja, tizenhárom."
8. §
Az Mt. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"48. § (1) A választási bizottság:
a) meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás
idõpontját,
b) gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megõrzésérõl,
továbbá
c) megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait."
9. §
Az Mt. a következõ 48/A §-sal egészül ki:
"48/A § Nem lehet a választási bizottság tagja, aki a bizottság
megalakításának idõpontjában az üzemi tanács tagja, elnöke."
10. §
Az Mt. 49. § (6) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A jelöltlista akkor tehetõ közzé, ha a jelöltállítás érvényes volt."
11. §
Az Mt. 50. § (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A választási bizottság - a jelöltlistának megfelelõen - elkészítteti a
szavazólapokat."
12. §
Az Mt. 51. § (5) - (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a 45. § (1) bekezdése
által meghatározott számban nem érték el a (4) bekezdésben elõírt mértéket.
Eredménytelen választás esetén a (4) bekezdés szerinti mértéket elért
jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni, a fennmaradó
helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a
választást megelõzõ tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.
(6) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen
leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. E szabályt nem lehet
alkalmazni, ha a munkáltatónál (a munkáltató telephelyén) üzemi megbízottat
választanak.
(7) Ha az 51/A. § (2) - (3) bekezdése szerint megismételt választást,
továbbá, ha az eredménytelen választás miatt új választást tartanak, akkor a
(6) bekezdéstõl eltérõen a póttagsághoz szükséges, az érvényes szavazatok
legalább húsz százalékát e választáson kell a jelöltnek megszereznie."
13. §
Az Mt. a következõ 51/A §-sal egészül ki:
"51/A. § (1) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak
több mint fele résztvett. Ebbõl a szempontból nem kell figyelembe venni azt a
választásra jogosult munkavállalót, aki a választás idõpontjában
a) keresõképtelen beteg,
b) szülési, vagy a 138-140. §-ban meghatározott okból fizetésnélküli
szabadságon van,
c) sor- vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti,
továbbá
d) egy hetet meghaladó idõtartamú tartós kiküldetésben van,
feltéve, hogy a választáson nem vett részt.
(2) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg
kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet.
(3) A megismételt választást - az általános szabályoktól eltérõen - akkor
kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint
egyharmada résztvett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket
kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de
legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Ebben az esetben az
üzemi tanács megválasztása két évre szól. A megismételt választásra az 51. §
(5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Ha a megismételt
választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást egy év múlva kell
tartani."
14. §
Az Mt. 53. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"53. § (1) A választásról a választási bizottság jegyzõkönyvet készít.
Ennek tartalmaznia kell különösen:
a) a szavazó urnák felbontásának körülményeit,
b) a választás helyét és idõpontját,
c) az 51/A. § (1) bekezdése szerinti szavazásra jogosultak számát,
d) a szavazáson résztvevõk számát,
e) az összes leadott szavazatok számát,
f) az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát,
g) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,
h) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét,
i) a választással összefüggõ esetleges vitás ügyet, illetve az ezzel
kapcsolatos döntést.
(2) A választási jegyzõkönyvet a választási bizottság tagjainak alá kell
írnia és a munkáltatónál szokásos módon közzé kell tenni. A jegyzõkönyvet
megbizatásának megszünéséig az üzemi tanács õrzi. Érvénytelen választás esetén
e kötelezettség a munkáltatót terheli és annak tartama a következõ üzemi
tanács megválasztásáig tart."
15. §
Az Mt. 54. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"54. § Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével
kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni.
Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál
képviselettel rendelkezõ szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az
egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel
rendelkezõ szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. A határozat
ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén e § szerint az
egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak.
A bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban határoz."
16. §
Az Mt. 55. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"55. § (1) Az üzemi tanács megszünik, ha
a) a munkáltató jogutód nélkül megszünik, illetve a telephely megszünik,
b) megbizatási ideje lejárt,
c) visszahívják,
d) tagjainak száma bármely okból több mint egyharmaddal csökken,
e) a munkavállalók létszáma ötven fõ alá, illetve legalább kétharmaddal
csökkent,
f) több munkáltató vagy telephely egyesülése (összevonása) következtében
a munkáltatónál több üzemi tanács müködne, továbbá
g) a munkáltató vagy telephely szétválása esetén.
(2) Az üzemi megbízott megbizatása az (1) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott esetekben szünik meg. Az üzemi megbízott megbizatása ezen
túlmenõen akkor is megszünik, ha három hónapot meghaladóan feladatát
akadályoztatása miatt nem tudja ellátni.
(3) Az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott visszahívása tekintetében
szavazást kell tartani, ha azt a választásra jogosult munkavállalók legalább
harminc százaléka - írásban - indítványozza. A visszahíváshoz a leadott
érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. A szavazás érvényes, ha
ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele résztvett.
(4) Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül ismételten nem
tehetõ.
(5) Az üzemi tanács visszahívására a megválasztására vonatkozó
szabályokat kell megfelelõen alkalmazni."
17. §
Az Mt. a következõ 55/A §-sal egészül ki:
"55/A § (1) Ha az üzemi tanács tagjának a megbízatása megszünik, a kiesõ
tag helyére az üzemi tanácsba a megválasztott póttagok közül megfelelõ számban
üzemi tanácstagot kell behívni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiesõ tag helyére annak a szakszervezetnek a
legtöbb szavazatot megszerzett póttagját kell behívni, amelynek a kiesõ üzemi
tanácstag tagja volt. Ha a kiesõ üzemi tanácstag nem szakszervezeti tag, a
szakszervezethez nem tartozó, legtöbb szavazattal rendelkezõ póttagok közül
(független póttag) kell az üzemi tanácsba tagot behívni.
(3) A (2) bekezdéstõl eltérõen, ha a szakszervezet póttaggal nem
rendelkezik, illetve független póttag nincs, a delegálás sorrendjét a póttagok
között megszerzett nagyobb számú érvényes szavazat határozza meg."
18. §
(1) Az Mt. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"56. § (1) Ha az üzemi tanács az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontjában
meghatározott ok miatt szünik meg, a megszünéstõl számított három hónapon
belül üzemi megbízottat, illetõleg üzemi tanácsot kell választani."
(2) Az Mt. 56. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelõen
alkalmazni kell az üzemi megbízott megbizatásának megszünése esetére is."
19. §
Az Mt. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét
havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelõ munkaidõ-kedvezmény illeti meg.
Az üzemi tanács tagjai és elnöke részére járó összesített munkaidõ-kedvezmény
felhasználását az üzemi megállapodás e törvénytõl eltérõen is meghatározhatja.
A kedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az
elnök teljes munkaidejének felét. A munkaidõ-kedvezmény idõtartamára távolléti
díj jár."
20. §
Az Mt. a következõ 62/A §-sal egészül ki:
"62/A. § (1) A 62. § (3) bekezdésben megállapított munkajogi védelmet az
üzemi megbízott tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 28. §
szerint a szakszervezeti szervet megilletõ jogosultságot - ha az üzemi
megbízott nem szakszervezeti tisztségviselõ - a munkavállalók közössége
gyakorolja.
(2) Az egyetértésrõl a munkáltató tájékoztatását követõ tizenöt napon
belül a munkavállalók szavazással döntenek; a szavazás akkor érvényes, ha ezen
a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A szavazásra
egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni
azzal, hogy a szavazás elmaradását vagy érvénytelenségét az egyetértés
megadásának kell tekinteni.
(3) A munkavállalók elõzetes értesítésérõl a munkáltatónak megfelelõen
gondoskodnia kell."
21. §
Az Mt. a következõ 64/A. §-sal egészül ki:
"64/A. § Az üzemi tanács egyes jogosítványai gyakorlását és a
munkáltatóval való kapcsolatrendszerét érintõ kérdések az üzemi
megállapodásban határozhatók meg."
22. §
Az Mt. 67. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"67. § A 65. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat sértõ munkáltatói
intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt az üzemi tanács bírósághoz
fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban tizenöt napon belül határoz."
23. §
Az Mt. 76. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A munkaszerzõdést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás
elmulasztása miatti érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, a
munkába állását követõ harminc napon belül."
24. §
Az Mt. 84. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"84. § A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári
szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott
fizetés nélküli szabadság [138. § (4) bekezdés a) pont], továbbá a közeli
hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság
[139. §] megszünését követõen a munkáltatónál az azonos munkakörrel és
gyakorlattal rendelkezõ munkavállalók részére idõközben megvalósított átlagos
éves bérfejlesztésnek megfelelõen módosítani kell. Ilyen munkavállalók
hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés
mértéke az irányadó."
25. §
Az Mt. a következõ 86/A. §-sal egészül ki:
"86/A. § Ha a munkaviszony a 86. § b) pontjában foglaltak alapján szünik
meg, a munkavállaló részére a munkáltató rendes felmondása esetén
meghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetnek
megfelelõ összeget ki kell fizetni, kivéve, ha rendes felmondás esetén a
munkavégzés alóli mentesítés idõtartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne
jogosult."
26. §
Az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:
87. § (1) [A munkaviszony megszüntethetõ:]
"e) A 88. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint."
27. §
Az Mt. 88. §-a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen is megszüntetheti a munkáltató a
határozott idõre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót
azonban egy évi, ha a határozott idõbõl még hátralévõ idõ egy évnél rövidebb,
a hátralévõ idõre jutó átlagkeresete megilleti."
28. §
Az Mt. 90. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"c) a terhesség, a szülést követõ három hónap, illetõleg a szülési
szabadság, valamint a gyermek gondozása céljára kapott fizetés nélküli
szabadság [138. § (4) bekezdés b) pont],"
29. §
Az Mt. 96. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejüleg a
jelenlegi (2)-(6) bekezdés számozása (3)-(7) bekezdésre változik:
"(2) A rendkívüli felmondás indoka tekintetében a 89. § (2) bekezdését
kell megfelelõen alkalmazni."
30. §
Az Mt. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való
tudomásszerzéstõl számított három munkanapon belül, legfeljebb azonban az ok
bekövetkeztétõl számított hat hónapon, kollektív szerzõdés rendelkezése esetén
legfeljebb egy éven belül, büncselekmény elkövetése esetén a büntethetõség
elévüléséig lehet gyakorolni."
31. §
Az Mt. 105. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Nem kötelezhetõ beleegyezése nélkül más helységben végzendõ munkára
a nõ terhessége megállapításának kezdetétõl gyermeke hároméves koráig."
32. §
Az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben meg kell jelölni a
munkáltatói jogkör gyakorlóját is. Eltérõ megállapodás hiányában a
munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik
meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. A munkaviszony
megszüntetésének jogát csak a munkavállalót kirendelõ munkáltató
gyakorolhatja."
33. §
Az Mt. 107. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és a
következõ e) ponttal egészül ki, egyidejüleg a jelenlegi e) és f) pontok
megjelölése f) és g) pontra változik:
[Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól]
"d) a kötelezõ orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggõ
orvosi vizsgálatot is) teljes idõtartamára,
e) a véradás miatt távol töltött teljes idõtartamra, a munkahelyen kívül
szervezett véradás esetén legalább négy órára,"
34. §
Az Mt. 117. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Hajókon és úszó munkagépeken szolgálatot teljesítõ, a polgári
repülésben a hajózó, légiutas-kisérõ, repülõgépes müszaki, továbbá a légi
jármüveket kiszolgáló berendezéseket kezelõ és vezetõ, valamint a belföldi és
nemzetközi menetrendszerü közúti személyszállítás forgalmi utazó
munkaköreiben foglalkoztatott munkavállalók munka-, illetve pihenõidejét a
kollektív szerzõdés e törvényben foglaltaktól eltérõen szabályozhatja."
35. §
Az Mt. 118. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A napi munkaidõ az (1) bekezdés esetében nem haladhatja meg a
tizenkét órát és annak két hónap, kollektív szerzõdés eltérõ rendelkezése
alapján legfeljebb négy hónap, illetve több munkáltatóra kiterjedõ hatályú
kollektív szerzõdés eltérõ rendelkezése alapján legfeljebb hat hónap átlagában
- az idénymunkát kivéve - a teljes munkaidõnek meg kell felelnie."
36. §
Az Mt. 129. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"129. § (1) Az elrendelhetõ túlmunka felsõ határa négy egymást követõ
napon összesen nyolc óra; ettõl érvényesen eltérni nem lehet. Az elrendelhetõ
túlmunka felsõ határa naptári évenként száznegyvennégy, kollektív szerzõdés
eltérõ rendelkezése esetén legfeljebb kétszáz, a több munkáltatóra kiterjedõ
hatályú kollektív szerzõdés eltérõ rendelkezése esetén legfeljebb háromszáz
óra."
37. §
Az Mt. 130. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[A munkaviszony szünetelésének idõtartamára a következõ esetekben jár
szabadság:]
"f) minden olyan munkában nem töltött idõre, amelyre a munkavállaló
távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül."
38. §
Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató
kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésõbb a tárgyévet
követõ január 31-ig, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintõ más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszünésétõl számított
harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Ettõl a
rendelkezéstõl eltérni nem lehet. A szabadságot kettõnél több részletben csak
a munkavállaló kérésére lehet kiadni."
39. §
Az Mt. 137. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek, valamint a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejüleg az
eredeti (4)-(6) bekezdés megjelölése (5)-(7) bekezdésre módosul:
"137. § (1) A munkavállalót a betegsége miatti keresõképtelenség idejére
- ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és
foglalkozási betegség miatti keresõképtelenséget - naptári évenként huszonöt
munkanap betegszabadság illeti meg.
(2) A munkavállaló keresõképtelenségét - a keresõképesség orvosi
elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelõen - a kezelõorvos igazolja.
(3) A betegszabadság idõtartamára - a (4) bekezdésben foglaltak
kivételével - a munkavállaló részére távolléti díjának hetvenöt százaléka jár.
(4) A betegszabadság elsõ öt napjára a munkavállalót díjazás nem illeti
meg. A munkáltató azonban e napokra, a munkavállaló kérésére a munkavállalót
megilletõ rendes szabadság terhére, köteles szabadságot kiadni."
40. §
Az Mt. 138. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"138. § (1) A terhes, illetõleg a szülõ nõt ötvenkét hét szülési
szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetõleg a szülés
várható idõpontja elé essen."
41. §
(1) Az Mt. 151. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"151. § (1) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló
munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában
távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díjat kell fizetni akkor is, ha
munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja
elõ, annak mértéke meghatározása nélkül."
(2) Az Mt. 151. § (2) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A munkavállaló részére távolléti díj jár: "
42. §
Az Mt. a következõ 151/A. §-sal egészül ki:
"151/A. § (1) Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére
a távollét idején (idõszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres
bérpótléka(i), valamint a (4) bekezdés szerinti, túlmunka miatti kiegészítõ
pótlék együttes összegének a távollét idejére számított idõarányos átlaga jár.
(2) A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlék alatt a
munkaviszonyra vonatkozó szabályban és a munkaszerzõdésben rögzített azon
bérpótlékok értendõk, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan
megilletik.
(3) A távolléti díj számításánál müszakpótlékként a munkavállaló
a) többmüszakos munkaidõbeosztásban történõ foglalkoztatása esetén a
személyi alapbére tizenöt százalékát, illetõleg
b) folytonos munkarendben történõ foglalkoztatása esetén a személyi
alapbére húsz százalékát
kell figyelembe venni.
(4) Ha a munkavállaló a tárgyévet megelõzõ évben több mint ötven óra
túlmunkát teljesített, távolléti díja megállapításánál túlmunka miatti
kiegészítõ pótlékot kell figyelembevenni. A kiegészítõ pótlék mértéke, ha az
irányadó idõszakban a túlmunka száz óránál kevesebb volt, a személyi alapbér
három százaléka; ha száz óránál több volt, a személyi alapbér öt százaléka. Ha
a munkavállalót a tárgyévet megelõzõ idõszakban törtévben foglalkoztatták, az
óraszám határokat arányosan kell figyelembevenni.
(5) Havi idõbér esetén
a) az egy napra jutó távolléti díj: az egy hónapra megállapított
távolléti díjnak a huszonketted része,
b) az egy órára járó távolléti díj: az egy napra kiszámított távolléti
díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa.
(6) Nem kell alkalmazni a (5) bekezdésben foglaltakat, ha a távolléti
díj megegyezik azzal az összeggel, amelyben a munkavállaló munkavégzése esetén
részesülne.
(7) ¼rabér esetén az egy napra fizetendõ távolléti díj: az egy órára
megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a
szorzata.
(8) Teljesítménybér alkalmazásánál a távolléti díj számításakor a
munkavállaló távolléte idején (idõszakában) érvényes személyi alapbéreként az
ekkor érvényes személyi alapbérének - ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-
jei személyi alapbér, akkor ez utóbbinak - a munkavállaló tárgyévi
teljesítmény-tényezõjével szorzott összegét kell figyelembe venni.
(9) A (8) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a
teljesítmény-tényezõ egy, vagy annál kisebb.
(10) A tárgyévi teljesítmény-tényezõ a munkavállaló megelõzõ évben elért
egy órára jutó teljesítménybérének - ideértve az idõbér és a teljesítménybér
összekapcsolásán alapuló bér idõbér-részét, továbbá a garantált bért is - és
a tárgyév január l-jén érvényes egy órára jutó személyi alapbérének a
hányadosa.
(11) Annak a munkavállalónak a tárgyévi teljesítmény-tényezõje, akinek a
munkaviszonya a munkáltatónál a tárgyévben kezdõdött, a - 152. § (5)
bekezdése szerinti - tárgyévi irányadó idõszak egy órára jutó
teljesítménybérének és az elsõ távolléti díj fizetés esedékességekor érvényes
egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa.
(12) A munkavállaló tárgyévi teljesítmény-tényezõjét a tárgyév január 1-
jével, - a (11) bekezdés szerinti esetben az elsõ távollétidíj-számítás
alkalmával - rögzíteni kell."
43. §
Az Mt. 152. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"152. § (1) Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az
átlagszámítás alapjául szolgáló idõszakra (a továbbiakban: irányadó idõszak)
kifizetett munkabér idõarányosan számított átlaga jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál a munkabér
esedékességétõl eltérõ idõben kifizetett munkabért az esedékes bérfizetési
napon teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
(3) Az átlagkereset számításánál idõbér esetén a személyi alapbért az
átlagkereset esedékessége idõpontjában érvényes összegben kell figyelembe
venni.
(4) Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre
kifizetett munkabérek szolgálnak.
(5) Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb,
az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehetõ naptári negyedév(ek),
negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell
figyelembe venni.
(6) Az irányadó idõszakban kifizetett, de az irányadó idõszakot
meghaladó, meghatározott idõtartamra járó munkabérnek, továbbá az irányadó
idõszakon kívüli idõben kifizetett, de az irányadó idõszak alatti munkavégzés
alapján járó munkabérnek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehetõ
idõszakra esõ, - a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével
számított - (idõarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett munkabér
összegébe beszámítani.
(7) Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy
naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos
összeg tekintendõ.
(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell
kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó idõszaki munkabérének együttes
összegét osztani kell az adott idõszakban munkában töltött, valamint a
munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok
számával (együtt: osztószám).
(9) Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek)
hiányában az a naptári hónap -, amelyben a munkavállalónak kifizetett
munkabéréhez osztószám nem tartozik, az irányadó idõszak meghatározásánál nem
vehetõ figyelembe.
(10) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség
megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elõ, akkor egy havi
átlagkereseten a munkavállaló egy napi átlagkeresetének a huszonkétszerese
értendõ. ¼rabér esetén az egy napi átlagkereset az egy órára megállapított
átlagkereset és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata."
44. §
Az Mt. 188. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A 190. § (3) bekezdése, a 191. §., továbbá a 192. § (2) bekezdése
alkalmazásában vezetõnek minõsül a vezetõ helyettese, valamint az akit a
tulajdonos, illetõleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet ilyennek
minõsít."
45. §
Az Mt. 190. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a munkáltató - fizetésképtelensége esetén - a határozott idõre
alkalmazott vezetõ munkaviszonyát a 88. § (2) bekezdése szerint megszünteti, a
vezetõt megilletõ, de legfeljebb hat havi átlagkeresetet köteles elõre
megfizetni. A vezetõt ezt meghaladóan megilletõ átlagkereset a felszámolási
eljárás megszünésekor vagy a felszámolási zárómérleg, illetve záró
egyszerüsített mérleg jóváhagyása után válik esedékessé."
46. §
Az Mt. 199. §-ának (5) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Az egyeztetésen - a munkáltató vezetõje kivételével - a munkáltatót nem
képviselheti az, aki a sérelmezett döntést hozta."
47. §
Az Mt. a következõ 199/A. §-sal egészül ki:
"199/A. § Kollektív szerzõdésben, illetve a felek megállapodásában
munkaügyi jogvita esetére békéltetõ személyét köthetik ki, aki a 199. § (5)
bekezdése szerinti egyeztetés során a vitában egyezség létrehozását kisérli
meg. Az egyeztetést a békéltetõnél kell e törvény szabályai szerint
kezdeményezni. A békéltetõ az egyezséget köteles írásba foglalni."
48. §
Az Mt. 201. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"201. § Ha az egyeztetés a kezdeményezésétõl számított nyolc napon belül
nem vezetett eredményre, - a 202. §-ban foglalt kivételekkel - az elévülési
idõn belül bírósághoz lehet fordulni. A keresetnek az intézkedés
végrehajtására - a 23. §, a 67. §, illetve a 202. § (1) bekezdésének d), e)
pontját kivéve - halasztó hatálya nincs."
49. §
(1) Az Mt. 202. § (1) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"202. § (1) A keresetet az egyeztetés, illetve a békéltetõ eljárása
eredménytelenségének megállapításától, illetõleg a 201. §-ban meghatározott
határidõ lejártától számított tizenöt napon belül lehet elõterjeszteni:"
(2) Az Mt. 202. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi c)-d) pont
lép, egyidejüleg a jelenlegi d) pont megjelölése e) pontra változik.
"c) a rendkívüli felmondással,
d) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott
jogkövetkezménnyel (109. §),"
[kapcsolatban]
50. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.) a következõ 54/A. §-sal egészül ki.
"54/A. § (1) A napi munkaidõ munkaidõkeret alkalmazása esetén nem
haladhatja meg a tizenkét órát és annak nyolc hét átlagában - az idénymunkát
kivéve - a teljes munkaidõnek meg kell felelnie; ettõl érvényesen eltérni nem
lehet.
(2) A munkaidõ - munkaidõkeret alkalmazása esetén - a munkaidõkeret
elõírt munkanapjaira egyenlõen oszlik meg.
(3) A munkaidõ a munkanapokra egyenlõtlenül is beosztható. Ilyen esetben
a napi munkaidõ négy óránál rövidebb és - a részben vagy egészben készenléti
jellegü munkakört kivéve - tizenkét óránál hosszabb nem lehet; ettõl
érvényesen eltérni nem lehet."
51. §
A Kjt. az következõ 55/A. §-sal egészül ki:
"55/A. § Az elrendelhetõ túlmunka felsõ határa két egymást követõ napon
összesen négy óra; ettõl érvényesen eltérni nem lehet. Az elrendelhetõ
túlmunka felsõ határa naptári évenként száznegyvennégy, kollektív szerzõdés
eltérõ rendelkezése esetén kétszáz óra."
52. §
(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1995.
szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 39. és 40. §-a 1995. július 1-én lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejüleg
a) az Mt. 25. § (3) bekezdésében, a 104. § (5) bekezdésében, a 116. §-
ban, 148. § (2) bekezdésében, továbbá
b) a Kjt. 48. § (3) bekezdésében
az "átlagkereset" szövegrész helyébe a "távolléti díj" szövegrész lép;
c) a Kjt. 19. §-a "az 57. § (2) bekezdése" szövegrészt követõen "a 64/A.
§" szövegrésszel, 59. §-ának (1) bekezdése a "117. § (2) bekezdésének a)
pontja és (4) bekezdése" szövegrészt követõen pedig a "120. § (1)-(2)
bekezdése, 129. § (1) bekezdése", szövegrésszel egészül ki;
d) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 71. §
(3) bekezdésének hetedik francia bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(3) [Eltérõ rendelkezés hiányában, ahol jogszabály]
- munkabért vagy távolléti díjat, ott illetményt,
[is érteni kell]
e) az Mt. 96. § (4) bekezdése hatályát veszti.
(4) Az Mt. 88. § (2) bekezdésének e törvény 27. §-ával megállapított
rendelkezését az e törvény hatálybalépését követõen megkötött határozott idõre
szóló munkaviszonyok tekintetében kell alkalmazni.
(5) 1995. december 31-ig az Mt. 137. §-ában foglalt rendelkezéseket azzal
az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkavállalót húsz munkanap
betegszabadság illeti meg; a munkavállaló díjazásra a betegszabadság elsõ
három napjára nem jogosult.
(6) Az Mt. 137. § (3) bekezdésének alkalmazása során, 1995. augusztus 31-
ig a munkavállalót távolléti díjának hetvenöt százaléka helyett
átlagkeresetének hetven százaléka illeti meg.
(7) E törvény hatályba lépésekor táppénzben részesülõ munkavállaló az (5)
bekezdés szerinti emelt mértékü betegszabadságból részére még járó
betegszabadságot a táppénzes állomány megszünését követõ - 1995. évi - újabb
betegség miatti keresõképtelenség esetén veheti igénybe.
(8) A törvény hatályba lépésekor szülési szabadságon lévõ munkavállalót a
138. § (1) bekezdése szerinti emelt mértékü szülési szabadság akkor illeti
meg, ha a külön törvény szerint megemelt tartamra kéri a terhességi-
gyermekágyi segély megállapítását.
(9) Az Mt. 151/A. § (10) bekezdésének alkalmazása során 1995. december
31-ig a munkavállaló tárgyév január 1-jén érvényes egy órára jutó személyi
alapbérén a munkavállaló 1995. szeptember 1-jén érvényes egy órára jutó
személyi alapbérét kell érteni.
Göncz Árpád s. k., dr. Gál Zoltán s. k.,
a Köztársaság elnöke az Országgyülés elnöke